MAGYAROK

1712797
Ma
Tegnap
A héten
Múlt héten
Ebben a hónapban
Múlt hónapban
Összesen
1173
625
1798
1706037
11633
28969
1712797

Te IP-címed: 18.208.159.25
2019-10-15 09:30

Mexikó

Mexikói-magyar lexikon

2012. december 20. csütörtök, 00:24
Írta: Szöllősi Antal

 

Írta (gyűjtötte és összeállította): SZÖLLŐSI  ANTAL 

 

 

 

 

Mexikói-magyar lexikon

 

 

VÁLOGATÁS

 

Kedves Olvasóink!

 

A www.ungerska.se  egyes oldalaival kapcsolatban több visszaélés jutott tudomásunkra, ezért a Litván-Magyar Lexikon oldal csak tájékoztató jellegű.

Az Északi Magyar Archívum (ÉMA) gyűjteményének teljes anyaga csak Magyarországra kerülése után lesz elérhető.

Északi Magyar Archívum Baráti Kör eszmei és erkölcsi támogatói a jövőben is

az  Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.   e-mailon érdeklődhetnek.

 

Bővebben az Északi Magyar Archívum Baráti Köréről az  Északi Magyar Archívum Baráti Köre

oldalon olvashatnak.

 

Megértésüket kérve, köszönjük látogatását.

 

Szöllősi Antal, Stockholm, Svédország

Véghváry Lóránt, Durban, Dél-Afrika

az Északi Magyar Archívum alapítói

2017. július 11.

 

 

Ui.

Magyarországon nagyon sok használaton kívüli épület van, amelyek közül talán egy alkalmas és praktikus lehetne az Északi Magyar Archívumban összegyűjtött anyag magyarországi elhelyezésére.

 

Ezzel kapcsolatban egy érdekes magyar honlap:

elhagyatott épületek,helyek képek - Romos, elhagyatott épületek ...

 

Rövidítések

 Az Északi Magyar Archívum honlapján előforduló rövidítések és a felhasznált irodalom jegyzéke.

 

 

 

 

A


 

 

B


BÁNÓ Jenő

(Roskovány, 1855. június 25. – Malaga [Spanyolország], 1927. augusztus 2.): utazó, Magyarország mexikói főkonzulja.

A fiumei kereskedelmi akadémia elvégzése után tengerészként bejárta Olaszországot, Franciaországot és Angliát. Hazatérve a vasút szolgálatába lépett. Felesége halála után világkörüli útra indult. Bejárta az Egyesült Államokat. 1889-ben, egyik emigráns barátja hivására, vándorolt ki Mexikóba. Vásárolt egy 1000 hektáros területet Mexikóban és kávétermesztésbe kezdett. A telepet felesége után Camilla telepnek nevezte el. Sárgalázat kapott és 10 napig eszméletlenül feküdt. Felépülése érdekében hosszabb tengeri útra indult. Beutazta a Karib-tengert, heteket töltött Kubában. Venezuelában és Kolumbiában is megfordult, végül 1900-ban visszatért Mexikóba, Oaxaca államba és ismét kávéültetvényt létesített. Indián feleségével a kávé mellett kaucsuk, cukornád és vaníliaültetvényt is létesítettek. Azonban egy ciklon tönkretette az ültetvényeit.

1903-tól a Mexikói Köztársaság magyarországi főkonzulja volt hét évig, 1910-től Egyiptom főkonzulja.

Az I. világháború idején Spanyolországba, Barcelonába telepedett le, ahol Suleiman El Fakir álnévvel a szövetséges hatalmak ellen írt politikai cikkeket. Különféle lapokban, könyvekben számolt be tapasztalatairól, spanyol nyelven is. Utazásairól Budapesten is tartott több felolvasást.

Tagja volt több földrajzi társaságnak. A párizsi Société Académique D’Histoire International aranyéremmel tüntette ki és tagjai közé választotta.

Művei: Útiképek Amerikából (Budapest: 1890); Mexico és utazásom a trópusokon (Budapest: 1896); Bolyongásaim Amerikában (Budapest: 1906).

Irodalom: MÉL ; Agárdi:1955.

 

BARTA Emánuel

(Nagysurány, ? –)

1919-től Ausztriában, 1938-tól Mexikóban lakott. A Hatikva szerkesztője és a Mexikói Magyarajkú Zsidók Egyesületenének elnöke volt.

Irodalom: Halmi:1953.

 

BEÖTHY Erzsébet

(Budapest, 1935 július 4. – ): nyelvész.

1983-tól – 1986-ig az új-mexikói egyetemen magyar nyelvet tanított.

Irodalom: ÚjMIL:2000

 

BETEGH Pál

1925 februárjától a Mexikói Magyar Újság társszerkesztője volt.
Irodalom: New Yorki Magyar Hírlap, 1925. 8. szám.
 
BÍRÓ Gyula
(Budapest, 1890. május 10. – Mexikóváros, 1961. január 23.) magyar válogatott labdarúgó, edző.
1906-ban, 16 évesen mutatkozott be a nemzeti csapatban. Bíró a válogatottal részt vett az 1912-évi olimpián és az 5. helyet érte el a csapattal. 36 mérkőzésen 3 gólt szerzett.
Bővebben interneten:  Magyar   English   Italiano   Polski
 
Boletín de Hungría de México
México: 1943 – 1945 február
Kiadta: Hungría Libre de México
Később: Boletín de información (1945-1946) címmel jelent meg.
 
 
C

 

 

D


 

 

E


ERDEY Ferenc
(Beodra, Torontál vm., 1906. június 12. – ?) katolikus pap.
Mexikóvárosban volt lelkész.
 

 

F


FARAHÓ János (1876-ig Pozsár)
(Laskó, Baranya vm., 1876 előtt – ?): földbirtokos.
Középiskolát Pécsett végezte. Egy ideig Amerikában élt.1899-ben Hidalgo del Peralban (Mexikó), 1905-ben Witemouthban (Kanada) gazdálkodott. 1908 körül visszatért Magyarországra és Pécsett telepedett le.
Irodalom: Gulyás
 
FARKAS Ignác
A Mexicoi Magyar Segítő Egyesület (192?) vezetője volt.
 
FEKETE Árpád
(Salgótarján, 1921. március 5. – Guadalajara [Mexikó], 2012. február 26.): labdarúgó, csatár, edző. 1963-ban a mexikói labdarugó-válogatott szövetségi kapitánya.

Legnagyobb hazai sikereit az Újpest tagjaként érte el: három szezont játszott a klub színeiben, 1939-ben bajnoki címet szerzett, később ezüst- és bronzérmet is nyert a csapattal.

1945-ben külföldre távozott. A negyvenes évek elején külföldön folytatta pályafutását, román, olasz, francia, amerikai és mexikói gárdákban szerepelt. 1946 és 1953 között Olaszországban élt.

Az aktív labdarúgást befejezveMexikóban telepedett le. 1957-ben itt kezdte edzői pályafutását és 1990-ig rendkívüli sikereket ért el az országban: háromszoros bajnok, egyszeres kupagyőztes, négyszeres Szuperkupa-győztes, a Chivas Guadalajara történetének egyik legnagyobb edzője volt. 1963-ben egy esztendeig a szövetségi kapitányi tisztséget is betöltötte az észak-amerikai országban. Összesen 33 éven keresztül edzősködött Mexikóban, 14 klubnál dolgozott.
Nemcsak Mexikóban, hanem itthon is elismerték munkáját, 1999-ben megkapta a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjét.

Irodalom: Wikipedia

 

 

G


 

 

H


HORNA, Kati ; született: Deutsch Katalin
(Szilasbalhás [ma: Mezőszilas], Veszprém vm., 1912. május 19. – Mexikó, 2000. október 19.) fotóművész
Interneten:     Español   English   Français
 
Hungria libre de México
Boletin de informatición

Megjelent: 1943. november – 1946. november között.

 

 

I


ILLÉS Antal
(Szolnok, 1872. szeptember 1. – Szolnok, 1911. július 22.): festőművész.
1908-ban Amerikába vezették ambíciói. A hírlapok tudósításai szerint Taft, későbbi elnököt festette az Egyesült Államokban. Az ő ajánló levelével ment Mexikóba, ahol Porfirio Diaz elnök arcvonásait is megörökítette. Hosszabb időt töltött a mascalero indiánok között, ellátogatott Mexikó legfestőibb népének földjére, Tehuantepek-re: “…erről a népről s földről európai festő még nem csinált képet. Mintegy háromszázötven vázlattal hazaérkezve,
1911. július 22-én egy utcai baleset törte derékba életét.
 
