1508184
Ma
Tegnap
A héten
Múlt héten
Ebben a hónapban
Múlt hónapban
Összesen
363
408
2133
1502852
6153
16470
1508184

Te IP-címed: 18.212.93.234
2018-12-14 19:24

Amerikai-magyar lexikon

2013. október 15. kedd, 00:42
Írta: Szöllősi Antal

 

 

 

Írta (gyűjtötte és összeállította): SZÖLLŐSI  Antal

 

 

 

 

 

AMERIKAI-MAGYAR LEXIKON

 

 

Kivándorlás, emigráció, kapcsolatok

 

TÁJÉKOZTATÓ VÁLOGATÁS

 

 

Honlapunkkal kapcsolatban bármilyen észrevétele, javaslata, hozzáfűznivalója van, kérjük írjon nekünk!

A visszajelzések segítenek az oldal fejlesztésében.

E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

 

 

Rövidítések

Az Északi Magyar Archívum honlapján előforduló rövidítések és a felhasznált irodalom jegyzéke.

 

 

 

 

 


ÁBELOVSZKI József

(Káloz, 1891 július 29. – Budapest, 1967 július 23.): kovács, a Magyarok Világszövetsége egykori főtitkára.

1908-tól vett részt a munkásmozgalomban. 1919-ben tagja lett a KMP-nek. A Tanácsköztársaság idején a dunaföldvári, majd a szekszárdi forradalmi törvényszék elnöke volt. 1920-ban Olaszországba, majd Franciaországba szökött. A Francia Kommunista Párt tagja lett. 1922-ben tovább ment az USA-ba, ott is bekapcsolódott a munkásmozgalomba. 1924-től 1931-ig az Egyesült Államok Kommunista Pártja magyar csoportjának végrehajtó bizottsági tagja, 1924-1929-ben a New York-i Vas- és Bronzmunkások szakszervezetének vezetőségi tagja, alelnöke, 1929-től elnöke volt. 1931-ben a Szovjeunióba megy, ahol művezetőként dolgozott. 1945-ben a szovjet hadsereggel visszatért Magyarországra.

1951-től 1957-ig, nyugdíjazásáig a Magyarok Világszövetsége főtitkára volt.

 

ABET Ádám

(Mo., 1867 – ?): szabómunkás

A XIX század utolsó tizedében kivándorolt Amerikába. New Yorkban, majd Clevelandban tartózkodott, ahol megalalpította az amerikai Népszavát. Innen küldözgette haza szocialista verseit, melyekből néhányat idéz a Magyar Szemle (1900:18. szám). Amerikai levelei a budapesti Népszavában (1894-95) jelentek meg. Bridgeportban élt, s angolul is írt.

Irodalom: Magyar Szemle (1900:206) ; Új Idők lexikona (1936) : Gulyás:1939.
 
ACZÉL Benő
(Kolon, 1889. augusztus 3. – Maryland [USA], 1977.): ügyvéd, lapszerkesztő, regényíró.
 
ACZÉL Tamás
(Budapest, 1921. december 16. – Boston [USA], 1994. április 18.): Kossuth- és Sztálin díjas magyar író, költő, műfordító, újságíró, magyar–angol szakos tanár.
Irodalom: KMIK 1998 ; ÚjMIL 2000:8
 
ÁCS Gedeon                    
(Bellye, 1819. augusztus 31. – Csúza, 1887. november 12.) református lelkész, író.
Drávaszög XIX. századi népéletének tudós megfigyelője és leírója. Lelkészi tevékenységét édesapja mellett kezdte Laskón, de nagyapja is pap volt. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc résztvevője. Buzdító beszédei miatt 1849-ben, Világos után bebörtönzik. Még abban az évben csatlakozott Törökországban Kossuth Lajoshoz. A kormányzó tábori lelkésze lett, majd pedig Törökországból Amerikába költözött. 1861-ben visszatért szülőföldjére, Csúzára, ahol haláláig lelkészkedett. Közéleti ember volt, olvasóegyleteket, olvasóköröket alapított.
13 kötetes naplója maradt fenn amerikai tartózkodásáról. 1986-ban a New York-i Fulton Street és William Street sarkán emléktáblát állítottak egykori temploma helyén.
A Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége 1997-ben, Vinkovcin tartott közgyűlésén Ács Gedeon Életműdíjat alapított a horvátországi magyarságért végzett kiemelkedő munka elismeréséül.
Műve: Mihelyt gyertyámat eloltom...: Bostoni jegyzetek 1856-1863. Budapest: Gondolat, 1989.
Irodalom: Magyar Egyház (USA), 1927. Kontra János.; Ács Tivadar: Kossuth papja: Ács Gedeon. (Vác: 1940) ; ÚjMIL 2000:8
 
ADLER Adolphus
(Mo., 1829. – ?): zsidó származású magyar polgári és katonai mérnök, az amerikai polgárháborúban rövid ideig a déliek oldalán teljesített katonai szolgálatot ezredesi rangban.
Két testvérével, Jákobbal és Móriccal 1848. szeptember 13-án érkezett New Yorkba. Később Virginiaban telepedett le.
Adler a környezet hatására kénytelen volt szolgálatait felajánlani a déli hadseregnek. Azonban Adler hamarosan gyanússá vált feljebbvalói szemében. Nem lehet tudni, hogy közvetlenül mi történt, de már 1861 augusztusában letartóztatták. 1862 augusztusában vagy megszökött a börtönből vagy szabadon engedték, mindenesetre nem maradhatott tovább a déliek területén, hamarosan az Egyesült Államok unionista államainak területére menekült, s saját elbeszélése alapján a The new York Times cikket közölt Adler délről való szökésének kalandos történetéről.
 
ADLER Jákob
Két testvérével, Adolphussel és Móriccal 1848. szeptember 13-án érkezett New Yorkba.
 
ADLER Móric
Két testvérével, Adolphussel és Jákobbal 1848. szeptember 13-án érkezett New Yorkba.
 
ADORJÁN Gyula

(Mo., 18?? – 19??): billiárdmester.

Állandóan Párizsban élt.

1902-ben New Yorkban legyőzte Morningstar és Langhlin billiárdmestereket.

Munkája: A billiárdjáték könyve (Budapest:1896.)
 
ÁGAY Irén
(Budapest, 1912. február 23. – Hollywood, 1950. szeptember 3.): színésznő.
1937-ben feleségül ment Székely Istvánhoz, aki legtöbb filmjének a rendezője volt. A házaspár 1938-ban az USA-ba emigrált.
1950-ben, egy filmforgatáson Ágay Irén rosszul lett. Csak 38 éves volt, amikor meghalt.
Irodalom: Magyar Színházművészeti Lexikon, 1994:16.
 
AGNELLI József
(Szakolca, 1852. február 23. – Holics, 1923. augusztus 23.): növénynemesítő, római katolikus pap.

Teológiai tanulmányait Esztergomban. 1914-től Holics plébánosa volt.

Gyermekkora óta szenvedélyesen gazdálkodott. Tönn újfajta kukoricát és gabonát, többféle dinnyét és vagy kétszáz fajta burgonyát tenyésztett ki. Leghíresebb burgonyái a Parasztkedvelő és a Magyar Kincs fajták. A Magyar Kincs burgonyája Franciaországban, Németországban, Angliában, Oroszországban és az USA-ban is elterjedt. A gyógynövények termesztése terén is kiváló szakember volt. A budapesti ezredéves kiállításon (1896) díszoklevelet nyert.

Megfigyeléseiről írt cikkeit a következő lapokban közölte: Neue Freie Presse, Pharmaceutische Post, Magyar Gazdák Lapja, Wiener Landwirtschhhhaftl Zeitung, Journal Pharmaceutique de New York, Droguisten-Zeitung, Internationaler General-Anzeiger (Berlin), stb.

Főbb művei: Über die Cultur der Arzneipflanze (Szakolca, 1893); A gyógy- és műszaki növények termesztése. (Sopron, 1915).

Irodalom: Ország-Világ, (1896:831) ; Gazdasági Lapok, (1941:178) ; Magyar könyvkereskedők évkönyve, (Budapest: 1916) ; Gulyás:1939.
 
AIGNER László : Lucien Aigner
(Érsekújvár, 1901. szeptember 14. - Waltham, 1999): fotóriporter
96 éves korában egy Massachusetts állambeli japán étteremben képes volt késhegyre menő vitát folytatni atyai barátjával, a vele egykorú Stefan Loranttal arról, hogy 1919-ben vajon a Nemzeti Színház tagja volt-e Márkus Emília, s a színház előtt megállt-e a villamos vagy sem. Miközben eltelt két világháború és majd nyolcvan esztendő. Archívumához hasonló gazdagságút keveset találni. Kis túlzással elmondható, aki ismert személyiség nincs ott megörökítve, az nem is létezett. Még életében múzeum szerveződött képeiből.
 
ALBERT Anzelm

(Pest, 1819. – Saint Louis [USA], 1893. november 20.): katonatiszt, újságíró.

1849-tól Törökországban élt, majd 1851-ben az USA-ba távozott., ahol résztvett aa amerikai polgárháborúban. A St. Louis Metropolitan Bank elnöke volt, majd újságíró lett.
 
ALEXANDER Ferenc Gábor : Franz Gab­riel Alexander
(Budapest, 1891. január 22. – Palm Springer, USA, 1964. március 8.), orvos, pszichiáter, egyetemi tanár. Alexander Bernát fia.
Irodalom: MÉL 1985:6.
Interneten:  Alexander Ferenc   English   Deutsch   Français   Español   Svenska
 
ALFÖLDI András
(Pomáz, 1895. augusztus 27. – Princeton [USA], 1981. február 12.): régész, ókortörténész.

1960: Premio Cultori di Roma-díj, 1933: Az MTA lev. tagja, 1945-1949: rendes tagja, majd rendes tagja 1989-től posztumusz.

 

ALPÁR Gitta

(Budapest, 1903. február 17. – Palm Springs [USA], 1991. február 17.): énekesnő.

Irodalom: Magyar Színházművészeti Lexikon, 1994:22
 
ALTMANN Sándor
(Kassa, 1906. április 16. – Boston [Massachusetts, USA], 1987. június 6.): filozófus, rabbi, szerkesztő, teológus, vallástörténész.
Interneten:  English   עברית   Français   Deutsch   Polski
 
ANDRÁS Sándor (eredeti neve: Sándor András)
(Budapest, 1934. március 28. – ): költő, irodalomtörténész, irodalomkritikus, egyetemi tanár.

Lakhelye: 1956-tól Anglia, 1961-től USA. Díjak: Nagy Imre-emlékplakett 1995; Kortárs-díj [1995. évi] 1996.

Irodalom: KMIK

 

ANGYAL András

(Erdély, 1902. – Boston, 1960.): orvos, pszichológus.

 

ANTALICS György

New York: szakíró.
Műve: Amerikai Magyar Útmutató : American-Hungarian Guide, (New York, 1905).
 
ANTOS Kálmán
(Körmöcbánya, 1902. november 19. – New York, 1985. május 16.) karnagy, orgonaművész, zeneszerző, zenepedagógus.
 
ÁRPÁD Miklós : (született: Kozma Péter), Miklos Arpad
(Budapest, 1967. szeptember 11. – New York, 2013. február 3.): magyar származású pornószínész, szerepelt homo- és heteroszexuális pornófilmekben is. Eredeti neve: Kozma Péter.

 

 

 


BABOS István
(Vágkirályfa, Pozsony vm., 1928. január 1. – Budapest, 2006 március 3.): egyetemi tanár.
1957 elején nyugatra távozott. Teológiai tanulmányait Heythrop Coll-ban (NBr.) fejezte be. 1958 július 31-én pappá szentelték. Torontóban magyarok kápjánja, 1961-től a New York-i Fordham Egyetem  teológia tanára. 1994-ben visszatért Magyarországra.
 
BAGDI Sándor

(Köröskisjenő, Bihar m., 1925. január 7. – ?, 1997. augusztus 20.): író.

1973-ban kivándorolt az Amerikai Egyesült Államokba.

 

BAJA Mihály

(Végvár, Temes vm., 1879 december 11. – m ): református lelkész, a Petőfi Társaság rendes tagja.
1908-1914 között református lelkész az Egyesült Államokban Wallingtonban és Mac Keesportban, az általa alapított magyar református egyházaknál. 1914-ben visszatért Magyarországra. Előbb Túrkevén, 1921-től Debrecenbe lelkészkedett.
Irodalom: Gulyás:1939
 
BAK Róbert
(Budapest, 1908. október 14. – Washington, 1974. szeptember 15.) orvos, ideggyógyász, pszichoanalitikus.
Orvosi oklevelét 1933-ban a budapesti orvosi karon szerezte. 1941-től az Egyesült Államokban élt, jeles pszichoanalitikus lett, mint e szakterület tanára az A. Einstein Orvosi Intézet dolgozott.
 
BAKÁCS Tihamér György
(Veszprém., 1901. február 14. – Los Angeles, USA, 1978. április 24.) orvos, tanár, író, költő.
Az Egyesült Államokba 1948-ban vándorolt ki, 1950 után orvosi gyakorlatot folytatott. Költeményeit a Katolikus Magyarok Vasárnapja is közölte. Kiadatlan költeményeit felesége külön kötetben jelentette meg.
 
BAKÓ Elemér
(Hencida, 1915. november 18. - Silver Springben [Washington, DC], 2000. október 5.): nyelvész, könyvtáros.
 
BAKONDI Tibor
(Körösladány, 1920. – USA, ?): orvos.
 
BAKUCZ József
(Debrecen, 1929. január 2. – Boston, 1990. október 13.): Kassák Lajos-díjas költő, műfordító, a határontúli modern magyar költészet jeles képviselője.

Versei az Új Látóhatár és a Magyar Műhely című lapban jelentek meg. 1981-től társszerkesztője volt az Arkánum című irodalmi folyóiratnak. Angol, német és orosz költők verseit tolmácsolta. 1971-ben Kassák-díjjal tüntették ki.

 

BALASSA Béla
(Budapest, 1928. április 6. – Washington, 1991. május 10.): magyar közgazdász,  a Johns Hopkins professzora.
Bővebben interneten:  Magyar   English   Deutsch   Français   Italiano   日本語   Português   Русский
 
BALÁZS Endre Sándor ; Endre A. Balazs (Endre Alexander Balazs)
(Budapest, 1920. január 10. – Saint-Tropez [Franciaország], 2015. augusztus 29.): magyar származású amerikai kémikus, az MTA külső tag (2010).
 
BÁLINT István :Stephan Bálint
(Budapest, 1943. július 11. – ): költő, író, műfordító.
 
BALLA Tamás
(1955 -): amerikai magyar orvos, fiziológus, az MTA külső tagja (2010).
 
BALOGH Ernő
(Budapest, 1897. április 4. – Mitchellville, Maryland, USA, 1989. június 2.) magyar származású zongoraművész, zeneszerző.
 
BALOGH Ferenc
 
(Budapest, 1910. január 1. – Hollywood, 1977.): festőművész, grafikus, közgazdász. 

 

BALOGH István Elemér

(Nagykapos, 1906. június 22. – Lakeland [USA], 1976. október 9.): református lelkész, szerkesztő.

 

BALOGH Lajos
(Logan [USA], 1900 – Miami [USA], 1962. február): újságíró.
 
BÁN Oszkár
(Pincehely-Görbő, 1901. november 14. – Margate, 1980. március 19. ): író, költő, újságíró, irodalomtörténész.
1922-től az Amerikai Egyesült Államokban lakott.
Irodalom: MÉL ; Borbándi:1992.
 
BÁNFALVY Ágnes

(Budapest, 1954. április 30. - ): színésznő

1981-ben Párizsba ment, ahol Jean-Luc Godad Passion' című filmjét forgatta Michel Piccoli partnereként. A film elnyerte a New York-i filmkritikusok díját. 1982-ben felvételt nyert a New York-i Columbia Egyetem angol tagozatára. 1984-ben Kaliforniába költözött, ahol a California State University of Los Angeles (CSULA) tanára lett.

 

BANDHOLTZ, Harry Hill

(Constantine, Michigan, 1864. – Constantine, Michigan, 1925. május 11.): amerikai tábornok, az első világháború után az amerikai katonai misszió parancsnoka Magyarországon. 1919 október 5-én megakadályozta, hogy a megszálló román csapatok kifosszák a Magyar Nemzeti Múzeumot.
 
BÁNKY Vilma ; született: Bánky Koncsic Vilma
(Nagydorog, 1898. január 9. – Los Angeles, California, 1991. március 18.): színésznő, a némafilmek egyik legnagyobb magyar sztárja.
Interneten:  Magyar; English; Svenska
 

BARABÁSI Albert László

(Karcfalva, 1967 március 30. – ): fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja

Az erdélyi származású világhírű tudós az Indiana állambeli Notre Dame Egyetem professzora volt 2007-ig. 
 
BARANKOVICS István
(Polgár, 1906. december 13. – New York, 1974. március 13.): országgyűlési képviselő, politikus, újságíró.
 
BARÁNSZKY László

(Budapest, 1930. szeptember 8. – 1999. szeptember 19.): Graves-díjas és Oxford-nívódíjas költő, művészettörténész.

1956-ban hagyta el Magyarországot, Berkeley-ben, Firenzében, New Yorkban élt, 1996-ban tért haza. A hetvenes évektől publikált verseket; négy kötete jelent meg.

 
BÁRDOS Artúr
(Budapest, 1882. április 2. – Buffalo, New York, 1974. augusztus 10.): magyar színházi rendező, rádiós és filmrendező, esztéta, egyetemi magántanár, színházi író, költő, dramaturg, publicista.
A Színjáték szakfolyóirat alapítószerkesztője, a 1932-1938 között működő Művész Színház és – 1917-től kisebb-nagyobb megszakításokkal, közel három évtizeden át – a Belvárosi Színház alapítóigazgatója.
1949-ben az USA-ba távozott.
 
BARTHA Albert
(Kolozsvár, 1877. augusztus 12. – New York [USA], 1960. december 2.) országgyűlési képviselő, vezérezredes, hadügyminiszter (1918. november 9. – 1918. december 12.), honvédelmi miniszter (1946-1947).
 
BÁTORI József, dr.
(Budapest, 1900. mácius – Devon [USA], 1975. március 3.): piarista tanár, számos külföldi cserkész utazás vezetője, vízi cserkészvezető

Amerikában, Buffalóban (USA, New York állam) középiskolai tanár, 1950-ben pléblános káplán, 1951-ben az első amerikai magyar piarista rendhház (Derby, New York állam) megnyításától házfőnök, majd generálisi delegátus és az ottani Piarista Diákszövetségnek megalapítója. Vezetése alatt 4 rendházat szerveztek; 1960-67-ben az USA piarista viceprovinciálisa, 1967-70-ben washingtoni házfőnök és növendékelöljáró.

Irodalom: Magyar Katolikus Lexikon

 

BÁTHORY Ignácz

Honvédfőhadnagy a szabad­ságharcban, melynek végén Klapka György alatt szolgált Komáromban, majd Klapkával együtt Hamburgba emigrált, mint azt Klapka emlékirataiban közli. 1850-ben az Amerikai Egyesült Államokba ment, ahol a hadseregben a tábornoki rangig vitte fel.
 
BAY Zoltán Lajos
(Gyulavári, 1900. július 24. – Washington, 1992. október 4.) magyar származású fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
 
BECKER Jakab
(Cservenka, 1887. január 4. – Detroit [USA], 1953. augusztus 3.): evangélikus lelkész, szerkesztő, újságíró

 

BÉDY-SCHWIMMER Rózsa

(Budapest, 1977. szeptember 11. – New York, 1948. augusztus 3.): újságíró, politikus.

 

BELLÁK László

(Budapest, 1911. február 12. – Miami, 2006. szeptember 20.): 7-szeres világbajnok asztaliteniszező.

 

BEREGI Oszkár

(Budapest, 1876. január 24. – Hollywood, USA, 1965. október 18.): színművész.

Irodalom: MÉL

 

BERKÓ D. Géza

(Sátoraljaújhely, 1871. – New York, 1927. november 17.): nyomdász, laptulajdonos.

 

BERZEVICZY László

(Budapest, 1912. július 27.  – Monrovia [USA], 1993. február 26.): református lelkész, szerkesztő.

 

BESZEDITS István

(Budapest, 1913. október 2. – New York [USA], 1987. augusztus 16.): gyártásvezető.
 
