MAGYAROK

1139236
Ma
Tegnap
A héten
Múlt héten
Ebben a hónapban
Múlt hónapban
Összesen
818
889
2177
1132862
17926
29242
1139236

Te IP-címed: 54.161.114.92
2017-04-26 17:47

Észrevételek, kérdések, levelek...

2017. január 13. péntek, 13:25
Írta: Administrator

az Északi Magyar Archívum egyik alapítója

Az oldal folyamatos változás alatt áll!  

 

 

 

 

 

ÉSZREVÉTELEK, KÉRDÉSEK, LEVELEK...

 

 

 

 

Az oldal utolsó módosítása: 2017. február 24.

 

 

 


 

 

2016-12-22

Tisztelt Szöllősi Antal!

 

Először bemutatkozom Önnek, hogy én S... A és levéltáros vagyok.

Budapesten élek.

Interneten valahogyan Ön weboldala elém került, az Északi Magyar Archívum.

 

Szeretném elmondani Önnek, hogy én teljesen hallássérült, és egyéni vállalkozó vagyok.

 

Végig néztem a magyar emigrációról weboldalát, mert nagyon érdekel engem, és a válaszokat keresek arra, hogy vajon az akkori magyarok miért vándoroltak el, és mai magyarok is elvándorolnak Magyarországról. Én is kutatok.

 

Nem kell Önnek leírnom, hogy mi megy itt Magyarországon, és egyáltalán nem voltam meglepődve, hogy Ön falakba ütközött minden téren, mert olvastam, hogy összegyűjtött anyagokat szeretne hazahozatni, és legyen központ, hogy elérhető legyen bárkinek kutatható anyagok.

 

Én Magyar Országos Levéltárban (Budai Vár) tanultam, és ott volt szakmai gyakorlatom.

Sajnos nem volt hajlandóak felvenni engem dolgozni. Van egy volt osztálytársam, ő is levéltárosi végzettséggel rendelkezik, neki sikerült 3 hónapot dolgozni abban a levéltárban, ahol tanultam.

Szintén kipiszkálták onnan.

 

Nagyon meguntam, hogy itthon csak falakba ütközök, és ezért szeretnék Amerikában élni és dolgozni.

Tavaly és idén Amerikában voltam, Floridában.

 

Az a tervem, hogy szponzorokat szerezzek a működő vállalkozásomhoz, és nagyon szeretnék 3 fő amerikai és 3 fő magyar hallássérült munkavállalót alkalmazni Floridában, akik szintén történészek, levéltárosok, mint jó magam.

 

Hivatalos weboldalam van, a majdani támogatók segítségével szeretnék kicsit átalakítani családfa - történelmi adatbázisomat, hogy globális szinten magyar emigráció történetével tudunk majd foglalkozni, és mindezt vizuálisan szeretnénk majd megoldani.
 
Nem lesz egyszerű, de meg lehet oldani.
 
Az ön összegyűjtött anyagai értékesek, és nagyon szomorú dolog, hogy itthon nem segítenek Önnek.

Nekem sem segítenek digitalizáló gépek ügyében.

 

Őszintén mondom Önnek, hogy nagyon elegem van Magyarországból, mert itt csak falakba ütközök.

Volt osztálytársaimnak is elegük van, ők is Amerikában szeretnének élni és dolgozni.

 

Ha össze tudnánk fogni egymással, akkor meg lehetne oldani, hogy Sarasotában legyen közös magyar központunk, és akkor fel tudnánk dolgozni az ön által összegyűjtött anyagokat, az adatbázisba feltölteni, kiállításokat megrendezni.

Ott nagyon érdemes, mert szintén 5.000 fő felett magyar ember él ott, és ezért ott szeretnék élni és dolgozni.

Minden évben szokott Sarasotai magyar fesztivál, akkor ilyenkor minél több magyar látogató szokott lenni.
 
Én és a volt osztálytársaim hallássérültek, nagyon precízen és lelkiismeretesen tudunk dolgozni.
 
Az a lényeg, hogy szponzorokat, támogatókat találjunk ott, és akkor minden menni fog.
 
Ha Önnek megfelel az elképzeléseim, és akkor együtt tudnánk dolgozni, mert csak nagy összefogással és közös munkával megy.
 
Egyedül nem is megy. Valóban így van.
 
Nagyjából leírtam Önnek.
 
Szeretettel várom válaszát, megbeszélünk a lehetséges megoldásokat.
 
Kellemes karácsonyi Ünnepeket kívánok Önnek!
 
Üdvözlettel:
S.. A
levéltáros, egyéni vállalkozó
Budapest, 2016-12-22

 

VÁLASZ

Tisztelt S. A!
 
Megnéztem honlapját, amelyből kitünik, hogy Ön csak családkutatással foglalkozik.

Szíves figyelmébe ajánljuk, hogy munka-, lakásközvetítéssel, családkutatással és anyagi támogatással, nem áll módunkban foglalkozni.

A családkutatás nem a nyugati magyar egyesületek feladata.
 
Üdvözlettel:
 
Szöllősi Antal
Északi Magyar Archívum
Stockholm

 

 

LEVÉL 2.   2017-02-24
 
Tisztelt Szőllősi Antal!
 
Nem adtam engedélyt Önnek, hogy nyilvánossá tegye weboldalán az Önnek címzett e-mail levelemet!
Hiába takarta ki a nevemet, és monogram van, akkor is a személyemet felismerik magyar szakemberek.
Nagyon vártam válaszára, és csak 2 hónap múlva mai napon volt hajlandó válaszolni nekem. Az volt a benyomásom, hogy Ön komolytalan, mert nem szokás ennyi ideig megvárakoztatni az érdeklődőket!
A válasza nagyon felháborító volt! Ön mégis mit képzelt rólam?
Együttműködésemet ajánlottam Önnek, hogy az ön által összegyűjtött iratok tárolása meg legyen oldva! 
Ezek után nem kívánok együttműködésemet felajánlani Önnek!
Az egy dolog, hogy weboldalamon családfa kutatási munkám szerepel, nem jelenti azt, hogy privátban nem foglalkozom mással!
Megkérem Önt, hogy legyen szíves a weboldalán a levelemet levenni, mert nem adtam engedélyt rá Önnek!
Ha nem történik meg levelem levétele, el fogom índítani a feljelentésemet a személyiségi jogaim és az adatvédelmi okokból megsértése miatt!
Mindig kérjen közlési engedélyt az érintettektől! Soha megkérdezésük nélkül nem szabad felrakni semmit!
Előre is köszönöm szépen a megértését!
 
Üdv:
S. A.
 
 
Válasz 2017-02-24
 
A levele és a válasz már 2016-12-14-étől fenn van a honlapon.
Nem észlelte, ezért értesítettük Önt ma; 24 februari 2017 14:04.
Napi ötven-hatvan  „világmegváltó” levelekre válaszolni nincs időnk.
Felesleges volt az Ön megélhetési problémáival foglalkoznunk.
Talán jobb lenne az Ön leveleit is áttenni az Északi Magyar Archívum
című oldalra.
Az Északi Magyar Archívum anyagának tárolása meg volt oldva, és meg van oldva.
Kár, hogy nem olvasta el honlapunkon ezt, és nem tudja mi a problémánk.
Megértem, hogy Ön is szeretne hozzájutni az általunk összegyűjtött anyaghoz.
Nincs egyedül.  
 
Véghváry Lóránt
az Északi Magyar Archívum egyik alapítója
Durban
Dél-Afrika

 

 

2016-12-20


Izland

20 december 2016 16:37

Kedves izlandi magyar társaság

Érdeklődéssel olvastam mindent Izlandról....
Mi tavasszal ill. nyáron két részletben /először én aztán nyáron fiam és férjem/ szeretnénk Izlandba települni.
Én tanító és tanár vagyok /könyvtár, ének/ férjem vagyonvédelemmel foglalkozott....fiúnknak előre hozzuk az érettségijét mert csak 18 ban lenne esedékes.

Szeretnék kint magyar boltot nyitni /ízek, fűszerek, borok, Zsolnay porcelánok/ill. utazási irodának szerveznék magyar utakat , magyaroknak izlandi utakat....
idegenvezetnék.....bármit ami hasznos lehet kint.
Egy kisebb faluban bérelnénk házat- állampolgárságunkat és itthon egy lakást tartanánk meg /most nagy házunk van értékesítés alatt/....

Mi a teendőnk, mire kell figyelnünk szeretnénk segítséget kérni....

köszönöm

K… Edina
 

 

VÁLASZ

Tisztelt K. Edina!

 

Levelét (tévedésből?) Stockholmba küldte.

Svédországban kb. negyvez ezer magyar él, de egy sem tudna ilyesmiből itt megélni.

Az ilyen vállalkozást sok mással is össze kell kötni. A bor árusítása állami monopólium.

Az északi államok magyar turistáknak nagyon drágák.

A megélhetés Svédországban minden évben nehezebb és nehezebb lesz az itt élőknek is.

Inkább Magyarországon maradjanak, higgye el jobban járnak.

Milyen nyelven fognak érintkezni az izlandiakkal? Beszélnek legalább angolul?
 
Üdvözlettel:
 
Szöllősi Antal
Északi Magyar Archívum
Stockholm

 

 

 

2016-07-13


Consulta
judith Kovacs
Argetína
 
ENCICLOPEDIA HUNGARA : al servicio de la verdad
Buenos Aires: 196? – 197?
Évenként többször, rendszertelenül jelent meg.

