MAGYAROK

1712716
Ma
Tegnap
A héten
Múlt héten
Ebben a hónapban
Múlt hónapban
Összesen
1092
625
1717
1706037
11552
28969
1712716

Te IP-címed: 18.208.159.25
2019-10-15 08:37

Norvégia

Magyar történelem - norvégül

2012. szeptember 12. szerda, 18:21
Írta: Borbándi Gyula

 

 

Magyar történelem – norvégül

 

Sulyok Vince munkáját történelemkönyvként is használják

 

 

     MIUTÁN NEM OLVASOK norvégül és nem értek egyetlen más skandináv nyelven sem, csak jó érzésemnek és örömömnek adhatok kifejezést, amikor  Sulyok Vince költő és műfordító Ungarns Historie og Kultur (Magyarország története és kultúrája) című vaskos könyvét tartom a kezemben. Az első norvég nyelvű mű, amelynek tárgya Magyarország történelme és művelődési teljesítményei. Az úttörő vállalkozás értékét növeli, hogy nemcsak Norvégiában akad majd olvasója, hanem Dániában és Svédországban is, ahol sokan értenek norvégül.

     A szerző Magyarország történelmét és kultúráját a kezdetektől a második világháború befejezéséig tárgyalja. A művelődési részben bemutatott alkatók életpályája a hetvenes évekig nyúlik. Nyilván terjedelmi és ennek következtében anyagi okokkal magyarázható, hogy kimaradt az 1945 utáni korszak, benne az 1956-os forradalom és az 1990-es rendszerváltozás.

     A hatvankét éves Sulyok Vince az 1956-os magyar forradalom után került Nyugatra. 1957 óta él Norvégiában. Emigrációs évtizedei alatt költőként és műfordítóként szerzett nevet magának. Versei az Új Látóhatárban, a Katolikus Szemlében, az Irodalmi Újságban és a Nemzetőrben jelentek meg. Két lírai kötetet adott ki, és a legjobb nyugati magyar költők egyike. Írt irodalmi cikkeket és műbírálatokat is. Felbecsülhetetlen értékű és jelentőségű a műfordítói tevékenysége. Az ő munkássága révén ismerkedhetett meg a norvég közönség, Petőfi, Illyés, József Attila, Weöres, Pilinszky, Csoóri és Kányádi verseivel. Mindegyiktől kötetre valót fordított. Ezek önálló gyűjteményekben 1973 és 1984 között jelentek meg. Lírai műfordításaiból 1975-ben norvég nyelvű magyar költői antológiát szerkesztett és jelentetett meg. Regényt is fordított norvég nyelvre. 1976-ban viszont magyar nyelvű norvég lírai antológiáját adta ki a budapesti Európa Kiadó. Rolf Jacobson verseit az ő fordításában ismerhették meg a magyar olvasók, és egy norvég regényt is átültetett magyarra. És még nem is szóltam arról, hogy a Nagy Norvég Lexikon nyolcszáz magyar vonatkozású szócikkét ő írta. Senki nem tett annyit a magyar-norvég irodalmi kapcsolatok fejlesztéséért, mint Sulyok Vince. Ezt a teljes embert kívánó, kiterjedt irodalmi tevékenységet – amelyet a neki otthont adó országban 1975-ben Oslo város irodalmi díjával, a magyarok pedig 1978-ban Ady-emlékéremmel jutalmaztak – nem főfoglalkozásként végezte. Megélhetését könyvtárosi és egyetemi lektori munka biztosította.  Az oslói egyetemi könyvtár tudományos főmunkatársa és a Hungarica anyag gondozója.

     Sulyok Vince hosszú kutatómunkája és írói erőfeszítése eredményeként van végre olyan munka, amely minden igényt kielégít. Kívánatos, hogy minél több magyar  érdeklődésű skandináv olvasóhoz jusson el, és nem szabadna megfeledkezni az ott élő magyarokról sem, akik bizonyára hasznát veszik, ha a befogadó ország polgárait Magyarországgal meg óhajtják ismertetni. A nyugati magyaroknak mindig gondot okozott, hogy van-e letelepedési helyükön olyan magyar tárgyú mű, amely hiteles képet nyújt róluk, és alkalmas arra, hogy helyi barátaikat, ismerőseiket megörvendeztethessék vele. Erre kíválóan alkalmas Sulyok Vince könyve. És nemcsak Norvégiában, de Dániában és Svédországban is. Az Oslói egyetem ural-altáji intézete máris elhatározta, hogy Sulyok munkáját tankönyvként használja az oktatásban. A kötet megjelenését a budapesti  Magyar Könyv Alapítvány és a Határon Túli Magyarok Hivatala anyagilag is támogatta.A nyomdai és könyvkötői munka a Madách Kiadónál Pozsonyban készült. Kár, hogy ez utóbbi sehol sincs feltüntetve.

     A MŰ TUDOMÁNYOS értékének és jelentőségének megítéléséhez érteni kellene norvégül. Ennek híján cask azokra a megfigyelésekre szorítkozhatom, amelyekhez nem szükséges a nyelvismeret. Az érdemi méltatás és kritika a norvégül olvasó történészekre marad. Feltűnt azonban, hogy a kötet nem tartalmaz névmutatót, amely nagyon hasznos lett volna az anyagban való könnyebb eligazodáshoz. Kitűnő ötlet volt viszont a fejezetek végén a tárgyalt eseményekre vonatkozó nem magyar nyelvű források és fontos szakmunkák bibliográfiájának közlése. Ez tájékoztatást nyújt arról, hol találhat felvilágosítást az az olvasó, aki a részletekre is kíváncsi és bővebb ismeretekre óhajt szert tenni. Itt azonban a tematikai sorrend helyett talán helyesebb lett volna a szerzők nevének ábécé rendjébe szedni a felsorolt tudományos munkákat. Így viszont, ha az olvasó valamely szerzőt vagy könyvcímet keres, át kell futnia az egész bibliográfiai felsorolást. Az ajánlott művek listája egyébként bő választékot kínál a történelmi korszakok legjelentősebb feldolgozásaiból.

     A művelődéstörténet részben tájékozódva szemet szúrt, hogy Veress Sándor zeneszerző úgy szerepel, mintha még élne. Végigmenve az egész fejezeten, láttam, hogy a legtöbb alkotó neve után zárójelben fel van tüntetve a születés és a halálozás éve. Ezt helyes volt megadni, de alaposabban meg kellett volna vizsgálni az adatokat. Szép számmal szerepelnek tudósok, írók, művészek, akiknek a neve után csak a születési év szerepel, tehát az olvasó azt hiheti, hogy még élnek. Pedig például Molter Károly író és Oláh György  publicista már 1981-ben, Kósa György zeneszerző 1984-ben,  Weininger Antal építész 1986-ban, Mályusz Elemér történész 1989-ben meghalt. Élőként van feltüntetve Puszta Sándor költő, Possonyi László és Ijjas Antal író, Mihelics Vid  szerkesztő,  valamint a színészek egész sora: Ajtai Andor (noha már 1975-ben meghalt), Bulla Elma, Lázár Mária, Makay Margit, Major Tamás, Páger Antal. Sajnos, nem arról van szó, hogy a kéziratot nyomtatás előtt nem ellenőrizték e szempontból, hiszen Szent-Györgyinél pontosan ott van az 1986-os és Márainál az 1989-es halálozási év, hanem arról, hogy felületes volt e rész lektori és korrektori munkája.

     ILYEN HIBÁKAT – noha nem jelentősek – nem lett volna szabad benne hagyni ebben a kitűnő munkában, amely azonkívül, hogy Sulyok Vince legnagyobb teljesítményeinek egyike, a magyar történelem és művelődés oly jelentős áttekintése, amelynek gyakorlati haszna bizonyára jelentkezni fog a norvégiai magyarságkép, valamint a két nemzet szellemi, politikai és társadalmi kapcsolatainak alakulásában.

Borbándi Gyula

 

MEGJELENT: Magyar Nemzet (Budapest), 1994 október 26. szerda.

 

 

Északon, Vardön

2011. december 25. vasárnap, 17:21
Írta: Új Tükör

 

 

Északon, Vardőn

 

 Egy békéscsabai orvos tudósaink nyomában

 

 

Nem mindennapi utazás volt az 210 éve. Két magyar csillagász delizsánszon, tengerjáró bárkán, címeres, királyi hintó puha párnáin, lélekrázó, kétkerekű cariolokban jutott el Európa egyik északi szögletébe, a norvég Vardő szigetére. Hell Miksa, a bécsi obszervatórium vezetője és szerény famulusa, Sajnovics János királyi kérésre, császárnői biztatásra indultak útnak – Esthajnalcsillagot nézni. A megbízó, VII. Keresztély, az elborult elméjű dán király mit sem tudott bolygókról. Nap–Föld távolságról; asztronómiáról, matézisről, geográfiáról. Mégis mélyen a zsebébe nyúlt, sok-sok birodalmi tallérral alapozván meg a nevezetes utazást.

A Vénusz Nap előtti elvonulását megfigyelni különlegesen nehéz és kalandos vállalkozásnak számított. A XVIII. századi abszolutisztikus európai udvarokban a legnagyobb szégyen lett volna, ha királyi pénz és akarat nem segíti a készülő tudományos világszenzációt, a Vénusz-átvonulás észlelését. Tudosók várható dicsőségéből részt kértek az urakodók is.  

Ezért törte testét szárazföldön és tengeren 168 napig a két magyar, s töltött további nyolc hónapot a parányi szigeten. Néhány balsors súlytotta katona (itt állomásozván), prémkereskedő, lapp halász és dán korona Szahalinjára – Vardő – száműzött egykori kegyenc között. Igazán jó munkát végeztek. Nemcsak a kozmikus jelenség megfigyelése sikerült tökéletesen. Sajnovics megismerkedett a környékbeli lappok nyelvével, s elsőnek bizonyította be tudományos alapossággal, hogy a magyar nyelv nem társtalan, gyökértelen; rokonait északon (és keleten) kell keresnünk.

Lapp-finn rokonság ... Dehogy tetszett e „halzsíros atyafiság” a szittya, héber, hun ősökre kacsingató honfitársaknak (s a sumér délibábra fogadkozó utódoknak).  A sértett nemzeti (gyaníthatóan: inkább szakmai) hiúságból kemény ellenállás, majd kiátkozás lett. S bár a nyelvész-csillagászt azóta rehabilitálták a tudomány, valahogy mégsem illett róla sokat beszélni. Néhány akadémikuson, jó emlékezetű magyartanáron kivül ma sem tudja senki, hogy ki s mi a régi utas.

Egy békéscsabai orvos, dr. Bereczky Zsolt két évszázad múltán újra végigkocsizott tudós elődeink egykori útján. Egy volt az északra kiránduló magyar autós turisták közül. Az utazás örömén kívül azonban más szándék is vezette: a rég elkorhadt kocsikerekek nyomát leste, s a 200 éve Vardőn fennállott egyszerű deszkatákolmány – a csillagda – helyét kereste.

E vállalkozás több puszta turisztikai érdekességnél. Megbízható forrásokból kaptunk hírt arról: a két magyar tartózkodásának helyét ma emléktábla őrzi Vardőn, s a szigetlakók ismerik a régi csillagles történtét és tudnak a nyelvrokonság fölfedezéséről is. (Herman Ottó a múlt század végén még az ellenkezőjéről tudósított.)

Kontinensünk talán legészakibb lakott pontján magyar tudósok emlékére állított táblát rohamoz a szél. Vajon itthon tudunk-e róluk eleget?

CSUPOR TIBOR

Megjelent: ÚJ TÜKÖR (Budapest), 16(1979. november 11.):45, p. 35.

 

 

 

 

Északon, Vardőn

 

(1979. 45. szám)

 

 

Meghatódva nézem a Hell Miksa vardői kutatásának az emlékét őrző és idéző emléktáblát az Új Tükörben.

Igazuk van, „valahogy mégsem illett róla (Hellről) sokat beszélni.” A cikk megállapításait cssak nyomatékul ismétlem. Kiszámította a Vénusz Nap előtti elvonulásának megfigyeléséből a Föld–Nap távolságot, ő ezt az értéket kapta: 151,2 millió km. Kétszáz éve ez kitűnő eredmény volt.

Hell és Sajnovics közös erőfeszítése vezetett a finnugor nyelvrokonság felderítésére. Sajnovics írásba is adta, hogy az elismerés elsősorban Hell Miksát illete. Munkásságuk jutalmául mindketten a Dán Királyi Akadémia tagjaivá lettek.

Hell a csillagászati kutatásai mellett más irányú tanulmányozásra is időt szakított. Tudomása volt arról, hogy a Skandináv-félsziget emelkedőben van. Hogy erről a tényről az utódok, a tudományos érdeklődők adatszerű, biztos tudomást szerezzenek, a következőt hajtotta végre. Égetett téglából két oszlopot emeltetett, építetett be a tenger akkori középszintjéhez, a parton. Ennek tényéről a vardői ev. anyakönyvbe a következő hiteles bejegyzést tette:

 

„Mivel, hogy a tengernek észak felé való hátrálása, ennek révén a szigetnek és a földrésznek folyamatos nagyobbodása itt, Wardeoeben nagyon szembeötlő és világosan megfigyelhető, engem a természetben, valamint a dán királyi államban folyó e nevezetes jelenség arra bírt, hogy égetett téglából két oszlopot emeltessek, az egyiket délnek, a másokat északnak állítva. Mindkét oszlop tövéhez, mégpedig a tenger felé néző oldalon, egy-egy vasat rakattam szilárdan, mely vasak fontosabb jelzői annak a hátrálásnak, melyet a tenger 1768 október óta, amikor a legmagasabban állott, végzett. A két oszlopnak egymástól való távolsága a középonttól, délről észak felé, vagy északról dél felé158 bécsi láb, annyi, mint 79 dán sing. Mindenik 1 és háromnegyed dán singnyi magas, és fél dán singnyi vastag. A két oszlop között futó egyenes vonal az obszervatórium hosszú oldalával talál. Másképpen kifejezve: ha a dél felőli oszlopra egy földmérő szerszámot helyezünk, s ezt a dél-vonalra állítjuk, akkor az északi oszlop a dél-vonaltól keletre 13 fok és 08 persnyire tér el. Vagy ami ugyanaz, ha a szerszámot az észak felőli oldalra helyezzük, akkor a dél felőli oszlop nyugatnak ugyancsak 13 fok 08 percnyire tér el.

Wardoe, 1769. június 22.     

Maximilian Hell s. k.

 

Herman Ottó, aki 1888-ban felkereste a szigetet, sem az obszervatóriumot, sem a tengerparti jelzést nem találta. Alapos kutatással fel lehetne a nyomait deríteni. Ezzel még adósai vagyunk mind Hell Miksának, min a nemzetközi geofizika tudományának. Valakinek a kutatásra áldozni kellene...

Dr. Zétényi Endre, Eger

Megjelent: ÚJ TÜKÖR (Budapest), 16(1979. december 9.):49, p. 45.

 

  

  

 

 

Norvégia : könyvek bibliográfia

2011. december 16. péntek, 13:29
Írta: Szöllősi Antal

 

Írta (gyűjtötte és összeállította): SZÖLLŐSI  ANTAL 

 

 

 

NORVÉGIA : KÖNYVEK BIBLIOGRÁFIÁJA

 

 

Norvégia és Magyarország : kivándorlás, emigráció, kapcsolatok

 

TÁJÉKOZTATÓ VÁLOGATÁS

 

 

Rövidítések

 Az Északi Magyar Archívum honlapján előforduló rövidítések és a felhasznált irodalom jegyzéke.

 

 

A


[Általános Népművelési Egyesület] 16-17. tanulmányút.

Dánia – Norvégia – Svédország – Svájc

Košica: „Allgemenier Volksbildungsverein” Kassai Fiókegyesület, 1924 – 24 p. : ill. 

 

AMUNDSEN, Roald (1872 – 1928), norvég sarkkutató
A Déli Sark meghódítása / Roald Amundsen
(Fordították: Telekes Béla, Baktay Ervin, Ballenegger Henrik.)
Budapest [1924], Világirodalom, 241 p., 3 t.
Serie:  A hat világrész 7.
 
ANDREÁNSZKY Olga

A norvég fjordok világában: úti emlékezések / Andreánszky Olga

Máramarossziget: Sichermann Nyomda, 1906 – 58 p.

