3182195
Ma
Tegnap
A héten
Múlt héten
Ebben a hónapban
Múlt hónapban
Összesen
474
1939
474
3163564
13469
31096
3182195
Te IP-címed: 3.235.147.50
2023-06-05 19:06

Izraeli-magyar lexikon

2012. december 11. kedd, 10:08
Írta: Szöllősi Antal

 

 

Írta (gyűjtötte és összeállította): SZÖLLŐSI  Antal

 

 

 

 

IZRAELI–MAGYAR LEXIKON

 

 

Kivándorlás, emigráció, kapcsolatok, izraeli magyarok

 

TÁJÉKOZTATÓ VÁLOGATÁS

 

Rövidítések

Az Északi Magyar Archívum honlapján előforduló rövidítések és a felhasznált irodalom jegyzéke.

 

 

A

ABÁDI Ervin: Aharon Abdi
(Budapest, 1918. április 9. – Tel-Aviv, 1979. május 3.): író, szerkesztő, grafikus. Abádi Sára férje.
Díjak: 1955 – Nordau-díj ; 1963 – Krausz Moshe-díj.
Irodalom: MÉL.
 
ABÁDI Sára
(Budapest, 1923. március 13. –): újságíró, szerkesztő. Abádi Ervin felesége.
 
ADONYI Borbála
(Kecskemét, 1915. január 10. - ?): gyermekvers-író
55 éves korában ment nyugdíjba, nyugdíjas éveiben kivándorolt izraelbe.
 
ÁBRAHÁMSON Frigyes
(Budapest, 1912. körül. – Beér-Séva [Izrael], 1959. május 4.): író.
Irodalom: Új Kelet, 1959. május 10. (Z. D.).  
 
ACZÉL Márta
Közíró
 
ADLER Hubert
(Jadovica, 1915. június 13. – Jeruzsálem, 1981. január 23.): újságíró, költő, műfordító.
 
ÁKOS Miklós : eredeti név: Ádler Miklós   
(Budapest, 1911. június 17. – ?): ÁVH őrnagy, író, újságíró, műfordító.
Pályáját újságíróként kezdte, első nagyobb regénye 1935-ben jelent meg. A második világháború előtt különböző álneveken (W. Parker, A. Kingston, Blackson, D. Lord) számtalan ponyvát írt, de legtöbb műve a ponyvaregények határait súrolják. Leginkább ifjúsági regényeiről ismert, mint író.
1945-ben a Politikai Rendészeti Osztály „G” csoportjánál dolgozott, csoportvezető, vezető-helyettes majd főcsoportvezető volt. 1952-ben őrnagyként leszerelt az ÁVH-tól. 1956-ban elhagyta az országot, és Izraelben telepedett le. Az Új Keletben publikált.
 
ALTMANN Sándor
(Kassa, 1906. április 16. – London, 1987. június 6.): filozófus, rabbi, szerkesztő, teológus, vallástörténész.
 
ARÁNYI Júlia : (Arányi Weisz Júlia) ; született: Weisz
(Eger, 1904. április 17. – Naharia [Izrael], 1995. december ?): színész, költő. 
 
ARTZI Pinkász; Landler Péter
(Budapest, 1923. május 23. – ): rabbi, nyelvész, orientalista.
 
ATLASZ Miklós
(Raszlavica, 1891. október 12. – Jeruzsálem, 1982. augusztus 17.): balneológus, orvos, orvostörténész.
 
ÁVI-SAUL Mordeháj ; Mendel Mordechaj
(Szolnok, 1898. május 17. – Tel-Aviv, 1988.): író, műfordító.
 
 
B
BAGDI Sándor
(Kőröskisjenő, 1925. január 7. – Izrael, 1997. augusztus 20.): író.
Aradon végezte a középiskolát, a Bolyai Tudományegyetemen szerzett matematikatanári oklevelet 1958-ban.
A nagyszalontai líceumban tanított matematikát.
1973-ban kivándorolt az Amerikai Egyesült Államokba.
 
BAKÁCS László
(Magyarország, ? – Izrael, 1987. január ?): közgazdász, orientalista.
 
BALKÁNYI Zoltán
Izrael: 1963-ban a Magyarországi Bevándoroltak Egyesülete (HOH) elnöke. Menora című lapban publikált.
 
BÁN Béla
(Budapest,1909. május 4. – Tel-Aviv, 1972. február 6.): Munkácsy-díjas festőművész, főiskolai tanár.
1953-ban Munkácsy-díjat kapott. 1956-ban emigrál, a korábban kiállításának is helyet adó Franciaországba megy, majd hat évet tölt Argentínában. 1963-tól haláláig Izraelben lakott.
 
BÁNYÁSZ István
(Marosújvár, 1907. július 7. – Chedera [Izrael], 1980. május 11.): állatorvos, szakíró.
  
BARÁTH György
(Nagybecskerek, 1902. november 18. – Jeruzsálem, 1968. december ?): költő.
 
BARKAY Mordecháj
(Ungvár, 1924. február 19. – ): író, újságíró, műfordító.
1949-1961 között az izraeli hadsereg Bömácháné című lapjának szerkesztő bizottságának tagja.
 
BARKAY Zeév
(Budapest, 1925. március 21. – ): újságíró.
 
BARZILAY István
(Brád, 1906. július 21. – Ramat-Gan [Izrael], 1981. július 23.): író, költő, újságíró
 
BATO Lajos Yomtow
(Alsókubin, 1886. február 13. – Tel Aviv, 1974.): újságíró
 
BEN-M᾽NAHEM Naftáli ; Fried
(Havasmező, 1911. január 13. – ?): bibliográfus, történész
 
BENCZEL Béla
(Mo., 1907. október ? – Názáret [Izrael], 1991. július ?): újságíró.
 
BENEDEK Pál
(Tótkomlós, 1931.július27. – Tel-Aviv, 1998. augusztus 5.): műfordító, szerkesztő, újságíró.
 
BEREGI Ármin
(Budapest, 1879. október 19. – Tel-Aviv, 1953. július 8.) mérnök.
 
BERG József
(Konyár, 1904. május 25. – Natanya [Izrael], 1983. március 24.): rabbi, hittudományi író.
 
BIHARI Ilona
(Szentgotthárd, 1906. december 17.–  Einát kibuc [Izrael], 1979. február 2.): író, újságíró.
 
BLASZ Jenő
(Vác, 1906. május 27. – Bné-Brák [Izrael], 1986. január 14.): író, pedagógus.
 
BLAU Jehosua
(Kolozsvár: 1919. szeptember 22. – ?): nyelvész, egyetemi tanár.
 
BLUM Béla ; Nathan Blum
(Szatmár, 1913. március 24. – ): rabbi, főiskolai előadó.
 
