2806209
Ma
Tegnap
A héten
Múlt héten
Ebben a hónapban
Múlt hónapban
Összesen
1241
1378
1241
2798418
28683
55659
2806209
Te IP-címed: 44.201.94.72
2022-06-27 10:14
Belga-magyar lexikon
Írta (gyűjtötte és összeállította): SZÖLLŐSI Antal
BELGA–MAGYAR LEXIKON
Belgiumban élt, vagy élő magyar (származású) személyek, egyesületek, folyóiratok, stb. adatai.
Magyarországon élt, vagy élő lengyel (származású) személyek, utazók, stb. adatai.
Az Északi Magyar Archívum honlapján előforduló rövidítések és a felhasznált irodalom jegyzéke.
A
APPONYI Antal Lajos, gróf
(Bécs, 1877 április 23. - ?): volt főrendiházi tag.
1904-1914-ig a keredkedelemügyi miniszter szaktudósítója Brüsszelben.
B
BÁTORFFY-SCHWARZENBERG Károly báró
Belga állampolgárságú, honvéd őrnagy a magyar szabdságharcban.
Világos után Boszniába ment, és Omar pasa hadtestéhez csatlakozott. Kossuth számára fontos futárszolgálatotokat teljesített Belgrád és Konstantinápoly között.
BENICZKYNÉ BAJZA Lenke
(Pest, 1839. február 7. – Budapest, 1905. április 2.): magyar írónő, újságírónő Bajza József költő lánya, Bajza Jenő költő testvére.
1862-ben másodszor is férjhez ment Beniczky Ferenc későbbi Pest vármegyei főispánhoz. Nyugat európai körútra utazott, férjével együtt. Mint felső-középosztálybeli nő, megtehette, hogy külföldre, tengeri fürdőkbe menjen pihenni. Ausztrián, a német tartományokon át kocsiztak el a belgiumi Oestendig, az akkori Európa egyik felkapott üdülővárosába. Nagyszámú regénye jelent meg, ezek a maguk idejében igen népszerűek voltak.
Irodalom: MÉL
Berzeviczei és kakaslomniczi BERZEVICZY Gergely
(Nagylomnic, 1763. június 15. – Kakaslomnic, 1822. február 23.): haladó szellemű közgazdasági író, felvidéki birtokos.
Beutazta Németországot, Franciaországot, Belgiumot és Angliát.
1802-ben munkássága elismeréséül a Göttingeni Tudós Társaság tagjai közé választotta.
Irodalom: Magyar néprajzi lexikon I. (A–E). (Budapest: 1977.)
C
CSICSERY-RÓNAY Erzsébet
(Budapest, 1946. március 26. – ): műfordító.
Irodalom: Nagy:2000.
Irodalom: Nagy:2000.
CSIZI KISS József
Belgiumban telepedett le. 1950-től a Központi Tájékoztató (Brüsszel), 1950-1957-ig a Fáklya (Brüsszel) szerkesztője, 1950-1951-ig a Kis Pajtás kiadója, szerkesztője.
D
DEÁK Zoltán
(1905-1972).
1947-1951 között Belgiumban lakott.
A Szabad Toll (Brüsszel, 1948-1950), magyar emigráns újság szerkesztője.
E
F
FARKAS Pál
1980. márciusától a Kilátó (Grimbergen [Belgium]) szerkesztője.
FÉNYI Gyula (eredetileg Fink István)
(Sopron, 1845 január 8. – Kalocsa, 1927 december 21.): jezsuita szerzetes, tanár, csillagász.
Felsőfokú tanulmányait a pozsonyi és innsbrucki főiskolákon, továbbá Belgiumban folytatta.
FRIED Jenő
(Nagyszombat, 1900. március 13. – Brüsszel, 1943. augusztus 17): politikus, újságíró.
1939-tól Belgiumban lakott. Meggyilkolták.
FORGÁCH Ferenc, ghymesi és gácsi
(Buda, 1530 körül – Padova, 1577. január 19.): humanista történetíró, bölcsészdoktor, váradi püspök.
1562. decemberében I. Ferdinánd megbízásából Antwerpenben, Belgium járt Keglevich Péter társával együtt, honnét a királyhoz intézett 1562. december 28-i levelét 1881-ben a Történeti Tár közölte.
G
GERTLER Endre
(Budapest, 1907. július 26. – Brüsszel, 1998. július 23.): hegedűművész, tanár.
