MAGYAROK

1712691
Ma
Tegnap
A héten
Múlt héten
Ebben a hónapban
Múlt hónapban
Összesen
1067
625
1692
1706037
11527
28969
1712691

Te IP-címed: 18.208.159.25
2019-10-15 08:13

Ausztria

 

In memoriam Szollár Lajos atya

2017. április 13. csütörtök, 16:41
Írta: Szöllősi János

 

 

In memoriam Szollár Lajos atya

 

 

Egy olyan embernek szeretnék örök emléket állítani, aki a hazától végleg vagy ideiglenesen elszakadt, emigrációba kényszerült magyarok többségének, így a mi életünknek is része volt. Köszönöm a sorsnak, hogy nekem jutott ez a megtiszteltetés.

 

Szollár Lajos atya

Szollár Lajos atya

 

Szollár Lajos atya szalézi szerzetes pap 1915. július 17.én született Tapolcán.
Az elemit, majd a polgári iskola osztályait Tapolcán végezte. A nyergesújfalui szalézi iskolában ismerkedett meg Don Boscoval, 1930–1931-ben Pestszentlőrincen töltötte novícius éveit, volt káplán és hitoktató, majd különböző szalézi intézetekben nevelő.
1941. június 22-én Esztergomban szentelték pappá. Első szentmiséjét szülővárosában celebrálta, majd a pestszentlőrinci plébánián működött. Papi munkája a rend feloszlatásával 1950-től félbeszakadt. 1956-ig fizikai munkásként dolgozott, az 1956-os forradalom leverése után külföldre távozott. 1957-ben átvette a bécsi magyar menekültek gondozását, majd több helyen (Graz, Bécs, Torino, Gallipoli) volt a menekültek lelkipásztora. Fiataloknak katekizmus-oktatást tartott, és igyekezett a rászorulókat támogatni. Munkahelyeket, otthonokat próbált szerezni a menekült magyarok számára.
 
Küldetésétől függetlenül soha nem kérdezte meg a rászorulókat, hogy vallásosak e vagy sem, mindenkinek segített aki hozzá fordult.
Mi a hidegháború közepén 1967-ben Traiskirchenben az 1956 óta működő „Flüchtlingslager Traiskirchen” menekült táborban ismertük meg Őt, amikor huszonévesen oda kerültünk.
Aki (főleg abban az időben) megjárta a lágert az tisztában van annak gyötrelmes hétköznapjaival.
Római katolikusok lévén eljártunk az atya miséire a láger kápolnájába, soha nem felejtem el, hogy sokszor a könnyeivel küzdve tartotta a szentbeszédet. Vajon milyen személyes fájdalmai járhattak a lelkében?
A mise után mindenkit meghallgatott, elbeszélgetett velünk a problémáinkról, megoldást keresett és talált azokra. Jó kapcsolatban volt a láger vezetőségével és sok hétköznapi gondot ennek is köszönhetően tudott megoldani.
Rajtunk kívül sok sorstársunkon segített, de én csak a mi történetünket mondhatom el.
 
Én akkor májusban töltöttem be a 22. évemet, a későbbi feleségem akivel együtt menekültünk és kerültünk a lágerbe 20 éves volt. Én a fiúk, ő az egyedülálló nők barakkjában lakott.
A zuhanyozókban a lányok legnagyobb rémületére patkányok randalíroztak, a fiúknál az akkor még Jugoszláviából érkezett csoport egy, a velük vitába keveredett másik menekültet egyszerűen kidobott a harmadik emeleti ablakon. Szóval nem volt egy életbiztosítás az akkori ott lét.
Szollár atya szerette volna, hogy együtt lehessünk és azt tanácsolta, hogy házasodjunk össze. Az égvilágon semmink sem volt és ezen még nem is gondolkodtunk.
Végül Ő adott össze minket Bécsben a Szaléziánum melletti katolikus templomban, ahova a későbbiekben Szollár atya többször is bevitt minket a lágerből.
 

A gyűrűk

 
A mai napig nem tudom, hogyan és miből lettek meg a jegygyűrűink.

 

Szollár atya előtt

 
Ezután beszélt a láger vezetőjével és elintézte, hogy saját külön szobát kapjunk.
Mivel akkor Magyarországon „disszidensnek” tartottak nyilván minket, bármennyire is szerettük volna elvált anyukámat bosszúból nem engedték ki az esküvőnkre.
A rendszerrel szemben semmi más „bűne” nem volt, csak az hogy én elhagytam az országot. Gyermekkoromban anyám kis fizetéséből és a nagymamám özvegyi nyugdíjából éltünk, így nőttem fel. Tulajdonképpen a nagymamám nevelt, aki az esküvőnk idején 81 éves volt. Szollár atya viszont rá is gondolt és vele érzett. Elintézte, hogy egy számunkra máig ismeretlen osztrák hölgy meghívólevelet küldött a nagymamám, mint barátnője részére. Erre a „kegyes hatóságok” megadták az útlevelet és a nagymamám kiutazhatott. Az atyával együtt vártuk őt a bécsi nyugati pályaudvaron. A találkozás érzése leírhatatlan volt. Ezután az atya elvitte őt egy zárdába ahol szállást biztosított a részére.
Másnap autóval (a kedvenc bogárhátú VW kocsijával) elhozta a nagymamámat az esküvőnkre. Talán valamilyen szerény ebéd is volt utána, de erre már nem emlékszem.

 

Az atya, a fiú és a szentlélek... 

 
Visszatérve a láger életre az atya elintézte, hogy állandó kilépőt kaptunk és vonattal bejárhattunk Bécsbe dolgozni. Ez is nagy segítség volt a lelkivilágunknak.
Így telt el a nyár, majd az ősz is és hat hónap után kivándoroltunk Kanadába.
 
Utoljára 1980-ban találkoztunk az atyával Bécsben a Pázmáneumban, ezután már nem tudtunk róla. Ő pedig folytatta áldozatos munkáját. Mindig sokat gondoltunk rá és emlegettük őt.
 
Közben elszaladt felettünk többször 20 év és az idén 2017-ben, már fehér hajjal újra felébredt bennem a vágy, hogy megtudjam mi történt vele, láthatom e még?
 
Az interneten elkezdtem kutatni utána, de nagyon kevés eredményre jutottam.
Eközben találtam rá az Északi Magyar Archívum nevű weboldalra, azon belül pedig annak létrehozójára, névrokonomra, Szöllősi Antal úr személyében.
Köszönettel neki ő sokat segített és további lendületet adott a kutatáshoz.
Általa jutottam hozzá Szollár atya életútjának a leírásához.
 
Ennek alapján további kapcsolatokat kerestem, helyiségek és intézmények vonatkozásában.
Az egyik ilyen támpont Pestszentlőrinc volt, ahol az atya novícius éveit töltötte és ahol később káplán, hitoktató volt. Felvettem a kapcsolatot a Pestszentlőrinci Főplébániával, ahol készségesen segítettek. Megadták Havasi József atya telefoni elérhetőségét, aki személyesen is jól ismerte Szollár atyát, mivel 30 évig együtt dolgoztak többek között Bécsben is.
1991-ben a rendszerváltás után Havasi atyát hazarendelték és tartományfőnökként a hazai szalézi rend újjáépítésén munkálkodott nagy sikerrel, egészen a nyugdíjazásáig.
De hivatását ezután is folytatta, jelenleg az újpest-megyeri szalézi rendházban él és magas kora (88) ellenére igen aktívan tevékenykedik, misézik, oktat és a szalézi rend ügyében sokat utazik is.
Felhívtam őt telefonon, végtelenül kedves volt és az éppen aktuális bécsi utazása után egy időpontot beszéltünk meg a személyes találkozásra.
Közel két órán át beszélgettünk, türelmesen meghallgatott majd sokat mesélt Szollár atyáról, közös munkájukról, az akkori emigráció problémáiról és kaptam tőle két csoportképet is melyeken a Szollár atya is látható.
 
Még annak idején Traiskirchenben a lágerben Szollár atya sokat panaszkodott nekünk arról, hogy sokszor megkeresték a hazai „elvtársak” azzal, hogy szolgáltasson adatokat a menekültekről.
Ezt ő természetesen következetesen megtagadta, így a „szervek” fekete listájára került.
Azt, hogy ez mit jelentett a számára most 50 évvel később a Havasi atyától tudtam meg.
Szollár atya többször is szeretett volna hazalátogatni, de ezt élete végéig nem engedték meg neki. Volt olyan eset, hogy a szalézi rend hivatalos útján egy csoport tagjaként érkezett a magyar határra, mindenkit beengedtek kivéve őt és visszafordították.
A legnagyobb fájdalma az volt, hogy még az édesanyja temetésére sem engedték haza.
Ilyen és ehhez hasonló lelki terhekkel folytatta áldozatos munkáját.

 

Szollár atya rendtársakkal
 
Szollár atya 1990 őszétől az 50. papi jubileumára készült, ami 1991. június 22.-én lett volna. A jubileumi év kezdete előtt már sokat betegeskedett, ekkor tudtam utoljára telefonon kapcsolatba lépni a bécsi Szaléziánumban az egyik rendtársával, aki arról tájékoztatott, hogy az atya súlyos beteg, már nem tudja ellátni a hivatását és egy Bécs melletti otthonban nővérek ápolják. Ez volt az utolsó akkori hírem róla.
 
Havasi atyától 2017 áprilisában élőszóban is megtudtam, hogy a Szollár atyát küzdelmes földi élete után az Úr égi szolgálatra rendelte.
1991. február 26.-án 76 éves korában elhunyt és Bécsben temették el. Sajnálom, hogy a várt és megérdemelt 50. papi jubileumát már nem érhette meg, pedig nagyon készült rá.
 
Ezekkel a gondolatokkal kívántam a Szollár atyának örök emléket állítani, mindazok nevében is akiken élete során segített. Nyugodjék békében!
 
„Az nem hal meg kit eltemetnek
Csak az hal meg kit elfelednek”

 

Szöllősi János

Budapest

 

 

Az oldal tartalma, sokszorosítás, audiovizuális vagy számítógépes másolatkészítés, nyilvános előadás, rádió- és televízióadás, idegen nyelvre fordítás kizárólag Szöllősi János (Budapest, Magyarország) előzetes, írásbeli engedélyével használható fel.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Osztrák-magyar lexikon

2013. március 01. péntek, 23:48
Írta: Szöllősi Antal

 

 

 

Írta (gyűjtötte és összeállította): SZÖLLŐSI  Antal

 

 

 

OSZTRÁK-MAGYAR LEXIKON

 

Ausztriában élt, vagy élő magyar (származású) személyek, egyesületek, folyóiratok, stb.

Magyarországon élt, vagy élő osztrák (származású) személyek, utazók, stb. 

 

 

 

Rövidítések

Az Északi Magyar Archívum honlapján előforduló rövidítések és a felhasznált irodalom jegyzéke.

 

 

 

Ez az oldal  folyamatos adatfeltöltés, szerkesztés alatt áll!

 

 

A


ÁDLER Adelina

(Budapest: 1887. szeptember 28. – Bécs, 1976. február 29.): operaénekes (koloratúrszprán).
A budapesti Zeneakadémián, majd Münchenben és Salzburgban tanult.
1921-től külföldön élt. A.-Aquila néven lépett fel Genfben, Berlinben és Moszkvában.
 
ALMÁSY László Ede
(Borostyánkő, 1895. augusztus 22. – Salzburg, 1951. március 22.): Afrika-kutató.
1945-ben Budapesten perbe fogták, de a népbíróság felmentette. 1947-ben visszatért Egyiptomba, s tovább folytatta sivatagkutató munkáját.
Munkái: Autóval Szudánba (Budapest; [1929]) ; Az ismeretlen Szahara (Budapest; [1935])

 

ANDAY Piroska

(1894. december 22. – Bécs, 1977. szeptember 8.): operaénekes.

 

ANISITS Ferenc
(Szolnok, 1938. december 23. – ): Ausztriában élő mérnök, a BMW dízelmotorok fejlesztője.
 
ANDRÁS Sándor
(Lugos, 1899. július 1.Kismarton (Eisenstadt)[Ausztria], 1985. november 27.): magyar tábornok, a Hadiakadémia parancsnoka (1944), katonatiszt, repülő vezérőrnagy.
A forradalom és szabadságharc leverése után Kanadába emigrált. 1978-ban tért vissza Európába, az ausztriai Eisenstadtan telepedett le.
 
ANTAL József

(1888-?): szerkesztő, laptulajdonos.

Egy ideig a bécsi Österreichische Verkehrszeitung című lapot szerkesztette, majd Bécsben Műsorújság címen új lapott indított.

 

 

 

 

B


BAÁN Jenő

(Iván, 1869. március 25. – Bad Gastein [Ausztria], 1937. július 22.): katolikus plébános, politikus.
 
BABENBERGI Ágnes magyar királyné: németül: Agnes von Babenberg/Österreich
(1154 körül – 1182. január 13.): születése jogán osztrák hercegnő, első házassága révén magyar királyné, III. István felesége, a második házassága jogán karintiai hercegné. A Babenberg-ház tagja.
 
BÁCSVÁRY Róbert
(Budapest, 1922. november 10. – Pullach, Ausztria, 2000. szeptember 13.) katolikus lelkész.
 
BARÉNYI Béla
(Hirtenberg, Ausztria, 1907. március 1. – Böblingen, 1997. május 30.) magyar származású osztrák mérnök, feltaláló.
 
Vitéz dálnokfalvi BARTHA Károly
(Budapest, 1884. június. 18. – Linz, Ausztria, 1964. november. 22.): magyar katona, honvédelmi miniszter. 
1945-ben Nyugatra távozott, rövid belgiumi tartózkodás után Venezuelában út- és vasútépítő mérnök. Nyugdíjasként Ausztriába települt.
 