BONDY Alex ; Bondi Gyula
(Budapest, 1924. szeptember 10. – Naharia [Izrael], 1999. április ?): író, újságíró.
 
BOROS György
(Budapest, 1922 október 19. – ?): újságíró.
Irodalom: Nagy:2000
 
BRAND Jenő ; Eugene Brand (Joel)
(Naszód, 1906. április25. – [Izrael], 1964.): cionista vezető, író.
A budapesti Mentőbizottság egyik alapítója. A "vért áruért" akció során Isztambulba utazott, hogy felvegye a kapcsolatot a szövetséges hatalmakkal. Missziója sikertelen volt, az angol hatóságok bebörtönözték. A háború után Izraelben telepedett le és tanúskodott a jeruzsálemi Eichmann-perben.
 
BRAUN Ferenc ; Chum, Jichak M., Bar-On Jichak
(Sopron, 1922. március 25. – ?): újságíró.
 
BREUER Izsák
(Pápa, Veszprém vm., 1883. szeptember 18. – Jeruzsálem, 1946. július 10.): ügyvéd.
 
BRÓDY Henrik ; Brody, Heinrich Haim
(Ungvár, Ung vm., 1868. május 21. – Jeruzsálem, 1942. május 6.): rabbi, irodalomtörténész.
 
BRUCKSTEIN Lajos ; Bruckstein Ludvig
([Magyarország], ? – Tel-Aviv, 1988. augusztus 22.): újságíró, író.
Az Új Út (Kolozsvár: 1949-1953), Új Kelet és Máramarossziget folyóiratokban publikált.
Irodalom: Nagy:2000.
 
BUK Miklós
(Kunmadaras, 1907. július 13. - Haifa [Izrael], 1962. október 6.): közgazdász, szociológus, történész.
 
BUNCZEL Márk ; Buncze, Méir
(Palocsa, Sáros vm., 1902. Körül – Tel-Aviv, 1953 április 14.): kereskedő, újságíró.
Irodalom: Nagy:2000.
 
 
C
CHARIS Micha ; Hirsch
(Temesvár, 1936. november 28. – ): politikus.
1949 óta lakik Izraelben. Hebrew University of Jerusalem, közgazdasági és államtudományi diplomát szerzett. 1862-1982 között a Munkáspárt külkapcsolatok osztályának vezetője volt. 1987-től a párt politikai bizottságának elnöke, 1987-től országgyűlési képviselője volt.
 
CSILLAG László
Az Értesítő [Nahariya, Izrael] című lap szerkesztője volt.
 
CSOMÓS Róbert
(Budapest, 1930. február 16. – ): író.
1956-ban Ausztriába, majd Izraelben telepedik le. A rendszerváltás hírére 1991 januárjában visszatért Magyarországra.
Eddig megjelent fontosabb művei: Tűzparancs Jeruzsálemben, A limanovai csata hiteles története, A magaslat, Búvárkalandok bibliai vizeken.
 
 
D
DÁN Jehuda
(Budapest, 1898. június 1. – Jeruzsálem, 1987. március 30.): újságíró, szerkesztő.
 
DEUTSCH Viktor
(Medgyes, 1926 – 1984): magyar származású izraeli orvos, radiológus.
1944 őszén beiratkozott a kolozsvári egyetem orvosi karára. A kommunista uralom elől Bécsbe menekült, majd Erlangenben folytatta tanulmányait, ahol 1950 novemberében nyerte el orvosi diplomáját. 1951. január 6-án érkezett Izraelbe, és a Sheba kórház belgyógyászatán egy évig dolgozott. Két és fél évig katona volt a légierő kórházában. A tiszti kiképzés után hadnagyá nevezték ki. A katonai szolgálat után visszatért Izrael legnagyobb kórházába,  a Sheba-ba.
1977-ben professzori kinevezésben részesült a tel-avivi egyetemen. 1980 nyarán hirtelen agyvérzést kapott.
120 tudományos cikket írt izraeli és nagyobb részben amerikai szaklapokban jelentek meg.
Irodalom:  EMED Alexander: Emlékezés Deutsch Viktorra (1926-1984) = Orvosi hetilap, 146(2005)52:2659-2660.
 
DUSCHINSZKY Jenő
([Magyarország], 1916. – Tel-Aviv, 1986. december): rabbi, egyetemi tanár.
 
DÜCKSTEIN Zoltán
(Budapest, 1894. június 6. – Tel-Aviv [Izrael], 1962. november 12.): edző, magyar bajnok kézilabdázó, testnevelő, újságíró, főiskolai tanár.
 
 
E
ECKSTEIN Sándor
Újságíró, író.
 
EDELSTEIN Berl
(Berek, Szatmár vm., 1926. - ): rabbi.
 
EDELSTEIN Jehuda
(Joód, Máramaros vm., 1894. október 4. – Tel-Aviv, 1980. október 14.): tanár, újságíró.
 
 
F
FARAGÓ Miklós
(Csongrád, 1884. február 24. – Tel-Aviv, 1972. március 15.): újságíró, könyvkiadó.
 
FARKAS Imre
(Arad, ? – Jeruzsálem 1986 december 15.): újságíró.
 
FARKAS Jenő
(Budapest, 1923. – ): grafikus, újságíró.
1962-től a Maariv és a Haarec belső munkatársa.
 
FARKAS Tibor
(Kassa, Abaúj-Torna vm., ? – Tel-Aviv, 1990 május 29.): katonatiszt, egyesületi vezető.
1964-1966 között az Izraeli Figyelő felelős szerkesztője volt. A Magyar Zsidók Világszövetségének igazgatója.
 
FEKETE Mihály ; eredetileg Schwarcz
(Zenta, 1886. július 19. – Jeruzsálem, 1957. május 13.): magyar-izraeli matematikus.
Budapesten végezte egyetemi tanulmányait, 1909-ben doktori címet kapott. Ezután egy évet Göttingenben, Landau mellett töltött. Budapestre hazatérve Beke Manó tanársegédje lett a Tudományegyetemen. Fejér Lipót hatására analízissel kezdett foglalkozni. 1914-1920 között a budapesti egyetemen az analízis magántanára és különböző középiskolákban tanár. 1920-ban állásait elvesztve a Pesti Izraelita Hitközség Főgimnáziumának tanára. 1928-ban a Jeruzsálemi Héber Egyetemen kezdett el dolgozni, egy évig mint előadó, majd 1955-ös nyugdíjazásáig az egyetem Matematikai Intézetének igazgatója. 1935-36-ban a Természettudományi Kar dékánja, majd 1945-48 között az egyetem rektora.
Interneten:  Magyar   עברית   English   Deutsch   Français   Português
 
FELLEG György
(Szombathely, 1919. június 30. – ?): költő, szerkesztő.
1939-ben Palesztinában telepedett le. Írásai a Menorában, a Hatikvában és izraeli magyar lapokban jelentek meg. Verseket ír és izraeli költők műveit fordítja magyarra. Fiatal korában Kassák Lajos köréhez tartozott, majd a Hét Tükre és a Remény munkatársa. 1990-ben megkapta a Magyar Zsidóság Szellemi Értékeinek Megőrzésére Alakult Emlékbizottság irodalmi díját.
 