Szeretném tudni hogy valahol meg lehet-e kapni eszt.
Egy pár lapot találtam édesapámnál de nem jol lehet olvasni.
Argentinába lakok, Lago Puelo-CHUBUT-BA és gyerekeimnek szeretném adni, ök nem olvasnak magyarul, és ez jó lenne nekik.
Ha lehet válszt szeretnék, köszönöm,

Kovács Judith

 

 

VÁLASZ

Tisztelt Kovács Judith!
 
Az Enciclopedia Hungara című lapot már nem lehet megvásárolni, mert az megszünt.
Budapesten a nemzeti könyvtárban, a Széchenyi Könyvtár folyóirat gyűjteményében egyes számai megtalálhatók.
 
Kedves Judith, Önnek a legjobb megoldás, ha azt az argentínai Biblioteca Nacional-ban keresné először, amely Buenos Airesben a Recoleta városrészben található. 
Címük: Agüero 2502, 1425 Buenos Aires
Telefon: +54 11 4808-6000
Nyitvatartasi idő: hétfőtől péntekig 9-21 óra, szombat, vasárnap 12-19 óra.
Argentína nemzeti könyvtárát, a Biblioteca Nacional-t 1810-ben alapították.
 
Érdeklődhet még a Hungária Könyvbarátok Köre, Kölcsönkönyv- és Levéltár-nál is.
Címük: Pje. Juncal 4250, Olivos
Telefon: 4799-8437
 
Az Enciclopedia Hungara című lap feltehetően stencilezve (vagy fénymásolva?) készült, így ezért lehet rosszul olvasni azt.
Amennyiben abban olvasható a kiadó vagy a szerkesztő neve, címe és azt leírná és elküldené részemre, akkor talán még többet tudnék mondani.
Nálunk, az Északi Magyar Archívumban nincs meg a lap.
 
Igaz Buenos Airestől délnyugatra 1400 km-re lakik egy négy ezer lakosú városkában, amely nagyon szép helyen van.
Gyönyörű a Lago Puelo és az azonos nevű tó környéke a hegyekkel.
Lago Puelo tó, Chubut, Argentína

[wikimedia.org]

Remélem, tudtam segíteni, üdvözlettel:
 
Szöllősi Antal
Északi Magyar Archívum
Stockholm
 
 
2016-07-18
KÉRÉS az oldal olvasóihoz!
 
Aki spanyol nyelven magyar mesekönyvet, vagy magyar történelmi könyvet fel tud ajánlani Kovács Judith gyermekeinek, az írjon az Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-mail címűnkre, hogy azt továbbítsuk részére, hogy kivel vegye fel a kapcsolatot.
 
Köszönjük,
az Északi Magyar Archívum nevében
Szöllősi Antal
Stockholm
 
 
 
2016-03-28

 
Bakos Ibolya könyve
Kedves Szöllősi Antal!
 
Haraszti Zsuzsa javasolta, hogy Önhöz fordulhatok Bakos Ibolya keresett könyvével kapcsolatban.
Csihák György írt a ZMTE tagja számára Bakos Ibolya könyveivel kapcsolatban körlevelet, 
Haraszti Zsuzsa válaszolt. Tőle tudom, hogy az északi Magyar Archívum-ban megtalálható
R. BAKOS Ibolya  [Rojkóné Bakos Ibolya]
Őseink nyomdokain Közép-Ázsiában / R. Bakos Ibolya
A fotókat a szerző, a térképeket és a rajzokat Török Pál készítette.
Bern: szerző kiadása, 1983 – 72 p. : ill.
 
Éppen erről a témáról írom az új könyvemet.
Nagyon megköszönném, ha lenne rá mód, hogy elolvassam a könyvet.
 
Üdvözlettel:
Grandpierre Atilla
 
VÁLASZ
Tisztelt Grandpierre Úr!
 
Megkeresésére tájékoztatom, hogy Haraszti Zsuzsa nevű hölgyet nem ismerem...
... Az Ön által is említett svájci oldal csak a Svájcra vonatkozó magyar kivándorlást, emigrációt, kapcsolatokat és a Svájcban élő magyar szerzők könyveinek adatait tartalmaza. Az ott található lista nem teljes!
Az Északi Magyar Archívumban meglévő könyvek adatai
oldalon találhatók meg, azonban az oldalon található lista nem teljes.
Az Ön által keresett Bakos Ibolya könyv az Országos Széchenyi Könyvtárban megtalálható.  
Mindennemű kiadványt praktikus előbb magyarországi könyvtárakban, gyűjteményekben keresni és csak azután külföldön.
 
Remélem, tudtam segíteni
Munkájukhoz sok sikert kívánva, üdvözlettel:
 
Szöllősi Antal
Északi Magyar Archívum
Stockholm
 
 
 
2016-02-08

LEVÉL 1. 2016-02-08
emigráció kutatás
 
Tisztelt Szöllősi Antal!

Árvay Erzsébet a Pázmány Péter Katolikus Egyetem BTK történelem szakos hallgatója vagyok. Jelenleg kutatást folytatok a második világháború utáni magyar emigrációval kapcsolatban, szűkebb értelemben az 1945-ös katonai és az 1947-es politikai emigráció történetével és az általuk létrehozott szervezetek történetével foglalkozom.
Nemrég találtam rá a http://www.ungerska.se/ honlapra, ami nagy segítségemre van, hogy külföldi magyar szervezetek nyomára akadjak. Ez ügyben keresem meg Önt, mivel jelenleg olyan Egyesült Királyság béli magyar szervezeteket keresek, melyek kapcsolódhatnak a '45-ös, valamit a '47-es emigráció történetéhez (pl. Angliai Magyar Harcosok Bajtársi Közösségének nyomait is.) Az lenne a kérdésem, hogy van-e esetleg tudomása ilyen szervezetekről, vagy esetleg tudna-e tanácsot adni, hol tudnék ez ügyben további információkat találni?

Válaszát előre is köszönöm!

Tisztelettel,
Árvay Erzsébet
PPKE BTK
 
 
VÁLASZ 1.  2015-05-05
Tisztelt Árvay Erzsébet!
 
Sajnos már nagyon sokan elhunytak, akiket politikai emigránsnak lehett nevezni.
A legtöbb régi magyar egyesület sajnos már megszünt. 
1980-1989 között Erdélyt elhagyó magyarok, vagy az utóbbi 15 évben Magyarországot elhagyó gazdasági kivándorlók is több új csoportosulást, egyesületet hoztak létre.
Angliában már nem biztos, hogy van 1956 előtti magyar egyesület.
Itt Svédországban nincs, pedig már 1919-ben volt egy magyar egyesület Stockholmban.
 
1945-1956.
A magyar katonai emigrációnak több csoportja is volt.
Magyar Szabadság Mozgalom
Magyar Harcosok Bajtársi Közössége
 
A politikai emigráció ma már alig létezik.
A Magyarországi Szociáldemokrata Párt létezett a leghosszabb ideig, azaz a rendszervátozásig.
Akkor még élő vezetője, Bölcsföldi Andor (1913-1996) Svédországból hazaköltözött. 
Az emigrációban Kéthly Anna (1889-1976) volt a leghosszabb ideig a vezetője.
Több csoportja is létezett és egymás ellen is harcoltak.
Emigráns Magyar Szociáldemokrata Párt
Magyarországi Szociáldemokrata Párt Emigrációban
Világosság „szocialista kultúrcsoport”, Párizs
 
Magyar Nemzeti Bizottmány
Tagjai között majd minden volt magyarországi politikai párt jelen volt.
 
Magyar Parasztszövetség Emigrációs Szervezete
Ellentétek miatt itt is több csoportosulás jött létre.
Kovács Béla Munkaközösség
Magyar Mezőgazdasági Érdekvédelmi Szövetség
 
Magyar Keresztény Népmozgalom
 
Hungarista Mozgalom
Nyilasok: itt is több irányzat, csoport volt.
 
Kommunisták Franciországban, Belgiumban, Kanadában, Argentínában, Brazíliában, Uruguayban és Szovjetunióban voltak.
Egy trockista csoport 1980 körül Franciaországban létezett, nagyon zárt közösség volt...
 
... Minden csoportosulásnak volt újságja, némelyiknek több is.
 
Ezek a magyar emigráns lapok legtöbbje megtalálható
Budapesten az Országos Széchényi Könyvtár-ban  
Szent György tér 4-5-6. Központi telefon: (1) 224 3700,
vagy
Petőfi Irodalmi Múzeum-ban
Károlyi Mihály utca 16. Telefon: (1) 317 3611.
Pár éve került a Petőfi Irodalmi Múzeumba  a Müncheni Magyar Intézet igen komoly emigráns sajtógyűjteménye, több mint ezer fajta emigráns lap.
 
Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára
Székhelye: 1067 Budapest, Eötvös u. 7.
Postacím: 1369 Budapest, Pf.:367
Központ: +36 1 478-6020
Ügyfélszolgálat: +36 1 478-6025
Itt is sok értékes anyag van. Hogyan próbálta a Rákosi-rendszer elhárítása a nyugaton élő magyarokat hazacsalogatni, vagy az emigrációt bomlasztani.
 
¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤
TÁJÉKOZTATÁSKÉNT
 
2012 óta keresem a lehetőséget, hogy az általam összegyűjtött és részben vásárolt magyar, illetve magyar vonatkozású anyag minél előbb Magyarországra kerüljön.
A mai napig eredménytelenül.
Több város önkormányzata ha ismeretlenül is, de megpróbált segíteni.
Mindenhol csak lerobbant, teljes felújításra szoruló épületet tudtak volna biztosítani, amelyek rendbehozatalára mindenhol legkevesebb száz millió forintra lett volna szükség.
 
