2111986
Ma
Tegnap
A héten
Múlt héten
Ebben a hónapban
Múlt hónapban
Összesen
115
751
5422
2086765
35246
27924
2111986

Te IP-címed: 3.237.186.116
2020-10-23 02:17

Magyar-magyar lexikon

2013. május 31. péntek, 00:32
Írta: Szöllősi Antal

 

 

Írta (gyűjtötte és összeállította): SZÖLLŐSI  ANTAL

 

 

 

 

MAGYAR – MAGYAR LEXIKON
 
A magyar kivándorlás – bevándorlás lexikona
Kivándorlók, bevándorlók, utazók
 
 
Az Északi Magyar Archívum honlapján előforduló rövidítések és a felhasznált irodalom jegyzéke.
 
 
 
 
A

ÁCS Tivadar
(Kispest, 1901. november 1. – Budapest, 1974. február 6.): történész, újságíró. Kossuth Lajos tábori papjának, Ács Gedeonnak oldalági leszármazottja.
Középiskolai tanulmányait Kispesten végezte, majd újságíróként különféle lapok (Kispesti Híradó, Az Est, Magyar Hírlap) munkatársa lett. 1930-ban kivándorolt Argentinába. Tevékenyen részt vett az argentínai magyarság kulturális életében, szerkesztője volt a Buenos Airesben megjelenő Magyar Szó című lapnak, dél-amerikai indián népmeséket gyűjtött és itt kezdte el az amerikai magyarság történetére vonatkozó kutatásait. 1936-ban hazatért, és a második világháború végéig kutatási eredményeit közzétevő írásaiból élt, illetve ismét különféle lapok munkatársa volt. 1945-ben a külügyminisztérium osztálytanácsosa és a szegedi tudományegyetem magántanára lett, egyúttal a Magyarok Világszövetsége ügyvezető alelnökévé választották. 1948-ban elbocsátották állásaiból. Ettől kezdve csak kutatásaival, az emigráns magyarság kultúr - és művelődéstörténetével, különösen a Kossuth-emigráció történetével foglalkozott.
Irodalom: ÚMIL, Révai, OSZKK.
Interneten:  Magyar
 
ASZTALOS János
(Feldebrő, 1910. február 11. – Feldebrő, 1995. október 12.): katolikus pap, Pócspetri plébánosa.
Gyilkosságra való felbujtás hamis vádjával 1948-ban halálra ítélték, de Tildy Zoltán kegyelemben részesítette. Életfogytiglani fegyházra enyhült az ítélete, amit az Elnöki Tanács 1955-ben 15 évre enyhített.1956. októberben szabadlábra került, elhagyta Magyarországot. 1989-ben tért haza. 1990-ben felmentették.
 
 
B

BALÁZS Dénes
(Debrecen, 1924. szeptember 17. – Érd, 1999 december 19.): geográfus, karsztkutató, földrajztudós, természettudományi gyűjtő, földrajzi szakíró, világutazó, az érdi Magyar Földrajzi Múzeum alapítója.
 
BALOGH Margit
(Budapest, 1888. augusztus16. – Tápióság, 1965. szeptember 6.): első világutazó magyar földrajztanárnő.
 
BANGHA Béla
(Nyitra, 1880 november 16. – Budapest (Újpest), 1940 április 29.): jezsuita szerzetes, politikus, hitszónok, szerkesztő, író.
1922-ben előadásokat tartott Hollandiában és Észak-Amerikában, 1934-ben pedig Dél-Amerikában. 1923-1926 között Rómában a Mária-Kongregációk központi lapját szerkesztette. Az Actio Catholica egyik alelnöke volt.
 
BERZENCZEY László
(Kolozsvár, 1820. június 26. – Budapest, 1884. november 14.): politikus, az 1848-49-es szabadságharcban kormánybiztos, utazó, őshazakutató.
1851-ben Kossuthtal együtt az Amerikai Egyesült Államokba utazott, majd az amerikai magyarok segítségével San Franciskon keresztül Kelet-Ázsiába ment. Célja a magyarok őshazájának és az Ázsiában élő magyarokkal rokon népek felkutatása volt.
Interneten:  Magyar   Esperanto
 
BIELICZKI István
(Bydgoszcz [Lengyelország], 1912. április 6. – Budapest, 1989. április 24.): edző, röplabdázó.
 