FÉNYES György
(Budapest, 1922. – Izrael, 1999.): emlékiratíró.
 
FRENKEL Bernát Dov
(Hodász, Szatmár vm., 1881. július 8. – Haifa, 1961. április 9.): rabbi, író.
A háború után kivándorolt Palesztinába.
 
FRENKEL Jenő
(Tasnád, Szilágy vm., 1902. március 16. – Cholon [Izrael], 1989. június 20.): rabbi, történész.
 
FREUND Mina ; Barsiné Freund M.
(Mo. 1883. Körül – Náán kibuc [Izrael], 1962.): író.
 
FRIED Miksa
Izrael: 1957-? a Jövő, a Körirat szerkesztője volt.
 
FRIEDMANN Dvora
(Mo., 1982 - ): költő.
Izraelben lakik és az Izraeli Szemlében publikált.
 
FRISCHMANN Henrik ; Frischmann Chájim Cvi
(Szatmár, Szatmár vm., 1905. – Juruzsálem, 1975.): újságíró.
 
FUCHS Avraham Andor ; Fushs, Ávrám
(Debrecen, 1923. december 9. – ): újságíró.
 
F. FÜRTH Margit
(Miskolc, Borsod vm., 1890. november 16. – Maabarot kibuc [Izrael], 1974. július 16.): költő.
 
 
G 
 
GONDA László
(Makó, 1910. szeptember 29. – Natanya [Izrael], 1985. február 9.): pedagógus, történész.
 
GONDOS Margalit ; született Kövesi Margit
(Pápa, Veszprém vm., 1917. augusztus 6. – ): író, újságíró, keramikus.
Férjével, Gondos Sándorral 1946 októberében Palesztinába költözik.
Izraeli magyar lapok, köztük az Izraeli Futár, az Izraeli Kurír, az Izraeli Szemle rendszeres munkatársa, a Hatikva izraeli szerkesztője volt. Publikált európai és amerikai magyar lapokban is. Elbeszéléseket, karcolatokat, regényeket írt. Néhány munkája héber és angol nyelven is megjelent.
Irodalom: Nagy 2000:325-326. ; Borbándi 1992:136.
 
GONDOS  Sándor
(Erdőbénye, Zemplén vm., 1906. február 3. – Tel-Aviv, 1995. december 13.): író, könyvkiadó.
1924-ben Sátoraljaújhelyen érettségizett. Bécsben és Budapesten egyetemi tanulmányokat folytatott. 1935-ben Budapesten könyvkereskedést nyitott. 1942-től munkaszolgálatos, 1945 januárjában került vissza Budapestre.
1946 októberében vándorolt ki Palesztinába. 1956-ban Haifában megalapítja a Gondos Könyvkereskedést.
Jelentős szerepe volt a magyar könyvek izraeli terjesztésében, kiadásában.
Irodalom: Nagy 2000:326. ; Borbándi 1992:136-137.
 
GRÉDA József
(Nagyvárad, 1911. június 18. – Tel-Aviv, 2000. január 23.): erdélyi magyar költő, író, műfordító.
 
GROSSMAN Cvi Ödön
(Hernádcsány, Abaúj-Torna vm., 1903 – ?): író, egyesületi vezető.
1953-ban megalapítja a Nagyváradról Elszármazottak Szervezetét, amelynek első elnöke.
Az Agudat Jiszrael politikai bizottságának tagja volt.
Irodalom: Nagy 2000:336.
 
GROSZ Eliezer
(Békéscsaba, 1912. október 14. – Tel-Aviv, 1984. január 18.): nyelvtanár.
 
GROSZ Elizer
(Békéscsaba, Békés vm., 1912 október 14. – Tel-Aviv, 1984 január 18.): nyelvtanár. 
1934-ben Palesztinába költözik.
 
GROSZ ErnőEzra
(Bécs, 1902. – Tel-Aviv, 1971.): egyetemi nyelvtanár.
1947-ben Palesztinába költözik.
Irodalom: Nagy 2000:336.
 
GROSZ Jehuda
(Marosvásárhely, Maros-Torda vm., 1907 május 24. – Cfát [Izrael], 1948 május 10.): újságíró.
Irodalom: Nagy 2000:336.
 
GROSZBERG Ervin ; Groszberg Slomo
Tanító, lapszerkesztő.
a háború utáni ortodox ifjúsági mozgalom egykori vezetője,
Magyarországon a megmaradt ortodox óvodát és napközi otthont vezette. 1953. február 28-án  éjjel letartóztatták s mint a készülő „cionista per“ egyik vádlottját arra akarták rávenni, hogy vallja be azt, hogy milyen információkat gyűjtött az izraelikövetségnek. AZ ÁVÓn többször megkínozták, pl. a korban nagyon is tipikus „álltatás“ módszerét alkalmazva nem engedtékmeg, hogy napi egy-két óránál többet üljön, minek a következtében az egészségi állapota nagyon leromlott.
Végül Groszberg ügyét összekapcsolták az Aguda pénztárosának ügyével, akit azzal vádoltak,hogy a szervezet feloszlatása után is fenntartotta azt. 1954. január 13-án volt a tárgyalás, Olti Vilmos tanácselnök – Mindszenty és Rajk-ügyének bírója – olvasta fel a vádiratot, amelynek egyik pontja a „kivándorlásra való izgatás“volt. Védekezésül Groszberg azt hozta fel, hogy Palesztina földrajzát tanította, mint a zsidó vallástörténet alaptantárgyát. Végül elejtették a vádat és – az Aguda pénztárosával együtt – felmentették.
1957-ben kivándorolt Izraelbe, és a vallásos Bné Brak városában telepedett le. A (munkáspárti) Poale Agudat Jiszrael munkástagozata nevelési osztályát vezette, és egy ideig szerkesztette az Achdut (Egység) című lapot.
 