Az Országos Széchényi Könyvtár, a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Lakitelek Alapítvány és Népfőiskola Emigrációs Gyűjteménye mellett minden magyar egyetemen, egyes múzeumokban, levéltárakban és több más helyen található anyag a nyugati (emigráns) magyarokról.
A valóság az, hogy így Magyarország területén nehezen áttekinthető a nyugati (emigráns) magyarok sorsa, története.
 
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet és Társadalomtudományi Kar Történettudományi Intézete (Piliscsaba) 2014 júniusában keresett meg, hogy szívesen fogadnák gyűjteményemet.
2014. szeptember 9-10-én az egyetemről itt járt Stockholmban Dr. Fejérdy Gergely PPKE BTK tanára (2015 júliustól a párizsi követségen dolgozik). Dr. Fejérdy beszámolója után 2014. november 24-én Piliscsabán találkoztam dr. Botos Máté dékán úrral, ...
 
... A megbeszélések után dr. Botos Máté dékán úr jelezte, hogy a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet és Társadalomtudományi Kara támogatja azt, hogy az Északi Magyar Archívum gyűjteménye Piliscsabára kerüljön.
Azonban 2015. május 14-én értesített PPKE BTK Dékáni Hivatala, hogy az Északi Magyar Archívum elhelyezését nem tudják biztosítani.
Amit sajnálattal vettem tudomásul.
Az Ön megkeresései is bizonyítja azt, hogy a PPKE BTK-n nem lett volna rossz helye gyűjteményemnek, mert csak a Pázmány Péter Katolikus Egyetemről 2015-ben öten kerestek meg hasonló kérdésekkel [köztük tanár is].
Feltehetően a többi egyetem hallgatói is szívesen vennék ha az Északi Magyar Archívum Budapesten, vagy Budapesthez közel lenne, mert megkeresés, kérdések érkeznek más egyetemekről is és nem csak a tanulóktól.
 
Például legutóbb  2016. januárjában keresett meg az ELTE BTK egyik tanára, dr. Gergye László, aki az ELTE-n irodalmat tanít és a skandináv – magyar irodalmi érintkezések kutatása az egyik témája.
Tanulmánya 2016. januán 20-tól olvasható http://www.ungerska.se/  a  Dánia oldalnál dánul, Ungarsk litteratur og de gamle danske ballader
¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤
 
Remélem, tudtam segíteni.
 
További kutatásaihoz sikereket kívánva,
tisztelettel üdvözli:
 
Szöllősi Antal
Északi Magyar Archívum
svédül: Ungerska arkivet
Stockholm
 
 
LEVÉL 2. 2016-02-16
Tisztelt Szöllősi Antal!

Köszönöm szépen válaszát. A kutatásban valóban nehézséget okoz, hogy a politikai emigráció tagjai közül sokan elhunytak, az általuk létrehozott egyesületek pedig mára már megszűntek. Továbbá több olyan egyesület is létrejött, amiről még ma is keveset (vagy egyáltalán nem) tudunk, így ezek felkutatása is nehéz. Kutatásom során épp ezért azokra a levéltári anyagokra és hagyatékban megtalálható iratokra (kéziratok, levelezések, újságcikkek stb.) kell hagyatkoznom, ami a magyar emigráció ezen időszakából fennmaradt. Sajnos mindebből mára már rengeteg, hatalmas értéket jelentő anyag megsemmisült, ami még sürgetőbbé teszi az ezt irányzó kutatásokat.
Jelenleg az Egyesült Királyság területére koncentrálva kutatok ilyen fennmaradt hagyatékok után, tehát korábbi levelemben olyan szervezetekre, intézményekre vagy magánszemélyekre gondoltam, ahol esetleg fellelhető emigrációs hagyaték. Esetleg erről van tudomása?
 
Említette, hogy a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Történettudományi Intézete is felvette Önnel a kapcsolatot. Ezt örömmel olvastam, mivel valóban sokat jelentene, ha a gyűjtemény itthon kutathatóvá válna, én magam is azon törekszem, hogy létrejöjjön a magyar emigráció történetével foglalkozó kutatócsoport az Egyetem keretein belül. Azt, hogy 2015. tavaszán végül Botos dékán úr nemleges választ adott, sajnálattal olvastam, de tekintve, hogy akkor épp felmerült az Egyetem Budapestre költöztetése, ez akkor egy helyes döntés volt. Hiszen nemcsak az fontos, hogy a gyűjtemény Magyarországra kerüljön, hanem az is, hogy sértetlenül egyben maradjon. Sajnos Magyarországon a jelenleg meglévő emigrációs gyűjtemények elszórva találhatóak, így nemcsak áttekintésük nehézkes, de kutatásuk is, és talán épp ez bizonyítja legjobban, hogy milyen fontos, hogy az Északi Magyar Archívum is egyben maradjon. Bízom benne és remélem, hogy a közeljövőben a Pázmány Péter Katolikus Egyetem lehetőséget talál arra, hogy a gyűjtemény elhelyezését biztosítsa.

Tisztelettel,
Árvay Erzsébet
 
 
VÁLASZ 2.  2016-02-22
Tisztelt Árvay Erzsébet!
 
Az egyetem költöztetése már 2014-ben eldölt, hogy az nem költözik Budapestre...
 
...Esetleg fellelhető emigrációs hagyatékokat elsősorban az angliai magyar lelkészeknél, az angliai magyar országos szervezeteknél, cserkészetnél praktikus elsősorban keresni.
A még megjelenő régebbi magyar újságokban (honlapokban) megjelentetni egy felhívást, hogy szakdolgozatot szerene írni az angliai magyar emigrációról. Az esetleges adatok (egyesületi  meghívók, vezetőségi jegyzőkönyvek, régi magyar újságok) másolatait jutassák el az ön e-mail címre. Eredeti anyagot ne kérjen, attól nehezen szabadulnak meg az emberek, igaz haláluk után az örökösök (sokszor nem is tudnak magyarul) kidobják a szemétbe a számukra terhes anyagot. Ez a gyakorlat...
 
Tisztelettel:
 
Szöllősi Antal
Északi Magyar Archívum
svédül: Ungerska arkivet
Stockholm
 
 
 
2015-05-03

Tisztelt Honfitársaim,
megvásárlásra keresek néhány Füry Lajos könyvet. Tudnak-e ebben segiteni?
Köszönöm a választ. Üdvözlettel
Eutinból (Németország)
B.. Z...
 
VÁLASZ,  2015-05-05
Tisztelt B... Z...!
 
Könyvárusítással nem foglalkozunk.
Az Ön által keresett könyvet Magyarországon könyves boltokban vagy antikváriumokban keresse.
Üdvözlettel:
 
Szöllősi Antal
Északi Magyar Archívum
Stockholm

 

 

 

2015-04-27

Gondos ás Sosana könyvtár, Haifa
 
Először is gratulálok munkájukhoz. Kár, hogy én csak most találtam meg. Israelben élek, dolgozom.
Szakmai kérdésem Van e tudomásuk, hogy Schőn Dezső Istenkeresők a Kárpátok alatt létező könyvet 
leforditották egyéb idegen nyelvre, például angolul, héberül.
Fura, hogy innen kérdezem a héber nyelvű fordítást, de az itteni források nem jelzik ezt. Valaki hivott Amerikából és tudomása szerint létezik héberül, de ő angolul keresi. 
Előre is köszönettel várom válaszukat

 

VÁLASZ,  2015-05-05
Tisztelt Cím!
 
Igyekeztem részletesebben utána nézni Schőn Dezső: Istenkeresők a Kárpátok alatt című könyvének.
Lehetséges, hogy a könyv csak magyarul létezik.
Lehet, hogy angolul csak csak ismertetés, kritika létezik valahol a könyvről?
Héberül ezt találtam, de nem tudok héberül,
de remélem, hogy ez az Istenkeresők a Kárpátok alatt héber fordítása.
Így Ön(ök) is könnyebben megtalálják.
 

שוחרי השם בהרי הקרפטים /

Shoḥare ha-Shem be-Hare ha-Ḳarpaṭim

Author:

‏שן, דוד.‏דוד שן ; ערך והתקין לדפוס, יצחק אלפסי.‏אלפסי, יצחק.; Dezső SchönYitsḥaḳ Alfasi

Publisher:

‏הוצאת שם ; ‏Yerushalayim : Hotsaʼat Shem, 765 [2004 or 2005]

 

Nem lenne rossz, ha Izraelben is lenne pár személy, aki néha-néha egyesületekről, újságokról, könyvekről, személyekről röviden írnának egy átfogó lexikális tájékoztatást.
Szívesen veszek bármilyen értesítést, adatot bárkitől, s az adott adatnál szívesen aláírom az adatszolgáltató nevét.
Sok adatom van a nyugaton, így az Izraelben élő magyarságról is.
Sajnos Izraelnél is csak töredéke van fenn az adatoknak a  www.ungerska.se  honlapomon.
Mindent egyedül csinálok, és így lassan megy minden.
Svédországban egy állami intézmény foglalkozik a külföldön élt, vagy élő svédekkel.
Ilyen Magyarországon nincs!
Miért nem őrizzük meg a nyugati magyar értékeinket Magyarországon is?
Észrevételét, tanácsait, javaslatait honlapommal kapcsolatban köszönettel veszem.
Ha tetszik honlapom, ajánlja másoknak is!
Remélem, tudtam segíteni
Munkájukhoz sok sikert kívánva, üdvözlettel:
 
Szöllősi Antal
Északi Magyar Archívum alapítója
Stockholm

 

 

2015-04-24

Kedves Tóni!
 
