1768978
Ma
Tegnap
A héten
Múlt héten
Ebben a hónapban
Múlt hónapban
Összesen
440
1128
2338
1760975
8638
31604
1768978

Te IP-címed: 18.205.60.226
2019-12-11 13:26

Portugál-magyar lexikon

2011. december 15. csütörtök, 23:54
Írta: Szöllősi Antal

 

 

Írta (gyűjtötte, összeállította): SZÖLLŐSI  ANTAL

 

 

 

PORTUGÁL-MAGYAR LEXIKON

 

Portugália és Magyarország: kivándorlás, emigráció, kapcsolatok

 

Kedves Olvasóink!

 

A www.ungerska.se  egyes oldalaival kapcsolatban több visszaélés jutott tudomásunkra, ezért a Portugál-Magyar Lexikon oldal csak tájékoztató jellegű.

Az Északi Magyar Archívum (ÉMA) gyűjteményének teljes anyaga csak Magyarországra kerülése után lesz elérhető.

Északi Magyar Archívum Baráti Kör eszmei és erkölcsi támogatói a jövőben is

az  Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.   e-mailon érdeklődhetnek.

 

Bővebben az Északi Magyar Archívum Baráti Köréről az  Északi Magyar Archívum Baráti Köre

oldalon olvashatnak.

 

Megértésüket kérve, köszönjük látogatását.

 

Szöllősi Antal, Stockholm, Svédország

Véghváry Lóránt, Durban, Dél-Afrika

az Északi Magyar Archívum alapítói

2017. július 11.

 

 

Ui.

Magyarországon nagyon sok használaton kívüli épület van, amelyek közül talán egy alkalmas és praktikus lehetne az Északi Magyar Archívumban összegyűjtött anyag magyarországi elhelyezésére.

 

Ezzel kapcsolatban egy érdekes magyar honlap:

elhagyatott épületek,helyek képek - Romos, elhagyatott épületek ...

 

 

Rövidítések

Az Északi Magyar Archívum honlapján előforduló rövidítések és a felhasznált irodalom jegyzéke.

 

 

 

 

 

 

 

A


AMBRÓ Ferenc

1944 szeptember elején Lisszabonban tartózkodott.

 
ARAGÓNIAI Erzsébet : más néven Portugáliai szent Erzsébet
(Aljafería, Zaragoza, Spanyolország, 1271. január 4. – Estremoz, Portugália, 1336. július 4.) Coimbra védőszentje, III. Péter aragóniai király leánya, II. András magyar király dédunokája, Árpád-házi Szent Erzsébet másodfokú unokahúga. Nevét is nagynénje tiszteletére kapta.
1626-ban avatta szentté VIII. Orbán pápa. Ünnepét még ebben az évben felvették a római naptárba, és halálának napjára, július 4-re tették.
Sírja Coimbrában, a szent Klárea-kolostor templomában van. Szobrát minden páros évben körülhordozzák a városban.
Interneten:  Magyar  Español   Português   English
 

 

B


BILKEI PAPP Lajos
(Mórágy, 1894. január 30. – Lisszabon, 1976. január 26.): orvos, balneológus, reumatológus.
Irodalom: Enc-Hun 1992:222.
 

 
C

 


CHORIN Ferenc

Családjával 1944. június 26-án érkezett Lisszabonba.

 

CSEKONICS Endre

(Sopron, Sopron vm., 1901. április 10. – Lisszabon [Portugália], 1983): agrármérnök, neves vadász, a Csekonics család utolsó férfitagja.

A második világháború után Portugáliába költözött.

 

 

D


DEÁK Ferenc

Magyar származású amerikai jogászprofesszor. 1925-ben telepedett le az Egyesült Államokban, 1939-ben kapott állampolgárságot. 1929-1947-ig a New York-i Columbia Egyetem tanára. Különböző kormányhivatali tisztségeket is betöltött. Kapcsolatban állt Eckhardt Tiborral. 1943-tól az amerikai kormányzat különleges megbízottja volt Európában, alezredesi, majd ezredesi rangban az amerikai katonai hírszerzésnek dolgozott. 1943-44-ben Lisszabonban tartózkodott.

 

 

E


 

 

F


A FATIMAI KÁLVÁRIA HÍREI
A magyar fatima-család tagjainak körlevele.
Fatima. Felelős kiadó és szerkesztő: P. Kondor Lajos.
Lelőhely: ÉMA.
Irodalom: Mérő:1966.
 