BÍRÓ Lajos
(Tasnád, 1856. augusztus 29. – Budapest, 1931. szeptember  2.): zoológus (entomológus), etnográfus, utazó, Új-Guinea feltárója.
Bővebben interneten: Magyar   English   Esperanto   Română
 
BÍRÓ Mihály
(Budapest, 1886. november 30. – Budapest, 1948. november 30.): festő, grafikus és szobrász.
Budapesten, Berlinben, Párizsban és Londonban végezte tanulmányait. Angliai tartózkodása alatt 1910-ben megnyerte a The Studio című szaklap plakátpályázatát. Hazatérve a legismertebb plakátja a Népszava kalapácsos munkása volt.
A Tanácsköztársaság bukás után emigrálni kényszerült, Bécsben, Berlinben, Prágában, majd Párizsban élt.
Betegen, a szociáldemokrata párt segítségével tért haza 1947-ben.
Bővebben interneten:  Bíró Mihály - Artportal
 
BRUCK Lajos
(Pápa, 18946. november 3. – Budapest, 1910. december 3.): festőművész, Bruck Miksa festőművész bátyja.
Apja kereskedelmi pályára szánta, de ő a bécsi képzőművészeti akadémiára ment festészetet tanulni. Bécsből hazaküldött képei alapján elnyert állami ösztöndíjjal 1869-ben beiratkozott a velencei képzőművészeti akadémiára (Accademia di Belle Arti), ahol Pompeo Marino Molmenti (1819-1894) tanítványa lett. 1874-ben, rövid római és nápolyi tanulmányút után művészeti tanulmányait Párizsban, Munkácsy Mihály (1844-1900) irányítása alatt folytatta. Hamarosan Párizsban és – a hazai kiállításokra küldött képei révén – Magyarországon is széles körben ismert festőművésszé vált.
Irodalom:  ML 1926:102.
Interneten:  Magyar   English                                      
 
 
C

CLARK Ádám : Adam Clark
(Edinburgh, 1811. augusztus 14. – Buda, 1866. június 23.): skót mérnök, a budapesti Széchenyi lánchíd építésének vezetője és a budai Váralagút tervezője.
 
COLOMBO Luca Antonio
Magyarországon működő olasz festő
Ismert munkája a fertőmenti Boldogasszony község búcsújáró templomának freskója.
 
 
D

DAMASZKIN Arzén
(Temesvár, 1854. október 9.– Budapest, 1914. november 7.): Afrika-utazó, vadász.
Damaszkin Györgynek, Bem ezredesének fia. Bonnban végezte a gazdasági akadémiát, majd istvánvölgyi birtokán gazdálkodott. A neves földrajzi kutató, Teleki Sámuel barátja. Az ő biztatására utazott 1903-ban Kelet-Afrikába vadász- és kutatóútra. Úti beszámolói a Vadász-és Versenylapban jelentek meg.
Műve: A mászái fennsíkon (Budapest: 1904).
Irodalom: Agárdi Ferenc: A nagyvilág magyar vándorai (Bp., 1955); Magyar Életrajzi Lexikon 1000-1990.
 
DEBRECZENI Gyula
Az első világháborúban a német Kelet-Afrikában négerekből álló század parancsnoka volt.
Az elsősorban háborús eseményekkel tarkított rövid útleírását az első világháború után jelentette meg, Egy magyar katonatiszt kalandjai a legsötétebb Afrikában címmel.
 
 
E

EGÁN Ede
(Csáktornya, 1851 július 3. – Szerednye mellett, 1901 szeptember 20.): mezőgazdasági szakember, gazdálkodó.
Édesapja, Edward Egan, Írországból menekült Magyarországra. Magyarországi uradalmakban betöltött jószágigazgatói tevékenysége után megvásárolta a Vas megyei borostyánkői uradalmat 1865-ben Batthyány Gusztávtól.
Sokat tett az erdélyi és kelet-magyarországi szarvasmarha-tenyésztés és tejgazdálkodás fellendítéséért is. 1901. szeptember 20-án Ungvár és Munkács között, Szerednye község mellett – uzsorások által megbízott – bérgyilkos áldozata lett.
Munkásságát Bartha Miklós (Rugonfalva, 1848. november 14. – Budapest, 1905. október 19.) magyar jogász, publicista, politikus, országgyűlési képviselő méltatta a Kazárföldön (Budapest, 1901) című könyvében
 
ÉRDY (Luczenbacher) János
(Szob, 1796. szeptember 19. – Pest, 1871. május 9.) jogász, régész, numizmatikus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
Dédapja Belgiumból 1688 körül érkezett Magyarországra. 
 