Van-e valami jó híred hazatelepülésderől?
Erdélyből Magyarországra áttelepült volt újságíró és irodalomtörténész Máriás József. Több tanulmányt írt Németh Lászlóról, a lapokban rendszeresen ír recenziókat megjelent erdélyi alkotásokról.
Most messzebbre nézett. Megajándékozták őt – külföldről – Ruzsa Jenő evangélikus lelkész Kanadai magyarság (1940) című könyvével és azt kérik, írjon valamit a szerzőről.
Sok helyen próbált utánanézni, de nem talált semmilyen életrajti adatot Ruzsa Jenő lelkészről.
Nem hallottál erről az emberről?  Nincs meg neked véletlenül  jó Ruzsa Jenő életrajza?
Ha meglenne, kérlek, küldd el, hogy továbbíthassam Máriás Józsefnek.
 
Válaszodat várja
Frici
 
VÁLASZ,  2015-05-05
Kedves Frici!
 
A hazaköltözésünkről csak annyit, hogy a jelentkezett intézmény tavaly szeptemberben kiküldött egy személyt, nézze meg az Északi Magyar Archívumot. Itt volt és örömmel nyugtázta, hogy milyen jó lenne, ha ez a gyűjtemény hazakerülne.
2014 novemberében talákoztam az intézmény vezetőjével és megbizta jogászukat, hogy készítsen egy szerződési tervezetet. Ez természetes, hogy a mai napig sem jött meg. Leveleimre sem válaszolnak.
Közben több politikussal is beszéltem erről, de csak a nagy közönyt érzem.
Kevesen érzik azt, hogy milyen fontos lenne egy emigránsokkal foglalkozó intézmény Magyarországon is, mint Svédországban.
Kiállításokat rendeznek, de az nem helyetesít egy intézetet, múzeumot és levéltárt.
Nehogy, azt 2018 után esetleg a volt kommunisták csinálják meg.
 
Úgy gondolom Magyarországot el kell felejteni. Talán jobb ha az anyag Svédországban marad...
 
...a kérdésed; Ruzsa Jenő evangélikus lelkész életrajza.
Az említett könyve fenn van a kanadai oldalon a könyvbibliográfiában.
Bejárta egész Kanadát és megírta fantasztikus könyvét, de sokat nem tudunk róla, én sem.
Akkori emigráns újságokat kellene átnézni a Széchenyi Könyvtárba és a Petőfi Irodalmi Múzeumban.
2014-ben az Ithaka program keretében került a Clevelandi Magyar Társaság által adományozott dokumentumegyüttes, Nádas János hagyatéka a Széchenyi Könyvtárba. Benne sok emigráns újsággal, olyanokkal is amelyek nem voltak még meg Széchenyi Könyvtárnak.
[Ruzsa Jenő: A kanadai magyarság története, Toronto, 1940. Sajnos, ma Magyarországon egy ilyen, vagy hasonló könyv elolvasása után lett olyan sok „diaszpóra szakértő”, akik még az emigráns szót sem ismerik.]
 
Még mindig nem tudom mikor halt meg Szász Zsombor! Vajon Máriás József barátod tudja?
Szász Zsombor (Kolozsvár, 1871. nov. 24. – ?1945 után ): ügyvéd, politikus, jogi író.
1902-1904-ben Stockholmban és Krisztiániában (Oslo) élt, 1904-ben visszatért Magyarországra.
 
Látod így utólag nehéz adathoz jutni, ha azt akkor valaki nem jegyezte le.
Ezért is szükség lenne egy magyarországi emigráns múzeum és levéltárra, ahol rendszeres, még frissen gyűjtenék az adatokat.
Mint ahogy Te is gyűjtöd, rögzíted az erdélyi magyar eseményeket, stb.
 
Baráti üdvözlettel:
Szöllősi Tóni
Stockholm
 
 
 
2015-02-21

LEVÉL 1.
Tisztelt Uram
Talán tud információval segíteni, ha Braziliában szeretnék egy halotti anyakönyvi kivonatot szerezni, hová forduljak?
Schór László, született 1897.12.13, Arad, elhunyt 1984.12.01, Muri, Brazília. Édesanyja Jáner Irma.
 
Előre is köszönöm
Tisztelettel
Négyesi György
 
LEVÉL 2.
Tisztelt Uram
Még egy kérdés
Ön Svédországban él, meg lehet e tudni valamit is
Bene (Viktor) Győző 1947. június 1-én született, † 2010.szeptember 3, Stockholm-Svédország. 
Hálásan köszönöm
 
Tisztelettel
Négyesi György
 
VÁLASZ, 2015-03-07
Tisztelt Négyesi György Úr!
 
Mindkét esetben a magyar Vöröskeresztet ajánlom. Talán tudnak segíteni.
Svenska Problemschackklubben 2011. január 22-én, Stockholmban tartott évi közgyűlésén a 2010. évi beszámolóban olvasható a klub 2010-ben elhunytak nevei, köztük Victor Bene, Norsholm is. Ezek szerint Bene (Viktor) Győző nem Stockholmban hunyt el, hanem a svédországi Norrköping városától dél-nyugat irányában 15 km-re lévő kb. 700 lakosú kis faluban, NORSHOLMban, ahol lakott.
Egy személyről Svédországban a személyi jogok miatt kb. 50-70 évi alig lehet valamit megtudni hivatalosan.
Schór László esetében a brazíliai Muriban kellene olyan személyeket találni, akik ismerték Schórt és még élnek, vagy brazíliai magyar lelkészeknél. Hírdetni ottani magyar lapokban.
 
Üdvözlettel:
Szöllősi Antal
Északi Magyar Archívum
Stockholm
 
LEVÉL 3.  2015-03-07
Köszönöm a segítséget, mert talán a Springaren segít kapcsolatot létesíteni a gyermekével, legalábbis megpróbálom
4si Gyuri
 
 

 

2015-01-11


Tisztelt Szőllősi Ur!
Édesanyaként írok önnek. Olvasván a honlapot, hiányoltam -persze elképzelhető, hogy csak egyszerűen elkerülte figyelmemet- azokat a lehetőségeket, amelyek módot adnának az anyaországban élő, tehetséges fiataloknak a világon szétszórtan élő magyar közösségek meglátogatására, támogatására. Gondolok itt pályázatokra,tanulmányi ösztöndíjakra,karitatív munkákra. Mivel a magyar oktatás színvonalas, de inkább a lexikális tudást részesíti előnyben, a gyakorlati képzések háttérbe szorulnak.Fontosnak tartanám a fiatalok "világlátottságát",mivel ezzel szolgálnák leginkább hazájuk felemelkedését mind szellemileg,mind gazdaságilag.
Tisztelettel: Dr. Pázmándiné Rajhóczki Judit
 
VÁLASZ, 2015-01-12
Tisztelt Dr. Pázmándiné Rajhóczki Judit!

Ezt már a magyar állam úgy ahogy megoldotta.
Az Ön által leírtak a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Nemzetpolitikai Államtitkársága a Kőrösi Csoma Sándor Ösztöndíj Program keretén belül már 2013 óta létezik.
2013-ban 47 fiatalt, 2014-ben 100 fiatalt küldtek hat hónapra az emigrációba.
Az ösztöndíj 2014-ben alábbiak szerint alakult;
                      a felkészítési három hétre bruttó 200.000,- Ft,
                      külföldön eltöltött hat hónapra, havi bruttó 350.000,-Ft/hó.
 
2015-re a pályázat most van, vagy már lejárt, általában minden év január 20-ig kell azt beadni.
2015-ben újabb száz személyt küldenek a nyugati magyar egyesületekhez.
Az elosztást is Budapesten döntik el.
2014-ben az alábbi országokba kerültek ki a nyertesek:
Anglia, Ausztria, Csehország, Németország, Franciaország, Finnország, Hollandia, Írország, Svájc, Svédország, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Macedónia, Egyesült Államok, Kanada, Ausztrália, Latin-Amerika (Argentína, Brazília, Venezuela, Uruguay, Chile), Dél-Afrika és Izrael.
 
A pályázók köre
„A pályázat kedvezményezettje lehet az a 20. életévét betöltött, büntetlen előéletű, Magyarország területén lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár, aki közép- vagy felsőfokú végzettséggel rendelkezik, illetve közösségszervező, hagyományőrző egyéb közösségi tevékenységekben aktívan vesz részt. Elvárt a magas szintű angol nyelvtudás és/vagy a célország nyelvének minimum társalgási szintű ismerete.”
 
Bővebb információ található az interneten;
Kőrösi Csoma Sándor Ösztöndíj Program,
vagy Kőrösi Csoma Sándor Program
szavak segítségével.
 
Én csak a nyugaton élő magyarok történetével és azok tárgyi anyagainak összegyűjtésével foglalkozom. Úgy érzem, hogy nekem egyedül nincs lehetőségem, hogy az Ön által leírt  anyaországban élő, tehetséges fiataloknak” bármilyen formában segíteni tudjak.
Kérésével forduljon az Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Nemzetpolitikai Államtitkárságához.
 