 

 

B


BALOGH Anikó, N.

A norvég irodalom Magyarországon, 1887-1984 : Norsk litteratur i Ungarn (1887-1984) / [a számítógépes bibliográfiát szerkesztette] Balogh, Anikó

Budapest: Központi Fizikai Kutató Intézet, 1984 – 291 p.

ISBN 963-372-311-6

Serie: Studia philologica moderna, ISSN 0237-0786 ; 1.

 

BALOGH Anikó, N. – MASÁT András (1947-)

Norvég - magyar társalgás : Társalgás, nyelvtan, alapszókincs : Norsk – ungarsk parlør / Balogh Anikó, Masát András

Budapest: Tankönyvkiadó, 1985 – 208 p.

ISBN 963-17-8488-6

Serie: Tanuljunk nyelveket!, ISSN 0133-1094

 

BÁN Márton

Bolyongás Európában / Bán Márton

Budapest: Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, 1944 – 165 p.

Dánia ; Finnország ; Izland ; Norvégia ; Svédország

 

BARABÁS Emil (1886-1948)

A német vezérkar jelenti … : Norvégia megszállása a hadijelentések, a sajtó és a rádió tükrében / Barabás Emil

[Budapest]: Szenkó, [1940] – 92 [4] p.

 

BISCHOFF, Ulrich

Edvard Munch, 1863-1944 : képek életről és halálról / Ulrich Bischoff

Fordította: Székely András (1942-2012)

Köln: Taschen ; Budapest: Vince K., 2006 – 96 p. : ill., főként színes

ISBN 3-8228-5240-6

 

BJØRNSTAD, Ketil (1952-)

Liv Ullmann életvonalai / Ketil Bjørnstad

Liv Ullmann : livslinjer

Fordította: [A. Dobos Éva]

Pozsony: Madách-Posonium, 2006 – 259 p.

ISBN 80-7089-442-3
 
BJÖRNSON, Björn
Bare ungdom / Björn Björnson
Oslo: 1934 – 306 p.
Björnstjernes son om sin ungdoms resor i Europa (Wien, Budapest, Paris m.m.)

 

BJØRNSON, Bjørnstjerne (1832-1910)

A csőd: színmű három felvonásban / Bjørnstjerne Bjørnson

Fordította: Bercsényi Béla (1844-1901)

Budapest: Pfeifer Ferdinánd Kiadó, 1876 – 98 p.

Serie:  A nemzeti színház könyvtára ; 96. füzet
 
BOROVI József (1917-2005)
Magyar katolikus lelkipásztorok Észak-Európában, 1945-2000 : Izland, Dánia, Norvégia, Svédország, Finnország / Borovi József
Budapest: Szent István Társaság, 2000 – 295, [3] p., : ill.
ISBN 963-31-183-0
 
BREHM, Alfred Edmund (1829-1884)

Az Egyelítőtől az Északi-fokig / Alfred Brehm

[Válogatta és fordította: S Zala Zsuzsa]

Budapest: Gondolat, 1965 – 300 p., 8 t.

Norvégia, Szibéria, Egyiptom, Szudán

 

BULYOVSZKY Gyuláné  Szilágyi Lili (1833-1909)

Norvégiából. 1-2. : úti emlékek / írta Bulyovszky Lilla

Pest: Emich Gusztáv, 1866

 

Reiseminner fra Norge, 1864 / Lilla Bulyovszky

Norvégiából : úti emlékek, 1864 (norvég)

Oversatt av Mária Fáskerti i samarbeid med Randi Meyer ; med etterord av Anka Ryall.

Oslo: Pax, 2000 – 204, [1] p. : ill.

ISBN 82-530-2230-1

 

Norvégiából : úti emlékek, 1864 / Bulyovszky Lilla

[Márton A. András illusztrációval.]

[Budapest]: Polar Alapítvány, 2001 – 200 p. : ill
 
 
C

CHERNEL István (1865-1922)

Utazás Norvégia végvidékére / írta Chernel István

Budapest: [Chernel István], 1893 – 449 p. : ill. 57 eredeti képpel 

 

 

CS

 


CSEPREGI Klára

Norvég irodalmi bibliográfia : szépirodalmi művek magyar nyelven / összeállította Csepregi Klára

Budapest: Országos Széchényi Könyvtár, 2005 – 33 fol.

Spirál fűzéssel

 

CSIKY Dénes

Norvég – magyar, magyar – norvég zsebszótár : Norsk-ungarsk, ungarsk-norsk lommeordbok / [szerkesztette: Denis Csiky]

Oslo: Norsk Studentsamband : Norvég Egyetemi Hallgatók Nemzeti Szövetsége, 1957 – XVI, 361 p.

 

 

D


Dánia és a skandinávi országok rövid történeti megirása

Pesten: Trattner – Károlyi, 1864 – [4] p.

 

DEBRECZENY, Georg (1938-2000) szobrász

Georg Debreczeny, 1938-2000 : minnesutstilling 16/10 – 14/11 – 2004

A katalógust írták: Alison Wilkinson, Kari Rolfsen, Øivind Storm Bjerke.

Fordítók: Sandra Hamilton, Fáskerti Mária.

[Oslo]: [s. n.] 2004 – 80 p. : ill.

Angol és magyar nyelven is.

 

DEMÉNY-DITTEL Lajos (1949-)

Érdekességek Thor Heyerdahl norvég felfedező, etnográfus, régész, író életéről és tudományos kutatásairól / Demény-Dittel Lajos

Hatvan: [Magánkiadás], 2006 – 14 fol. : ill.

 

DOBROVITS Mátyás

          A norvég partokon / Dobrovits Mátyás

          Pozsony: 1902 – 16 p. 

 

 

E

 


„És énekelnek az Úr útjairól, mert nagy az Úr dicsősége!”

Bevezető: Kåre J. Smith. Fordítás norvég nyelvből.

Melsomvik: Skjulte Skatters, 2010 – 528 p.

ISBN 978-82-92493-98-4

Borítócím: Az Úr útjai : szellemi énekek ; Egyházi énekeskönyv, katolikus egyház

 

Az Esti Kurir társasutazása 1933. július 14. – augusztus 3. a Nordkapra, Dániába, Norvégiába, Svédországba

norvég luxus-különhajóval

Budapest: Esti Kurir Utazási Osztálya, 1933 – [5] p. : ill.

 

ÉKES Ildikó (1948-2008]

Norvégia / [írta Ékes Ildikó]

Budapest: Agroinform, 1986 – 38 p.

ISBN 963-502-477-0

Serie:  Mezőgazdasági világjárás, ISSN 0231-0538

 

 


Falusi turizmus Norvégiában és Izlandon / szerkesztők: Bodnár Károly, Horváth József

Hódmezővásárhely: Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Kar, 2009 – 100 p. [16] t. : színes ill.

ISBN 978-963-482-921-8

 
Første land som reiste seg mot sovjetdiktaturet : Ungarn 1956 i 40 års perspektiv / [utgiver: Norsk-ungarsk forening ; i redaksjonen: Lucia Maria Nagy og Wolfgang Plagge]
[Oslo]: Norsk-ungarsk forening, 1996 – 104 p. : ill.
ISBN 82-994114-0-8
 
FÁBIÁN Béla (1889-1966)
Kardinal Mindszenty : Beretningen om en av vår tids martyrer / Bela Fabian
Til norsk ved Jon Vegel.
Originaltittel: Cardinal Mindszenty, New York, 1949.
Oslo : Gimnes, 1950 – 175 p.
 

FÁBIÁN Béla (1889-1966)

Kardinal Mindszenty: Beretningen om en av vår tids martyrer / Bela Fabian

Til norsk ved Jon Vegel.

Originaltittel: Cardinal Mindszenty, New York, 1949.

Oslo : Gimnes, 1950 – 175 p.  

 

FÁBIÁN László (1940-)

A rejtett praktikum varázsa / Fábián László

Szombathely: Vas Megyei Tudományos Ismeretterjesztő Egyesület, 2008 – 24 p. : ill.

ISBN 978-963-87116-5-6

Bergen (Norvégia), Észak-Európa

 

FEHÉR Dániel (1890-1955)

A norvég lappok földjét borító erdők növényszociológiai s talajtani viszonyai / Fehér Dániel

Budapest: Franklin Nyomda, 1931 – 50 p., 3 térkép ; + 2 melléklet

Klny. a Magyar Tudományos Akadémia Matematikai és Természettudományi Érteseítőjéből

 

 

G


A gyermekvasárnapja. 1. Gyermekistentiszteleti beszédvázlatok ádvent első vasárnapjától mennybemenetel ünnepéig

: a dán, finn norvég és svéd evangélikus egyház gyermekirodalmából/ feldolgozta Wolf Lajos, Dedinszky Gyula (1905-1994), Kiss György.

Budapest: Scholtz, 1937 – 356 p.

 

GARÁDY [GAUSS] Viktor

A norvég rák vagy scampi (Nephros Norvegicus) és halászata, különös tekintettel tengeri

halászati érdekeinkre. Jelentés az V. Nemzetközi halászati konresszusnak Rómában

1911. május 31.

Budapest: Singer.Wolfner, 1911 – 53 p. 2 t.

 

GERGELY Ágnes (1933-)

Riportnapló északról / Gergely Ágnes

Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó, 1988 – 340 p. : ill.

ISBN 963-15-3665-3

Norvégia, Dánia, Svédország

 

 

H


Hungarika-anyagot őrző külföldi könyvtárak címjegyzéke

Hungarica to be found in librbraries abroad : a directory

Skandináv államok : Dánia, Finnország, Izland, Norvégia, Svédország

Skandinavian countries : Denmark, Finland, Iceland, Norway, Sweden

5. kötet :

Budapest: Országos Széchényi Könyvtár, 1992 – 122 [1] p.

ISBN 963-200-310-1 [5.]

Megjelent 520 példányban

 
HANSEN, Truls Lynne

Maximilian Hell's geomagnetic observations in Norway 1769 / Truls Lynne Hansen, Per Pippin Aspaas

Tromsø: Univ. of Tromsø, 2005 – [4] 119 p. 

Serie:  romsø Geophysical Observatory reports, ISSN 1504-1174 ; 2.

Hell Miksa (1720-1792)

 
HELL Miksa (1720-1792)
A csillagász Hell Miksa írásaiból / [... latin eredetiből fordította, szerkesztette, válogatta és jegyzetekkel ellátta] Csaba György Gábor (1948-)
Budapest: Magyar Csillagászati Egyesület, 1997 – 62 p. : ill.
ISBN 963-04-97-96-4
Serie: Magyar Csillagászattörténet, ISSN 1418-4516
Hell Miksa műveinek bibliográfiája: p. 60-62.
 

HIDEGKÚTI Mihály P.

Skócia, Izland, Norvégia: Útleírás : 1938. július 14 - augusztus 22. / P. Hidegkúti Mihály

[Szeged] : Szegedi Új Nemzedék Lapvállalat, 1939 – 56 p.

Klny. a "Szeged Felsőváros Róm. Kat. Plébánia Híradója" című lapból

 

HORVÁTH-SZABÓ Katalin (1941-)

Tanárképzés Norvégiában / Horváth Szabó Katalin

Budapest: OI, 1991 – 15 p.

ISBN 963-404-252-X

Serie:   Kutatás közben, ISSN 0865-4409 ; 169.

 

 

I


 

 

 

J


JANKOVICS Marcell (1874-1949)

Észak szigetei : Skócia, Orkney, Faröer, Spitzbergen, Lofoten, Norvégia / Jankovics Marcell

Bratislava – Pozsony: Concordia, 1930 – 221 [5] p., 33 t.

 

JUHÁSZ Lajos (1912-1990) – VIDA István (1940-)

Norvég követjelentések Magyarországról 1947-1958 / [sajtó alá rend., ford.] Juhász Lajos, Vida István

           Budapest: Magyar Tudományos Akadémia. Történettudományi Intézet, 1993 –  155 p

           ISBN 963-8312-03-3

Serie:  Új történelmi tár, 7  ISSN 0238-0617

Serie:  Fontes minores ad historiam Hungariae spectantes ; 7 

Bibliográfia : 154-155 p. és a jegyzetekben

 

JOHNSON, Gisle Christian (1822-1894)

Isten népe és alapgondolata” / Gisle Johnson

Budapest: Norvég Misszió, [1923] – 10 [2] p.

Serie:  A Norvég Misszió lapjai Budapesten ; 1.

 

„A szenvedés problémája” / Gisle Johnson

Budapest: Norvég Misszió, [1923] – 12 p.

Serie:  A Norvég Misszió lapjai Budapesten ; 2.

 

„Az egyéniség felszabadulása” / Gisle Johnson

Budapest: Norvég Misszió, [1923] – 12 p.

Serie:  A Norvég Misszió lapjai Budapesten ; 3.

 

Lemondás / Gisle Johnson

Budapest: Norvég Misszió, [1923] – 11 p.

Serie:  A Norvég Misszió lapjai Budapesten ; 4.

 

Felebaráti segítség / Gisle Johnson

Budapest: Norvég Misszió, 1923 – 12 p.

Serie:  A Norvég Misszió lapjai Budapesten ; 5.

 

„Az imádság”/ Gisle Johnson

Budapest: Norvég Misszió, [1924] – 11 p.

Serie:  A Norvég Misszió lapjai Budapesten ; 6.

 

A munka örömhíre / Gisle Johnson

Fordította: Szabó Aladár

Budapest: Norvég Misszió, [1923] – 12 p.

Serie: A Norvég Misszió lapjai Budapesten ; 7.

 

Az alázatosság örömhíre / Gisle Johnson

Fordította: Szabó Aladár

Budapest: Norvég Misszió, [1925] – 12 p.

Serie: A Norvég Misszió lapjai Budapesten ; 8.

 

A hála örömhíre / Gisle Johnson

Fordította: Szabó Aladár

Budapest: Norvég Misszió, [1925] – 11 p.

Serie: A Norvég Misszió lapjai Budapesten ; 9.

 

Van-e a halálnak is örömhíre? / Gisle Johnson

Fordította: Szabó Aladár

Budapest: Norvég Misszió, [1925] – 12 p.

Serie: A Norvég Misszió lapjai Budapesten ; 10.

 

„Új ég és új föld : az Isten országa” / Gisle Johnson

Fordította: Szabó Aladár

Budapest: Norvég Misszió, [1925] – 15 p.

Serie: A Norvég Misszió lapjai Budapesten ; 11.

 

„Új ég és új föld : az Isten neve” / Gisle Johnson

Fordította: Szabó Aladár

Budapest: Norvég Misszió, [1925] – 12 p.

Serie: A Norvég Misszió lapjai Budapesten ; 12.

 

„Új ég és új föld : az Isten akarata” / Gisle Johnson

Fordította: Szabó Aladár

Budapest: Norvég Misszió, [1925] – 12 p.

Serie: A Norvég Misszió lapjai Budapesten ; 13.

 

A jellem előkelősége / Gisle Johnson

Fordította: Szabó Aladár

Budapest: Norvég Misszió, [1925] – 11 p.

Serie: A Norvég Misszió lapjai Budapesten ; 14.

 

Mi a misszió? / Gisle Johnson

Fordította és előszó: Tobik Mátyás

Budapest: Ford, 1927 – 12 p.

Serie: A Misszió Lapja Budapesten ; 15.

 

 

K


KALANOVICS János

          Mit kell tudni Észak-Európáról? / Kalanovics János

          Budapest: Kossuth könyvkiadó, 1982 – 215 (2) p.

          ISBN 9630921111

          ISSN 0324-7813

Information; Danmark, Grönland, Finland, Åland, Island, Norge, Sverige.

 

KAN A. Sz.

          A Skandináv országok története : (Dánia, Norvégia, Svédország) / A. Sz. Kan

          Ford.: Gellért György (i-IX. fejezet)

                     Dalos György X-XIX. fejezet)

          Budapest: Kossuth, 1976 - 375 (3) p.

          ISBN 963 09 0565 5

 

KERESZTES László (1941-) – LUND, Ove

Norsk - ungarsk, ungarsk - norsk lommeordbok . Norvég – magyar, magyar – norvég zsebszótár / Keresztes László, Ove Lund

Oslo: Norsk Ungarsk Forening, 2002 – 672 p.

