Írta (gyűjtötte és összeállította): SZÖLLŐSI Antal
BELGA–MAGYAR LEXIKON
Belgiumban élt, vagy élő magyar (származású) személyek, egyesületek, folyóiratok, stb. adatai.
Magyarországon élt, vagy élő lengyel (származású) személyek, utazók, stb. adatai.
Az Északi Magyar Archívum honlapján előforduló rövidítések és a felhasznált irodalom jegyzéke.
Az oldal visszakapcsolva: 2018. szeptember 11.
A
APPONYI Antal Lajos, gróf
(Bécs, 1877 április 23. - ?): volt főrendiházi tag.
1904-1914-ig a keredkedelemügyi miniszter szaktudósítója Brüsszelben.
B
(Pest, 1839. február 7. – Budapest, 1905. április 2.): magyar írónő, újságírónő Bajza József költő lánya, Bajza Jenő költő testvére.
1862-ben másodszor is férjhez ment Beniczky Ferenc későbbi Pest vármegyei főispánhoz. Nyugat európai körútra utazott, férjével együtt. Mint felső-középosztálybeli nő, megtehette, hogy külföldre, tengeri fürdőkbe menjen pihenni. Ausztrián, a német tartományokon át kocsiztak el a belgiumi Oestendig, az akkori Európa egyik felkapott üdülővárosába. Nagyszámú regénye jelent meg, ezek a maguk idejében igen népszerűek voltak.
Irodalom: MÉL
Berzeviczei és kakaslomniczi BERZEVICZY Gergely
(Nagylomnic, 1763. június 15. – Kakaslomnic, 1822. február 23.): haladó szellemű közgazdasági író, felvidéki birtokos.
Beutazta Németországot, Franciaországot, Belgiumot és Angliát.
1802-ben munkássága elismeréséül a Göttingeni Tudós Társaság tagjai közé választotta.
Irodalom: Magyar néprajzi lexikon I. (A–E). (Budapest: 1977.)
C
CSICSERY-RÓNAY Erzsébet
D
DEÁK Zoltán
(1905-1972).
1947-1951 között Belgiumban lakott.
A Szabad Toll (Brüsszel, 1948-1950), magyar emigráns újság szerkesztője.
E
F
FARKAS Pál
1980. márciusától a Kilátó (Grimbergen [Belgium]) szerkesztője.
FÉNYI Gyula (eredetileg Fink István)
(Sopron, 1845 január 8. – Kalocsa, 1927 december 21.): jezsuita szerzetes, tanár, csillagász.
Felsőfokú tanulmányait a pozsonyi és innsbrucki főiskolákon, továbbá Belgiumban folytatta.
FRIED Jenő
(Nagyszombat, 1900. március 13. – Brüsszel, 1943. augusztus 17): politikus, újságíró.
G
Luxus-fegyverei, amelyeket saját tervei és rajzai alapján jórészt Belgiumban és Angliában készíttet a vele társaságba lépett cégekkel..
1889-ben külföldre ment, bejárta Németországot, Belgiumot, Hollandiát és Dániát.
Irodalom: Gárdos Mariska: Szállj gondolat (Bp., 1961).
H
HUSZÁR István
Belgiumi magyar költő
Irodalom: Nagy 2000
I
J
JÁLICS Ferenc
(Budapest, 1927. november 27 – ): jezsuita szerzetes, egyetemi tanár.
1951-1956 között Belgiumban élt. 1956-1978 között Chilében és Argentínában lakott. 1959-ben Buenos Airesben szentelték pappá.
Irodalom: Nagy:2000.
JÁSZAI Károly
(Nagyenyed, Alsó-Fehér vm., 1900. december 8. – Budapest, 1986. június 12.): asztalos, szerkesztő.
1929-től Belgiumban, 1931-től Franciaországban lakott. 1946-ban visszatért Magyarországra.
KÉTHLY Anna
(Budapest, 1889 november 16. – Blankerberge [Belgium], 1976. szeptember 7.): szociáldemokrata politikus., az Országgyűlés második női képviselője, 1922-től 1948-ig parlamenti képviselő. Az 1956-os forradalom idején újjáalakult Szociáldemokrata Párt elnöke és a Nagy Imre-kormány államminisztere.
KOVÁCS Erzsébet, RSCJ
(Ózd, Borsod vm., 1909. június 30. – La Ramée [Belgium], 1994. június 13.): szerzetesnő.
vitéz KOVÁCS Jenő György
Szerkesztő, lapkiadó. 1956-tól Belgiumban lakott.
Felelős szerkesztő és kiadója volt a Magyar-Turán-Sumir Szemlének (1963-1987).
LUDVIGH János
(Szepesbéla, 1812. – Budapest, 1870. július 11.): politikus, újságíró.
A világosi fegyverletétel után Brüsszelbe menekült. Belga és francia lapokban sok cikket írt a magyar kérdésről. 1861-ben hazatért.1869-től a késmárki kerület képviselője.
M
MORINYI Ödön (Edmund Pick-Morino, eredeti neve: Pick Ödön)
(Komárom, 1877. március 13. – Brüsszel mellett Dielbeek, 1958. szeptember 5.): festőművész.
MUZSLAY István :: Stephan Muselay
(Bajót, Esztergom vm., 1923. január 9. – ): jezsuita szerzetes, pap, történész.
A Belgiumi Magyar Ifjúság kiadója és szerkesztője.
