1462061
Ma
Tegnap
A héten
Múlt héten
Ebben a hónapban
Múlt hónapban
Összesen
72
400
2449
1457835
7927
13244
1462061

Te IP-címed: 54.161.71.87
2018-09-23 02:24

Belga-magyar lexikon

2013. március 08. péntek, 23:35
Írta: Szöllősi Antal

 

 

Írta (gyűjtötte és összeállította): SZÖLLŐSI  Antal

 

 

 

 

 

BELGA–MAGYAR LEXIKON

 

Belgiumban élt, vagy élő magyar (származású) személyek, egyesületek, folyóiratok, stb. adatai.

Magyarországon élt, vagy élő lengyel (származású) személyek, utazók, stb. adatai.

 

 

 

Rövidítések

Az Északi Magyar Archívum honlapján előforduló rövidítések és a felhasznált irodalom jegyzéke.

 

Az oldal visszakapcsolva: 2018. szeptember 11.

 

 

A


APPONYI Antal Lajos, gróf

(Bécs, 1877 április 23. - ?): volt főrendiházi tag.

1904-1914-ig a keredkedelemügyi miniszter szaktudósítója Brüsszelben.

 

 

B


BÁTORFFY-SCHWARZENBERG Károly báró
Belga állampolgárságú, honvéd őrnagy a magyar szabdságharcban.
Világos után Boszniába ment, és Omar pasa hadtestéhez csatlakozott. Kossuth számára fontos futárszolgálatotokat teljesített Belgrád és Konstantinápoly között.
 
BENICZKYNÉ BAJZA Lenke

(Pest, 1839. február 7. – Budapest, 1905. április 2.): magyar írónő, újságírónő Bajza József költő lánya, Bajza Jenő költő testvére.

1862-ben másodszor is férjhez ment Beniczky Ferenc későbbi Pest vármegyei főispánhoz. Nyugat európai körútra utazott, férjével együtt. Mint felső-középosztálybeli nő, megtehette, hogy külföldre, tengeri fürdőkbe menjen pihenni. Ausztrián, a német tartományokon át kocsiztak el a belgiumi Oestendig, az akkori Európa egyik felkapott üdülővárosába. Nagyszámú regénye jelent meg, ezek a maguk idejében igen népszerűek voltak.

Irodalom: MÉL

 

Berzeviczei és kakaslomniczi BERZEVICZY Gergely

(Nagylomnic, 1763. június 15. – Kakaslomnic, 1822. február 23.): haladó szellemű közgazdasági író, felvidéki birtokos.

Beutazta Németországot, Franciaországot, Belgiumot és Angliát. 

1802-ben munkássága elismeréséül a Göttingeni Tudós Társaság tagjai közé választotta.

Irodalom: Magyar néprajzi lexikon I. (A–E). (Budapest: 1977.)

 

 

C

 


CSICSERY-RÓNAY Erzsébet

(Budapest, 1946. március 26. – ): műfordító.
Irodalom: Nagy:2000.
 
CSIZI KISS József
Belgiumban telepedett le. 1950-től a Központi Tájékoztató (Brüsszel), 1950-1957-ig a Fáklya (Brüsszel) szerkesztője, 1950-1951-ig a Kis Pajtás kiadója, szerkesztője.

 

 

D


DEÁK Zoltán

(1905-1972).

1947-1951 között Belgiumban lakott.

A Szabad Toll (Brüsszel, 1948-1950), magyar emigráns újság szerkesztője.

 

 

E


 

 

F


FARKAS Pál

1980. márciusától a Kilátó (Grimbergen [Belgium]) szerkesztője.

 

FÉNYI Gyula (eredetileg Fink István)

(Sopron, 1845 január 8. – Kalocsa, 1927 december 21.): jezsuita szerzetes, tanár, csillagász.

Felsőfokú tanulmányait a pozsonyi és innsbrucki főiskolákon, továbbá Belgiumban folytatta.
 