ISBN 82-994114-3-2

 

KONDOR Alfréd (1868-1932)

Vámkapcsolatok és szakítás Svédország és Norvégia között / Kondor Alfréd

Budapest: Politzer, 1906 – 94 p.

Serie:  Közgazdasági füzetek. 2. évfolyam ; 3.

 

KORPONAY István

          Az éjféli nap vidékein : Útiemlékek svédországi, norvégiai és dániai utamból. /  Korponay István

          Gyula: Dobay, [1906] – VI. 133. p.

 

KŐVÁGÓ Pál (1911-?)

Norvégia / Kővágó Pál

Budapest: Kossuth Kiadó, 1971 – 141 p., 16 t.

Serie:   Egy ország – egy könyv

 

KUYLENSTIERNA-ANDRÁSSY, Stella (1902-1998)

Pustaen brenner / Stella Kuylenstierna-Andrássy

Oslo: Gyndendal, 1949 – 201 p.

 

 

L


LASSÚ István (1797-1852)

          A svécziai [svédországi]és norvégiai ´s a´ dániai királyságoknak

          statisztikai, geographiai és históriai leírások / Lassu István

          Budán: Universitás betűivel, 1829 – [8], 230, [2], p. : 1 térkép

 

LEFFLER Béla (1887-1936)

A mai Norvégia bel- és külpolitikája / Leffler Béla

Pécs: Dunántúl, 1931 – p. 319-327.

Különlenyomat: Külügyi Szemle

 

LINDBÆK, Lise

Ungarsk vår / Lise Lindbæk

Oslo: 1954 – 122 p. : ill.

 

LINDNER László (1916-?)

Ahol az élet vízét isszák / Lindner László

Budapest: Táncsics Kiadó, Ságvári nyomda, 1964 – 237 p. : 24 t.

Serie:   Útikalandok, 44.

Svédország, Norvégia, Dánia

 

LIST, Fritz

Irány Norvégia / Frits List

Kurs Norwegen (magyar)

[Fordította: Stella Adorján (1897-1967)]

Budapest: Révai, 1942 – 267 p., 4 t.

Serie:   A Székely Egyetem és Főiskolai Hallgatók Egyesülete könyvei ; A mai háború.

 

 

M


A Magyar Vasúti és Hajózási Klub dán, svéd és norvég kirándulása : (1927. július 4. – július 18.)

Budapest: Thália-Kultúra Rt., 1927 – 23 p.

 

Magyarok Norvégiában

          Emlékkönyv a norvégiai Magyarok Baráti Köre megalakulásának 10. évfordulójára

          Szerkesztette: Bíró-Sey Katlin, Dobos Éva, Fáskerti Mária, Sulyok Vince

          Oslo: M. B. K., 2000 – 198 p. : ill.

          ISBN 82-995622-0-1

 

Mi az igazság? : Magyar Evangéliumi Ifjúsági Konferencia : Trysil, Norvégia 1960

Oslo – Bécs: Útitárs, 1962 – 144 p., 8 t.

 

„Mindenki együtt érzett a magyar néppel” : „Alle følte med det ungarske folket..." 1956-2006, Norvégia / [szerkesztette :

redaksjon Fáskerti Mária]

Oslo : A Norvégiai Magyarok Baráti Köre, 2006 – 228 p. : ill.

ISBN 82-995622-1-X

Norsk og ungarsk tekst.

Utgitt i anledning 50-årsdagen for den ungarske revolusjonen.

Inneholder intervjuer med 24 ungarere som flyktet fra Ungarn til Norge 1956-57 og en selektiv bibliografi om den norskspråklige dokumentasjonen i forbindelse med revolusjonen 

 

MIDTTUN, Atle Konta

Bona fide : i god tro: ungarske utenriks-politiske initiativ og vurderingen i forholdet til Norge, 1945-1956 / Atle Konta Midttun

Oslo: [A. K. Midttun], 1997 – 159 p., tab.

 

MOLNÁR István, rudinai

Tanulmányúti jelentés 1902. év őszén Dániában, Svédországba, Norvégiában

és Németországban tett hivatalos útjáról / Molnár István

Budapest: Pallas ny., 1903 – 52 p.

Serie:   A m[agyar] kir[ályi] földmívelésügyi miniszter kiadványai 1903. 6.

 

 

N


A német birodalmi kormánynak a dán és norvég kormányhoz intézett emlékirata : Von Falkenhorst felhívása Norvégia

és Dánia hadseregéhez és lakosságához Von Rippentrop ... nyilatkozata.

Budapest: Stádium Nyomda, 1940 – 10 p.

Ribbentrop, Joachim von (1893-1946)

Falkenhorst, Nikolaus (1885-1968)

 

Norsk – ungarsk lommerparlör : Norvég – magyar kézikönyv

Oslo: Norsk Studentsamband, 1956 – 61 p.

 

A norvég egyházi harc : küzdelem az ideológiával, 1940-1945 / szerkesztők: Korányi András, Orosz Gábor Viktor,

Reuss András

Budapest: Luther, 2007 – 204 p.

ISBN 978-963-9571-68-6

Serie: Eszmecsere, ISSN 1787-5269 ; 3.

Bibliográfia: p. 203-204.

 

A norvég és a svéd kommunista párt kongresszusa, 1953

          Budapest: Szikra, 1953 – 159 p.

 

A norvég hadjárat

Berlin: Deutsche Zentraldruck, [1940] – 23 p. : ill.

 

A norvég modell : a társadalmi nemek esélyegyelősége és egyenjogúsága / [szerkesztette Gro Hagemann]

Fordította: [A. Dobos Éva]

Budapest: Balassi, 2011 – 243 p.

ISBN 978-963-506-852-4

Serie:   Feminizmus és történelem, ISSN 1586-3344

 

Norvégia

"El a kezekkel Oroszországtól!" – p. 119 : Norvégia– p. 149 : Svédország – p. 149                    

A háború utáni nehéz időkben – p. 201 : Svéd vasúti munkások a perovói állomáson – p. 203

Együtt a fasizmus ellen – p. 315 : Levél Norvégiába – p. 381-383

In:        Együtt a világ dolgozóival : Tények, okmányok, feljegyzések a külországok dolgozóinak testvéri segítségéről és a Szovjetunió népeivel való szolidaritásról. Fordító: Z. Vidor Emma ; Szerk.: Győri Pálné. Budapest: Kossuth Könyvkiadó, 1959 – 387 p.

 

Norvégia, Kongeriket Norge

Budapest: Közgazdasági és Jogi Kiadó, 1956 – 57 p., 1 térkép

Serie:  Külkereskedelmi útmutató

 

Norvégia, Svédország / összeállította: Szalai Pál

[Budapest]: 1981 – 417 p. : ill.

ISBN 963-421-035-X

 

NANSEN, FRIDTJOF
           Éjen és jégen át : I-II. / Fridtjof Nansen

Fram over Polhavet

Rövidítve fordította Brózik Károly (1849-1911)

Budapest: Lampel, [1898]

 

Utazás az úszó jégen I-II. / Fridtjof Nansen

Fordította: Zigány Árpád.

           Budapest: Dante, 1932 – I:224 p., II:208 p. : ill. képekkel és térképpel.
 

NÉMETH Adél (1935-)

Norvégia / Németh Adél

1. kiadás

[Budapest]: Panoráma, 2001 – 177 p., [32] t. : ill

ISBN 963-243-840-X

Serie:  Panoráma országkalauzok 1588-6581

Panoráma „mini” útikalauzok 0324-6930

2. kiadás : 2004 : ISBN 963-243-902-3

 

NIELSEN, Konrad

Lappiske studier / Konrad Nielsen

Oslo: A.W. Brøggers Boktrykkeri A/S, 1945 – 231 p.

Serie: Studia septentrionalia ; 1.

Bidrag på norsk, finsk, tysk, engelsk og ungarsk.

 

NYÍRI László

Északeurópán keresztül a Sarkvidékik : öt hét az éjféli nap, a fjordok és a gleccserek birodalmában / Nyíri László

Debrecen: Tiszántúli Könyv- és Lapkiadó, 1932 – 131 p. : ill.

Norvégia : útleírás

 

O

 


Okmányok, melyek az angol-francia politikának a háború kiterjesztésére irányuló terveit bizonyítják:

Birodalmi Külügyi Hivatal 1940, 4. szám.

Berlin: Deutsche Zentraldruckerei, 1940 – [86] p.

Második világháború, diplomácia: Franciaország, Nagy-Britannia, Norvégia

 

ORTVAY Tivadar (1843-1916)

Összehasonlító vizsgálatok a hazai és éjszakeurópai (dán, svéd, norvég) praehistorikus kőeszközök eredete és régisége körül / Ortvay Tivadar

Budapest: [Akadémiai], 1885

Serie:   Értekezések a történelmi tudományok köréből ; XII. 7-8.

 

 

Ö


 

 

P


PINZGER Ferenc (1872-1941)

Hell és Sajnovics vardöi útja / Pinzger Ferenc

Kalocsa: Jurcsó Nyomda, 1912 – 53 p. 1 t.

Különlenyomat a Jézus- Társasági Kalocsai Érseki Kath. Főgimnázium 1911-12. Értesítőjéből

 

Hell Miksa emlékezete. I. rész: Hell élete és működése / Pinzger Ferenc

Budapest: 1920

 

Hell Miksa emlékezete. II. rész: Hell levelezése / Pinzger Ferenc

Budapest: 1921

 

Hell Miksa emlékezete : születéssének 200. évfordulójára / Pinzger Ferenc

Hell élete és működése : Hell levelezése három függelékkel.

Budapest: Magyar Tudományos Akadémia, 1920-1927.

 

Hell Miksa emlékezete / Pinzger Ferenc

Zum Gedächtnis Maximikian Hells

Budapest: Egyetemi Nyomda, 1928 – p. 176-200., 271-274.

Különlenyomat: Stella Csillagászati Egyetem Almanachja

Hell Miksa (1720-1792)
 
PÓCSI Blanka
Jelentés az 1910-1911. évben külföldön (Finnország-, Svédország-, Norvégia-, Dánia- és Hamburgban) tett tanügyi tanulmányútról / Pócsi Blanka
Kecskemét: Kecskeméti R.t. Ny., 1911 – 27 p.
 
POLLERMAN Artur
Közegészség feljegyzések Amerikában, Franciaországban, Lengyelországban, Svédországban és Norvégiában / Pollerman Artur
Budapest: Pesti ny., 1927. - 71 (1) p., 1 t. - 20 cm
Különlenyomat: Népegészségügy
 
 
R

 

 

S


Skandináv líra / szerk.: Hajdú Henrik

Újpest: Vörösmarty Irodalmi Társaság, 1936 – 180 p.

Dán irodalom ; Norvég irodalom ; Svéd irodalom  

 

Skandinávia : Dánia, Finnország, Izland, Norvégia, Svédország / Paul Hardin [et al.]

[Fordítottók: Béresi Csilla et al.] ; [magyar vonatkozásokkal kiegészítette: Kántor Barbara]

Budapest: Park, 2006 – 582 p., [4] t. : ill. részben színes

ISBN 963-530-599-0

Serie:  Vista könyvek, ISSN 1589-4665

 

SULYOK Vince  (1932-2009)

Rámdöntött világ : versek / Sulyok Vince

Róma: Katolikus Szemle, 1958 – 95 p.

 

Ungarns historie og kultur / Vince Sulyok

Oslo : i kommisjon: Solum Forlag A/S., 1994 – 705 p. : kartor

ISBN 82-560-0910-1  

 

Szegény ország / Sulyok Vince

Budapest: Magyar Napló Kiadó, 2006

(versek és műfordítások 1956-ról, 2006)

Sulyok Vince az összeállításában feleleveníti 1956 őszével kapcsolatos személyes emlékeit és csokorba gyűjti a magyar forradalommal kapcsolatos saját verseit, illetve műfordításait. Az összeállítást Henrik Ibsen 1849 októberében írt Magyarországhoz című versének újrafordított változatával zárja, amely inspiráló forrás lett sok norvég költő 1956-al foglalkozó alkotásának.

 

SULYOK Vince: Norvégia magyarságképe.  p. 189-196.

In: ”Honnan jövünk? Mik vagyunk? Hová megyünk?” : ezredvégi kérdések a Tiszatájban

Szeged: Tiszatáj Alapítvány, 2000 – 387 p. : ill.

 

 

SZ


Szemelvények a norvég titkosszolgálatok demokratikus működéséről / szerkesztők: Pintér István, Németh Kamilla

Budapest: Geopolitikai Tanács Közhasznú Alapítvány, 2010 – 73 p.

ISBN 978-963-9816-29-9

Serie:  Geopolitikai Tanács Közhasznú Alapítvány, ISSN 1788-7895 ; 2010/1.

 

SZÁSZ Zsombor (Kolozsvár, 1871. november 24. - ?)

          A norvég és svéd államkapcsolat története, kezdettől napjainkig / írta Szász Zsombor

          Kolozsvár: Ajtai K. Albert, 1901 – VIII, [2], 404 p.

 

          Norvég democratia / Szász Zsombor

          Kolozsvár: Ajtai K. Albert, 1902 – VI, 373 p.

 

SZEPSI Csombor Márton (1595-1622)

Europica varietas, avagy Szepsi Czombor Martonnak Lengyel, Mazur, Pruz, Dania, Frizia, Hollandia, Zelandia, Anglia, Gallia, Német és Cheh országon, viszontag az prussiai, pomeraniai, sveciai, norvegiai, frisiai, zelendiai, britanniai tengeren valo budosasaban látot, hallot külömb fele dolgoknak rövid le irasa .../ [alakilag restaurálta, jegyzetekkel ellátta Szeremlei László.] ; [Reprint kiadás]

Kolozsvár: Lepage, [1943] – 205 [3] p.

 

SZILÁGYI Erzsébet

Emlékképek Norvégiából / Szilágyi Erzsébet

[Budapest]: QLT Műfordító Bt., 2011 – 117, [2] p. : ill.

ISBN 978-963-88296-2-7

Serie:  Polar könyvek, ISSN 1418-0243

 

SZIVÓS Béla (1849-1912)

Nansen utazása lábszánkón Grönlandon keresztül / Szivós Béla

Budapest: Franklin, 1911 – 95 p., [1] t.fol. : ill.

Nansen, Fridtjof (1861-1930)

 

 

T


Tantervek külföldön : részletek Anglia, Dánia, Németország; Norvégia és Új-Zéland nemzeti tanterveibő, törvényeiből /

... szerkesztette: Horánszky Nándor ; a bevezetőt írta Szebenyi Péter

Fordították: Krolopp Judit, Schaffhauser Ferenc, Varga Katalin.

Budapest: OKI, 1993 – XII., 250 p. : ill.

ISBN 963-682-404-5

Serie:   A tantervelmélet forrásai, ISSN 0231-4940 ; 15.

Összefoglalás magyar és angol nyelven

 

Til Ungarn: diksamling / utgitt av det Norske studentersamfund ; [redigert av Jahn Otto Johansen] :

illustr. av Kåre Bondesen, Hans N. Dahl, Tore Juliussen.

[Oslo]:Det norske Studentersamfundet, [1957] – [70] p., ill.

Bidrag av Tamási Lajos, Jan Magnus Bruheim, Magli Elster, Claes Gill, Henrik Ibsen, Carl Keilhau, Tom Kristensen, Halfdan Rasmussen, Halvor J. Sandsdalen, Harald Sverdrup, Aslaug Vaa og Arnulf          Øverland.

 

Tross alt: et folks kamp för friheten i dikt og prosa : en ungarsk antologi. ; Forord av Arnulf Øverland.

Billedplansjer med tresnittav Mária Kiss.

Oslo: Dreyer Forlag, [1959] – 197 p., 4 pl. : ill.

Bidrag av Mihály Vörösmarty, Tibor Tollas, Gyula Illyés, m.fl.
 
THALLÓCZY Lajos (1857-1916)
A külügyek vezetése Svéd-Norvégországban és nálunk / [Thallóczy Lajos]
[Budapest: Franklin Nyomda], 1898 – p. 161-212.
Különlenyomat a Budapesti Szemléből.
 
TERRAY László

          Nem tehetett mást / Terray László

          Budapest: Ordass Lajos Baráti Kör, 1990 – 232 p. : fekete-fehér fotó ill.