BETTELHEIM Jonh Barnardé ; Bernard Jean Bettelheim
(Pozsony, 1811. június – Brookfield [Missouri, USA], 1870. február 9.): orvos, zsidó keresztény misszionárius, az amerikai polgárháború tábori orvosa.
Londonban megismert feleségével 1845. szeptember 9-én indult el Portsmouthból. Négy hónap múlva érkeztek Honkongba. A Starling szkúner fedélzetén1846. április 30-án érkezett meg családjával a Japán mellett fekvő Rjúkjúi Királyságba (ma Okinava prefektúra). Akkor már két éve franciák is tartózkodtak a szigeten, s Bettelheimmel együtt a japánok nagy ellenszenvét vívták ki. Minden arra járó francia vagy angol hajóra megkísérelték feltenni őket, a franciáktól sikerült megszabadulniuk 1848-ban, de Bettelheim egészen 1854 júliusáig kitartott. Helyzetét különösen megnehezítette, hogy tolmácsával 1849 márciusában összeveszett, s az ettől kezdve igyekezett ellehetetleníteni őt. A brit kormány többször próbált közbenjárni érdekében a rjúkjúi hatóságoknál, de Bettelheim a helyi szokások semmibevételével rontotta pozícióját. Szolgálatait mindig felajánlotta a kikötő európai és amerikai hajóknak.
Bettelheim ottléte alatt az Újszövetség részleteit rjúkjúi nyelvre fordította, s ezeket Hongkongban 1852-ben és 1855-ben megjelentette. Összeállította az első rjúkjúi–angol szótárt is. A Biblia japán fordítása 1873-ban jelent meg Bécsben. 28 nyelvet beszélt.
1926 májusában – az Okinaván hagyott rossz emléke ellenére – szobrot lepleztek le tiszteletére egykori lakhelyén, Gokokudzsiban,
A Japán Biblia-társulat 1996-os kampánya középpontjába Bettelheimet állította.
Irodalom: Magyar zsidó lexikon (Budapest:1929.)
Bővebben interneten:  Magyar   English   日本語   Deutsch   Français   中文
 
BIRÁNYI István ; Schultz
(Selmecbánya, 1815 körül – Rió de Janeiro, 1856. december 7.): író.
1848-ban hadbíróként működött, a szabadságharc leverése után Amerikába emigrált.
 
BÍRÓ Béla
(Makó, 1899. december 11. – Irvine [USA], 1982. október 6.): művészettörténész, rajztanár, portréfestő.
1956 után fölváltva Bécsben és az USA-ban élt; egy kaliforniai egyetemen tanított. 
 
BÍRÓ Pál
(Budapest, 1881. július 7. – New York, 1955. április ?): nagyiparos, országgyűlési képviselő, politikus
 
BLOCH Chaim
(Nagybocskó, 1881. június 27. – New York, 1973. január 23.): rabbi, újságíró.
 
BOBÁK Sándor
(Viszló, 1916. szeptember 5. – Cleveland [USA], 1987. december 13.): görög katatolikus lelkész, újságíró.
 
BOBULA Ida, dr.
(Budapest, 1900. február 27. – Gaffney, Dél-Karolina [USA], 1981. október 24.): magyar történész, egyetemi magántanár.
Elsősorban a sumer-magyar nyelrokonság elméletét támogató kutatásai ismertek, Badiny Jós Ferenc mellett ezen témakör legjelentősebb alkotója.
 
BÓDIG József
(Gönc, 1934. január 20. – Fors Collinsi, Colorado [USA], 2007. szeptember 12.): magyar származású amerikai erdőmérnök.
 
BODÓ Richárd : 1904-ig Blumenfeld, 1911-től Marosszentkirályi
(Brassó, 1895. július 20. – New York, 1965. február 4.) orvos, farmakológus, egyetemi tanár.
 
BOKOR Pál
(Szeged, 1887. szeptember 22. – Passaic [USA], 1977. július 10.): ügyvéd, szerkesztő. 
 
BORDEAUX SZÉKELY, Edmond
(Máramarossziget, 1905. – Baja [Kalifornia, USA], 1979.): író, filozófus, tanár, régész, pszichológus, életreformer, nyelvész.
Édesapja székely földbirtokos, édesanyja francia volt.
 
BORSOS-NACHTNÉBEL Ödön
(Arad, 1894. január 5. – Nebraska [USA], 1951. december 22.): orvos, patológus, egyetemi tanár.
1949-ben családjával kivándorolt az Egyesült Államokba és a nyugati részen telepedett le. Először a portlandi (Oregon állam) orvosi egyetemen végzett kutató munkát, majd 1950-ben az omahai (Nebraska) Creighton Egyetem Kórbonctani Intézetébe hívták meg.
Irodalom: Honti József: B.-N. Ödön professzor emlékezete, Orvosi Hetilap 142. 52. 2910-2911.
 
BOTSAY Sándor; Alexander Botsay
(Mo., 1828. – New Orleans [Louisiana, USA], 1913. december 22.): magyar szabadságharcos és katona az amerikai polgárháborúban a déliek oldalán vett részt, polgári foglalkozására nézve asztalosmester és ács.
 
BŐJTÖS László
USA: amerikai magyar közéleti személyiség, építész, diplomata.
1950-54 között a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen végezte tanulmányait. 1956 után hagyta el Magyarországot. Bőjtös László a Magyar Baráti Közösség volt gondnoka, az Amerikai Magyar Koalíció egyik vezetője és a tiszteletbeli clevelandi főkonzulja.
 
BÖSZÖRMÉNYI-NAGY Béla
 
(Sátoraljaújhely, 1912. április 9. – Boston [USA], 1989. december 31.): zongoraművész, egyetemi tanár.
 
BÖSZÖRMÉNYI-NAGY Iván
(Budapest, 1920. május 19. – Philadelphia [USA], 2007. január 28.): pszichiáter, a családterápia területének egyik alapítója.
1948-ban hagyta el Magyarországot.
 
BREUER Marcel Lajos ; Marcel Breuer
(Pécs, 1902. május 21. – New York, 1981. július 1.): világhírű magyar építész, képzőművész, egyetemi tanár, formatervező, a Bauhaus mestere, Walter Gropius tanítványa és későbbi munkatársa.
Irodalom: UIL (1937)5-6:1085
 
BRÓDY István
(Budapest, 1894. szeptember 28. – Miami [USA], 1981.): közgazdász, újságíró.
 
BRÓDY János
(Budapest, 1898. – New York [USA], 1962. május): újságíró.

 

BRODSZKY Miklós ; Nicholas Brodszky
(Odessza, 1905. április 20. – Hollywood, California [USA], 1958. december 24.): zeneszerző, karmester, slágerszerző.
1936-ban Londonban ment, 1949-ben az USA-ban telepedett le.
Irodalom: MÉL
 
BRUMMER József
(Zombor, 1883. október 22. – New York, 1945.): szobrász, világszerte ismert műkereskedő.
Amerikai méretű karriert futott be mint műkereskedő. Élete során nemcsak dúsgazdag üzletember lett, de személyére Zadkine-tól Ferenczy Béni-ig utalást találunk a nagy művészmemoárokban. Az egyetemes művészettörténet számára Henri Rousseau örökítette meg 1909-ben.
Az ő ajándékaként került a Szépművészeti Múzemba Despiau-nak remek női portréja. 1911-ben pedig Munkácsy Mihály A főpap című festményét adományozta a szegedi Móra Ferenc Múzeumnak.
 
BRUNNER Emőd László
(Budapest, 1905. január 14. – Portola Valley, 1985. december 2.) bencés szerzetes, katolikus plébános. 
 
BUDAPEST
Egy önálló közigazgatással nem rendelkező település a Missouri állambeli Ripley megyében.
 
BÚS-FEKETE László
(Kecskemét, 1896. január 29. – Los Angeles, 1971. július 25.): író, színműíró.
1940-ben az USA-ba emigrált, ahol folytatta írói munkásságát. Írt regényeket és filmforgatókönyveket is. Később Németországban élt feleségével, aki társszerzője is volt.
 
BÚZA János György
(Budapest, 1900. június 21. – Los Angeles, 1981. augusztus 9.): erdőmérnök, író, egyetemi tanár.
 
 
C

 


CANDELL Zoltán
(Budapest, 1900. – USA): újságíró, forgatókönyvíró.
1923-ban az USA-ba költözött.
 
CAPA, Cornell
(Budapest, 1918. április 14. – New York, 2008. május 23.): a magyar származású amerikai fotóriporter, a Magnum Photos tagja, a legendás hadifotós Robert Capa öccse.
Interneten:  Magyar   English   Français
 
CAPA Róbert ; Robert Capa (eredeti nevén Friedman Endre)
(Budapest, 1913. október 22. – Thái Binh [Vietnam], 1954. május 25.): magyar származású amerikai fotóriporter, a legendás hadifotós.
Interneten:  Magyar; English; Svenska
 
CASTELLI Károly
(Mo, ? – New York, 1956. január 30.): újságíró.
 
COLLAS Dezső
(Nagysáros, Sáros vm., 1894. február 11. – Cleveland, 1969. szeptember 22.): jogász, irodalomtöeténész, könyvtáros.
 
CUKOR, George
(New York, 1899. július 7. – Los Angeles, Kalifornia, 1983. január 24.): magyar származású amerikai amerikai filmrendező.
Interneten:  Magyar; English; Svenska
 
CUKOR Mór
(Napkor, Szabolcs vm., 1869. április 29. – Beverly Hills [USA], 1957. december 7.): ügyvéd.
 
CURTIS, Tony; Bernard Schwartz
(Bronx, New York, 1925. június 3. – Hederson, Nevada, 2010. szeptember 29.): magyar származású amerikai színészlegenda, aki 130 alkotásban szerepelt, szexszimbólum, producer, író. Kétszeres Golden Globe-díjas, 1959-ben Oscar-díjra jelölték.
Magyar származására büszke volt, a rendszerváltás után többször is Magyarországra látogatott. Először 1996-ban járt Magyarországon: a kormány meghívására részt vett a Magyar Filmesek Első Világtalálkozóján. Magyarországot reklámozó filmspotban házigazdaként szerepelt. Alapítványt hozott létre a Dohány utcai zsinagóga felújításának támogatására. Felkereste Mátészalkát is, ahonnan szülei kivándoroltak Amerikába.
Interneten: Magyar; English; Svenska
 
CZAKÓ Károly
(Budapest, 1929. – Seven Hill [USA], 1981. augusztus 8.): kohómérnök
 
 
CS

CSAPLÁR András

 

(Mecsér, 1912. november 14. – Los Angeles [USA], 1995. július 23.): tizenötszörös magyar bajnok atléta.
 
CSAPÓ Árpád
(Szeged, 1918. január 15.St. Louis [USA], 1981. februrár 7.): magyar származású amerikai orvos, szülész-nőgyógyász szakorvos.
1948-ban Mannheimer-ösztöndíjjal az uppsalai egyetemre ment, ahonnan az USA-ba települt át.
 
CSÁVOSSY Leó ; Gadenus Leó
(Győr, Gyr vm., 1896. július 3. – Budapest, 1970. október 4.): újságíró, író.
1945-ben Ausztriába, 1950-ben az USA-ba távozott. 1966-ban visszatért Magyarországra.
 
CSEH Tibor
(1925. február 27. – New Jersey, 2004. szeptember 1.): vegyészmérnök
 
CSEHI Ferenc
Író, újságíró. 1968-ben az USA-ba távozott.
Irodalom: Nagy 2000:160.
 
CSEJTEY Béla
(Miava, Nyitra vm., 1896. – San Francisco, 1977. január 27.): jogász, geológus.
Író, újságíró. 1968-ben az USA-ba távozott.
Irodalom: Nagy 2000:160-161.
 
CSEKEY István
(Mo. ? –  San Francisco, 1976. augusztus 10.): újságíró. 
 
CSENDES József
(Tarcal, Zemplén vm., 1914. február 23. – Pleasant [USA], 1966, május): középiskolai tanár, újságíró.
 
CSEPI Béla
(Köpcsény, 1898. március 23. – Ludlow [USA], 1987. október 10.): csendőrtiszt, író, műfordító, szerkesztő.
 
CSER László ; 1937-ig Stockinger
(Tamási, Tolna vm., 1914. december 16. – New York, 2004. április 6.): misszionárius, költő.
 
CSERÉPY József
(Bécs, 1919. - ?): újságíró, könyvtáros.
 
CSEREY Erzsi
(? – New York, 2008. január 10.): színésznő, rendező, és a New York-i Magyar Színház igazgatónője.
 
CSERNA Endre ; Heimann
(Budapest, 1882. szeptember 18. – New York, 1929. szeptember 14.): szerkesztő, író.
Pittsburg-ban, majd Clevelandban német és magyar nyelvű lapokat adott ki.
Irodalom: Nagy 2000:163.
 
CSERNITZKY István
(Homonna, Zemplén vm., 1873. augusztus 4. – USA, 1948. szeptember 25.): katolikus pap, költő.
 
CSERNUS Ákos; írói nevén 1956-ig Csanádi Ákos ; 1968-tól Akosh Chernush
(Petrozsény, 1936. február 17. – Washington, 2000. október 14.): író, újságíró, szerkesztő, fordító.
A II. világháború idején szüleivel együtt került Budapestre, és Csanádi Ákos néven már 15 éves korában publikált: versei és humoros írásai jelentek meg a Ludas Matyiban.
1956 október-novemberében az Egyetemi Ifjúság szerkesztője volt. 1956 decemberében távozott, tanulmányait a Sorbonne-on folytatta, 1964-ben a New York-i egyetemen fejezte be. 1968-tól Spanyolországban élt. 1970-71-ben Párizsban a L'espress szerkesztőségében dolgozott, majd visszatért az USA-ba. Washingtonban az Amerika Hangja képzőművészeti és irodalmi rovatát vezette. 1989-től magyarországi lapokban is publikált.
Irodalom: ÚjMIL 2000:400
 
CSIBI Kálmán
(Lugos, 1890. december 21. – Youngstown [USA], 1956. szeptember 11.) vezérőrnagy.
 
CSICSERY-RÓNAY István
(Budapest, 1917. december 13. – Budapest, 2011. április 22.): író, könyvkiadó, könyvtáros, politikus (FKGP).
Irodalom: KMIK ; ÚjMIL 2000:402.
 
CSÍKSZENTMIHÁLYI Mihály
(Fiume [Olaszország; ma Rijeka, Horvátország], 1934. szeptember 29. – ): Széchenyi-díjas pszichológus, író, Magyar Érdemrend nagykereszt tulajdonosa, pedagógus, egyetemi tanár, az MTA külső tagja, szakterülete a fejlődés- és neveléslélektan, valamint a kreativitás- és tehetségkutatás.
Tőle származik a „flow” (azaz „áramlat”) gondolata, amely a boldogság egy lehetséges útját kínálja fel.
Fiume-ban született, ahol édesapja magyar konzul volt. Magyarországon a nyarait töltötte. 22 éves korában emigrált az USA-ba, ahol az University of Chicago-n, fejlődéspszichológiából szerzett Ph.D. fokozatot. Tanított, majd hosszú ideig irányította a Chicagói Egyetem Pszichológia Tanszékét. Ma Kaliforniában dolgozik. Az MTA és az Amerikai Művészeti és Tudományos Akadémia tagja. Könyveit 15 nyelvre fordították le. A Flow című könyve világszerte ismertté tette.
 
CSONKA János
(Budapest, 1897. szeptember 25. – Buffalo [USA], 1981. június 5.): ) gépészmérnök.
 
CSORBA László Domokos
(Mélykút, Bács-Bodrog vm., 1933. december 18. –): magyar plébános New Yorkban.
 
 
D

 


kövecsecsi DANCS Lajos
(Nagyszöllős, Ugocsa vm., 1827. – Budapest, 1891.): őrnagy, emlékíró.
Résztvett a szabadsághacban, utána Amerikába, majd Angliába menekült. 1858-ban amnesztiát kapott. 1868-ban az újjászervezett honvédségnél századosi, majd őrnagyi rangot nyert. 
Irodalom: Ványi 1993:198-199
 
DÁNIEL Ágnes

(Budapest, 1929. április 24. – Indianapolis [USA], 1986. május 18.): biokémikus, egyetemi docens, biológiai tudományok doktora.

 

DÁNIEL Ernő

(Budapest, 1918. május 6. – California, 1977.): zongoraművész

 

DARVAS Lili ; teljes nevén: Darvas Lili Sára

(Budapest, 1902. április 10. – New York, 1974. július 23.): színésznő.

 

DEÁK Ferenc

Magyar származású amerikai jogászprofesszor. 1925-ben telepedett le az Egyesült Államokban, 1939-ben kapott állampolgárságot. 1929-1947-ig a New York-i Columbia Egyetem tanára. Különböző kormányhivatali tisztségeket is betöltött. Kapcsolatban állt Eckhardt Tiborral. 1943-tól az amerikai kormányzat különleges megbízottja volt Európában, alezredesi, majd ezredesi rangban az amerikai katonai hírszerzésnek dolgozott. 1943-44-ben Lisszabonban tartózkodott.
 
DEÁK István
(Székesfehérvár, 1926. május 11. – ): történész

 

DEÁK Miklós

 

(Hátszeg, 1905. október 8. – Scarsdale, USA, 1985. november. ?): bankár, közgazdász. 

 

DEÁK Zoltán

(Ungvár, 1905. január 7.– New York [USA], 1972. január 1.): újságíró, lapszerkesztő, ügyvéd.

1947-ben külföldre távozott. New York-ban Az Ember című lapnál társszerkesztőként dolgozott.
Irodalom: Magyar Életrajzi Lexikon 1000-1990.
 
DÉCSY Gyula
(Negyed [ma: Szlovákia]], 1925 március 19. – ): filológus, nyelvész.
Lakhelye: 1956-tól Németország, 1977-től USA.
Irodalom: KMIB 1998:166.
 
DEBRECZENYI Ignác : Ignatz Debreczenyi
(Szeged, 1822. – Szeged, 1913. december) magyar honvéd, az amerikai polgárháború katonája, vámpénztáros.
 
DÉGH Linda
(Budapest, 1918. március 18. – Bloomington [USA], 2014. augusztus 20.): etnográfus.
Irodalom: KMIB 1998.167.
 
DEME László
(Szombathely, 1933. január 29. – Sarasota [Florida, USA], 2015. augusztus 24.): történész, egyetemi tanár, professzor.
1955-ben Budapesten magyar és külföldi irodalom szakon summa cum laude végzett, majd 1959-ben a Columbia Egyetemen szerzett történész mester diplomát, ugyanitt 1969-ben doktori fokozatot ért el . 1964-től a SUNY Genesee College, NY állami egyetemén irodalmat tanított, 1966-tól lett a New College Sarasota, Florida tanárja, 1976-tól professzora nyugalmazásáig .
25 ezer dolláros alaptőkével Deme László gyermekei édesapjuk tiszteletére alapítványt hoztak létre “New College of Florida Fundation Laszlo Deme Fund for Europeans Study Abroad” névvel.
 
DEMETER Ödön
(1905-?): hírlapíró.
1926 óta Párizsban élT, mint különböző lapok munkatársa és sajtótudósító-szervezet rányítója. A francia Akadémia tisztje. 1935-ben Párizsban könyve jelent meg Délamerikáról. Exotikus országokról írt riportsorozatait világszerte olvassák.
Irodalom: UIL (1937)7-8:1667.
 
DIENES Lajos László : Louis L. D.
(Tokaj, 1885. szeptember 4. – Boston, 1974. február 1.) orvos, biológus, felfedező.
1922-ben az USA-ban telepedett le.
 
DOBAI Gyula
(Szeged, 1937. november 18. – Budapest, 2007. június 11.):  edző, főiskolai világbajnok és huszonnégyszeres magyar bajnok úszó.
Melbourne-ből nem tér haza, 1958 áprilisáig az Egyesült Államokban él. 1979-től 1984-ig Kuwaitban az úszók szövetségi kapitánya. Volt felesége, Madarász Csilla úszóként 1960-ban és 1964-ben szerepelt olimpián.

Dr. Dobai Gyula 1984. február 1. – 1990. április 1-ig a Kecskeméti Vízmű Sport Klub vezető edzője volt. Vezető edzősége alatt a kecskeméti úszósport kiemelkedő eredményeket ért el.

A kiváló sportember emlékét a kecskeméti úszók kegyelettel megőrzik. 2012 október 13-án Kecskeméten Dr. Dobai Gyula úszó emlékversenyt rendeznek.
 
DOHNÁNYI Ernő
(Pozsony, 1877. július 27. – New York, 1960 február 9.): karmester, zeneszerző, zongoraművész, egyetemi tanár.
 
DOMINITS László István
(Bélajablánc, 1912. április 4. – Talladega [USA], 1995. január 10.): jogász, nyelvész, szerkesztő, főiskolai tanár.
 
DONHOFFER Szilárd
(Budapest, 1902. július 3. – Pécs, 1999. január 12.): orvos, egyetemi tanár, az or­vostudományok doktora (1952), az MTA tagja (lev. 1964, r. 1973), Kossuth-díjas (1961).
 
DÓSA József
(Szászváros, 1912. augusztus 4. – Syracuse [USA], 1965. március 31.): bibliográfus, katonatiszt.
 