Irodalom: Nagy:2000
N
NAGY Sándor
(Németbánya, 1868. május 18. – Gödöllő, 1950. március 14.) festő, grafikus, iparművész.
Ő készítette a hágai királyi palota fogadótermébe a Magyar-Holland Társaság felkérésére a Vilma királynő üvegablakot.
O
Ö
P
PETRÁSS Sári
(Budapest, 1888 – Antwerpen [Belgium], 1930. szeptember 8.): operettprimadonna.
1910-től Bécsben, Berlinben, 1912-ben Londonban, majd amerikai színpadokon aratta legnagyobb sikereit. Életét autóbaleset alkalmából vesztette el.
Irodalom: MÉL
PETRI Lajos
(Szeged, 1884. június 8. – Budapest, 1963. augusztus 26.): szobrász.
1909-től 1922-ig megszakításokkal Brüsszelben élt.
Irodalom: MÉL
R
Román Falvak Akció
Belgiumban a Romániában lerombolásra ítélt falvak iránti szolidaritásból 49129 kis házat állítottak ki Floreffa belga község kolostorának tövében. A világ legnagyobb kisfalvának házait kisdiákok formálták papírból, agyagból, fából a Román Falvak Akció-hoz országszerte csatlakozó belgiumi pedagógusok kezdeményezésére.
Forrás: Magyar Nemzet (Budapest), 1989. október 17.
RÓNAI Zoltán
(Budapest, 1880. augusztus 16. – Brüsszel, 1940. május 17.): ügyvéd, politikus.
A Tanácsköztársaság bukása után Bécsbe menekült, csatlakozott az ún. Két és feles Internacionálé magyar csoportjához. Ausztriában, Franciaországban, majd Belgiumban élt.
A németek belgiumi inváziója után öngyilkos lett.
ROTT Andor
(Budapest, 1897. június 14. – Antwerpen [Belgium], 1981. június 25.): feltaláló, vegyészmérnök.
S
SAMARJAY Lajos
(Pozsony, 1870. március 26. – Budapest, 1946. augusztus 14.): gépészmérnök, a MÁV elnöke, államtitkár.
1893-1898-ig a MÁV. Gépgyárában dolgozott, közben egyévi tanulmányútra Belgiumba küldték.
Több belga és német rendjellel is kitüntették.
SCHWARTZ Elemér
(Vasvörösvár, 1890. augusztus 25. – Würzburg [Németország] 1962. január 21.): nyelvész; egyetemi tanár.
1949-ben Belgiumba távozott, ahol 1950-től haláláig a louvaini egyetemen a német nyelv és néprajz tanára volt.
1951-ben Rómában részt vett az Academia Catholica Hungarica megalapításában.
Kutatásainak főterületei: nyelvjárástan, névtudomány, szellemi néprajz.
Szerkesztette a Német nyelvészeti és néprajzi dolgozatok és a Német néprajztanalmányak című sorozatokat.
SOÓS József
(Apostag, 1921. december 20. – Antwerpen [Belgium], 2008. augusztus 15.): sámánfestő.
SZ
(Szombathely, 1910. július 9. – Norfolk [Anglia], 1999.): író, újságíró, a Rajk-per egyik mellékvádlottja.
T
THÜR Lívia
(Mosonszolnok, Moson vm., 1935. - ): közgazdász, egyetemi tanár.
Belgiumból 1959-ben Kanadába költözött.
THÜR Ottó
(Dárda, Baranya vm., 1928 augusztus 1. – ): közgazdász, egyetemi tanár.
Belgiumból 1959-ben Kanadába költözött.
TOLNAY Márta
Belgiumi magyar író
TORDAY Emil
(Budapest, 1875. június 22. – London, 1931. május 9.): Afrika-utazó, néprajzi kutató.
Budapesten és Münchenben járt iskolába. 1895-ben Belgiumba ment. 1900-ig Brüsszelben volt banktisztviselő. A belga állam kinevezte Kongóba köz-igazgatási hivatalfőnöknek. 1900-tól 4 évig az afrikai tavak vidékén, Katangában végzett kutatómunkát. 1905-1907 között Kongó déli mellékfolyóinak vidékén kutatott az angol Royal Anthropological Institute megbízásából. 1907-1909-ben a Kassai, Sankuru és Kwilu folyók mentén végzett antropológiai és nyelvészeti tanulmányokat, valamint néprajzi gyűjtést a British Museum részére. Nyolc afrikai nyelvet beszélt. Embertani és néprajzi megfigyelései jelentősek. Az összegyűjtött tárgyi anyag is páratlanul értékes. Egy 350 db-ból álló néprajzi gyűjteményt az Magyar Nemzeti Múzeumnak adományozott. Az afrikai éghajlat okozta betegségek legyengítették. Az 1910-es évektől Londonban élt, a British Múzeumban dolgozott és több kötetben számolt be afrikai gyűjtőútjairól.
Az első világháború után Sárvár fejlődése megállt, majd a műselyemgyár bezárása után sok lakos kivándorolt Franciaországba, illetve Belgiumba.
Ü
V
VANCSEK Lőrinc
1979-ben a Belgiumi Magyarok Kulturális Egyesületének elnöke volt.
W
ZS
Kérjük írja meg véleményét, javaslatait!
A visszajelzések segítenek az oldal fejlesztésében.
Ha tetszik honlapunk, ajánlja másoknak is!