          ISBN 963-04-0240-8

 

THOR, Clas

Budapest : Europas hjerte / Clas Thor

Oversatt av Eirik Newth

[fargefotografier: Magnus Westerborn]

Oslo: Tiden, 1992 – 266 p., [16] pl.-s i färg

ISBN 82-10-03418-9

Serie:   Europeiske storbyer

 

 

V


VASKÓ Ildikó

Tenk på det, da gitt! : pragmatikai jelölő a norvég nyelvben / Vaskó Ildikó

Budapest: ELTE BTK Germanisztikai Intézet, 2012 – 113 p. : ill.

ISBN 978-963-284-245-5

Serie:   Budapester Beiträge zur Germannistik, ISSN 0138-905X ; 62.

 

VÉRTESI Károly (1843-1917)
Az éjféli nap országában. Svédország és Norvégország : Útirajzok. Tizenhét szinnyomatú képpel / Vértesi Károly
Budapest: Szilági Béla, Bittermann nyomda, 1904 – 207 p., 17 pl.
 
VISZOLAJSZKY Károly (1843-1929)

          Szellemi böngészés Svéd-Norvégia és Oroszországban : úti rajz / Viszolajszky Károly

          Érsekújvár: Pálinkás J. Géza nyomdájában, 1905 – 178, [3] p. 

 

VOJNICH Oszkár (1864-1914)

Spitzbergákig: úti jegyzetek / Vojnich Oszkár

Budapest: Singer és Wolfner, [1899] – 73 [1] p.

 

 

W

 


 

 

Z


ZÉTÉNYI Endre(1904-1993)

Hell Miksa csillagász/ Zétényi Endre

Eger: Ho Si Minh TanárkékzőFőiskola, 1970 – p. 439-452. : ill.

Serie:  Az egeri Ho Si Minh TanárkékzőFőiskola füzetei ; 519.

Különlenyomat: Acta Academiae Paedagogicae Agriensis, N. S. Tom. 8.

 

 

ZS 


 

 

 

 

 

 

Kedves Látogató!

 

Legyen Ön is az oldal egyik szerkesztője, hogy az összeállítás minél teljesebb lehessen!

E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

 

Köszönjük a látogatást, kérjük nézzen vissza később is!

 

Ha tetszik honlapunk, ajánlja másoknak is!

www.ungerska.se

 

 

 

Norvégia : újságcikkek bibliográfiája

2011. december 16. péntek, 13:06
Írta: Szöllősi Antal

 

 

Írta (gyűjtötte és összeállította): SZÖLLŐSI  ANTAL

 

 

 

  

NORVÉGIA : ÚJSÁGCIKKEK BIBLIOGRÁFIÁJA

 

 

Norvégia és Magyarország : tájékoztató válogatás

 

 

Rövidítések

Az Északi Magyar Archívum honlapján előforduló rövidítések és a felhasznált irodalom jegyzéke.

 

 

 


Az angol-norvégiai jégkereskedés = Természettudományi közlöny, 2(1870)11:82-83.
 
AMUNDSEN, Roald Engelbregt Gravning (1872-1928) norvég földrajzi felfedező
¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤
Amundsen 1922. évi sarkvidéki útja  = Természettudományi közlöny, 54(1922)799-802:380
 
Amundsen Roald expeditíója
= Földrajzi közlemények (Budapest: 1873- ), 31. kötet(1903)2. füzet:74.
 
Amundsen Roald expeditíója
= Földrajzi közlemények (Budapest: 1873- ), 31. kötet(1903)5-6-7. füzet:269.
 
Amundsen Roald expeditíója
= Földrajzi közlemények (Budapest: 1873- ), 31. kötet(1903)10. füzet:405.
 
Amundsen Roald norvég kapitány és társai
= Földrajzi közlemények (Budapest: 1873- ), 31. kötet(1903)2. füzet:74.
 
Északi sarkvidék : Amundsen Roald kapitány expedicziójárol
= Földrajzi közlemények (Budapest: 1873- ), 33. kötet(1905)1. füzet:29.
 
AMUNDSEN, Roald: A déli sark elérése. Roald Amundsen előadása a Magyar Földrajzi Társaság-ban 1912. okt. 21.-én
= Földrajzi közlemények, 41. kötet(1913) 1. füzet:1-11.
 
FODOR Ferenc: Halász Gyula (szerk.): Amundsen északi útja. Világirodalom, Budapest, 1922.
= Földrajzi közlemények, (Budapest: 1873- ), 50. kötet(1922)6-8. füzet:205.
 
HALÁSZ Gyula: Sarkvidékek : R. Amundsen kapitány
= Földrajzi közlemények (Budapest: 1873- ), 34. kötet(1906)10. füzet:455.
 
HALÁSZ Gyula: Sarkvidékek : Ázsia : Amundsen a déli sarkvidékre készül
= Földrajzi közlemények (Budapest: 1873- ), 36. kötet(1908)2. füzet:75.
 
HALÁSZ Gyula: Északi sarkvidék : Amundsen, a Fram fedélzetén
= Földrajzi közlemények (Budapest: 1873- ), 38. kötet(1911)5. füzet:245.
 
HALÁSZ Gyula: Északi sarkvidék : Amundsen
= Földrajzi közlemények (Budapest: 1873- ), 39. kötet(1911)2. füzet:95.
 
HALÁSZ Gyula: Déli sarkvidék : Amundsen a déli sarkvidéken
= Földrajzi közlemények (Budapest: 1873- ), 39. kötet(1911)5. füzet:253.
 
HALÁSZ Gyula: Déli sarkvidék : Amundsen a déli sarkon
= Földrajzi közlemények (Budapest: 1873- ), 40. kötet(1912)6. füzet:132-133.
 
HALÁSZ Gyula: Amundsen az északi sarkvidéken
= Földrajzi közlemények, (Budapest: Magyar Földrajzi Társaság, 1873- ; ISSN 0015-5411), 41. kötet(1913) 9. füzet:436.
 
HALÁSZ Gyula: Amundsen és a „Maud”  = Nyugat (1908-1941), 16(1923)13
Internetes hozzáférés:  [Teljes szöveg (HTML)]
 
NAGY Miklós: Amundsen és Nobile  = Természet világa : természettudományi közlöny, 127(1996)12:572-574.
 
NAGY Miklós [Mihály]: Egy katonaföldrajzi expedíció emlékére  = Új honvédségi szemle, 50(1996)6:107-114.
 
PATAKI Béla Pál: A sarkkutatások hőse. Hetvenöt éve érte el Amundsen a Déli-sarkot
= Népszabadság, 44(1986)287:11.
 
PÉCSI Albert: Amundsen  = Földrajzi közlemények, (Budapest: 1873- ), 56. kötet(1928)9-10. füzet:237-238.
 
RÉTHLY Antal: Sarkvidék : Amundsen, R.
= Földrajzi közlemények (Budapest: 1873- ), 37. kötet(1909)2. füzet:79.
 
ROCKENBAUER Pál: Amundsen  = Föld és Ég, 7(1972)3:75-77. (fotó)
 
ROCKENBAUER Pál: Feltárulnak a sarkok titkai  = Népszabadság, 30(1972)167:10.
 
SÁNDOR Dezső: A Déli-sark felfedezője  = Magyar Hírlap, 5(1972)193:6.
 
SIPOS Anna Magdolna – NAGY Miklós Mihály: Léghajóval a pólusra. A Norge-expedíció
= Élet és tudomány, 51(1996)21:650-652.
 
STEINER Lajos:Amundsen, Road – Ellsworth, Lincoln: Az északi sark meghódítása. Budapest, 1926
= Földrajzi közlemények, (Budapest: 1873- ), 55. kötet(1927)1-3. füzet:54-55.
 
STREMPEL Johannes: Régi rejtély a Jeges-tengeren. Roald Amundsen nyomát kutatva
= Geo (Budapest: 2004-), 7(2011)6:56-67.
 
TÓTH Éva: Amundsen halála (vers)  = Alföld (Debrecen: 1954- ), 22(1971)5:25.
¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤
 
ANDERSEN, Per Thomas – KOVÁCS KATÁNG Ferenc: Kortárs norvég irodalom - A '70-es évektől napjainkig
= Nagyvilág : világirodalmi folyóirat, 50(2005)3:176-190.
 
 
B

Eivind Berggrav norvég evangélikus püspök nyílt levele a Magyar Evangélikus Egyházhoz
= Jöjjetek : keresztyén havi lap, 3(1950)5. sz.
Internetes hozzáférés:  [Teljes szöveg (PDF)]
 
Budapesten tanultak a norvég Grieg trió tagjai.
= Magyar Nemzet (A Magyar Nemzet kulturális melléklete: Budapesti Tavaszi Fesztivál), 1995 március 11. – p. IV.
 
BAJAI Ernő: A juhsajttal töltött csokitól a norvég ásványvízig
= Élemiszer, 14(2006)5:42-45-
  

BAJÁN Szilvia: Nilc Ivar Agoy:  Nilc Ivar Agoy: A norvég belső elhárítás (1905–1940).

= Klió (Debrecen: 1992-), 11(2002)3:117-120.
 
BAJÁN Szilvia: Összefoglalás a modernkori norvég hadtörténetről (1814-1940)
= Klió (Debrecen: 1992-), 12(2003)3:118-122.
Internetes hozzáférés:  [Teljes szöveg (HTML)]
 
BAJÁN Szilvia: A norvég-szovjet viszony alakulása a téli háború alatt (1939-1940)
= Öt kontinens, 2(2004)2:25-32.
 
BAJÁNSzilvia: A norvég honvédelem története, 1814-1940
= Klió (Debrecen: 1992-), 13(2004)1:116-120.
Internetes hozzáférés: [Teljes szöveg (HTML)]
 
BÁRDOS Lajos: A "Norvég leányok" : Egy különös mű különös szerkezete.
= Magyar zene, 13(1972)4:353-367.
 
BARSTAD, Johannes: Böjtben : Norvég egyházi ének
= Keresztyén igazság (1989-),(1994)21:3
 
BARSTAD, Johannes: Böjtben : Norvég egyházi ének
= Keresztyén igazság (1989-), (2004)61:4
 
BARTHA Antal: A helgöi Buddha. = Élet és Tudomány, 23(1968)28:1308-1312.

 

BENEDEKNÉ SZŐKE Amália: Magyar csillagászok Norvégiában.

= Új Magyar Hírek, (1992. február):42–43.
 

BERCELLY László: Norvégiai 56-os érem  = Numizmatikai közlöny, [98-99](1999)1:131-132.

 

BERCZELLY, László: En ensidig historisk omtale av to tusen ungarere og deres liv i Norge.
= Historisk Forum, (2003)5:17–27.
 
BERECZ Antal: Chernel István: Utazás Norvégia végvidékeire. Kiadja a szerző, Budapest, 1893.
= Földrajzi közlemények, 22 kötet (1893) 7. füzet, 361-362 oldal
 
BOLERATZKY Lóránd: A norvég és magyar evangélikus egyház közti viszonyról és a magyar evangélikus egyházjogi
rendszerről.  = Lelkipásztor, 67(1992)1:26-27.
 
Björnsterne BJÖRSON
= Vasárnapi Újság (Budapest), 49(1902. december 14.)50:909-910.
 
BUGYA Brigitta: Összhang. Tóparti nyaraló, Hardenger, Norvégia. = Régi-új magyar építőművészet, 2(2009):32-33.

 

 

C


Csillogó színházi pillanatok . A Kis Eyolf norvég kritikái
= Színház, 36(2003)1:38-41.
 
CSALA Bertelen: Északi fuvallat : Fiatal norvég költők antológiája
= Szépirodalmi figyelő, 4(2005)1:104-107.
Internetes hozzáférés:  [Teljes szöveg (PDF)]
 
CSAPÓ Ildikó - ERDŐS Zoltán - INCZE Kálmán - INCZE Zoltán - KÖRMENDYLászló: Beszámoló a Hústudomány
és Technológia 42. Nemzetközi Kongresszusáról: Lillehammer, Norvégia, 1996. szeptember 1-6.
= A hús, 7(1997)1:7-31.

 

 

D


Dalok a norvég konyhából.  = Magyar Nemzet – Kultúra. 2004-02-12.

 

Dánia, N orvégia, Svédország      p. 79-80

          In: Kogutowicz zsebatlasza az 1923. évre : Budapest: Magyar Néprajzi Társaság Emberföldrajzi Szakosztálya 
 
DEGRÉ Alajos: A norvég levéltárügyről
= Levéltári szemle, 18(1968)3:756-760.
 
DERÉKI Antal: Thoresen Magdolna norvég írónő.
= Budapesti Hírlap, (1883)264. szám

 

 

E

 


Egyes nemzeti irodalmak századokat átfogó antológiái              p. 21
          Finnek                                                                                  p. 24
          Skandinávok                                                                         p. 29
Egyes nemzeti irodalmak huszadik századi antológiái                        p. 33
          Finnek                                                                                  p. 37
          Svédek, norvégek, dánok                                                        p. 46
In:      Könyvtári kis tükör ajánló könyvjegyzék. Budapest: Népművelési Propaganda Iroda,
1983 – 310 p. ISBN 963-562-940-0
 
Az eredeti “Nóra”.[Ibsen: Nóra]
          = A nő és a társadalom (Budapest), III évf. 11 szám. 1909 november 1. – p. 190
 
Északiak (Dánok, norvégek, svédek)                                          p. 255
          Jens Peter Jacobsen                                                            p. 257
                      Selyemcipő az aranykaptafán                                  p. 258
          Henrik Ibsen                                                                         p. 259
                      Az északi lovag                                                        p. 261
                      Vége                                                                         p. 261
                      Duett (a „Brand”-ból)                                                p. 262
                      A költő énekel („A szerelem komédiájá”-ból)           p. 263
                      Magyarországhoz                                                    p. 264
          Sigbjöm Obstfelder                                                              p. 265
                      A halál vet                                                                p. 265
          August Strindberg                                                                p. 267
                      Csöndes idill szombat estén                                    p. 269
                      Naplemente a tengernél                                          p. 270
In:     Idegen költők anthológiája I-II. : Kosztolányi Dezső (fordító)
                      Budapest: Révai, 1937 – 573 p.

 

 

F


Flyktningene bekrefter Haclers framstiling. Ungarerne meldte seg av egen fri vilje til den ungarske legasjonen.

”Det er vår skyldighet å hjelpe våra landsmenn hjem.” Politiet forsøkte å hindre ungarerne i å reise hjem igjen.

= Friheten, 1957-01-17 ; +foto : Antal Kéri, András Szücs  
 
FARBAKY Gyula: Fémkohászati úti jegyzetek Belgium, Hollandia, Svédhon, Norvégia, Németország, s Ausztriából I-XI.
= Bányászati és kohászati lapok, (1896)29:124-126, 141-143, 153-155, 202-204, 220-?.
 
FARBAKY Gyula: Fémkohászati úti jegyzetek Belgium, Hollandia, Svédhon, Norvégia, Németország, s Ausztriából XII-XVII.
= Bányászati és kohászati lapok, (1897)30:41-43, 59-60, 77-79, 89-91, 106-107, 120.
 
FORRÓ Tamás: Az 1956-os norvégiai magyar menekültek sorsa és a Norvég Menekültügyi Tanács szerepe 1956-1958-ban
= Magyar Liget, 11(2010)1-3(43-45):36.
 
FÜRTÖN Tamás: A skandináv oktatási modell: a norvég szakoktatási, képzési, értékelési szerkezet
= Szakoktatás, 2008. (57 évf.) 3. sz. 18-24. old.

 

 

G


GALAMB Sándor: Ibsen és a magyarok  = Napkelet, (1928)7 sz.
1849-ben Ibsen dicsőítő költeményt írt a magyarokról. 1891-ben Budapesten is járt s tiszteletére akkor a Nemzeti Színházban Nórát játszották. A következő napokon meglátogatta Jókait s részt vett az ő kedvéért rendezett ünnepi lakomán. Általában a nagy norvég költő rokonszenvezett a magyarokkal.
 
GAZDIK Gyula: Netanjahu és a közel-keleti béke. Oslói folyamat : az úton végig lehet menni?
= Társadalmi szemle, 53(1998)6:42-56.
 
GÖNCZI Ambrus magyar nemes, norvég ácsmester
= Szalon, 4(2000)2:22-25.
 
Látogatóban – Egy norvég ácsmester élete és működése
= Élet és tudomány, 55(2000)10:318.
 