Két alkalommal Antwerpenben és egyszer Pápán. Művészetét számos hanglemez őrzi – közülük több felvétel nemzetközi nagydíjat nyert. 1928-ban Brüsszelbe költözött.
1940-től a brüsszeli konzervatórium. Felesége Diane Andersen dán zongora művész volt.
GOTHARD Sándor
(Herény, 1859. február 6. – ?): mezőgazdasági szakíró.
Luxus-fegyverei, amelyeket saját tervei és rajzai alapján jórészt Belgiumban és Angliában készíttet a vele társaságba lépett cégekkel..
Irodalom: Révai:8
GRENÁCS László
(Nógrádsáp, 1933. november 16. – ): belgiumi magyar atomfizikus, professor emeritus, MTA külső tag: 2007.
GROSSMANN Miksa
(? , 1872. – Bp., 1913. júl. 19.): szociáldemokrata politikus, újságíró, eredetileg nyomdász.
1889-ben külföldre ment, bejárta Németországot, Belgiumot, Hollandiát és Dániát.
Irodalom: Gárdos Mariska: Szállj gondolat (Bp., 1961).
H
HUSZÁR István
Belgiumi magyar költő
Irodalom: Nagy 2000
I
J
JÁLICS Ferenc
(Budapest, 1927. november 27 – ): jezsuita szerzetes, egyetemi tanár.
1951-1956 között Belgiumban élt. 1956-1978 között Chilében és Argentínában lakott. 1959-ben Buenos Airesben szentelték pappá.
Irodalom: Nagy:2000.
JÁSZAI Károly
(Nagyenyed, Alsó-Fehér vm., 1900. december 8. – Budapest, 1986. június 12.): asztalos, szerkesztő.
1929-től Belgiumban, 1931-től Franciaországban lakott. 1946-ban visszatért Magyarországra.
1931-től az Itt az Írás társszerkesztője, 1939-től a Világosság (Párizs) szerkesztője.
JÉKELYI László
(Szeged, 1906. november 5. – USA, ?): politikus.
1944 közepén a Svéd Vöröskereszt magyarországi főtitkára.
1947 májusában kinevezték a Magyar Köztársaság belgiumi és hollandiai követének, a miniszterelnök lemondatása miatt nem foglalta el állomáshelyét, ezért az FKGP Politikai Bizottsága június 20-án kizárta a pártból. Az Egyesült Államokban telepedett le, tagja lett a Magyar Nemzeti Bizottmánynak.
K
KÉTHLY Anna
(Budapest, 1889 november 16. – Blankerberge [Belgium], 1976. szeptember 7.): szociáldemokrata politikus., az Országgyűlés második női képviselője, 1922-től 1948-ig parlamenti képviselő. Az 1956-os forradalom idején újjáalakult Szociáldemokrata Párt elnöke és a Nagy Imre-kormány államminisztere.
KOVÁCS Erzsébet, RSCJ
(Ózd, Borsod vm., 1909. június 30. – La Ramée [Belgium], 1994. június 13.): szerzetesnő.
vitéz KOVÁCS Jenő György
Szerkesztő, lapkiadó. 1956-tól Belgiumban lakott.
Felelős szerkesztő és kiadója volt a Magyar-Turán-Sumir Szemlének (1963-1987).
Szerkesztője és kiadója volt a Magyarok Mindszenty Mozgalmi Híradójának (1972-?).
Irodalom: Németh:1975 ; Mildschütz:1977 ; Nagy:2000.
id. KÖLESÉRI Sámuel
(Nagyvárad, 1629. – Debrecen, 1683. július 16.): református lelkész és egyházi író, korának jelentős szónoka.
1654. május 22–én Belgiumba utazott, augusztus 19–től Leidenben tanult az egyetemen. Sok időt töltött Angliában, ahol tökéletesen megtanult angolul, szónokolt is angol nyelven.
1657-ben tért haza, Nagyváradon teológiai tanár lett.
Irodalom: ÚjMIL 2000:1227.
ifj. KÖLESÉRI Sámuel
(Szendrő, 1663. november 18. – Nagyszeben, 1732. december 24.): orvos, természettudós, erdélyi kormányszéki tanácsos.
A hollandiai Leydenben és Franekerben járt egyetemre, Teleki Mihály, Erdély kancellárja támogatásával. Teológiai, filozófiai és orvosi doktori diplomával tért haza Erdélybe, és Nagyszebenben lett tartományi főorvos. Erdély gazdag ásványvilága érdeklődését a bányászat felé fordította, és annak legjelentősebb szakemberévé vált. 1700-ban már az erdélyi bányászat felügyelőjévé nevezte ki I. Lipót császár, és megbízta a leromlott erdélyi bányászat újjászervezésével. Munkássága eredményeként Erdély nemesfém-bányászata fellendült, és újra virágkorát élte.