Boldog dr. BATTHYÁNY-STRATTMANN I. László herceg
(Dunakitli, 1870. október 28. – Bécs, 1931. január 22.): szemorvos, az Aranygyapjas rend lovagja, a Szent István-rend kiskeresztese, felsőházi tag, Vas megye főispánja.
BATTHYÁNY-STRATTMANN II. László Antal herceg
(Dunakitli, 1904. június 23. – Bécs, 1966. március 28.): diplomás mérnök, , az Aranygyapjas rend lovagja, Máltai lovag, a felsőház örökös tagja, pápai titkos kamarás, Vas megye örökös főispánja.
 
BATSÁNYI János  (másként: Bacsányi János)

( Tapolca, 1763. május 9. – Linz, Ausztria, 1845. május 12): magyar költő.

Megvádolták a Martinovics-mozgalomba való részvétellel is. 1794. november 11-én letartóztatták. A perben tisztázódott ugyan, hogy a szervezkedésben nem vett részt, mégis egy évi börtönre ítélték a törvényellenes mozgalom feljelentésének elmulasztása, és a saját védőbeszédében is hangoztatott „veszedelmes elvek” miatt. Előbb a budai, majd a kufsteini börtönbe került.

Szabadulása (1796. április 23.) után Bécsben vállalt hivatalt. Ekkor adta ki saját jegyzeteivel Ányos Pál munkáit (Magyar Minerva I. Bécs, 1798.), és dolgozott Ossian fordításán, melyből azonban csak az Iniszthonai háború jelent meg (Erdélyi Muzéum V. 1816.).

1805-ben vette feleségül Baumberg Gabriellát, az ünnepelt osztrák költőnőt, akinek német verseit 1805-ben és 1807-ben kiadta.

Mikor Napóleon császár 1809-ben bevonult Bécsbe, Batsányi a szabadítót remélte benne. Volt kufsteini fogolytársa, a bassanói herceg kérésére ő fordította le Napóleon kiáltványát (május 15-én), amelyben az osztrákoktól való elszakadásra szólítja fel a magyarokat. A békekötés után kivonuló franciákat követve még ebben az évben Párizsba költözött. Napóleon évi 2000 frankos anyagi támogatást nyújtott neki.

A császár bukása után Batsányi jelentkezett a Párizsba bevonuló osztrákoknál, akik 1815-ben a spielbergi börtönbe vetették, majd 1816-ban a feleségével együtt internálták: szigorú rendőri felügyelet mellett élt a felső-ausztriai Linzben

Hitvesének elvesztése (1839. július 24.) után egyre nehezedőbb magányban élt 1845 május 12-én bekövetkezett haláláig. 1843-ban, 80 éves korában a Magyar Tudományos Akadémia felvette levelező tagjai közé. Könyvtárát a Nemzeti Múzeumra hagyta. Magyarországon csak két évvel halála után tudták meg, hogy már nem él. 

 

BATTHYÁNY István

 

(Polgárdi, 1812. július 20. – Graz [Ausztria], 1880. július 22.): nemzetőr őrnagy (1848/49), országgyűlési képviselő. 
BATTHYÁNY Tódor
 
(Rohonc, 1729. október 16. – Bécs, 1812 június 3.): hajóépítő, nagybirtokos.
 
BAUER Jakab
(Szenic, 1852. szeptember – Bécs, 1926.): főkántor, zeneszerző.
 
 
BECHTOLD Fülöp
 
(Peremarton, 1787 január 18. – Linz [Ausztria], 1862. november 9.): honvéd altábornagy (1848/49).

 

BECKENSLOER János

(1427 – Salzburg, 1489. december 15.): esztergomi érsek, diplomata.

 

BENEDEK László
 
(Belényes, 1887 szeptember 5. – Kitzbühel [Ausztria], 1945. szeptember 6.): ideg- és elmegyógyász, egyetemi tanár.
 
Bécs egyetemének magyar emlékei
Irodalom: Enc-Hun 1998:35.
 
BENDA Oszkár
(Rakaca, 1886. május 24. – Mödling [Ausztria], 1954. január 2.): irodalomtörténész, főiskolai tanár.
 
BENKŐ Béla
 
(Zsibó, 1891. szeptember 24. – Innsbruck, 1987 június 12.): vezérőrnagy. 
 
BETTELHEIM-GOMPERZ Caroline: férjezett nevén Caroline von Gomperz-Bettelheim, leánykori nevén Bettelheim Caroline/Karoline
(Pest, 1845. június 1. – Bécs, 1925. december 13.): opera-énekesnő (alt) és zongoraművésznő.
Pályája csúcsán, 1867-ben vette feleségül Julius Ritter von Gomperz (1823–1909), nagyiparos, a Brünni Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, a felsőház tagja. A férj ragaszkodott hozzá, hogy Bettelheim hagyjon fel a nyilvános szereplésekkel, ezért feleségként már csak házi koncerteken lépett fel. Az Udvari Operától a színpadtól való búcsúzáskor kamara-énekesnői címet kapott.
Házasságukból gyermek nem született. Döblingi villájukban ma Bécs város zeneiskolája működik
BIERMANN István

 

(Bécs, 1891. július 11. – Moszkva, 1937. augusztus 16.): kommunista politikus.

 

BLASCHKY József

(Bécs, 1712. február – (Pozsony, 1784. március 15.): festőművész, trinitárius szerzetes.

 

BRÓDY Armand

(Budapest, 1883. szeptember 9. - ?): író.

A Bécsi Magyar Újság segédszerkesztője volt.

 

BUJDOSÓ Alpár

(Budapest, 1935. december 18. – ): ausztriai magyar író.

 

 

C


CURTER Ignác

(Leoben [Ausztria], 1812. augusztus 12. – Bécs, 1893. április 1.): feltaláló, vegyészmérnök.

Az 1735-ben Selmecbányán a bécsi udvari kamara által alapított Bányászati-Kohászati Iskola (Bergschule) Kémiai Tanszékének 1857-1866 között vezetője.

 

CZERMANN Antal

(Mór, Fejér vm., 1885. január 14. – Klagenfurt, 1971. május 18.): jogász, közgazdász, országgyűlési képviselő, politikus, újságíró.  

 

 

CS


CSÁKY Rudolf
(Kassa, 1811. január 5. – Bécs, 1887. március 20.): földbirtokos, költő, műgyűjtő, nemzetőr százados (1848/49).
 
CSEBRENYÁK József
(Sátoraljaújhely, Zemplén vm., 1863. február 26. – Rosenhof [Ausztria], 1947. január 27.): nyomdász, újságíró.
CSEH Sándorné, Németh Annamária
(Tapolca, 1926. szeptember 7. – Bécs, 1999. december 31.) festőművész.
 
CSEPELLA József
(Óbecse, Bács-Bodrog vm.,  1911. – Gratweil [Ausztria], 1961. október 19.): újságíró.
1945-ben Ausztriába távozott. 
Irodalom: Nagy 2000:161.
 
CSOKNYAI Pál, vitéz
(Egyházasrádoc, 1892. október 15. – Felsőőr, Ausztria, 1961. augusztus 7.) vezérőrnagy.
 
CSOKNYAI Péter, vitéz
(Budapest, 1931. augusztus 7. – ) közgazdász
Az elsők között vett részt az emigrációs magyar cserkészet megszervezésében, az ausztriai és németországi magyar menekült- és hadifogolytáborokban. Később többszáz magyar honfitársának volt segítségére a menekültjog, munkavállalási engedély, állampolgárság, iparengedély és munkahelyek megszerzésénél. Több segélyszállítmány kezdeményezője és szervezője Magyarországra és Erdélybe.
Irodalom: Enc-Hun 1998:58.
 
CSUKÁSY-GARTNER Lajos
(Resicabánya, 1899. szeptember 4. – Sankt Donat [Ausztria], 1987. január 13.): huszár alezredes.

 

 

D 


DAMASZKIN István

(Világos, 1812. március 12. – Bécs, 1866. augusztus 21.): honvéd őrnagy (1848/49).

 

 

DARBAY György, Scheider

 

(Alsó-Ausztria, 1827. március 17. – Budapest, 1909. május 16.): honvédtiszt, az olasz szabadságküzdelem harcosa.

 

DEÁK Ernő

(Pereszteg, Sopron vm., 1940. június 9. - ): nyugalmazott történész, költő, a Bécsi Napló főszerkesztője, az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetségének elnöke.

1956 óta él Ausztriában. Ott végezte tanulmányait, és a bécsi egyetemen a filozófia és a történettudományok kandidátusa lett. Az ausztriai magyar város és településtörténet szakértője. Az Integratio (Bécs: 1967-?) lap alapító szerkesztője. Az Európa Club egyik alapítója, az Osztrák Tudományos Akadémia gazdaság és társadalomtudomány osztályának munkatársa volt.
Irodalom: KMIB 1998:164.
 
DENK Gusztáv
(Nagyszeben, 1882. március 18. – Bécs, 1960. február 25.): tábornok.
 
DERÉKY Pál
(Budapest, 1949. április 27. – ): irodalomtörténész.
 
DÉRI Frigyes
(Bács, 1852. december 10. – Bécs, 1924. október 27.): műgyűjtő, gyáros.
 
DITTRICH Imre
(Budapest, 1901. június 27. - ): lelkész, lapszerkesztőés kiadó.
1945 után Klagenfurtba került, ahol 15 évig az Alsó-Karinthia-i menekült magyar katolikusok lelkipásztora volt. 1946-tól szerkesztette a Kultúrélet és a Vasárnapi levél című újságokat. 1960-ban Bécsbe helyezték át, később ő adta ki a magyar Papi Egység első számait is.
Irodalom: Enc-Hun 1992:420.
 
 
DOVCSÁK Antal

 

(Budapest, 1879. március 11.  – Bécs, 1962.): politikus, szakszervezeti vezető.

Végzettsége szerint vasesztergályos volt. 1911-től a Magyarországi Vas- és Fémmunkások Központi Szövetségének elnöke. A Tanácsköztársaság idején a szociális termelés népbiztosa, 1919. június 24. és 1919. augusztus 1. között a Forradalmi Kormányzótanács elnökének, Garbai Sándornak a helyettese. A Peidl-kormányban, 1919. augusztus 1-jétől 6-áig kereskedelmi miniszter. A népbiztosperben elítélték, 1922-ben a magyar–szovjet hadifogolycsere során a Szovjetunióba került. 1924-től Ausztriában élt, ahol az osztrák vas- és fémmunkás szakszervezet tisztviselőjeként tevékenykedett. 1962-ben, 83 éves korában Bécsben hunyt el.

Irodalom: Új magyar életrajzi lexikon. Budapest: 2001. 

 

DRASKOVICS György

 

(Bilina [Horvátország], 1515. február 5. – Bécs, 1587. január 31.): bíboros, főkancellár, kalocsai érsek (1573/87)

 

 

E


ERDÉLYI Mihály

(Bécs, 1782. június 9. – Bécs, 1837. április 21.): állatorvos, orvos 

 

ESTERHÁZY Antal Pál

 

(Kismarton, 1711. április 22. – Bécs, 1762. március 18.): diplomata, főkamarás (1741/62), mecénás, tábornagy.
 
ESTERHÁZY Pál Antal, herceg galántai
(Bécs, Ausztria, 1786. március 11. – Regensburg, [Németország], 1866. május 21.) diplomata, nagybirtokos, a király személye körüli miniszter, Sopron vármegye örökös főispánja, MTA igazgatósági tagja.
 
ESTERHÁZY Móric, galántai és fraknói gróf
(Oroszlány-Majkpuszta, 1881. április 27. – Bécs, 1960. június 26.) nagybirtokos, miniszterelnök.
 
 
F

 


 

FÁY András

(Felsőtelek, 1868. június 13. – Pernitz [Ausztria], 1912. júlis 2.): író, jogász, újságíró.

 

FENYŐ Miksa

(Mélykút, 1877. december 8. – Bécs, 1972. április 4.): esszéíró, kritikus, politikai és közgazdasági író, a Nyugat alapító főszerkesztője.

 

II. FERDINÁND

(Graz, 1578. július 9. – Bécs, 1637. február 15.): magyar király.
 
FÉNYES Samu ; 1881-ig Feierlicht Salamon
(Tállya, 1863. otóber 28. – Bécs, 1937. augusztus 29.): író, újságíró, filozófus.
Az 1919-es magyar kommunista diktatúra bukása után börtönbe került, szabadulása után (1920) Bécsbe emigrált. Bécsben 1923-27 közt kiadta és szerkesztette Diogenes című lapját.
 
FENYŐ Miksa ; szül. Fleischmann Miksa, írói álnevei: Dallos Ferenc, Kúthy Mihály, Balassi Menyhért
(Mélykút, 1877. december 8. – Bécs, 1972. április 4.): író, a Nyugat alapító főszerkesztője, a Gyáriparosok Országos Szövetsége (GYOSZ) igazgatója, mecénás, országgyűlési képviselő.
1934-ben Budapesten megjelent egyik tanulmánya itt olvasható: Hitler. Tanulmány
Bővebben interneten:  Magyar   Deutsch   English   Français   Esperanto
 
 
G

GEBAUER Ernő

(Hartberg [Ausztria], 1882. január 17. – Pécs, 1962. március 24.): festőművész, grafikus. 

 

GEDULY Henrik

 

(Bécs, 1866. október 24. – Nyíregyháza, 1937. február 18.): evangélikus püspök.

 

GOIGNER József

(Kitzbühel [Ausztria], 1837. március 14. – Nagybecskerek, 1887. március 8.): festőművész

 

GÖTZ László

(Tapolca-Halastó-puszta, 1934. - St. Pölten [Ausztria], 1992. jún. 3.): orvos, történész.
 
GRAZIE, Marie Eugenie delle
(Fehértemplom, Temes vm., 1864. augusztus 14. – Bécs, 1931. február 19.): magyar születésű német költőnő.
 
GROSSING Ferenc Rudolf
(Komárom, 1752. szeptember 20. – Kufstein, 1789.): politikai kalandor.
 