GRØNNEVET, Julia: Oslói levelek  = 2000 : irodalmi és társadalmi havi lap, 25(2013)5:8-24.
 
GULYÁS Miklós: A norvégok  = Látó, 16(2005)5.
Interneten:  [Teljes szöveg (HTML)]
 
 
H

 


Hírek a sakkvilágból : [Helsinki bajnokságról, Vinkovciban Lengyel L. is játszott, Kusnyir-Levityina 6:3, Bamberg nyerte az NSZK

csapatbajnokságát, Lengyel Levente és Kluger Gyula két norvégiai versenyen játszott Szatmárnémetiben Káposztás Miklós és Szilágyi György versenyen vett részt.]

= Magyar sakkélet : (a Magyar Sakkszövetség folyóirata), 27:9. (1977) 204.
 
Hakon norvég király (képpel)  p. 369-371.
= Képes folyóírat (Budapest), XXXIX. Kötet 1-12. füzet
Budapest: Franklin-Társulat, 1906 – 784 p.
 
H.M.: Norvég tőke a magyar éterben  = Népszabadság, 1998. május 10 – 23

 

HADOBÁS Sándor: Herman Ottó 1888. évi norvégiai kutatóútja. = Földrajzi múzeumi tanulmányok, 11(1992):29-32.
 
HAJNAL Béla: Bevándorlók álma: Norvégia
= Élet és Tudomány, 68(2013)31:985.
 
HAMVAS Béla: Norvég elbeszélések  = Nyugat, 25(1932)9-10.
Interneten:  [Teljes szöveg (HTML)]
 
HERMAN Ottó: Jelentés az 1888. év nyarán Norvégia északi részében végzett útról
= Természettudományi közlöny, 20(1888)230:369-385.
Interneten: [Teljes szöveg (PDF)]
 
HERMAN Ottó: Svaerholt madárhegye, Norvég utam naplójából
= Aquila, 2(1895)3-4:97-110.
 
HOLMBOE, Thorolf: A modern norvég művészet.
= Művészet (Budapest), 4(1907)
 
HORVÁTH FERENC (1851-?): Norvég missió
= Magyar Sion, 13(1882)3:187-190.


 

 

 


Ikke politi-press på de to ungarere. Legasjonens fremstilling er «ialt vesentlig ukorrekt», sier flyktningenevnden i Sarpsborg.

= Aftenposten, 1957-01-17 ; +foto : Antal Kéri, András Szücs  
 
Interjú a budapesti norvég nagykövettel : kedvező északi szél
= HVG, 11(1989)45[546]:23.
 
ISTVÁNFFI Gyula: A norvégiai tőkehal-pusztító gombáról (Wallenia ichthyophaga O. Joh.)

= Természettudományi közlöny, 26(1894)295:158.

 

 


JUHÁSZ Lajos: Norvég követjelentések az 1956. évi magyarországi eseményekről.

             = Történelmi Szemle, 31(1989)3–4:292–305..  

 

JUHÁSZ Lajos: Sztálin halála után. A norvég követ jelentései 1953 tavaszáról.

= História, 9(1989)4-5:19-20.

 

 

 

 


Kadar-legasjonen øver press mot flyktninger i Østfold. To deprimerte ungarere reiser hjemetter besøk av legasjonsfolk fra Oslo

= Nationen, 1957-01-16  

 

Kari Kemény műfordító a magyar PEN Club meghívására érkezett norvégiai íródelegáció tagja.

In.: Magyar Hírek Kincseskalendáriuma 1985. – p. 105, + kép

 

KERTAI Ede: Látogatás a norvégiai atomkutatótelepen.  = Természet és társadalom, 113(1954)8:503-505.
 
KOVÁCS KATÁNG Ferenc: Oslói Ibsen-fesztivál, 2010.
= Nagyvilág, 55(2010)12:1256-1264.
Interneten:  [Teljes szöveg (PDF)]
 
KOVÁCS KATÁNG Ferenc: Nórák és Heddák - Oslói Ibsen-fesztiválok
= Nagyvilág, 51(2006)11-12:1070-1080.
 
KŐSZEGI Dóra: A skandináv gyűjtemény helyzete, bővítési szempontjai. p. 90-92.
In: Az Országos Idegennyelvű Könyvtár évkönyve, Budapest: 2002 – 235 p. : ill.
 
KUBASSEK János: Cholnoky Jenő 1910 évi utazása Skandináviában és a Spitzbergákon.
= Földrajzi múzeumi tanulmányok (Érd: 1985-), 15(2009)18:50-57.

 

 

L


LAMVIK, Aud: Országos és nemzetközi együttműködés az adatbázisok területén – egy műegyetemi könyvtárból nézve.
Ford. Mándy Gábor.
Tudományos és műszaki tájékoztatás 12 (ISSN 0041- 3917), 37(1990)6:245-247.
Norges Tekniske Universitetsbibliotek (Trondheim), információszolgáltatás, 1971-1989.
 
LIE, Jónás: Életfogytiglan elitélve. Novella.  Ford.: Juhász Ödön (1865-)
= Budapest, 1894-95. Bátori Ferenc: Látogatásom a norvég, finn, svéd és dán felső kereskedelmi iskolákban.  = Kereskedelmi Szakoktatás, [1906/7 – XVI. évf.   ???]
 
LINDNER András: Norvégiai útijegyzetek : a sebezhető jólét. = HGV, 6:26(265). (1984) 40-41.
 
LINDNER András: Norvég sakkfenomén: viking a táblán.
= HVG, 29(2007)16[1456]:40-41. old.

 

 

M

 


Magyar diákok Norvégiában
= Magyar Híradó (Bécs: 1957-1980.), 3(1959. szeptember 19.)37:5.
 
Magyar-norvég együttműködés  = Az Európai Unió agrárgazdasága, 8(2003)1-2:41.
Interneten:  [Teljes szöveg (PDF)]
 
Magyar-norvég kapcsolat  = Vasutasvilág (a Magyar Államvasutak lapja), 45(1995)7-8:13.
 
Magyar-norvég kórustalálkozó Budafokon  = Zeneszó, 8(1998)8-9:15.
 
„Mi az igazság” : Protestáns diákkonferencia Norvégiában
= Magyar Híradó (Bécs: 1957-1980.), 4(1960. május 7.)19:3.
 
Mozgalom a magyar fiatalokért : A skandináv országok Munro beutazási engedélyét sürgetik
= Magyar Híradó (Bécs: 1957-1980.), 4(1960. április 2.)14:4.
 
MASÁT András - KEMÉNY, Kari - L. SIMON László - VARGA Zsolt: A magyar irodalom Norvégiában: Kari Kemény műfordítóval,
Masát Andrással, az ELTE tanárával és a berlini Collegium Hungaricum igazgatójával, L. Simon Lászlóval, a Szépirodalmi Figyelő főszerkesztőjével és Varga Zsolt műfordítóval Szöllősi Adrienne beszél
= Szépirodalmi figyelő, 3(2004)1:139-142.
Interneten: [Teljes szöveg (PDF)]
 
MISZLER Tamás: Williams, Gareth: Egy viking király : Vérbárdos Erik. [könyvismertetés]
= Klió (Debrecen), 20(2011)3:82-88.
 
MUCSI Barnabás: Skandináv csodagyerek magyar viseletben : Heljan Nohab: dán-norvég vegyes házasság
= Indóház : vasúti magazin, 3(2007)5:72-75.
 
Dr. MÜLLER Ferenc: Magyar-norvég vegyesvállalat (MAGNOR) létesült Szarvason.
= Szarvasi krónika[1988:- , évkönyv, Felelős szerkesztő: Dr. Kutas Ferenc], (1990)4:55-57.
 
 
N

Norvég büntetőjog.  = Jogállam : jog és államtudományi szemle, 3(1904)1:58-62.
 
Norvég mezőgazdasági gépek
Cseh, olasz és norvég mezőgazdasági és erdészeti gépek az AGROWOLF Kft.-től
= Mezőgazdasági technika, (46. évf.) 2005. 8. sz. 22. old.
 
Cseh, olasz és norvég mezőgazdasági és erdészeti gépek az AGROWOLF Kft.-től
= Mezőgazdasági technika, (47. évf.) 2006. 8. sz. 16. old.
 
Norvég újságírónő Debrecenben  = Vidéki sajtó (Miskolc : 1929 február – május), (1929)4(május)
 
A norvég királyi látogatás ajándékai = The Gifts of the Norwegian Royal Visit
= Diplomata, 4(2002)9-10:26-27.
 
A norvég villamosenergia-piac liberalizálása
= Műszaki információ. Energiagazdálkodás, 1994. 4. sz. 3-9. old.
 
Norvégia [Norvég választások]
          = A nő és a társadalom (Budapest), III évf. 11 szám. 1909 november 1. – p. 190-191
 
Norvégia büszkeségei Vas megyében  = Kistermelők lapja, 55(2011)1:40-41.
 
Norvégia EBESZ-elnök lesz = Népszabadság, 1998. december 3. – p. 3.
 
Norvégia ; p. 290
In: Kincses Kalendáriom 1906 : A gyakorlati élet általános útmutatója
Budapest: Rákosi Jenő Budapesti Hírlap Újságvállalata, 1906 – 568 p.
 
Norvégia ; p. 295
In: Kincses Kalendáriom 1907 : A gyakorlati élet általános útmutatója
Budapest: Rákosi Jenő Budapesti Hírlap Újságvállalata, 1907 – 576 p.
 
Norvégia ; p. 700
In: Hármas mutató a magyar igazságügyi írott jog forrásairól / Magyar törvények
Grill-féle kiadása ; Budapest: Grill Károly Könyvkiadóvállalata, 1907 – 784 p.
 
Norvégia ; p. 957-960
In: Az Est hármaskönyve 1928. Örök időkre szóló jó tanácsok Kincsesháza és angol barátainknak és társadalmuknak ismertetése. Budapest: Az Est Lapkiadó Rt.,
1928 – 1087 p. : ill.
 
Norvégia ; Napfürdőzés a hideg parton – Spitzbergák ; p. 88-89.
A tenger és a hegyek országa – Handangervidda ; p. 90-91.
In: 100 legszebb nemzeti park a világon : Utazások öt földrészen
Sz. Érdi Éva (fordító) ; Szalontai Balázs (lektor)
Budapest: Kossuth Kiadó, 2005 – 207 p. színes fotókkal illusztrálva.
 
Norvégia
Sigrid Undset: Karácsonyi béke ; p. 471
In: Kelj föl és járj! I-II. Szemelvények a világirodalom modern katolikus műveiből.
Budapest: Ecclesia Könyvkiadó, 1972 – 288 p. 743 p.
 
Dánia, Norvégia, Svédország ; p. 79-80
= Kogutowicz zsebatlasza az 1923. évre. :Budapest: Magyar Néprajzi Társaság Emberföldrajzi Szakosztálya – 116 p. : ill. : Új sorozat, II. évfolyam
 
Norvégok
= Vasárnapi Könyv (Budapest, képes hetilap), 1930. II. félév
 
NAGY Jenő: Herman Ottó és Chernel István nyomában az északi madárhegyek tájain
= Természettudományi közlöny, 67(1935)1031-1032:313-325.

NAGY László Kálmán: Norvégia és Dánia kollaborációja 1940-1945.
= Klió : történettudományi szemléző folyóirat, 5(1996)3:
 
NEMES Erzsébet: Látogatás Norvégia könyvtáraiban
= Könyv, könyvtár, könyvtáros, 9(1999)12:44.
Interneten:  [Teljes szöveg (PDF)]
 
O

Oslói ajánlások a nemzeti kisebbségek nyelvi jogairól  = Kisebbségkutatás, 7(1998)2:150-153.

 

 

Ö


 

 

P


Politietholdt de to flyktningene i forvaring i 7 timer. Prøvde å overtale dem til ikke å dra hjem påstår Ungarns legasjon.

= Verdens Gang, 1957-01-16

 

Provokatører så flyktningene i Norge. Organisert hviskekampanje i Sarpsborgdistriktet.

Fire lagasjonsfolk holder møte utenfor Tune-leiren.  = Dagbladet, 1957-01-16 
 
PÉTER László: Martinovitsné Kutas Ilona: Báró Podmaniczky Pál és a norvég biblia
= Könyvtári levelező/lap, 13(2001)10:33.
 
PÉTERFY Jenő: Két norvég dráma
= Budapesti Szemle (1873-1944), 15(1887) 50. kötet, 126:427-444
 
PRYDZ Alvilda: Egyszerű történet. Norvég elbeszélés.
= Budapesti Szemle, 136. kötet.

 

 

 


Reiser ungarerne hjem – frivillig eller under tvang? = Aftenposten, 1957-01-16 

 
RASMUSSEN, Anja Elisa: Ungarske kvinders situation under transitionen
= Nordisk Østforum, (Norge, Oslo: 1987-,  ISSN 0801-7220) ; 15(2001)1:13-19.
 

ROMHÁNYI Zoltán: A norvég szellemről. = Dárium, 1. évf. 1940.

 


Slikt kan gjøres bare i en rettsstat : Ungarns legasjon i Oslo til sak mot politiet!
= Verdens Gang, 1957-01-17
 
A Skandináv országok ; p. 196-197
Dánia                    p. 198-202
Norvégia               p. 203-208
Svédország           p. 209-215
In: Politikai és gazdasági földrajz I-II.
Budapest: Magyar Néphadsereg Politikai Főcsoportfőnökség, 1952 – 599 p.
 
s.: Norvégia és Svédország siketnéma-oktatásról.= Gyógypedagógiai Szemle, 7(1905)
 
SULYOK Vince
¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤
Sulyok Vince megszakította a kapcsolatait az Anyanyelvi Konferenciával.
= Nemzetőr (München), 27(1982. március 15.)384:8.
 
SULYOK Vince: Még mindig így [Thinsz Géza verses kötete]
= Magyar Híradó (Bécs: 1957-1980.), 4(1960. április 16.)16:5.
 
SULYOK Vince: Északi irodalmi díjak. A Svéd Akadémia és az irodalmi Nobel-díj; Az Északi díj 1966-ban (Gunnar Ekelöf, a sigtunai költőremete
= Új látóhatár (München), 9[17](1966)6:579-578.
Interneten:  [Teljes szöveg (PDF)]
 
SULYOK Vince: Modern elbeszélőink svédül[a Moderna ungerska berättare c. könyvről]
= Új látóhatár (München), 10[18](1967)2:175-176.
Interneten:  [Teljes szöveg (PDF)]
 
SULYOK Vince: Petőfi norvégiai fogadtatása ; tervek a magyar irodalom norvégiai megismertetésére.
= Nyelvünk és kultúránk, (1974)14:23-26.
 
SULYOK Vince: Félhangra ; Menedékház a norvég hegyekben
= Hitel, 9(1996)10:25-27.
 
SULYOK Vince: Norvégia magyarságképe.
= Tiszatáj, 52(1998)8:69-76.
 
SULYOK Vince: Oltalmul a munka marad : Keresztes Lászlónak szeretettel a 60 mérföldkőnél, a emlékül az oslói éveknek is :
[vers] ; 
= Folia Uralica Debreceniessia : a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Finnugor Nyelvtudományi Tanszékének kiadványa,
2001. 8. kötet. 4 p.
 
SULYOK Vince: A norvégok és Magyarország  = Szépirodalmi figyelő, 2(2003)3.
Interneten:  [Teljes szöveg (PDF)]o
 
SULYOK Vince: Két norvég költő  = Mikes International [Hollandia], 3(2003)3.
 
SULYOK Vince: Fontos fél évszázad a norvég irodalomban(jegyzet).
Az utolsó fél évszázad norvég irodalma (szerkesztette és a verseket fordította Sulyok Vince)
= Magyar Napló, 16(2004)9:43-45
 
SULYOK Vince: Egy norvég ifjúsági regény a magyar forradalomról
= Mikes International [Hollandia], 10(2010)3:131.
 