A FATIMAI LÁTNOK
Portugáliai magyar újság
 
FÁY Dávid Alajos
(Fáj, 1721. február 22. – Lisszabon, 1767. január 12.) jezsuita rendi pap, misszionárus, tanár, költő.
1736-ban a református hitről a katolikus vallásra áttért és 1740-ben Nagyszombatban a bölcseletet hallgatta; Bécsben a jezsuita-rendbe lépett, hol a három próbaévet eltöltötte, mire tanár lett Nagyszombatban, Sopronban és Győrött.
Kayling Józseffel és Szluha Jánossal misszíóba jelentkezett. 1752. májusában kapták meg az engedélyt és Lisszabonba mentek. 1753. június 11-én szállt hajóra és 40 hajóból álló flotta 46 napi vitorlázás után érkezett meg Brazíliába, Maranhão (portugál) szigetre. Dél-Amerikában mint hittérítő működött. Quitóból hét évi működése után a portugál kormány visszahívta; azzal vádolták, hogy az amajanos indiánokkal a kormány tudta nélkül egyezményt kötött; ezért több társával együttt letartóztatták. 1757 végén Parából hajón Portugáliába toloncolták. Itt előbb a spanyol határ közelében fekvő Almeida, majd a hírhedt Szt Julián-erőd (Lisszabontól nyugatra) börtönébe került. Hét év múlva visszanyerte szabadságát és kevéssel azután Lisszabonban meghalt.
 
II. FERDINÁND portugál király

Ferdinand August Franz Anton von Sachsen–Coburg–Koháry

(Bécs, 1816 október 29. – Lisszabon, 1885 december 15.): a Szász-Coburg-Gothai hercege, több országban nagybirtokos, II. Ferdinánd (Fernando II) néven 1837 és 1853 között Portugália királya. A magyar csábrági és szitnyai herceg Koháry Mária Antónia Gabriella (1797-1862) fia.

A Koháry-birtokok örököse, a magyar főnemesség tagja. A Koháry-örökségről lemondott öccse javára, mikor házasságot kötött a portugál királynővel 1836-ban.

Ferdinánd Szász–Coburg–Gotha-i hercegnek és csábrági és szitnyai herceg Koháry Antóniának elsőszülött gyermekeként született. 1836-ban feleségül vette II. Mária da Gloria portugál királynőt, és elsőszülött fia, Péter herceg születése után, 1837-ben megkapta a Portugália királya címet, de a tulajdonképpeni uralkodó felesége maradt. Neje halála után 1853 és 1855

között kiskorú fiának, V. Péter portugál királynak a nevében Portugália régense volt, és ezalatt Portugáliát bölcsen kormányozta. 1869-ben felajánlották neki a spanyol trónt, de nem fogadta el azt.
Bővebben interneten:Magyar Português   English    Deutsch   Español
 
FUNCHAL
Madeira szigetén található portugál város, a Madeirai Autonóm Régió fővárosa. Lakosság: 111 5,41 (2011).
Itt hunyt el 1922. április 1-én a Habsburg-Lotaringiai-házból való I. Károly osztrák császár, IV. Károly néven magyar, III. Károly néven cseh király. Szobra Montéban – Funchallal gyakorlatilag egybeépült falu –, Miasszonyunk temploma előtt áll.
Interneten:  Magyar   English
 
 
G

 

 

H


HARGITAT Evelin: A magyarországi portugál ajkú diaszpóra nyelvhasználatáról
 
Vitéz nagybányai HORTHY Miklós 
(Kenderes, 1868. június 18. – Estoril [Portugália], 1957. február 9.): az Osztrák-Magyar Haditengerészet tengerésztisztje, 1909-1914 között Ferenc József szárnysegédje, ellentengernagyként a flotta utolsó parancsnoka volt. 1920. március 1. – 1944. október 15-ig Magyar Királyság kormányzója.
Portugáliai emigrációban halt meg. 1993. szeptember 4-én Kenderesen újra temették.
 
 
Ifjabb vitéz nagybányai HORTHY MIKLÓS : teljes nevén: Horthy Miklós László János Benedek
(Póla, 1907. február 14. – Lisszabon, 1993. március 28.) földbirtokos, magyar királyi követ Braziliában és Portugáliában, a Vitézi rend tagja, bankaligazgató, diplomata, felsőházi tag, sportvezető.
1944 az un. "kiugrási iroda" vezetőjeként közreműködik Magyarország háborúból való kiválásának előkészítésében.
1945 után Brazíliában, majd Portugáliában élt.
Hamvait 1993. szeptember 4-én szállították haza szülei földi maradványaival együtt Portugáliából és helyezték örök nyugalomra Kenderesen, a családi kriptában.
Bővebben interneten:  Magyar   English
 
HUBAY Andor
(Budapest, 1898 december 11. – Estoril [Portugália], 1971 február 19.): újságíró.
Irodalom: Nagy:2000

 

 

I


 

 

J


 

 