 
J

 

 

K


KASZA Sándor
(Budapest, 1909. április 15. – Bécs, 1997. november 21.) vegyészmérnök, az elhallgatott svéd embermentő Valdemar Langlet gróf munkatársa, műgyűjtő.
„1944-ben Kasza Sándor Valdemar Langlet professzorral együtt szervezte és irányította Magyarországon a Svéd Vöröskereszt munkáját, amellyel több száz zsidó és politikai üldözött életét mentették meg. Erzsébet asszony tolmácsként dolgozott Raoul Wallenberg mellett. A házaspár poéldás bátorsággal támogatta Wallenberg erőfeszítéseit, amellyel számtalan embert sikerült megmenteni. Áldozatos munkájáért Alexander Kasser 1997-ben megkapta a Világ Igaza kitüntetést, nevét pedig felvésték a Jad Vasemben a Megemlékezés Falára.
A háború után a házaspár a két gyermekkel együtt elhagyta Magyarországot. Először Mexikóba ment, ahol immár Alexander Kasser néven hamarosan a cellulózkémia professzora lett a mexikói Műszaki Egyetemen, majd az Egyesült Államokba áttelepülve egy tanácsadó céget alapított, s így folytatta pályafutását a papíriparban. Alexander és Elisabeth is kora ifjúságától fogva a zene- és képzőművészet barátja volt Már Magyarországon foglalkozni kezdtek a műgyűjtéssel, az Egyesült Államokban ismét módjuk nyílt erre. Elisabeth, Alex, és lányuk, Mary 1969-ben hozta létre a Kasser Művészeti Alapítványt (Kasser Art Foundation), amelynek célja a képzőművészet és a zene támogatása szerte a világon. Alexander Kasser tevékeny tagja volt a New York-i Tudományos Akadémiának és a londoni Royal Academy of Dancing Nagytanácsának.”
 
KEPENYES Pál

(Kondoros, 1926. - ): szobrász.

Ma Mexikó egyik vezetőszobrásza.

Szarvasi gyermekévei után Orosházán járt iskolába, később az Iparművészeti Főiskolán tanult, majd két évig a Képzőművészeti Főiskolán. Az 51-ben koholt vádak alapján letartóztatták, 1956-os szabadulása után elhagyta az országot. Párizsban fejezte be a főiskolát, majd mexikói feleségével Acapulcóban telepedett le. Nemesfémből, többnyire bronz-réz ötvözetből, ezüstből, aranyból, drágakövekből készít kontinenseket, áramlatokat, korszakokat magába egyesítő, kirobbanó erejű, mégis egyéni, karakteres „Kepenyessé" formált alkotásokat.

Művészete egyszerre szép, energikus, míves megformáltságú. Kepenyes Pál ma Mexikó egyik vezető szobrásza, aki (az ötvenes évek francia riviérá­já­hoz hasonló) a hatvanas években felfutó acapulcói konjunktúra, Hollywood filmsztárjait, Kalifornia gazdagjait az egzotikus tengerpartra csá­bító divatja nyomán, kiváló vevőkört tudhat a magáénak.
 
KONCSÁG Nándor ; Ferdinand Konsag, Konschak
(Varasd, Varasd vm., 1703. december 2. – Mexikó?, 1759. szeptember 10.): misszionárius.
Mexikó északi területeit és Kalifornia ismeretlen tájait tárta fel, elsőként állapította meg a kaliforniai félsziget pontos földrajzi adatait. 1745-ben megalapította a Nuestra Señora de los Dolores missziót, majd a következő évben a kocsimi indiánok San Ignacio redukcióját vezette, 1751-ben pedig Santa Gertrudis néven új missziót alapított, végül 1753-ban az összes mexikói jezsuita redukció vizitátora lett.
Interneten:  Koncság
 
 
L

LÁSZLÓ Károly
(Kecskemét, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm., 1815. március 30. – Bátya, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm., 1894. május 4.) mérnök, 1848-49-es honvéd tüzér-százados. Emlékíró, útleíró és üzletember.
Bemmel augusztus 22-én Törökországba menekült. Kossuthoz csatlakozott 25 társával és 1850. április 12-én Kiutahiába érkezett; ezután folyton Kossuth környezetében élt mint meghitt barátja és titkára volt. 1851. szeptember 10-én szálltak fel az Amerikai Egyesült Államok Mississippi nevű hajójára; november 10-én érkeztek New Yorkba. Mindenütt követte Kossuthot körútjában. Kossuth távozása után László Amerikában maradt, ahol mint mérnök a New York állam csatorna-mérnöki hivatalának syracuse-i osztályában nyert alkalmazást egy dollár napidíjjal; később a Syracuse-Binghamton-vasútnál dolgozott és 1853. február 17-én Syracuse-ban amerikai polgárrá avattatott; két évig Mexikóban az állami birtokok felmérését végezte; szerzett vagyonával mahagoni és berzsenyfa kereskedést folytatott. 1867-ben Silcz Józefin kreolnőt feleségül vette, s visszatért Magyarországra.
 
LÁSZLÓ Pál
(Temesvár, Temes vm., 1904. március 19. – ?) újságíró, író, műfordító.
Magyarországot 1928-ban hagyta el és Mexikóban is lakott.  
Irodalom: Nagy 2000:604.
 
 
M

Mexikói Magyarajkú Zsidók Egyesülete

Elnök: BARTA Emánuel

Irodalom: Halmi:1953.

 

Mexikói Magyar Újság
Mexikóban 1924-től jelent meg.
1925 februárjától Betegh Pál volt a társszerkesztője.
Irodalom: New Yorki Magyar Hírlap, 1925. 8. szám.
 
MAKRAY Aladár
1900 előtt Mexikó gazdasági életében számottévő személyiség volt.

 

MIHALOVICS József

1900 előtt Mexikó gazdasági életében számottévő személyiség volt.

 

I. MIKSA MEXIKÓ CSÁSZÁR

Habsburg–Lotaringiai Ferdinánd Miksa József főherceg (Erzherzog Ferdinand Maximilian Joseph von Austria)

(Bécs, 1832. július 6. – Querétaro [Mexikó], 1867. június 19.): osztrák főherceg, magyar és cseh királyi herceg, Ferenc József császár öccse, 1848-tól 1858-ig Ausztria és Magyarország trónörököse, a mexikói francia intervenció során I. Miksa néven Mexikó császára lett (Emperador Maximiliano I de México). 1867-ben megfosztották trónjától és kivégezték.

A szerencsétlen Miksa császárt mexikói kalandjára sok száz magyar kísérte el, akik közül a császárság bukása után sokan olt maradtak, estanciát létesítettek s tényezői lettek Mexikó mezőgazdasági felemelkedésének.
 
MEGYER József
(Sopron, Sopron vm., 1922. március 31. – Mexikóváros, Mexikó, 1966. március 28.): egyetemi tanár.
1951-től Mexikóbanfilozófiát és szociológiát tanított különböző egyetemeken, de szociális érdeklődése a lepratelepek lakói felé irányította, akiknek sorsán igyekezett minden erejével javítani.
1957-ben Bogotában (Kolumbia) a kivándorolt magyarok lelkésze, 1958-ban Barranquillában és Medellinben (Kolumbia) tanár, 1959-1966 között Mexikóvárosban a latin-amerikai egyetem közgazdaság és szociológia tanára.
Egy magyar-spanyol nyelvű verseskötete is megjelent. 
 
MURAY Miklós ; (Mandl Miklós, Nickolas Muray)

(Szeged, 1892 február 15. – New York, 1965 november 2.): magyar származású amerikai fényképész és olimpiai kardvívó.

1920 és 1940 között Muray Miklós több mint 10 000 portrét készített. Amikor a világhírű mexikói festőnő, Frida Kahlo 1938-ban New Yorkban tartózkodott, mert a Julien Levy Gallery-ben rendeztek neki kiállítást, Muray portrékat készített róla, amelyek később a legismertebb és legkedveltebb munkáivá váltak. Muray és Kahlo 1939-ben éppen egy tíz éve tartó szerelmi viszony csúcsán voltak, amikor a portrék készültek. A viszonyuk még 1931-ben kezdődött, miután Muray elvált második feleségétől és röviddel azután, hogy Kahlo hozzáment Diego Riverához, a híres mexikói festőhöz. A kapcsolat túlélte mind Muray harmadik házasságát, mind Kahlo válását majd újraházasodását Riverával, melyet követően egy évvel, 1941-ben szakítottak véglegesen. Muray el akarta venni Fridát, de miután nyilvánvalóvá vált, hogy Kahlo csak szeretőnek akarta őt és nem férjnek, Muray végleg otthagyta és elvette negyedik feleségét, Peggy Murayt. Ennek ellenére ő és Kahlo az utóbbi 1954-es haláláig jó barátok maradtak.