 
H
HAJDÚ András ; külföldön: André Hajdu
(Budapest, 1932. –): zeneszerző, zongoraművész.
A budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolánvégezte tanulmányait. 1956-ban Párizsban telepedett le, ahol ugyancsak zeneszerzést tanult. Később Tuniszban volt zeneakadémiai tanár, majd ismét Párizsba költözött. 1966 óta Jeruzsálemben él.
Kezdetben a cigányzene kutatásával foglalkozott
Folklorisztikai és verstani tanulmányokat írt, a Magyar Műhely (Párizs) munkatársa volt.
Interneten:   עברית   English
 
HERSKO, Avram ; héberül: אברהם הרשקו‎ ; eredetileg Herskó Ferenc ; angol átírásban Avram Hershko
(Karcag, 1937. december 31. – ): magyar származású, Nobel-díjas izraeli biokémikus, MTA tiszteleti tagja (2007).
Interneten:  Magyar   עברית   English   Deutsch   Français   Italiano   Nederlands   Português   中文   Svenska   日本語   Русский
 
HOROVIC Tivadar : Horovic, Jákov
(Ungvár, 1911. január 16. – Tel-Aviv [Izrael], 1986. augusztus 21.): jogász, újságíró.
 
HOROVITZ FISCHBEIN Gizella
(Hajduhadház, 1915. október 8. – ?): emlékiratíró
 
 
I
Izraeli Írószövetség Magyar Nyelvű Tagozata
Az izraeli magyar nyelvű írók összefogását Kaczér Illés kezdeményezte 1968-ban. Ez a csoport 1972-ben az Izraeli Írószövetség Magyar Nyelvű Tagozatává alakult át. Elnöke Barzilay István lett Az ő halála után, 1981-ben Naschitz Frigyest díszelnökké választották, az elnöki tisztet pedig Tabák László vette át.

Izraeli Magyar Rádió
Az ötvenes évek elején indult Márton Lajos és Kasztner Rezső szerkesztésében. Eredetileg naponta két negyedórás műsort adott. Egyiket középhullámon hazai, a másikat rövidhullámon külföldi hallgatók számára. A belföldi magyar adás egyrészt anyagi okok, másrészt a csökkenő bevándorlás miatt megszűnt. Jelenleg öt munkatársa van, részben másodállásban. Izrael politikai, gazdasági, kulturális életéről ad híreket, hírmagyarázatokat, riportokat. Szerkesztője Pfeiffer István, aki 1959-ben került a rádióhoz.
 
IARKONI Shalom
([Magyarország], 1921. november 27. - ?): szerkesztő.
 
ILLÉS Imre
(Nagykároly, 1910. – Rechovot [Izrael], 1990. október 13.): ügyvéd, újságíró. 
 
ISHBÉTHY Moshe : Mannheim Mór
(Bártfa, 1898. január 6. – [Izrael], 1983 után): tanár, szótáríró.
 
 
J
JÁMBOR Ferenc : Erlich Ferenc
(Beszterce, 1899. április 17. – Tel-Aviv, 1964. május 14.): orvos, újságíró.
 
JÁOZ-KESZT Itámár ; Keszt Péter Ervin
(Szarvas, 1934. augusztus 8. – ): író, műfordító.
 
JÓLESZ Károly Jákov
(Poroszló, Heves vm., 1914. október 5. – Rechovot [Izrael], 1996. június 30.): rabbi, közíró.
 
JUNGER Ervin
(Temesvár [Románia], 1931. május 28. – ): zeneszerző, szakíró, egyetemi tanár.
1977-ben Izraelbe költözött és ott a Tel-Aviv-i Zeneakadémia tanára lett.
 
 
K
KACZÉR Illés
(Szatmárnémeti, 1887. október 12. – Tel-Aviv [Izrael], 1980. március 20.): író, szerkesztő, újságíró.
Interneten:  Magyar   Deutsch   Esperanto
 
KADDAR Arje : Fazekas Pál
(Nagyvárad, Bihar vm., 1912. július 2. – 2002. január 21.): újságíró, az Izraeli Szemle alapítója.
Középiskoláit a debreceni Zsidó Gimnáziumban végezte. Budapesten az államtudományok doktori címét szerezte meg a jogi karon. Édesapja gazdatiszt volt, 1944-ben deportálták, koncentrációs táborban pusztult el. Legidősebb testvére, Sándor, ügyvéd volt, a Cionista Szövetség debreceni elnöke, a munkaszolgálatban ölték meg. Másik fivére, Lajos, az ungvári Zsidó Gimnázium igazgatója, szintén a Holocaust áldozata lett. Nővére, Elisheva, édesanyjukkal együtt megmenekült, alijázott, Haifán hunyt el, 2001. december 24-én.
Felesége, Grosz Erzsébet, Chaja, zenetanárnő volt, tanulmányait Pozsonyban (Bratislava) végezte. Fiatal korától alijázásáig tevékenyen vett részt a cionista mozgalomban. Haifán halt meg, 1988 szeptember 2-án.
Dr. Arje Kaddar 1929-től dolgozott a cionista mozgalomban, kezdetben a debreceni Makkabi titkáraként, majd Budapesten, a Cionista Szövetség keretében, a Cionista Munkás nevű szervezet tagjaként. 1932-1936 között a Magyarországi Cionista Szövetség titkáraként tevékenykedett. 1936-1942 között a Keren Hajeszod budapesti irodájának vezetője volt. 1936 és 1939 között a Cionista Kongresszus összekötőjeként működött és információkat szolgáltatott a Párizsban székelő Központi Irodának. Tevékenysége azokban az években rendkívül veszélyes volt. 1937-ben a Zsidó Szemle című hetilap tudósítójaként Zürichben találkozik a Keren Hajeszod világszervezet főtitkárával, aki Zot hi háárec (Ez az az ország) címmel filmet igér a magyar cionistáknak. Arje Kaddar ellátja magyar feliratokkal és nagy sikerrel mutatják be a budapesti Omnia moziban. 1939-ben a Keren Hajeszod iroda kiküldetésében Izraelbe látogat, Sándor fivérével együtt. 1942-1944 között munkaszolgálatos Ukrajnában. 1944-ben megszökik és csatlakozik a földalatti mozgalomhoz.
A háború után a Cionista Szövetség debreceni elnökhelyettese, a Zsidó Munkás című lapot szerkeszti. 1946-ban részt vesz a Cionista Világszövetség bázeli kongresszusán. 1947-ben a cionisták területi szervezeteinek főtitkáraként járja az országot: tevékenysége nyomán a vidéki szervezetek száma 30-ról 200-ra emelkedik. Ugyanakkor tagja lesz a Cionista Szövetség országos vezetőségének is. 1949-ben a hivatalos szervek felszámolták a Cionista Szövetséget, így megszünt ezirányú tevékenysége is.
1950-1956 között Izrael budapesti követségén dolgozik, alijázásáig: a követség hivatalos közlönyét szerkeszti.
1956 szeptemberében alijázik, családjával együtt. Rövid ideig a Szochnut keretében dolgozik, közben az Új Kelet haifai tudósítója, majd 1962-ben megalapítja az Izraeli Szemle című társadalmi-kritikai folyóiratot, amelyet 40 éven keresztül szerkeszt, 2002. január 21-én bekövetkezett haláláig.
 