SULYOK Vince: Norvégiai levél
= Mikes International [Hollandia], 10(2010)4:137.
Interneten:  [Teljes szöveg (PDF)]
 
SULYOK Vince: Az oslói Néprajzi Múzeum
= Mikes International (Hollandia), 11(2011)2:119.
Interneten:  [Teljes szöveg (PDF)]
 
SULYOK Vince:  Látogatás Eduard Munch oslói múzeumában
= Mikes International (Hollandia), 11(2011)4:146.
Interneten:  [Teljes szöveg (PDF)]
 
SULYOK Vince: Szenes Árpád kiállítás Oslóban  = Mikes International (Hollandia), 11(2011)4:154.
Interneten:  [Teljes szöveg (PDF)]
 
SULYOK Vince: Oslói színházi tudósítás  = Mikes International (Hollandia), 12(2012)2:91.
Interneten: [Teljes szöveg (PDF)]
 
SULYOK Vince:Színházi élet a dán fővárosban  = Mikes International (Hollandia), 13(2013)1:95-96.
Interneten: [Teljes szöveg (PDF)]
 
SULYOK Vince: Színházi élet Oslóban  = Mikes International (Hollandia), 13(2013)3:97-98.
Interneten: [Teljes szöveg (PDF)]
 
 
SZ

SZABÓ János Lajos: Norway and European integration. Prelude and consequences of the 1972 referendum
= Öt kontinens, 4(2006)4:249-262.
 
SZÁSZ Zsombor: A norvég és svéd államkapcsolat története a kezdetektől napjainkig
= Erdélyi Múzeum (1874-1947), 18(1901)2:124.
Internetes hozzáférés:  [Teljes szöveg (PDF)]
 
SZÁSZ Zsombor: A norvég és svéd államkapcsolat revisiói
= Jogállam (jog- és állatudományi szemle), 6(1907)4:292-304.
 
SZÁSZ Zsombor: A norvég és svéd államkapcsolat revisiói
= Jogállam (jog- és állatudományi szemle), 6(1907)5:360-371.
 
SZÁSZ Zsombor: A norvég és svéd államkapcsolat revisiói
= Jogállam (jog- és állatudományi szemle), 6(1907)6:442-447.
 
SZÁSZ Zsombor: A norvég és svéd államkapcsolat revisiói
= Jogállam (jog- és állatudományi szemle), 6(1907)7:508-520.
 
SZÁSZ Zsombor: A norvég és svéd államkapcsolat revisiói
= Jogállam (jog- és állatudományi szemle), 6(1907)8:592-606.
 
SZÁSZ Zsombor: A norvég és svéd államkapcsolat revisiói
= Jogállam (jog- és állatudományi szemle), 6(1907)10:770-781.
 
SZEJTLI József: Beszámoló norvégiai tanulmányutamról.
= A Magyar Tudományos Akadémia Kémiai Tudományok Osztályának közleményei, 23. kötet(1965)4:417-420.
 
SZENDE Zoltán: A norvég parasztkultúra és műemlékei.
= Pásztortűz, (1942. szeptember 15.)9:388-393. (7 kép mell.)
 
SZUNYOGHY János – TUSNÁDI Győző: A magyarországi és norvégiai szarvasok koponyaméreteinek összehasonlító
allometriás vizsgálata. ; = Vertebrata Hungarica, 4(1962)1-2:93-140.
 
SZERBHORVÁTH György: Kis utazás (Norvég [és egyéb] útinapló.
= Híd, (2010)3:53-68.

 

T


To ungarere vender hjem. Efter samtale med diplomater  = Morgenbladet, 1957-01-16
 
TAX Ágnes: Hol tart a Norvég Alap? = Környezetvédelem, 16(2008)2:34.
 
TERRAY László: A norvég "Ordass-vita"  = Keresztyén igazság (1989-), (1996)31:29-31.
Interneten:  [Teljes szöveg (PDF)]
 
TERRAY László: A norvég "Ordass-vita"  = Keresztyén igazság (1989-), (1996)32:38
Interneten:  [Teljes szöveg (PDF)]
 
THORESON Magdolna norvég írónő cikke. Ford.: Deréki (Leipnik) Antal
          = Budapesti Hírlap, (1883)264. sz.
 
TÓTH Erzsébet: Oslói magyarok. = Magyar Nemzet, ? október 21.  – p. III.
 
TÓTFALVI Zoltán: Fényörvény életünk (Beszélgetés Sulyok Vince költővel, a magyar irodalom oslói nagykövetével).
= Magyar napló, 15(2003)1:14-17.

 

 

U


Ungarn 1956.  = Udresteabiten (Heimdal), 23 oktober 1986, Årgang 220, Nr 245.  

 

Den ungarske Oslo-legasjon øver press på flyktningene. = Verdens Gang, 1957-01-16 

 

 

Ü


 

 

V


VÁRKONYI Nándor: Sajnovics János és Hell Miksa vardöi útja. = Életünk, (1968)2:79-87.
 
VÁRNAI Sándor: A svéd-norvég unió államjoga az 1867. XII. t.c. revisiója szempontjából.
= Athenaeum,  XIV. évf. 3.
 
VINCZE Zsuzsa:  Norvégia: Humanitárius nagyhatalom? Stratégiák, képességek és elkötelezettség között
= Külügyi Szemle, 4(2005)3-4:12-39.
 
VRAUKÓNÉ LUKÁCS Ilona:  A magyar-norvég kulturális kapcsolatok ápolója, a határon túli magyarok önzetlen támogatója : Kovács Ferenc 60 éves.
In: A Kultúra Lovagrendje évkönyve : 2009. ; Budapest: Adrianus Kiadó, 2009. – p.177-178.
 
VÖRÖS Tibor: Tanulmányút norvég és német vasútállomásokon (Oslo, Bergen, Drammen, Düsseldorf, Köln, Bonn és Aachen)
= Sínek világa, 37(1994)3(144):133-136.
 
 
W

 

 


YNGLAND, Dag: Tredve år siden Ungarn-oppstanden.

          = Udresteabiten (Heimdal), 23 oktober 1986, Årgang 220, Nr 245. – p. 6    

 

 

Z


ZÁGONYI Ervin: Kosztolányi északi- dán, norvég, svéd- műfordításai
= Irodalomtörténet (a Magyar Irodalomtörténeti Társaság folyóirata) [78]28(1997)1-2:226-247.
 
ZENTAI Péter: Több tiszteletet Norvégiának! - Beszélgetés Tove Skarsteinnel, Norvégia magyarországi nagykövetével
= Figyelő, 58(2014)28:27-?
 

 
ZS

 


 

 

 

 

 

Kérjük írja meg véleményét, javaslatait!

A visszajelzések segítenek az oldal fejlesztésében.

 

Levél és e-mail címünk Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

 

Köszönjük a látogatást, kérjük nézzen vissza később is!

 

Ha tetszik honlapunk, ajánlja másoknak is!

www.ungerska.se

 

 

 

 

  

  

Norvég-magyar lexikon

2011. december 16. péntek, 13:42
Írta: Szöllősi Antal

 

Írta (gyűjtötte és összeállította): SZÖLLŐSI  ANTAL

 

 

 

 

NORVÉG-MAGYAR LEXIKON

 

Személyek, egyesületek, szövetségek, folyóiratok, politikai pártok, vállalkozások, stb.          

VÁLOGATÁS

 

Rövidítések          

Az Északi Magyar Archívum honlapján előforduló rövidítések és a felhasznált irodalom jegyzéke.

 

 

Kedves Olvasóink!

 

A www.ungerska.se  egyes oldalaival kapcsolatban több visszaélés jutott tudomásunkra, ezért a Norvég-magyar lexikon oldal csak tájékoztató jellegű.

Az Északi Magyar Archívum (ÉMA) gyűjteményének teljes anyaga csak Magyarországra kerülése után lesz elérhető.

Északi Magyar Archívum Baráti Kör eszmei és erkölcsi támogatói a jövőben is

az  Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.  e-mailon érdeklődhetnek.

 

Bővebben az Északi Magyar Archívum Baráti Köréről az  Északi Magyar Archívum Baráti Köre

oldalon olvashatnak.

 

Megértésüket kérve, köszönjük látogatását.

 

Szöllősi Antal, Stockholm, Svédország

Véghváry Lóránt, Durban, Dél-Afrika

az Északi Magyar Archívum alapítói

2017. december 22.

 

 

Ui.

Magyarországon nagyon sok használaton kívüli épület van, amelyek közül talán egy alkalmas és praktikus lehetne az Északi Magyar Archívumban összegyűjtött anyag magyarországi elhelyezésére.

 

Ezzel kapcsolatban egy érdekes magyar honlap:

elhagyatott épületek,helyek képek - Romos, elhagyatott épületek ...

 

 

 

 

A


AUER Lipót

(Veszprém, 1845. május 28. – Leschwitz (Drezda mellett),1930. július 17.): magyar származású kiváló hegedűművész és pedagógus. 

1917-ben Kristiania-ban (Oslo) lakott.

Irodalom: Zenei Lexikon, 1965.

  

 

B


BACKER-GRØNDAHL, Agathe

(Holmestrand, 1847 december 1. – 1907 június 4.): norvég zongoraművésznő és zeneszerző.
Idősebb korára majdnem teljesen megsüketült, ezért fel kellett adnia karrierjét.
Grøndahl munkássága körülbelöl 400 zongoraműből és dalkompozícióból áll, amelyek Norvégiában ma is a legismertek és népszerűek.
Magyar vonatkozású művei:
Tre ungarske Studier. op. 38. Hals, – zongora. Kiadás helye: Kristiana [Norvégia]
Ungarsk. op. 55. Heft. I. No. 2.– zongora
Irodalom: Zenei Lexikon, 1965. 
 
BEKE G. Margit ; Görög Imréné
(Gödöllő, 1890. július 11. – Budapest, 1988. augusztus 30.): műfordító, író.
Beke Manó matematikus lánya, Görög Imre műfordító felesége. Az első magyar leánygimnáziumban 1907-ben tett érettségit, 1908-ban férjhez ment. Autodidakta módon megtanult norvégül, majd dánul és svédül. 1922-től norvég, dán, svéd, angol, francia és orosz műveket fordított.
 
BULYOVSZKY SZILÁGYI Lili : külföldön Lilla von Bunyovszky
(Kolozsvár, 1833. május 25. – Graz, 1909. december 11.): színésznő, opera-énekesnő, műfordító.
Szilágyi Pál kolozsvári színész leánya, Bulyovszky Gyula (1827-1883) felesége. Apja mellett gyermekként ismerkedett meg a színpad világával. A pesti Nemzeti Színházban a Falura kell menni című vígjátékban (1846. december 9.) hívta fel magára először a figyelmet Paulina szerepében. Bulyovszky Gyulával 1848. novemberében kötött házasságot. 1851-ben a Nemzeti Színház tragikája lett, ahol fontos szerepeket is játszott, Laborfalvi Róza és neves pályatársnői mellett azonban mellőzöttnek érezte magát, és a kritikák sem kényeztették el. Egy párizsi utazását követően, 1859-ben külföldre utazott, hogy ott folytassa pályáját.
Egy évet Berlinben tanulással töltött, a következő évtől sikeresen szerepelt Breslau-ban (ma: Wrocław), Hamburgban, Weimarban, Meiningenben. 1861-ben a drezdai udvari színházhoz szerződtették, ahol a kor híres művészei, Bogumil Dawison és Eduard Devrient oldalán játszotta legjobb szerepeit. Ezután mint szász királyi udvari szinésznő több helyütt szerepelt dicsőséggel. Lilla von Bulyovszkyt 1867-ben Münchenben az udvari színházhoz szerződtették, II. Lajos bajor király nagy tisztelője volt. Itt aratta legnagyobb sikereit, közülük is kiemelkedett Stuart Mária szerepében nyújtott alakítása. Közben rigai, amszterdami, hamburgi vendégszerepléseket is vállalt.
Túl a csúcson, 1875 tavaszán végleg hazatért, Budapesten telepedett le. Itthon vidéki körútján több városban vendégszerepelt. Azután visszavonult a szinpadtól, fölváltva Graz melleti nyaralójában és Budapesten élt.
Színésznői karrierje mellett tárcákat, novellákat írt, ezek jelentős részét Novellák címmel négy kötetben jelentette meg (Pest, 1855–1857.). Útirajzait előbb 1858-ban, Nórvégiában tett későbbi utazásának élményeit tartalmazó két kötetét (Norvégiából. Úti emlékek.) 1866-ban, szintén Pesten publikálta.
A Nemzeti Színház számára az 1850-es években számos színdarabot fordított, ezekből többet be is mutattak, köztük ifj. Alexandre Dumas A kaméliás hölgyét. Kevésbé ismert francia színműírók, például Jean-François Bayard, Antoine-François Varner, Édouard Brisebarre vígjátékaiból, illetve Charlotte Birch-Pfeiffer német írónőtől (A tücsök) is fordított, illetve magyarított.
Nagy vagyonát jótékony célokra, többek között idős színészek támogatására, erdélyi árvaházak támogatására, alapítására hagyta.
Magányosan halt meg 1909-ben, egy grazi szállodában; ma a Kerepesi temetőben, a Bulyovszky kriptában nyugszik.
Irodalom: Szinnyei ; MÉL 1969:776-777

BUSBACH Péter
(Gyönk, Tolna vm., 1827. – Budapest, 1905. november 17.): ügyvéd, író, politikus, 1848-as honvédszázados, fővárosi önkormányzati, majd országgyűlési képviselő.
Útirajzai Dániából, Svédországból és Norvégiából a Pesti Naplóban 1878-ban jelentek meg.
Irodalom: Szinnyei
 

 

 


CHERNEL István : Chernelházi
(Kőszeg, 1865. május 31. – Kőszeg, 1922. február 21.): ornitológus.
1887-ben Erdélyben ismerkedett meg és kötött életre szóló barátságot Herman Ottóval, a polihisztor természettudóssal.
Állandóan járta az országot, és naplót, jegyzeteket írt madártani megfigyeléseiről. 1891 nyarán Norvégiába utazott, ahol feleségével Tromsø és környékének madárvilágát tanulmányozták. Elsőként bizonyították, hogy a Tromsøya szigetén fészkel a rozsdástorkú pityer (Anthus cervinus) és a vékonycsőrű víztaposó (Phalaropus hyperboreus). Felfedezték, hogy a partközeli szigeteken előfordul a Nassa incrassata porceláncsiga (kauri) és a közönséges csészecsiga (Patella vulgata) is. Norvégiai tapasztalatairól írt könyvében kimerítően taglalta a vidék földrajzi viszonyait, külön fejezetet szentelt a lappok életének.
Norvégiában 1891-ben ismerkedett meg a sível és a síeléssel, amiről 1893-tól több népszerűsítő cikket írt, majd 1896-ban megírta és kiadta A lábszánkózás kézikönyve című könyvét, amiben Magyarországon elsőként ismertette e sportot. E művével lerakta a hazai sí szaknyelv alapjait.

Róla nevezték el az 1936-ban alakult 353-as cserkészcsapatot, amely 1989-ben alakult újjá.
Irodalom: Almásy György (1897-1933): Chernelházi Chernel István élete és működése. (Budapest:1921.).
 

 

D


DÉCHY Mór

(Budapest, 1851 november 4. – Budapest, 1917 február 8.): utazó, geográfus, földrajzi felfedező, a Kaukázus egyik első kutatója, a magashegyi fotózás egyik úttörője, az MTA levelező tagja (1909). Korának legnevesebb magyar hegymászója.

1872-ben részt vett a Magyar Földrajzi Társaság alapításában. E társaságnak később alelnöke, majd tiszteletbeli elnöke volt. Kitűnő alpinista volt és igen sokat utazott. Megmászta a Magas-Tátrát, az Erdélyi-havasokat, a Dinári-Alpokat, Algériát, Marokkót, a Pireneusokat, a Kaukázust és a Himalája hegyvidékét. Norvégia hegységeit, a Spitzbergák (norvég nevén: Svalbard), Bjørnøya, Hopen. 1874-ben elsőként mászta meg a Tátra-csúcsot, melynek egyik ormát később róla nevezték el. 1888-ben elsőként mászta meg a Kaukázus Adai Choch nevű csúcsát (4647m).


DEININGER Imre, komorrai
(Esztergom, 1844. május 7. – Budapest, 1918. december 31.): mezőgazdász.
Részben a kormány megbízásából többek között járt Dániában, Norvégiában és Svédországban is. Svédországi első utazásának leírása a Közgazdasági Értesítőben (1883) jelent meg. 1891-ben újból Svédországban járt.
Irodalom: Szinnyei ; MÉL ; Zalai életrajzi lexikon.
 