Üdvözlettel:
Szöllősi Antal
Északi Magyar Archívum alapítója
Stockholm
 
LEVÉL 2., 2015-01-13
Tisztelt Szőllősi Úr!
Köszönöm levelét, majd fogok érdeklődni a pályázat után.
Önnek jó egészséget, munkájához sok sikert kívánok!
Tisztelettel: Dr. Pázmándiné Rajhóczki Judit

 

 

 

2014-11-25


Japán bibliográfia 1867-1913
Tisztelt Szőlőssi Antal,

Szeretnék némi kiegészítést küldeni magyar-japán vonatkozású bibliográfiájához. Ha ideje, vagy kedve engedi, kérem, tegye közkinccsé az alábbiakat, lévén az Ön honlapján lenne a lista a legjobb helyen. (Ebben a listában kb. 8 évem van benne, nem csak magát a gyűjtést, hanem az összes anyag elolvasását is beleértve, és akkor még a japán nyelvű anyagokról nem is beszéltem. :)
 
Javaslat: az Ön projectje egy épp most induló összeurópai kezdeményezéssel vág egybe. Elképzelhető, hogy valamilyen formában együtt tudnának működni Ön és a magyar szervezők?

Munkájához és terveihez további sok sikert kívánok!
 
Üdvözlettel,
Tóth Gergely
 
VÁLASZ, 2014-12-27
Tisztelt Tóth Gergely Mátyás Úr!
 
Köszönöm a küldött listáját.
A mi listánkon elsősorban Japánba történt, történő magyar kivándorlásról, a magyar emigrációról, a japán-magyar kapcsolatokról, és a Japánban élt, vagy élő magyar szerzők művei kerülnek fel.  
 
Az Ön által javasolt „ most induló összeurópai kezdeményezés” üzleti vállalkozás és azt csak Magyarországon élők vehetik igénybe.
 
Üdvözlettel:Szöllősi Antal
Stockholm
 
LEVÉL 2., 2014-12-27
Tisztelt Szőlőssi Antal Úr,

Köszönöm válaszát.

Az alábbi linken küldöm interneten nemrég közzétett monográfiámat a magyar-japán kapcsolattörténet 1869 és 1913 közti időszakáról. Ha gondolja, közzéteheti honlapján, ha nem - nem. Egyáltalán nem fogok emiatt neheztelni Önre.
 
Sajnálom, hogy nem tudom segíteni más módon áldozatos munkáját. Mindenesetre kitartást és jó egészséget kívánok és köszönöm a honlapján közzétett Japánnal kapcsolatos forrásokat minden, a témában kutató nevében is.

Kívánom, hogy sikerüljön otthon helyet találni gyűjteményének.

Boldog Új Évet!

Üdvözlettel és tisztelettel.
Tóth Gergely

 

VÁLASZ, 2015-01-12
Tisztelt Tóth Gergely!
 
Köszönöm, hogy hozzájárult ahhoz, hogy monográfiáját honlapomon közzétehettem. 
 
Nemrég tettem fel monográfiáját a magyar-japán kapcsolattörténet 1869 és 1913 közti időszakáról az Ön neve alatt.
 
 
Üdvözlettel:
Szöllősi Antal
Északi Magyar Archívum
Stockholm
 
 
 
2014-11-22

Tisztelt Cím!
Nagyszerű az összeállítás. Én keresek tényszerű leírásokat a Sk. Ország német megszállásának korából- 1940-1945. magyar nyelven. Tudnak-e segíteni?
Köszönettel: Dr. Bálint József ny. államtitkár, a KSH ny. elnöke

 

VÁLASZ, 2014-12-27
Tisztelt dr. Bálint József Úr!
 
Elnézést a késői válaszért.
November 19-től Magyarországon voltam és a napokban érkeztem vissza Stockholmba.
 
Sajnos kérésének nem tudok eleget tenni, mert ilyen vonatkozású dokumentumok, íratok nem találhatók az Északi Magyar Archívumban, amely 1973-ban alakult Stockholmban.
Az Északi Magyar Archívum csak az emigrációban élt, vagy élő magyar személyek, egyesületek, egyházak, intézmények, stb. anyagait gyűjti és őrzi.
 
Magyarország 1944-es német megszállásáról az Országos Széchényi Könyvtárban, a Magyar Országos Levéltárban, a Petőfi Irodalmi Múzeumban, Magyar Nemzeti Múzeumban (1991-ben a Nemzeti Múzeumba beolvadt a Magyar Munkásmozgalmi Múzeum (1957-1991) és így annak anyagai ott megtalálhatók), vagy a Hadtörténeti Intézet és Múzeumban, stb. helyeken praktikusabb anyagot keresni az 1940-1945-ös évekből.
 
Békés Új Esztendőt kívánva üdvözli:
Szöllősi Antal
Északi Magyar Archívum alapítója
Stockholm
 

LEVÉL 2., 2015-01-14

Kedves Baratom- Köszönöm a figyelmes reagalast. En kifejezetten a Skandinav orszagok naci megszallasanak a esemenyeiröl gyujtök adatokat. Az erdekes lenne, hogy Svedorszagban jatszottak-e magyarok fontos szerepet a nacizmus elleni mozgalomban. Fogadd jokivansagaimat. Barati Udvözlettel, Dr. Balint Jozsef, ny. allamtitkar

 

VÁLASZ, 2015-01-15

Tisztelt dr. Bálint József Úr!
 
Dánia és Norvégia német megszállásáról csak annyit tudok,  amennyi a lexikonokban található.
Svédország, félve, de vonaton átengedte a német katonaságot Norvégiába, amiért a norvégok a mai napig elítélik Svédország engedékenységét, hogy a svéd vasútat használhatta Hitler hadserege.
 
Stockholmban a magyar követség egyrésze 1944-ben tiltakozásként lemondott.
Budapesten a külügyminisztérium levéltárában (vagy talán a Magyar Levéltárban) maradtak meg iratok.
 
A háború alatt körülbelül 1500-1800 magyar személy élhetett Svédországban.
 
Mellékelten elküldöm néhány személy adatait, és így talán Önnek is könnyebb keresni, hogy ezek a személyek tettek-e valamit abban az időben. . .
... Munkájához sok sikert kívánva, üdvözlettel:
 
Szöllősi Antal
Északi Magyar Archívum
Stockholm
 
 
 
2014-11-05

levél
             Tisztelt Szöllősi Úr !
 
Nagy érdeklődéssel olvastam honlapját miután véletlenül rátaláltam. Argentínai barátaim-- személy szerint : Czanyó Adorján-- után kutattam amikor "beugrott" ez a honlap. Kissé meglepett, hogy egy Svédországban élő magyar honfitársam ilyen habitussal foglakozik  a nyugati emigráció életével.
Van szerencsém ismerni néhány magyart Argentínából. Kilenc évig voltam az Argentínai Magyar Hírlap  hazai tudósítója a " rendszerváltás " után. Lapunk Buenos Airesben jelent meg s számos helyre eljutott. Hajnalné Keserű Zsuzsa gondozta ezt az újságot kilenc éven át, mire tavaly megszűnt ,s ezzel -- azt hiszem -- az utolsó argentínai nyomtatott orgánum is kihunyt...
 
Azóta  megromlott egészséggel egy memoáron és több más -- számomra izgalmas anyagon dolgozom. Ha tudok valamiben segíteni argentin, vagy hazai ügyekben   kérdezzen nyugodtan. Két személyre felhívnám figyelmét aki sokat tettek az argentín magyar kólloniáért : Kerecsendi Kiss Márton és Luttor Ferenc .
 
 Baráti üdvözlettel: Barkuti Jenő  Bátaszékről.

 

VÁLASZ, 2014-11-14
Kedves Barkuti Jenő Úr!
Bátaszék
 
Köszönöm érdeklődését és örülök, hogy érdekli a magyar emigráció.
Magyaroszágon a politika diaszpórának csúfolja.
 
Sajnos megszünt az Argentínai Magyar Hírlap, de azóta már van új lapjuk.
 
Nem csak Kerecsendi Kiss Márton és Luttor Ferenc élt Argentínában, Luttor Ferenc életrajza részben már olvasható az Argentin-Magyar Lexikon-nál és szerkesztés alatt van.
A II. világháború után majd 120 ezer magyar élt Argentínában és lehet, hogy tízezer ember is van, akit érdemes lenne feltenni az argentin oldalra.
 
Amennyiben segíteni szeretne, akkor írjon lexikális szócikkeket argentin egyesületekről, újságokról, emberekről, könyvekről, stb., s az Ön által megadott adatnál szívesen aláírom az adatszolgáltató, azaz az Ön nevét.
 
Észrevételét, tanácsait, javaslatait, terveit ezzel kapcsolatban köszönettel veszem.
 
Üdvözlettel:
 
Szöllősi Antal
Északi Magyar Archívum
Stockholm

LEVÉL 2., 2014-11-15
                         Kedves Szöllősi Úr !
 
Volt egy kis időm átnézni honlapját. Most tűnt csak fel igazán milyen hatalmas munkát végez. Csak az elismerés hangján tudok erről a nem mindennapi munkáról szólni. Volt közös ismerősünk is. Saári Évával volt szerencsém találkozni.Utoljára ez év szeptemberének elején Budapesten járt. Sajnos kevés idő volt egy kiadós beszélgetésre pedig lett volna miről. Zsuzsó is ( Hajnalné Keserű Zsuzsa Argentínai magyar Hírlap szerkesztője )   jelen volt s hát ilyenkor --két nő között--az idő repül.
 