KÁDDÁRI Menahem Zevi : Schwarcz Ernő
(Mezőkövesd, Borsod vm., 1925. május 18. – Ramat Gan [Izrael] 2011. augusztus 18.): nyelvész, hebreista, egyetemi tanár.
 
KELETI Ágnes
(Budapest, 1921. január 9. – ): a Nemzet Sportolója címmel kitüntetett.ötszörös olimpiai bajnok magyar tornász, a magyar tornasport legeredményesebb versenyzője, 46 alkalommal nyert magyar bajnokságot, hétszeres csapatbajnok.
A melbourne-i olimpiáról nem tért haza, 1957-ben Izraelben telepedett le, meghatározó szerepet vállalt az izraeli tornasport megteremtésében. 1958 és 1980 között az izraeli válogatott szövetségi kapitánya volt, tanítványai közül többen országos bajnokok lettek. Közben, 1959-ben és 1960-ban az olasz válogatott olimpiai felkészítését is vezette. 1957 és 1980 között az izraeli Testnevelési Főiskola torna tanszékének vezető tanára. 1983 és 1988 között a Maccabi Tel-Aviv, majd ezt követően a Ráánai Torna Klub tornaszakosztályának edzője. Nemzetközi bíróként is tevékenykedett. Csak 75 évesen választotta a nyugdíjas életformát.
Több kitüntetésben is részesült. 1949-ben a Magyar Köztársasági Sportérdemérem arany fokozatát, 1951-ben a Magyar Népköztársasági Érdemrend V. fokozatát és a Magyar Népköztársaság kiváló sportolója címet, 1954-ben a Magyar Népköztársaság Érdemes Sportolója címet kapta. 1981-től a Zsidó Sporthírességek Csarnoka (International Jewish Sports Hall of Fame) tagja. 1995-ben MOB Olimpiai aranygyűrűt kapott, 2002-ben a Nemzetközi Torna Szövetség (FIG) beválasztotta a Hírességek Csarnokának (Hall of Fame) tagjai közé, 2003-ban MOB Érdeméremmel tüntették ki, 2004-ben megkapta a Nemzet Sportolója címet. 2005-ben megörökítette kéznyomát és aláírását a Magyar Sportcsillagok Falán, 2008-ban bekerült a Magyar Tornasport Halhatatlanjai közé, 2011-ben Magyar Tornasportért Díjat, Elnöki Érdemérmet és MOB emlékplakettet kapott. 2015-ben Prima Primissima díjat kapott.
Izraelben ment férjhez egy ottani magyarhoz, két fia van. A rendszerváltás után jött haza először, azóta többször hazalátogatott. 1992-ben a Minden Idők Legjobb Magyar Sportolói Egyesületnek, a Halhatatlanok Klubjának alapító tagja. 2002-ben Egy olimpiai bajnok három élete című sikeres könyvében emlékezett mozgalmas életútjára.
Interneten:  Magyar   עברית   English   Français   Deutsch   Русский   中文   Italiano
 
KESTENBERG László
(Rózsahegy, 1882. február 27. – Tel-Aviv, 1962. január 14.): zenetörténész, zongoraművész, főiskolai tanár
 
KISHON, Efrájim: Kishont/Hoffman Ferenc [héberül: אפרים קישון]
(Budapest, 1924. augusztus 23. – Appenzell [Svájc], 2005. január 29.): magyar származású izraeli író, humorista.
1949-ben kivándorolt Izraelbe, ekkor vette fel az Efrájim Kishon (ejtsd: Kison) nevet. Eleinte az Új Kelet című magyar nyelvű újságban publikált, de gyorsan megtanult héberül, és két év elteltével már rendszeresen jelentek meg írásai a Maariv című napilapban. Kis időn belül elkezdtek megjelenni könyvei is, és az 1960-as évekre nemzetközi elismertségre tett szert.
Talán a legismertebb izraeli író, több, mint 50 könyve összesen 37 nyelven jelent meg.
 
Kol Yisrael Rádió Magyar Szekció
 
KOLLEK Teddi :: héberül טדי קולק, született Kollek Tivadar
(Nagyvázsony, 1911. május 27. – Jeruzsálem, 2007. január 2.) izraeli politikus, 1965-1993 között Jeruzsálem polgármestere.
Bécsben nőtt fel. 1935-ben a Kollek család kivándorolt Palasztinába, amely abban az időben angol terület volt. 1937-ben elvette Támár Schwartzot, és két gyermekük született.
A második világháború alatt megpróbálta az európai zsidók érdekeit képviselni. A háború elején megegyezett Adolf Eichmannal, hogy 3 000 zsidó személyt a haláltáborok helyett Angliába vigyenek.
Dávid Ben-Gúrión szövetsége, és 1952-1965 között kormányának tagja volt. 1965-ben hat cikluson (1969, 1973, 1978, 1983, 1989) összesen huszonnyolc éven át újraválasztották a jeruzsálemi polgármesteri székbe. Általános vélemény szerint Jeruzsálem az ő irányítása alatt lett modern város.
1993-ban, 82 éves korában is indult a választásokon, de ellenfele, a Likúd Párt képviselője, Ehúd Olmert későbbi miniszterelnök legyőzte.
2007. augusztus 2-án szülővárosában, Nagyvázsonyban avatták fel emléktábláját.   
 
KŐRÖSY Ferenc
(Budapest, 1906. május 20. – Beér-Seva [Izrael], 1997. január 1.) vegyészmérnök, MTA külsőtagja
 
KRAUS Naftali ; Krausz Zoltán
(Budapest, 1933. november 20. - ): izraeli rabbi, újságíró, hittérítő.
1949-ben Izraelbe távozott, ahol Dusinszky huszti rabbi jesívájában tanult. Két és fél év katonai szolgálat után, 1954-től újságíró. Előbb a Seárim, majd a Mááriv napilapok munkatársa, hírszerkesztő. Idővel a New York-i jiddis hetilap, valamint a budapesti Magyar Hírlap izraeli tudósítója. Az Új Élet (volt) munkatársa, több rovatot vezetett az Or- Zse honlapon.
 