Neves műgyűjtő volt, a huszadik századi mexikói festménygyűjteménye volt a legjelentősebb. Neves műgyűjtő volt, a huszadik századi mexikói festménygyűjteménye volt a legjelentősebb.

 

 

N


 

 

O


 

 

Ö


 

 

P


PACZKA Sándor

1900 előtt Mexikó gazdasági életében számottévő személyiség volt.

 

 

R


RÁTKAY János, nagytábori, br., SJ
(Pettau, Stájerország, 1647. május 22. – Carichi redukció, Mexikó, 1684.november 9.): hithirdető, vértanú.
 
Barkóczi ROSTI Pál

(Pest, 1830. november 29. – Dunapentel, 1874. december 7.): földrajztudós, néprajztudós, fotográfus, az MTA levelezőtagja.

A 1848-49-es szabadságharc után sógora, Trefort Ágoston segítségével Münchenbe menekült, majd Párizsba emigrált, ahol megismerkedett a fényképezés (korabeli elnevezéssel “fényrajzolás”) művészetével. Az első magyar fotográfusok egyike. Alapos földrajzi ésnéprajzi ismeretekre is szert tett.

1956. augusztus 4-én hajóra szállt, és az Amerikai Egyesült Államokba utazott. Két és fél éven át bejárta Mexikót, Venezuelát, Kubát és az Antillák szigetvilágát. Számos fotót készített útja során, tájfotóit világviszonylatban is számon tartják.

1859. február 26-án érkezett vissza hazájába. Élményeit és tapasztalatait az Úti emlékzetek Amerikából (Pest, 1861) című művében tette közzé.

1861-től a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja volt. 1860-tól hol Pesten, hol Dunapentelén élt.

 

 

S


SALTZER Ernő

(Durango [Mexikó], 1912. június 13. – Budapest, 2003. október 14.): közgazdász, numizmatikus

 

 

SZ


Szabad Magyar Mozgalom

Mexikóban a Károlyi Mihály által kezdeményezett Szabad Magyar Mozgalom főtitkára Tamás Aladár (1899-1992) volt.

 

Szabad Magyarság : Hungria libre

A Szabad Magyar Mozgalom : Hungria Libre de México hivatalos lapja.

Mexico City. Szerkesztette: Tamás Aladár (1899-1992). Megjelent havonként, 1942. június – 1946. május között.

 

SZENGER Ede

Mexikóban élő nagyhírű magyar orvos volt, a Sociedad Médica Potosina alapítója. Mexikó felvidéke élet- és kórtani tekintetben című magyarnyelvű munkája a legjobb orvosföldrajzi munkák közé tartozik.

 

 

T


TAMÁS Aladár

(Halmi, 1899-1992.): költő, író, szerkesztő, a 100% című folyóirat alapítója.

1932–35 közt a szegedi Csillag-börtönben raboskodik ezután Csehszlovákiába emigrál, munkatársa a Magyar Napnak, 1939-ben Párizsban Bölöni Györggyel megalapítja a Magyar Írók és Művészek Szervezetét és szerkeszti az Üzenet című folyóiratot. A háború alatt, 1940 nyaráig internálják, majd Mexikóba kerül, ahol a Károlyi Mihály által kezdeményezett Szabad Magyar Mozgalom főtitkára, a Szabad Magyarság című folyóirat (1942–46) szerkesztője. 1946-ban tér vissza Magyarországra, 1946–1955-ig a Szikra kiadó igazgatója, 1955–56-ban az Írószövetség főtitkára, majd diplomáciai pályán működött.

 

 

U


UJJ Emőke, dr.

Mexikóváros: 2011. Dr. Ujj Emőke, a mexikói Cancúnban élő és dolgozó zongoraművész és tanár hatodik alkalommal rendezte meg a „Magyar Fesztivált” Cancúnban 2011. október 3-7. között. Idén a kulturális rendezvénysorozat Liszt Ferenc életének és műveinek bemutatására épült.

 

 

Ü


 

 

V


 

 

W


 

 

Z


 

 

ZS


 

 

 

 

 

 

Kedves Látogató!

 

Ezzel az oldallal és a honlappal kapcsolatos kiegészítéseiket, észrevételeiket juttasák el hozzánk!

Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. 

 

Köszönjük a látogatást, kérjük nézzen vissza később is!

 

Ha tetszik honlapunk, ajánlja másoknak is!
 
 

 

 

 

 

 

 

 

Mexikó : könyvek bibliográfiája

2012. december 06. csütörtök, 02:41
Írta: Szöllősi Antal

 

Írta (gyűjtötte és összeállította): SZÖLLŐSI  ANTAL 

 

 

 

 

 

Mexikó: könyvek bibliográfiája

 

 

Mexikó és Magyarország ; kivándorlás, emigráció, kapcsolatok

 

 

Kedves Olvasóink!

 

A www.ungerska.se  egyes oldalaival kapcsolatban több visszaélés jutott tudomásunkra,

ezért a Mexikó : könyvek bibliográfiája oldal csak tájékoztató jellegű.

Az Északi Magyar Archívum (ÉMA) gyűjteményének teljes anyaga csak Magyarországra kerülése után lesz elérhető.

Északi Magyar Archívum Baráti Kör eszmei és erkölcsi támogatói a jövőben is

az  Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.   e-mailon érdeklődhetnek.

 

Bővebben az Északi Magyar Archívum Baráti Köréről

az  Északi Magyar Archívum Baráti Köre oldalon olvashatnak.

 

Megértésüket kérve, köszönjük látogatását.

 

Szöllősi Antal, Stockholm, Svédország

Véghváry Lóránt, Durban, Dél-Afrika

az Északi Magyar Archívum alapítói

2017. július 11.

 

 

Ui.

Magyarországon nagyon sok használaton kívüli épület van, amelyek közül talán egy alkalmas és praktikus lehetne az Északi Magyar Archívumban összegyűjtött anyag magyarországi elhelyezésére.

 

Ezzel kapcsolatban egy érdekes magyar honlap:

elhagyatott épületek,helyek képek - Romos, elhagyatott épületek ...

 

 

Ezt az oldalt Szente-Varga Mónika (Magyarország) egészítette ki.

Köszönjük.

Várjuk az Ön segítségét is!

 

 

A


ANDERLE Ádám (1943-) – KOZÁRI Mónika (1960-)

A Monarchia utolsó követe : Kánya Kálmán Mexikóban, 1914-1919 / Anderle Ádám, Kozári Mónika

Szeged: Anderle Á., 1990 – 120 p. : ill.

Válogatás Kánya Kálmán (1869-1945) jelentéseiből p. 118-120.

ISBN 963-400-274-9

 

A Monarchia utolsó követe : Kánya Kálmán Mexikóban, 1914-1919 / Anderle Ádám, Kozári Mónika

[2. kiadás]

Szeged: Anderle Á., 1996 – 120 p. : ill.

Válogatás Kánya Kálmán (1869-1945) jelentéseiből p. 118-120.

 

 

 

B


BALÁZS Dénes  (1924-1994)

Vándorúton Panamától Mexikóig / Balázs Dénes

Budapest: Gondolat, 1981 – 430 p., [80] t. : ill., részben színes

ISBN 963-280-978-5

Serie:   Világjárók, ISSN 0504-2976 ; 137.

 

Argentína, Uruguay / Balázs Dénes

[az Argentínai útikalauzt ... bőv. Theész János (1914-1998)]

Budapest: Panoráma, 1988 – 613 p., [80] t. : ill.

ISBN 963-243-142-1

Serie:   Útikönyvek, ISSN 0324-5888

 

BÁNÓ Jenő (1855-1927)

Mexico és utazásom a trópusokon / Bánó Jenő

Budapest: Kosmos, 1896 – VIII., 205 [3] p.

 

Bolyongásaim Amerikában : útleírások a trópusók vidékéről, a mexikói köztársaság tüzetes ismertetésével / Nánó Jenő

Budapest: Athenaeum, 1906 – [2] 344 p., 3 t.