DUKAY Sándor Pál
(Szeged, 1919. június 29. – Ann Arbor, USA, 1971. november 4.) orvos, elmeorvos, egyetemi tanár.
 
DUSKA László

(Bártfa, 1912. február 5. – Cleveland [USA], 1987. október 1.): egyesületi vezető, geofizikus, szerkesztő.

 

 

E

 


EGGERTH Márta ; Marta Eggerth
(Budapest, 1912. április 17. – Rye, New York, 2013. december 26.): magyar származású koloratúrszoprán énekesnő, színésznő.
A 101 éves korában elhunyt Eggerth Mártát már kislányként is csodagyereknek tartották, 11 éves korában már színpadon állt. Kamaszlányként komoly sikerekkel lépett föl az Operaházban, a Magyar Színházban. Majd megismerkedett Bécsben az ott élő Kálmán Imrével, és a zeneszerző támogatásával nemzetközi pályafutása rakétaszerűen indult el. 
Szőke Carmennek, az operett Callasának is nevezték.
 
ECKHARDT Tibor
(Makó, 1988. október 26. – New York, 1972. szeptember 10.): kisgazdapárti politikus, országgyűlési képviselő, a két világháború közti magyar politika egyik vezető alakja.
Irodalom: Enc-Hun 1992:446.
 
EGRI János
(New York, 1915. június 23. – Csehbánya, 2001. augusztus 20.) tanító.
 
ÉLŐ Árpád Imre
(Egyházaskesző, 1903. augusztus 25. – Brookfield [USA], 1992. november 5.): fizikus, csillagász, sakkozó, sportvezető.
1913-ban családjával együtt kivándorolt az Egyesült Államokba. 1926-ban a Chicagói Egyetemen fizikusi oklevelet szerzett, s ezt követően a milwaukee-i Marquette Egyetemen elméleti fizikát adott elő 1972-es nyugdíjba vonulásáig.
Az Amerikai Sakkszövetséget 1939-ben alapította meg. 1959-ben kidolgozta, a sakkozók játékerejét kifejező, un Élő-pontszámokat, amelyeket a Nemzetközi Sakkszövetség 1970-től hivatalosan is elfogad és alkalmaz.
 
ÉLTHES Csaba
(Csíkszereda, 1912. március 10.  – New York [USA], 1995. november 8.): edző, huszártiszt, jogász, vívó.
 
ENGEL Fülöp
(New York, 1886. november 25. – ?): filmgyár igazgató.
Középiskoláit Debrecenben végezte, 1913. a filmszakmába lépett és 1914. a párisi Eclair-cég budapesti telepének vezetője lett. Résztvett a Corvin filmgyár megalapozásában és 1922. mint igazgató a Corvin filmgyárnál, működése alatt nagysikerű magyar tárgyú filmek készültek. 1925. A First National bpesti fiókjának igazgatója lett. Vezérigazgatója volt azonkívül a legnagyobb magyar filmkölcsönző vállalatnak, a Fanametnek. A Fanamet vállalatainak szétválása után Engel ismét a Warner Bros filmgyárral egyesült First National magyarországi intézetének vezérigazgatója lett. A magyar filmszakma egyik legértékesebb szakembere és hangadó egyénisége.
 
ERDÉLYI Emil
(Budapest, 1881. január 29. – New York, 1922. május 8.): rendező, színigazgató.
 
ERDÉLYI SZABÓ Gusztáv : névvariáns: Szabó Gusztáv ; Székely Gusztáv
(Marosvásárhely, Maros-Torda vm., 1852. – New York, 1895. január 19.): magyar újságtulajdonos, az Amerikai Nemzetőr című újságot szerkesztette, írta, tördelte, árulta 1887-1895 közt, ebből az 1887-1991 közti időszakot tekintve ez volt az egyetlen magyar nyelvű lap Amerikában.
 
ÉRDÚJHELYI Menyhért
(Zenta, 1860. január 4. – Allentown [USA], 1925. október ?): katolikus plébános, történész.
 
ERÉNYI Géza
(Temesvár, 1902. június 8. – New York, 1981. április 18.): író, szerkesztő.
 
ERŐSS János
(Tiszaeszlár, 1889. december 23. – Buffalo [USA], 1962. március 12.): főispán, országgyűlési képviselő, ügyvéd.
 
ESTVÁN Béla
 
ESZTERHÁS István; álnév: Impersonal, Sárkány György
(Kispest, 1907. április 6. – Cleveland [USA], 2001. május ): író, szerkesztő, újságíró, miniszterelnökségi sajtóelőadó.
Jogász korában a Turul Szövetség országos vezetője, később a Társadalmi Egyesületek Szövetségének alelnöke lett. A Bajtárs és a Fáklya című lapok szerkesztője
1945-ben Ausztriába, 1950-ben az Egyesült Államokba költözött.
1951-től több mint negyedszázadon át szerkesztette a Katolikus Magyarok Vasárnapja című emigráns újságot, amelyet színvonalas politikai hetilappá fejlesztett,mint az amerikai magyar élet jó ismerője.
Számos könyvet írt az emigráns életről és sorsról. Amerikai magyar regény (1989), Eltékozolt fiak (1982) és más regényei hitelesen mutatják be a II. világháború után Amerikába érkezett magyarok életét.
Irodalom: KMIB 1998:202
 
ESZTERHAS, Joe
(Csákánydoroszló, 1944. november 23. –): magyar származású amerikai forgatókönyvíró, producer.
 

 

F

 


FÁBIÁN Béla
(Tállya, Zemplén vm., 1889. augusztus 13. – Saun Juan, Puerto Rico, 1966. december 23.): ügyvéd, újságíró, politikus.
 
FÁBRI Rezső ; Ralph
(Budapest, 1894. április 23. – New York, 1975. február 12.): festő, grafikus, belsőépítész, művészettörténész.
1921-ben az Egyesült Államokba költözött, ahol festőként, rézkarcolóként, iparművészként dolgozott. Több kiállítása volt. Számos festészeti szakmunkát írt. A New York-i képzőművészeti akadémián és a City College-ben tanított (1950 és 1967 között). Társszerkesztője volt a Today's Art Magazine-nek.
 
FAGYAS Mária
(Budapest, 1905. február 14. – Palm Springs [California, USA], 1985. június 24.): magyar-amerikai regény- és drámaíró. Bús-Fekete László (1896-1971) színmű- és regényíró felesége.
Tanulmányait Budapesten végezte. 1925-ben Berlinbe költözött. 1937-ben férjével az USA-ba emigráltak. Itt írásaibana Mary Helen Fay, majd Mary Bush-Fekete nevet is használta. Színműveit angolul írta. Angolra fordította Franz Werfel (1890-1945) osztrák költő és regényíró Az elsikkasztott mennyország (1939) című regényét.
Első regényét The Fifth címmel 1963-ban mutatta be. Megírását az 1956-os magyar forradalom ihlette meg, mert az események alatt véletlenül Bécsben tartózkodott.
Későbbi munkái is részben magyar tárgyúak, vagy cselekményeik közép-európai környezetben játszódnak.
 
FALK Zsigmond
(Pest, 1870. március 30. – Budapest, 1935. február 15.): író, szerkesztő, zenekritikus.
Európai és amerikai tanulmányút után átvette hasonnevű atyjától a Pesti Könyvnyomda Rt. vezetését.
 
FARAGÓ József
(Ungvár, Ung vm., 1881 január 30. – ?): tisztviselő, újságíró.
Tanulmányai után beutazta Németországot, Franciaországot, Olaszországot és a Balkánt. 1910-ben kivándorolt Amerikába.
Irodalom: Gulyás
 
FARAGÓ László
(Csurgó, Somogy vm, 1906. szeptember 1. – New York, 1980. október 15.). újságíró, író.
 
FAUST Miklós
(1927-1998) magyar származású amerikai kertész, gyümölcsfiziológus.
 
FARKAS János
(Somogysávoly, 1920. január 14. – Greensboro, USA, 1994. ?): szobrász.
1956-ban hagyta el Magyarországot, először Kanadában, Motreálban, majd az Egyesült Államokban élt. A szobrászat mellett érdeklődött a nyelvészet és az őstörténet iránt is. Mint szobrásztehetség már 15 évesen feltűnt. A Fésülködő című kislány aktjával Szinnyei-díjat nyert.
 
FÁY-FISCHER Andor
(Pásztó, Heves vm, 1894. szeptember 7. – Cleveland, 1974. március ?) újságíró, szerkesztő.
 
FERBER Edna
(Kalamazoo, Michigan, 1885. augusztus 15. – New York, 1968. április 16.) magyar származású író, újságíró.
Szülei Magyarországról vándoroltak ki.
 
FEDÁK Sári
(Beregszász, 1879 október 26. – Budapest, 1955 május 5.) színésznő, kora jelentős primadonnája.
1925-ben, majd 1934-ben bejárta az USA magyarok lakta városait.
 
FEHÉR Ferenc
(Budapest, 1933. december 22. – Budapest, 1994. június 17.) filozófus, esszéíró, kritikus, az irodalomtudományok kandidátusa. Heller Ágnes férje volt.
A budapesti Tudományegyetemen Lukács György tanítványa volt. Marxista szellemű írásai 1954 óta jelentek meg folyóiratokban és lapokban. 1956–57-ben középiskolai tanár volt, 1967–70-ben Lukács György asszisztense. 1970–77: a MTA Történelemtudományi Intézetének munkatársa. 1977-ben Nyugatra távozott. Először Ausztráliában, majd New Yorkban filozófiát és szociológiát tanított. Nyugaton publikált munkáinak jelentős hányadát feleségével, Heller Ágnessel közösen írta.
 
 
FEHÉR György : George Feher
(Pozsony, 1924. május 29. – ): fizikus, biofizikus.

1946 óta él az USA-ban. 1954-1960 a New jersey-i Bell Telephone Loboratories kutató fizikusa, 1956-1960 a Columbia Egyetem vendégprofesszora. 1968-ban a haifai Izraeli Műszaki Főiskola igazgatói tanácsának lett tagja. 1975-től a Nemzeti Tudományos Akadémia, 1977-től az Amerikai Bölcsészet- és Természettudományi Akadémia tagja. 1988-tól a rehovói Weizmann Tudományos Intézet kormányzó tanácsának tagja.

Kitüntetései: Oliver E. Buckley Fizikai Díj (1976), Rumford Érem (1992), Zavoisky-díj (1996), Wolf-díj (2007).

Irodalom: MNKK1996 ; KK2000.

 

FEKETEKUTY László

(Bártfa, Sáros vm., 1914. július 19. – New York, 2000. augusztus 24.): újságíró, író.

 

FIALA János

(Temesvár, 1822. január 26. – San Francisco, 1911. december 8.): honvéd ezredes. 

Világos után Törökországba emigrált, ahol Bemn szárnysegéde lett. Franciaországba ment, majd III. Napóleon államcsínye után kivándorolt Amerikába, ahol vasúti mérnök lett és elkészítette Missouri állam első nagy térképét. Részt vett a polgárháborúban az északiak oldalán. 1868-ban Kaliforniában, Alamedában telepedett le. San Franciscoban ő alapította a magyar társas és kölcsönös segélyegyletet. Több cikket írt az amerikai lapokba a magyarokról. Bem utolsó éveiről érdekes cikkeket írt a bostoni Pioneerba. Hazai lapokban (Hazánk, 1889) cikkeket írt a szabadságharcról.

Irodalom: E. Vasváry: Lincoln's Hungarian Heroes Washington, 1939; Pallas Nagy Lexikon;  Életrajzi Lexikon 1000-1990.  

 

FIGYELMESSY Fülöp  (más néven Figyelmessy Merkl Fülöp, Amerikában használt nevén Philip Figyelmessy)

(Pest, 1822. január 1. – Philadelphia, 1907. július 27.): honvéd őrnagy, az amerikai polgárháborúban az északiak ezredese.  

 

FÖLDES Dezső

(Miskolc, 1880. december 30. – Cheveland, 1950. március 14.): kétszeres olimpiai bajnok vívó.

 
FÜLÖP István
(Perbenyik, 1887. április 15. – Lorain [USA], 1958. január 7.): publicista.

 

FÜZÉR Julián István

(Héhalom, Nógrád vm., 1915. május 30. – Budapest, 2005. június 14.): plébános, ferences szerzetes, újságíró, lapszerkesztő.

1941 július 13-én szentelték pappá. 1943-ban Rómában a Collegium Antonianum hittudomány akadémián szerzett teológiai licenciátust. 1946-ban a Gregorianán tanult tovább, filozófiai dr. 1946-tól az USA-ban él. 1950-től 1960-ig a roeblingi (N.J.) Nagyboldogasszony templom plébánosa. De Wittben (Mich.) lelkigyakorlatos ház spirituálisa és igazgatója. 1970-től a New Brunswick-i (N.J.) Szt László templom, 1972-től ismét Roeblingben plébános. 1955-ben az Amerikai Magyar Katolikus Liga egyik alapítója. 1993-ban hazatért. Budapesten a Margit körúti rendházban élt.
 
vitéz FEHÉRVÉRY István
(Budapest, 1925. december 1. – ?, 2014. október 30.) publicista, szerkesztő, egyetemi tanár. A Magyar Politikai Elítéltek Közösségének elnöke.
 
 
G

GAÁL István
(Körösladány, 1883. június 6. – 19?? ): éremművész.
Festészeteti tanulmányokat Budapesten, Münchenben és Párizsban végzett. 1903-ban már emlékérmekkel tűnt fel Budapesten. Egy ideig illusztrációkat is rajzolt képes magyar folyóiratokba.
Jókai Mór emlékének a new yorki magyarok
Készítette: Gaál István
Irodalom:  ML 1926:265.
 
GÁBOR Éva : Eva Gabor
(Budapest, 1919. február 11. – Los Angeles, Kalifornia, 1995. július 4.) magyar származású amerikai színésznő, Gábor Zsazsa és Gábor Magdolna húga.
 
GABOR HILTON, Francesca Constance : Constance Francesca Gabor Hilton
(New York, 1947. március 10. – Los Angeles, 2015. január 5.)amerikai színésznő.
Édesapja Conrad Hilton (1887–1979) a Hilton szállodalánc alapítója, édesanyja Gábor Zsazsa (1917) színésznő. 1971 óta szerepelt filmekben.
 
GÁBOR Zsazsa : eredetileg Gábor Sári, angolul: Zsa Zsa Gabor
(Budapest, 1917. február 6. – ) Golden Globe-díjas magyar származású amerikai színésznő, Gábor Magdolna húga, Gábor Éva nővére.
Művészetének elismerése, hogy egyike azon magyaroknak, akik csillagot kaptak a Hollywoodi hírességek sétányán.
Interneten:  Magyar   English   Svenska
 
GÁBOR Magdolna : Magdolna „Magda” Gabor
(Budapest, 1915. június 11. – Palm Springs, Kalifornia, 1997. június 6.) magyar származású amerikai színésznő, Gábor Zsazsa és Gábor Éva nővére.
 
GALL Erzsébet
(Budapest, 1936. – San Rafael [USA], 1987. július 16.): művészettörténész, egyetemi tanár.
 
GÁBRIEL Asztrik László
(Pécs, Baranya vm., 1907. december 10. – Notre Dame, Indiana [USA], 2005. május 16.): irodalom- és egyháztörténész, premontrei szerzetes, római katolikus pap.
 
GALAMB József : Joseph A. Galamb
(Makó, 1881. február 3. – Detroit, Michigan, 1955. december 4.) gépészmérnök, a Ford Motor Company tervezője, a Ford T-modell főtervezője.
Interneten:  Magyar   English   Deutsch
 
GALAMBOS Theodore Victor dr.
(Budapest, 1929 - ): okleveles gépészmérnök, egyetemi doktor.
Építészmérnök professzor  Lehing Univertsity (1959-65), Washington Univertsity (1965-81), Univertsity of Minnesota (1981-?).
Kitüntetései: US National Academy of Engineering (1979), Budapesti Műszaki Egyetem tiszteletbeli doktor (1982).
 
GÁSPÁR János
(Magyarlak, Vas vm., 1898. május 6. – Passaic, N.Y., USA, 1963. február 25.): plébános, szerkesztő. 

Az I. világháborúban önkéntes, mint sebesült tartalékos főhadnagy szerelt le. A teologát Szombathelyen végezte, ahol 1921. december 17: pappá szent. Incéden, 1922: Alsóbagodon, 1923: Zalaegerszegen hitokt. Mindszenty József mellett, Kőszegen káplán. 1929: kivándorolt az USA-ba, Perth Amboy-ban (N.J.), 1931: Woodbridge-ben (Va.) kp., 1933: került Passaic-ba, ahol haláláig a Szt István-tp. plébánosa. 1937: m. isk-t alapított. Éveken át az amerikai M. Kat. Liga elnöke. ~ szervezte és irányította 1945-47: a ruhaküldést Mo-ra. Az Amerikai Magyar  Szövetségnek egyik igazgatója, 1988.

 

GÁTI Béla

(Ács, 1873. szept. 16.– USA, ? ): gépészmérnök, műszaki író.

1903-tól 1918-ig a Postakísérleti Állomás vezetője volt. Az elektrotechnika széles területén, főleg a gyengeáramú kutatásokban nemzetközileg elismert tekintély volt. Saját tervezésű barratter mérőműszere a technikai irodalomban általánosan ismert. Úttörő jellegű munkát végzett a gyors táviratozási módszerek kidolgozásával, telefonfrekvenciájú áramokkal való táviratozással stb. Nevéhez fűződik az abc hangjainak első lefényképezése, a távíróvezetékeken való telefonálás, a távíróvezetékek pupinírozára és Thomson-csészékkel való ellátása is. Számos szakegyesület, többek közt az American Institute of Electrical Engineer tagja volt és az 1911-i liège-i Montefiore-díj kitüntetettje. Nagyszámú értekezése jelent meg bel- és külföldi szakfolyóiratokban.
Irodalom: Magyar Életrajzi Lexikon 1000-1990. ; Vajda Pál: Nagy magyar feltalálók (Bp., 1958).
 
GEDŐ Lipót
(Túrkeve, 1887. október 5. – New York [USA], 1952. július 28.): festőművész, grafikus, író, karikaturista, szerkesztő.
 
GELLÉRT Hu
(Budapest, 1892. május 3. – New York, 1985. december 9.) festőművész, grafikus, karikaturista.
 
GENIN, John N.
(1819-1878): híres kalapkészítő, vállalkozó.
A Kossuth-kalapok árusításával hatalmas vagyonra tett szert.
 
GERGELY Péter
(Budapest, 1936. február 12. – Ithaca [USA], 1995. augusztus 25.): építészmérnök, egyetemi tanár.
 
GERSTER Antal : Anthony Gerster
(Kassa, Abaúj vm., 1825. június 7. – San José [Kalifornia, USA], 1897. június 2.): magyar mérnök, honvédőrnagy; mérnökkari tiszt az amerikai polgárháborúban az északiak oldalán.
Családjában több híresség is van, unokaöccse Gerster Árpád híres New York-i sebész, unokahúga Gerster Etelka operaénekes.
Interneten:  Gerster Antal
 
GERSTER Árpád Géza Károly
(Kassa, Abaúj vm., 1848. december 22. – New York, 1923. március 11.): magyar származású híres New York-i szülész- és sebészorvos, egyetemi tanár, az amerikai magyarok jeles közéleti személyisége.
Interneten:  Gerster Árpád   Esperanto
 
GOLDMARK Péter Károly
(Budapest, 1906. december 6. – Port Chester [Westchester County, New York, USA], 1977. december 7.): magyar származássú amerikai mérnök, fizikus, a színes televízió, a mikrobarázdás hanglemez és a képmagnó kifejlesztője.
1933-ben New Yorkba hajózott.
Interneten:  Magyar   English   Deutsch   Français   Español   Italiano   Dansk
 
GOMBOSI Ottó
(Budapest, 1902. október 23. – Lexington, Mass. [USA], 1955. február 17.): zenetörténész.
Irodalom: MÉL (1981):606.
 
GRÓF Ödön
(Netecse [Szlavónia], 1915. április 15. – San Francisko, 1997. január 16.): kétszeres világcsúcs és Európa-csúcs tartó úszó, majd úszóedző.
Az 1956-os forradalom után külföldre távozott és az Egyesült Államokban telepedett le. 1982-től a Magyarország örökös úszóbajnoka cím tulajdonosa. Az Egyesült Államokban hunyt el, Budapesten helyezték örök nyugalomra.
Interneten:  Magyar   English   Deutsch   Italiano   Русский   Norsk bokmål
 
 
GY

GYALLAY-PAPP Zsigmond
(Torda, 1909. június 7.Englewood, New Jersey [USA], 1975. május 1.): újságíró. Gyallay Domokos fia.
 