 

E


ÉSZAKI TUDÓSÍTÓ : Nordisk korrespondent
Skandináviai magyar lap.
Irodalom: Eesti Teataja,Estniska nyhetsbladet (Stockholm), Nr 592 [szám], Skandinaviskt specialnummer 4., mars 1964 [március] – p. 6., (Északi Tudosito [Tudósító] Mana – Zintis)

 

 

F


 

 


GREGERSEN Guilbrand

(Strand, Norvégia, 1824. április 17. – Budapest, 1910. december 24.): norvég származású építési vállalkozó. 

Irodalom: Gelléri Mór: A magyar ipar úttörői. Budapest: 1887.; MÉL. 

 
GAJDUSEK, Daniel Carleton : Daniel Carleton Gajdusek
(Yonkers, New York, 1923. szeptember 9. – Tromsø [Norvégia], 2008. december 12.): magyar-szlovák származású amerikai fizikus és orvoskutató volt, aki 1976-ban Baruch S. Blumberggel megosztva kapta meg a Fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat a kurun (betegségen) végzett kutatásáért.
Gajdusek apja, Karol Gajdusek a szlovákiai Büdöskőről származott, anyai nagyszülei pedig Debrecenből emigráltak Amerikába. Az USA-beli Yonkersben éltek, itt született Daniel. 1943-ban diplomázott a New York-i Rochester Egyetemen, ahol matematikát, biológiát, kémiát és fizikát tanult. Doktori diplomát a Harvard Egyetemen szerzett 1946-ban. 1954-ben kezdte később Nobel-díjat érő kutatómunkáját Melbourneben a Walter és Eliza Hall Orvosi Kutatóintézetben.
A kuru egy gyógyíthatatlan, degeneratív emberekben felfedezett agybetegség, ami a prionbetegségek egy formája.
Bár ez a nézet nem általánosan elfogadott, kutatók szerint a betegséget a pápua új-guineai fore törzs terjesztette el kannibalizmusuk útján. A kuru pszichológiai és idegrendszeri változásokat okoz, amelyek végül halálhoz vezetnek. Törzsi ataxia jellemzi, melyet fejfájások előznek meg, valamint együttes végtagi fájdalmakkal és remegéssel jár. A klinikai stádium 12 hónapig tarthat, amit akár 20 éves tünetmentesség is megelőzhet.
Kollégáit látogatta meg Tramsøben, ahol szállodai szobájában elhunyt.

 

 

H

 


HAJDÚ Henrik
(Újpest, 1890. december 20. – Budapest, 1969. június 2.): műfordító, író.
Tanulmányainak befejezése után a székesfőváros népjóléti ügyosztályán teljesített  szolgálatot. Irodalmi munkásságát a Nyugatnálkezdte, ahol versei és kritikái
jelentek meg. Közben a Nyugat szerkesztőségi titkára és két évtizedig állandó cikkírója a skandináv irodalom köréből. Magánúton tanult meg norvégül, majd svédül és dánul is, 1915-től jelentek meg fordításai. 1917-től az MSZDP, 1918-tól a KMP tagja volt. A Tanácsköztársaság idején az írói választmány, majd a pártválasztmány tagja. A Tanácsköztársaság bukása után elbocsátották állásából. 1921-24-ben az MSZDP újpesti szervezetének elnöke. A Bethlen-Peyer-paktum megkötésének hírére az ellenzékhez csatlakozott; kizárták az MSZDP-ből. 1925. ápr.-ban a Magyarországi Szocialista Munkáspárt (MSZMP) egyik megalapítója. 1925-ben letartóztatták és közel egy évig vizsgálati fogságban tartották. Kiszabadulása után bekapcsolódott az MSZMP keretében a kultúrszervezetek munkájába. Az 1920-as évek végétől a skandináv irodalmak legismertebb műfordítója, Andersen Nexö, Hamsun, Ibsen, Pontoppidan, Undset műveinek tolmácsolója. 1927-től ismét az MSZDP tagja, a Népszava külső munkatársa. 1939-ben a Norvég Írószövetség műfordításaiért tagjává választotta. 1945-től a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár ig.-ja, nevéhez fűződik a Szabó Ervin könyvtárpolitikájához való visszatérés megindítása. 1948-53-ban a Fővárosi Levéltár vezetője. Fordítói munkásságát haláláig folytatta. Kimagasló teljesítménye a teljes magyar Ibsen-kiadás fordítása és szerkesztése. Munkásságát a norvég Szent Olaf-érdemrenddel ismerték el.
Az északi irodalomnak egyik legjelesebb magyar tolmácsolója.
 

HALVORSEN, Johan

(Drammen, 1864 március 15. – Oslo, 1935 december 4.): norvég hegedűművész, zeneszerző és karmester.

Magyar vonatkozású műve:

Kleine Tanzsuite. op. 22. No. 5. Ungarisch.– zongora és hegedű

Kiadás helye: Kopenhagen: Hansen
 
HERMAN Ottó : született Herrmann Károly Ottó
(Breznobánya, 1835. június 26. – Budapest, 1914. december 27.): magyar természetkutató, zoológus, néprajzkutató, régész és politikus.
A hazai madárfauna mellett Lendl Adolffal (1862-1943) két hónapon át az északi sarkkörön túli norvég fjordok és Lappföld madárvilágát is tanulmányozta. Az 1888-as norvégiai tanulmányútról hazahozott hatalmas madártani anyag és az ottani tapasztalatok eredményeként írta meg Az északi madárhegyek tájáról című tanulmányát.1891-ben munkatársaival megrendezte Budapesten a II. Nemzetközi Madártani Kongresszust. 1893-ban az ő hathatós közreműködése eredményeként jött létre a Magyar Ornitológiai Központ, amelynek alapító igazgatója volt, és 1894-ben megalapította a madártani kutatásokkal foglalkozó Aquila című folyóiratot. A központban olyan kiváló ornitológusok voltak a tanítványai, mint a későbbi vezető Chernel István és Csörgey Titusz. 1901-ben A madarak hasznáról és káráról címmel jelent meg munkásságának legnépszerűbb könyve. A mű 81 madárfajt mutatott be a földet művelő ember számára is érthető módon. Ez a fajta ismeretterjesztés nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a könyv népszerű lett és sokan elolvasták.
 
P. HORVÁTH Kálmán SJ

(Táplánfa, 1920. – Budapest, 2004.): jezsuita szerzetes.

Már, mint szombathelyi gimnazista érdeklődött a jezsuiták kínai missziója iránt, élénken levelezett a Katolikus Missziók szerkesztőjével, P. Reisz Elemérrel is. Kerkai Jenő jezsuita atya segítségével közelebbről is megismerkedett a jezsuita renddel. 1939-ben belépett a noviciátusba, majd a rendi kiképzés évei következtek, 1948-ban Hollandiába küldték a teológia elvégzésére. A diploma megszerzése után, 1955 és 1957 között Belga-Kongóba került misszionárius tanárnak és a szabadidejében az 1956-os forradalom Afrikába menekült tagjait támogatta, nyaranta a dél-afrikai magyarokat pasztorálta. 1958-tól kezdve a norvégiai magyar misszió alapjait vetette meg, majd évtizedeken szolgált Skandináviában, főként a magyar ajkú gyülekezeteknél, hosszú ideig betöltötte a skandináv főlelkészi tisztet is. 2000-ben tért haza Magyarországra, egyre romló egészségi állapota miatt, 2004-ben hunyt el Budapesten.

FORRÁS: Bikfalvi Géza: Magyar jezsuita misszionáriusok Afrikában. = Távlatok(a magyar jezsuiták folyóirata, 1991-2010), 83 szám, 2009. Húsvét, 85-91 p.

 

 

I


IBSEN, Henrik Johan

(Skien, 1928 március 20. – Christiania [Oslo], 1906 május 23.): drámaíró,színházi rendező, költő.

Ibsen színházi bemutatók Magyarországon:

Nemzeti Színház: 1889. október 4. Ibsen: Nóra.

Nemzeti Színház: 1890. április 18. Ibsen: A társadalom támaszai.

Nemzeti Színház: 1898. december 9. Ibsen: John Gabriel Borkman.

Óbudai Kisfaludy Színház: 1900. április 15. Ibsen: Mire feltámadunk.

Thália Társaság: 1905. november 19. Ibsen: Solness építőmester.

Thália Társaság: 1906. december 25. Ibsen: A vadkacsa.

Thália Társaság: 1908. október 17. Ibsen: Kísértetek.

 

Ibsen Ház – Művészeti, Oktatási és Közművelődési Központ

Békéscsaba: 2010:-
 
INFO
Blad for Norsk-Ungarsk Forening 
Bekkestua; 1996. május:-
Kiadja: a Norvég-Magyar Egyesület = Norsk-Ungarsk Forening
ISSN 0809-5876
 

 

J 


JUHÁSZ Lajos dr.
(Budapest, 1912. március 17. – Oslo, 1990. július 27.): levéltáros
1930-tól 1934-ig a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészeti Karán történelem-földrajz szakon végezte egyetemi tanulmányai. 1935-ben középiskolai tanári oklevelet nyert, 1936-ban doktorált. 1941-ig a Donanovszky Intézetben tanársegég, majd a bécsi Collegium Hungaricum és a bécsi Magyar Történetkutató Intézet titkára volt. Az Intézet megszűnése után egy ideig Párizsban élt, majd Norvégiában telepedett le.
1965-től az oslói Városi Levéltár tudományos munkatársa, 1972-től nyugdíjazásáig, 1982-ig a levéltár igazgatója volt.
Haláláig tagja volt a párizsi „Société de Démographie Historique” tudományos társaságnak.
Irodalom: JUHÁSZ Lajos – VIDA István: Norvég követjelentések Magyarországról 1947–1958. – Budapest: MTA Történettudományi Intézete, 1993 –  p. 153-155.

 

 

K

 


Kis Hírek
Osló: 1957-1960.
Norvégiai magyarok lapja. Az Osloban székelő Norvég-Magyar Egyesület kiadásában jelent meg 1960 decemberéig.
 
KEMÉNY Kari Elisabeth
(Budapest, 1950. január 23. – ): újságíró, költő.
Irodalom: Nagy 2000.
 
KEPES Gyula
(Vári, 1847 december 7. – Budapest, 1924 október 26.) orvos, az osztrák-magyar északi-sarki expedíció egyetlen magyar tagja.  
1872-ben Bréma városából indultak el észak felé a Tegetthoff gőzössel, amikor a norvégiai Tromsøben kikötöttek, a tanácsára a készleteket további vitamindús élelemmel egészítették ki, Skandináviában honos szederfajta (Sarki szeder) tartósított gyümölcséből vásároltak nagyobb mennyiséget.
Az utazás alatt jórészt neki volt köszönhető, hogy a nagy nélkülözések ellenére csupán a legénység egyetlen tagja halt meg. Kepes feladatai ellátása mellett rendszeresen végzett növény- és állatgyűjtést, de amikor a hajót el kellett hagyniuk, a gyűjtemény ott maradt és elpusztult. Tromsøbe visszaérkezve elsőként értesítette a magyarországi sajtót az expedíció sikeréről. Hazatérése után törzsorvossá léptették elő, a Vaskorona-rend III. fokozatával tüntették ki.
 
 
L

Lemming : norvég szó

Az állattanban használt norvég eredetű nyelvünkbe bekerült idegen szó. Az északi sarkvidékről nagy csoportokban délre vándorló, barnássárga színű pocokféle rágcsáló.

Kalandos életükről legendák keringenek, szaporodásukat matematikusok modellezik, sőt már számítógépes játék is készült főszereplésükkel.

A lemming a populáció-dinamikát kutató ökológusok egyik kedvenc példája. Időnként rejtélyes módon elszaporodik, de olyan hirtelen, mintha a földből nőnének ki az utódok. Régen úgy gondolták, hogy az esővel érkeznek. Újabban pedig matematikai modellekkel magyarázzák szaporodásukat. A lényeg, hogy ilyenkor hatalmas csapatokban indulnak új élőhely felkutatására.

Vándorlásukat pedig legendák övezik! Gyakran több száz méter széles sávban vonulnak; nagy tavakon, széles folyókon is képesek átkelni. A csapat ész nélkül megy a vezető-lemmingek után. Megfigyelték, hogy néha tömegesen vetik magukat a vízbe, ahol sajnos elpusztultak. Előfordul, hogy elérik a tengert, amelyet- mint korábban a folyókat- megpróbálnak átúszni. Innen ered az a tévhit, hogy hajlamosak az öngyilkosságra. De természetesen nem az önpusztítás, hanem a túlélés, az új élőhely keresése motiválja őket
Irodalom: Bakos 
 
LENDL Adolf
(Orczyfalva, 1862. május 6. – Keszthely, 1943. szeptember 25.): bölcseleti doktor, okleveles középiskolai tanár, műegyetemi magántanár, zoológus, a MTA levelező tagja (1917).
Lendl György Temes megyei tiszti főorvos fia. A reáliskolát Temesvárt járta; az egyetemet és műegyetemet (1879-től) Budapesten végezte; 1884-ben nyert tanári, 1887-ben doktori oklevelet; 1884-85-ben volt egyéves önkéntes és tiszthelyettes; 1885-1886-ban műegyetemi asszisztens Budapesten, 1886-tól 1889-ig az állattani tanszéken dolgozott. 1888-tól műegyetemi magántanár volt az állattani szakban. (1889-90-ben helyettes tanár.) 1888-ben két hónapon át Herman Ottóval (1835-1914) az északi sarkkörön túli norvég fjordok és Lappföld madárvilágát is tanulmányozta. 1890-től 1894-ig múzeumi segédőr volt az állattárnál; ezen állásáról 1894-ben lemondott: nyilvános állattani laboratóriumot és tanszerkészítő intézetet alapított, amelynek tulajdonosa és ezzel József főherceg udvari szállítója lett. 1901-ben országgyűlési képviselővé választották. 1906-ban Kis-Ázsiába vezetett expedíciót, elsősorban az Anatóliai-fennsíkon és a Taurusz- (Toros) hegységben gyűjtött, majd 1907-ben meghívta a La Plata-i és a Buenos Aires-i múzeum. Ezen az útján a Kordillerákban gyűjtött, egyetlen kísérővel. Utazásain a Magyar Nemzeti Múzeum számára is sok anyagot gyűjtött. Hazatérve kivette részét a Budapesti Állat- és Növénykert újjászervezéséből. 1911-ben az intézmény igazgatója lett. Ő volt a modern budapesti állatkert megalkotója. 1929-ben vonult nyugállományba, 1932-ben visszavonult a tudományos élettől, és átköltözött Keszthelyre.
 
 
M
 

Magyar vonatkozású zenemű
Tre Ungarske. Volkeviser. Nordissh Musik forlag. – zongora
Irodalom: Prahács Margit: Magyar témák a külföldi zenében. (Budapest: 1943 – 60 oldalon)
 
MBK HÍRADÓ

Az MBK Híradó a norvégiai Magyarok Baráti Köre 1992 óta negyedévenként 150 példányban megjelenő magyar nyelvű lapja. A benne szereplő cikkek nagy része norvég-magyar vonatkozású témákkal és az egyesület aktuális eseményeivel foglalkozik. Kezdettől fogva állandó rovatuk a Portré, amelyben egy-egy Norvégiában élő magyart mutatanak be. Negyedévenként 12-16 oldal terjedelemben 160 példányban jelenik meg. 

Szerkesztőség tagjai: Dobos Éva, Fáskerti Mária, Mag Mária.

Műszaki felelős: Jankovits Gábor.

A lapot az MBK tagjai ingyen kapják. 

 

 

N

 


A norvég gazdasági élet hírei

Budapest: 1973-1974.

A Norvég Királyság Nagykövetsége Kereskedelmi Osztályának tájékoztató folyóirata.
Megjelent Budapesten, 1973 december – 1974 június között.

 

NORVÉG-MAGYAR EGYESÜLET

Norsk-Ungarsk Forening

A Norvég-Magyar Egyesület (rövidítve a NUFO) az 1937-ben Oslóban alapított Norvég-Magyar Egyesület (Den Norsk-Ungarske Forening) folytatása.
Az egyesület 1937-ben, Oslóban alakult. Az alakuló közgyűlés okmányait Budapesten az Országos Levéltárban őrzik. Az Az egyesület első elnöke Astrup Ebbe őrnagy, a híres zeneszerző és hegedűművész, Hubay Jenő fiának, Hubay Andornak az apósa volt.