 

BIHARI Sándorné

Útleírás Mexicóból : három levél / Bihari Sándorné

Budapest: Légrády, 1912 – 44 p.

 

BUENO, Salvador

Cinco siglos de relaciones entre Hungaría y América Latina / Salvador Bueno

[Budapest]: Corvina, 1977 – 323 p., [20] t. : ill.

ISBN 963-13-3037-0

Serie:   Colección Corvina, ISSN 0230-9408

 

 

C


CASTELOT, André

Miksa és Sarolta : Habsburg pár Mexikó trónján / André Castelot

Maximilien et Charlotte du Mexique (magyar)

[Fordította: Kamocsay Ildikó (1945-)]

Budapest: Európa, 2008 – 521 p., [8] t. : ill.

Bibliográfia p. 515-519.

ISBN 978-963-07-8271-5

Miksa (Mexikó: császár) (1832-1867)

Sarolta (Mexikó: császárné) (1840-1927) 

 

 

CS

 


Csodálatos úticélok : Bali, Szingapúr, Mexikó, Brazília, Kuba / [szerkesztő: Bártfai Barnabás]

Budapest: BBS-Info, 2008 – 159 p. : ill.

ISBN 978-963-9425-32-3

 

 

D


DEMÉNY-DITTEL Lajos (1949-)

Érdekességek Mexikóról és vasútjairól / Demény-Dittel Lajos

Hatvan: szerző, 2008 – 10 fol. : ill., térkép.

Spirál fűzéssel

 

DIAZ DEL CASTILLO, Bernal (1492-1585)

Mexicó felfedezése és meghódítása / Castilloi Diaz Bernal

Historia verdadera de la conquista de la nueva Espana (magyar)

Fordította és átdolgozta: Brózik Károly (1849-1911)

Budapest: Franklin, 1878 – 194 p., 1 térkép.

Serie:  Ifjúsági iratok tára ; 4.

 

Mexicó felfedezése és meghódítása / Castilloi Diaz Bernal

[2. kiadás]

Historia verdadera de la conquista de la nueva Espana (magyar)

Fordította és átdolgozta: Brózik Károly (1849-1911)

Budapest: Franklin, [ca. 1910] – [2] 194 p., 1 térkép.

 

 

E


 

 

F


 

 

G


GRIMBERG, Salomon

I will never forget you ... : Frida Kahlo to Nickolas Muray : unpublished photographs and letters / Solomon Grimberg

London: Tate, 2005 – 117 p. : ill. főként színes

ISBN 1-85437-616-0

Kahlo, Frida (1907-1954)

Muray, Nickolas (1892-1965)

 

 

H


 

 

I


ISTVÁNFFY Gyula

El modo de proceder contra la peronospora : enfermedad de la vid / Julio Istvánffy ; trad. Eugenio Bánó

México: Secretaria de Fomento, 1910 – 8 p., 1 t.

 

 

J


 

 

K


KETTENMANN, Andrea

Frido Kahlo, 1907-1954 : fájdalom és szenvedély / Andrea Kettenmann

Frida Kahlo (magyar)

Fordította: [Molnár Magda (1943-)]

Köln: Taschen – Budapest: Vince K., 2011 – 96 p. : ill., részben színes

ISBN 978-3-8365-2960-0

 

 

L


LUGHOFER, Johann Georg

A császár új élete : Mexikói Miksa / Johann Georg Lughofer

Des Kaisers neues Leben (magyar)

Fordította: [Farkas Tünde (1957-)]

[Budapest]: Gabo, 2007 – 255 p. : ill.

ISBN 978-963-689-022-3 ; 963-689-022-6

Serie:   Királyi házak, ISSN 1419-9149

 

 

M


Mexikó konyha

Perfect Mexikan (magyar)

Fordította: [Szikra Renáta]

[Budapest]: Vince K., 2009 – 240 p. : ill., színes

ISBN 978-963-9731-71-4

Serie:   Szakácskönyvtár, ISSN 1789-8005

 

Miksa mexikói császár élete, halála és pöra : eddig kiadatalan részletekkel

Franciából fordította: F.

Pest: Emich Nyomda, 1868 – 150 p.

Miksa (Mexikó: császár) (1832-1867)

 

MACZÁNEK Amália (1840-?)

Gyászvirágok : Miksa mexikói császár gyászos kimultának emlékére / Maczánek Amália

Pest: Kertész József, 1868 – [4] p. : ill.

Kisnyomtatvány ; gyászvers

 

MOCSÁRY Béláné FÁY Mária

Mexikói utazásom : úti jegyzetek / Mocsáry Béláné Fáy Mária

Budapest: Pesti Könyvnyomda, 1905 – 37 p.

Különlenyomat a Magyar Szalonból

 

 

N


 

 

O


 

 

Ö


 

 

P


PASSUTH László (1990-1979)

Esőisten siratja Mexikót / Passuth László

[Budapest]: Athenaeum, [1939] – 505 [3] p.

 

Talákoztam Esőistennel / Passuth László

Budapest: Szépirodalmi Kiadó, 1972 – 369 p., 8 t.

Útleírás ; Mexikó

 

PAWLOWSZKY Ede (1834 – ?)

Miksa császár mexikói szerencsétlen expedítiójának leírása : kiváló tekintettel Queretaro 70 napig tartó ostromára : Mexikói élet : Utazási élmények / Rosenfeldi Pawlowski Ede

Budapest: Rudnyánszky Nyomda, [1882] – 200 p., 1 t., 1 térkép

 

Miksa császár mexikói szerencsétlen expedítiójának leírása : kiváló tekintettel Queretaro 70 napig tartó ostromára / Pawlowski Ede

Budapest: Rudnyánszky Nyomda, [1892] – 200 p., 1 t.

 

Miksa császár mexikói szerencsétlen expedítiójának leírása : kiváló tekintettel Queretaro 70 napig tartó ostromára / Pawlowski Ede

Budapest: Rudnyánszky Nyomda, 1894 – 218 p., 1 t.

 

 

R


REID, Mayne (1818-1883)

A rézbőrűbosszúja : elbeszélések Északi Mexikó mondaköréből / Mayne Reid

Mayne Reid nyomán írta Zempléni P. Gyula (1856-1902).

Budapest: Sachs, [1905] – 110 p.

 

ROSTY Pál (1830-1874)

Úti emlékezetek Amerikából / írta [és fényképezte] Rosti Pál

[Kecskemét]: Magyar Fotográfiai Múzeum ; Budapest: Balassi Kiadó, 1992 – [4] 198 [2] p., [14] t. : ill. részben színes : + 1 melléklet: (69 p., [1] t. fol.)

ISBN 963-7873-13-9

Hasonmás kiadás ; eredeti kiadás: Pest: Heckenast, 1861.

 

 

S


 

 

SZ


SZENGER Ede (1833-1904)

Mexico felvidéke élet és kortani tekintetben / Szender Ede

Budapest: Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat, 1877 – X, [2], 220 p.  

Serie:   Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat könyvtára ; 32.

 

SZENTE-VARGA Mónika

Migración húngara a México entre 1901 y 1950 : [Magyar kivándorlás Mexikóba 1901 és 1950 között] / Mónika Szente-Varga

Puebla [Mexikó]: Instituto de Ciencias Sociales y Humanidades „Alfonso Véls Pliego” BUAP, 2007 – 224 p.

ISBN 978-968-9182-28-5

 

A gólya és a kolibri. Magyarország és Mexikó kapcsolatai a XIX. századtól napjainkig / Szente-Varga Mónika

Budapest: Áron László Könyvkiadó, 2000 – 198 p.

ISBN 97896339210875

 

 

T


 

 

U


 

 

Ü


 

 

V


Világjárók-világlátók : Régi magyar utazók antológia.

Budapest: Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, 1986 – 472 p. : ill.

ISBN 963-11-4461-5

 

VAJA László (1957-)

Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. / Vaja László

Budapest: Széphalom Könyvműhely, 2011 – 98 [2], p. : ill., színes.

ISBN 978-963-9903-40-1

 

 

W


 

 

Z


 

 

ZS


 

 

 

 

 

Kérjük írja meg véleményét, javaslatait!

A visszajelzések segítenek az oldal fejlesztésében.

 

Levél és e-mail címünk Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

 

Köszönjük a látogatást, kérjük nézzen vissza később is!

 

Ha tetszik honlapunk, ajánlja másoknak is!

www.ungerska.se

 

 

 

 

 

 

Magyar levél Mexikóból

2012. január 08. vasárnap, 18:05
Írta: Bánó Jenő

 

 

MAGYAR LEVÉL MEXIKÓBÓL

 

Plurna de Hidalgó (Kafetal Aleanza telep) 1889. szept. 22.