GOLDARBEITER-TENCZER, Lisl
(Bécs, 1909. március 23. – Budapest, 1997. december 14.) az első Miss Austria (1929), a világ első szépségkirálynője (1929).
Lisl először 1929-ben az osztrák szépségkirálynő-választáson vitte el a Miss Ausztria pálmát. 1929 májusában a texasi Galevestone-ban a világ szépségkirálynői versenyeztek, ahol a zsűri egyhangúan Lislt választotta az első Miss Universe-é!
Miss Universe 1929 : Lisl Goldarbeiter - A Szépség útja címmel 2006-ban Forgács Péter Lisl Goldarbeiter életútját bemutató filmjét a holland, osztrák, finn és német televíziók is sugározták.
Sírja a Farkasréti temetőben (2003), a Bürök utca felőli falsírboltoknál: 70-307. található
 
 
H

HABSBURG Ágnes ; németül: Agnes von Habsburg ; horvátul: Agneza Habsburška.
(1281. május 18. – Königsfelden, Svájc, 1364. június 10.) születése jogán osztrák hercegnő és német királyi hercegnő, házassága révén magyar, horvát és szlavón királyné, III. András (1265?–1301) magyar király második felesége. A Habsburg-ház tagja.
HACKER Iván
(Szombathely, 1908. – Bécs, 1987. április 17.): jogász, publicista. 

 

 HARMAT Ilona

(Cilli [Ausztria], 1877. január 24. – Budapest, 1937. július 5.): színész. 

 

HEGEDŰS Szerafin

 

(Bécs, 1881. október 12. – Klagenfurt [Ausztria], 1937. december 4.): színész.

 

HERNÁDI György ; Hercz

(Székesfehérvár, 1899. július 17. – Budapest, 1958 november 20.) költő, szerkesztő.

1919 végétől emigrációban élt. 1922-ben Bécsbe költözött, ahol befejezte félbeszakadt egyetemi tanulmányait. 1929 végétől egy évet Párizsban töltött. 1934-ben hazatért. 
 
HERZL Tivadar : Theodor Herzl
(Pest, 1860. május 2. – Edlach [Ausztria], 1904. július 3.): magyar születésű író, újságíró, politikus, a cionista mozgalom alapítója, az önálló zsidó állam szorgalmazója.
 
HILGERT Antal

(Pancsova, 1861 február 17. – Bécs, 1914 március 18): író, kéményseprő.

 

HORTHY István

 

(Kenderes, 1858. december 21. – Bécs, 1937. szeptember 23.): tábornok.

Horthy Miklósnak (1868-1957), a Magyar Királyság kormányzójának (1920-1944) a fivére. Lovassági tábornokként szolgált az elsővilágháború során és számos magas kitüntetést kapott. Miklóshoz hasonlóan ő is a Mária Terézia-rend birtokosa volt. 1919-1920-ban Székesfehérvárott szolgált, és támogatta öccse törekvéseit, visszavonulásától haláláig pedig Jász-Nagykun-Szolnok vármegye törvényhatóságának képviselője volt. 

 

HORVÁTH Elemér

(Budapest, 1886. február 16. – Innsbruck, 1960): közgazdász, vegyészmérnök.
 
HORVÁTH Ilona
(Garamkövesd, Hont vm., 1894. augusztus 27. – Grác [Ausztria], 1960. szeptember 26.): szerzetesnő.
 
HORVÁTH Margit

 

(Budapest, 1912. január 15. – Bécs, 1991. február 2.): balettáncos, koreográfus.

 

 

I


ILLÉSHÁZY István

(Pozsony, 1762. április 30. – Baden bei Wien, 1838. július 30.): étekfogómester (1825/38), főispán, nagybirtokos, MTA igazgatósági tagja. 

 

 

IVÁNKA Endre

(Budapest, 1902 szeptember 24. – Bécs, 1974. december 6.): bizantinológus, egyetemi tanár, akadémikus.

 

 

J


JEHLICSKA Ferenc
(Jókut, Nyitra vm., 1879. január 20. – Bécs, 1939. január 3.): teológus, egyetemi tanár.
 
JENBACH Béla : Béla Jacobowicz
(Miskolc, Borsod vm., 1871. január 11. – Bécs, 1943. januar 21.): librettista, színműíró.
 
JUHÁSZ László

(Kaposvár, 1933 június 6. – Bécsújhely, 2009 november 22.): történész, rádiószerkesztő.

 

 

K 


KÁNTÁS Károly
(Sóly, 1912. december 2. – Bécs, 1991. március 13.):geofizikus, geológus, egyetemi tanár, műszaki tudományok doktora, a soproni egyetem geofizikai tanszékének alapítója és elsővezetője, MTA levelező tagja.
 
IV. KÁROLY
(Persenbeug [Ausztria], 1887. augusztus 17. – Funchal [Madeira szigete], 1922. április 1.): magyar király (1916-1918).
 
KEREKESHÁZY József ; Kerekess
(Budapest, 1912. április 4. – Bécs, 2003. augusztus 1.): író, történés
1963-ban kivándorolt Vöcklabruckba, majd Bécsbe költözött, ahol levéltári kutatóként dolgozott.
 
KERN HERMANN Ármin
 
(Liptóújvár, 1838. március 14. – Maria-Enzersdorf, [Ausztria] 1912. január 16.): festőművész.

 

KLEMPA Károly Sándor 

(Graz, 1898. május 7. – Graz, 1985. december 19.) irodalomtörténész, katolikus püspök, premontrei szerzetes, zenetörténész.

 

 

KOCH Lőrinc; Krompachi

(Krompach, Szepes vm., 1435 k. - Bécs?, 1473. november 11. e.): egyetemi tanár.

 

KOHÁNYI Piroska, RSCJ

(Sárköz, Szatmár vm., 1893. január 24. – Graz, Ausztria, 1966. január 15.): szerzetesnő.

1913. október 7-én lépett a Szent Szív Társaságba. 1916 november 21-én tette első, 1923. február 11-én örök fogadalmát. 1916-ban a Philippeumban (leányiskola és nevelőintézet) élelmiszerraktáros, 1917-ben a Sophianumban (leánygimnázium) ruhatáros, varrónő, valalónő. 1949-től Grazban varrónő és növendékek felügyelője volt.

 

KOVÁCH (Keller) Aladár

(Dés, 1908. febr. 19. – Bécs, 1979. aug. 14.) író, újságíró, szerkesztő, dramaturg.

A budapesti Tudományegyetemen magyar irodalmat és művészettörténetet tanult. Egy évig a párizsi Sorbonne hallgatója volt. Részt vett a harmincas évek diák- és értelmiségi mozgalmaiban. 1933-ban a Nemzeti Színháznál dramaturgként dolgozott, 1939–41-ben a Magyar Élet Kiadó, 1941-től a Turul Kiadó szerkesztője, lektora volt. 1939-től szerkesztette a Bolyai Akadémia könyvsorozatát. A Nemzeti Színházban 1940 decemberében mutatták be "Téli zsoltár" című drámáját. 1944. júliusától 1944. október 18-ig a Nemzeti Színház igazgatója volt. 1947-ben Ausztriába menekült, Németországban, Franciországban, majd Ausztriában telepedett le. 1950-ben a Szózat című katolikus lapot szerkesztette. 1951 augusztusától 1953 júniusáig a müncheni Szabad Európa Rádió főrendezője és a gyártási osztály vezetője, majd a Francia Rádió magyar osztályának munkatársa volt. Közreműködött a Hungária című lap szerkesztésében, 1953 és 1955 között mint főmunkatárs. Münchenből Bécsbe, majd  1955-ben a burgenlandi Őrszigetre (Siget in der Wart) költözött. Itt jelentette meg a Szigeti Kiskalendáriumot és a Sziget könyveket. 1956 végén a Nemzetőr alapítói közé tartozott, (Viator néven) munkatársa lett és szerkesztette a Donau Bote nevű német kiadását. 1967-68-ban az Új Látóhatár közölte "Hamueső" című drámáját, amelyet 1971-ben német fordításban a Saarbrückeni Városi Színház adott elő.

Álnevei: Halasy András; Viator; betűjelei: (K. A.); K. A.

Főbb művei:

Téli zsoltár: dráma, 3. kiadás. Bad Wörishofen, Bajorország 1949.

A Mindszenty-per árnyékában.Dokumentumok, pásztorlevelek, rendőri utasítások, tiltakozások, jegyzetek. Innsbruck, 1949.

Magyarország története.Szerkesztette, Bakó Elemérrel, München 1951);

Hungária naptára az 1954-es esztendőre. Szerkesztő, München, 1953.

Die siebenbürgische Frage.Zathureczky Gyulával, München, 1965.

Szigeti kiskalendárium. Az Őrvidék (Burgenland) magyar népének kisnaptára az 1973-as közönséges esztendőre. Szerkesztő, Wart, 1972.

Die Trianon-Enquete des Strassburger Kongress der freien Ungarn 1970. Szerkesztő, München, é.n.
 
KOVÁCS Jenő
(Kiscsősz, Veszprém vm., 1914. augusztus 17. – Heiligenblut, Ausztria, 1989. július 31): ausztriai magyar lelkész.
 
KUNFI ZsigmondOszkár
(Nagykanizsa, 1879 április 28. – Bécs, 1929 november 18.): szociáldemokrata politikus, miniszter, újságíró, tanár.
1918-ban a Nemzeti Tanács tagja lett. Ő volt a Károlyi-kormány munkaügyi- és népjóléti minisztere, a Berinkey-kormány közoktatásügyi minisztere, majd a Tanácsköztársaság közoktatásügyi népbiztosa.
A proletárdiktatúra bukása után Ausztriába menekült, ahol az Arbeiter Zeitung főszerkesztője és a Világosság című magyar nyelvű lap szerkesztője lett. 1929-ben, Bécsben öngyilkosságot követett el.
 
 
L

LAJTA Andor

(Bécs, 1891. április 22. – Budapest, 1962 március 21.):  filmtörténész, író, szerkesztő, újságíró. 

 

LEHÁR Antal, báró ; Anton Freiherr von Lehár

 

(Sopron, 1876. február 21. – Bécs, 1962. november 12.): hadtörténész, vezérőrnagy. Lehár Ferenc zeneszerzőtestvére.
LEHÁR Ferenc
(Komárom, 1870. április 30. – Bad Ischl [Ausztria], 1948. október 24.): operettkomponista, karmester. Lehár Antal (1876-1962) vezérőrnagy testvére.
Bővebben interneten:  Magyar   Deutsch   English   Français   Italiano   עברית   Español   日本語   Русский
 
LÉKAY-LINGAUER Albin
(Gönyü, 1877. március 1. – Linz, 1962 március 31.): jogász, országgyűlési képviselő, szerkesztő, újságíró
 
LESZLÉNYI Bernát
(Nagykanizsa, 1837. augusztus 24. – Bécs, 1910. június 26.): író, újságíró.
 
LIGETI György
(Dicsőszentmárton, 1923. május 28. – Bécs, 2006. június 12.): Kossuth-díjas magyar zeneszerző.
Tanulmányait a kolozsvári zenekonzervatóriumban, majd a budapesti Zeneakadémián végezte, Farkas Ferenc, Bárdos Lajos, Járdányi Pál és Veress Sándor tanítványaként.
1959-ben Bécsben telepedett le, és 1967-ben megkapta az osztrák állampolgárságot.
 
LISTI László
(Szamosújvár, 1628 – Bécs, 1662. április 11.): költő.
 
LUKÁCS Mária
(Budapest, 1887. november 5. –  Baden [Ausztria], 1980. december 16.): emlékiratíró.
 
 
M

MÁCSADY István

(Nagyölved, Esztergom vm., 1918. április 1. – Wels [Ausztria], 1977. június. 1.): magyar lelkész.

A komáromi bencés gimnáziumban érettségizett. A teológiát Esztergomban és Pozsonyban végezte, ahol 1947. június 22-én pappá szentelték. 1951-ben internálták. 1952-ben Ausztriába menekült és a wels-lichteneggi 1001-es tábor lelkésze lett. Az Ausztriában megtelepedett magyaroknak új falut épített. Linzben ifjúsági otthont létesített. A barakktábor helyén 1967-ben lelkipásztori központot épített. 1977-ben esperessé választották.

Irodalom: Magyar Katolikus Lexikon
 
MÁRTONFY Fülöp
(Temesság, 1886. február 4. – Villach [Ausztria], 1971. november 28.): orvos, vezérőrnagy.
 
MÉREY Kajetán
(Bécs, 1861. január 16. – Baden [Ausztria], 1931. február 2.): diplomata.

 

MISKOLCZY Gyula
(Szeged, 1892. október 14. – Wiener Neustadt [Ausztria], 1962. július 6.): levéltáros, történész, egyetemes tanár, MTA levelező tagja.
 
MONOSZLÓY Dezső
(Budapest, 1923. december 28. – Bécs, 2012. május 1.): költő, író, műfordító.
1946-ban diplomázott a Pázmány Péter Tudományegyetem jogtudományi karán. 1947–1968 között Pozsonyban élt, ahol bányász, tengerész, kőműves, tanár, rádiószerkesztő, egy kiadóvállalat igazgatója, a Csehszlovák Írószövetség magyar titkára, az Irodalmi Szemle szerkesztője volt. 1968-ban Újvidékre emigrált. 1970-ben Ausztriába költözött; Bécsben élt. 1986 óta professzor volt.
 
 
N 

NÉMETH Ernő
(Rábasömjén, Vas vm., 1918. február 14. – Sparchen [Ausztria], 1980. június 5?): hittanár.
1948-ban a Kufsteinben élő magyarok lelkésze lett. 1956 és 1963 között az innsbrucki magyar gimnázium hittanára. 1959-ben Sparchenbe költözött.
 
NEUBER Ede
(Munkács, 1882. február 3. – Mittelberg [Ausztria], 1946. február 3.) orvos, bőrgyógyász, higiénikus, egyetemi oktató, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
1911-ig állami ösztöndíjjal Párizsban, Berlinben, Londonban, Spanyolországban és Algériában dolgozott.
 