GYARMATI Ernő
(Budapest, 1915. július 15. – New York, 1989. március 17.): orvos, állatorvos, egyetemi tanár, az állatorvos-tudományok kandidátusa (1952).
 
GYÉKÉNYESI György István
(Gyékényes, 1932. október 20.– Cleveland, USA, 1973. május 25.): űrkutatási mérnök, költő.
Gyékényesi János Pál űrkutatási mérnök fivére.
 
GYÉKÉNYESI János Pál: John Paul Gyekenyesi : John P. Gyekenyesi
(1938. – ): űrkutatási mérnök, Gyékényesi György István öccse.
 
GYÉKÉNYESI Gy. László
(Mohács, Baranya vm., 1906. február 10. – Cleveland, Ohio [USA], 1982. február ?): pedagógus, szakíró.
 
GYÖRGY Árpád
(Szalonna, 1911. augusztus 3. – Lake Village [USA], 1987. augusztus 7.): pedagógus, református lelkész.
 
GYÖRGY Pál : Paul György ; 1921-ig Grósz
(Nagyvárad, 1893. április 7. – Philadelphia, USA, 1976. március 1.) orvos, vitaminkutató, egyetemi tanár. A B2, a B6 és a H-vitamin felfedezője.
1933-ban előbb Angliába, majd 1935-ben az USA-ba emigrált.
 
GYÖRGYEY Klára (született: Takács Klára)
(Budapest, 1936. május 23. – Orange [USA], 2010. január 11.): író, műfordító, kritikus, rendező, producer. Györgyey Ferenc Aladár (1925-) orvostörténész, író felesége volt.
A Külkereskedelmi Főiskola angol szakos hallgatója volt. 1956-ban Nyugatra menekült. Egy évvel később az USA-ban telepedett le. 1957-1959 között a Yale Egyetem angol, színműirodalom és történelem szakán tanult. 1962-től a Yale Egyetem tanársegéde, majd tanszékvezetője volt. 1990-től az Orvostudományi Humán Program igazgatója volt. A Critique Magazine, a World Literature Today, a Szivárvány és az International PEN Magazine munkatársa volt. 1970-1977 között színházi producer és rendezőként dolgozott. 1972-től az Irodalmi Nobel-díj jelölő bizottságának tagja volt. 1976-tól a Menekült Írók PEN-Központ amerikai csoportjának elnöke volt. 1985-től a Connecticuti Művészeti Akadémia tagja volt.
NEA Ford-nagydíja (1986) ; Fulbright-ösztöndíj (1989) ; A Magyar PEN Club Ady-érme (1992).
 
GYIMESI-KÁSÁS Ernő
(Gyergyószentmiklós, Csík vm., 1901. április 15. – New York, 1988.) festőművész, grafikus, fényképész, újságíró.
Középiskoláit a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumban végezte. Tizenöt éves korában került Gyárfás Jenő festőművészhez, akinek egyetlen tanítványa volt.
Az érettségi bizonyítvány megszerzése után, a budapesti Képzőművészeti Főiskolán Glatz Oszkár és Benkhard Ágost képezte tovább. Rajztanári oklevelet szerzett, majd tanulmányútra indult Nyugat-Európába; Bécs, München és Párizs. 1925-ben kollektív, 1926-ban műtermi-kiállítása volt Budapesten.
1927-től évekig Amerikában élt. Bostonban tanított, aztán New Yorkba költözött. 1934-ben a Chicagói Világkiállításon a magyar pavilont tervezte és rendezte és bemutatták egy 12 méteres freskóját. Az International Travel Show tárlatán erdélyi tárgyú képeivel és székely népi bútorterveivel keltett föltünést. Ennek nyomán, Csikágó két legnagyobb iparművészeti üzletének a dekorálásával bízták meg. Több sikeres szereplés után, 1935-ben visszatért Magyarországra.
Az 56-os forradalmat követően ismét az Amerikai Egyesült Államokban telepedet le. Évekig a ruthefordi Fairleigh Dickinson University tanáraként működött. New Yorkban megalapítja a Külföldi Magyar Képzőművészek Világszövetségét.
Számos kitüntetést kapott.
 
GYURMÁN Adolf
(Szászváros, Hunyad vm., 1813. április 26. – Pest, 1869. szeptember 15.) magyar újságíró, jogász, miniszteri tanácsos.
Kossuth kormánya 1849-ben miniszteri tanácsossá nevezte ki. A szabadságharc bukása után törökországi menekült lett belőle, Kossuth Lajossal és kíséretével emigrált. Kossuth Lajos emigrációjában sem nélkülözhette legfőbb külpolitikai szakértőjét, s magához kérette Kütahyába, s kísérője volt angliai, majd amerikai körútján is.
Gyurmán 1851-től New York városában élt, tökéletesen megtanult angolul, írt az angol nyelvű lapokba és szerkesztett egy német nyelvűhírlapot is. 1854-től Londonban élt, itt a francia, olasz és német nyelvből leckéket adott és a Times magazin munkatársa lett. 1861-től a londoni Cromwell akadémián történelmet tanított. 1863-ban megnősült és visszatért Magyarországra.
Interneten:  Magyar
 
 
H

HAJMÁSSY Ilona

(Nagykőrös, 1912. július 5. – Bethesda [USA], 1974. augusztus 20.): operaénekes, színész.

 

HALASI Béla

(Kisvárda, 1887. október 26. – Chicago [USA], 1965. december 2.): jogász, közgazdász, szociológus, egyetemi tanár
 
HARASZTHY Ágoston
(Pest, 1812 augusztus 30. – Nicaragua, 1869 július 6.) magyar földbirtokos, a pénzügyileg kifizetődő kaliforniai szőlőtermesztés és borászat megalapítója.
Interneten:  Magyar   English   日本語
 
HARSÁNYI János
(Budapest, 1920. május 29. – Berkely [USA], 2000. augusztus 9.) magyar származású Nobel-díjas amerikai közgazdász, a játékelmélet, azon belül pedig főként a nem teljes információs játékok kutatója.
Interneten: Magyar   English   Deutsch   Français   Español
 
HATTYASY Katalin
(Szeged, 1912. november 3. – Los Angeles [USA], 1965. november ?): színikritikus, újságíró.

 

HÁZI Tibor

(Budapest, 1912. február 9. – Bethesda [USA], 2000. február 18.): háromszoros világbajnok asztaliteniszező.

 

id. HEFTY Frigyes, vitéz

(Pozsony, 1894 december 13. – Detroit, [USA], 1965. január 20.): cserkész vezető.

Az Osztrák-Magyar Légjáró Csapatok egyik 5 igazolt légi győzelmet arató ászpilótája volt.

1931-ben megszervezte a magyar cserkészrepülést, 1933-ban Gödöllőn a repülős altábor oktatója és egyik vezetője

A háború utáni életéről keveset tudunk, annyi bizonyos hogy Amerikában telepedett le, és ott is halt meg 1965-ben.

 

HEILPRINT Louis

(Miskolc, 1851. július 2. – Heilprin Louis [USA], 1912. február 12.): lexikográfus, szerkesztő, történész.

 

HELTAI Árpád

(?–Cleveland, 1915.): színész, rendező, az első amerikai magyar színházigazgató. 1904. május 7-én műkedvelők mutatták be Herczeg Ferenc: Ocskay brigadéros című színművét a New York-i Manhattan Lyceumban. A színlapon Ujfalussy Ferenc és Miskolczy Henrik mellett Heltai neve is megtalálható. Ő teremtette meg a m. hivatásos színjátszást Amerikában. Kiváló szervező volt, az egyletek tagjaiból amatőr színjátszókat és színházi törzsközönséget nevelt. 1905-ben Rédey István színtárs.-ában játszott, majd 1906-ban saját társ.-ot alakított hivatásos színészekből. Az első Állandó Magyar Színház igazgatója lett. Kizárólag a tehetség, a játéktudás volt az értékmérő társaságának megszervezésében, ezért a Heltai-társulat neve fogalommá vált. 1913-ban Magyarországról hozott új színészeket (Kassay Rózsi, Heltay Miklós, Pataky Béla, Mártonfalvy György) és sikeres darabokat, főleg népszínműveket adtak elő. Tehetséges rend.-ivel (Erdélyi Emil, Juhász Pál, Karacs Imre) változatos repertoárt állított össze. Előadásaik telt házakat vonzottak. Bérelt színháztermekben játszottak (Manhattan Lyceum, Progress Hall, Yorkville Casino, Webster Hall). Heltai terve, hogy egy állandó m. kőszínházat alapítson, nem valósulhatott meg. Fiatalon, baleset következtében halt meg.

Főbb rendezései: R. Gerő K.: Az uzsai gyöngy; Molnár F.: Az ördög; Kacsoh P.: János vitéz; Csiky G.: A nagymama; Huszka J.: Gül Baba, Bob herceg; Szigligeti E.: A cigány; Lehár F.: A víg özvegy; Lengyel M.: Tájfun; Géczy I.: Amit az erdő mesél...

Irodalom: Magyar Színházművészeti Lexikon, (1994) 297

 

HELTAY Miklós

(?–?): színész, menedzser. Heltai Árpád, az első amerikai m. színig. testvére. 1913-ban került az USA-ba, ahol komikusi szerepkörben az Állandó Magyar Színház tagja lett. Kisebb pályamódosítások után 1928-tól Zilahy Sándor mellett Zilahy–Heltay Magyar Vígszínházának társig.-ja, menedzsere volt. Kis létszámú társ.-ukkal országos körutakat szerveztek az USA és Kanada magyarlakta városaiba, településeibe. Tanították az amatőr színjátszó csoportokat, amelyekben Heltay is gyakran fellépett. Egy ideig építési vállalkozóként dolgozott South Bethlehemben. 1952-ben Sárossy Szüle Mihállyal megalakították a Heltay–Sárossy Színtársulatot, amelyben a komikusi szerepkör mellett a zenei vezetést is ellátta. F.Sz. Csutka Ádám (Erdős–Boros: Báthory Erzsébet); Vándorszínész (Dankó P.: Most van a nap lemenőben).

Irodalom: Magyar Színházművészeti Lexikon, (1994) 297

 

HERMAN Steiner

(Dunaszerdahely, 1905. április 15. – Los Angeles [USA], 1955. november 25.): magyar származású amerikai sakkozó, szakíró.

Többszörös amerikai bajnok, amerikai válogatott nemzetközi mester. A romantikus iskola követője, akinek életműve nem csak a játékosként, hanem a sakk népszerűsítésében is jelentős.
 
HOFF Miklós János
(Mosonmagyaróvár, 1906. január 3. – Stanford [USA], 1997. augusztus 4.): fizikus, gépészmérnök, repülőgéptervező, egyetemi tanár, MTA t. tagja
 
HOLLÓS József : Hoffmann
(Kecskemét, 1876. augusztus 22. – USA, 1947.): baloldali politikus, orvos.
Irodalom: MÉL
 
HOLMY János Rudolf
(Magyarország, 1933. körül – [USA], 1865 után) ) magyar származású katona, aki az amerikai polgárháborúban a déliek oldalán harcolt.
 
HORVÁTH Attila
(Magyarország, ? - ) költő
Hosszabb ideig Lisszabonban élt, majd átköltözött New Yorkban.
Versei az Új Látóhatárban (München) jelentek meg.
 
HORVÁTH Géza
(Komárom, 1885. január 15 – Cleveland [USA], 1963. április 5.): ezredes, országgyűlési képviselő, publicista.
 
HŐGYE Mihály
(Budapest, 1912. május 5. – Falls Church [USA], 1992. november 30.): politikus, publicista, református lelkész, történész.

 

HUNYADY László

(Szamosszeg, 1899. június 16. – Colonia, USA, 1985. február ?): író, költő, református lelkész. 

 

 

I

 


IGALI Szvetozár
(Somberek, Baranya vm., 1859. április 13. – Oakland [USA], 1922. június 22.): szerb anyanyelvű farmer, író, kerékpárversenyző, szerkesztő, újságíró, utazó.
A Gazdasági Lapok és a Kert szerkesztője volt Budapesten. Velocipéden tette meg 1892-ben az utat Montpelliertől Budapestig, majd Belgrádig, és útitapasztalatait két könyvben írta meg.
1909-ben Amerikába vándorolt ki, ott 1913-1922 között a Kaliforniai Magyar Farmert szerkesztette.
 
ISPAY Ferenc
(Várpalota, 1918. augusztus 19. – New York, 1990. szeptember 19.) geográfus, Törökország kutatója.
Százhalombattán és Érden nevelkedett. A budapesti egyetemen Cholnoky Jenő tanítványa volt. Szakdolgozatát Érd és környéke földrajzáról írta, majd doktori értekezéséhez a Garam völgyét tanulmányozta. A világháborúban fogságba esve Amerikába került. Törökországi tanulmányútján megismerte a magukat magyar eredetűnek valló Macarköy lakóit, akikhez többször visszatért.
 
IVÁNI Zoltán

(Kézdivásárhely, Háromszék vármegye, 1910. október 24. - ?): jogász, író, újságíró.

Iskoláit Kézdivásárhelyen végzi. Egyetemi tanulmányait pedig Kolozsvárott és Szegeden. Jog- és államtudományi doktor. 1934-37 között a kolozsvári Ellenzék napilap belső munkatársa. 1937-ben több magyarországi és erdélyi lap tudósítója lesz. Tárcái, elbeszélései és cikkei a Keleti Újságban, a Magyarországban, az Esti Újságban, a Tolnai Világlapjában és a Hídban jelennek meg. 1956 végén Nyugatra megy, s azóta New Yorkban él. 1964 őszén a Magyar Találkozó Állandó Titkársága (Cleveland, Ohio, USA) jelen kötetében "Pilletánc" cím alatt összegyűjtött verseit Árpád aranyéremmel tünteti ki. 
 
 
J

 


JASZOVSZKY József
(Kecerpeklén, Sáros vm., 1907. március 16. – San Francisco [USA], 2002. január 3.): lelkész.
1948 október 13-án Ausztriába menekült, 1949-től Salzburgban a menekült magyarok lelkésze. 1952-ben kivándorolt az USA-ba, San Franciscóban magyar lelkész. 1970. január 1-től az érseki főhatóság alá tartozó magyarok lelki igazgatója, a Menlo Park-i Szt István Misszió vezető lelkésze. 1985-től nyugdíjas. Utolsó éveiben San Franciscóban élt.
Álneve: Márton József.
 
JEKELFALUSSY PILLER György, felsőtárkányi
(Eger, 1899. június 19. – San Francisko, 1960. szeptember 6.): alezredes, kétszeres olimpiai bajnok vívó, edző.

Piller György Ludovika Akadémiát végzett honvédtisztként Miskolcon teljesített katonai szolgálatot. Kiemelkedő eredményeket elért sportolóknál szokatlanul későn, az 1920-as években, a fővárosba kerülésekor ütközött ki sporttehetsége. 1925-ben a Sporttanárképző Intézetben (SPOTI) elvégezte a honvéd sportoktató tanfolyamot és a honvédségnél vívást, ökölvívást és birkózást oktatott. Nagy meglepetést keltve 1928-ban és 1929-ben is megnyerte a Honvéd TVE összetett vívóversenyét. 1928-ban tőr- és párbajtőrvívásban részt vett az amszterdami olimpián. 1929-ben a MAC (Magyar Atlétikai Club) vívókapitánya lett. Kardvívásban az 1930. évi Európa-bajnokságon egyéniben és csapatban is aranyérmes lett. Pályafutása alatt még négy Európa-bajnoki címet szerzett. Vívóstílusa új fejezetet nyitott a magyar kardvívás történetében. Technikáját folyton változtatta, az alkalmazott stílust mindig az ellenféltől tette függővé, ezért vívása kiismerhetetlen volt. Az 1932. évi Los Angelesi-i olimpián bajnoki címet szerzett az egyéni és csapatversenyben is. 1933-tól a magyar válogatott szövetségi kapitánya lett, de 1934-ig még versenyzőként is szerepelt.

1933-tól 1944-ig a Magyar Királyi Testőrségnél szolgált, 1944-ben alezredesként esett szovjet hadifogságba. Hazatérése után a Budapesti Vasas edzőjeként egyúttal a magyar vívó válogatott szövetségi kapitányaként folytatta pályafutását. Kapitányként összesen négy olimpián vezette a magyar válogatottat.

Az 1956. évi Melbourne-i olimpiáról nem tért haza. Súlyos, gyógyíthatatlan betegen az Egyesült Államokban telepedett le, ahol megoperáltatta magát. Négyévi szenvedés után meghalt. Egerben, egy későbarokk lakóházon nagyon szép emléktábla örökíti meg emlékezetét, melyen a következő felirat olvasható: „A magyar kard dicsőségének emlékére jelölte meg Eger város közössége ezt a házat, amelyben Piller György M. kir. honvéd százados az 1932 évi Los-Angelesi Olimpia világbajnoka született.”

 

JUHÁSZ Vilmos  (1922-ig Haas)

(Budapest, 1899. augusztus 21. – New York [USA], 1967. szepteptember 29.): író.

1948 végén Rómába ment, ahol a szent évben Juhász rendezte az egyháztörténeti kiállítás közép-európai részét. Magyarországra nem tért vissza. Szerkesztő lett a külföldi Katolikus Szemlének. 1949-ben az USA-ba telepedett le. 1951-ben New Yorkba költözött. A Szabad Európa Bizottság sajtóosztályán dolgozott, szerkesztette annak több kiadványát. Az 1960-as évektől a Columbia University magán előadó tanára.

Irodalom: Magyar Katolikus Lexikon

 

 

K


KABOS Gyula ; eredeti családneve Kann
(Budapest, 1887. március 19. – New York, 1941. október 6.): színész, humorista.
 
KÁLLAY Miklós
(Nyíregyháza, 1887. január 23. – New York [USA], 1967. január 14.): jogász, politikus, földművelésügyi miniszter (1932-1935), miniszterelnök (1942-1944).
Az eredetileg jogász végzettségű Kállay 1920-tól különböző politikai tisztségeket töltött be. Az angolbarát politikus Horthy bizalmasának számított. Magyarország német megszállásának másnapján, 1944 március 20-án a török követségre menekül. November közepén távozik onnan; letartóztatják, később Mauthausenbe, majd Dachauba kerül. A háború végén Olaszországban szabadul ki a fogságból. 1953-ig él ott, majd az USA-ba telepedett le.     
 
KÁLNAY Ferenc; Francis Kalnay
(Budapest, 1899. július 18. – Santa Cruz [Santa Cruz County, Kalifornien, USA], 1992. december 2.): magyar származású gyermekkönyv-író, újságíró, színész.
1919-ben az Egyesült Állmokba települt. Carmel, Kaliforniában lakott, ahol gyermekkönyveit írta. A Chucaro: Wild ponny av Pampa című könyve, 1959 elnyerte a John Newbery Medal irodalmi díjat (Newbery Honor). Magyarul 1964-ben jelent meg Budapesten, Királyhegyi Pál (1900-1981) fordításában, Chucaro : egy kisfiú meg egy vadpóni regénye címmel.
A The richest boy in the world című könyve, 1964-ben Stockholmban Den rikaste pojken i världen címmel jelent meg, Stig Kassman fordításában.
Utolsó ismert lakhelye; Santa Cruz, Santa Cruz County, Kalifornia volt.
 
KANNÁS Alajos
(Kiskunhalas, 1926. július 21. – Los Angeles, 1999 május 25.): pszichológus, író, költő.
 
KARDOS László
(Budapest, 1905. október 8. – Los Angeles, 1962. április 11.): filmrendező, filmvágó.
 
gróf KÁROLYI Gyula
1862. nyarán gróf Széchenyi Béla, gróf Károlyi Gyulával Amerikába utazott. Tapasztalatait Amerikai utam : kivonatok 1862-ki naplómból címmel adta ki Pesten 1863-ban.
 
KÁRPÁTHY KORVIN Géza ; Charles KORVIN
(Pöstyén, 1907. november 27. – Manthattan, New York, 1998. június 18.): magyar származású amerikai karakterszínész.
A Zorro televíziós sorozatban egy gonosz főszereplőt, a Sast, azaz José Sebastian Vargát játszotta.
 
KASSAI Rózsi
(Szeged, 1885. január 2. – USA, 1966.): énekes, színész.
 
KASSAY Dezső
(Túristvándi, 1899. augusztus 31. –Sarasota [USA], 1981. június 1.): fül-orr-gégész, egyetemi  tanár, orvostudományok kandidátusa.
 
KATZ Márton
(Whitehall [USA]), 1912 február 16. – Sztara Jarussza [Ukrajna], 1943. január 19.): festőművész.
 
KECSKEMÉTHY József
(Pittsburgh [USA], 1906. augusztus11. – Ligonier [USA], 1995. november ?): református lelkész, szerkesztő.
 