KULCSÁR István
(Budapest, 1901. szeptember 19. – Tel-Aviv, 1986. június 12.) orvos, pszichiáter, indi­vidualpszichológus.
1925-ben a pécsi orvosi ka­ron szerezte meg orvosi oklevelét. 1926–1938-ban az újpesti szülőotthonban, 1938–1944-ben az Új Szent János Kórház idegosztályán dol­gozott. 1944-ben deportálták, 1945–1948-ban a DEGOB kórházának főorvosa, 1948–1950-ben rendelőintézeti főorvos. 1950-ben kivándorolt Izraelbe, 1951–1958-ban az akkori állami elmekórház igazgatója. 1960–1974-ig a Tel-Aviv-i egyetem pszichiáter professzora
 
KUTSCHER Eduard Yechezkel ;Yechezkel Kutscher
(Nagytapolcsány, Nyitra vm., 1909. június 1. – 1971. december 12.): egyetemi tanár, filológus, a héber nyelv nyelvésze
Frankfurtban tanult, majd 1931-ben Palesztínába költözött. Jeruzsálemben a Mercaz HaRav Kook-on tanult tovább, majd a Mizrachi Mozgalom tanára. Több éven keresztül Tel Aviv és Jeruzsálem több iskolájában is tanított. 1941-ben befejezte tanulmányait a Jeruzsálemi Héber Egyetemen és 1949-től a Héber Egyetemen haláláig a héber nyelvtanára. 1960-ban  professzori ímet kap. 1958-tól a Bar-Ilan Egyetem előadója is.
Tagja volt The Academyy of the Hedrew Language-nak (Héber nyelvészeti akadémia) és annak előjének, a Héber Nyelv Bizottságnak is.
1965-ben kinevezték a Leshonanu (Nyelvünk) című folyóirat szerkesztőjének.
Interneten: עברית   English
 
 
L
LADÁNYI László
(Budapest, 1907. október 24. – Tel-Aviv, 1992. január 8.): magyar költő. író, újságíró, dramaturg.
A Budapesti Kereskedelmi Akadémia középiskolájában érettségizett 1925-ben. Első verse 1923-ban jelent meg az „Új Századok” című irodalmi lapban. Később egymás után jelentek meg versei budapesti lapokban, A második világháború előtt az „Új Idők” című irodalmi hetilap munkatársa volt. A háború megpróbáltatásai után a Magyar Írószövetség tagjaiként folytatta írói munkásságát. Versei, cikkei a fővárosi lapokban és folyóiratokban jelentek meg, a rádió számos hangjátékát, musicaljét sugározta. Egyfelvonásos színdarabokat is írt és a Madách Színházban szép sikert ért el háromfelvonásos verses színműve. Verseskötetét Az éjszaka csodája címmel adták ki.
Az 1956-os magyar forradalom után, 1957 májusában feleségével és lányával kivándorolt Izrelbe. Itt is sok sikeres mű jelzi irodalmi útját. Az első években fényképészettel foglalkozott. Fényképei díjat nyertek és kiállításra kerültek az Újságírók Házában. Az izraeli magyar nyelvű sajtóban, az „Új kelet” napilap irodalmi részében és "A hét" című hetilapban rendszeresen jelentek meg novellái, folytatásos kisregényei és magyar fordításai. A londoni Külföldi Írók Szövetségének tagja lett. A Londonban és később Párizsban megjelenő „Irodalmi Újság” huszonöt éven át rendszeresen közölte novelláit és verseit. Izraelben 1958-ban jelent meg első novelláskötete, a Tűzözön. 1975-ben a legnagyobb izraeli kiadó, a Maszada Ivrit fordításában adta ki elbeszéléskötetét Ablak az égen címmel. Irodalmi munkásságáért 1971-ben Herzl, 1975-ben Nordau díjjal tüntették ki. 1970-ben tagja lett az Izraeli Írószövetségnek. Az izraeli sajtó héberre fordított írásait közölte. 1980-ban (Tel-Aviv), 1990-ben (Budapest) jelent meg a Lángoló özvegy című vidám regénye, majd röviddel ezután válogatott versei Őszi verőfény címen.
Több könyve jelent meg, magyarul és héber fordításban is
Interneten:  Magyar   עברית
 
LAHAV Jehuda
(Kassa, Abaúj-Torna vm., 1930. – ): történész, újságíró.
1949-ben Izraelbe költözött.
 
LAPID, Tommy :: héberül יוסף "טומי" לפיד‎, Josef „Tommy” Lapid
(Novi Sad [Újvidék], Jugoszláv Királyság, 1931. december 27. – Tel-Aviv, 2008. június 1.) izraeli újságíró, rádió- és televíziós műsorvezető, politikus, igazságügyminiszter (2003-2004) és miniszterelnök-helyettes (2003-2004).
Magyar zsidó származású családban született. Családját egy Budapesti Gettóba vitték, ahonan édesapját egy koncentrációs táborba deportálták, ahol meggyilkolták. Lapid és édesanyja Raoul Wallenberg segítségével túlélték a háborút, és 1948-ban Izraelbe költöztek. Itt a magyar nyelvű Új Kelet munkatársa volt. 1950-1953 között az izraeli hadseregben rádiósként szolgált. 1957-ben a Tel-Avivi Egyetemen jogi diplomát szerzett.
Felesége Shulamit Lapid (1934-) elismert regényíró volt, és három gyermekük született.
2006. júliusában Lapidot kinevezték a Yad Vashem (Holokauszt Áldozatainak és Hőseinek Izraeli Hatósága) tanácsadó testületének elnökévé.
2011. márciusában Újvidék, Veternik nevű külvárosában a Nova 30 utcát átnevezték ulica Tomija Josefa Lapida névre
 
LÓRÁNT Klára
(Mo. ? – Haifa, 1965) író, műfordító.
A Haifai Szemlében és az Új Keletben publikált.
 
LÓRÁNT László ; Lichter László
(Baja, Bács-Bodrog vm., 1905. december 2. – Bécs, 1966. május): író, költő.
1957-1960-ig Izraelben lakott.
 
LÖBL Margit
Szakácskönyv-író. 1950-ben Izraelbe költözött.
 
 
M
MAGYARORSZÁGI BEVÁNDORLÓK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE
a Magyar Zsidó Világszövetség izraeli tagozatának helyi szervezete
 
MARTON Ede
(Szombathely, Vas vm., 1899. június 28. – Jeruzsálem, 1967. október 7.): újságíró.
 
MÁRTON Ernő ; Marton, Jehuda
(Dicsőszentmárton, Kis-Küküllővm., 1896 május 17. – Tel-Aviv, 1960 augusztus 28.): újságíró.
 
MÁRTON Ernő ; Gatrimon Benjámin
(Budapest, 1913. január 17. – ?): tanár, műfordító.
 