Több külföldi tudós társaság választotta tagjai sorába, köztük a londoni Royal Society (ennek első magyarországi tagja, 1729-ben), továbbá a német Academia Caesarea Leopoldino-Carolina és a páduai Tudós Társaság.
Csaknem négyezer kötetes könyvtára a kortárs nyugati természettudományos munkákkal Erdély egyik legnagyobb magángyűjteménye volt.
A nagyszebeni börtönben halt meg agyvérzés következtében.
Irodalom: ÚjMIL 2000:1227.
L
LÁMFALUSSY Sándor
(Kapuvár, 1929. április 26. – Ottignies-Louvain-la-Neuve [Belgium], 2015. május 9.): közgazdász, tőzsdepiaci szakértő, az euró „atyja”.
1949-ben hagyta el Magyarországot. 1949–1953 között a Leuveni Katolikus Egyetemen végezte közgazdasági tanulmányait és szerzett 1953-ban közgazdasági diplomát (Licence en sciences économiques). Alapító tagja volt a leuveni Mindszenty Diákotthonnak. 1953–1955-ig a Nuffield College (Oxford, Anglia) kutató hallgatója, majd 1957-ben doktori fokozatot szerzett (D. Phil. Economics). 1961–1962 között az USA-i Yale Egyetemen, majd 1965–1995 között a Leuveni Katolikus Egyetemen oktatott. 1997 óta Leuveni Katolikus Egyetemen Európa Tanulmányok Intézetét vezette.
LÁNYI Viktor Géza
(Rákosfalva, 1889. augusztus 8. – Brüsszel, 1962. október 19.): író, műfordító, zeneszerző.
1956 után a brüsszeli Nagy Imre Intézet Szemle című folyóiratának segédszerkesztője.
LUDVIGH János
(Szepesbéla, 1812. – Budapest, 1870. július 11.): politikus, újságíró.
A világosi fegyverletétel után Brüsszelbe menekült. Belga és francia lapokban sok cikket írt a magyar kérdésről. 1861-ben hazatért.1869-től a késmárki kerület képviselője.
M
MORINYI Ödön (Edmund Pick-Morino, eredeti neve: Pick Ödön)
(Komárom, 1877. március 13. – Brüsszel mellett Dielbeek, 1958. szeptember 5.): festőművész.
MUZSLAY István :: Stephan Muselay
(Bajót, Esztergom vm., 1923. január 9. – ): jezsuita szerzetes, pap, történész.
A Belgiumi Magyar Ifjúság kiadója és szerkesztője.
Irodalom: Nagy:2000
N
NAGY János, B.
(1941-) belgiumi magyar kémikus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (k. 2001).
NAGY Ferenc
(Szőlőskislak, 1931. január 8. – Pilisvörösvár, 2017. március 17.) jezsuita pap
1970-1972 között a leuveni magyar egyetemista kollégium (Mindszenty kollégium) igazgatója.
(Németbánya, 1868. május 18. – Gödöllő, 1950. március 14.) festő, grafikus, iparművész.
Ő készítette a hágai királyi palota fogadótermébe a Magyar-Holland Társaság felkérésére a Vilma királynő üvegablakot.
NOVÁK Éva
(Budapest, 1930. január 8. – Brüsszel, 2005. június 30.) olimpiai bajnok és többszörös világrekorder magyar úszónő, Novák Ilona szintén olimpiai bajnok úszónő testvére. Ő volt az első magyar nő, aki világcsúcsot úszott.
O
Ö
P
PETRÁSS Sári
(Budapest, 1888 – Antwerpen [Belgium], 1930. szeptember 8.): operettprimadonna.
1910-től Bécsben, Berlinben, 1912-ben Londonban, majd amerikai színpadokon aratta legnagyobb sikereit. Életét autóbaleset alkalmából vesztette el.
Irodalom: MÉL
PETRI Lajos
(Szeged, 1884. június 8. – Budapest, 1963. augusztus 26.): szobrász.
1909-től 1922-ig megszakításokkal Brüsszelben élt.
Irodalom: MÉL
PURKIRCHER György
(Pozsony, 1530 körül – Pozsony, 1578): orvos, botanikus.