KECSKEMÉTHY László
(Paks, 1912. március 27. – St. Helena [USA], 2000. május 19.): református lelkész, szerkesztő.
 
KERÉNYI Frigyes
(Eperjes, 1822. január 1. – New Buda, Iowa [USA], 1852.): költő, műfordító, ügyvéd.
Irodalom: UIL (1939)15-16:3768
Interneten:  Magyar   Esperanto
 
KEMENCZKY Judit
(Budapest, 1948. augusztus 9. – ): költő, műfordító.
Irodalom: KMIK
 
KEMÉNY János
(Pittsburgh, 1903. szeptember 1. – 1971. október 13.): romániai magyar író.
Az Amerikai Egyesült Államokban született, középiskoláit Kolozsváron, erdőmérnöki tanulmányait Bécsben végezte.
Irodalom: KMIK
 
KEMÉNY János György ; John G. Kemeny
(Budapest, 1926. május 31. – Hanover [New Hampshire, USA], 1992. december 26.): matematikus, filozófus, egyetemi tanár.
Az 1980-as évek Amerikájának egyik legismertebb tudósa volt, halálakor a legnagyobb amerikai lapok emlékeztek meg róla, halálát itthon csak egy rövidke hírben tudatták.
Életében csak egyszer látogatott Magyarországra, 1964-ben, akkor is csak rövid időre.
Bővebben interneten:  Magyar   English   Deutsch   Français   Español   中文
 
KERPELY Jenő
(Budapest, 1885. december 1. – Los Angeles, 1954.): gordonkaművész, főiskolai tanár. 
 
KERTÉSZ André
(Budapest, 1894. július 2. – New York, 1985 szeptember 28.): magyar-francia-amerikai fotóművész.
 
KISH W. Attila
(Miskolc, 1939. február 23. – USA, 1979. május 8.): lelkész.
Irodalom: Parragh Dezső: Kish W. Attila, 1939-1979. (Calvin Synod Herald, (1979)7-8:14.) 
 
KLEIN Sándor
(Szerencs, 1906. június 21. – Boise [USA], 1971.): újságíró.
 
KOCH Ernő

(Déva, Hunyad vm., 1898. – St. Louis, Ill., [USA], 1970.): festő.

A budapesti Iparművészeti Iskola grafika szakán 1916-20 között Simay Imre és Haranghy Jenő tanítványa. Évekig Észtországbaban élt. 1940-ben a szovjet megszállás elől Nyugatra menekült, 1949-ben kivándorolt az USA-ba. Chicagóban, majd St. Louisban volt műterme, színes fametszeteivel aratott sikereket. Koch készítette a washingtoni (D.C.) Immaculata Conception National Cathedral lengyel kápolnájának freskóit.
Irodalom: Magyar Katolikus Lexikon
 
KOCSIS Sándor
( Mo. ? – Tullahoma [USA], 1896.): tengerésztiszt, egyetemi tanár.
Irodalom: Nagy 2000:530.
 
KOHÁNYI Tihamér, Kohányi és trócsányi
(Eperjes, Sárosvm., 1863. – Cleveland, Ohio, 1913. március 10.): magyar hírlapíró, lapszerkesztő, a clevlandi magyar nyelvű Szabadság című lap alapítója és több mint húsz éven át főszerkesztője.
 
KOLUMBÁN Miklós
(Budapest, 1937. június 17. – Sommerville [USA], 2003. augusztus 13.): irodalomtörténész, költő, műfordító, nyelvész
 
KOMJÁTHY Aladár
(Ózd, 1931. február 24. – Pittsburgh [USA], 1998. február 6.): református lelkész, teológus.
 
KONTA  Sándor
(Pest, 1862. – St. Louis [USA], 1933. április 27.): újságíró.
Irodalom: Nagy 2000:546.
 
KORNIS Károly
(1822. április 19. — 1862. január 27.): jogász és tanár
 
KOROCZ Géza
(Bályok, Bihar vm., 1879. december 29. – m Mount Morris [USA], 1942. október 26.): református lelkész, szerkesztő.
Irodalom: Nagy 2000:550.
 
KOSSUTH Lajos
 
(Monok, 1802. szeptember 19. – Torino, 1894. március 20.): magyar államférfi, a Batthyány-kormány pénzügyminisztere, a Honvédelmi Bizottmány elnöke, Magyarország kormányzó-elnöke.
Interneten:  Magyar   Italiano   English   Deutsch   Français   Italiano   Español   Nederlands   Suomi   Svenska   Esperanto   Português   Türkçe
 
KOSSUTH Zsuzsanna (Kossuth Zsuzsa), Meszlényi Rudolfné
(Sátoraljaújhely, 1817. február 19 – New York, 1854. június 29.): az 1848-49-es szabadságharcban a tábori kórházak főápolónője, Kossuth Lajos legfiatalabb húga.
Bővebben interneten:  Magyar   English   Esperanto
 
KOZMA Tibor
Interneten:  Tibor Kozma
 
KÖNNYŰ László
(Tamási, 1914. február 28. – Saint Louis [USA], 1992. február 24.): költő, író, irodalomtörténész.
1945 elején Ausztriába került, ahol az egyik menekülttábor magyar iskolájában tanított. 1949-ben az Egyesült Államokba települt.
 
 
 
L

 


LAJTHA Ábel
(Budapest, 1922. szeptember 22. – ): magyar származású amerikai neurokémikus, biokémikus, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja (1990). Lajtha László (1892-1963) Kossuth-díjas magyar zeneszerző fia. Szent-Györgyi Albert egykori tanítványa.
1948-ban költözött az Egyesült Államokba.
 
LAKI Kálmán ; Koloman Laki
(Szolnok, 1909. február 1. – Bethesda, 1983. február 12): biokémikus, egyetemi tanár, az MTA tagja (1946, majd 1989), a debreceni orvostudomány egyetem díszdoktora (1976), Kossuth-díjas (1948), a New York Academy of Sci­ences, 1955-től a washingtoni National Acade­my of Sciences tagja.
 
LAKY Zsigmond
(Újpest, 1887. április 14. – Yonkers [USA], 1949. május 15.): református lelkész, szerkesztő.
 
LÁNYI György
(Budapest, 1913. április 30. – Oberlin [USA], 1981. február 20.): politológus, egyetemi tanár.
 
LÁNYI János
(Budapest, 1937. június 5. – ): magyar származású amerikai biokémikus, biofizikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja (1993).
 
LASSOVSZKY Károly
(Gyetva 1897. március 23. – Boston [Massachusetts, USA], 1961. december 20.): csillagász, fizikus, matematikus, a fizikai tudományok kandidátusa.
1956-ban külföldre távozott. 1957-től haláláig az USA-ban a Smithsonian Asztrofizikai Intézetben dolgozott.
 
LÁSZLÓ Aladár
(Budapest, 1896. október 30. – Los Angeles, 1958. szeptember 16.): író, színpadi és forgatókönyv-író, színész.
1938-tól az USA-ban dolgozott, 1942-ben állampolgárságot kapott. 
Felesége FELLEGI LÁSZLÓ Margit (1941-1958) fürdőruha tervező volt.
Irodalom: ÚjMIL 2000:1294.
 
LÁSZLÓ Ernő ; Ernest Laszlo
(Budapest, 1898. április 23. – Los Angeles, 1984. január 6.): Oscar-díjas magyar származású amerikai filmoperatőr, több mint 60 film elkészítésében vett részt és Robert Aldrich-kal és Stanley Kramer-rel való együttműködéséről volt híres. Tagja, 1972-től 1974-ig pedig elnöke volt az Amerikai Operatőrök Társaságának.
Interneten: Magyar; English
 
LÁSZLÓ Ervin
(Budapest, 1932. május 12. –): amerikai magyar tudományfilozófus, író, eredetileg zongoraművész, az MTA külső tagja (2010). Szakterülete az általános evolúció- és rendszerelmélet és a tudományfilozófia.
 
LÁSZLÓ Károly
(Kecskemét, 1815. március 30. – Bátya, Bács-Kiskun megye, 1894. május 4.): egykori tüzérszázados, Kossuth bizalmasa, titkára és iratainak őrzője. Emlékíró, útleíró és üzletember.
Bemmel 1849. augusztus 22-én Törökországba menekült.Kossuthoz csatlakozott 25 társával és vele tartott Vidinbe, 1850. április 12-én Kütahyába, majd Amerikába; ezután folyton Kossuth környezetében élt mint meghitt barátja és titkára volt. 1851. szeptember 10-én szálltak fel az Amerikai Egyesült Államok Mississippi nevű hajójára; november 10-én érkeztek New Yorkba. Mindenütt követte Kossuthot körútján, amikor Kossuth 1852. július 14-én hajóra szállt, búcsúzott el tőle. László Amerikában maradt, ahol mint mérnök a New York állam csatorna-mérnöki hivatalának syracuse-i osztályában nyert alkalmazást egy dollár napidíjjal; később a Syracuse-Binghamton-vasútnál dolgozott és 1853. február 17-én Syracuse-ban amerikai polgárrá avatták; két évig Mexikoban az állami birtokok felmérését végezte; szerzett vagyonával mahagoni és berzsenyfa kereskedést folytatott. 1867-ben Silcz Józefin kreolnőt feleségül vette, s visszatért Magyarországra.
László Károly 1848-tól 1870-ig részletes naplót vezetett, amelynek eddig csak töredéke jelent meg nyomtatásban. A kb. 1200 oldalas napló pedig több szempontból is érdeklődésre tarthat számot. Részletes feljegyzéseket tartalmaz a szabadságharc utolsó szakaszáról.
László Károly Kossuth titkáraként az emigráció legfontosabb ügyeit is közelről ismerte.
A napló nagyobbik részében saját amerikai, mexikói benyomásairól számol be; feljegyzései igen fontos adalékot nyújtanak az amerikai mindennapok történetéhez, várostörténeti, mentalitástörténeti, földrajzi, sőt meteorológiai szempontból is érdekesek.
A naplóíró alkata, rendkívüli precizitása, adatpontosságra való törekvése nagy forrásértéket biztosít az anyagnak
Mindezeken túl legalább ennyire érdekes László Károly élete, mint egy jellegzetesen 19. századi magyar emigráns sorsa.
 
LÁSZLÓ Miklós

(Budapest, 1903. – New York, USA, 1975. június 18.): színész, színpadi szerző és rendező.

A SzAk elvégzése után 1924-ben a Belvárosi Színházban lépett pályára. 1925–26-ban a Belvárosi és a Renaissance Színház, 1926–27-ben a Kis Komédia tagja volt, 1927–1931 között a Vígszínház mellett tagja volt az Andrássy Úti Színháznak, majd 1931-ben a Belvárosi, 1934-ben a Magyar és 1935–38-ban a Terézkörúti Színpadnak. Foglalkozott kabaréírással is, hatvannál is több jelenetét főként a Kis Komédia, a Terézkörúti Színpad, külföldön a bécsi Cabarett der Komiker játszotta. 1936-ban ő dolgozta át magyarra Georg Kaiser Fekete és fehér c. híres kabarérevüjét a Terézkörúti Színpad számára. 1938 után külföldön élt.

Drámái: Eszter böjtje (1926); Baleset (1927); A röhögő ember (1928); Commedia dell’arte (1929); Fogat fogért (1930); A legboldogabb ember (1934); Dr. Kerekes Mária (1936); Illatszertár (1937).

Irodalom: Magyar Színházművészeti Lexikon, (1994) 446

 

LAURISIN Lajos

(Kalocsa, 1897. március 26. – New York, 1977. január 10.): operaénekes (tenor).

Laurisin Miklós bátyja. Tanulmányait a Rákosi Szidi színiiskolában, majd a Zak-n Szabados Béla növendékeként végezte. 1926–1944 között az Operaház magánénekese. Koncerténekesként is a legkiválóbbak közé tartozott.

Főbb szerepei: Sz. Kalaf (Puccini: Turandot); Rodolphe (Puccini: Bohémélet); Canio (Leoncavallo: Bajazzók); Hoffmann (Offenbach: Hoffmann meséi). F.M. A Magyar Királyi Operaház (1941).
Irodalom: Magyar Színházművészeti Lexikon, (1994) 449
 
LAX Péter Dávid ; Peter D. Lax
(Budapest, 1926. május 1. – ): magyar származású amerikai matematikus.
 
LEHNER Jenő
(Pozsony, 1906. július 5. – Boston [USA], 1997. szeptember 13.): brácsaművész, zenepedagógus.
 
LÉKAI János
(1896 –1925): író, ujságíró, a Kommunista Ifjúmunkások Magyarországi Szövetsége megalapítója és első vezetője volt.
Érettségi után Balassagyarmaton volt hivatalnok, egy vaskereskedésben dolgozott. 1918. október 16-án sikertelen merényletet követett el Tisza István ellen. Később a KMP alapító tagja lett. A Tanácsköztársaság bukása külföldön érte, Bécsben a Kommunista Ifjúmunkás Internacionálé első kongresszusán volt jelen. Bejárta Európát, majd John Lassen néven Amerikában az Új Előre napilap munkatársa, az amerikai magyar kommunisták szervezője.
 
LEMPERT László
(Budapest, 1952. június 4. –): amerikai magyar matematikus, az MTA külső tagja (2004)
Interneten:  Magyar; English
 
LENGYEL Emil
(Budapest, 1895. április 26. – New York, 1985. február 12.): politológus, publicista, történész, egyetemi tanár.
 
LENGYEL Péter
(Budapest, 1929. – ): amerikai magyar biokémikus, az MTA külső tagja (1993).
 
LESZNAI Anna
(Budapest, 1885. január 3. – New York, 1966. október 2.): festőművész, grafikus, iparművész, író, képzőművész, költő.
 
LÓNYAY Károly
(Tolna, Tolna vm., 1886. május 19. – Los Angeles [USA], 1963. április ?): történész, író,
 
LÓRÁND László
(Mo., 1923. – ): amerikai magyar biokémikus, az MTA külső tagja (1995).
 
LOTZ János ; John Lotz
(Milwaukee [USA], 1913. március 23. – Chevy Chase [USA], 1973. augusztus 25.):  nyelvész, magyar mint idegen nyelv tanár, nyelvtaníró, a stockholmi egyetem tanára, a Columbia Egyetem vendégprofesszora, a Center for Applied Linguistics kutatóintézet vezetője, az MTA tiszteletbeli tagja, a George Washington-díj díjazottja.
Interneten:  Magyar
 
LŐRINCZY György
(Budapest, 1935. április 22. – New York, 1981. május 27.): fotóművész, szakíró.
1973-ban Amerikába vándorolt ki.
 
LUDÁNYI András
(Szikszó, 1940. – ): egyetemi tanár
Tanulmányait az Egyesült Államokban végezte: Elmhurst College (1963), Louisiana State University (1965), PhD fokozatát 1971-ben szerezte a Louisiana State University-n.  1968-tól az Ohio Northern University tanára. 2008-ban professor emeritus státuszban vonult nyugdíjba az Ohio Northern University Politológia és Történelemtudomány Tanszékének oktatójaként. Oktatási feladatait a nemzetközi kapcsolatok és a komparatív politika szakterületeken végezte.
A magyar diaszpóra életével foglalkozó ITT-OTT folyóirat és 2004-től az ITT-OTT évkönyvek társszerkesztője. Magyarországra 2009-ben települt haza.
A Nemzetpolitikai Kutatóintézet önkéntes munkatársa, ahol elsősorban a diaszpóra kérdésével foglalkozik, részt vesz az intézet oktatási munkájában. Az angol nyelvű szövegek lektorálása tartozik a feladatai közé.
 
LUDWIG Artúr Aurél
(Pozsony, 1909. január 10. – Chicago, 1981. február 23.): református lelkész.
 
LUDVIGH Sámuel ; Samuel Gottlieb Ludvigh
(Kőszeg, 1801. február 13. – Cumminsville, Ohio [1873-tól városrész Cincinatti-ban, USA], 1869. február 14.): író, újságíró, költő, világjáró, ügyvéd.
Nemesi család sarja, 1837-ben kivándorolt Amerikába. 1848 elején Magyarországra látogatott, de hamarosan visszatért új hazájába. Utazásairól német és magyar nyelven több könyvet adott ki. Ezek az útirajzok átmenetet képeznek a későbbi turisztikai jellegű útibeszámolókhoz.
Műve: Theon, oder poetische Ankläge des Geistes und des Herzens... (Pesth, 1822.), Licht- und Schattenbilder republikanischer Zustände... (Leipzig, 1848.)
 
LUGOSI Béla ; Blaskó

(Lugos, 1882. október 20.–Hollywood, USA, 1956. augusztus 16.): színész.

11 évesen elszökött otthonról. Bányában dolgozott, de a színészi pályára készült. 1900-ban első sikeres fellépése Szabadkán volt, ahonnan Szegedre, majd Bp.-re hívták meg. Színi tanulmányait magániskolában végezte, gyakorlati képzést 1902–1904 között Temesváron szerzett. Ettől kezdve kilenc évig játszott vidéken, Debrecen (1909–10), Szeged (1910–11) állomáshelyeken. Az 1911–12-es évadban a Király Színház szerződtette, közben Rákosi Szidi színiiskoláját látogatta. Csak apró szerepeket kapott, s ez akkor sem változott meg, amikor 1911-ben a Nemzeti Színházhoz került. A színházi mellőzöttség miatt Deésy Alfréd filmrendező Sztár Stúdiójához szerződött, ahol Olt Arisztid művésznéven szerepelt. 1918 végén Színházi Alkalmazottak Szabad Szervezete néven szövetséget alakított, kormányellenes tüntetéseken vett részt. 1919-ben a Nemzeti Színház ún. igazoló bizottsága állásvesztésre ítélte és emigrálnia kellett. 1926-ban amnesztiában részesült, de nem tért haza. Bécs, Berlin után 1921-ben az USA-ba emigrált. 1922-től 1928-ig Palásthy Sándor Amerikai Magyar Színtársulatával és a Tóth István-féle New York-i Magyar Színpaddal járta a „road”-ot, az amerikai vidéket, s Darvas Károllyal együtt a társ. rendezője is volt. Nevéhez fűződik Madách Imre Az ember tragédiájának első amerikai m. bemutatása 1922. ápr. 9-én a New York-i Lexington Theatre-ben. Ezt követően Chicago és Cleveland közönsége is láthatta a drabot. Amerikában is hamarosan kapcsolatba került a filmmel: első filmsikerét a Dracula (1930) címszerepében aratta, s ezt követték a különböző rémtörténetek, pl. a Frankenstein-sorozat főszerepei. Hamlet (Sh.); Rómeó (Sh.: Rómeó és Júlia); Lucifer (Madách I.: Az ember tragédiája). F.R. Madách I.: Az ember tragédiája; Bíró L.: Sárga liliom; Heijermans: Ghetto.

Irodalom: Magyar Színházművészeti Lexikon, (1994) 464-465
Interneten:  Magyar; English; Svenska
 
LUKÁCS Jenő ; Eugene Lukacs
(Szombathely, 1906. augusztus 14. – Washington, D.C., 1987. december 21.):  amerikai magyar matematikus, statisztikus, egyetemi tanár.
 
LUKÁCS Pál

(Budapest, 1891. május 26. – Tanger, Marokkó, 1971. augusztus 16.): színész.

Kereskedőnek készült. 1915–16-ban Kassán Faragó Ödön társulatában kezdte pályáját. Már fiatalon eljátszotta Othello és Shylockszerepét. 1918-tól 1927-ig a Vígszínház tagja volt. 1926–27-ben az Andrássy úti Színházban is fellépett. Adolph Zukor, a Paramount filmvállalat elnöke 1927-ben szerződtette Hollywoodba, ahol népszerű filmszínész lett. Több mint 60 film főszerepét játszotta el. A Rajnai őrjárat (Watch on the Rhine) c. filmben nyújtott alakításáért 1943-ban Oscar-díjat kapott. 1937-ben, 1941-ben, 1951-ben és 1955-ben a Broadway színházaiban is szerepelt. 1953-ban fellépett az edinburghi fesztiválon. Hős- és jellemszerepeket játszott.
Főbb szerepei: Linder (Lengyel M.: Tájfun); Ocskay László (Herczeg F.: Ocskay brigadéros); Sándor (Herczeg F.: Kék róka); Rank doktor (Ibsen: Nóra).
Irodalom: Magyar Színházművészeti Lexikon, (1994) 467
Interneten:  Magyar   English   Deutsch   Français   Svenska
 
 
M

MACK József : Makk, Mak

(Buda, 1810. – Észak-Karolina, 1868. augusztus 27.): honvéd ezredes.