O

OLGYAI Viktor

(Igló, 1870 november 1. – Salzburg, 1929 június 20.): grafikus és festőművész.
 
 
Ö

 

 

P 


PACELT János

(Detenic [Ausztria], 1851. – Debrecen, 1937. január 21.): kertész.
 
PÖLTENBERG Ernő

(Bécs, 1913 – Arad, 1849. október 6.): osztrák származású honvéd tábornok, a 13 aradi vértanú egyike.

 

 

 

R


RADNAI Rezső
(St. Pölten, Ausztria, 1864. máj. 13.– Szombathely, 1934. jún. 24.): irodalomtörténész, pedagógiai író.
 
RAINPRECHT Antal, ifj.
(Veszprém, 1908. március 15. – Bécs, 1986. december 22.) főispán.
Az FKgP politikusaként 1945 tavaszán megválasztották Veszprém megye főispánjának, de néhány hónap múltán eltávolították. 1947-ben letartóztatták és Recskről csak 1954-ben szabadult. 1956 novemberében Ausztriába távozott, ahol a bécsi magyar emigráció egyik vezetőjeként kiadta a magyarországi Páneurópai mozgalomra vonatkozó dokumentumokat és édesapja parlamenti beszédeit.
 
RAJECZKY Benjamin
(Eger, 1901. november 11. – Pásztó, 1989. július 1.): zenetörténész.
1920-tól Innsbruckban zenetörténetet és teológiát tanult. 1926-ban teológiából doktorált.
 
RÉVAY István, Szklabinai és blathiczai gróf
(Tajna, 1899 május 6. – Bécs, 1989. október 30.): volt tajnai földbirtokos.

 

 

S


SÁMBOKI János : Johannes Sambucus
(Nagyszombat, 1531. június 1. – Bécs, 1584. június 13.): bölcseleti és orvosdoktor, történetíró, a humanista levélírás jeles képviselője, nevezetes emblémáskönyv szerzője.
1545. június 29-én iratkozott be a wittenbergi egyetemre; majd Strassburgban (1550), Párizsban (1552. bölcseleti magister), Padovában (1555) és egyéb főhelyeken bujdosásában kezdett könyveket kibocsátani. Tanulmányait Olaszországban végezte, megszerezte a bölcselet- és orvosdoktori oklevelet.
Az, hogy 26 éves korában a Bolognai Egyetem tanára volt, nem mindennapi képességének tanúbizonysága.
Itáliát elhagyva Bécsbe költözött; tudományával megnyerte I. Ferdinánd császár és király nagyrabecsülését; tanácsosává, II. Miksa és II. Rudolf császároknak pedig udvari orvosává és történetírójává lett. Tizenegy nyelvben volt tökéletesen jártas.
SCHÖNBORN-BUCHHEIM Ervin
(Bécs, 1812. május 17. – Prága, 1881. január 1.): főispán, nagybirtokos.
 
RAJECZKY Benjamin
(Eger, 1901. november 11. – Pásztó, 1989. július 1.): zenetörténész.
1920-tól Innsbruckban zenetörténetet és teológiát tanult. 1926-ban teológiából doktorált.
SÍK Leó Zsigmond

(Hamburg, 1884. január 7. – Bécs, 1977. december): bányamérnök.

 

SOLTI Károly

(Linz, 1910. július 27. – Budapest, 1987. július 1.): brácsaművész.
 
STEINER Lajos
(Liptószentmiklós, 188.5 március 2. – Bécs, 1938. január 1.) publicista, történész
 
 
SZ

SZABAD Magdolna

(Karánsebes, Krassó-Szörény vm., 1911. máj. 16. - Pressbaum, Bécs mellett, Au., 1990. márc. 16): szerzetesnő.

 

SZABÓ Erzsébet

(Kecskemét, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm., 1890. augusztus 21. Riedenburg/Bregenz [Ausztria], 1961. október 10.): szerzetesnő.

 

SZABÓ János

(Somogyszentmiklós, Somogy vm., 1927. január 30. – Zams [Ausztria], 1964. augusztus 17.): hithirdető.

1948 augusztus 14-én lépett a Jézus Társaságba, 1950. májusában Szegedről kényszerlakhelyre Jászberénybe vitték. 1950. szeptemeber – 1952: a szegedi Hittudományi Főiskola hallgatója, majd Budapesten segédmunkás. 1956. novemberében elhagyta Magyarországot, 1958. július 30-án Spanyolországban pappá szentelték. A Vatikáni Rádió m. osztályának munk. Egy ausztriai kirándulás alkalmával lezuhant és meghalt.
 
SZÁVA Tibor Sándor
(Csíkszereda, 1944. június 17. – ): erdélyi magyar gépészmérnök, műszaki szakíró, helytörténész, szerkesztő.
1985-ben Nyugatra távozott, Bécsben él. Előbb Stocke­nauban a Heid Szerszámgépgyárban, majd a Georg Fischer AG járműtechnikai gyárában dolgozott különböző mérnöki beosztásokban; jelenleg önálló technikai tanácsadó.
Első írásait egyetemista korában a Brassói Lapok közölte; műszaki jellegű publikációi a Construcţii de Maşini c. folyóiratban jelentek meg. Bécsben az Ausztriai Magyarok Egyesületének lapjában, a Közleményekben közölt, utóbb ennek, már Erdélyi Szemmel címmel, szerkesztője. Írásai jelennek meg a budapesti Erdélyi Örmény Gyökerek és a kolozsvári Armenia hasábjain; Máriacell sziklán és homokban c. írását a stockholmi Erdélyi Könyv-Egylet Kő, bronz, buldózer. Láthatatlan és újra látható emlékműveink című kötete (Stockholm, 2004) közölte.
Fő érdeklődési köre az erdélyi magyar-örmények múltjának kutatása.
SZÉPFALUSI István

(Budapest,1932. február 21. – 2000. november 30.): evangélikus lelkész, főszerkesztő. A Bornemissza Péter Társaság egyik alapítója, titkára; Az Európai Magyar Protestáns Szabadegyetem titkára.

 

SZITNYAI Zoltán

(Selmecbánya, 1893. május 27. – Salzburg, 1978. június 11.): író.

1949-ben nyugatra menekült. Folytatta regényírói munkásságát, emigráns újságokban publikált. Több irodalmi díjat kapott.
 
SZOLLÁR Lajos P.
(Tapolca, 1915. július 17. – Bécs, 1991. február 26.) szalézi szerzetes pap.
 
 
T

TABY Árpád, vitéz
(Nyitragerencsér, 1896. július 16. – Talham [Ausztria], 1973. augusztus 21.): testőr őrnagy, országyűlési képviselő.
 
TAMÁS Henrik
(Lang-Enzersdorf, 1879. február 28. – Budapest, 1960 január 2.): műgyűjtő, műkereskedő. 

 

TASNÁDY Tamás

(Budapest, 1936. március 29. – Krems [Ausztria], 1977. január 16.): író

 

TÓTH Ágoston Rafael

(Marcali, 1812 október 28. – Graz, 1889. június 9.): festőművész, hadmérnök, honvéd ezredes (1848/49), térképész, MTA lev. tagja.
 
TÖRÖK Jenő
(Budapest, 1908. április 23. – Bécs, 1983. március 5.): gimnáziumi tanár, könyvkiadó.
 
TÖRÖK Miklós
(Nagykázmér, 1812. február 29. – Bécs, 1884. július 6.): altábornagy, nemzetőr őrnagy (1848-1849).
 
 
U

ULLEIN-REVICZKY Antal

(Sopron, 1894. november 8. – London, 1955. június 13.): diplomata, a nemzetközi jog egyetemi tanára.

A bencések Szent Asztrik Katolikus Főgimnáziumában érettségizett, felsőfokú tanulmányait a bécsi Konzuli Akadémián, majd Debrecenbe, a Magyar Királyi Tisza István Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Karán folytatta. Itt avatták doktorrá 1927-ben. Öt nyelven tanult meg magas szinten beszélni. 1933-ban magántanár, 1941-ben címzetes rendkívüli egyetemi tanár lett Debrecenben.

1919-ben a bécsi magyar követségen kezdett dolgozni. A magyar–osztrák határmegállapító bizottság tagjaként jelentős szerepe volt a soproni népszavazás előkészítésében és lebonyolításában.

1923-ban a párizsi követségre került. 1929-ben áthelyezték Törökországba, ahol 1932-től az istambuli misszió konzuli osztályát vezette. (Itt ismerkedett meg későbbi feleségével, Lovice Louisa Grace-szel, Cyril James Cumberbatch angol konzul lányával.) 1935-től 1938-ig zágrábi konzul volt.

1938-ban – Csáky István hivatalba lépése után – a Külügyminisztérium összevont sajtó- és kulturális osztályának vezetője lett.

1943 szeptemberében stockholmi követté nevezték ki. Részt vett a különbéke-tárgyalások előkészítésében. Magyarország német megszállása után a svéd távirati irodának adott nyilatkozatában törvénytelennek minősítette az újonnan megalakult Sztójay-kormányt, és kijelentette, ő továbbra is „a független Magyarország utolsó legális kormányát” képviseli. 1944. március 25-én követi megbízatása alól felmentették, és állampolgárságától megfosztották.

Stockholmból előbb Isztambulba, anyósához költözött családjával. Innen Genfbe, majd – a francia kormány meghívására – Párizsba, végül Londonba vezetett az útja. L950 júniusától a Magyar Nemzeti Bizottmány londoni képviselője volt, később a Menekült Egyeteni Oktatók Szövetségének elnökévé választották.

Szülővárosában emléktáblát avattak tiszteletére 2001 decemberében. Nevét viseli egy a leánya által létrehozott alapítvány.

 

ULLMANN Imre

(Pécs, 1861. február 23. – Bécs, 1937. február 27.): sebész, egyetemi tanár.

 

 

Ü


 

 

V  


VÁGHY Ferenc

(Sopron, 1776. április 7. – Matzleinsdorf [Ausztria], 1862. április 23.): jogász, MTA ig. tagja, Sopron polgármestere (1835-1838).

 

VARGA János   SVD

(Salköveskút, Vas vm., 1926. október 24. – Mödling, [Ausztria], 1968. július 15): szerzetes.

 

 

VASS Károly

 

(Sopron, 1906. augusztus 5. – Bécs, 1962. február 21.): főispán, országgyűlési képviselő.

VÉGH Sándor

(Kolozsvár, 1912. május 17. – Salzburg, 1997. január 7.): hegedűművész, karmester, főiskolai tanár.

 

 

 

W


WANTOCH Zsuzsa

(Trencsén, 1912. július 28. – Bécs, 1959. július 6.): író.

 

 

Z


ZICHY Ágost, gróf

(Penzing, 1852 június 14. – Bécs, 1925. október 4.): utazó, akadémikus.

 

ZICHY Jenő

(Sárszentmihály, 1837. július 5. – Meran [Ausztria], 1906. december 26.): jogász, országgyűlési képviselő, MTA t. tagja

 

ZIMMERMANN Ferenc József

(Nagyszeben, 1850. szeptember 9. – Linz, 1935. január 27.): levéltáros, történész.

 

ZS


ZSILLE Zoltán

(Budapest, 1942. július 8. – Budapest, 2002. október 18.): kritikus, szociológus, újságíró.
Irodalom: ÚjMIL 2000:2500
 

 

 

 

 

 

Kedves Látogató!

 

Ezzel az oldallal és a honlappal kapcsolatos kiegészítéseiket, észrevételeiket juttasák el hozzánk!

Az Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-mail címen.

 

 

Ha tetszik honlapunk, ajánlja másoknak is!

www.ungerska.se

 

 

 

 

 

 

 

 

Ausztria: magyar folyóiratok

2013. február 24. vasárnap, 20:26
Írta: Szöllősi Antal

 

Írta (gyűjtötte és összeállította): SZÖLLŐSI  ANTAL

 

 

 

 

AUSZTRIA : MAGYAR  FOLYÓÍRATOK

 

Ausztriában megjelent magyarok által kiadott magyar, és német nyelvű lapok

 

TÁJÉKOZTATÓ VÁLOGATÁS

 

Rövidítések

Az Északi Magyar Archívum honlapján előforduló rövidítések és a felhasznált irodalom jegyzéke.

 

 

 

A


ÁDÁM ÉS ÉVA

Kiadta Bécsben Julius Fischer Verlag. Felelős szerkesztője Johann STENZEL volt. Megjelent hetenként 1924. március 14-től, azonban hamarosan (9.? számával) megszünt.

 

AKASZTOTT EMBER

Alcím: Az egyetemes szocialista kultúra orgánuma.

Bécs. Kiadó: Barta Sándor. Felelős szerkesztő: Franz HARTL. Rendszertelenül jelent meg 1922. november 1-től, majd 1923. március 20-tól Ék címen.

 

ALPESI MAGYAR HADIÚJSÁG

Hírek harctéri csapataink számára alcímmel jelent meg.

Szerkesztette: Tábori Kornél (1879-1944).

Megjelent Klagenfurtban a Legfelsőbb Katonai Parancsnokság kiadásában, 1915-ben.

Lelőhely: Budapest, Országos Széchényi Könyvtár

 
ÁRPÁD NÉPE
Linz: 1951?
 
AUSZTRIAI MAGYAR CSERKÉSZEK  ... sz. MUNKAFÜZETE

 

AUSZTRIAI TÁJÉKOZTATÓ

Salzburg: 1950

 

AWR Bulletin

Wien

Lelőhely: ÉMA.

 

B


BAJTÁRS

 

BAJTÁRSI HÍREK

 

BAJTÁRSI TÁJÉKOZTATÓ

 

BARÁTSÁG
 
BÉCSI HÍRADÓ
1865-1866
 
BÉCSI HÍRLAP

 

BÉCSI KURIR
Bécs. Kiadó: Major József. Felelős szerkesztő: Zilahi László.
Megjelent 1924-ben.
 