Az egyesület célja, baráti kapcsolatok kiépítése és a nem hivatalos kulturális együttműködés a két ország között.

Az INFO (Medlemsblad for Norsk-Ungarsk Forenig), az egyesület norvég nyelvű újságja, amely egyben információs és kultúrális fórum.

Honlap:   www.nufo.no/hu/?p=67  

 

NORVÉGIAI MAGYAROK BARÁTI KÖRE

Ungarsk Venneforening i Norge

Az egyesület 1990. március 15-én alakult Oslóban.

Az egyesület célja a magyar kultúra, az anyanyelv és a hagyományok megőrzése.

Alapítása kb. 150-200 fizető tagja van, de a rendezvényeket látogató érdeklődők száma összesen több százra tehető.

Az egyesület MBK Híradó néven 1992 óta negyedévenként 150 példányban magyar nyelvű lapot ad ki.

Forrás: www.mbk-norvegia.no/

 

Nytt fra Ungarn

A Magyar Népköztársaság oslói követségének tájékoztató folyóirata.

Megjelent Oslo: 1963? – 1965.
 
NÁDASS József
(Budapest. 1897. május 22. – Budapest. 1975. július 30.): író, költö, műfordító, újságíró; a kolozsvári Korunk magyarországi szerkesztője, a Kortárs szerkesztője.
A budapesti Keleti Kereskedelmi Akadémia elvégzése után tisztviselő. 1918-ban belép a KMP-be.1920-tól Bécsben és és más európai városokban élt. 1923-25-ben a Ma munkatársa. 1926-ban hazatért. 1938-ban Dániába, Svédországba, majd Norvégiába emigrált. 1940-ben újból hazatért. 1944-ben Mauthausenbe deportálták. Az 1950-es hallgatásra kényszerült. 1957-59-ben az Élet és Irodalom munkatársa volt. Cseh, német, norvég műveket fordított.
 
 
O

OSLÓI MAGYAR OTTHON
Oslo:
 
ORLIK Péter
1960-ban a norvégiai Trondheim város egyetemének diákszövetsége 436 szavazattal 152 ellenében Orlik Péter magyar egyetemistát választotta elnökévé. Ez az első eset, hogy egy északi egyetem diákkarának magyar lett az elnöke.

 

 

Ö

 


 

 

P


PODMANICZKY Pál, báró
(Budapest, 1885. március 16. – Sopron, 1949. október 3.): evangélikus lelkész, egyetemi tanár.
Tanulmányait a pozsonyi evangélikus teológiai akadémián és a rostocki egyetemen végezte. A Hajnal című külmissziói folyóirat szerkesztője. Jelentős a skandináv népekkel való egyházi kapcsolatok kiépítése érdekében végzett munkája.
Irodalom: MÉL
 
PORZSOLT László
(Pozsony, 1906. október  28. – Oslo [Norvégia], 1970. május 29.): publicista, szociológus.
 
 
R 

REFORMÁTUS TEMPLOM, Szeged
A tornyát díszítő figura miatt Kakasos templomnak is nevezett épület 1884-ben készült el, Schulek Frigyes tervei alapján.
A szegedi polgárok szerint a Kakasos templom, az árvíz utáni rekonstrukció és összefogás szép példája. Tisza Lajos, újjáépítési királyi biztos közbenjárására jelölték ki a templom helyét, a város a telket ingyen adta át az egyháznak. A mélyen fekvő telek feltöltését pedig saját költségén vállalta Gregersen Guilbrandt, magyarországon élő norvég építési vállalkozó, aki maga is református lévén, a mélyen fekvő telek mintegy két méterrel való feltöltését saját költségén vállalta. A terveket Schulek Frigyes készítette.
Az ünnepélyes átadásra 1884. május 25-én került sor. A szabálytalan oldalú háromszög alakú telekre Schulek egymással 120 º-os szöget bezáró háromlevelű lóherére emlékeztető alaprajzú templomépületet álmodott meg. A református templomok egyik legfőbb eleme az Úr asztala, amit hangsúlyosan az épület mértani középpontjába helyezett, míg a szószék oldalra került, mert azt célszerű falhoz vagy pillérhez támasztani, már a hangvető miatt is.A neogótikus klinker épület magasra törő tornyai – szerény méretük ellenére is – méltóságot sugároznak, építészetileg tökéletesen megkomponáltan, harmonikus egységet alkotnak.
 
RÉVAY Itván, szklabinai és blatnicai, gróf.
(Tajnasári, Bars vm., 1899. május. 6. – Bécs, 1989. október 30.): politikus, történetíró.
1949-ben Nyugatra menekült. Egy ideig Norvégiában élt, 1951-ben kivándorolt az USA-ba.
Irodalom: Magyar Katolikus Lexikon
 
RITOÓK Emma
(Nagyvárad, 1868. július 15. – Budapest, 1945. április 3.): költő, író, esztéta, műfordító.
A magyar olvasóközönséget az elsők között ismertette meg az északi irodalommal, például lefordította Knut Hamsun (1859-1952): Éhség című regényét, Jonas Lie (1833-1908): Az életfogytiglanig elítélt című regényt, Bjørnstjerne Bjørnson(1832-1910): Arne. Solbakken Synnöve című művét.
Ritoók Emma gondolkodóként, műfordítóként volt kiemelkedő, szépirodalmi munkássága nem jelentős.
Irodalom: MÉL 1969:525
 
RÓNA Viktor
(Budapest, 1936. augusztus 17. – Budapest, 1994. január 15.): Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magyar táncművész, koreográfus, balettigazgató.
1974-től 1980-ig vezető táncosa, balettmestere és koreográfusa volt a Norvég Nemzeti Balettnek. Hazatérése után, 1980-ban abbahagyta a táncot.
Művészetét több kitüntetéssel ismerték el: 1963-ban Liszt-, 1965-ben Kossuth-díjat kapott, 1972-ben érdemes, 1976-ban kiváló művész lett. 1968-ban a finn Fehér Rózsa lovagrend tulajdonosa lett. 1994 januárjában, halála előtt két nappal megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje kitüntetést.
 

 

S

 


SAJNOVICS (Nepomuki) János
(Tordas, 1733. május 12. - Buda, 1785. május 4.): jezsuita szerzetes, matematikus, csillagász, nyelvtudós.
Az összehasonlító nyelvtudomány egyik megalapozója. A nagy földbirtokkal rendelkező Fejér-megyei család gyermeke 16 évesen kérte felvételét a Jézus-társaságba. A győri Jezsuita Kollégium tanulója volt 1744 és 1747 között. Tanulmányairól és pályakezdéséről keveset tudunk. 1758-1760 között a bécsi udvari csillagvizsgáló intézetben Hell Miksa mellett volt tanársegéd. 1765-től 1772-ig a nagyszombati obszervatóriumban működött.

Hell Miksa mint tolmácsot és matematikust vitte magával Norvégiába az 1769. évi Vénusz okozta napfogyatkozás megfigyelésére. A napfogyatkozás adataiból hitelesen kiszámította a Nap-Föld távolságot. Nagy része volt a megfigyelések sikerében, és a nagyon széles körű földrajzi, geofizikai, természetrajzi vizsgálatokban.

Hell ösztönzésére kezdte tudományosan vizsgálni a magyar és lapp nyelvek rokonságát, e tárgyról közölt műve (Demonstratio. Idioma Ungarorum et Lapponum idem esse: A magyar és a lapp nyelv hasonlóságának bizonyítása) a finn-ugor összehasonlító nyelvtudomány alapműve (Koppenhága, majd Nagyszombat, 1770).

Dán Királyi Akadémia Hell-lel együtt tagjává választotta.

Itthon azonban többen elutasítóan fogadták, ezért ilyen irányú munkásságával felhagyott. Rendjének feloszlatása után 1778-ban a Budára telepített nagyszombati csillagvizsgáló a Budai Királyi Akadémia matematika- és csillagászattanára lett. Itt írta összefoglaló kézikönyvét a csillagászat alapjairól (Idea astronomiae, Buda, 1778). Mivel nem nyerte el a magyar "Királyi csillagász" tisztjét, végleg visszavonult, és szinte elfeledetten hunyt el. Emlékszobra Tordason áll, emléktáblája a norvégiai Vardö-sziget régi erődjén. Győri lakhelyén, a Kazinczy utca 21. szám alatti ún. "Rozália"-házon emléktábla örökíti meg nevét.

 

SKRAM, Amalie

(Bergen, 1846 augusztus 22. – Koppenhága, 1905 március 15.): norvég írónő.

1884-ben kötött házasságot Asbjørn Skram (1847-1923) dán íróval.

Irodalom: Világirodalmi Lexikon 13, 1992:230-232 (Merkl Hilda)

 

SULYOK Vince

(Ménfő 1932. július 7. – Oslo, 2009. augusztus 9.) író, költő, műfordító, művelődéstörténész

Irodalom: ÚjMIL:2000

Sulyok Vince művei az interneten : http://www.federatio.org/mikes_bibl.html

 

 

SZ


SZÁSZ Zsombor

(Kolozsvár, 1871. november 24. -?): jogi író.

Tanulmányait szülővárosában végezte, majd Marosvásárhelyt ügyvédi oklevelet szerzett.1898-ben feleségül vette Brandt József egyetemi tanár leányát és nejével külföldre ment, Párizsban, Londonban, Rómában s föleg a skandináv államokban éltek. 1905-1910-ig országygyűlési képviselő volt. Cikkeket, regényeket fordított, főleg svédből. Államtudományi, elsősorban közjogi tanulmányokat írt. A Magyar Szemle cikkírója volt.   

Művei:  A norvég és svéd államkapcsolat története, kezdettől napjainkig. (Kolozsvár: 1901);

Norvég democratia (Kolozsvár: 1902) 

Irodalom: Révai; MIL; Szinnyei

 

SZÉCHÉNYI Dénes, sárvár-felsővidéki gróf

(Pest, 1866. december 1. – Stockholm, 1934. június 26.): diplomata.

Diplomáciai tevékenységét követségi titkárként kezdte Drezdában, majd innen Brüsszelbe és Szentpétervárra, 1904-ben pedig Berlinbe került, követségi tanácsosként. 1907-ben követté és meghatalmazott miniszterré nevezték ki. 1908-tól kezdve 9 éven át az Osztrák-Magyar Monarchia képviselője Dániában és Norvégiába.

1896. július 8-án, Brüsszelben nőül vette Emilia de Riquet et de Caraman-Chimay grófnőt. Négy gyermekük született.

Irodalom: Révai. 

 

 

T 

 


TERRAY László
(Miskolc, 1924. január 22. – 2015. augusztus 8.): evangélikus lelkész.
Terray Lászlót a Norvég Evangélikus Egyház nyugalmazott gyülekezeti lelkészét 90. születésnapján köszöntötték, a norvég fővárosban, 2014. január 29-én. Az alkalmon a lelkész a Magyar Érdemrend Tisztikeresztje kitüntetést is átvehette Jeszenszky Géza Magyarország oslói nagykövetétől, valamint Prőhle Gergely, helyettes államtitkártól, evangélikus országos felügyelőtől.
A neves alkalmon jelen volt Ole Christian M. Kvarme, oslói evangélikus püspök és Vörös Tamás, Magyarország Oslói Nagykövetségének első beosztottja is.
Irodalom: Enc-Hun 1996:595.
 
TIBOR Ernő
(Nagyvárad, 1885. február 28. – ?). festőművész.
Párizsban tanult a Julian-akadémián. 1910-ben száznál több művét gyűjteményes kiállításon mutatta be a Művészházban, majd Svédország, Norvégia, Dánia nagyobb városaiban, valamit Drezdában, Lipcsében és Frankfurtban.
 
 
U

 


UNDSET, Ingvald Martin

(Trondheim, Sor-Trondelag, 1853 november 9. – Oslo, 1893 december 3.): norvég régész.

Kristiania [Oslo] és Koppenhága egyetemein tanult. 28 éves korában Jernalderens Begyndelse i Nordeuropa, (A vaskor kezdete Észak-Európában) című tanulmányával megvédte bölcsészdoktori címét. Szakdolgozata 1881-ben megjelent németül is és ez hirtelen nemzetközileg elismert tudóssá tette. 30 éves korában már tagja volt számos tudományos társaságnak Skandináviában, Németországban, Olaszországban, Lettországban és Horvátországban. Több alkalommal kapott állami ösztöndíjat, amelyek lehetővé tették számára az utazásokat és így több európai múzeumban is kutathatott. Különösen Németországban és Olaszországban szeretett tartózkodni, de bejárta Európa legnagyobb részét. Egy ideig Rómában élt, ahol Liszt Ferenccel is találkozott. 

1884-ben visszatért Kristianiaba [Oslo]. Termékeny tudományos munkába fog és népszerű előadásokat tart. Kisebb nagyobb régészeti kutatásairól közel 30 könyv jelent meg.

Tudományos régészeti tanulmányainak, cikkjeinek listája 154 címet tartalmaz.

Egyik nagy művét a magyar bronzkorról írta: Études sur l'âge de bronze de la Hongrie,(1880).

Már Rómában súlyos krónikus betegséget szerezhetett (állítólag malária és tifusz). Visszatérte után egyre jobban romlott egészsége, ezért közelebb és közelebb kellett költöznie az egyetemhez, hogy munkáját eltudja látni. A család életszínvonala is megromlott. Leánya, Sigrid Undset (1882-1949) az 1928-as irodalmi Nobel-díj nyertese drámaian írja le önéletrajzi regényében Elleve aar (Tizenegy év), (1934) édesapja utolsó éveit. 

 

 

Ü

 


 

 

V


vikingek
A történelemben használt skandináv eredetü nyelvünkbe bekerült idegen szó. A középkor első századaiban Nyugat-Európa tengerparti vidékein kalózkodó vakmerő normann hajósok.
Irodalom: Bakos
 
VÁSÁRHELYI Ödön
Hegedűművész, Vásárhelyi Zoltán bátyja.
Az 1920-as években Norvégiában működik mint hegedűművész.
 
VÁSÁRHELYI Zoltán
(Kecskemét, 1900. március 2. – Budapest, 1977. január 27.): kóruskarnagy, zeneszerző, főiskolai tanár, Kossuth-díjas (1949), érdemes művész (1955), kiváló művész (1965).
1924-1926-ban Észtországban, majd Norvégiában működik mint hegedűművész és hangversenymester.  
Irodalom: Zenei Lexikon, 1965:578-579. ; UIL (1942)23-24:6044.


VIKÁR Béla
(Hetes, 1859. április 1. – Dunavecse, 1945. szeptember 22.): etnográfus, műfordító, az MTA l. tagja (1911).
1889-es finno.-i néprajzi tanulmányútja véglegessé érlelte a Kalevala fordításának tervét. A fordítás 1909-ben jelent meg; munkája a magyar műfordítás irodalom legjelentősebb alkotásai közé tartozik. Fordított németből, angolból, grúzból, észtből, norvégből is.
Irodalom: MÉL

VOJNICH Oszkár

(Szabadka, 1864. május 18. – Port Said, 1914. május 20.)

Vojnich Oszkár bajsai földbirtokos tudományos igényű, népszerűsítő útleírásaival, szakfolyóiratokban közölt publikációival vívta ki kortársai elismerését és az utókor megbecsülését.

Első nagyobb útjának 1893-ban vágott neki: egy luxushajón az USA-ba utazott. A következő években Közép- és Nyugat-Európát cserkészte be, 1898-ban skandináviai országokban járt, miközben eljutott a sarkvidéki Spitzbergákig. 1903-ban Olaszországba ment, ahol a Vezúv kitörését figyelte meg, 1908-ban pedig Óceánia tűzhányóit tanulmányozta.

Irodalom: Révai.

 

 

 

W

 


 

 

Z


 

 

ZS


 

 

 

 

 

 

Köszönjük a látogatást, kérjük nézzen vissza később is!

Ha tetszik honlapunk, ajánlja másoknak is!

www.ungerska.se

 

További cikkeink...

  1. Norvégiai magyarok
Északi Magyar Archívum. Felelős szerkesztő: Szöllősi Antal.
Copyright © 2011 Szöllősi Antal, Ungerska arkivet (Északi Magyar Archívum).
All Rights Reserved.