 
F

FELVINCZI TAKÁCS Zoltán
(Nagysomkút, 1880. április 7. – Budapest, 1964. december 4.) magyar művészettörténész.
London, Párizs, Berlin, Stockholm és más európai városok múzeumainak és kiállításainak rendszeres látogatója volt, ahol a Távol-Kelet művészetét tanulmányozta. Személyesen 1935. november 21-től tizenhárom hónapos utazást tett Távol-Keleten; Indiában, Japánban, Kínában és Koreában. Élményeiről útikönyvben számolt be.
Résztvett a Kőrösi Csoma Társaság és a Magyar Nippon Társaság alapításában.
 
FISCHER Lajos, nagyszalatnyai báró
(Pavia [Itália], 1855. február 28. – Muauza [Mwanza, Tanzánia], 1892. július 2.): császári és királyi főhadnagy, Afrika-utazó.
 
 
G

GALLICUS Petrus [Petrus Gallicus]
(1290 körül – 1355 körül): s sienai eredetű középkori ötvöscsalád tagja, Károly Róbert király pecsétvésője.
Gallicus Miklós bátyja. A névből ítélve francia eredetű család volt. Simon ötvös fia, 1318-ban még Nápolyban dolgozott. Csak ezután érkezhetett Budára, a magyarországi Anjou-udvarba. Ő véste Károly Róbert harmadik pecsétnyomóját ahelyett, amelyik az 1330-as havasalföldi hadjáratban elveszett. Ezért Jamnikot kapta adományba és a Jamniczky nemesi család megalapítója lett. Ekkor már Szepes vármegye alispánja, Szepesi vár és Lubló várkapitánya volt.
 
GALLICUS Miklós [Nicolaus Gallicus]
Gallicus Petrus öcsse. Gallicus Miklós 1341 körül szintén szepesi alispán, a királyi udvar ötvöse. 1355 után követte bátyját a Szepesi vár kapitányságában is. Nyilván az ő műve az iglói plébániatemplom finom mázú nagy ereklyetartó keresztje. Valószínűleg az ő műve több ereklyetartó is az aaceni dómban. Ide számítják azokat a Nagy Lajos király címerével díszített ezüsttárcsákat, melyek eredetileg valószínűleg egyházi szerkönyvek díszei voltak. Ezeket Nagy Lajos király adományaként ugyancsak Aachenben őrzik. Ő volt az első ötvös, aki műveit szignatúrával látta el, nevének kezdőbetűivel (Nicolaus Gallicus).
 
GULYÁS Pál
(Budapest, 1881. január 5. – Budapest, 1963. május 30.): irodalomtörténész, bibliográfus, könyvtáros, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
Francia-filológusként indult, majd a magyar könyvtártan és bibliográfia neves művelője lett.
Elsősorban Hollandiában tett tanulmányútjának tapasztalatait felhasználva hozta nyilvánosságra 1912-ben cédularendszerű magyar tudományos bibliográfiára vonatkozó tervezetét.
A Magyar Tudományos Akadémia 1932-ben levelező, 1946-ban rendes tagjává választotta. Akadémiai tagságától 1949-ben megfosztották, de 1989-ben posztumusz rehabilitálták.
Bővebben interneten:  Magyar   Esperanto
 
 
H

HALPERN Olge
(Mogiljov-Podolszk [Ukrajna], 1887 március 24. – Budapest, 1967. április 2.): műfordító.
 
HARTLEBEN Konrád Adolf
Könyvkiadó és könyvkereskedő, aki számos magyar nyelvű művet is közreadott. Mainzból telepedett Pestre 1802-ben.
 