MARTON Gizella ; született, Deutsch Gizella
(Kolozsvár, Kolozs vm., 1909. november 5. – Tel-Aviv, 1982. február 19.): író, újságíró.
 
MARTON Ilona
(Budapest, 1908. július 3. – ?): műfordító.
 
MARTON Lajos Jehuda
(Nagyszalonta, Bihar vm., 1910. május 21. – Jeruzsálem, 1977. december 14.): történész, újságíró.

 
N
NÉBEL Ábrahám Izsák
(Záhony, 1887. júlis 10. – Jeruzsálem [Izrael], 1947.): pedagógus, rabbi, teológus.
 
 
O
OFRY, Dán ; Dan Ofry
(Budapest, 1929. november 20. – Izrael, 2014. február 9. ): magyar származású izraeli újságíró.
1949 óta élt Izraelben.
Irodalom: Nagy 2000:751
 
 
Ö
 
 
P
PALGI, Joel : יואל פלגי‎; Nussbacher Emil
(Kolozsvár, Kolozs vm., 1918. február 17. – Izrael, 1978.): diplomata, író.
1939-ben kivándorolt Palesztinába a Kibbutz Afikim-ba. 1941-től 1949-ig az angol hadsereg katonája, majd az El Al Légitársaság helyettes igazgatója. 1960-tól 1963-ig a közlekedési tisztviselő, 1963-1966-ig izraeli nagykövet Tanzániában.
Irodalom: Nagy 2000:766
Interneten:  עברית   English
 
PÁRTOS Ödön
(Budapest, 1907. január 20. – Tel Aviv, 1977. február ): zeneszerző, brácsaművész
 
PATAI József
(Gyönygyöspataj, Heves vm., 1882. január 5. – Givatajim [Izrael], 1953. február 21.): író, költő, műfordító.
1939-ben Palesztínába költözött.
Irodalom: Nagy:2000
 
PATAKI László
(Kemecse, Szabolcs vm., 1899. – Tel-Aviv, 1990.): zenekritikus.
1938-ban Palesztínába költözött.
POPPER Péter
(Budapest, 1933. november 19. – ): pszichológus, író.
1980-ban docenssé, 1984-ben egyetemi tanárrá nevezték ki. 1992-től az izraeli Bar-Ilan Egyetem vendégprofesszora.
Irodalom: ÚjMIL 2000:1778
 
 
R
RADOS Mose: Rosenzweig
(1888. október 18. – Izrael, 19??): újságíró.
1948-ban Izraelbe költözött.
 
RAPPAPORT Ottó
(Nagyvárad, 1921. július 20. – Tel Aviv, 1993. december 2.): újságíró, színházi rendező, szerkesztő.
1974-ben Izraelbe költözött, ahol ismét újságírással, lapszerkesztéssel foglalkozott. A Kolozsvárról oda áttelepedett Új Kelet belső munkatársa (1974-től), főszerkesztője (1976-90).
1976-tól a Bar Ilan izraeli egyetem tanára.
Izraelben jelent meg két kötete: A vak szemtanú (cikkek, Tel-Aviv 1982) és A csend kiáltása (napló, 1985).
Irodalom: Nagy 2000:816
Interneten:  Magyar   Esperanto
 
REUVÉNI Sári
Izraeli kritikus. Az Új Keletben publikált.
 
REZES György
(Arad, 1912. – Haifa, 1977. április28.): író, újságíró, szerkesztő
1950-től Izraelben lakott. Izraelben megjelenő Üzen a Világ (1952-1954) című lap társszerkesztője, az Izraeli Fényszóró (Haifa: 1954) című lap társszerkesztője, Keresztrejtvény – Elmesport – Humor (Hifa: 1956) felelős szerkesztője, Hatikva izraeli szerkesztője, Izraeli Futár (Haifa: 1960-1964) alapító szerkesztője, Izraeli Kurir (Haifa: 1964-1977) kiadója és szerkesztője volt. A Menekült Írók Pen Klubjának tagja.
Irodalom: Borbándi 1992:306.
 
RÓZSA Mária ; Miriam Nevo
(Budapest, 1921. november 25. – ?): színésznő, színházi rendező, műfordító.
1939-1942 között a Színiakadémián tanult. Később elvégezte a Tel-Avivi Egyetem színháztudományi szakát. 1945-1946-ban a Magyar Színház, 1947-50 között a bécsi Burgtheater tagja. 1947-től Ausztriában lakott, 1953-ban Izraelben telepedett le.
Vendégszínészként többször fellépett külföldön is. Többször tartott magyar nyelvű előadóestet. 1954-ben csatlakozott Pásztor Béla magyar nyelvű színtársulatához. Rövid idő alatt elsajátította a héber nyelvet és több zsidó színháznak is tagja volt.
1956-ban ő játszotta Juliká-t (Molnár F.: Liliom) Jávor Pál vendégszereplése alkalmából. Nagy sikert aratott Goodrich–Hackett Anna Frank naplójá-nak címszerepében.
Irodalom: Nagy 2000:841 ; Magyar Színházművészeti Lexikon
 
RÖSSEL Modecháj
(Arad, Arad vm., 1918. szeptember 8. – Tel-Aviv, 1986. október 13.): író, újságíró.
Írásai a Haifai Szemle, Hatikva, Menora, Új kelet és a Hacofé lapokban jelent meg.
Irodalom: Nagy 2000:841
 
RUBIN Ferenc
(Magyarország, 1910 – Izrael, 1995): író
Írásai a Izraeli Szemlében jelent meg.
 
 
S
SAÁRVÁRY István
(Csepreg, Sopron vm., 1730. – Szombathely, 1784. január 18.): ferences szerzetes, hitszónok.
1749-ben Malackán lépett a mariánus rendtartományba. 1753-ben pappá szentelték. Több konventben hitszónok, 1763-1766 között Jeruzsálemben zarándokútjáról hazatérve ismét hitszónok.
 
SALPETER Gyula
Tel-Avivban megjelenő Az élet (1951-1952) című hetilap kiadója volt.
 
SCHÖN Dezső
(Hidalmás, 1906. október 11. – Tel Aviv, 2000. július 8.): erdélyi, később izraeli magyar újságíró, író, a kolozsvári Új Kelet, majd az izraeli Új Kelet szerkesztője, főszerkesztője, az Istenkeresők a Kárpátok alatt szerzője.
 