Mint bizonyára érzékeli: az emigráció sorsa az asszimilálódás. A fiataloknak már az új haza jelenti az otthont. S ez ellen nincs mit tenni.
 
Hazai kulturális állapotaink siralmasak.Nem is tudom mihez hasonlítani. Az elektromos média áldásai egyelőre többet rontanak mint használnak. Túl sok ember fog hozzá a véleményalkotáshoz. Ez nem lenne baj ,csak bizony meglátszik a minőségen...No de ez is alakul majd.
 
Az argentínai magyarok sorsát  ismerem.Már ha ezt innen ki szabad jelenteni.  Némelyeket jobban, másokat kevésbé . Zsuzsó például egy házban lakott Págerékkal. Együtt játszottak a Páger lányokkal. Szeleczki Zitáról is van anyagom. Unokaöccse: Jávor Zoltán nemrég írt egy könyvet Szeleczkiről.  Készülő könyvemben egy kis részt szánok Kerecsendinek. Tragikus sorú író volt. Sokra vihette volna ha...
 
 Ezt a részt elküldhetem  önnek miután befejezem . Használja belátása szerint. Nem baj az, ha előbb megjelenik pár sor... Készülő könyvem amúgy is egy válogatás lesz régi munkáimból s azzal kapcsolatos történetekről.  Nem is ezzel van   problémám  hanem a kiadással azt kell kiizzadni s az nekem elég keserves. No de majd csak lesz valahogy...
 
Korábban olvastam, hogy haza szeretne jönni. Háromszor gondolja meg !!! Akik haza tértek s akikkel beszéltem legtöbben panaszkodnak. A világ s benne Magyarország is változik! Ahogy a hindu bölcs mondta " Nem lépsz kétszer egy folyóba"  Már én is így  vagyok Budapesttel.Egy egészen más várost találok a régi helyén. Megváltoztak az emberek is . Közömbösek, önzőek és érzéketlenek mások iránt.
Ez ellen nem tudunk semmit se tenni. Szépirodalom  a kultúra segíthetne, de ugye ki olvas mostanában? Nyakunkon az  "USA  barátság " (...) Valaha ,amikor a Magyar Fórumnak dolgoztam, volt szerencsém Csukával többet beszélgetni. Ő nagyon jól felismerte az új " barátokat " Jóslata rendre beteljesedik! Csurkáról is van  egy kis anyagom. Nem tudom még, hogy be teszem- e a kötetbe.  Ezzel búcsúzom . Vigyázzon magára ! Jó egészséget . 
 
                                    Barátsággal : Barkuti Jenő

 

VÁLASZ, 2014-11-16
Kedves Barkuti Jenő Úr!
Bátaszék
 
Köszönöm válaszát és értékes gondolatait.
Üdvözlettel:
 
Szöllősi Antal
Stockholm

 

 

2014-10-14


Északi Magyar Archívum: Hiba kiigazitás

Téves információ jelent meg a Napjaink cimű újságról, kérem a javitást.
Napjaink, kanadai magyar társadalmi-közéleti-családi havilap.Célunk a kanadai diaszpórában élő magyarok tájékoztatása, közösségi hirek ismertetése, riportok, egésszégügyi témák, népgyógyászat, receptek, szines irások, magyar elbeszélések, keresztrejtvény, gyermekoldal, viccek.
Kiadó:Valley Tourism Consulting, Kelowna,BC
Felelős szerkesztő:Móricz Lajos

 

VÁLASZ, 2014-10-14
Kedves Móricz Lajos!
 
Nem jelent meg téves információ lapjukról, amelyről már tudtam, de nem volt időm felrakni az adatokat.
Amennyiben az Önök lapjáról valami téves adatot írtam, kérem jelezze és küldje el, hogy mi legyen honlapomon.
Az elérhetőségüket www.napjaink.ca/ is feltettem, így senki sem tévesztheti össze azt más újsággal.
 
Az a másik Napjaink 1974-1977 között jelent meg Torontóban. Feltehető, hogy akik annak szerkesztésében résztvettek, ma már nem élnek.
 
Köszönöm a tájékoztatást és szívesen veszek bármilyen értesítést, adatot bárkitől, s az adott
adatnál szívesen aláírom az adatszolgáltató nevét.
 
Nem lenne rossz, ha Kanadából is lenne pár személy, aki néha-néha egyesületekről, újságokról, könyvekről, személyekről röviden írnának egy átfogó lexikális tájékoztatást.
 
Közben több kanadai magyar újság adatait is feltettem a kanadai oldalra, de még a fele sincs felrakva.
 
Mindent egyedül csinálok, és így lassan megy minden. . .
 
. . . Svédországban egy állami intézmény foglalkozik a külföldön élt, vagy élő svédekkel.
Miért nem őrizzük meg a nyugati magyar értékeinket Magyarországon is?
 
Észrevételét, tanácsait, javaslatait, terveit ezzel kapcsolatban köszönettel veszem.
 
 Üdvözlettel:
 
Szöllősi Antal
Északi Magyar Archívum
Stockholm

 
 
2014-07-07

ich grüsse sie ich bitte sie im namen der jüdische gemeinde in dunajska streda ungarisch dunaszerdahely um ihre hilfe haben sie dokumente von dunaszerdahely auch namens liste am 15 juni wurden 2969 menschen nach auschwitz mit dem zug gebracht und nur 600 menschen kamen zurück ich habe ein vollmacht erhalten im namen der jüdische gemeinde zu sprechen und dokumente zu suchen für die würdevolle gedenken errinnern und aufarbeitung danke für ihre hilfe hochachtungsvoll i.a karoly kengyel
 
 
VÁLASZ, 2014-07-11
Leider kann ich Ihnen nicht helfen.  Ich habe ein ungarisches
Emigrantenarchiv und keine Auskunft in Ihrer Frage ist da babei.
Die von Ihnen gesuchten Dokumente sind mir nicht bekannt.
Mit freundlichen Grüssen
Tony Szöllösi

 

 

 

2014-06-25

Till: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
 
Kedves Szőllősi Antal Úr!
Nagy érdeklődéssel néztem a Duna Televízió Északi Magyar Archívumról
szóló éjszakai adását.
Engedje meg, hogy kifejezzem mély tiszteletemet az Ön áldozatos, rengeteg energiát és pénzt felemésztő munkája iránt, amelyet a  magyarság érdekében tett és tesz.
A felbecsülhetetlen értéket képviselő összegyűjtött anyag haza kerülése
miatt ajánlom figyelmébe a házunkat, - ami talán alkalmas lehetne az Ön
céljának megvalósításához.
A ház Veresegyházon található, nagyon impozáns környezetben.
Veresegyház Budapesttől északra, kb. 22 km-re fekszik az M3-as autópályához 5 km-re. A gödöllői dombságnak köszönhetően, földrajzi adottságai miatt rendkívül vonzó hely. Dinamikusan fejlődő, egyre szebbé alakuló kis város, amely termálvíz forrással rendelkezik, s épp most áll egy ezzel kapcsolatos nagy projekt megvalósítása előtt.
A ház 1996-ban épült, 300 nm-es. A helyiségek kialakítása, és a beépített
bútorok - szekrények - miatt alkalmas lenne nagy mennyiségű dokumentum elhelyezésére.
Ha esetleg felkeltettem az érdeklődését, nagyon szívesen küldök képeket is a házról.
Ami a megvalósítást illeti: ha gondolja, megkérdezem Polgármester Urat, hogy esetleg tudná-e segíteni az Ön tervének megvalósítását.
Ami engem illet: én is szívemen viselem a magyarság gondját, Magyarország sorsának alakulását. Tennivaló lenne bőven!!! …
Tisztelettel:        

Juhászné Bérces Anikó
Veresegyház
 
 
VÁLASZ, 2014-07-06
Tisztelt Juhászné Bérces Anikó
 
Köszönöm, hogy időt szánt az Északi Magyar Archívumról készült film megnézésére, amelyet már többször leadtak a Duna TV-ben.
 
Köszönöm, hogy házát ingyen felajánlotta az Északi Magyar Archívum részére.
 
Gyűjteményem részére, mi legalább 500 nm-es épületet, vagy épületrészt keresünk egy jelképes lakbérért (l Ft. havonta). Ennek cserébe az Északi Magyar Archívum anyaga halálom után kerülne az épület adományozó tulajdonába, aki azután biztosítani tudja annak folytatását és fenntartását.
Mi állami, vagy önkormányzati megoldást keresünk.
 
Jelenleg kb. 250 nm van a gyűjtemény raktározva, ezért az Ön házában nem biztos, hogy elférne az eddig összegyűlt anyag, amely naponta gyarapodik.
Már ebben az évben is több értékes hagyaték került az Északi Magyar Archívum birtokába.
 
Köszönöm érdeklődését és segíteni akarását.
 
Tiszteletteljes üdvözlettel:
 
Szöllősi Antal
Északi Magyar Archívum alapítója
Stockholm

 
 
2014-06-07

Ferenc Horvath
Szia Tóni

Azt hallottam valakitől, hogy a 40 es években valakik kijöttek Svédországba és felkértek valakit, hogy legyen magyar király. Sajnos semmilyen nevet nem tudok, de ha ez igaz, te biztosan tudsz pontosabbat erről.

Üdv
Feri
 
 
VÁLASZ, 2014-07-01
Tisztelt Horváth Ferenc Úr!
 