Polgári származású császári őrmester. 1848-ban részt vett a honvédsereg tüzérségének megszervezésében. A Pesten állomásozó 5. osztrák tüzérezrednél szolgált. A forradalom után a nemzetőrségről írott, valamint a magyar legénységű tüzérség szervezését javasoló cikkeivel vált ismertté. Mint főhadnagy a honvéd tüzérség egyik kiképzője, az első üteg parancsnoka, mint ilyen részt vett a pákozdi csatában. A nagyszombati vesztes csatában (1848. december) Guyon Richárddal együtt jelentős szerepe volt a visszavonulás biztosításában. 1849 januárjában a Honvédelmi Bizottmány utasítására az osztrákok általkörülzárt Komáromba ment, átvette a védelem tüzérségi szervezését. Áprilisban Puky Miklós kormánybiztos parancsára, bizonyos mulasztások miatt, hazaárulás vádjával letartóztatták, augusztusbanban – tárgyalás és ítélet nélkül – Klapka komáromi parancsnoksága idején szabadult. Komárom feladása után elhagyta az országot. 1851-ben mint Kossuth emisszáriusa a róla elnevezett, kellően elő nem készített Mack-Jubál-féle illegális függetlenségi szervezkedés egyik vezetője. Kőváry László segítségével a Havasalföldön át kalandos úton szökött meg a császári rendőrség elől és így idejében az Amerikai Egyesült Államokba távozott.

Forrás: Révai.; MÉL.

 

MADARÁSZ Gyula dr. nemeskisfaludi

(Budapest, 1858. május 3. – Budapest, 1931. december 29.): ornitológus, festőművész, a Magyar Nemzeti Múzeum madártani osztályának egykori vezetője.

Hazai és külföldi szakfolyóiratokban magyar, angol és német nyelven tette közzé tanulmányait. Európai utazásain kivül járt Ázsiában, Afrikában és Amerikában. 1896-1897-ben Indiában és Ceylon szigetén végzett a kormány megbizásából zoológiai, főleg pedigornitológiai kutatásokat és gyüjtéseket. 1911-ben Kolumbiába indult, de New Yorkból osztrigamérgezés miatt vissza kellett fordulnia. 1911-1912-ben bejárta Egyiptomot, Nubiát és Szudánt is.

Irodalom: Révai.; MÉL.; Warga Kálmán: Dr. Madarász Gyula. 1858-1931 Aquila, 1934.; Keve András: Megemlékezés Madarász Gyuláról (1858-1931). Állattani Közlemények, 1981. LXVIII.1-4:3-12.; Boelens & Watkins: Whose Bird? Christopher Helm, London (2003)

 

MADARÁSZ Gyula

(Gulács, 1811. szeptember 25. – Goodhopen, Iowa állam [Amerikai Egyesült Államok], 1909. november 6.): magyar politikus, a reformellenzék tagja, majd az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc honvédelmi bizottmányában, a posta és a rendőri ügyek vezetője volt. Komárom kapitulása után Svájc, Franciaország és Anglia érintésével 1950 őszén az Egyesült Államokba emigrált. Letelepedése után haláláig farmerként dolgozott és nem folytatott semmilyen politikai tevékenységet.

Irodalom: Révai.; MÉL.

 

MATOLTSY Elek

(Kaposvár, 1889. november 14. – Buffalo, USA, 1960. június ?): altábornagy.

 

 

N


NAGY Frigyes
(Máramarossziget, 1894. – Chicago, 1970. január 3.): jogász, királyi bírósági elnök, zeneszerző, műfordító.
Részt vett az első világháborúban. 1920-ban jogász lett a Debreceni Tisza István Tudományegyetemen végzett tanulmányai után. 1925-ben Budapesten ügyvédi és bírói vizsgát tett. 1941-ig Budapesten volt ügyvéd. 1941 – 1944 között Máramarosszigeten ismét királyi bíró. 1945-ben elhagyja Magyarországot és az ausztriai Welsben telepedik le, majd onnan később az Egyesült Államokba, Chicago-ba költözik. Itt alig néhány esztendő után a rabnemzetek legnagyobb elismerését érdemli ki. A Magyar Harcosok Bajtársi Közösségének, az Amerikai Magyar Szövetségnek tagja. Az Amerikai Erdélyrészi Magyar Közművelődési Egyesületének alapító és lelkes tagja. Az 1965-ben Chicagoban alakult Lengyel-Magyar Világszövetség egyik alapítója és igazgatója.
Angol, német, francia, olasz műfordító. Zenei szerzeményei számtalanok: A menekültek hálaadó Himnusza, Déli harangszó, Rabnemzetek indulója, Magyar fohász, Juliska csárdás, stb. Megzenésítette az amerikai Pledge of Alligence-t. 1960-ban a Dansa Caprice, majd 1961-ben a Hungarian Serenadee szerzeményével ért el világsikert. 1962-ben kiadja a Szabadság dalai című lemezét. 1965-ben a Magyar Szabadságharcos Induló szerzeményével a clevelandi Árpád Akadémia arany érmét nyeri el.
 
NAGY László
(Felsőszkáz, 1886. június 15. – Allentown [USA], 1956. december 23.): katolikus plébános, minorita szerzetes.
 
NAGY Sándor
(Nagyszőlős, 1896. március 3. – Cleveland, Ohio, 1954. július 1.): magyar református lelkész, lapszerkesztő, egyházi és társadalomtudományi ír
Álnevei: Etelközi Sándor, Szatmári N. Sándor, szignója: n. s.
 
NAPHEGYI Gábor
(Pest, 1824. – USA, 1884.): orvos, író.
 
NEHÉZ Ferenc
(Szombatvára, 1912. október 16. – Los Angeles, 1978. január 29.): író, költő, újságíró.
 
NEMÉNYI Miklós Ernő
(Budapest, 1885. december 2. – Youngstown, 1941. szeptember 27.) közgazdász, újságíró.
 
NEMETH, Abraham : Abraham Nemeth
(New York, 1918. október 16. – Southfield, 2013. október 2.): magyar származású amerikai matematikus, feltaláló, a Nemeth-féle Braille matematikai és tudományos kódolás kidolgozója.
A Michigan állambeli Detroit város Detroit Mercy Egyetem (University of Detroit Mercy) matematika professzora volt.
Nemeth New York Manhattan kerületében a Lower East Side-on vakon született. Szülei magyar zsidó bevándorlók voltak, akik jiddisül beszéltek.
1996. január 10-én Floridában egyetemi hallgatóknak tartott előadásában így szól: „Annak a megértéséhez, hogy egy nem látó ember hogyan is taníthat matematikát, menjünk vissza az időben, egészen a korai gyermekkoromig. Születésemtől fogva vakként élek, így nincsenek látott emlékeim. A környezetemtől sok szeretet kapva nőhettem fel szüleimmel, négy nagyszülőmmel, nagynénikkel és nagybácsikkal, unokatestvérekkel körülvéve. Apám gyakran a kezemet fogva vitt magával, és folyamatosan mesélt a környezetemről: „most nyugati irányba sétálunk… miután balra fordulunk dél felé fogunk tartani…” Sétáink során megkért, hogy jegyezzem meg az utcákon folyó közlekedés irányát, és megértette velem, hogy a következő utcához érve, miért ellentétes irányba folyik a forgalom. Tájékoztatott az utcák és keresztutcái nevéről utazásaink során. Otthonról a szokásos helyekre mindig más útvonalon vezetett, így egy fejbeli térképet tudtam készíteni a környékünkről. Kezeimet a postaládák és a segélyhívó dobozok fém feliratain, az épülettéglák nagy domborított betűin keresztül vezette. Nagy, domború profilú gumi bélyegzőket építhettem össze és kirakatok neonreklámjának különleges betűit fedezhettem fel segítségével. Anyám időről időre megbízott kisebb feladatokkal. Megkért, hogy négy-öt árut hozzak haza a kereskedésből. Azért biztosra ment, mert az üzlet egy saroknyira volt, és nem kellett az úton átkelni, mindemellett nagyapám volt a szatócs. Ez jó edzés volt a memóriámnak, megjegyezni az árukat, és fejben kiszámolni az összeget és a visszajárót.”
Interneten:  Magyar   English
 
NEW BUDA : Új Buda
„Megszünt magyar település az Amerikai Egyesült Államok Iowa állam, Decatur megyéjében.
Újházy László főispán, a szabadságharc menekült kormánybiztosa, alapította 1851-ben az állam által felajánlott földön. Magyar menekültek törték fel és művelték itt a földet, primitív viszonyok közt. Lakói száma változott, nagyobbára száz körül járt. Nevezetesebb lakói voltak: Madarász László, Pomucz György, későbbi amerikai tábornok, majd főkonzul, báró Mednyánszky Cézár, Varga Ferenc alispán, Kerényi Frigyes költő. 1853-ban Újházy Texasba költözött, a telep még egy ideig élt, de lakói lassanként elköltöztek. Az ott létesített postahivatal azonban ma is New Buda nevét viseli.”
Forrás: UIL (1941)19-20:4767.
 
 
NY

 


NYÁRÁDY Miklós : Scheidl

(Budapest, 1905. május 21. – Bécs, 1976. május 12.): ügyvéd, politikus, pénzügyminiszter (1947. március 14. – 1948. december 10.).

1948 novemberében hivatalos külföldi útjáról nem tért vissza. 1949-ben az USA-ban telepedett le.
Irodalom: MÉL ; Vida István: A Független Kisgazdapárt politikája, 1944–1947 (Bp., 1976).
 
NYILAS Iván
(Sajószentpéter, 1914. október 31. – Cleveland [USA], 1981. február 18.): költő.
 
 
O

OLGYAY Károly

(Alsókomána, 1887. december 17. – Cleveland [USA], 1956. május 20.): altábornagy.

 

ORGONÁS András
(Wyendotte-Detroit [USA], 1909. augusztus 30. – Temesvár, 1987. április 11.): szobrász.
 
ORMÁNDY Jenő ; Eugene Ormándy
(Budapest,1899. november 18. – Philadelphia, 1985. március 12.): magyar származású amerikai karmester.
1921-ben New York-ban koncertmester lett, ott is telepedett le.
Interneten:  Magyar   English   Deutsch   Français
 
OROSZLÁN István
(Nagytilaj, 1927. július 8. - ): vegyészmérnök, biokémikus, virológus, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja (1995).
 
OROVÁN Egon ; Egon Orowan
(Budapest, 1902. augusztus 2. – Cambridge [Massachusetts, USA], 1989. augusztus 3.): magyar származású amerikai fizikus.
1947-ben a londoni Royal Society, 1951-ben az Amerikai Művészeti és Tudományos Akadémia, 1969-ben a Nemzeti Tudományos Akadémia választotta tagjai sorába, és több rangos tudományos elismerést is kapott, köztük 1968-ban Gauss-éremmel tüntették ki.
Interneten:  Magyar  English   Français
 

ORTH Győző

(Temesvár, 1912. augusztus 13. – Lake Village [USA], 1988. szeptember 5.): református lelkész, szerkesztő.

 

OSZLÁNYI Róbert

(Bécs, 1911. május 30. – Cleveland [USA], 1976. május 30.): író, nyelvész, egyetemi tanár.

 

 

Ö


ÖRLEY Tamás
(Budapest, 1934. február 21. – Bern, 2008. július 3.): magyar születésű amerikai kardvívó, , golfozó, vegyész.
Az ifjúsági világbajnokságon 1954-ben Cremonában első, 1955-ben Budapesten a harmadik helyen végzett kard egyéniben. 1954-ben a budapesti főiskolai világbajnokságon csapatban második, egyéniben hatodik lett. 1956-ban külföldre távozott. 1960-ban megnyerte az amerikai kardbajnokságot, majd 1964-ben a tokiói olimpián az amerikai kardcsapat tagjaként a hetedik helyen végzett. Visszavonulása után  golfozni kezdett. A rendszerváltás után közreműködött a Magyar Golf Társaság újjáalakulásában, és 1995-ben szövetségi kapitánynak is felkérték.
35 éves sikeres tevékenység után vonult nyugdíjba. Svájcban telepedett le, de sok időt töltött franciaországi nyaralójában is.
Interneten:  Magyar   English
 
 
P

PAPP György

(Szamosújvár, 1912. szeptember 27. – [USA], 1964.): fizikus, gépészmérnök.
 
PARAJDI Incze Lajos
(Parajd, Udvarhely vm., 1915. január 5. – Lewiston [USA], 2012. július 8.): író, költő, ifjúság-nevelő, fényképész, szociológus.
A kolozsvári egyetemen doktori diplomát szerzett jogból (1941), Rómában pedig szintén olasz jogi diplomát szerzett (1949).Ausztriában a 8. Brit Hadsereg innsbrucki küldöttségének (Enfidaville Staging Camp) tolmácsa (1945), ahonnan a Róma környéki Szövetséges Parancsnokság (Rome Area Allied Command) alkalmazottja (1946-47) lett. Az olasz békekötést követőleg a Nemzetközi Menekültügyi Szervezet (International Refugee Organization) tisztviselője Nápolyban (1948-49).
Amerikai bevándorlása (1949) után egy ideig (Jezsuita kollégium, Baden) könyvtáros Indiana államban, titkár Illinois-ban (Te Deum International, Springfield, Dr. John Donovan), gyári padmunkás William P. Laytham vasöntődében (Patterson, New Jersey állam). Onnan meghívásra átköltözött a Maine állami Lewiston városába. Ott röntgen szakiskolát alapított (St. Mary Hospital) és annak igazgatója (1950-80). Pályáját Új Anglia Tudományegyetemén (University of New England) a társadalomtudomány tanáraként fejezte be (1986).
Interneten:  Magyar   Esperanto
 
PASTERNÁK Alfréd
(Tállya, 1930. szeptember 28. – ): amerikai magyar szülész-nőgyógyász és orvostörténeti szakíró, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja (2004).
 
PASZTERNÁK Vilmos
(Budapest, 1908. – USA; ?): amerikai magyar festőművész.
Tanulmányait a budapesti műszaki egyetemen végezte. Művészeti képzésben Belgiumban, majd Montevideóban részesült. Hosszabb időt öltött Uruguayban, festőként. A II. világháború után Belgiumba tért vissza. 1969-ben az Amerikai Egyesült Államokba költözött. Kiállításai Belgiumban, Bécsben és New Yorkban voltak. A new yorki Fészek Klub elnökségi tagja (1980).
Forrás: Irodalmi Újság, 31(1980. május-június)5-6:20.
 
PATAKI, George ; George Elmer Pataki
(Peekskill [New York állam], 1945. június 24. –): magyar származású amerikai ügyvéd, politikus. 1995 és 2006 között New York állam 53. kormányzója.
Interneten:  Magyar   English   Deutsch   Français   Español   עברית   日本語   Русский   Svenska
 
PATHÓ Gyula
(Lábatlan, 1889. december 19. – Cleveland [USA], 1962. július 4.): pedagógus, szerkesztő.
 
PAVLÁTH E. Attila
(Budapest, 1930. március 11. – ): fluorkémia, mezőgazdasági kémia professzora, az MTA külső tagja (2004).
Tagsága: Magyar Kémikusok Egyesülete (örökös tag), Royal Society of Chemistry, Amerikai Kémikus Társaság magyar tagozat (tiszteletbeli örökös elnök), Deutsche Chemische Gesellschaft.
Díjak: Outstanding Contribution to Chemistry Award (American Chemical Society, California Section Award): 1976 ; Federal Scientific Employee of the Year Award: 1986 ; Henry Hill Award (American Chemical Society): 1990 ; Walter B. Peterson Award (American Chemical Society, California Section): 1991 ; Professional of the Year Award (Organization of the Professional Employees of the Department of Agriculture): 1994 ; Chemical Pioneer Award (The American Institute of Chemists, Inc. ): 1997 ; Life Scientic Research Award (U.S. Department of Agriculture): 2000 ; Outstanding Contribution to Chemistry Award (American Chemical Society, California Section Award): 2001.
 
PÉCHY Kálmán
(Nagybozsva, Abaúj-Tolna vm., 1887 szeptember 8. – Orange [USA], 1984 október 22.): altábornagy
 

PELÉNYI János

Hivatásos diplomata. 1933-tól Magyarország washingtoni követe. 1940 novemberében lemondott állásáról tiltakozásul azért, mert Magyarország csatlakozott a háromhatalmi egyezményhez. 1941-től a Dartmonth College (Hannover, USA) professzora volt.

 

PÉTERFFY Gedeon

(Budapest, 1912. augusztus 7. – South Bend [USA], 1993. szeptember 27.): cserkészvezető, katolikus plébános, szerkesztő.
 
PFEIFFER Zoltán
(Budapest, 1900. augusztus 15. – New York, 1981. augusztus 16.): országgyűlési képviselő, politikus, ügyvéd, a Magyar Függetlenségi Párt megalapítója.
Irodalom: MÉL
Interneten:  Pfeiffer Zoltán
 
PFITZNER Sándor
(Csetén, 1880 augusztus 5. – Marblehead [USA], 1910 július 12.): amerikai magyar gépészmérnök, feltaláló és a repülés úttörője.
Repülések közben fellépett állandó szédülése (depressziós volt) miatt öngyilkos lett.
Neve minden jelentősebb, a repüléssel foglalkozó amerikai lexikonban és kézikönyvben megtalálható.
Interneten:  Magyar   English
 
PIVÁNY Jenő ; Eugene Pivány
(Budapest, 1873. április 29.– New York, 1946. január 8.): amerikai magyar újságíró, történész, az amerikai–magyar történelmi kapcsolatok kutatója, az MTA külső tagja (1926).
 
POLGÁR István
(Budapest, 1931. október 24. – Chapel Hill [USA], 1977. április 1.): antropológus, egyetemi tanár.
 
POLONY Elemér
(Zomba, 1911 május 11. – Buffalo [USA], 1991. május 28.): festőművész
A 40-es évek elején Rómába utazott, ahol 1948-tól a Galleria di Roma kiállítója volt. Ösztöndíjjal jutott el Firenzébe, ahol két éven át dolgozott. 1951-ben vándorolt ki az USA-ba. Előbb Kansas City-ben élt néhány évig, majd 1954-től rövidebb ideig Clevelandben rajztanárként működött. New Yorkban telepedett le véglegesen.
Köztéri művei
Emigránsok (mozaik, 1958, Kansas City)
Igazság és Élet (freskók, Jogtudományi Egyetem, Kansas City).
 
POLYA György ; George Pólya
(Budapest, 1887 december 13. – Palo Alto [USA], 1985 szeptember 7.): amerikai magyar matematikus, fizikus, metodológus, egyetemi tanár, Magyar Tudományos Akadémia külső tagja (1976). Világhírű tudós, a heurisztika kidolgozója.
Interneten:  Magyar   English   Deutsch   Français  Español   עברית   日本語   Русский   Svenska
 
PONGRÁTZ Gergely
(Szamosújvár, 1932. február 18. – Kiskunmajsa, 2005. május 18.): a Corvin közi felkelőcsoport második és utolsó főparancsnoka az 1956-os forradalom idején.
November végén családjával magyar katonák segítségével elhagyta az országot és Bécsben csatlakozott a Magyar Forradalmi Tanácshoz. 1957februárjáig Bécsben, illetve Genovában volt, majd az Amerikai Egyesült Államokba, New Yorkba költözött és itt vagongyári munkás lett.
1991-ben végleg hazaköltözött.
Szívinfarktus végzett vele, amely az általa önerőből létrehozott marispusztai (Kiskunmajsa) 56-os Múzeum udvarán érte.
Interneten:   Magyar   English   Esperanto
 
PORZSOLT Ernő
(Bezdéd, 1881. április 30. – Dundee [USA], 1958. október 15.): református lelkész.
 
M. POGÁNY Béla
(Budapest, 1896. január 27. – New York, 1962. május 27.): író, kritikus, pedagógus, újságíró.
 
POZSGAY Vince
(Boldogkőváralja, 1946. szeptember 7. –): amerikai magyar vegyészmérnök, Magyar Tudományos Akadémia külső tagja (1998).
 
PULAY Péter
(Veszprém, 1941. szeptember 20. – ): amerikai magyar kémikus, Magyar Tudományos Akadémia külső tagja (1993).
Interneten:  English   Esperanto
 
PULITZER József
(Makó, 1847. április 10. – Charleston [USA], 1911. október 29.): magyar származású amerikai újságíró, lapkiadó.
Irodalom: MÉL
Interneten: Magyar  English   Deutsch   Français   Español    עברית   日本語   中文   Русский
 
PUTTY Lia ; Lya De Putti ; született: Putti Amália
(Vécse, Zemplén vm., 1897. január 10. – New York, 1931. november 27.): színésznő.
Interneten:  Magyar   English   Deutsch   Français   Español   Italiano   日本語   Русский
 
PÜSKI Sándor
(Békés, 1911. február 4. – Budapest, 2009. augusztus 2.): könyvkiadó.
 