 

 

Végre 14 napi lovaglás után megérkeztem Carlos Hallá fél-honfitársam kávételepére, hogy nemsokára én is felütve sátorfámat, elkezdjem a kávé termelés nemes mesterségét. – Utam idáig igen érdekes, de egyúttal fáradságos is volt; röviden im itt adom vázlatát:

     8-ikán reggel 6 órakor indultam el Mexikóból .vasúton, elbúcsúzva az állomáson Ledérer és Mihalovics kedves honfitársaimtól. Vasúti utam 10 óráig tartott, s Eperanzán kiszállva, lóvasutra ültem, hogy ezzel Tehuacanba jussak. Tehuacant este 7 órakor értem el. Itt a magam és szolgám részére két lovat, podgyászom szállításához pedig két öszvért béreltem.

     Tehuacanban megismerkedtem Mejia tábornokkal, a volt mexikói hadügyminiszterrel, ki felszólított, hogy Haziendajáig (mely Tehuacan és Tecomavaca között fekszik) utazzunk együtt. A legnagyobb örömmel feleltem meg a kedves öreg ur kívánságának, így 12 órán át egymás mellett nyargalva, alkalmam volt Mexikó egyik legjelesebb és legismertebb, s egyúttal legkedveltebb emberének társaságát élvezhetni.

    Tehuacant éjjeli 2 órakor hagytuk el, és pedig a légszebb holdvilág mellett. Hosszú ideig fénylett szemeim előtt a hold által megvilágított Oizava égig nyúló, örök hóval telt csúcsa. Valódi tündérvilág!

    Délutáni 2 órakor értük el Mejia tábornok telepét, hol alkalmam volt Mexikó egyik legnagyobb czukornád-ültetvényét láthatni. Itt a kedves tábornok ebéddel látván el, – ölelkezések után búcsút vettünk egymástól s tovább folytatva utamat, este 6 órakor Tecomavacába értem. Ez kissé erős út volt: 22 begva vagyis körülbelől 5 mérföld.

   Tecomavacában egy kurtakorcsmában töltém a második éjszakát. (Első éjszaka lovon ültem.) Második, illetve utazásom harmadik napjának estéjén Dommigellóba juték, sokat szenvedve útközben a forróságtól. Negyedik éjszaka Huitro falucska egyik indián kocsmájának agyag pallója szolgált nyugvó helyem gyanánt, s három lágy tojás és néhány zöld paprika nyujtá étkemet.

   Ötödnap az állam fővárosát, Oaxakát értem el végre, hol a hotel Nationaléban egy bár elég primitív, de fáradt csontjaimnak eléggé megfelelő szobában találtam négy napi otthont.

Oaxaka mintegy 36 ezer lakost számlál s igen szép völgyben terül el. Régi, de érdekes város. Oaxakában lovat, és nyerget vásároltam s új öszvéreket béreltem folytatandó utamhoz, mert a Tehuacanban béreltek csak idáig voltak felvéve.

    Oaxakát 18-án reggel hagytam el, nem épen a legjobb egészségben. Igen különösen éreztem magamat, s előre láttam, hogy nagy fejfájásom s kedvetlenségem valami betegség előjele gyanánt tekinthető. Nem is csalódtam. Már Okiat-lanban – ezen napra kijelölt utáninak felén – annyira előfogott a láz, hogy kénytelen valék utamat félbeszakítani s egy becsületes indián kunyhójában délelőtti 11 órakor lefeküdni. No ez rettentő helyzet volt! Egyedül, ösmeretlenül egy elhagyott helyen, idegen emberek között, betegen feküdni, minden orvosi segély nélkül, nem irigylendő mulatság, igy gondoltam magamban. No Jenő, most nagy beteg leszel, s miután nincs segély: el fogsz nyomorultul pusztulni. Azt képzeltem, hogy kitört rajtam a sárgaláz, mely Mexikó egyes vidékeit néha meglátogatja. De hála az istennek, nem így történt. Megvolt a segély, megvolt az orvos, és pedig öreg indián gazdám alakjában. Az öreg, kit az isten áldjon meg minden javával, látva rajtam a rettentő láz nyomait, levetkőztetett csupaszra, s felgyűrt karokkal úgy megmaszirozta egy erős szeszszel (catalannal) minden porezikátnat, hogy a lázt egyszerre kidagasztotta testemből s beadva egy az indiánok által használt theát, oly izzadásba hozott, hogy én reggelre mintegy fürdőből ébredezve fel, bár nagyon ellankadva, de teljesen egészségesnek éreztem magamat. Most még jobban szeretem e népet, mint eddig. Ki tudja, ha jó indiánom nem segít rajtam, mivé fejlődött volna betegségem.

   Hogy mennyire kigyógyított e drasztikus kúra, eléggé bizonyítja az, hogy másnap lóra ülhettem, s Mihuatlanig 20 tegvát vagyis 14 magyar mérföldet tettem meg. Mihuatlantól elindulva, óriási hegyeken s erdőrengetegeken keresztül éjszakára St.-Miguelre juték. Itt egy elhagyatott, senki által nem lakott csárdában töltém függő ágyamon a hidegtől dideregve az éjszakát, mert St.-Miguel 9000 láb magasan fekszik. St.-Miguelből végre még 18 tegvára van Pluma de Hidalgó, illetve Don Carlos Hallá, félhonfitársam kávé telepe.

     Hallá ugyanis apai ágról magyar, a mennyiben a Haller grófok ivadéka, anyai ágról pedig cseh, a mennyiben a gróf Choteckektől származik. Könnyebb kiejtés végett elhagyva az «r» betűt és grófi czimet, Hallanak hívatja magát.

      Miután az ut Pluma de Hidalgora óriási hegyeken és szirteken, és nagyon veszélyes szűk ösvényeken vezet keresztül, csak lassan volt megtehető ; még hozzá óriási zivatar ért utól úgy, hogy «Cafetal Aleanzá»-t (minden egyes telepnek külön neve van – Halla-ét fenti nevén hívják, s az egész környéket Pluma de Hidalgonak) csak este 7 órakor érhettem el.

Hallá, kivel még Éjszak-Amerikából levelezésben álltam, a legszívélyesebben fogadott, átöleltük egymást s régi ismerősökként szorítánk kezet. Hallá bevezetett ennek helyén fekvő lakába, s azonnal bemutatott indián származású kedves és mivelt nejének s hét tagból álló családjának, illetve gyermekeinek, kiknek mindegyike duzzad az egészségtől, s mind a mellett tanúskodik, hogy jövendő tartózkodási helyemnek, bár a forró égöv alatt fekszik, az északi szélesség 16. és 15-ik foka között, igen egészséges levegője van.

      Most tehát itt vagyok végre valahára, s elkezdéin komolyan a munkát. Telepem szomszédja lesz a Hallá telepének s lakásaink csak pár órányi távolságban fognak egymástól feküdni. Az erdő, melyet Hallá számomra kikeresett, s melyet pár nap múlva az indiánoktól potom áron, körülbelül 500–600 dollárért megveszünk, 1000 holdnál többet tesz s több százezer kávé plánta termelésére alkalmas. Lakásom körülbelül 3000 láb magasságban leend kilátással a csendes-oczeánra, melynek fehérlő hullámai, daczára a több mértföldnyi távolságnak, tisztán ide látszanak. Az erdőirtást deczemberben kezdjük, s márczius-április hóban annyira leszek – legalább reménylem, – hogy 50-0 ezer plántát a faoskolából, melyet Hallá úr részemre már elkészített, átültethetek. Most irtani nem lehet még; mert az időjárás nem engedi, t. i. most vannak az esős hónapok; de a mint a deczemberrel a jó idő beáll: elkezdődik a fáradságos munka és pedig 12-5 indián favágó segélyével. Egy indián favágó fizetése naponként étkezés nélkül 25-30 centanor, vagyis mintegy 50-60 krajczár.

      A mint az erdővétel megtörtént, hozzákezdek kis házam építéséhez, s reménylem, pár hét alatt el is készítem. Persze csak primitív kis ház leend, mindazonáltal elegendő arra, hogy az esőtől és a vad állatoktól megvédjen. A hidegtől nincs mit félni, mert annak ellenkezője eléggé kijut az egész év alatt, s így én, ki mindig a meleg időnek voltam kedvelője, épen nem panaszkodhatom.