BÉCSI MAGYAR HÍRADÓ
Tájékoztató lap magyar menekültek részére
Wien: 1957. január 11. (1. évf., 1. sz.) – 1958. május 31. (2. évf., 22. sz.).
Kiadó: Osztrák Nemzeti Bizottság : Österreichisches Nationalkomitee für Ungarn, 1957-1958.
Folytatása: 1958 június 7-től (2. évf., 23. sz.)Magyar Híradó címmel jelent meg.
Lelőhely: OSZK.
 
BÉCSI MAGYAR KATOLIKUS TUDÓSITÓ
Bécs: 1948-1949
 
BÉCSI MAGYARSÁG
 
BÉCSI MAGYAR ÚJSÁG
A külföldi magyar- és osztrák-magyar-egyletek egyetemes közlönye
Bécs: 1881-1885
Szerkesztette: Schlossberg Jakab.
Kiadta:  Békesi József.
 
BÉCSI MAGYAR ÚJSÁG

Az elsővilágháború után a bécsi emigráció egyik jelentős napilapja volt.

Kiadó: Róna Lajos, 1922. október 18-tól Barna S., 1923. május 23-tól „Worwärts”.

Megjelent: 1919 október 31. – 1923 december 16.

Az újság munkatársai voltak: Déry Tibor, Gábor Andor, Halmi József, Kaczér Illés, Komlós Aladár, Németh Andor.

 

BÉCSI MAGYAR ÚJSÁG PANORÁMA

(1921-1928): a képes hetilap szerkesztésében Déry Tibor is részt vett.

 

BÉCSI NAPLÓ

Bécs: 1946-1947

 

BÉCSI NAPLÓ

Bécs

 

BESZÁMOLÓ
Katolikus tájékoztató és szórakoztató hetilap.
Salzburg: 1950-1951. március.
Szerkesztette: Szathmáry Lajos
Kiadója: a Salzburgi Magyar Caritas
Ifjúsági melléklete a Szívgárda Posta
Irodalom: Mérő 1966.
 
BUJDOSÓ
Első és utolsó száma 1946 végén jelent meg, Mühlbackban.
Irodalom: Mérő 1966.
 
BUJDOSÓ SZEMLE
Politikai tájékoztató hetilap
Megjelent: [Passau] a Waldwerke-i menekült tábor: 1948 november – 1950 március (72. szám).
 Kiadta és szerkesztette: a Bujdosó Magyarok Munkaközössége.
A szerkesztőbizottság tagjai: Zágon Alajos, Dr. Kovács Géza és Dr. Kaczvinfalvy Pál.
Lelőhely: OSZK   
Irodalom: Mérő 1966 ; Enc-Hun 1992:298.
 
BUMERÁNG
Kellerberg

 

BUNKÓ

Nyolc? száma jelent meg Bécsben hetenként 1921-ben. 

Felelős szerkesztő: Tonwebel Károly. Szerkesztette: Nagy Andor.

Lelőhely: Budapest, Országos Széchényi Könyvtár

 

 

C


CARITAS HUNGARICA
Wels: 1947-1949.
 
CHRISTIANA HUNGARIA

Rendszertelenül megjelenő magyar egyesületi értesítő.

Grácban, 1949. augusztus és 1954. decemberközött Magyar Egység címmel adták ki.

1955-tól – 1969-ig Christiana Hungaria címen jelent meg stencilezve.

Kiadó: Keresztény Magyarok Egyesülete, Graz.

 

 

D


DÉLIBÁB
Ifjúsági lap.
Neufeld: 1919
Lelőhely: OSZK
 
DIALÓG
Wien:a Bécsi Magyar Kultúregyesület folyóirata volt.
Irodalom: Enc-Hun 1992:415.
 
DIOGENES

Megjelent Bécsben hetenként 1923-1924-ben. Kiadó: dr. Fényes Samu. 

Felelős szerkesztő: Brakl Károly, 1923 július 28-tól Antal I. Viktor. Szerkesztette: Nagy Andor.

Lelőhely: Budapest, Országos Széchényi Könyvtár

 

 

E


EGYETEMI IFJÚSÁG

 

EGYHÁZI ÉRTESÍTŐ
Magyar menekültek katolikus egyházi lapja.
Bécs: 1956. december – 1957. Megjelent havonta rendszertelenül, 4 oldalon.
Szerkesztő: Giannone Egon.
Kiadó: Caritas der Erzdiözese Wien.
 
EGYSÉG

Bécs. Alcím: Irodalom, művészet.

Kiadó: Sternberg T.; 1923 május 1-től Köhler nyomda, Steinmann Ig.

Megjelent havonta: 1922-1923.

Lelőhely: Budapest, Országos Széchényi Könyvtár

 

ÉK

Bécs. Alcím: Az egyetemes szocialista kultúra orgánuma.

Rendszertelenül jelent meg 1923. március 20-tól, nem tudni meddig. Előtte 1922. november 1-től Akasztott Ember címmel adták ki.

Kiadó: Barta Sándor. Felelős szerkesztő: Franz HARTL. Rendszertelenül jelent meg

Lelőhely: Budapest, Országos Széchényi Könyvtár

 

ÉLET

A külföldi katolikus magyarság lapja.

Innsbruck: 1950-1953. Kiadta: Adalbert Lehmayer.

 

ÉLNI AKARUNK

Traiskirchen: 1956-1957
 
AZ EMBER

Bécs: 1919 november 13-tól – 1925. [Göndör Ferenc politikai hetilapja]

Kiadó: Göndör Ferenc.

Felelős szerkesztő: Schubert Károly; 1920. január 9-től Schwarz Frigyes; 1921 november 20-tól Antal I. Viktor. Főszerkesztő: Göndör Ferenc.

Lelőhely: Budapest, Országos Széchényi Könyvtár

 

AZ EMIGRÁCIÓS SAJTÓARCHÍVUM TÁJÉKOZTATÓ SZEMLÉJE

Sokszorosított időszaki közlöny

Szerkesztő: Kassai István

Megjelent: Innsbruck, 1950. november; később: New York, 1950. januártól.

Megszünt: 1952. december
 
ERDÉLYI SZEMMEL : Siebenbürger Schau
Bécs: 2005:– ,
1988-2004 között Közlemények címmel jelent meg.
Szerkesztő: Dr. Száva Tibor (1944-).
Kiadó: Erdélyi Magyarok Ausztriai Egyesülete 
A folyóiratot negyedévenként, illusztrálva adják ki.
 
ÉRTESÍTŐ

Kiadás helye és éve ismeretlen.

Lelőhely: (a 14. száma megtaláható) Budapest, Országos Széchényi Könyvtár.

 

ÉRTESÍTŐ

Bécs. Felelős kiadó és szerkesztő: Schlesinger Gusztáv.

Megjelent hetenként, 1920-1922. [1921-ben 43. és 47. száma Új Világ; 45 száma Szegény Ember címen is megjelent.]

Lelőhely: Budapest, Országos Széchényi Könyvtár

 

EURÓPAI MAGYAR CSERKÉSZET

Bécs

 

 

F


FÁKLYA

Közművelődési hetilap. Megjelent: Kellerberg.

 

FÁKLYALÁNG

 

FÁKLYA HÍRADÓ

 

FEFFENITZI MAGYAR TÁBORPARANCSNOKSÁG

Megjelent: Kellerberg.

 

 

G


GRÁCI MAGYAR ÚJSÁG

Grác: 2000. szeptember -
Kiadja: Magyar Egyetemisták és Öregdiákok Klubja
 
GRIMÁSZ
Humoros művészeti és irodalmi lap
Wien: 1920.
Szerkesztette: Nagy Imre. Kiadó: Rob Karl
 
 
H

HAJNAL
Bécs: 1896-1897?
 
HALMI JÓZSEF RIPORTLAPJA

Bécs: 1922 – 1923. Kiadó: Halmi József. Felelős szerkesztő: Richter Róbert.

Lelőhely: Budapest, Országos Széchényi Könyvtár

 

HATÁRMENTI HÍREK
Megjelent: Oberpullendorf / Felsőpulya
 
A HELYZET
Salzburg: 1949
 
HÍRNÖK
A felső-ausztriai katolikus magyarság értesítője
Linz: 1968 
Szerkesztő: Balogh Vince.
Kiadó: Röm. Kath. Flüchtlingsseelsorge der Diözese Linz.
Utóbb: 1969-ben beolvadt az új európai magyar római katolikus lapba, az Életünk-be.
Irodalom: Mildschütz 1977:39.
 
HITÜNK
Wels: 1949-1950.
 
 
I

IFJÚMUNKÁS INTERNATIONALE

Alcím: A kommunista ifjúmunkás internationale lapja.

Bécs: 1921. március.

Lelőhely: Budapest, Országos Széchényi Könyvtár

 

INTERNATIONALE

Alcím: Kommunista tudományos folyóirat.

Kiadó: a Kommunisták Németausztriai Pártja.

Felelős szerkesztő: Rödl Lajos. Megjelent: 1922.

 

IMÁDKOZÓ MAGYAROK

Megjelent: Graz

 

INTEGRATIO
Wien: 1967: –
Szerkesztő: Deák Ernő
 
INTEGRATION
Integration: bulletin international : Studien zum Asylrecht der Flüchtlinge : étdudes sur le droit d'asile des réfugiés
Augsburg: 1954-1962
Utóbb: AWR-Bulletin
 
 
J

JÖJJETEK
Protestáns hitbuzgalmi lap
Alcím: 1950-től Az Ausztriai Magyar Protestáns Lelkigondozó Szolgálat lapja.
Linz: 1948 – 1954. június-július ; 1955-1956-ban nem adták ki  ; Rijswik [Hollandia]: 1957. március -
Szerkesztette: Izsák-Gyarmaty László ; felelős kiadó: dr. Harsányi András ; szerkesztőbizottság, 1957. március: ifj. Kibédi Varga Sándor, Tóth Miklós, Tüski István, Végh József.
Kiadta: az Ausztriai Magyar Protestáns Lelkigondozó Szolgálat.
1957-ben a lap kiadási jogát megvette a holland admiral de Ruyter Fond, és így a tizedik évfolyam első számától Rijswikben jelent meg.
Irodalom: Mérő 1966:65-66. ; Németh 1975
 
JÖVŐ

Bécs: megjelent naponta. Kiadó: Garami Ernő és Lovászy Mártom.

Felelős szerkesztő: Róth Géza; 1921 március 4-től Eitelberg M. Szerkesztő: Garami Ernő és Lovászy Márton.

Lelőhely: Budapest, Országos Széchényi Könyvtár.

 

 

K


KAGYLÓKÜRT

Filozófia, yoga, lélekvándorlás, vegetárius életmód, óind kultúra.

Bécs
 
KIS PAJTI
A volt salzburgi Szent Imre Szívgárdisták és a menekült magyar ifjúság lapja.
Salzburg, St. Florian, Solbad Hall, Innsbruck, Klagenfurt, München: 1952. május – 1961. június.
Megjelent havonta stencilezve többször, 2-8 oldalon.
Szerkesztette és kiadta: Csányi A. László, ; 1960. szeptembertől: Hámori Várnagy Dalma.
 
KITARTÁS

Antibolsevista manuscript

Bécs

 

KONGRESSZUSI TUDÓSÍTÓ

Bécs: 1921. október – 1921.

Kiadó és felelős szerkesztő: Schlesinger Gusztáv.
Lelőhely: Budapest, Országos Széchényi Könyvtár
 
„KÖRLEVÉL”
Ausztriai Magyar Református Lelkigondozó Szolgálat tájekoztatója
Interneten:  Körlevelek
 
KOLLÉGIUM
Bergenz: 1951.
 
KÖZLEMÉNYEK : Mitteilungsblatt
Bécs: 1988-2004 között jelent meg.
Erdélyi Magyarok Ausztriai Egyesületének újságja volt, 2005-től Erdélyi Szemmel jelenik meg.
A folyóiratot negyedévenként, illusztrálva adták ki.
 
KÖZTÁRSASÁG

 

 

L


LÁRMAFA
Lienz. Kiadta: Kedves András. Szerkesztették: Kedves András, Sánta Gábor, Torjai Szabó István, Vargha Lajos.
Megjelent negyedévenként 1954-1966 között, 30-50 oldalon, 1967-1968-ban évkönyvként Lármafa Erdélyi Évkönyv címmel jelent meg.
 
LINZI MAGYAR CSERKÉSZHÍREK
Linz
 
 
M

MA
Alcím: Aktivista művészeti és társadalmi folyóirat; 1921. március 15-től Aktivista folyóirat.
Budapesten (1916) megjelent Ma folytatásaként indult Bécsben 1920. május 1-én.  
Felelős szerkesztő: Brügel Fritz; 7. évfolyamtól 1921-22-ig Kalmer Josef; 1924 szeptember 15-től Suske Hermann. Főszerkesztő: Kassák Lajos.
Megjelent: rendszertelenül.
Lelőhely: Budapest, Országos Széchényi Könyvtár
 
MAGYAR EGYSÉG
Rendszertelenül megjelenő magyar egyesületi értesítő.
Grácban, 1949. augusztus és 1954. december között adták ki, majd 1955-tól – 1969-ig Christiana Hungaria címen jelent meg stencilezve.
Kiadó: Keresztény Magyarok Egyesülete, Graz.
 
MAGYAR GAZDA > Magyar Gazda Híradó
 
MAGYAR GAZDA HÍRADÓ
A Magyar Gazdaszövetség hivatalos közlönye volt.
Ausztria: Bécs, 1960. augusztus – ? Szerkesztette: Fáber György.
1960. augusztusától Magyar Gazda címmel, 1961-től Magyar Gazda Híradó címmel jelent meg, 8-14 oldalon.
 
MAGYAR HÍRADÓ
Bécs.
 
MAGYAR HITMOZGALMI TÁJÉKOZTATÓ
Oberpullendorf / Felsőpulya
 
MAGYAR PAPI EGYSÉG
Klagenfurt: 1956-1968.
 