 
I

ISTVÁNFFY Miklós
(Kisasszonyfa, Baranya vm., 1538. december 8. – Vinica [ma: Horvátország], 1615. április 1.): politikus, költő, humanista történetíró, alnádor.
Oláh Miklós (1493-1568) pártfogoltja, aki 1552-1556 között Padovában taníttatta. Ott Zsámboky János (1531-1584) tanítványa volt. Az 1606-os zsitvatoroki békekötésnél a követség tagjaként ő volt a szerződés egyik aláírója.
Bővebben interneten: Magyar  English   Deutsch  Français   Hrvatski   Русский   Svenska
 
 
J

 
 
K

KÁLMÁN Géza
Az első világháborúban a német Kelet-Afrikában, mint magyar önkéntes vett részt.
A háborús eseményekkel tarkított útleírása, Miaka Ile, Béke és harc a feketékkel című visszaemlékezése 1923-ban jelent meg.
 
KITTENBERGER Kálmán
(Léva, 1881. október 10. – Nagymaros, 1958. január 4.): Afrika-kutató, zoológus, tanár,  vadász és természettudományi író. A magyar vadászirodalom klasszikusa, 1920–1948 között a Nimród vadászújság főszerkesztője.
Először 1903-ban Damaszkin Arzén bácskai földbirtokos kísérőjeként járt Afrikában.
Az első világháború idején a brit hatóságok internálták, mint ellenséges állam polgárát. Öt évet töltött Indiában hadifogolytáborban. Vadászfegyvereit, felszerelését, gyűjteményét elkobozták, ezek végleg elvesztek. Indiai hadifogságából 1919-ben szabadult.
Tizenkét esztendő után, 192526-banutazhatott újra Kelet-Afrikába. 1930-ban sikertelenül pályázott a Fővárosi Állat- és Növénykertigazgatói állására.
Kittenberger 28 éven át, 1948-ig szerkesztette a Nimród c. folyóiratot. 1948-ban a politikai hatalom félreállította. Még vadászfegyverét is elvették. Jövedelem és lakás nélkül maradt.
1956 után Kittenbergert rehabilitálták, több könyve és elbeszélése megjelenhetett.
Bővebben interneten:   Magyar   English
 
Külföldi Magyarokat Hazatelepítő Bizottság
(1941. április 28. – július.): a bukovinai székelyek hazatelepítésének lebonyolítására alakított bizottság.
VezetőjeBonczosMiklós(1897-1971), belügyi (1941-42: telepítésügyi) államtitkár (1938-42) ; helyettese 1941. április 24-től Nagy Valér rendőrtanácsos.
1941. áprilisig kb. 200 Moldvából menekült családot telepítettek le a szatmári és nagykárolyi járásban.
 
Ki- és Visszavándorlókat Védő Iroda
Budapest: 1922:-?
 
Kivándorlási Ellenőr
Újság. Budapest: 1904.
 
Kivándorlási Értesítő
A kivándorlás összes kérdéseinek, valamint a kivándorlók és a tengerentúl élő honfitársaink érdekeinek közlönye.
1903-1907 között jelent meg Fiumében (ma: Rijeka, Horváthország). Ez a folyóirat kb kéthetente részletes listákat közölt a Fiuméban hajóra szállt kivándorlókról (név,kor, származási hely, stb.).Nyomda: Unió Nyomda.
 
A Kivándorló
Újság. Budapest: 1904-1905.
 
Külföldi Magyarság
Újság.Budapest: 1920-1925.
 
 
L

LANDERER János Mihály
(Buda, 1725 – Pozsony, 1795): nyomdász, könyvkiadó.
A Bécsből 1724-ben Magyarországra vándorolt Landerer Sebestyén, Pest város első könyvnyomtatójának a fia. 1750-ben megvette anyai rokonai, a Royer család pozsonyi nyomdáját, 1774-ben a kassai jezsuita nyomdát, 1784-ben a pesti Royer-nyomdát, s az ország legszámottevőbb könyvkiadójává lett. 1764-ben Landerer kiadásában megindult az első magyarrszági napilap, a Pressburger Zeitung. 1784-ben nemességet kapott.
Irodalom: Révay József-Schöpflin Aladár: Egy magyar könyvkiadó regénye (Budapest: 1940).
 
LANDERER János Sebestyén
Bajor származású. Budán 1724-ben alapította nyomdáját. Leszármazottjai később – Buda mellett – Pozsonyban, Kassán és Pesten is rendelkeztek nyomdával.
 