FRIED Jenő

(Nagyszombat, 1900. március 13. – Brüsszel, 1943. augusztus 17): politikus, újságíró.

1939-tól Belgiumban lakott. Meggyilkolták.
 
FORGÁCH Ferenc,  ghymesi és gácsi
(Buda, 1530 körül – Padova, 1577. január 19.): humanista történetíró, bölcsészdoktor, váradi püspök.
1562. decemberében I. Ferdinánd megbízásából Antwerpenben, Belgium járt Keglevich Péter társával együtt, honnét a királyhoz intézett 1562. december 28-i levelét 1881-ben a Történeti Tár közölte.
 

 

G


GERTLER Endre
(Budapest, 1907. július 26. – Brüsszel, 1998. július 23.): hegedűművész, tanár.
Két alkalommal Antwerpenben és egyszer Pápán. Művészetét számos hanglemez őrzi – közülük több felvétel nemzetközi nagydíjat nyert. 1928-ban Brüsszelbe költözött.
1940-től a brüsszeli konzervatórium. Felesége Diane Andersen dán zongora művész volt.
 
GOTHARD Sándor
(Herény, 1859. február 6. – ?): mezőgazdasági szakíró.

Luxus-fegyverei, amelyeket saját tervei és rajzai alapján jórészt Belgiumban és Angliában készíttet a vele társaságba lépett cégekkel..

Irodalom: Révai:8
 
GRENÁCS László
(Nógrádsáp, 1933. november 16. – ): belgiumi magyar atomfizikus, professor emeritus,  MTA külső tag: 2007.
 
GROSSMANN Miksa
(? , 1872. – Bp., 1913. júl. 19.): szociáldemokrata politikus, újságíró, eredetileg nyomdász.

1889-ben külföldre ment, bejárta Németországot, Belgiumot, Hollandiát és Dániát.

Irodalom: Gárdos Mariska: Szállj gondolat (Bp., 1961).

 

 

H


HUSZÁR István

Belgiumi magyar költő

Irodalom: Nagy 2000

 

 

I


 

 

J


JÁLICS Ferenc

(Budapest, 1927. november 27 – ): jezsuita szerzetes, egyetemi tanár.

1951-1956 között Belgiumban élt. 1956-1978 között Chilében és Argentínában lakott. 1959-ben Buenos Airesben szentelték pappá.

Irodalom: Nagy:2000.

 

JÁSZAI Károly

(Nagyenyed, Alsó-Fehér vm., 1900. december 8. – Budapest, 1986. június 12.): asztalos, szerkesztő.

1929-től Belgiumban, 1931-től Franciaországban lakott. 1946-ban visszatért Magyarországra.

1931-től az Itt az Írás társszerkesztője, 1939-től a Világosság (Párizs) szerkesztője.
 
JÉKELYI László
(Szeged, 1906. november 5. – USA, ?): politikus.
1944 közepén a Svéd Vöröskereszt magyarországi főtitkára.
1947 májusában kinevezték a Magyar Köztársaság belgiumi és hollandiai követének, a miniszterelnök lemondatása miatt nem foglalta el állomáshelyét, ezért az FKGP Politikai Bizottsága június 20-án kizárta a pártból. Az Egyesült Államokban telepedett le, tagja lett a Magyar Nemzeti Bizottmánynak.
 
 
K

KÉTHLY Anna

(Budapest, 1889 november 16. – Blankerberge [Belgium], 1976. szeptember 7.): szociáldemokrata politikus., az Országgyűlés második női képviselője, 1922-től 1948-ig parlamenti képviselő. Az 1956-os forradalom idején újjáalakult Szociáldemokrata Párt elnöke és a Nagy Imre-kormány államminisztere.

 

 

KOVÁCS Erzsébet, RSCJ

(Ózd, Borsod vm., 1909. június 30. – La Ramée [Belgium], 1994. június 13.): szerzetesnő.