MAGYAR POSTA
A Magyarok Szövetsége Ausztriában jogvédelmi, érdekképviseleti és kulturális értesítője.
Klagenfurt: 1954-1955.
Kiadó: Magyarok Szövetsége Ausztriában
 
MAGYAR SZÓ
Bécs: 1954-197
 
MAGYAR SZÖVEGEK
A bécsi KOSMOS kiadó irodalmi tájékoztatója a nyugati magyar irodalom és a magyar demokratikus ellenzék kiadványainak ismertetésével.
Bécs
 
MAGYAR UNIÓ
Bécs
 
MAGYAROK VILÁGLAPJA
Képes társadalmi folyóírat
Bécs, 1957. március – 1957. Június
Kiadta: Rafael Spann.
Csak három száma jelent meg.
 
MINDSZENTY NÉPE
Salzburg: 1951-1961.
 
SORÚJSÁG
Antal József (1888-?) Bécsben adta ki.
 
 
N

NACHRICHTEN AUS UNGARN
Informationen a.d. Kreisen d. exilierten ungarischen Sozialdemokratie. erscheint als Manuskript in zwangloser Folge.
Wien
 
NAGY-MAGYARORSZÁG
Bécs
 
 
O

 

 

Ö


ŐRSÉG
Oberwart / Felsőőr
 
ÖSSZEFOGÁS
Bécs
 
 
P

PANORÁMA
Képes hetilap: 1921-1924. Előbb 1921. november 20-tól Németországban adták ki, ahol 1923 október 14-én megszünt. 1924. április 12-én Bécsben újra indult. Kiadó: Panoram Verlagsgesellschaft.
Felelős szerkesztő: Jankó Ferenc.
 
A PÉNZVILÁG
Bécs: 1919, hetilap. Kiadó: Róna Lajos. Felelős szerkesztő: Konstandt Richard.
 
PESTER LOYD
1919-ben a budapesti szerkesztőség, részben Bécsbe emigrált és ott újból megjelentette a napilapot.
Irodalom: Soproni Szemle, 10. évf. 1956:2
 
POLITIKAI HÍRADÓ
Bécs: 1922. (Stencilezett napilap.)
Szerkesztőbizottság: Madzsar József, Sebestyén József és Simonyi Henry.
 
PROLETÁR
Alcím: A III. Internatinale magyarországi lapja.
Bécs: 1920. június 30. – 1922. 4. szám.  
Felelős szerkesztő: Pobisch Rudolf.
 
 
R

 

 

S


SORSUNK
Salzburg. Alapítói: Szathmáry Lajos és Farkas István.
Irodalom: Mérő 1966:125 ; Nagy 2000:885.
 
 
SZ

SZABADSÁG
Kemény László riportlapja. Kiadó: Kemény László. Felelős szerkesztő: Steiner Anton.
Megjelent hetenként Bécsben: 1. évfolyam, 1920., 1-13. szám.
Lelőhely: Budapest, Országos Széchényi Könyvtár
Irodalom: Lakatos 1986:2294.
 
SZEGÉNY EMBER
Az Értesítő (Bécs: 1920-1922)45. számaként Szegény Ember címen jelent meg.
Lelőhely: Budapest, Országos Széchényi Könyvtár
 
SZOLGÁLAT
Eisenstadt,
 
 
T

A TIROLI MAGYAROK ÉRTESÍTŐJE
Innsbruck: 1953. november – 1955. december, havonta
Kiadták: Katolikus Magyar Egyházközség, Innsbrucki Protestáns Magyar Egyházközség, Service Social. Magyar Osztály
 
TŰZ
Az egyetemes kultúra magyar nyelvűfolyóirata; 1922 júliusától Szépirodalmi, művészeti, tudományos, társadalmi és kritikai folyóirat.
1921. november 15-én indult Pozsonyban, 1922. júliusától Bécs-Pozsony. Kiadta a szerkesztőség.
Felelős szerkesztő: Gömöri Jenő; 1922. júliusától Ausztriában Silberwerk J.,; 1922. november 26-tól Antal I. Viktor.
Megjelent Pozsonyban és Bécsben kéthetenként; 1922 júliusától hetenként.
 
 
U

ÚJ DIALÓG
Független kulturális magazin
Bécs
 
 
Ü

 

 

V

VAGYUNK
Feistritz/Drau, Kärnten
 
VASÁRNAP
Irodalmi hetilap.
Bécs: 1920. március 28-tól, 1-15. szám.
Kiadó: Erdély Jenő. Felelős szerkesztő: Oblatt ferenc. Szerkesztő: Kaczér Illés; 1920 május 2-tól Erdély Jenő.
 
VILÁGOSSÁG
Kiadó: Pötzl Pál; 1920. augusztus 11-től Tonwebel Károly.
Felelős szerkesztő: Pötzl Pál; 1920. augusztus 11-től Tonwebel Károly.
Megjelent hetenként Bécsben: 1920. június 1. – 1921. április 13. között.
Lelőhely: Budapest, Országos Széchényi Könyvtár
 
 
W

WEINGARTENI LEVÉL
Weingarten
Szerkesztője Gyurás István katolikus pap volt.
Irodalom: Nagy 2000:344.
 
Z

 

 

ZS



 

 

 

 

 

 

 

 

E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

 

Ha tetszik honlapunk, ajánlja másoknak is!

www.ungerska.se

 

 

 

 

Ausztria: magyar egyesületek

2013. február 24. vasárnap, 23:33
Írta: Szöllősi Antal

 

Írta (gyűjtötte és összeállította): SZÖLLŐSI  Antal

 

 

 

AUSZTRIA : MAGYAR EGYESÜLETEK

 

TÁJÉKOZTATÓ VÁLOGATÁS

 

Rövidítések

Az Északi Magyar Archívum honlapján előforduló rövidítések és a felhasznált irodalom jegyzéke.

 

 

A


ANTIBOLSEVISTA COMITÉ
Gróf Bethlen István vezetésével Bécsben 1919. április 12-én megalakították a Magyar Nemzeti Bizottságot, mely Antibolsevista Comité néven vált ismertté. Célja a vörös diktatúra, a Tanácsköztársaság megdöntése volt. Kapcsolatban állt az Aradon gróf Károlyi Gyula által 1919. május 5-én alakított Aradi kormánnyal.
 
AUSZTRIAI MAGYAR EVANGÉLIKUS GYÜLEKEZET
Ungarisch-Evangelische Gemeinde A.B. in Österreich
Ausztriai Magyar Evangélikus Gyülekezet
Capistrangasse 2/15
1060 Wien
 
AUSZTRIAI MAGYAR REFORMÁTUS LELKIGONDOZÓ SZOLGÁLAT
UNGARISCHER SEELSORGEDIENST DER EVANG. KIRCHE H.B. IN ÖSTERREICH
Wien 1., Dorotheergasse 16,
 
Ausztriai Magyar Szervezetek és Egyesületek Központi Szövetsége: Zentralverband
(NYEOMSZSZ-tag)
Bécs: 1980. február 7-én alakult.
Elnök: dr. Deák Ernő
1010 Wien, Schwedenplatz 2 - Laurenzerberg 5.I.8-9
Célja:Az osztrák állampolgárságú ausztriai magyarok közösségi (szervezeti) érdekeinek képviselete egyrészt az illetékes hatóságok előtt, másrészt külföldön. Ezt szolgálja a Burgenlandon kívül élő osztrák honosságú magyarok népcsoportonkénti elismertetése, ami a bécsi és alsó-ausztriai magyarokra vonatkozóan az osztrák kormány jóváhagyása értelmében meg is történt.
 
AUSZTRIAI MAGYAR SZERVEZETEK KEREKASZTALA
Bécs: 2013:-
A Kerekasztal az ausztriai magyar egyesületek egyik csúcsszervezete.
Interneten: Kerekasztal
 
 
 
B

BALASSI INTÉZET – COLLEGIUM HUNGARICUM

A Collegium Hungaricum 1963-ban költözött mai épületébe (1020 Wien, Hollandstraße 4).

 

BÉCSI MAGYAR EGYESÜLETEK KÖZPONTJA

Kiadványa: Képes magyar naptár, (Bécs: 1943).

 

BÉCSI MAGYAR ISKOLA

Délutáni és hétvégi magyar iskola és óvoda, 1987-ben kezdte meg működését.

Az iskola fenntartását és felügyeletét az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetsége láttja el. Az iskola a Bécsi Magyar Otthonban (Bécs, Schwedenplatz 2 / Top 9.) található.

Az iskola honlapja: www.becsi.magyar.at/

 

BÉCSI MAGYAR KATOLIKUS EGYHÁZ

Bécs,

 

BÉCSI MAGYAR KIADÓ

 

 

C


 

 

D


 

 

E


ELLENFORRADALMI KOMITÉ

1919-ben alakult Bécsben.

Sajtófőnök: Lázár Miklós. Sigray gróf bécsi lakását használták összejöveteik céljából. A megbeszéléseken részt vettek; Anrdt János tüzérszázados, Bánó őrnagy, Heffty főhadnagy, Márton Béla főhadnagy, Pálffy gróf százados, Pallavicini György őrgróf, Sigray Antal gróf, Szmrecsányi György, Vidale osztrák ezredes és Wild vezérkari százados.

Irodalom: Soproni Szemle, 10. évf. 1956:2
 
ERDÉLYI MAGYAROK AUSZTRIAI EGYESÜLETE
Bécs: 1987. novemberében alakult.
Lapjuk, 1988-2004 között Közlemények címmel, 2005-től Erdélyi Szemmel  címen negyedévenként, illusztrálva jelenik meg.
 
 
F

 

 

G


 

 

H


 

 

I


ÍRÓK KÖNYVKIADÓ VÁLLALATA

Bécs

 

 

J



 

 

K

 


KERESZTÉNY MAGYAROK EGYESÜLETE

Graz.

 

 

L


 

 

M


MAGYAR GAZDASZÖVETSÉG  (németül Verband Ungarischer Landwirte)

Bécs: 1957-ben a forradalom menekültjei által a magyar gazdák és mezőgazdasági munkások, mezőgazdasági közép- és főiskolát végzettek, erdészek, kertészek, erdőmérnök hallgatók összefogására, érdekképviseletére s az osztrák mezőgazdaságba való beilleszkedés elősegítésére alakított szervezet.

Tagja lehetett minden, mezőgazdaságban vagy rokonszakmában dolgozott vagy dolgozó volt magyar állampolgár, mezőgazdász vagy erdőmérnök hallgató.

Lapja: Magyar Gazda (1960-1961), majd Magyar Gazda Híradó (1961-?) címmel jelent meg.

Irodalom: Szépfalusi:1980 ; Magyar Katolikus Lexikon.

 

 

N


Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége (NYEOMSZSZ)
http://www.nyeomszsz.org/

 

 

O


 

 

Ö


ÖSTERREICHISCHES NATIONALKOMMITEE FÜR UNGARN : Osztrák Nemzeti Bizottság
Wien [Bécs]: 1957-1958
Bécsi Magyar Híradó (később: Magyar Híradó) címmel tájékoztató újságot adott ki a magyar menekültek részére
 
 
P

PEGAZUS KIADÓ
1928

 

 

R


 

 

S


SALZBURGI MAGYAR CARITÁS
Salzburg
Hetilapjukat Beszámoló címmel, Szathmáry Lajos szerkesztésében adták ki. Az újság ifjúsági melléklete a Szívgárda Posta címmel jelent meg.
 
SALZBURGI MAGYAR KÖR

 

 

 

SZ


 

 

T


 

 

U


 

 

Ü


 

 

V


VERNAY NYOMDA
Bécs: 1923.

 

 

W


 

 

Z


 

 

ZS


 

 

 

E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

 

Ha tetszik honlapunk, ajánlja másoknak is!

www.ungerska.se

 

 

 

 

 

Ausztria : könyvek bibliográfiája

2012. április 08. vasárnap, 20:34
Írta: Szöllősi Antal

 

 

Írta (gyűjtötte és összeállította): SZÖLLŐSI  Antal 

 

 

 

 

AUSZTRIA : KÖNYVEK BIBLIOGRÁFIÁJA

 

 

Ausztria és Magyarország: kivándorlás, emigráció, kapcsolatok, ausztriai magyar szerző

 

TÁJÉKOZTATÓ VÁLOGATÁS

 

Rövidítések

Az Északi Magyar Archívum honlapján előforduló rövidítések és a felhasznált irodalom jegyzéke.

 

 

 

1956 utóélete Ausztriában – Európában : a meneküléstől az integrációig „Kufstein” IX. tanácskozás :

Oberpullendorf/Felsőpulyán, 2006. szeptember 9-10-én : Tagung in Oberpullendorf am 9.-10. September 2006 / [rend. az] Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetsége ; [szerk.: Böröndi Lajos, Deák Ernő

Bécs: Sodalitas, 2007 – 265 p.

ISBN 978-3-9501286-4-2

     3-9501286-4-6

 

 

A


ANDERLE Ádám (1943-) KOZÁRI Mónika (1960-)

A Monarchia utolsó követe : Kánya Kálmán Mexikóban, 1914-1919 / Anderle Ádám, Kozári Mónika

Szeged: Anderle Á., 1990 – 120 p. : ill.

Válogatás Kánya Kálmán (1869-1945) jelentéseiből p. 118-120.

ISBN 963-400-274-9

 

ANDRITSCH, Johann

Studenten und Lehrer aus Ungarn und Siebenbürgen an der Universitat Graz. 1586-1782. / Johann Andritsch

Graz: Veri. der Historischen Landeskommission, 1965 – 321 p.

Serie: Forschungen zur geschichtlichen Landeskunde der Steiermark 22.