K


IV. KÁROLY : teljes nevén: Karl Franz Josef Ludwig Hubert Georg Maria von Österreich
(Persenbeug, Ausztria, 1887 augusztus 17. – Funchal, Madeira szigete, Portugália, 1922 április 1.) osztrák főherceg, a Habsburg-Lotaringiai-ház utolsó uralkodója, 1916 és 1918 között I. Károly néven az Osztrák Császárság utolsó császára és IV. Károly néven az utolsó magyar király.
IV. Károlyt 1916. december 30-án koronázták meg Budapesten. A koronázásra a Mátyás-templomban került sor, ahol – a koronázások történetében első ízben – a magyar himnuszt énekelték, nem az osztrákot. Vele együtt magyar királynévá koronázták feleségét, Zita Bourbon-pármai hercegnőt, akivel még 1911-ben kötött házasságot.
Két évi uralkodása után Ausztriát és Magyarországot köztársasággá kiáltották ki. Nem mondott le, de az új államformát elfogadta, mely az eckartsaui nyilatkozatban olvasható. 1921-ben két alkalommal is megpróbált visszatérni a trónra, sikertelenül.
II. János Pál pápa IV. Károlyt 2004. október 3-án Vatkánban, a Szent Péter téren boldoggá avatta.
Interneten:  Magyar   Deutsch   English   Português
 
KORNFELD Móric
Családjával 1944. június 26-án érkezett Lisszabonba.

 

KONDOR Lajos

(Csikvánd, Győr vm., 1928 június 22. – Fatima [Portugália], 2009 október 28.): teológiai tanár, posztulátor.

Középiskolai tanulmányait a győri bencés gimnáziumban és a székesfehérvári ciszterci gimnáziumban végezte. 1946-ban Kőszegen lépett be a verbiták (Isteni Ige Társasága) rendjébe. A németországi Bonnban tanult teológiát, itt szentelték pappá 1953-ban. 1954-ben rendje Portugáliába küldte, ahol a szemináriumban volt nevelő és tanár. 1961-től a még gyermekkorukban elhunyt fatimai pásztorgyermekek, Ferenc és Jácinta boldoggáavatási perének posztulátora lett.

Kondor atya életcélja a fatimai üzenet terjesztése volt, az általa fenntartott „Pásztorgyermekek Irodája” (Secretariado dos Pastorinhos). 1963-ban kezdte közzétenni Hírek a kis pásztorokról hírlevelet hét nyelven.
Sok éven át sikerült rejtve terjeszteni nem csak Fatima irodalmát és a Szeplőtelen Szív tiszteletét, hanem fatimai szentképeket és szobrokat is az akkori szocialista országokba.
1978-ban az akkori leirai püspökkel, Alberto Cosme do Amarallal együtt találkozott II. János Pál pápával, hogy hivatalosan is megkezdődhessen a boldoggáavatási eljárás.
Meisner bíboros, kölni érsek segítségével elérte, hogy II. János Pál pápa 2000. május 13-án Fatimában avassa boldoggá a két pásztorgyermeket, bár a korábbi tervek szerint a kihirdetés Rómában történt volna.

Kondor atyának nagy szerepe volt a fatimai Magyar Keresztút felépítésében, amely az 1956-ban külföldre menekült magyarok kezdeményezésére és adományaiból jött létre. A szerzetes mindig szeretettel fogadta a Fatimába érkező magyar zarándokokat, gyakran mondott szentmisét nekik.
2004 márciusában a Szükséget Szenvedő Egyház (Kirche in Not) nevű szervezet kitüntetést adományozott neki abból az alkalomból, hogy 50 éve élt és dolgozott papként Portugáliában. 2006 januárjában a portugál köztársasági elnök, Jorge Sampaio a portugál Köztársasági Lovagrend parancsnoki rangjával tüntette ki. Ugyanebben az évben októberben, a magyar nemzeti zarándoklat alkalmával Magyarország lisszaboni nagykövete adta át Kondor Lajosnak a Magyar Köztársasági Érdemrend Tiszti Keresztjét.

Kondor Lajos gyászszertartása 2009 október 30-án 11 órakor volt a fatimai bazilikában, utána a fatimai temetőben helyezték örök nyugalomra.

2011 november 10-én Fatima egyik terét Kondor Lajos atyáról nevezték el.

Forrás: Magyar Kurir

Irodalom: Magyar Katolikus Lexikon

 

 

L


I. LAJOS : Luís I.
(teljes nevén: Luís Filipe Maria Fernando Pedro de Alcântara António Miguel Rafael Gabriel Gonzaga Xavier Francisco de Assis João Augusto Júlio Valfando de Saxe-Coburgo-Gotha e Bragança)
(Lisszabon, 1838. október 31. – Cascais, 1889. október 19.) Portugália királya, a magyar csábrági és szitnyai herceg Koháry Mária Antónia Gabriella (1797-1862) unokája.
 