 

vitéz KOVÁCS Jenő György

Szerkesztő, lapkiadó. 1956-tól Belgiumban lakott.

Felelős szerkesztő és kiadója volt a Magyar-Turán-Sumir Szemlének (1963-1987).

Szerkesztője és kiadója volt a Magyarok Mindszenty Mozgalmi Híradójának (1972-?).
Irodalom: Németh:1975 ; Mildschütz:1977 ; Nagy:2000.
 
id. KÖLESÉRI Sámuel
(Nagyvárad, 1629. – Debrecen, 1683. július 16.): református lelkész és egyházi író, korának jelentős szónoka.
1654. május 22–én Belgiumba utazott, augusztus 19–től Leidenben tanult az egyetemen. Sok időt töltött Angliában, ahol tökéletesen megtanult angolul, szónokolt is angol nyelven.
1657-ben tért haza, Nagyváradon teológiai tanár lett.
Irodalom: ÚjMIL 2000:1227.
 
ifj. KÖLESÉRI Sámuel
(Szendrő, 1663. november 18. – Nagyszeben, 1732. december 24.): orvos, természettudós, erdélyi kormányszéki tanácsos.
A hollandiai Leydenben és Franekerben járt egyetemre, Teleki Mihály, Erdély kancellárja támogatásával. Teológiai, filozófiai és orvosi doktori diplomával tért haza Erdélybe, és Nagyszebenben lett tartományi főorvos. Erdély gazdag ásványvilága érdeklődését a bányászat felé fordította, és annak legjelentősebb szakemberévé vált. 1700-ban már az erdélyi bányászat felügyelőjévé nevezte ki I. Lipót császár, és megbízta a leromlott erdélyi bányászat újjászervezésével. Munkássága eredményeként Erdély nemesfém-bányászata fellendült, és újra virágkorát élte.
Több külföldi tudós társaság választotta tagjai sorába, köztük a londoni Royal Society (ennek első magyarországi tagja, 1729-ben), továbbá a német Academia Caesarea Leopoldino-Carolina és a páduai Tudós Társaság.
Csaknem négyezer kötetes könyvtára a kortárs nyugati természettudományos munkákkal Erdély egyik legnagyobb magángyűjteménye volt.
A nagyszebeni börtönben halt meg agyvérzés következtében.
Irodalom: ÚjMIL 2000:1227.
 
 
L

LÁMFALUSSY Sándor
(Kapuvár, 1929. április 26. – Ottignies-Louvain-la-Neuve [Belgium], 2015. május 9.): közgazdász, tőzsdepiaci szakértő, az euró „atyja”.
1949-ben hagyta el Magyarországot. 1949–1953 között a Leuveni Katolikus Egyetemen végezte közgazdasági tanulmányait és szerzett 1953-ban közgazdasági diplomát (Licence en sciences économiques). Alapító tagja volt a leuveni Mindszenty Diákotthonnak. 1953–1955-ig a Nuffield College (Oxford, Anglia) kutató hallgatója, majd 1957-ben doktori fokozatot szerzett (D. Phil. Economics). 1961–1962 között az USA-i Yale Egyetemen, majd 1965–1995 között a Leuveni Katolikus Egyetemen oktatott. 1997 óta Leuveni Katolikus Egyetemen Európa Tanulmányok Intézetét vezette.
 
LÁNYI Viktor Géza
(Rákosfalva, 1889. augusztus 8. – Brüsszel, 1962. október 19.): író, műfordító, zeneszerző.
1956 után a brüsszeli Nagy Imre Intézet Szemle című folyóiratának segédszerkesztője.

 

LUDVIGH János

(Szepesbéla, 1812. – Budapest, 1870. július 11.): politikus, újságíró.

A világosi fegyverletétel után Brüsszelbe menekült. Belga és francia lapokban sok cikket írt a magyar kérdésről. 1861-ben hazatért.1869-től a késmárki kerület képviselője.