Orvosi tanulmányait 1556-tól a wittenbergi egyetemen, majd 1561-1563-ban Paduában folytatta, ahol 1563 decemberében doktorrá avatták. Párizsban botanikai tanulmányokat folytatott, majd hazatárt. 1564-től Pozsonyban volt gyakorló orvos. Háza körül orvosbotanikai kertet létesített. A belga Carolus Clusius (1526-1609) kora legnagyobb botanikusa, aki bejárta Németország, Franciaország, Spanyolország, Magyarország, Portugália, Ausztria hegyeit, és megvetette az alapját a tudományos botanikának. Neki köszönhetjük, hogy mi, magyarok vagyunk a spanyolok után a második nemzet, amely már a XVI. században irodalmi „önálló flórával” rendelkezett. Clusius nem csak barátjának tartotta Purkirchert, hanem botanikusként is igen nagyra értékelte. Olyannyira, hogy egy általa leírt babfajtát róla nevezett el („Phaseolus maior varius, sive Purkircherianus”). Mint a botanikát maga is tudós felkészültséggel művelő Batthyány Boldizsár németújvári várúr vendége, Clusius a Dunántúl nyugati vidékein is gyakran gyűjtött növényeket. Ilyenkor nem mulasztotta el, hogy meglátogassa Pozsonyban tudós barátját.
Irodalom: MÉL 451
R
RÁCZ Árpád
A Brüsszelben kiadott Új Magyar Élet (1951) című lap felelős kiadója és szerkesztője volt.
Belgiumban a Romániában lerombolásra ítélt falvak iránti szolidaritásból 49129 kis házat állítottak ki Floreffa belga község kolostorának tövében. A világ legnagyobb kisfalvának házait kisdiákok formálták papírból, agyagból, fából a Román Falvak Akció-hoz országszerte csatlakozó belgiumi pedagógusok kezdeményezésére.
Forrás: Magyar Nemzet (Budapest), 1989. október 17.
RÓNAI Zoltán
(Budapest, 1880. augusztus 16. – Brüsszel, 1940. május 17.): ügyvéd, politikus.
A Tanácsköztársaság bukása után Bécsbe menekült, csatlakozott az ún. Két és feles Internacionálé magyar csoportjához. Ausztriában, Franciaországban, majd Belgiumban élt.
A németek belgiumi inváziója után öngyilkos lett.
ROTT Andor
(Budapest, 1897. június 14. – Antwerpen [Belgium], 1981. június 25.): feltaláló, vegyészmérnök.
S
SAMARJAY Lajos
(Pozsony, 1870. március 26. – Budapest, 1946. augusztus 14.): gépészmérnök, a MÁV elnöke, államtitkár.
1893-1898-ig a MÁV. Gépgyárában dolgozott, közben egyévi tanulmányútra Belgiumba küldték.
Több belga és német rendjellel is kitüntették.
SCHWARTZ Elemér
(Vasvörösvár, 1890. augusztus 25. – Würzburg [Németország] 1962. január 21.): nyelvész; egyetemi tanár.
1949-ben Belgiumba távozott, ahol 1950-től haláláig a louvaini egyetemen a német nyelv és néprajz tanára volt.
1951-ben Rómában részt vett az Academia Catholica Hungarica megalapításában.
Kutatásainak főterületei: nyelvjárástan, névtudomány, szellemi néprajz.
Szerkesztette a Német nyelvészeti és néprajzi dolgozatok és a Német néprajztanalmányak című sorozatokat.
SOÓS József
(Apostag, 1921. december 20. – Antwerpen [Belgium], 2008. augusztus 15.): sámánfestő.
SZ
SZABÓ Ferenc, dr., S.J.
(Kálócfa, 1931 február 4. – ): jezsuita szerzetes, teológus, tanár, író, költő, újságíró, volt rádióműsor-szerkesztő, a Távlatok címűfolyóirat főszerkesztője.
SZÁSZ Béla
(Szombathely, 1910. július 9. – Norfolk [Anglia], 1999.): író, újságíró, a Rajk-per egyik mellékvádlottja.
1959–1963 között részt vett a brüsszeli Nagy Imre Intézet munkájában, a Szemle és a Levélhíradó társszerkesztője lett.
SZONDIS, Sandor
(Budapest, 1920. augusztus 25. – Sint-Lambrechts-Woluwe [Belgium], 1977. július 9.): magyar származású flamand politikus.
T
THÜR Lívia
(Mosonszolnok, Moson vm., 1935. - ): közgazdász, egyetemi tanár.
Belgiumból 1959-ben Kanadába költözött.