LŐRINCZ Lajos és LŐRINCZ Lajosné

PERJÉS Magdolna – CSABA Márta: Magyar emigráció Portugáliában.

= Palimpszeszt (Budapest, tudományos és kulturális folyóirat), 7(2001)15.

Interneten:  Magyar emigráció Portugáliában

 

 

M


MARDEL, Carlos : Carlos Martello, vagy Charles Mardell

(Mo., 1695 táján – [Portugália], 1863. szeptember 8.): magyar származásu építész, ezredes.

Hadmérnöként 1733-ban érkezett Portugáliába. Előbb kapitány, majd ezredes lett, és ezt a rangját haláláig megtartotta.

VAJKAI Zsófia: Carlos Mardel, Lisszabon XVII. sz-i magyar származású építésze.

= Palimpszeszt (Budapest, tudományos és kulturális folyóirat), 7(2001)15.

Interneten:   Carlos Mardel, Lisszabon XVII. sz-i magyar származású építésze

 

N


 

 

O


ORTH György

(Budapest, 1901. április 30. – Porto [Portugália], 1962. január 11.): edző, nyolcszoros magyar bajnok labdarúgó, kereskedő.

Irodalom: MÉL

 

 

Ö


 

 

P


V. PÉTER : Pedro V.
(teljes nevén Pedro de Alcántara Maria Fernando Miguel Rafael Gabriel Gonzaga Xavier João António Leopoldo Victor Francisco de Assis Júlio Amélio de Saxe-Coburgo-Gotha e Bragança)
(Lisszabon, 1837 szeptember 16. – Lisszabon, 1861 november 11.) Portugália királya, a magyar csábrági és szitnyai herceg Koháry Mária Antónia Gabriella (1797-1862) unokája.
 
Portugál-Magyar Baráti Társaság

 

 

R


 

 

S


 

 

SZ


 

 

T


 

 

U


 

 

Ü


 

 

V


VARGA János
Tüzérparancsnok
„A Magellán-expedició a Földet először kürülhajózó flotta öt hajóból állt: a „Trinidad”, „San Antonio”, „Concepción”, „Victoria” és „Santiago” vitorlásokból. Varga János tűzmester a „Concepción” tüzérségének parancsnoka volt. Amint t udjuk, az expedició 1519. augusztus 13-én indult el Sevillából, s még ugyanazon év december 13-án kötött ki a mai Rio de Janeiro partvidékén. Varga a „Concepción” elsüllyesztése után a „Trinidad” tüzérparancsnoka. Ez a hajó szegődött a „Victoria” nyomába, és a portugálok elfogták. Egy spanyol jezsuita történetíró, Pablo Pastells közétesz egy jegyzőkönyvet az Archivo de Simancas anyagából (El descubrimiento del Estrecho de Magallanes. Madrid, 1920.). Eszerint a „Trinidad” foglyai közül 5 embert 1526 júliusában áthoztak az indiai Cochinból Lisszabonba. Köztük volt Varga is. Innen már csak egy embernek, Juan Rodriguez matróznak sikerül hazaszöknie Spanyolországba. Varga a portugál főváros egyik börtöncellájában fejezte be életét.”
Forrás: Szabó László: Magyar múlt Dél-Amerikában (1519-1900). Budapest: 1982.  
 
VILLANI, Martinho : Martinho VILLANI

PERJÉS Magdolna – CSABA Márta: Magyar emigráció Portugáliában.

= Palimpszeszt (Budapest, tudományos és kulturális folyóirat), 7(2001)15.

Interneten:  Magyar emigráció Portugáliában

 

 

W


 

 

Z


ZENTAI Armand

PERJÉS Magdolna – CSABA Márta: Magyar emigráció Portugáliában.

= Palimpszeszt (Budapest, tudományos és kulturális folyóirat), 7(2001)15.

Interneten:  Magyar emigráció Portugáliában

 

 

ZS


 

 

 

 

 

 

 

 

Kérjük írja meg véleményét, javaslatait!

A visszajelzések segítenek az oldal fejlesztésében.

Ezzel az oldallal és a honlappal kapcsolatos véleményeket, észrevételeket, javaslatokat

az Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. CLOAKING e-mail címre várjuk.

 

Köszönjük a látogatást, kérjük nézzen vissza később is!

 

Ha tetszik honlapunk, ajánlja másoknak is!

www.ungerska.se

 

 

 

 

 

 

  

Északi Magyar Archívum. Felelős szerkesztő: Szöllősi Antal.
Copyright © 2011 Szöllősi Antal, Ungerska arkivet (Északi Magyar Archívum).
All Rights Reserved.