SINGER Zoltán
(Dés, 1909. szeptember 20. – Cholon [Izrael], 1987. április 27.): újságíró, szerkesztő
 
STÖCKLER Lajos
(1897–1960) rabbi, csipkegyáros.
1944. július 22-től a magyar hatóságok jóváhagyásával újjászervezett Zsidó Tanács tagja. Különösen aktív szerepet játszik a nyilas uralom idején mint az új Zsidó Tanács tényleges vezetője, amikor Stern Samu és a Zsidó Tanács más vezetői illegalitásba kényszerülnek. Komoly szerepe van a „nagy” gettó élelmezésének, belső rendjének megszervezésében.
1945. januárban a nyilasok elhurcolták. Korányi Erwin 2006-ban megjelent életrajzi könyvében megemlékezik 1945. január 8. éjszakájáról amikor megmenekült a nyilasoktól, a Dunába lövéstől. „Váratlanul megjelent rendőrök fegyvert fogtak a nyilasokra. Az egyik magas rangú rendőr Szalai Pál volt, aki Wallenberggel együttműködött. A másik rendőrtiszt a bőrkabátos Szabó Károly.” „A megmenekült csoportban láttam Stoeckler Lajost is.”
1945 és 1950 között a Pesti Izraelita Hitközség, majd a Magyar Izraeliták Országos Irodája vezetője.
1950-ben koholt vádak alapján letartóztatják; a vádak között szerepel az is, hogy Domonkos Miksával együtt meggyilkolta Raoul Wallenberget. 1954-ben a Zsidó Tanács élén kifejtett tevékenységét népellenes bűncselekménynek feltüntetve 3 évi börtönre ítélték.
1956-ban szabadult. Ausztráliába emigrált, elborult elmével ott halt meg.
Bővebben interneten:
Dreams and Tears: Chronicle of a Life, Erwin K. Koranyi, General Store Publishing House, 2006,
ISBN 1897113471, 9781897113479 Pages 89 - 90
 
 
SZ
SZENES Erzsi
(Nagymihály, 1902. június 5. – Tel Aviv, 1979.): költő, író.
 
SZENES Hanna
(Budapest; 1921. július 17. – Budapest, 1944. november 7.): író, költő, ejtőernyős, Izrael nemzeti hőse.
A református Baár-Madas Gimnáziumban érettségizett, továbbtanulását a zsidótörvények akadályozták meg, így 1939-ben kivándorolt Palesztinába. Nahalálban, a lányok mezőgazdasági főiskoláján szerzett diplomát, majd 1941-ben a Sdot Jam kibuc tagja lett. Csatlakozott a Haganához, a zsidó védelmi fegyveres szervezethez
Egyike volt annak a 17 magyar zsidó ejtőernyősnek, akiket az angol hadsereg arra képzett ki a brit mandátum területén, hogy megkíséreljék valamilyen módon megakadályozni a magyar zsidók akkor már küszöbön álló deportálását, és segítsenek a bajba jutott szövetséges pilóták kimentésében.
Két társával együtt 1944 márciusában, a szlovéniai Metlika közelében ért földet a partizánok által ellenőrzött területen. Akkor tudták meg, hogy a németek már megszállták Magyarországot, ők ennek ellenére a jugoszláv partizánokkal együtt harcolva haladtak Magyarország felé.
1944 május 13-án lépte át a magyar határt, de egy csendőrjárőr azonnal elfogta. Bebörtönözték, a magyar katonai elhárítás brutálisan megkínozta, de így sem tudták megtörni. A nyilas hatalomátvétel után Szálasi katonai bírósága golyó általi halálra ítélte, és 1944. november 7-én a Margit körúti fegyház udvarán agyonlőtték. Hamvait 1950-ben Izraelbe szállították, és a nemzet hőseként temették el a jeruzsálemi Herzl-hegyen.
Szenes Hanna címmel 1991-ben a Szépirodalmi Kiadónál jelentek meg versei, naplója, levelei és rövidebb írásai. A Boldog a gyufa lángja kezdetű versét népdalként éneklik Izraelben.
1999-ben Dénes Gábor rendező 70 perces portréfilmet készített, az Erzsébetvárosban Emlékkő őrzi Szenes Hanna emlékét.
Interneten:
 
 
T
THOMA Theodor
(Arad, 1931. december 21. – Ash-qelon [Izrael], 1984. június 19.) színész.
 
TISBI Illés ; Isaiah TISHBY
(Szaniszló, Szatmár vm., 1908. augusztus 31. – ? [Izrael], 1992. március 15.): egyetemi tanár, történész.
1933-ban Palesztinába költözött.
 
 
U
UNGÁR Aladár
(Nagytétény, 1899. május 25. – Te-Aviv, 1974.) újságíró.
 
 
 
Ü
 
 
V
 
 
W
WATTS Magda ; Segelbaum Magda
(Nyíregyháza, 1929. március 18. – ): Izraelben élő babakészítő művész.
 
WEISZ Dezső
Tel-Avivban megjelenő Az élet (1951-1952) című hetilap szerkesztője volt.
 
 
Z
ZANBAR, Móse ; Sandberg
(Kecskemét, 1926. – Tel-Aviv, 2012. október 1.): ipari és kereskedelmi miniszter, izraeli jegybank elnöke.
1926-ban született Kecskeméten Sandberg néven. A második világháborúban először munkaszolgálatos volt, majd egy halálmenetben Németországba vitték. Később a dachaui koncentrációs táborból szabadult.
A háború után közgazdasági egyetemi tanulmányokat folytatott Budapesten. 1948-ban Izraelbe hajózott, ahol eleinte a függetlenségi háborúban harcolt, majd a Jeruzsálemi Héber Egyetemen befejezte közgazdasági tanulmányait. 1970-ben kinevezték ipari és kereskedelmi miniszternek, később 1971-től 1976-ig az izraeli jegybank elnökeként tevékenykedett.
1984-ben ő alapította meg a Magyar Izraeli Baráti Társaságot, amelyet 1989-ig vezetett.
2004-ben tevékenységét Magyar Köztársasági Érdemrenddel jutalmazták.
 
ZOLTÁN Dezső
(Budapest, 1914. – Tel-Aviv, 1971. február ?): író, újságíró.
 
 
 
ZS
 
 
 
 
 
Kedves Látogató!
 
Ez az adatbázis sohasem zárható le teljesen, újabb és újabb adatokkal egészülhet ki vagy módosulhat a már meglévő anyag is.
Ezért kérjük, tiszteljenek meg bizalmukkal és ezzel az oldallal és a honlappal kapcsolatos kiegészítéseiket, észrevételeiket juttasák el hozzánk!
Az Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-mail címen.
 
Köszönjük a látogatást, kérjük nézzen vissza később is!
 
Ha tetszik honlapunk, ajánlja másoknak is!
 
 
 
Északi Magyar Archívum. Felelős szerkesztő: Szöllősi Antal.
Copyright © 2011 Szöllősi Antal, Ungerska arkivet (Északi Magyar Archívum).
All Rights Reserved.