 

 

M


MORINYI Ödön  (Edmund Pick-Morino, eredeti neve: Pick Ödön)

(Komárom, 1877. március 13. – Brüsszel mellett Dielbeek, 1958. szeptember 5.): festőművész. 

 

 

MUZSLAY István :: Stephan Muselay

(Bajót, Esztergom vm., 1923. január 9. – ): jezsuita szerzetes, pap, történész.

A Belgiumi Magyar Ifjúság kiadója és szerkesztője.

Irodalom: Nagy:2000

 

 

N


NAGY Sándor  

(Németbánya, 1868. május 18. – Gödöllő, 1950. március 14.) festő, grafikus, iparművész.

Ő készítette a hágai királyi palota fogadótermébe a Magyar-Holland Társaság felkérésére a Vilma királynő üvegablakot.

 

 

O


 

 

Ö


 

 

P


PETRÁSS Sári

(Budapest, 1888 – Antwerpen [Belgium], 1930. szeptember 8.): operettprimadonna.

1910-től Bécsben, Berlinben, 1912-ben Londonban, majd amerikai színpadokon aratta legnagyobb sikereit. Életét autóbaleset alkalmából vesztette el.

Irodalom: MÉL

 

PETRI Lajos

(Szeged, 1884. június 8. – Budapest, 1963. augusztus 26.): szobrász.

1909-től 1922-ig megszakításokkal Brüsszelben élt.

Irodalom: MÉL

 

 

R


Román Falvak Akció

Belgiumban a Romániában lerombolásra ítélt falvak iránti szolidaritásból 49129 kis házat állítottak ki Floreffa belga község kolostorának tövében. A világ legnagyobb kisfalvának házait kisdiákok formálták papírból, agyagból, fából a Román Falvak Akció-hoz országszerte csatlakozó belgiumi pedagógusok kezdeményezésére.

Forrás: Magyar Nemzet (Budapest), 1989. október 17.

 

RÓNAI Zoltán

(Budapest, 1880. augusztus 16. – Brüsszel, 1940. május 17.): ügyvéd, politikus.

A Tanácsköztársaság bukása után Bécsbe menekült, csatlakozott az ún. Két és feles Internacionálé magyar csoportjához. Ausztriában, Franciaországban, majd Belgiumban élt.

A németek belgiumi inváziója után öngyilkos lett.

 

ROTT Andor

(Budapest, 1897. június 14. – Antwerpen [Belgium], 1981. június 25.): feltaláló, vegyészmérnök.

 

 

S


SAMARJAY Lajos

(Pozsony, 1870. március 26.Budapest, 1946. augusztus 14.): gépészmérnök, a MÁV elnöke, államtitkár.

1893-1898-ig a MÁV. Gépgyárában dolgozott, közben egyévi tanulmányútra Belgiumba küldték.

Több belga és német rendjellel is kitüntették.

 

SCHWARTZ Elemér

(Vasvörösvár, 1890. augusztus 25. – Würzburg [Németország] 1962. január 21.): nyelvész; egyetemi tanár.

1949-ben Belgiumba távozott, ahol 1950-től haláláig a louvaini egyetemen a német nyelv és néprajz tanára volt.

1951-ben Rómában részt vett az Academia Catholica Hungarica megalapításában.

Kutatásainak főterületei: nyelvjárástan, névtudomány, szellemi néprajz.

Szerkesztette a Német nyelvészeti és néprajzi dolgozatok és a Német néprajztanalmányak című sorozatokat.

SOÓS József

(Apostag, 1921. december 20. – Antwerpen [Belgium], 2008. augusztus 15.): sámánfestő.

 

 

SZ


SZABÓ Ferenc, dr., S.J.
(Kálócfa, 1931 február 4. – ): jezsuita szerzetes, teológus, tanár, író, költő, újságíró, volt rádióműsor-szerkesztő, a Távlatok címűfolyóirat főszerkesztője.
 
SZÁSZ Béla

(Szombathely, 1910. július 9. – Norfolk [Anglia], 1999.): író, újságíró, a Rajk-per egyik mellékvádlottja.