Lengyel gimnázium és líceum
Balatonboglár: 1940. szeptember – 1944. március. 1939 őszén Magyarországra menekült lengyel fiatalok számára szervezett középiskola.
A lengyelországi iskola rendszer szerinti „gimnázium és líceum” tizenegy osztály szerint kezdte meg működését. Igazgatója és tanári karának tagjai korábban hazájukban aktív pedagógusok voltak. A tanulók többsége olyan fiatalok voltak, akik a háború alatt kénytelenek voltak megszakítani középiskolai tanulmányaikat. Többen ebben az iskolában kezdték el középiskolai tanulmányaikat. A lengyel gimnázium fennállása alatt 205 tanuló szerzett érettségi bizonyítványt. Az 1944. március 19-e után hivatalba lépő állami hatóságok megszüntették.
Irodalom: Magyar Katolikus Lexikon
 
 
M

MÉSZÁROS Kálmán
(1894. május 8. – Miskolc, 1971. szeptember 25.): orvos, Afrika-kutató, szakíró, vadász, 1930-38-ban az etióp hadsereg főorvosa.
 
MORELLI Gusztáv
(Pest, 1848. február 15. – Budapest, 1909. március 21.): fametsző, a fametszés tanára.
1869-ben állami ösztöndíjjal Párizsba utazott, hogy a fametszést tanulmányozza s ott is maradt egész a francia-porosz háború kitöréséig, amikor Harralnál folytatta tanulmányait. Később Lipcsében is megfordult. 1872 tavaszán véglegesen visszatért Pestre.
Morelli 1889-ben ismét nagyobb tanulmányutat tett, meglátogatva München, Köln, Brüsszel, London, Rotterdam, Hága, Utrecht és Amszterdam fametsző-intézeteit.
Irodalom:  ML 1926:519.
Interneten:  Magyar   English
 
 
N

 
 
O

Országos Menekültügyi Hivatal
1919-24-ben vezetője  báró Petrichevich-Horváth Emil (1881-1945 eleje) volt.
 
 
Ö

Örmény Múzeum
Szamosújvár. 1911: a könyvtár állománya 1639 könyv.
Irodalom: Magyar Könyvszemle, 21(1913):1.
 
 
P

PAGET János : John Paget
(Loughborough, Anglia, 1808 április 18. – Aranyosgyéres, 1892  április 10.) író, orvos.
 
Petra de Castro y Blanco
(Spanyolország, 1840. – Burgus, Spanyolország, 1901. február 2l.) spanyol festőművésznő, Kovács Mihály (1819-1892) magyar festőművész felesége.
 
Petrichevich-Horváth Emil, báró
(Déd, 1881 augusztus 24. – Budapest, 1945 eleje): politikus.
Az Erdélyi Szövetség egyik alapítója. 1919-24-ben az Országos Menekültügyi Hivatal vezetője volt.
Irodalom: MÉL ; Magyar Könyvszemle, 21(1913):1.
 
 
R

Rendeletek : törvényerejű rendeletek, kormányrendeletek, miniszteri rendeletek
17/1954. Minisztertanács rendelete a külföldiek be- és kiutazásáról és az ország területén való tartózkodásáról (márc. 10.)
 
1956. évi 7. törvényerejű rendelete a háború után nyugatra távozott magyar állampolgárok büntetlen hazatéréséről (ápr. 4.)
 
1956. évi 27. törvényerejű rendelete az okt. 23. utáni tiltott határátlépésre vonatkozó amnesztiáról (dec. 1.)
 
1957. évi 24. törvényerejű rendelete a jogellenesen külföldre távozottak hazatérésének megkönnyítéséről (márc. 29.)
 
 
S

SIEGMETH Károly
(Znaim [Morvaország], 1845. szeptember 11. – Munkács, 1912. április 21.): barlangkutató, vasútépítő mérnök.
 