Ez az az eset, hogy látta vagy halotta.
Szóbeszéd, néha a svéd újságokban is megjelenik ez a kacsa.
Erre egy jó példa.
Annak idején Szovjetunióban megkérdezték a Jereváni Rádiót, hogy igaz-e, hogy Iván Ivanovics nyert egy gépkocsit. A rádió szerkesztősége visszaüzent, hogy igaz, de nem  Iván Ivanovics volt a nyertes, hanem Pavel Pavlovics. Nem gépkocsiról van szó, hanem egy bicskáról és azt nem nyerte, hanem lopta.
A hír valóságértéke egyenlő a nullával.
A „hallottam” hír kutatásához sok sikert kivánva, üdvözlettel:
 
Szöllősi Antal
Északi Magyar Archívum
Stockholm

 

 

2014-06-24

Till: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Sehr geehrte Damen und Herren,
 
Ich wende mich an sie wegen eines Dipl.Chem.Michael von Klimo studiert
in Budapest Chemie und Kunsthistorik.Er hat 1966 in Buenos Aires
Sumerologie und Archäologie an der Universität Salvador
studiert.Schrieb seine Dissertation bei Prof.Bading-Jos über die
Hethitische Keilschrift.
 
Es sollen mehrere Veröffentlichungen in ungarischer Sprache
Fachschriften in München,London,Brüssel,Buenos Aires gegeben haben.
 
Er schrieb eine wissenschaftliche Serie Sumer-Turan-ungarisches Archiv.
 
Der Verlag Harsona soll sein Buch"Die kelten" 1972 herausgegeben
haben.
 
Die ungarische Uni in Budapest weiß nichts von einem M.v.Klimo.Hatte
mir aber mitgeteilt,daß der Verlag in London sei.Den ich aber nicht
auffinden konnte.Sein Sohn Arved v.Klimo aus Heidelberg weiß angeblich
nichts von diesem Buch.Die Uni Salvador aus Argentinien hat mir nicht
geantwortet-vermutlich weil ich deutsch geschrieben habe.
 
Desweitern soll er ein Buch geschrieben haben "100 000 Jahre
Runenschrift" ca.1972/73.Leider nirgends zu finden in ungarisch
vermutlich auch im Harsona-Verlag.
 
Vielleicht können sie mir helfen diese Schriften aufzufinden?
 
Mit freundlichen Grüßen
 
Horst Schuppmann
Hannover
 
 
VÁLASZ, 2014-06-28
Sehr geehrter Herr Scuppmann,

Leider weiss ich nichts von Michael von Klimo. Der Verlag Harsona hat 
mit dem Tode des Inhabers Sandor Lajossy im Jahre 1989
aufgehört zu existieren. Bedaure, Ihnen nicht weiterhelfen zu können.
Mit freundlichem Gruss
 
Tony Szöllösi

 
 
2014-06-17

Till: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Hello --
I am cataloging the catalog of the 1975 Hungarian Bicentennial Art Exhibit, which was edited by Gyimesy Kasas Erno.  I found the article by Eva Saary, "Remembering Gyimesy-Kasas Erno".
May I ask a few questions:
Is Erno's family name actually "Gyimesy", "Gyimesy-Kasas" or "Kasas"
Thank you for any help with this
 
Sincerely,
 
Emilie Quast
160 Wilson Library, University of Minnesota
Minneapolis MN
 
 
VÁLASZ, 2014-06-22
Dear Emilie Quast,
 
In answer to your question, Gyimesy-Kásás is a  hyphenated surname.
 
Hence, First name: Ernö
Family name: Gyimesy-Kásás.
 
I have also included the  correct accents.
Note, that in Hungarian, the family name is always given first followed by the first name.
 
Regards,
 
Éva Saáry
 
 
 
2014-06-14

Üdv!
kedves Antal, sajnálom, hogy kimaradt a kínai szótárak felsorolásából a 2000 óta létező ingyenes legpontosabb és legnagyobb szótár.
 
 
VÁLASZ,  2014-06-29
Kedves John!
Az Ön által említett szótár gépi fordítást, és ez adja a hibákat.
Az interneten nagyon sok hasonló kínai szótárt található.
Az a fontos, hogy tudja használni és azzal elégedett.
A kínai nyelvtanuláshoz sok sikert kivánva, üdvözli:
 
Szöllősi Antal
Északi Magyar Archívum
Stockholm
 

 

 

2014-06-04

Kedves Szöllősi Antal,
Megnéztem a Finnországról szóló menüpontot, ahogy ígértem. Kérem, hogy linkelje be az FME (Finnországi Magyarok Egyesülete) honlapját: http://www.magyarutca.org. Ott található leírás az egyesületről (Magunkról menüpont), annak történetéről, elérhetőség stb. A Nyeomszsz honlapján is található leírás az FME-ről: http://www.nyeomszsz.org/Uj/index.php/en/tagszervezeteink/finnorszag.
Üdvözlettel és további sikeres munkát,
Karancsi Mária
FME elnök
 
 
VÁLASZ, 2014-06-29
Kedves Karancsi Mária!
 
Köszönöm észrevételedet és örömmel látom, hogy a www.ungerska.se honlapot is hírdetitek.
 
Honlapotokat a Finn-magyar lexikonban és Linktárba betettem.
Hamarosan felteszem a Finn-magyar eseménynaptárt is.
Ha bármilyen kiegészítésben segíteni tudtok megköszönöm. Ha valaki valamilyen adatot közöl, írja meg nevét, hogy azt az adat alatt közöljem.
Napokban köszöntöttük Magyarország stockholmi nagykövetével, Makay Lilla asszonnyal Svédország legidősebb magyarját, a 108 éves Stockholmban élő Kürtök Miklós bácsit.
Nekem ezek az emberek is érdekesek, igaz nem szerzett hírnevet. Élte egyszerű életét, s nem csak a Nobel-díjasokat és neves embereket kell nyílvántartanunk Nyugaton.
 
További eredményekben sikeres munkát kivánva üdvözlettel:
 
Szöllősi Antal
Északi Magyar Archívum
Stockholm
 
 
 
2014-05-30

LEVÉL 1.
Kedves Antal!
 
Hogy vannak, remélem jól, s talán magyarországi tárgyalásai is haladnak.
Egy konkrét kérdéssel fordulok Önhöz, nyilván Ön kapásból tud válaszolni rá.
Kerestük a svéd himnusz "hivatalos" magyar fordítását, azaz valamit, ami színvonalas nyomtatásban megjelent.
Semmi sem találtunk. Tud róla, hogy lenne ilyen?
 
Hálás köszönettel várom válaszát
Ágnes
 
 
VÁLASZ 1.   2014-06-01
A svéd himnuszról
 
Kedves Ágnes!
 
Köszönöm érdekes levelét, ezen már én is többször gondolkodtam, hogy miért nincs egy normális fordítása a svéd hímnusznak.
 
Interneten én is megnéztem, de ott borzasztó fordítások vannak.
A legtöbb gépi fordítás, amely még tévedésből sem hasonlít az eredetihez.
Közben eszembe jutott, hogy valamikor olvastam egy elég jó fordítást Pándy Kálmántól.
Tegnap 5-6 órámba került amíg megtaláltam az Északi Magyar Archívumban.
Szabó Ödön által szerkesztett, Északi tudósító c. stockholmi magyar lapban jelent meg.
Szerintem ez sem a legjobb, de az általam ismertek közül ez a legjobb.
 
 
Richard DYBECK (1811-1877)
 
DU GAMLA, DU FRIA
(Svéd nemzeti himnusz)
 
Óh Észak, szabad, ős, bércövezte hon
Te hallgatag, örömteli tájék,
Légy üdvöz, a földkerekségen párod nincs
Itt zöld mezők fölött ragyog a kék ég.
Itt zöld mezők fölött ragyog a kék ég.
 
Nagy multad emlékén merengve trónolsz
A hírneved túltesz annyi máson,
Ég adja, hogy örökké légy mi valál,
S a halálban itt leljem nyugovásom.
S a halálban itt leljem nyugovásom.
1844
 
Fordította: Pándy Kálmán (1908-1988)
 
(… A fordító a nemzeti himnusz fordításánál elsősorban arra törekedett, hogy a szöveget a dallamhoz alkalmazza s csak másodsorban volt tekintettel a költőiségre. …)
 
Megjelent: Pándy Kálmán): Az északi népek himnuszai. = Északi tudósító (Stockholm), 5. évfolyam, [3. szám], 1961 március., 15. oldal.
 
 
Du gamla, Du fria, Du fjällhöga nord
Du tysta, Du glädjerika sköna!
Jag hälsar Dig, vänaste land uppå jord,
/: Din sol, Din himmel, Dina ängder gröna.:/
 
Du tronar på minnen från fornstora dar,
då ärat Ditt namn flög över jorden.
Jag vet att Du är och Du blir vad Du var.
/: Ja, jag vill leva jag vill dö i Norden.:/
 
 
Mint ebből is látható, Pándynak  az első versszak 3 sora kivételével sikerült tartani az eredetiben található magánhangzókat.
 
A rímeket azonban már nem tudta megoldani
Az első svéd versszak: 1 sor, nord : 3 sor, jord : 2 sor, sköna : 4-5 sor, gröna.
A második svéd versszak: 1 sor, dar : 3 sor, var : 2 sor, jorden : 4-5 sor, Norden.
 
Ezért nehéz a versfordítás, visszakölteni a verset.
Mindenképpen Pándy Kálmán fordítása a legjobb, amit eddig ismerek.
 