THÜR Ottó
(Dárda, Baranya vm., 1928 augusztus 1. – ): közgazdász, egyetemi tanár.
Belgiumból 1959-ben Kanadába költözött.
TOLNAY Márta
Belgiumi magyar író
TORDAY Emil
(Budapest, 1875. június 22. – London, 1931. május 9.): Afrika-utazó, néprajzi kutató.
Budapesten és Münchenben járt iskolába. 1895-ben Belgiumba ment. 1900-ig Brüsszelben volt banktisztviselő. A belga állam kinevezte Kongóba köz-igazgatási hivatalfőnöknek. 1900-tól 4 évig az afrikai tavak vidékén, Katangában végzett kutatómunkát. 1905-1907 között Kongó déli mellékfolyóinak vidékén kutatott az angol Royal Anthropological Institute megbízásából. 1907-1909-ben a Kassai, Sankuru és Kwilu folyók mentén végzett antropológiai és nyelvészeti tanulmányokat, valamint néprajzi gyűjtést a British Museum részére. Nyolc afrikai nyelvet beszélt. Embertani és néprajzi megfigyelései jelentősek. Az összegyűjtött tárgyi anyag is páratlanul értékes. Egy 350 db-ból álló néprajzi gyűjteményt az Magyar Nemzeti Múzeumnak adományozott. Az afrikai éghajlat okozta betegségek legyengítették. Az 1910-es évektől Londonban élt, a British Múzeumban dolgozott és több kötetben számolt be afrikai gyűjtőútjairól.
TÖRLEY József :: Csantavéri Törley József Ernő Félix
(Szabadka, 1858. január 10. – Oostende, Belgium, 1907. július 28.) gyáros, a pezsgőgyártás budafoki meghonosítója.
1907-ben a gyár megalapításának 25. évfordulóját nagy pompával ünnepelték meg, de az eseményt az alapító nem sokkal élte túl, július 28-án oostendei nyaralása közben, vakbélgyulladás-perforáció miatt váratlanul meghalt.
TÖTTÖSY Ernő :: Ernest Töttösy
(Szombathely, Vas vm., 1918. december 8. – Brüsszel, 2009. március 25.): ügyvéd, jogi szakíró.
(Szombathely, Vas vm., 1918. december 8. – Brüsszel, 2009. március 25.): ügyvéd, jogi szakíró.
TUBIZE (hollandul Tubeka)
Sárvárról egy egész leányüzem kitelepült Tubizébe (Belgium).
Az első világháború után Sárvár fejlődése megállt, majd a műselyemgyár bezárása után sok lakos kivándorolt Franciaországba, illetve Belgiumba.
U
Ü
V
VANCSEK Lőrinc
1979-ben a Belgiumi Magyarok Kulturális Egyesületének elnöke volt.
1979-ben a Belgiumi Magyarok Kulturális Egyesületének elnöke volt.
W
WOLF Emil
(Budapest, 1886. január 2. – Coq-sur-Mer [Belgium], 1947. július 15.): magyar feltaláló, gyógyszerész, vegyészmérnök, az önálló magyar gyógyszeripar egyik megteremtője.
1944-ben deportálták Németországba.1945-ben tért haza, majd újból vezérigazgatóként elkezdte újjászervezni gyárát. Munkásságának köszönhető a Chinoin hírnevének öregbítése, melynek érdekében külföldi utat is vállalt, s túlhajszolt iramban dolgozott. Belgiumban hunyt el, rövid betegség után.
Z
ZS
ZSÓFIA magyar királyné :: Loozi Zsófia [Sofia van Loon]
(1044/1046 körül – 1075 előtt) I. Géza Árpád-házi magyar király első felesége, Könyves Kálmán édesanyja.
Édesapja a magyar források szerint Arnulf belga-limburgi herceg volt. Rudolf limburgi herceg fia. Édesanyja Luitgard namuri grófnő volt. Zsófia valamikor 1062 körül feleségül ment Géza magyar herceghez, a későbbi I. Gézához.
A források szerint hét gyermekük született.
Kérjük írja meg véleményét, javaslatait!
A visszajelzések segítenek az oldal fejlesztésében.
Ha tetszik honlapunk, ajánlja másoknak is!
Északi Magyar Archívum. Felelős szerkesztő: Szöllősi Antal.
Copyright © 2011 Szöllősi Antal, Ungerska arkivet (Északi Magyar Archívum).
All Rights Reserved.
Copyright © 2011 Szöllősi Antal, Ungerska arkivet (Északi Magyar Archívum).
All Rights Reserved.