 
R

RABÓ Gyula
(Budapest, 1924. szeptember 9. – Aronk [New York állam], 2016. március 1.) amerikai magyar vegyészmérnök, a petrolkémiai technológia legnagyobb hatású 20. századi megújítója, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja (1993), a Budapesti Műszaki Egyetem, valamint a Pannon Egyetem díszdoktora, a Magyar Kémikusok Egyesületének tiszteletbeli tagja.
 
RÁCZ RÓNAY Károly
(Homonna, 1888. – Budapest, 1937. május 27.): az amerikai magyarság történetének első kutatója.
 
RAILE Jakab
(Vaskút, 1894. október 6. – Newark [New Jersey, USA], 1949. szeptember 6.) jezsuita szerzetespap, amerikai magyar misszionárius, a Világ Igaza (1992. február 24.)
1948-ban az Egyesült Államokba távozott. 1948-49-ben Amerikában kisugárzása és modora miatt a bostoni jezsuita egyetem közkedvelt tanára volt. 1949. szeptember 6-án New York közelében halt meg autóbalesetben, 55 éves korában. Sírja a Jesuit Cemetery at Campion Centerben van, Weston-ban, Massachusetts államban taláható.
Interneten:   Magyar   Română
 
RAJNAI Sándor
(1922–1993) kötőszövő, ÁVH-alezredes, diplomata.

1950-től a belső reakció elleni harcban dolgozott. 1956 után a PNYF helyettes vezetője. Ő készítette az első megtorlási listát, amelynek alapján megkezdődött a forradalom vezetőinek letartóztatása. Ő tartóztatta le a romániai őrizetben lévő Nagy Imrét és szállíttatta Budapestre. Irányítása alatt működött 1957-1958-ban a Nagy Imre per vádlottait kihallgató ún. K-részleg. Moszkvai követségi tanácsos (1962–66), a BM III. Főcsoportfőnökség helyettes vezetője (1966–67), a III/I. Csoportfőnökség vezetője (1967–76). 1978-tól diplomata, moszkvai nagykövet (1982–89).

A rendszerváltás után Izraelen keresztül az Egyesült Államokba távozott.

Interneten:

Rajnai Sándor - Az 1956-os Magyar Forradalom ...

Rajnai Sándor - Metapedia

Titkos jelentés a zsidóságról | Magyar Hírlap

  

RAPAPORT Dezső Dávid

(Munkács, 1911. szeptember 30. – Stockbridge, 1960. december 14.) pszichológus.
 
RÉINER Frigyes ; Fritz Reiner
(Budapest, 1888. december 19. – New York, 1963. november 15.): magyar karmester.
Irodalom: MÉL 1969:497
 
REMÉNYI Antal ;1862-ig Hoffmann
(Miskolc, 1825. április 15. – Budapest, 1912. november 28.): magyar ügyvéd, magyar szabadságharcos, utazó, publicista.
Irodalom: MÉL 1969:501
 
REMÉNYI Ede (eredeti nevén Hoffmann Ede)
(Miskolc, 1828. január 17. – San Francisco, USA, 1898. május 15.): zeneszerző, hegedűművész

Kezdetben szülővárosában tanul, és már 9 esztendős korában hangversenyezik. Zenei tanulmányait 1842 - 45 között a bécsi konzervatóriumban Josef Böhmnél folytatja. Bécsből hazatérve, 20 évesen, tevékeny szerepet vállal a szabadságharcban. Görgey tábornok segédtisztje, aki idővel kedvenc hegedűse is lesz. Emiatt aztán a szabadságharc leverését követően (1849) külföldi emigrációba kényszerül. Konstantinápolyon, Párizson, Londonon keresztül Amerikába vezet útja. Mint képzett, kulturált hegedűművész tér vissza Európába, ahol rendkívül rövid idő alatt páratlan karriert fut be. Kapcsolatba kerül a kor több kiemelkedő zeneszerzőjével, például 1852 - 53-ban a fiatal Brahmsot viszi magával hangversenyútjaira. 1853-ban Liszt Ferenc Weimari Társaságához is kapcsolódik. 1854-ben hosszabb ideig Londonban működik, ahol Viktória királynő "udvari virtuóz" címmel tünteti ki, sőt kinevezik a királynő hegedűsévé. 1855-ben Amerikába távozik, ahol öt esztendőt tölt, majd amikor 1860-ban amnesztiát kap, hazatér.

15 éven át a magyar zenei élet egyik központi szereplője, és ünnepelt egyénisége. Hangversenyeket adott az ország különböző városaiban, számos nagy jelentőségű alapítványt tett. 1870-ben báró Orczy István, a Nemzeti Színház intendánsa hangversenymesternek szerződteti. Ám hamarosan otthagyja állását, mert folytonosan hangversenyeket szervez és rendez, még Ázsiában és Ausztráliában is. A hazai közművelődés javára igen sokat áldoz. Ő kezdeményezi a Petőfi-szoboralapra történő gyűjtést, amely érdekében önmaga is komoly áldozatot vállal. Koncertkörutat szervez, amelynek bevételét a Petőfi-szobor, valamint a közben megalakuló Széchenyi-szoboralap részére adományozza, mintegy 70 000 aranyforint értékben. Sőt részt vesz a budapesti Zeneakadémia megalapításában is, 1875-ben. Nőül veszi Fáy Antal leányát, Fáy Gizellát. A házasságát követően nejével külföldre távozik. Párizs, London után - 1878 őszén - pedig véglegesen az USA-ban telepedik le. 1884-85-ben Ausztráliában vendégszerepelt. Amerikából már csak koncertutakra jön át Európába. Így jut el még egyszer 1891-ben Magyarországra is. Egyik San Franciscó-i koncertjén hegedűlés közben, a dobogón éri utol a halál.

A XIX. századi nemzeti zenekultúránk egyik legjelentősebb képviselője az előadóművészet területén. Hegedűjátéka, bármit is játszik, mindig valami jellegzetes magyaros-cigányos kolorittól fényes, ami előadásának rendkívüli szuggesztív erőt, és egyéni színt kölcsönöz. Kitűnő hegedűvirtuóz, aki hangversenyein bárhol is jár, a magyar zenét népszerűsíti hazai zenekultúránk igazi nagyköveteként. Zeneszerzői tevékenysége kevésbé jelentős, inkább zenei átiratai teszik őt nevezetessé. Ezek közül is kiemelkedik a "Repülj fecském", "Ezt a kerek erdőt", "Hulladoz a hársfavirág" kezdetű dalok népzenei átirata, valamint a Rákóczy-induló hegedűátirata.
Emődön zeneiskolát neveztek el róla. 
 
REMÉNYI József
(Pozsony, 1891. december 1. – Cleveland [Ohio, USA], 1956. szeptember 25.): amerikai magyar író, irodalomtörténész.
A clevelandi Szabadság című magyar napilap főmunkatársa. Lirikus, regény- és tanulmányíró. Fordításai is jelentősek.
Irodalom: UIL (1941)21-22:5248 ; MÉL 1969:502
 
RÉVY Richárd
(Főherceglak, 1885. szeptember 13. – Los Angeles, 1965. december 22.): író, színész, színigazgató.
 
RÉZLER Gyula
(Miskolc, 1911. május 31. – Albuquerque [Bernalillo County, New Mexiko, USA], 2001. október 27.): amerikai magyar szociológus, közgazdász, egyetemi tanár, MTA külső tagja (1998).
 
RÓHEIM Géza
(Budapest, 1891. szeptember 12. – New York, 1953. júniús 7.): etnográfus, pszichoanalitikus.
Irodalom: ÚMIL 2000:1868
 
ROMÁNNÉ GOLDZIEHER Klára
(Budapest, 1881. december 21. – New York, 1962. augusztus ?): grafológus.
 
ROMBERG Zsigmond ;Sigmund Romberg
(Nagykanizsa, 1887 július 29. – New York, 1951 november 9.): magyar származású amerikai zeneszerző.
Irodalom: ZL (1965)3:246.
 
ROZANICH István ; Rozgonyi István
(Csáktornya, 1912. augusztus 28. – Houston [USA], 1984. november 5.): író, költő, szerkesztő, újságíró.
1945-től Németországban, Franciaországban és Belgiumban lakott. 1949-ben Venezuelába költözött. 1956-1984 között a Caribi Újság kiadója és szerkesztője, majd főszerkesztője volt.
 
RÓZSA Béla
(1905 – 19??): zeneszerző, Rózsa Lajos (1877-1922) operaénekes fia.
1927-ben a New York-i Damrosch-Institute egyik hangversenyének keretében mutatkozott be vonósnégyesével és fúvósoktettjével.
Irodalom: ZL (1965)3:261.
 
RÓZSA Lajos
(Körmend, 1877. július 4. – Detroit [USA], 1922. december 26.): operaénekes (bariton), Rózsa Béla zeneszerző édesapja.
1920-ban a New York-i Metropolitanhoz szerződött.
Irodalom: ZL (1965)3:261. ; MÉL 1969:543.
 
RÓZSA Miklós
(Budapest, 1907. április 18. – Los Angeles, 1995. július 27.): Oscar-díjas zeneszerző.
1932-től Párizsban, 1935-től Londonban, 1939-től Hollywood élt. 1945-ben Los Angelesben meghívták a Southern California egyetem tanárává.
Irodalom: ZL (1965)3:261-262.
 
RÓZSA Nándor
(Pécs, 1912. március 21. – Los Angeles, 1993. augusztus 26.): színész.
1956 után Kaliforniában telepedett le, és Los Angelesben táncoskomikusi szerepeket vállalt.
 
RÓZSAFI Mátyás
(Révkomárom, 1828 november 29. – Washington, 1893 május 8.): újságíró.
Irodalom: MÉL 1969:544-545
 
RUDNYÁNSZKY Gyula
(1858-1913)

A Napsugár [USA] (1909) rövid életű hetilap kiadója volt.

 

 

S


SALAMON Miklós
(1933 – 2009): amerikai magyar bányamérnök, az MTA külső tagja (1998).
 
SALLÓ János
(Petrozsény, 1906 december 29. – San Francisco [USA], 1993 június 26.): jogász, politikus
 
SANDERS Iván
(1944–) az Egyesült Államokban végezte egyetemi tanulmányait, a New York-i Suffolk College angol tanszékén dolgozik. Tanulmányait az Új Látóhatárban, illetve amerikai tudományos folyóiratokban jelenteti meg. Érdeklődése főként a mai magyar elbeszélő irodalomra irányul, mint műfordító is eredményesen szolgálja irodalmunk amerikai befogadásának ügyét.
 
SÁNDOR György

(Budapest, 1912. szeptember 21. – New York, 2005. december 14.): zongoraművész, egyetemi tanár.

 

SÁNDOR György Náson

(Budapest, 1912. február 24. – Highlands [USA], 1996. április 22.): gépészmérnök, egyetemi tanár, MTA t. tagja.

 

ROSSY SZÜLE Mihály
(Újpest, 1902. július 2. – Budapest, 1992. január 23.): színész, színházigazgató, rendező, színpadi szerző.
 
SCHANDL Károly
(Bakonybél, 1882. május 10. – Stamford [USA], 1972. március 18.): agrárpolitikus, szerkesztő, jogász.
1951-ben letartóztatták, két évig volt börtönben. 1956-ban kivándorolt az Egyesült Államokba.
 
SCHMIDT Ferenc
(Zalaegerszeg, 1881. január 21.– San Diego, California [USA], 1958. július 29.): belgyógyász, balneológus, egyetemi tanár.
1958. áprilisában gyermekeihez kivándorolt Amerikába és San Diegoban halt meg.
 
SCHWARTZ Fülöp
(Versec, 1895. augusztus 9. – Pennsylvania, 1977. december 1.): orvos, egyetemi tanár
 
SCHWARZ Ernő
(Budapest, 1904. október 27. – New York, Queens [USA], 1974. július 19.): válogatott labdarúgó, csatár, edző. Az Egyesült Államok labdarúgó-válogatottjának szövetségi kapitánya 1953 és 1955 között.
Interneten:  Magyar
 
SCITOVSZKY Tibor
(Nőtincs 1875. június 21. – Los Angeles [USA], 1959. április 12.): politikus, külügyminiszter.
A Budapesti és a párizsi egyetemen jogi tanulmányokat végzett. 1889-ben a kereskedelmi minisztériumba került, ahol főként kereskedelempolitikai kérdésekkel foglalkozott. 1920-ban a külügyminisztériumba helyezték át. Mint delegátus részt vett a béketárgyalásokon. 1922-ben kereskedelmi miniszter államtitkár, 1923-ban a Magyar Általános Hitelbank ügyvezető ig.-ja. 1924. november 16. – 1925. március 17-e között a Bethlen-kormány külügyminisztere, majd a Magyar Általános Hitelbank vezérigazgatója, alelnöke, 1944-től 1947-ig elnöke volt. 1927-től felsőházi tag. A bankok államosítása után az USA-ba távozott.
Irodalom: MÉL
 
SEBŐK Tamás : Thomas Albert Sebeok
(Budapest, 1920. november 9. – Bloomington, Indiana [USA], 2001. december 21.): magyar származású amerikai nyelvész (MTA t. 1993), szemiotikus.
Munkásságának súlypontja a nem emberek közötti kommunikáció kutatása – zooszemiotika – volt, és mint a bioszemiotika tudományának megalapítója is ismert.
 
SEIDNER Mihály
(Rimóc, Nógrád vm., 1875. február 1. – Budapest, 1968. július 12.): elektromérnök, feltaláló, az MTA lev. tagja, Kossuth-díjas.
1900-1901: aberlini Union Elektrizitäts Gesellschaft, 1901-1902: az amerikai General Electric Company (Schenecktandy. N, Y., USA, 1902–1903: a Fort Wayne Electric Works (Indiana, USA) mérnöke. 1903-ben visszatért Magyarországra.
 
SERLY Lajos
(Pozsony, 1855. március 13. – New York, 1939. február 1.): magyar származású amerikai zeneszerző, karmester.
 
SERLY Tibor
(Losonc, 1901. november 25. – London, 1978. október 8.): magyar származású amerikai zeneszerző.
 
SIMONFAY Ferenc
(Barcs, 1912. február 13. – Port Charlotte [USA], 1993. január 9.): diplomata, szerkesztő, újságíró.
 
SIMONYI Károly ; Charles Simonyi
(Budapest, 1948. szeptember 10. – ): szoftverfejlesztő, a szándékorientált programozás (Intentional Programming, IP) kutatója.
Második magyarként kétszer is járt a világűrben.
 
SLACHTA Margit
(Kassa, 1884. szeptember 18. – Buffalo [USA], 1974. január 6.): szerzetesnő, feminista politikus, az első magyar női parlamenti képviselő.
 
SOMODY István
(Celldömölk, 1895. szeptember 24. – New York, 1981. augusztus 19.): újságíró.
 
SOMOGYI Ferenc ; Nárai
(Nárai, 1906. június 25. – Cleveland [USA], 1995. szeptember 5.): jogász, országgyűlési képviselő, publicista, történész.
 
SOZÁN Mihály
(Budapest, 1938. augusztus 26. – Pittsburgh [USA], 1987. november 21.): antropológus, szociográfus, szociológus, egyetemi tanár
 
SVÉD Nóra
(Budapest, 1927. november 14. – Los Angeles, 1982. július 30.): operaénekes.
 
 
 
SZ

SZABADHEGYI Ferenc
(Újpest, 1890. október 1. – Lakewood [USA], 1962. október 31.): csendőr vezérőrnagy.
 
SZALAY Lajos
(Őrmező, 1909. február 26. – Miskolc, 1995. április 1.): világhírű Kossuth-díjas magyar grafikus, a 20. századi magyar rajzművészet megújítója.
1946-ban Párizsba utazott, innen rövidesen Argentínába emigrált. 1960-ban családjával együtt az USA-ba költözött. A Szalay-házaspár 1988-ban költözött végleg haza: Miskolcon, a Hunyadi u. 4. szám alatt kaptak tanácsi lakást Miskolc városától. 1993-ban Miskolc díszpolgára lett.
Bővebben interneten:  Magyar
 
SZATMÁRY Lajos
(Rákospalota, 1919. június 2. – Chicago, 1996. október 4.): magyar újságíró, író, gasztronómus, műgyűjtő.
 
SZENT-IVÁNYI Sándor
(Marosvásárhely, 1902. január 18. – Maryland, 1983. október 16.): unitárius lelkész, történész, politikus.
 
SZELECZKY Zita
(Budapest, 1915 április 20. – Érd, 1999. július 12.): színésznő.

 

SZIRMAI Albert ; Sirmay

(Budapest, 1880. július 2. – New York, 1967. január 15.): zeneszerző, karmester.

A Zak elvégzése után a Népszínház–Vígopera korrepetitora lett. Ott mutatták be, 1907-ben, első színpadi művét, A sárga dominót. 1907-től karmesterként működött a Modern Színház Cabaret-ban, majd az Andrássy úti Színházban. Népszerű operettjeit, amelyeket 1928-ig a Király Színházban vittek színre, csakhamar Bécsben, Berlinben és Londonban is bemutatták. Heltai Jenő, Gábor Andor, Babits Mihály, Szép Ernő verseire írt sanzonjait a legkiválóbb előadók énekelték. 1928 után New Yorkban élt, de újabb művei nem arattak sikert. Ekkor a Chappel zeneműkiadó cég vezető szerk.-je lett. Élete vége felé többször hazalátogatott; ekkor még két új darabját játszották sikerrel. F.M. Bálkirálynő (1908); Táncos huszárok (1909); Filmzauber (1912); Mexikói lány (1912); Mágnás Miska (1916); Harangvirág (1918); Mézeskalács (1923); Alexandra (1923); Éva grófnő (1928); A kalóz (1933); Tabáni legenda (1957); A Tündérlaki lányok (1964).
Irodalom: Magyar Színházművészeti Lexikon, (1994) 767
 
SZLADITS Károly
(Budapest, 1911. január 12. – New York, 1986. június 28.): jogász, egyetemi tanár.
 
SZŐKE Szakáll ; Gerő Jenő
(Budapest, 1884. február 2. - Los Angeles, Hollywood, California, USA, 1955. február 12.): színész, kabarészerző, igazgató
 

SZÖRÉNYI Éva ; született Schwáb Elvira, 1921-től szepesbélai báró Lers Elvira

(Budapest, 1917. május 26. – Los Angeles, 2009. december 1.): színésznő.

1956-ban Ausztriába távozott, majd 1957-ben az Egyesült Államokba telepedett le. 

 

 

T


TÁBORSZKY Ottó
(Budapest, 1895 körül. – Washington, 1962. április 12.): könyvtáros.
 
TAKARÓ Géza
(Izsák, 1881. december 4. – New York, 1974. december 10.) református lelkész, szerkesztő.
 
TACZAI Lajos
(Paks, 1881 január 8. – Cleveland [USA], 1971 augusztus ?) újságíró
 
TARICS Sándor
(Budapest, 1913. szeptember 23. - ?): olimpiai bajnok vízilabdázó, építészmérnök.
Ő a legidősebb élő olimpiai bajnok a világon. Olimpiai bajnok (1936), háromszoros főiskolai világbajnok (1933, 1935, 1937).
Tagja volt az 1936. évi nyári olimpiai játékokon, Berlinben bajnoki címet nyert magyar csapatnak. Ezután a világ egyik leghíresebb hídépítő mérnöke lett belőle az Egyesült Államokban, specialitása a földrengésbiztos hídszerkezetek tervezése volt. Tiburon Kaliforniában él.
2012-ben Londonban a Nemzetközi Olimpiai Bizottság díszvendége volt.
 
TEGHZE-GERBER Miklós
(Margitfalva, 1906. június 11. – Detroit [USA], 1969. november 5.): karnagy, zeneszerző.
 
TEGZE László
(Fertősalmás, 1856. május 19. – Passaic [USA], 1935. december 8.): református lelkész. 
 
TELLER Ede
(Budapest, 1908 január 15. – Stanford, Kalifornia [USA], 2003 szeptember 9.): atomfizikus, akadémikus, a hidrogénbomba atyja.
Interneten:  Magyar   English   Deutsch   Français   Español   עברית   Italiano   日本語   Русский   中文   Dansk   Suomi   Norsk nynorsk   Svenska   Türkçe
 
TESSÉNYI János
(Budapest, 1931. július 2. – Washington, 1987. augusztus 19.): operaénekes.
 
TÓTH Csanád
(Budapest, 1936. január 30. – Washington, 1983. június 18.): politológus.
 
TÓTH István
(Zenta, 1912. november 1. – Los Angeles, 2002. október 18.): szobrász.
 
TÓTH Mihály
(Hejce, 1885. szeptember 14. – Detroit, 1964. április 7.): református lelkész, szerkesztő.  
 
TÓTH Sándor
(Kőrösladány, 1884. október 12. – Lancaster [USA], 1962. február 10.): református lelkész, szerkesztő.
 