 
SZ

SZÁDECZKY-KARDOSS Lajos
(Pusztafalu, 1859 április 5. – Budapest, 1935 december 29.): magyar történész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja (1909), a Vilniusi Tudományos Társaság tiszteletbeli tagja, a Krakkói Lengyel Akadémia kültagja (1926-). Szádeczky-Kardoss Gyula bátyja.
Kutatási területe: Erdély 16-17. századi története, a székelység története és a törökországi magyar emlékek.
Törökországban (1903) tett tanulmányutakat, majd vilnius-i, román és lengyel levéltárakban kutatott. Számos forrásértékű kötetet tett közzé, ő volt a Székely oklevéltár szerkesztője, s a
Századok című ma is élő történelmi szakfolyóirat segédszerkesztője.
Irodalom: MÉL ; Századok, 1936 (Lukinich Imre: Szádeczky-Kardoss Lajos).
 
SZONGOTT Kristóf
(Marosbogát, 1843 március 21. – Szamosújvár, 1907 január 24.): az örménység kutatója (armenológus).
Irodalom: MÉL:793-794
 
 
T

Tót Múzeum
A múzeum vezetősége (1911) évek óta nem tett jelentést a Múzeumok és Könyvtárosok Országos Tanácsa Főfelügyelőségének a könyvtár állományáról. A könyvtár legnagyobb része cédulázva van és tudományszakok szerint rendezve, használata azonban elenyészően csekély.
Irodalom: Magyar Könyvszemle, 21(1913):1.
 
TÁBORI Kornél
(Szolnok, 1879 június 27. – Auschwitz, 1944 július ?): író, újságíró, műfordító, szerkesztő és riporter. Tábori Pál és Tábori György apja.
Jogott végzett. A Pesti Napló munkatársa, rendőri riportereként, majd haditudósítóként szerzett hírnevet. Érdekes riportkönyveket írt a fővárosról. Az első világháború előtt sokat utazott, ott volt többek 1905-ben Oroszországban a forradalom idején, valamint Belgrádból tudósított, amikor 1903-ban Draga királynőt és Sándor királyt meggyilkolták. Az orosz-japán háborúban és az I. világháborúban haditudósító. 1914 után segélyszállítmányokat szervezett a háború miatt szegénységben és nyomorban szenvedők tízezreinek, főleg gyerekeknek. Előadásokat tartott Hollandiában, Belgiumban és Svájcban, így szervezve meg több ezer magyar gyerek hosszabb-rövidebb nyugati tartózkodását.
A világháború után mások számára elérhetetlen levéltárakban (pl. rendőri levéltárak) végzett kutatásokat, és érdekes dokumentumot adott közre a bécsi titkos levéltár anyagából: titkosrendőri jelentéseket a 19. századi magyar mozgalmakról, elkobzott Kossuth-leveleket.
 
TELEKI Sámuel, széki gróf
(Sáromberke, 1845. november 1. – Budapest, 1916. március 10.): magyar felfedező, a Kenya északi részébe indult első európai expedíció vezetője. Ő fedezte fel és nevezte el (Rudolf trónörökösről) a Rudolf-tavat és (Rudolf feleségéről, Stefánia belga hercegnőről) a Stefánia-tavat.
 
 
U

UHRL Ferenc
(Olmütz [Csehország], 1794. – Pest, 1862 március 18.): szobrász.
 
 
Ü

 
 
V

VOJNICH Oszkár
(Szabadka, 1864. május 18. – Port Said, 1914. május 20.)
Vojnich Oszkár bajsai földbirtokos tudományos igényű, népszerűsítő útleírásaival, szakfolyóiratokban közölt publikációival vívta ki kortársai elismerését és az utókor megbecsülését.
Első nagyobb útjának 1893-ban vágott neki: egy luxushajón az USA-ba utazott. A következő években Közép- és Nyugat-Európát cserkészte be, 1898-ban skandináviai országokban járt, miközben eljutott a sarkvidéki Spitzbergákig. 1903-ban Olaszországba ment, ahol a Vezúv kitörését figyelte meg, 1908-ban pedig Óceánia tűzhányóit tanulmányozta.
 
 
W

 
 
Z

 
 
ZS

 
 
 
 
 
 
Köszönjük a látogatást, kérjük nézzen vissza később is!
 
Ha tetszik honlapunk, ajánlja másoknak is!
 
 
 
 

 

Északi Magyar Archívum. Felelős szerkesztő: Szöllősi Antal.
Copyright © 2011 Szöllősi Antal, Ungerska arkivet (Északi Magyar Archívum).
All Rights Reserved.