Hogy minő itt a vegetáczió, arról alig lehet európai embernek fogalma; de azt hiszem, a világ legszebb helyén, Ceylon szigetén, avagy az Amazon völgyén sem lehet különb. Banánok, kókuszok és datolyák utón útfélen díszelegnek; a narancs és czitrom vadon terem; aloek, kaktuszok és számos pálmafajok, melyek nálunk csak az üvegházakban és ott is ritkán, elcsenevészett alakban találtatnak, itt óriási alakot öltenek. Hát még a folyondárok és egyéb, babérfához hasonló felfutó növények, melyek törzsei óriási kígyóhoz hasonlólag tapadnak az ezredéves sycamore avagy czédrusfák derekára, minő buja lombozatot érnek el! Alig lehet azt elképzelni. – Az erdők mélyében található virágok oly színeket varázsolnak szemeink elé, s néha oly remek alakot öltenek, hogy hazánk nagy botanikusai elámulnának a bámulattól.

      Az állatvilág pedig az európait oly ámulatba ejti, hogy hajlandó volna felkiáltani: «Teremtő isten, s ezt mind te alkottad !» A remek szinü pillangókon kivül. melyek között az első hely mindenesetre az úgynevezett kék színű «atlaszt» illeti – ezer és ezer különböző színű madárfaj élénkíti az erdőket, élőkön a csicsergő kolibrik és csevegő kajdácsok számos fajával, a fáczánok és vad pulykák s nem tudom én hány fajta – a vadászoknak örömet okozó szárnyasok lepik el az erdők rengetegeit, s nem igen ijedeznek a puskás előtt, mert eddig nem volt alkalmok annak gyilkos fegyverével megösmerkedhetni.

      A nagy vadak közül pedig nem kis számban található az itteni erdőkben az amerikai oroszlán (puma), az itt tigrisnek nevezett jaguár, a gyorslábú kuguár, és a gyönyörűen nőtt párducz és végül nem is említve a szürke nyulakat, vaddisznókat, és a szarvasok egy kis faját,  – a kávételepítők legnagyobb ellensége: a tapir. Hogy mennyire nem ritka itt a puma, eléggé bizonyítja, hogy jelenlegi házi gazdám, Hallá úr lakásától pár ezer lépés távolságnyira a legújabb időben éjjelenként át szokott haladni egy-egy példány belőle, rettegésben tartva bőgésével a kutyák nagy tömegét. Néhány nap múlva lesbe megyünk ő kegyelmére s talán sikerülni fog a másvilágra küldeni éjjeli álmunk elrablóját.

      Ma kimenve az erdőbe gazdámmal s annak legidősebb fiával, újabb tapir-nyomokra akadtunk. Szintén szerencsénk leend valamely nap ormányos barátunk fölkeresésére menni. A kellemetlen vendégek között nem kis számban sütkéreznek a napon a viperák számos fajai s a még veszélyesebb csörgő-kigyó, váltakozva néha a méreg dolgában vele egy színvonalon álló óriási gyíkkal, melynek harapása, mint mondják, szintén halálos. Végül eléggé gyakori a tarantella-pók és skorpió is, melyeknek több faja az odvas fák üregeit keresi fel, avagy a sziklák hasadékában bujkál.

     Jövő tartózkodsái helyemen, tehát a természet bőven gondoskodott mindenről, s így a mennyiben minden buján nő, a szorgalmas kávétele-pítö is megkapja munkája jutalmát, nem kell tehát búsulni, jó egészség mellett és kitartással el kell czélomat érnem, és akkor azután ismét közöttetek leszek, ott az annyira szeretett kedves Magyarországban.*

Bánó Jenő

 

* Huzamosb idő óta Mexikóban tartózkodó s ott kávéültetvényesként megtelepedett hazánkfiának atyjához, Bánó Józsefhez, a magyar képviselőház egykori alelnökéhez, intézett egyik leveléből, melyet Bánó József úr volt szíves lapunk számára átengedni. – Szerk.

 

MEGJELENT: Vasárnapi Újság (Budapest), 37(1890. január 5.)1 – p. 4-6.

  

 

Köszönjük a látogatást, kérjük nézzen vissza később is!

www.ungerska.se

 

 

Mexikó : újságcikkek bibliográfiája

2012. november 04. vasárnap, 19:52
Írta: Szöllősi Antal

 

Írta (gyűjtötte és összeállította): SZÖLLŐSI  ANTAL

 

 

 

 

MEXIKÓ : ÚJSÁGCIKKEK BIBLIOGRÁFIÁJA

 

Kivándorlás, emigráció, kapcsolatok 

 

 

 

Ez az oldal  folyamatos adatfeltöltés, szerkesztés alatt áll!

Az oldal utolsó módosítása: 2016. november 11.

 

Rövidítések

Az Északi Magyar Archívum honlapján előforduló rövidítések és a felhasznált irodalom jegyzéke.

 

Példák a folyóíratcikkek bibliográfiájában használt lapszámok leírásáról.

 

5(1928)6:44-45.                                     =  5. évfolyam. 1928. 6. szám. 44-45. oldal

8(1996)12:9.                                         =  8. évfolyam. 1996. 12. szám. 9. oldal

16(2008)4[62]:98-99.                             =  16. évfolyam. 2008. 4.[62] szám. 98-99. oldal

17(2004)1.                                            =  17 évfolyam . 2004. 1. szám

21(1874. augusztus 23.)34:537-541.       = 21. évfolyam. 1874. augusztus 23. 34. szám. 537-541. oldal          

28(1996)11-12:9.                                   =  28. évfolyam. 1996. 11-12. szám. 9. oldal

56(1993)197:10.                                    = 56. évfolyam. 1993. 197. szám. 10. oldal

139(2012)3-4:498-506.                           =  139. évfolyam. 2012. 3-4. szám. 498-506. oldal

 

 
 
Az oldal bővítésében, pontosításában – eddig – segítséget nyújtottak;
 
Dr. Szente-Varga Mónika, Magyarország
Dr. Kosárka József, Magyarország (2015. január)
 
Köszönjük.
Segítsen Ön is az oldal bővítésében, pontosításában,
hogy az összeállítás minél teljesebb lehessen!

 

 

 

 

A


ANDERLE Ádám:   Graciela Arroyo Pichardo: Osztrák–mexikói kapcsolatok (1836-1974) 

= Klió (Debrecen: 1992-), 11(2002)2:108-111.

 

 

B


BAKONYI Péter: Vulkán alatt. Magyar gyökerek Mexikóban.
= Új művészet, 12(2001)10:31-34. 
 
BALOGH Mihály: Könyvtári kalandozásaim Mexikóban.

= Könyvtári levelező/lap, 19(2007)11:36.

 

BALOGH Mihály: Könyvtári kalandozásaim Mexikóban. II. rész: a Biblioteca.

= Könyvtári levelező/lap, 20(2008)2:30-33.

 

BALOGH Mihály: Könyvtári kalandozásaim Mexikóban. III. rész: a Biblioteca José Vasvoncelos.

= Könyvtári levelező/lap, 20(2008)5:26-30.

 

BALOGH Mihály: Könyvtári kalandozásaim Mexikóban. I.

= Könyv és nevelés, 9(2007)4.

 

BALOGH Mihály: Könyvtári kalandozásaim Mexikóban. II.

= Könyv és nevelés, 10(2008)1.

 

BALOGH Mihály: Könyvtári kalandozásaim Mexikóban. III.

= Könyv és nevelés, 10(2008)2.
 
BINDORFFER Györgyi: Kolozsvártól Buenos Airesig. Kisebbségi léthelyzetek Mexikóban és Argentínában. Interjú Theesz Margittal
= Társadalmi együttélés, (2013)3.
Interneten:  [Teljes szöveg (PDF)]
 
BORDA László: Az indiánkérdés Mexikóban.
= Szabad Magyarság (Mexico, D. F., 1942-1946.), 1(1942)1:17-18.
 
 
CS

CSIKÓS Zsuzsanna: Magyar vagy mexikói? (Az önazonosság kérdése Susana Wein prózájában)
= Tiszatáj, 63(2009)10:64-70.
 
CSORBA Gábor – KORSÓS Zoltán: Ott lenn, délen. Magyar kutatók a dél-mexikói vadonban.

= Vadon, (2000)6:32-35.

 

 

D


Debreceni Kodály Kórus mexikói vendégszereplése. = Muzsika, 46(2003)1:19.

 

DRAGON Zoltán: Id. Markó Károly mexikói festményei.