 

 

B


A Bécsi Magyar Történeti Intézet évkönyve / szerkesztette: Angyal Dávid (1857-1943)
1. (1931), 2. (1932).
Budapest: Egyetemi Nyomda, 1931-1932.
Gróf Klebelsberg Kuno Magyar Történetkutató Intézet (Bécs)
 
BALÁS Károly (1868-?)
Kivándorlásunk és visszavándorlásunk, tekintettel Ausztriához való gazdasági viszonyainkra / Balás Károly
Kassa: Vitéz Nyomda, 1908 – 52 p.
Különlenyomat a kassai jogakadémia 1907-08 évkönyvéből
 
BJELIK Imre
Egyházi beszéd, melyet Szent István király ünnepén, 1917. augusztus 20-án Bécsben, a kapucinus atyák templomában mondott Bjelik Imre ...
Wien: Brzezowsky Rezsőés Fiai nyomdája, 1917 – 10 p.
Kisnyomtatvány
 
BÖLÖNI Györgyné (1873-1951)

Szenvedések könyve : visszaemlékzések / Bölöni Györgyné : (A borítólap Tihanyi Lajos rajza).

[Bécs]: Bécsi Magyar Kiadó, [1921] – 205, (3) p 
 
BUCHINGER Manó
Titkos akták negyvennyolcas emigránsokról : A bécsi "K. und k. Haus-, Hof- und Staatsarchiv" anyagából / Buchinger Manó
Budapest: Népszava, 1948.
 
 
C

 


CZERMANN Antal (1885-1971)
A Szerémség / Czermann Antal
Wien: Vasárnapi Levél, [1954] – 33 p.
 
A felszabaduló Magyarország pénzügyi feladatai / Czermann Antal
Winnipeg: Canadian Hungarian News, 1954 – 39 p. : ill.
Különlenyomat: Nyugati Magyarság
 
Vértanúk Szt. Gellért nemzeti szentélye / Czermann Antal
Klagenfurt: Vasárnapi Levél, 1955 – 119 p., 3. T.
 
A magyar külpolitika új útjai / Czermann Antal
Klagenfurt: Vasárnapi Levél, [1957] – 56 p.
Stencil
 
CSER-PALKOVITS István (1908-1996)

A bécsi Szent István-dóm és magyar emlékei / Cser-Palkovits István

Bécs: 1984

 

 

D


Dokumentumok: Mosonmagyaróvár 1956 / [szerk. Böröndi Lajos és Garamvölgyi György]
Wien: Zentralverband Ungarischer Vereine, [2006] – 316 p. : ill.
ISBN 3-9501662-3-8
Serie:  Integratio ; 23.
 
DEÁK Ernő (1940-)

Recidiva: versek 1960-70, fordítások / Deák Ernő

[ill.: Kovács Kálmán]

Bécs: szerző, 1970 – 111 p. : ill.

 

Magyar változások 1948-1978: [tanulmánygyűjtemény) / [szerk.]: Deák Ernő

Bécs: Integratió, 1979 – 150 p.

 

Geschichte der Herrschaft landsee-Lackenbach im XVI. Und XVII. Jahrhundert / ErnőDeák

Wien: Integratio, 1979 – 307 p.

Die Volksgruppen in Österreich

 

Das Städtewesen der Länder der ungarischen Krone, 1780-1918 / ErnőDeák

Wien: Verlag der Österreichischen Akademie der Wissenschaften, 1989 – 227, 1041 p.

ISBN -37001-1556-3

Städtewesen in Ungarn

 

Die Städte Niederösterreichs. 3. T., R-Z. / red. Von Friederike Goldmann unter Mitw. von Ernő Deák, Johanne Pradel

Wien: Hollinek [1968-], 1982 – XX, 400 p., 2 t., 11 térkép.

 

Die Städte des Burgenlandes. 2. Bd. / Red. ErnőDeák

2. überarb. u. Erw Aufl.

Wien: Hollinek, 1996 – XXI, 288 p., [10] t.fol. : ill., térkép

Serie:   Österreichisches Städtebuch, 1968-
 
Zur Sozialgeschichte des Kleinadels in der Wart/ ErnőDeák
Wien: Heraldsisch-genelogische Ges. „Adler”, 1990 – p. 182-185.
Különlenyomat: Adler, ISSN 0001-8260 ; 15. (29.) köt. 5. sz. (1990)
 
Magyar középiskolák Ausztriában 1956 után: a Magyarok Világszövetsége és az Auszriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetsége közös kiállítása : ... Budapest, 1998. augusztus 24 – szeptember 10. : ... Ópusztaszer, 1998 szeptember 20 – október 31. / Deák Ernő ; szerk.: Csácstyay Tünde.

Ungarische Mittelschulen in Österreich nach 1956

Fordítók: Csácstyay Tünde, Fazekasné Toma Katalin.

Budapes: MVSZ ; Bécs: Auszriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetsége [1998] – 121 p. : ill.

ISBN 963-03-5559-0

 

Revolution, Flucht, Integration : Ungarn-Österreich 1956: zur Ausstellung im Palais Porcia 6. November – 1. December 2006 / ErnőDeák, Zoltán Fónagy

Wien: Zentralverband Ungarischer Vereine und Organisationen in Österreich : Collegium Hungaricum Wien, 2006 – 67 p. : ill.

ISBN 978-3-9501286-5-9

          978-3-9501286-4-2

          3-3501286-4-6

Bibliográfia: p. 49. : Kiállítási katalógos

 

Ungerische Mittelschulen in Österreich nach 1956 / Ernő Deák

2. erw. und überarb. Aufl. / red. von Maria Jahn Brandenstein   

Wien: Zentralverband Ungarischer Vereine und Organisationen in Österreich, 2006 – 127 p. : ill.

ISBN 978-3-9501286-3-5

     3-9501286-3-8

 

Burg und Siedlung Landsee: (Lánzsér vára és Lázzsér mezőváros) / Deák Ernő

Oberwart: Ed. Lex Liszt 12. 2008 – 136 p. : ill.

ISBN 978-3-901757-75-4

Bibliográfia: p. 134-136. ; Összefoglalás magyar nyelven.
 
DERÉKY Pál (1949 - )
Magyarok Ausztriában és Nyugat-Németországban : Beszélgetés 26 fiatal értelmiségivel / Deréky Pál
Bécs: Integratio, 1984 – 219 p.
 
DÉRY Tibor (1894-1977)

A kéthangú kiáltás : elbeszélések / Déry Tibor

(Grosz Andor rajzaival.)

Wien: Julius Fischer Verlag, 1922 – 75 p.

 

Ló, búza, ember : versek 1921-22. / Déry Tibor

Wien: Július Fischer Verlag, Elbemühl ny., 1922 – 45 (3) p.
 
DÓCZY József ; Hegedűs József (1779-1856)
Austria; az austriai fõhertzegség, só várral, Stájer ország, Tirolis, Illyria, Dalmatzia, Tseh ország Morvával, és Sziléziával, Galitzia és Lodomeria : 8. kötet
Béts: Haykul Nyomda, 1830 – 316 [1] p.
In: Európa tekintete jelenvaló természeti, míveleti, és kormányi állapotjában/ szerkesztette: Dóczy Josef ; Béts: Haykul Nyomda, 1829-1830. 1-12. kötet, pótkötet.
 
 
E

Einige Fragen / eine Emigrantengruppe der ungerischen Freimauer
Quelques Questions
[Wien]: Vernay A.-G., 1922 – [2] p.
Kisnyomtatvány
 
Érzelem – tudat – vállalás: a fennmaradás (szellemi) eszköztára szórványoknak : felsőpulyai „Kufstein” XI. tanácskozás :

Oberpullendorf / Felsőpulyán, 2010. szeptember 4-5-én / [rend. az] Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetsége ; [szerk.: Böröndi Lajos, Deák Ernő

Bécs: Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetsége, 2001 – 255 p. : ill.

ISBN 978-3-9501286-8-0

     3-9501286-8-9

 

 

F


A felszívódás veszélye, a fennmaradás esélyei : magyar szórványok Európában, Amerikában, Ausztráliában : felsőpulyai

„Kufstein” X. tanácskozás : Oberpullendorf/Felsőpulyán, 2008 szeptember 6-7-én / [rend. az] Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetsége ; [szerk.: Böröndi Lajos, Deák Ernő

Bécs: Sodalitas, 2009 – 292 p. : ill.
 
FERENCZY Klára (1944-)
Közöttünk élnek : [a Bécsi Napló interjúsorozata] / Ferenczy Klára
Feketeerdő: Mosonvármegye Lap- és Könyvkiadó, 2012 – 306 p. : ill. részben színes
ISBN 978-963-89254-5-9
 
FLEISCHER Gyula (1889-1969)

Magyarok a bécsi Képzőművészeti Akadémián / Fleischer Gyula

Budapest: MTA., 1935 – 108 [4] p.

 

A Trautson-család innsbrucki levéltára / [Fleischer Gyula]

Budapest: Egyetemi Nyomda, 1931 – 9 p.

Klny.: Levéltári Közlemények.

 

A schönbrunni kastély földszinti termeinek falfestményei / Fleischer Gyula

Budapest: Egyetemi Nyomda, [1931] – 11 p.

Különlenyomat.: Bécsi Magyar Történeti Intézet 1. évfolyam 
 
FRAKNÓI Vilmos (1843-1924)
Magyarországi tanulók és tanulók a bécsi egyetemen a XV és XV században/ Fraknói Vilmos
Budapest: 1874
 
 
G
 

GÁBOR Andor (1884-1953)

Az én hazám : versek az emigrációból / Gábor Andor

2. kiadás

[Bécs]: Bécsi Magyar Kiadó, 1920 – 112 p.

 

GALAMBOS Ferenc

A bécsi magyar emigráció újságjai és folyóiratai 1919-1933 / Galambos Ferenc
Budapest: Országos Széchényi Könyvtár, 1960. Gépirat.
 
GALAMBOS Levente (1938-2009)
Menekülésem naplója 1956-57-ből/ Galambos Levente ; [szerk. Böröndi Lajos és Deák Ernő]
Feketőerdő: Mosonvármegye Lap- és Könyvkiadó, 2012 – 124 p. : ill.
ISBN 978-963-89254-8-0
 

GÁSPÁR Endre (1897-1955)

Kassák Lajos az ember és munkája / Gáspár Endre

Wien: Julius Fischer Verlag, 1924 – 47 (1) p.

 

 

H


HERNÁDI György ; Hercz György  (1899-1958)

Versei / Hercz György : Kassák Lajos színes metszeteivel és tipografizálásával.
[Bécs]: Írók Könyvkiadó Vállalata, Knittel ny., é. n., - 39 (1) p. 
 
HORÁNSZKY Lajos (1871-1944)
Magyarok Bécsben : Károlyi Árpád és Thallóczy Lajos köre / Horánszky Lajos
Budapest: Thallóczy Lajos Társaság, 1941 – 44 p.
Serie:  A Thallóczy Lajos Társaság kiadványai ; 10.
 
 
I

 


integratio '74
Felelős kiadó: Dr. Koczó Margit
Bécs: „Europa” – Club, 1975 – 185 p.
 
integratio 75
Felelős kiadó: Kovács Kálmán
Bécs: „Europa” – Club, 1976 – 161 [59] p.
 
integratio '76
Felelős kiadó: Deák Ernő
Bécs: „Europa” – Club, 1977 – 245 p.
 
 
 
J

Jerikó rózsája : in memoriam Szépfalusi István

Előszó: Frenkl Róbert (1934-2010).

Budapest: Littera Nova, 2002 – 143 p. : ill.

ISBN 963-9212-58-X

Szépfalusi István írói munkásságának jegyzéke: p. 84-137.

 

JÁROSY Dezső (1882 – 1932)

Bécsi zenei képek / Járosy Dezső

Temesvár: 1928.

 

JUHÁSZ László (1933-2008)
Bécs magyar emlékei / Juhász László
Bécs: 1972 – 168 p. : ill.
 
Burgenland: történelmi útikalauz / Juhász László
München: 1976 – 248 p. : ill.
 
Burgenland: történelmi útikalauz / Juhász László
Második kiadás
München: 1982 – 240 p. : ill.
 
Magyar az újvilágban / Juhász László
München: Nemzetőr, 1979 – 110 p. : ill.
 
A Héttoronytól Kufsteinig : Magyar rabok idegenben / Juhász László
München: Nemzetőr, 1982 – 200 p.
ISBN 3-922587-66-6
 
Mátyás király Bécsben / Juhász László
München: Nemzetőr, 1985 – 168 p. : ill.
 
Barangolás a magyar múltban / Juhász László
Lakitelek: Antológia Kiadó, 1992 – 301 [3] p.
 
 
 
K

Képes magyar naptár

Bécs: Bécsi Magyar Egyesületek Központja, 1943
 
Képes magyar naptár ... esztendőre
Wien: Vernay Nyomda, 1922 – 1944.
 
A Gróf Klebelsberg Kuno Magyar Történetkutató Intézet évkönyve/ szerkesztette: Angyal Dávid (1857-1943)
1933-1940.
Budapest: Kertész Nyomda, 1933-1940
Gróf Klebelsberg Kuno Magyar Történetkutató Intézet (Bécs)
 
Kisebbségnek lenni nem sors, hanem feladat : tanácskozás Kismartonban 1992.  szeptember 19-20. /

[rendező, kiadja az] Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetsége

Wien: Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetsége, 1992 – 105 p.

 

KACZÉR Illés (1887-1980)

Zsuzsánna és a vének : regény / Kaczér Illés

[Bécs]: Szerző, 1923 ([Bécs]: Vernay Nyomda), – 180 p.

 

Az álomtelepes : regény / Kaczér Illés

Wien: Julius Fischer, [1924] – 108, [4] p. 

 

KASSÁK LAJOS  (1887-1967)

Máglyák énekelnek / Kassák Lajos

Bécs: Bécsi Magyar Kiadó, 1920 – 119 p.

 

Misilló királysága / Kassák Lajos

2. kiadás

[Bécs]: Bécsi Magyar Kiadó, 1920 – 160 p. 

 

KEREKES Lajos
 
Anschluss 1938 : Ausztria és a nemzetközi diplomácia 1933-1938. / Kerekes Lajos
Budapest : Akadémiai Kiadó , 1963
 
Az osztrák tragédia : 1933-1938. / Kerekes Lajos
Budapest: Kossuth, 1973 – 221 p.
 