1959–1963 között részt vett a brüsszeli Nagy Imre Intézet munkájában, a Szemle és a Levélhíradó társszerkesztője lett.
 
SZONDIS, Sandor
(Budapest, 1920. augusztus 25. – Sint-Lambrechts-Woluwe [Belgium], 1977. július 9.): magyar származású flamand politikus.

 

 

T


THÜR Lívia

(Mosonszolnok, Moson vm., 1935. - ): közgazdász, egyetemi tanár.

Belgiumból 1959-ben Kanadába költözött.

 

THÜR Ottó

(Dárda, Baranya vm., 1928 augusztus 1. – ): közgazdász, egyetemi tanár.

Belgiumból 1959-ben Kanadába költözött.

 

TOLNAY Márta

Belgiumi magyar író

TORDAY Emil

(Budapest, 1875. június 22. – London, 1931. május 9.): Afrika-utazó, néprajzi kutató.

Budapesten és Münchenben járt iskolába. 1895-ben Belgiumba ment. 1900-ig Brüsszelben volt banktisztviselő. A belga állam kinevezte Kongóba köz-igazgatási hivatalfőnöknek. 1900-tól 4 évig az afrikai tavak vidékén, Katangában végzett kutatómunkát. 1905-1907 között Kongó déli mellékfolyóinak vidékén kutatott az angol Royal Anthropological Institute megbízásából. 1907-1909-ben a Kassai, Sankuru és Kwilu folyók mentén végzett antropológiai és nyelvészeti tanulmányokat, valamint néprajzi gyűjtést a British Museum részére. Nyolc afrikai nyelvet beszélt. Embertani és néprajzi megfigyelései jelentősek. Az összegyűjtött tárgyi anyag is páratlanul értékes. Egy 350 db-ból álló néprajzi gyűjteményt az Magyar Nemzeti Múzeumnak adományozott. Az afrikai éghajlat okozta betegségek legyengítették. Az 1910-es évektől Londonban élt, a British Múzeumban dolgozott és több kötetben számolt be afrikai gyűjtőútjairól.

 

TÖTTÖSY Ernő :: Ernest Töttösy
(Szombathely, Vas vm., 1918. december 8. – Brüsszel, 2009. március 25.): ügyvéd, jogi szakíró.
 
TUBIZE (hollandul Tubeka)
Sárvárról egy egész leányüzem kitelepült Tubizébe (Belgium).

Az első világháború után Sárvár fejlődése megállt, majd a műselyemgyár bezárása után sok lakos kivándorolt Franciaországba, illetve Belgiumba.

 
U

 

 

Ü



 

 

V

 


VANCSEK Lőrinc
1979-ben a Belgiumi Magyarok Kulturális Egyesületének elnöke volt.

 

 

W

 


WOLF Emil
(Budapest, 1886. január 2. – Coq-sur-Mer [Belgium], 1947. július 15.): magyar feltaláló, gyógyszerész, vegyészmérnök, az önálló magyar gyógyszeripar egyik megteremtője.
1944-ben deportálták Németországba.1945-ben tért haza, majd újból vezérigazgatóként elkezdte újjászervezni gyárát. Munkásságának köszönhető a Chinoin hírnevének öregbítése, melynek érdekében külföldi utat is vállalt, s túlhajszolt iramban dolgozott. Belgiumban hunyt el, rövid betegség után.
 

 
Z
 

 

 

 

ZS



 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kérjük írja meg véleményét, javaslatait!

 

A visszajelzések segítenek az oldal fejlesztésében.

 

Ha tetszik honlapunk, ajánlja másoknak is!

www.ungerska.se

 

 

 

 

 

 

 

Északi Magyar Archívum. Felelős szerkesztő: Szöllősi Antal.
Copyright © 2011 Szöllősi Antal, Ungerska arkivet (Északi Magyar Archívum).
All Rights Reserved.