= Művészettörténeti értesítő, 53(2004)1-4:109-125.
 
DRAGON Zoltán: A tizenkilencedik századi Mexikó egy magyar festő szemével
= Valóság, 53(2010)8:89-96.
 
 
E

 

 

F


 

 

G 


GYŐRI Enikő: Kanada-USA-Mexikó: szabadság, egyenlőtlenség...  = HVG, 13(1991)28[633]:18-19.

 

 

H

 


HANAUER A. István: Az egyház kultúrmunkája Mexikóban.

= Katholikus szemle, 41(1927)10:581.

 

HEGEDŰS Mária: A mexikói nagykövet = The Mexican ambassador.

= Diplomata, 4(2000)5-6:28-29.

 

HORVÁTH Anna – KORSÓS Zoltán: Mexikó herpetofaunája. = Terrárium, 3(2001)6:12-13.

 

HORVÁTH Gyula: Miksa tragikus kalandja – Egy habsburg-császár Mexikóban.

= Élet és tudomány, 51(1996)12:362-364.

 

HORVÁTH Gyula: Császárság Brazíliában és Mexikóban a függetlenség kivívása után.

= Világtörténet, 27(2005)ősz-tél:60-71.

 

HORVÁTH Hilda: Horti Pál mexikói rajzai.  = Művészettörténeti értesítő, 40(1991)3-4:200-204.

 

 

I


 

 

J


JANCSÓ Katalin: Magyarok Habsburg Miksa, Mexikó császárának szolgálatában (Külföldi csapatok Mexikóban a II: császárság

idején)  = Tiszatáj, 65(2011)1:72-79.
Interneten: [Teljes szöveg (PDF)]
 
JÁRAINÉ KOMLÓDI Magda: Több mint 50 nemzeti park : Úton Mexikó természeti tájain : Azték úszó kertek – védett vulkánok.

= Búvár (1960-1989), 32(1977)2:74-78.

 

 

K


KACZÚR Ágnes: Anderle Ádám-Kozári Mónika: A Monarchia utolsó nagykövete (Kánya Kálmán Mexikóban, 1914-1919).

= Világtörténet, 12(1990)tavasz-nyár:75-76.

 

KEVE András: Scherzenlechner Sebestyén mexikói madárgyűjtéséről.

= Állattani közlemények, 69. kötet(1982)1-4:149-151.

 

KOMLÓDI Zsuzsanna: John Foster Leich: Mexikó császára : reflexiók a nemzetközi intervencióról :

Cuadernos Americanos, 1975.  = Századok, 113(1979)6:1150-1151.

 

KOSÁRKA József: „Magyar-mexikói művész : (Andrés Salgóról)  = Ezredvég, 11(2001)5:45-47.

 

KOSÁRKA József: Mexikó is a minőségre koncentrál.  = Borászati füzetek, 13(2001)5:30-31.
 
KOSÁRKA József: Jose Feher Miskolcról. Egy mexikói magyar művész vázlatos pályaképe. 
= Új holnap (1995-2006, ISSN 1219-3259), 46(2001)2:123-129. 
 
KOSÁRKA József: Kati Horna élete és világa. Egy méltatlanul elfeledett magyar fotográfus emlékezete.
= Zemplémi múzsa (2001 - ; ISSN 1585-7182), 2(2002)1:17-21.
 
KOSÁRKA József:  Kati Horna, Mexikó ünnepelt fotográfusa
= 2000 :  irodalmi és társadalmi havi lap (Budapest: 1989- ; ISSN 0964-800X ),  (2013)7-8:88-93.

 

 

L


A lengyel pápa Mexikóban. = Hídfő(London), 33(1979. március)780-781:8-9.

 

 

M


Mexikó: A függetlenség napja = Mexico: Independence Day.

= Diplomata, 4(2002)9-10:17.

 

Mexikó és Magyarország : tokaji-effektus? = HVG, 17(1995)9[823]:93-94.

 

Miksa császár szolgálatában.  = A Hét (Bratislava), (1992.február 7.)13.

 

Miskolctól Mexikóig: (Dobos Marianne beszélgetése Kosárka József nagykövettel.)

= Új holnap, 41(1996)november:117-123.

 

MARKOVITS Györgyi: Magyarok a fasizmus ellen Mexikóban a második világháború idején.

= Az Országos Széchényi Könyvtár évkönyve, 1973. (1973):313.

 

MEDZIBRODSZKY Endre: Repercusión del “imperio” de Maximiliano y de la lucha independentista del pueblo mexicano

en la prensa húngara contemporánea.

= Estudios Latinoamericanos. 6/2. Warszawa, 1980, 155–169.

 

 

N


NAGY Miklós Mihály: Mexikó magyar katonautazója : Pawlowszki Ede.

= A földrajz tanítása, 7(1999)5:11-17.

 

NYÚL Renáta: Gulyás mexikói fűszerrel a vulkánok tövében.

= Nyelvünk és kulúránk, (2003)130:81-84.

 

 

O


 

 

Ö


Az ősi Mexikó emlékei  = Valóság, 41(1998)12:59, 80, 97, 111, 128.

 

 

P


PICKETT, David W.:The Gypsies of Mexico.  = Journal of the Gypsy Lore Society. 1965/3-4. 87-94.

 

 

R

 


ROZSNYAI Jenő: Lynn Foster: Mexikó története. = Századok, 134(2000)4:1020-1022.

 

 

S

 


SEBESTYÉN Mihály: Miksa császár kivégzése Mexikóban (novella)

= Látó, 9(1998)8-9:54-60.

 

SURJÁN János – SZABÓ SZŰCS János: Mexikó állatorvos szemmel.

= Magyar állatorvosok lapja, 27(1972)8:464-466.

 

 

SZ


Gy. SZABÓ Béla: Barangolás Mexikóban.  = Korunk, 33(1974)2:237-242.  Teljes szöveg (PDF)

 

H. SZABÓ Sára – HORVÁTH Gyula: Habsburg Miksa és a Mexikói Császárság.

= Világtörténet, 25(2003)ősz-tél:50-65.

 

SZAKONYI Péter: Viva Mexikó! = Viva Mexico!  = Diplomata, 3(2001)2-3:58-59.

 

SZÉKYNÉ FUX Vilma: Inkey Béla Mexikóban.  = Földrajzi múzeumi tanulmányok, 7(1989):49-52.
 
SZELECZKY Zita: Karácsony a legendás Mexikóban
= Képes magyar VILÁGHÍRADÓ (USA: Twinsburg, OH.: 1971-1977. 3(1973. január)1:16-18.
 
SZELECZKY Zita: Karácsony a legendás Mexikóban
= Képes magyar VILÁGHÍRADÓ (USA: Twinsburg, OH.: 1971-1977. 2(19723. december)12:6-8.
 
SZENTE-VARGA Mónika: Magyar-mexikói diplomáciai kapcsolatok, 1901-1941.  p. 74-83.

In: Magyarország és a hispán világ / összeállította: Anderle Ádám. ; Szeged: Hispánia, 2000 – 145 p.

Serie: Kutatási közlemények MTA-JATE Hispanisztika Kutatócsoport ; II.

 

SZENTE-VARGA Mónika: El reflejo de la primera guerra cristera de México en Hungría : [A Cristero-felkelés magyar visszhangja]

= Acta Hispanica (Szeged: 1996:- , ISSN 1416-7263), (2002)7:119-135.

 

SZENTE-VARGA Mónika: Maróti Géza és más magyar művészek a mexikói nemzeti színház építésében.  p. 107-111.

In: Maróti Géza 1875-1941. / szerk.: Ács Piroska ; (Budapest: Iparművészeti Múzeum, 2002.

 

SZENTE-VARGA Mónika: Presencia húngara en la construcción del Palacio de Bellas Artes.: [Magyar részvétel

a mexikói Szépművészeti Palota építésében].

= Acta Scientiarum Socialium (Kaposvár, 1998:- ISSN 1418-7191), (2002)13:113-123.

 

SZENTE-VARGA Mónika: Emigración húngara a México (1900-1950) : [Magyar kivándorlás Mexikóba (1900-1950)]

= Ibero-Americana Pragensia, Supplementum (Praga, ISSN 1210-6690), (2003)10:119-137.

 

SZENTE-VARGA Mónika: A tiszteletbeli konzul és konzulátus szerepe az 1901-1941 közötti magyar-mexikói kapcsolatokban

= Acta Scientiarum Socialium (Kaposvár, 1998:-, ISSN 1418-7191), (2003)14:185-190.