Ausztria hatvan éve : 1918-1978 : Karl Rennertől Bruno Kreiskyig. / Kerekes Lajos
Budapest: Gondolat, 1984 – 380 p. 
 
KISS József Mihály
Magyarországi diákok a bécsi egyetemen, 1715-1789 / Kiss József Mihály
Budapest: ELTE Lvt., 2000 – 143 p.
Serie:  Magyarországi diákok egyetemjárása az újorban
 
KLIMES Péter

Bécs és a magyar humanizmus / Klimes Péter

Budapest: 1934 – 111 p.

Serie:   Palaestra Calasanctiana, 5.

Kritika: Irodalomtörténet, 1935/1-2. sz. – p. 30-31 Kerecsényi Dezső
 
KŐHALMI Béla (1884-1970)
Hajmáskér : Írta egy internált. (Kőhalmi Béla).
Bevezette Gábor Andor. A borítólap Kónya Sándor munkája.
Bécs: Bécsi Magyar Kiadó, 1920 – 98 p
 
KÖRTVÉLYESSY Csaba
Irak / Körtvélyessy Csaba
[Bécs]: Erste Österr. Spar-Casse, 1981 – 21 fol., 3 t.
Serie:   Die Erste Volkswirtschaftliche Abteilung. Länderbericht
Stencil
 
 
L

Letelepülés Ausztriában / [kiadja a] Magyar Klub Menekültügyi Szolgálat.
Wien: Magyar Klub, [196?] – 15 p. : ill.
 
LASSU István (1797-1852)
Az austriai birodalomnak statistikai, geographiai és históriai leírása / Lassu István
Buda: Univ. Nyomda, 1829 – 428 p. 
 
LITVÁN György: „Jászi Oszkár és a zsidókérdés”
In: Molnár Judit (ed.), A holokauszt Magyarországon európai perspektívában, Budapest, 2005.
 
LŐWY Ödön
Az emigráció kupecei / Lőwy Ödön
Wien: Steinmann Nyomda, 1923 – 16 p.
 
 
M
 

Mi az igazság? : Magyar Evangéliumi Ifjúsági Konferencia : Trysil, Norvégia 1960

Oslo – Bécs: Útitárs, 1962 – 144 p., 8 t.
 
A magyar grafika külföldön: Bécs, 1919-1933 : Kiállítás a Magyar Nemzeti Galéria Grafikai Gyűjteménye alapján / [... rend.
és a katalógust összeáll. R. Bajkay Éva] ; [... szerk. Born Miklósné]
[Budapest]: [Petőfi Irodalmi Múzeum], [1982], 72 p.
ISBN 963-7411-60-7
 
MÉHES Sámuel  (1785-1852)

Úti jegyzetek : Némethon – Holland – Belgium – Schweiz – Tyrol / Méhes Sámuel

Kolozsvár: Református Kollégium Nyomda, 1847 – IV, 258 p.

Interneten olvaható: http://nbn.urn.hu/N2L?urn:nbn:hu-101269

 

 

N


NAGY Andor (1884-1943)

Fergeteg: regény / Nagy Andor

[Bécs]: Bécsi Magyar Kiadó, [1923] – 152 p 

 

 

O

 


 

 

Ö


 

 

P


PATYI Gábor
Magyarországi diákok bécsi egyetemeken és főiskolákon 1890-1918. / Patyi Gábor
Budapest: 2004
 
 
R

RADNAI Rezső (1864-1934)

A felsőfokú nőképzés Ausztriában / Radnai Dezső

Budapest: 1898

 

RÉVÉSZ Imre (1889-1967)

Bécs Debrecen ellen / Révész Imre

Vázlatok Domokos Lajos (1728-1803) életéből és működéséből.

Budapest: Akadémia Kidó, 1966 – 129 p.

Serie:   Értekezések a történeti tudományok köréből ; 38.

Ismertetések: Vörös Károly    = Századok, 101. évf. 1967. 3-4. sz. – p. 706-708

                                    Bucsay Mihály  = Theológiai Szemle, 9. évf. 1966. 5-6. sz. - p. 183-184 

 

 

S

 


SINCLAIR, Upton (1878-1968)

Jimmie Higgins: regény / Upton Sinclair

Fordította: Franyó Zoltán.

(A címlap Bortnyik Sándor eredeti litográfiája.)

[Bécs]: Bécsi Magyar Kiadó, é. n., – 280 p 
 
SOMOGYI László (1937-)
A burgenlandi magyarság : történelem - földrajz - településforma - etnikum - szociálökonómia : előmagyar- és honfoglaláskori helyneveink Ausztriában és Bajorországban : [670-2004] / Somogyi László.
Oberschützen: Burgenlandi Magyarok Népfőiskolája, 2004 – 208 p. : ill., részben színes
 
 
SZ

 


A szövetséges és társult főhatalmak szerződései: Ausztriával, Cseh-Szlovákiával, Jugoszláviával, Lengyelországgal,
Magyarországgal és Romániával a nemzeti kisebbségek védelmére, 1919-1920.
Budapest : A Magyar Külügyi Társaság, 1921 – 43 [1] p.
Serie:  A Magyar Külügyi Társaság kiadványai. Népszövetségi osztály ; 6.
 
SZÁSZI Júlia
Arcok a Lajtán túlról : sikeres magyarok Ausztriában / Szászi Júlia ; Fodor Gyula fotográfiáival.
Budapest: Népszabadság, 2006 – 169 [2] p. : ill.
 
SZÉPFALUSI István (1932-2000)
Lássátok, halljátok egymást! : mai magyarok Ausztriában/ Szépfalusi István
Bern: Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem, 1980 – 407 p., 1 térk.
2. javított, bővített kiadás: Budapest: Magvető, 1992 – 467 p.
 
Torzsától Minneapolisig : utószó : Ordass Lajos Válogatott írásokhoz / Szépfalusi István
[Bern]: [Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem], 1982 – 52 p.
Különlenyomat
 
Pótszigorlat : 1955, 1983 : visszaemlékezések / Szépfalusi István
Bécs: szerző, 1984 – 399 p. : ill.
2. kiadás. Budapest: Bethlen, 1990.
 
SZITNYAI Zoltán (1893-1978)
Marika elmegy : regény / Szitnyai Zoltán
Köln: Kölni Magyarság Irodalmi Köre, 1950 16 p.
Serie:  Kis könyvtár. Szétszórt parazsak ; 8.
 
Titkok tolvaja : regény / Szitnyai Zoltán
München: 1951
 
Ezüsthíd : regény / Szitnyai Zoltán
Cleveland: Magyar Könyvtár, 1954 – 188 p.
Serie:  Magyar Könyvtár ; 10.
 
Őrzők a vártán : korrajz / Szitnyai Zoltán
Brüxelles : Hilversum : München: 1957 – 209 p.
Serie:  Könyves Kálmán sorozat
 
Egyszer volt... : elbeszélések / Szitnyai Zoltán
Brüsszel: Magyar Ház, 1959 – 243 p.
Serie:  Magyar Géniusz sorozat
 
Tébolyult világ : regény / Szitnyai Zoltán
Salzburg: szerző, 1954 – 152 p.
stencil
 
Őrzők a vártán : esszék / Szitnyai Zoltán
Brüsszel–Hilversum–München: 1957
 
Hol ember a vad: regény / Szitnyai Zoltán
München: Új Hungária, 1963 – 189 p.
 
Háború van, háború : regény / Szitnyai Zoltán
Cleveland: Magyar Harcosok Bajtársi Közössége Egyesült Államokbeli Főcsoportja, 1966 – 224 p.
 
Küzdelem : misztériumjáték / Szitnyai Zoltán
München: Griff, 1966 – 40 p.
 
Az óriás kezében : regény / Szitnyai Zoltán
Astor Park: Amerikai Magyar Szépmíves Céh, 1966 – 348 p.
 
Szellemi tájakon : emlékezések / Szitnyai Zoltán
Chicago: Transworldtaste Books, 1971 – 279 p.
 
Így rendeltetett : regény / Szitnyai Zoltán
Toronto, 1973)
 
Viktória : kisregény / Szitnyai Zoltán
München: Ledermüller, 1974 – 86 p.
 
Az 5-ös őrház : regény / Szitnyai Zoltán
Fahrwangen [Svájc]: Duna Könyvkiadó, 1975 – 82 p.
 
g ég a láng : elbeszélések, esszék, napló / Szitnyai Zoltán
Los Angeles: Minerva Books, 1976 – 287 p.
 
A sátán követe : regény / Szitnyai Zoltán
München: Újváry”Griff” Verlag, 1977 – 96 p.
 
Fények és árnyak : novellák / Szitnyai Zoltán
Illusztrálta: Kur Csaba (1926- )
Youngstown: Katolikus Magyarok Vasárnapja, 1977 – 223 p.
 
Alázatos élet : regény / Szitnyai Zoltán
Youngstown: Katolikus Magyarok Vasárnapja, 1978 – 109 p.
 
A magyar emigráció / Szitnyai Zoltán
A magyar pasztoráció problémái / Mehrle Tamás(1912-?)
Youngstown: Katolikus Magyarok Vasárnapja, 1978 – 24 p.
Serie:  Katolikus Magyarok Vasárnapja, 1977.
 
Hol van a nemzet : esszék / Szitnyai Zoltán
San Francisco: a Hídfő Baráti Körének kiadása, 1982 – 254 [2] p.
 
Osztályidegen : regény / Szitnyai Zoltán
[München]: Szitnyai Zoltán Baráti Köre, 1980 – 297 p.
 
SZOKOLAY Katalin (1929-)
Az osztrák-magyar kormány lengyel politikája az első világháború idején / Szokolay Katalin
Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967 – 171 p.
Serie:  Értekezések a történeti tudományok köréből. U. S. 42.
 
SZÖGI László (1948- )
Magyarországi diákok a Habsburg Monarchia egyetemein I. 1790–1850 / Szögi László
Budapest–Szeged: 1994
 
SZÖGI László (1948- ) KISS József Mihály
Magyarországi diákok bécsi egyetemeken és főiskolákon 1849–1867 : Ungarländische Studenten an den Universitäten und Hochschulen in Wien, 1849-1867 / Szögi László, Kiss József Mihály
Budapest: ELTE Lvt., 2003 – 502 p. : ill.
ISBN 963-463-670-5
Összefoglalás német nyelven

 
T

 

A teisingi per (Alföldi Géza és a Hídverők ellen)

Klagenfurt: 1954 – 24 p.
 
TASNÁDY Tamás (1936-1977)
Der sonderbare Gefangene: roman / Thomas Tasnády
Különös fogoly (német)
Fordítás: Herbert Schiff
[Wien]: Deutsch, [1964] – 17 p.
Serie:  Neue Horizonte
 
TÜSKÉS Anna (1981-)
Magyarországi diákok a bécsi egyetemen, 1365-1526 / Tüskés Anna
Budapest: ELTE Lvt., 2008 – 481 p., [8] t. : ill., színes
Serie:  Magyarországi diákok a középkori egyetemeken
 
 
U

ÚJVÁRI Sándor (1904-1988)

Futurum exactum: versek / Újvári Sándor : [ill. Gerő Nusi, Madaras László et al.]

Wien - Liepzig: Pegazus kiadó, 1927 – [52] p.

 

Az élet hintája / Újvári Sándor : [ill. Gerő Nusi, Madaras László, et al.]

Wien - Leipzig: Pegazus kiadó, 1928 – [26] folió : ill.

 

 

Ü


 

 

V


VÁRADY Gyula (1862-1938)

Anglia és Izrael / Várady Gyula

Wien: Druck. Darmoras, [1937] – 36 p.

 

 

W 


WENNINGER, Andreas

Ungarische Emigration 1956 : ungarische Flüchtlinge in Österreich / Andreas Wenninger

Wien: [A. Wenninger], 1997 – 149 fol.

Bibliográfia.: fol.: 145-149. ; Szakdolgozat, Universität Wien

 

 

Z

 


ZELLIGER Erzsébet (1945-)
A magyar nyelv használata a felső-ausztriai magyar diaszpóra körében / Zelliger Erzsébet
Budapest: Magyar Nyelvtudományi Társaság, 2012 – 187 p.  ????
ISBN 978-615-5061-01-1
 
ZELLIGER Erzsébet: Generációk emigrációkban : a felső-ausztria szórványmagyarság néhány jellemzője p. 94-98.
In: Emlékkönyv B. Lőrinczy Éva hetvenedik születésnapjára / [írták] tanítványai, munkatársai és barátai ; [szerk. Bánki Judit].
Budapest: MTA Nyelvtudományi Intézet, 1997 – 219 p. : ill.
Serie:  Linguistica Series A Studia et dissertationes
 
ZELLIGER Erzsébet: A magyar-magyar kapcsolatok nyelvi következményei a felső-ausztriai magyarok nyelvhaszálatában.  p. 247-252.
In: Nyelvek és kultúrák érintkezése a Kárpát-medencében : a 10. Élőnyelvi Konferencia előadásai / szerk. Borbély Anna
Budapest: [MTA Nyelvtudományi Intézet], 2000 – 263 p. : ill.
 
ZELLIGER Erzsébet: Vizsgálatok az ausztriai magyar nyelvhasználat témaköréből. p 142-146.
In: Nép - nyelv - társadalom : Végh József emlékezetére / szerk. Szabó Géza, Molnár Zoltán.
Szombathely: Berzsenyi Dániel Főiskola Magyar Nyelvészeti Tanszéke, 2000 156 p. : ill.
 

 

ZS


 

 

 

 

 

 

 

 

E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

 

 

Ha tetszik honlapunk, ajánlja másoknak is!

www.ungerska.se

 

 

 

 

Északi Magyar Archívum. Felelős szerkesztő: Szöllősi Antal.
Copyright © 2011 Szöllősi Antal, Ungerska arkivet (Északi Magyar Archívum).
All Rights Reserved.