 
U

 


UDVARHELYI György B. ; George B. Udvarhelyi
(Budapest, 1920. május 14. – Baltimore, Maryland [USA], 2010. június 22.): professzor, nemzetközileg elismert idegsebész.
A második világháború alatt Raoul Wallenbergnek segített. A szovjet megszállás elől épp, hogy el tudott menekülni. Udvarhelyi először Bécsbe utazott, ahol asszisztensként dolgozott a Bécsi Egyetem neurológiai és a pszichiátriai klinikáján. Később Svájc fővárosában, Bernben asszisztenskedett a berni egyetem pszichiátriai klinikáján.
1948 februárjában, indult el Argentínába, ahol sebészeti rezidensként került az Espanol Cordoba kórházba.
A  buenos airesi egyetem Idegsebészeti Tudományos Intézetében dolgozott, amikor először meglátta Eva Peront, Juan Peron argentin diktátor feleségét, aki később páciense lett.
Argentínát 1953-ban hagyta el, amikor a Cologne-i egyetemi klinikán kapott állást, majd Skóciában kezdett dolgozni, ahol 1969-ben professzorrá nevezték ki. 1955-ben érkezett Hopkinsba, ahol 1984-ben professor emeritussá avatták.
Udvarhelyi egyik legnagyobb sebészeti teljesítménye volt az 1960-as évek végén Franciaországból áthozta azt a mikrosebészeti technikát, mely az agydaganat eltávolításában játszott nagy szerepet.
Öt nyelven beszélt hibátlanul – magyarul, németül, franciául, spanyolul és angolul.
 
ÚJ BUDA : New Buda

New Buda (Újbuda) az első magyar település volt az Amerikai Egyesült Államokban, amelyet a levert 1848-1849-es forradalom és szabadságharc után Amerikába került magyar emigránsok alapítottak, Iowa államban, a Missouri határ közelében, a Thompson folyó hídjától délre, a mai Davis Citytől északra. Ma már nem létezik.

Megalapítását 1850. szeptember 8-án kelt levelében jelentette be az új amerikai elnöknek, Millard Fillmore-nak Újházy László, volt sárosi főispán, aki a szabadságharc végnapjaiban Komárom kormánybiztosa volt. Az új településnek polgármestere és egyben postamestere is lett. Az itt feladott mintegy 800 levél ma igen értékes ritkaság.

A bevándorlók közti egyet nem értés miatt Újházy röviddel később elhagyta a telepet, hogy helyette újat alapítson.

1854 augusztusában idelátogatott az emigráns Xántus János is, aki itt kezdte meg a préri állatainak és növényeinek gyűjtését a magyar Nemzeti Múzeum számára, de miután birtokszerzési szándéka meghiúsult, egy évvel később csalódottan elhagyta a környéket.

Új Buda története interneten:  Ács Tivadar: New-Buda

 

ÚJVÁGI Péter Sándor : angolul: Peter S. Ujvagi

(Budapest, 1949. március 31. – ): magyar származású amerikai képviselő Ohio állam törvényhozásában, a 47. körzetben. Toledót és Lucas megyét képviseli. Beceneve: "Kelet-Toledo polgármestere".

Az Amerikai-Magyar Koalíció (1991. augusztus 20.) alapító tagja és vezetője, a Toledói Magyar Golfklub aktív tagja.

Toledóban a helyi egyetemen történelmet és politológiát tanult. Később az üzleti életben lett sikeres, az E & C Manufacturing Co. elnöke lett, valamint ő az egyik vezetője a magyar EuroStaco Kft-nek. 1972-től a politikai életben is részt vett. 1981-től a Toledo városi tanács tagja, 1997-től 2002-ig annak elnöke. 2002-től, már harmadjára az Ohio állami törvényhozás képviselője.

Tagja volt annak az amerikai küldöttségnek, amely részt vett Antall József temetésén. A Hungarian American National Leadership Committee (Amerikai Magyar Nemzeti Vezetőségi Bizottság) vezetőjeként támogatta Barack Obama elnöki kampányát.
 
Unió magyar hősei
 
 
Ü

 

 

V


VÁGÓ Sándor ; Sándor Vayos

(Mezőlaborc, 1887. augusztus 8. – Cleveland [USA], 1946.): festőművész.

Tanulmányait Budapesten a Képzőművészeti Főiskolán és a müncheni akadémián végezte. A Műcsarnok 1910-iki kiállításán szerepelt először egy arcképével. 1921 tavaszán Amerikába (Cleveland, Ohio) ment, hol egy virágcsendélete és egy arcképe díjat nyert. Számos arcképe van clevelandi középületekben és bankokban. Kiállításokon szerepelt Clevelandban, New Yorkban, Washingtonban, Philadelphiában. A clevelandi Bohn Huntington festőiskolában az arcképfestészet tanára. A Nemzeti Szalonban 1928. kisebb gyűjteményes kiállítása volt.

Amerikában Sándor Vayos néven jegyzi festményeit.

Irodalom: Magyar Zsidó Lexikon (1929).
 
VAJDA Ernő
(Komárom, 1887. május 27. - Woodland Hills, 1954. április 3.) filmíró, színpadi szerző.
Iskoláit részben Pápán végezte. Előbb vidéken, később Budapesten újságíró. Több napilap és folyóirat számára dolgozott. Kezdetben verseket és elbeszéléseket írt, de igazi sikereit a kitűnően megírt, ötletes és fordulatos színdarabjaival aratta. Egyik legismertebb színpadi szerző volt. A 20-as években kivándorolt és sokáig filmíróként élt Hollywoodban. Darabjait szinte a világ minden színpadján játszották, így a legnagyobb magyar színházakban is. Írt Sidney Garrick álnéven is.
 
VÁRADY András
(Brassó, 1887. április 28. – USA, 1966. december 30. után): filozófus, író, költő.

 

VARGA Béla

(Börcs, Győr vármegye, 1903. február 18. – Budapest, 1995. október 13.): kanonok, politikus. A Nemzetgyűlés elnöke, a 2. világháború utáni amerikai emigráns magyarság egyik vezetője.
 
VARGA József
(Orosháza, 1884. március 6. – Chicago, 1941. szeptember 9.): költő.
1913-ban vándorolt ki Amerikába. Gyári munkásként bekapcsolódott az ottani mukásmozgalomba.
Verseit az Új Előre és a Kanadai Magyar Munkás közölte.
Irodalom: ÚMIL 2000:2379-2380.
 
VARGA Simon
(Debrecen, 1887. október 30. – Los Angeles, 1958. április ?): színész.
 
VASADY Béla
(Arad, 1902. december 30. - USA, 1992): tanár.
1945-ben az Egyesült Államokba emigrált. Egyházi lapokban több teológia és valláspszichológiai műve jelent meg.
 
VASVÁRI Ödön (1907-ig Wiblitzhauser)

(Szeged, 1888. október 18. – Washington, 1977. július 12.): református lelkész, az amerikai magyarság történeti emlékeinek gyűjtője és kutatója.

A római katolikus teológiát a temesvári szemináriumban végezte (1911–13), majd engedély nélkül közzétett cikkei miatt Kisbecskerekre helyezték. Áttért a református hitre, a debreceni Református Teológián tett különbözeti vizsga után segédlelkész Gégényben (1913–14). Pályázatával elnyerte a pittsburghi (USA) segédlelkészi állást (1914). Segédlelkész több amerikai magyar református gyülekezetben. Nyugdíjazásáig (1957) az Amerikai Magyar Református Egyesület főtisztviselője Washingtonban. Kezdetben Kossuth Lajos amerikai útjának írott emlékeit gyűjtötte; ő találta meg Philadelphiában Walter Gould amerikai festőművésznek a törökországi magyar emigránsokról készített olajképeit, melyek a washingtoni Kossuth-ház tulajdonába kerültek. Ötvenévi munkával összegyűjtötte az amerikai földrészen szerepet játszott magyarok életére és tetteire vonatkozó adatokat, megírta az amerikai polgárháborúban részt vett magyarok történetét. Cikkeit főként a clevelandi Szabadság, az Amerikai Magyar Népszava, az Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, a washingtoni Új Magyar Út és a Testvériség, a pittsburgi Magyarság című lapok s ezek naptárai közölték. Gyűjteményét (451 irattartó, kb. 18 500 cédula) a szegedi Somogyi Könyvtárnak adományozta (1972. máj. 16.), melyet amerikai mikrofilmezés után hazaszállítottak (1978).

Irodalom: MÉL

 

VASVÁRI Zoltán

(Komárom, 1912. május 13. – Paramus [USA], 1990. október 23.): építészmérnök, katonatiszt, szerkesztő.

 

VÉCSEY Aladár

(Kassa, 1887. július 22. – New York, 1950. november 22.): vezérőrnagy.

 

VIDA István Kornél

(1977. – ): a Debreceni Egyetem Angol-Amerikai Intézete Észak-amerikai Tanszékének adjuntusa.

Főbb kutatási területei a nemzetközi migrációtörténet, az Egyesült Államokba irányuló kivándorlás, a magyar-amerikai kapcsolatok és az Egyesült Államok 19. századi történelme, különös tekintettel a polgárháború időszakára és Abraham Lincoln elnökségére. Számos tudományos cikk szerzője Magyarországon és külföldön egyaránt. 2003-2004-ben a J. William Fulbright Alapítvány támogatásával a University of Maryland kutatói ösztödíjasa, 2009-től pedig az Alexander von Humboldt Alapítvány posztdoktori ösztöndíjával a berlini Freie Universität John F. Kennedy Intézetében végzett migrációtörténeti kutatásokat.

A 2013-ban alapított Nemzetközi Migrációkutatási Központ titkára.

 

VINCE Mihály

(Szabadka, 1887. február 16. – Miami [USA], 1965.): rendező, színész.

 

W


WAGNER Ferenc István

(Korpona, 1911. február 28. – Maryland [USA], 1999. április 11.): bibliográfus, filozófus, könyvtáros, történész.

 

WELLS Gabriel

(Balassagyarmat, 1861. január 24. – New York, 1946. november 6.): műgyűjtő.

 

WIGNER Jenő

(Budapest, 1902. november 17. – Princeton [USA], 1995. január 3.): Nobel-díjas fizikus.

 

WINTER Max

(Tárnok, 1870. január 9. – Hollywood, 1937. július 10.): író, szerkesztő, újságíró.

 

WAGNER Ferenc István

(Korpona, 1911. február 28. – Maryland [USA], 1999. április 11.): bibliográfus, filozófus, könyvtáros, történész.

 

WELLS Gabriel

(Balassagyarmat, 1861. január 24. – New York, 1946. november 6.): műgyűjtő.

 

WIGNER Jenő

(Budapest, 1902. november 17. – Princeton [USA], 1995. január 3.): Nobel-díjas fizikus.

 

WINTER Max

(Tárnok, 1870. január 9. – Hollywood, 1937. július 10.): író, szerkesztő, újságíró.

 

WÜRTZLER Arisztid (későbbi nevén: Aristid von Würtzler, más írásmóddal: Wurtzler)

(Magyarország, 1925. szeptember 20. – Debrecen, 1997. november 30.): magyar-amerikai hárfaművész, zeneszerző, zenetanár, az első amerikai hárfaverseny megszervezője, a New York Harp Ensemble hárfaegyüttes alapítója és vezetője.

Irodalom: Juhász Előd-Kaposi Kis István: Beszélő hárfa. Aristid von Würtzler. (Budapest, 1990.)

 

 

X


XÁNTUS János, csíktaploczai : az Amerikai Egyesült Államokban ismert nevén: John Xantus de Vesey

(Csokonya, 1825. október 5. – Budapest, 1894. december 13.): magyar természettudós, utazó, néprajzkutató, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.

Interneten:  Xántus János (etnológus) - Wikipédia

 


Z


ZÁBORSZKY János
(Budapest, 1914. május 13. – St Louis [USA], 2008. február 1.): gépészmérnök, az MTA külső tagja.
1947-ben a kommunizmus elől az USA-ba távozott és ott az University of Missouri lektora lett. 1954-ben az Univerrsity of Washingtonba ment, ahol 1974-ben egy új kutatóosztályt alapított, amelyet 1989-ig vezetett.
 
ZÁBORSZKY László
(Budapest, 1944. október 9. – ): amerikai magyar neurobiológus, anatomus, a Rutgers University (New Brunswick, New Jersey, USA) professzora, az MTA doktora (2000), külső tagja (2007), a New York-i Magyar Tudományos Társaság alelnöke.
1969-ben Népköztársasági Gyűrűs kitüntetéssel (420 fős évfolyamból a 4 egyikeként) végzett a Budapesti Orvostudományi Egyetemen, majd 1981-ig dolgozott ott, majd az Egyesült Államokban költözött.
1981 és 1992 között a híres svéd származású Lennart Heimer meghívására a Virginiai Orvostudományi Egyetem Neurológiai Intézetében dolgozott.
1993-ban került a Rutgers Egyetem Molekuláris- és Viselkedésneurológiai Intézetébe.
Egyik kutatási területe, hogy a bazális előagy kolinerg sejtjeinek pusztulása milyen mechanizmusokon keresztül járul hozzá az Alzheimer-kóros betegek agykérgében bekövetkező anatómiai és funkcionális változásokhoz. A kérgi tevékenységet ugyanis jelentős részben az előagy látja el acetilkolin idegingerület-átvivő anyaggal.
 
ZÁDOR Jenő
(Bátaszék, 1894. május11. – Los Angeles, 1977. április 5.): zeneszerző, zenetörténész.
Ma emléke főként mint a hollywoodi filmipar egyik legtermékenyebb hangszerelőjeként és zeneszerzőjeként él.
1939-ben az USA-ba emigrált. 1940-től Hollywoodban tanított és főként filmzenéket írt. Több mint százhúsz film zenéjét hangszerelte vagy komponálta. Rózsa Miklósnak állandó munkatársa volt. Színvonalas munkája ellenére Oscar-díjat nem kapott, de szakmai körökben nagy elismertségnek örvendett.
 
ZAS Lóránt ; Szász Lóránt
(Budapest, 1938. március 9. – Kalifornia, 2011. július 8.): költő, író, szerkesztő.
A nevének eredete: Erdélyben, a Maros vármegyei Malomfalván évszázadokon át Malomfalvi Zas-ként volt jegyezve a család. A múlt század végén Magyarországra kerülve, Szásszá írták át. Amerikában vette fel költői névként régi nevét ősei emlékezetére.
1968-ban az USA-ba költözött. 1972-ben a University of California, Los Angeles (UCLA) tagozatán elektromérnöki diplomát szerzett, majd 1975-től az „Amerikai Űrkutatási Intézet” (AIAA) munkatársa.
1973-1974 között a Napnyugat szerkesztője, 1994-től a Magyarok Vasárnapja főszerkesztője volt.
Számos verseskötete és két prózai kötete jelent meg.
Irodalom: ÚjMIL 2000:2482
 
ZECHMEISTER László
(Győr, 1889. május 14. – Pasadena [USA], 1972. február 28.): vegyészmérnök, egyetemi tanár, akadémikus.
Az egyetemi tanulmányaitSvájcban, Zürichben, végezte el, az Eidgenossische Technische Hochschule nevű iskolában, ahol 1912-ben vegyészmérnöki, 1913-ban műszaki doktori oklevelet szerzett. Pályáját a berlini kémiai intézetben kezdte (1912-1914).
1930-tól a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1940-től rendes, 1948 és 1949 között pedig tiszteleti tagjává vált.
1940-ben egy USA beli előadó körútjáról már nem tér vissza, a Pasadena-i California Institute of Technology szerves kémia professzora (1940-1959).
Bővebben interneten:  Magyar   Deutsch   Esperanto
 
ZILAHY Lajos
(Nagyszalonta, 1891. március 27. – Újvidék, 1974. december 1.): író, szerkesztő, az MTA tagja.
Az 1944-es német megszálláskor a Fatornyok című darabját betiltották, mivel az erősen náciellenes volt. 1945-től közéleti aktivitása megnőtt. A Magyar-Szovjet Művelődési Társaság első elnöke, illetve az Irodalom és Tudomány című folyóirat főszerkesztője lett.
1948-ban az Egyesült Államokba emigrált. Művei tiszteletdíjából élt.
Az 1950-es évektől kezdve élete végéig Újvidéken, a hajdani Jugoszláviában rendszerint a Hotel Parkban szállt meg, ahová gyakran ellátogatott.
az Újvidék melletti kamanci tüdőszanatóriumban hunyt el. Végrendeletének megfelelően Budapesten temették el.
Irodalom: ÚjMIL 2000:2492
Bővebben interneten:  Magyar   Српски / srpski   English   Deutsch   Français   Español   Italiano   Svenska
 
ZIMÁNDY Antal ; névvariáns: Anthony P. Zimandy
(Magyarország, ? – 1865?): magyar és amerikai szabadságharcos katona.
Az 1848-49-es szabadságharcban való részvételének részletei nem ismertek, az biztos, hogy Kossuth Lajos feltétlen híve volt. Az 1850-es évek elején már New Yorkban élt, kivette részét az emigráns magyarok társadalmi életének szervezéséből. Ő is aláírta a Kossuth Lajost gyalázó Szedlák Mátyás ellen kiadott magyar nyelvű megbélyegző nyilatkozatot, annyira őszinte indulattal gondolkodott, hogy a Charlestonban menekült Szedláknak utána utazott és a nyílt utcán megbotozta.
Az amerikai polgárháborúban a negyedik U. S. néger gyalogezred hadnagya volt. A polgárháború után nem található nyoma. Feltehetően a háború félmillió halottjának egyike lett.
 
ZOLTAI Tibor
(Győr, 1925. október 17. – St. Paul [USA], 2003. július 13.): az ásványtan és kristálytan nemzetközileg elismert magyar származású tudósa, az MTA külső tagja (1990).
A II. világháború után szüleivel együtt kivándorolt Amerikába. Alkalmazott földtanból a Torontói Egyetemen szerzett diplomát, majd 1959-ben a Massachusettsi Egyetem geológia szakán folytatta tanulmányait, ahol 1963-ban ásványtan és krisztallográfia tárgyakból doktorált. A Minnesotai Egyetem Geológiai Tanszékén kezdte meg oktató- és kutatómunkáját, ahol 1963-tól 1971-ig tanszékvezető volt, majd nyugdíjba vonulásáig, 1991-ig egyetemi tanárként működött.
Egyeteme tiszteletbeli professzori és díszdoktori címmel ismerte el munkásságát. Az Amerikai Földtani Társulatok Föderációja 1983-ban Kiemelkedő Munkásságért-díjjal tüntette ki. A Miskolci Egyetem 1989-ben díszdoktori címmel fejezte ki megbecsülését. Számos elismerése mellett különösen nagyra értékelte, hogy a Magyar Tudományos Akadémia 1990-ben külső tagjává választotta.
Az USA-ban tett alapítványával létrehozta a Zoltai Nemzetközi Ösztöndíjat, amivel a magyar doktori ösztöndíjasokat, és a Magyarország iránt érdeklődő más nemzetiségű doktori ösztöndíjasokat kívánta segíteni az USA-ban és Magyarországon.
Irodalom: Magyar tudomány, (2003)11:1468. (Póka Teréz: Zoltai Tibor 1925-2003.)
 

 

ZS


ZSÁMBOKI Pál
(Kaposvár, Somogy vm., 1883. május 13. – New York, 1952. július 20.): plébános.
 
ZSIGMOND Vilmos
(Szeged, 1930. június 16. – Big Sur [Kalifornien, USA], 2016 január 1.) magyar származású Oscar-díjas operatör.
Interneten:  Magyar    English    Deutsch    Español    Français   Русский
 
ZSOLNAY Gyula

(Pécs, 1862. július 8. – New York, 1947. május ?): szobrász.

 

ZSUFFKA Viktor

(Újmoldva, 1910. július 9. – San Francisco, 2001. június 20.): atléta, rúdugró, olimpiai hatodik, Európa-bajnoki negyedik helyezett.

1928-ban érettségizett a Könyves Kálmán Gimnáziumban. Budapesten jogot és sportoktatói tanfolyamot végzett.

1927-1945 között a Magyar Atlétikai Club versenyzője volt. Tízpróbában 1931-ben az országos bajnokság második helyezettje lett. Rúdugrásban 1934-ben a torinói Európa-bajnokságon a negyedik, az 1936. évi nyári olimpiai játékokon a hatodik helyen végzett. Részt vett 1938-ban a párizsi Európa-bajnokságon. 1945-től az Amerikai Egyesült Államokban élt.

 

 

 

 

 

 

 

Kedves Látogató!

 

Köszönjük a látogatást, kérjük nézzen vissza később is!

 

Ha tetszik honlapunk, ajánlja másoknak is!

www.ungerska.se

 

 

Északi Magyar Archívum. Felelős szerkesztő: Szöllősi Antal.
Copyright © 2011 Szöllősi Antal, Ungerska arkivet (Északi Magyar Archívum).
All Rights Reserved.