 

SZENTE-VARGA Mónika: La política mexicana de inmigración en la época post-revolucionaria, 1920-1934. :

[Mexikói bevándorlási politika, 1920-1934]

= Acta Hispanica (Szeged: 1996:- , ISSN 1416-7263), (2003)8:163-171.

 

SZENTE-VARGA Mónika: «Bajo el cielo mexicano pronto se formará una colonia húngara». Imagen de México en la obra

Mis aventuras en América de Eugenio Bánó. : [Mexikó-kép Bánó Jenő Bolyongásaim Amerikában írásában]

= Ibero-Americana Pragensia, Supplementum (Praga, ISSN 1210-6690), (2004)13:127-135.

 

SZENTE-VARGA Mónika: Imagen de México en las publicaciones de pacotilla en Hungría :

[Mexikó-kép magyarországi ponyvaregényekben]

= Acta Scientiarum Socialium (Kaposvár, 1998:-, ISSN 1418-7191), (2004)15:95-105.

 

SZENTE-VARGA Mónika: Magyar zsidók Mexikóban, 1920-1950.  p. 199-210.

In: Zsidóság a hispán világban / szerk.: Anderle Ádám. ; Szeged: Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Hispanisztika Tanszék, 2004 – 214 p.

 

SZENTE-VARGA Mónika: Relaciones húngaro-mexicanas, 1925-30. : [Magyar-mexikói kapcsolatok, 1925-1930]

= Iberoamericana Quinqueecclesiensis (Pécs, 2003:-, ISSN 1785-7716), (2004)2:373-388.

 

SZENTE-VARGA Mónika: Memorias informales de los inmigrantes húngaros en México, entrevistas y cartas electrónicas. :

[Mexikói magyar bevándorlók informális emlékezete: beszélgetések és elektronikus levelek]

= Ibero-Americana Pragensia, Supplementum (Praga, ISSN 1210-6690), (2006)17:175-187.

 

SZENTE-VARGA Mónika: Az 1956-os magyarforradalom a mexikói El Sol de Puebla napilapban.  p. 153-161.

In: A magyar forradalom és a hispán világ / szerk.: Anderle Ádám.

Szeged: Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Hispanisztika Tanszék, 2007 – 173 p.

 

SZENTE-VARGA Mónika: Integración económica de los inmigrantes húngaros en México. :

[Magyar bevándorlók gazdasági integrációja Mexikóban]

=  Az Asociación Latinoamericana de Sociología (ALAS) XXVI. Kongresszusának CD-je, Mexikó: Guadalajara, 2007.
 

SZENTE-VARGA Mónika: Y si hay alguno que vivo queda ¿será posible que contar pueda la historia tal como pasó? : Libros

editados en México sobre la revolución húngara de 1956. : [Mexikóban kiadott könyvek az 1956-os magyar forradalomról]

= Iberoamericana Quinqueecclesiensis (Pécs, 2003:-, ISSN 1785-7716), (2007)5:261-278.

 

SZENTE-VARGA Mónika: Roma közösségek Mexikóban. p. 75-82

In: A láthatatlan nép. Cigányok az Ibériai félszigeten és Latin-Amerikában. Szeged, 2008.

 

SZENTE-VARGA Mónika: Inmigrantes húngaros en México y la formación de una colonia húngara. :

[Magyar bevándorlók Mexikóban és a mexikói magyar kolónia kialakulása]

= Instituto Nacional de Antropología e Historia (INAH), szerk.: Dimensión Antropológica, Mexikó, 15(2008)43:57-86.
 

SZENTE-VARGA Mónika: La imagen de México en la revista Tolnai Világlapja : [A Tolnai Világlapja Mexikó-képe]

= Acta Scientiarum Socialium (Kaposvár, 1998:- ISSN 1418-7191), (2008)18:107-116.

 

SZENTE-VARGA Mónika: Música y músicos húngaros en México : [Magyar zene és zenészek Mexikóban]

= Iberoamericana Quinqueecclesiensis (Pécs, 2003:-, ISSN 1785-7716), (2008)6:227-239.

 

SZENTE-VARGA Mónika: Az Európai Unió és Mexikó : Ki nevet a végén?

= Kül-Világ (Budapest), 6(2009)4:1-14

 

SZENTE-VARGA Mónika: Futbol húngaro en México : [Magyar foci Mexikóban]

= Iberoamericana Quinqueecclesiensis (Pécs, 2003:-, ISSN 1785-7716), (2009)7:135-148.

 

SZENTE-VARGA Mónika: Húngaros. En busca de una identidad propia : [Magyarok - identitáskeresés]  p. 391-409.

In: La ciudad cosmopolita de los inmigrantes / szerk. : Martínez Assad, Carlos, ; Mexikó: Gobierno del Distrito Federal – Secretaría de Desarrollo Rural y Equidad para las Comunidades – Fideicomiso del Centro Histórico de la Ciudad de México, 2009. 1. kötet.

 

SZENTE-VARGA Mónika: Los rostros del Palacio de Bellas Artes de México a través del siglo XX. La imagen de la participación

de artistas húngaros. : [A mexikói Szépművészeti Palota a XX. században. A magyar részvétel emlékezete]

= Iberoamericana Quinqueecclesiensis (Pécs, 2003:-, ISSN 1785-7716), (2010)8:139-152.

 

SZENTE-VARGA Mónika: Participación húngara en la construcción del Teatro Nacional de México, hoy Palacio de Bellas Artes. :

[Magyar közreműködés a Mexikói Nemzeti Színház, ma Szépművészeti Palota megépítésében]

= Boletín de Monumentos Históricos (Mexikó), (2010)3:147-157.
 

SZENTE-VARGA Mónika: Magyarság-kép a 20. századi Mexikóban.  = Tiszatáj, 65(2011)1:80-88.
Interneten:  [Teljes szöveg (PDF)]
 
SZENTE-VARGA Mónika: Relaciones de estado entre México y Europa, de 1945 hasta la actualidad :
[Mexikó és Európa kapcsolatrendszere 1945-től napjainkig]
= Iberoamericana Quinqueecclesiensis (Pécs, 2003:-, ISSN 1785-7716), (2011)9:251-265.
 
SZIGETVÁRI József: A Forrás Néptáncegyüttessel Mexikóban
= Folkmagazin, 21(2014)2:12-14.
 
 
T

TIHANYI János: Kloyber, C.-Patka, M. G.: Österreicher im Exil. Mexico 1938-1947.

[Osztrákok száműzetésben. Mexikó, 1938-1947.]

= Világtörténet, 25(2003)tavasz-nyár:92-94.

 

TORBÁGYI Péter: A mexikói  magyarság vázlatos története.

= Nyelvünk és kultúránk, (2002)120:48-57.

 

TORBÁGYI Péter: 1848-49-es  magyar emigránsok Mexikóban.
(Emigrantes húngaros llegados a México tras la guerra de independencia de 1848-49.)
 
= Századok, 136(2002)6:1411-1421.

 

 

U 


 

 

 

Ü


 

 

V


VASS Péter: Mexikói útijegyzet : reménykedővárakozás.  = HVG, 18(1996)48[914]:24-30.

 

 

W 


 

 

X


Xántus János levele Mexikóból – 1896. = Magyar tudomány, 45[108](2000)4:494-496.

 

 

Z

 


 

 

ZS


 

 

 

 

 

 

 

 

Kérjük írja meg véleményét, javaslatait!

A visszajelzések segítenek az oldal fejlesztésében.

 

Ezzel az oldallal és a honlappal kapcsolatos véleményeket, észrevételeket, javaslatokat

az Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-mail címre várjuk.

 

Honlapunknak, majd minden oldala folyamatos adatfeltöltés, szerkesztés alatt áll. Előfordulhat, hogy emiatt bizonyos menüpontok alatt még nem található konkrét tartalom. Feltett szándékunk, hogy az adatfeltöltést, illetve adatpontosítást mielőbb befejezzük és Önöket minél szélesebb körben tájékoztassuk.

 

Addig is szíves megértésüket és türelmüket kérjük!

Köszönjük a látogatást, kérjük nézzen vissza később is!

 

Ha tetszik honlapunk, ajánlja másoknak is!

www.ungerska.se

 

 

 

 

 

Északi Magyar Archívum. Felelős szerkesztő: Szöllősi Antal.
Copyright © 2011 Szöllősi Antal, Ungerska arkivet (Északi Magyar Archívum).
All Rights Reserved.