[A gyulai kórház Pándy Kálmán édesapjáról dr. Pándy Kálmánról (1868-1945) van elnevezte, aki híres orvos volt és finn feleségétől három fiú gyermekük született:
Pándy Pál István (1905-1986) finnországi lappkirály, anyanyelvi szinten beszélt legalább 6-8 nyelven :
Pándy Kálmán (1908-1988) stocholmi kultúrattasé, író, fordító, szimultán tolmács, 3-4 nyelven is tudott egyszere tolmácsolni és 8 nyelven beszélt tökéletesen :
Pándy ? (? – Stockholm, ?) tudtommal ő nem volt ismert.]
 
A 3. és a 4 versszak.
 
Louise AHLÉNS  hozzáadása, 1910
 
(Nem tartják a svéd himnusz részeként, ezért ritkán éneklik)
 
Jag städs vill dig tjäna, mitt älskade land,
Dig trohet till döden vill jag svära.
Din rätt skall jag värna med håg och med hand,
/:Din fana, högt den bragderika bära.:/
 
Med Gud skall jag kämpa för hem och för härd,
för Sverige, den kära fosterjorden.
Jag byter Dig ej mot allt i en värld
/: Nej, jag vill leva jag vill dö i Norden!.:/
 
Pl. Louise Ahlénsról semmit sem találni interneten. Mikor született, stb.
 
Hirtelen ennyit a svéd himnuszról és kiváncsian várom véleményét.
 
Üdvözlettel köszönti:
 
Szöllősi Antal
Északi Magyar Archívum
 
 
LEVÉL 2.   2014-06-01
Kedves Antalt
 
Hálás köszönetem, nagy segítség ez számunkra.
Elnézést, hogy ennyi idejét elraboltam, de kutatási eredményét gyorsan megosztom  a követséggel is.
Köszönettel
 
Ágnes
 
 
VÁLASZ 1.   2014-06-02
Kedves Ágnes!
Örülök, hogy segíthettem.
Üdvözlettel:
Szöllősi Antal
 
[2014. június 6-án, a svéd nemzeti ünnep alkalmából a magyar televíziókban is bemutatott Volvo reklámban, Zlatan Ibrahimović svéd válogatott labdarúgó által énekelt svéd himnusz aláírt magyar szövege nem valami jól sikerült fordítás. Amikor ezt a reklámot a svéd televíziókban is leadták, a dél-svédországi tájszólásban éneklő Zlatán ellen sokan tiltakoztak, ezért lehetséges, hogy ennek svéd sugárzása emiatt maradt abba.]
 
 
 
2014-03-20

Tisztelt Észak Magyar Archívum !

Hadörténeti kutatásaimhoz szükségem lenne a Münchenben megjelent, Hadak útján című folyóirat 1955. szeptemberi számára. Tisztelettel érdeklődék, hogy Önök tudnának-e segíteni ennek a számnak az elérésében.

Köszönettel: Vidákovich Gábor Győrből
 
 
VÁLASZ, 2014-04-02
Tisztelt Vidákovich Gábor
 
Az említett lapszám nem található gyűjteményünkben.
Kerese Budapesten az Országos Széchényi Könyvtárban  (Szent György tér 4-5-6. Központi telefon: (1) 224 3700), vagy a Petőfi Irodalmi Múzeumban (Károlyi Mihály utca 16. Telefon: (1) 317 3611). Nemrég került a Petőfi Irodalmi Múzeumba  a Müncheni Magyar Intézet igen komoly emigráns sajtógyűjteménye.
 
További sikeres kutatást kivánva üdvözli:
 
Szöllősi Antal
Északi Magyar Archívum
Stockholm

 

 

2014-02-25

Tisztelt Szőlősi Antal Úr!

Örülök, hogy egy ilyen oldal megszületett.
Vitéz Csap Lajost és Marika feleségét sok éven át igen jól ismertem.
A listába legalább 2 nevet még fel kell venni:
 
1, dr. Endrődy-Younga Sebestyén, rovarász, a pretoriai hajdani Transvaal múzeum kutatója, igazgató helyettese.

2, Báró Orczy György, (híd)-építészmérnök, Pretoria város volt főmérnöke

Üdvözlettel,
Pajor István
 
 
VÁLASZ, 2014-02-27
Tisztelt Pajor István úr!
 
Köszönettel vettem tájékoztatását.
 
dr. Endrődy-Younga Sebestyén (1934-1999) találtam anyagot és hamarosan a honlapon lesz.
Sajnos báró Orczy György, (híd)-építészmérnök, Pretoria város volt főmérnökéről eddig nem találtam több anyagot.
 
Tud többet róla? Írja meg és az Ön nevében felteszem a honlapra.
 
Sok adat van Dél-Afrikából, de mivel mindent egyedül csinálok, ezért lassan megy a munka.
Pl. csak a tulajdonomban lévő dél-afrikai magyar újságokat említsem, azokban is sok adat található.
Haza akarom vinni az Északi Magyar Archívum (Stockholm) gyűjteményét, de sajnos ez Magyarországon nem sok embert érdekel.
Hetven évesen sajnos nem megy az adatfeltöltés úgy, ahogyan azt szeretném.
 
Bármilyen emigráns anyaggal segíteni tud szívesen veszem.
 
Köszönettel és üdvözlettel:
 
Szöllősi Antal
Északi Magyar Archívum
Stockholm

 

 

 

2013-09-22


Északi Magyar Archívum: kimaradt könyveim

 

Kedves Antal Barátom!
 

Örömmel fedeztem fel kanadai kompilácód az Interneten. Én magam is bibliográfus (is) vagyok/voltam, s gyönyörûséget találok bibliográfiák lapozgatásában. Röviden itt annyit, hogy 2011 óta 5 (öt!) könyvem jelent meg Magyarországon, a Kráter kiadó gondozásában: Túl a hidon, novellák; Magyar tavasz Kanadában, esszék, felmérések, publicisztika; Magyar irodalom Kanadában 1900-2010, monográfia; From Kerosene Lamps to Space Travels, autobiografia; s Két haza szolgálatában, 76 írás munkásságomról. (Mind megtalálható az Interneten.)
Barátsággal köszöntlek, s további jó munkát kívánok,


Miska János Victoria és Budapest.

 

Márc. 15-én megkaptam a m. köztársaság érdemrend tisztikeresztjét.

 

 

VÁLASZ, 2013-10-07

 

Igen tisztelt Miska János!

 

MAGYAR ÉRDEMREND tisztikeresztje kitüntetésedhez csak gratulálni tudok, azonban azt nem tudom megérteni, hogy csak most kaptad meg. Már az 1990-es években megérdemelted volna ezt az elismerést a magyar állam részéről.

 

Mivel ezen honlapon mindent egyedül csinálok, s a negyven év alatt összegyűjtött hatalmas anyagból először csak az alapokat igyekszem felrakni. Mindenesetre megpróbáltam felrakni az általad publikált könyveket a Kanadai-magyar lexikon oldalra, amely – sajnos – még mindig hiányos.

Naivan azt hittem, hogy néha-néha kiegészítik a honlapon található adatokat.

Számoltam, mert számolnom kellett ezzel a nagy általános közönnyel, hogy kevesen szólnak hozzá az itt lévő adatokhoz. Az igaz, hogy nézettség van, mert 22 hónap alatt majd háromszázezren nézték meg az www.ungerska.se honlapomat.

Egyelőre még csinálom, csak a kérdés az, hogy kinek és minek.

Szeretném a gyűjteményemet hazavinni, de ez alig érdekel valakit a mai Magyarországon.

 

Baráti tisztelettel:

 

Szöllősi Antal

Északi Magyar Archívum

Stockholm

 

 

 

2013-08-06


A Közgyűjtemények Kollégiumának nyílt pályázati felhívása

Északi Magyar Archívum
Szöllösi Antal részére

Tisztelt Szöllősi Antal!

 

A magyarországi Trianon Múzeum Alapítvány képviseletében keresem meg intézményüket kapcsolatfelvétel és a későbbi közös koncepciók kiépítésének reményében.
A Nemzeti Kulturális Alap az Ithaka-program keretében megvalósuló támogatásra hirdetett pályázatot, mely a külföldön található, s a magyar művelődés- és tudománytörténet szempontjából jelentős hagyatékok és gyűjtemények megszerzését, hazaszállítását és közgyűjteményben történő elhelyezését, illetve az ilyen típusú projektek előkészítését támogatná, s amely pályázat keretébe múzeumok is bekapcsolódhatnak.

Amennyiben felkeltettem érdeklődését és szervezetük kompetens lehet az említett célkitűzéseink megvalósításában, úgy kérem jelezzen vissza elérhetőségeink bármelyikén!

Válaszát megköszönve és további munkájához sok erőt és kitartást kívánva, maradok tisztelettel:

Kiss Ildikó

 

 

VÁLASZ, 2013-10-07

Tisztelt Kiss Ildikó!

 

A Nemzeti Kulturális Alap az Ithaka-programja úgy van megalkotva, hogy azt csak magyarországi intézmény tudja igénybe venni és azt csak 2013. augusztus 12-ig lehetett megpályázni.

 

Köszönöm érdeklődését, de az Északi Magyar Archívum elajándékozásáról, közgyűjteményben való elhelyezéséről soha nem volt szó.

 

Elsősorban egy önálló intézményben gondolkodom, amely csak a nyugaton élő magyarokkal (emigrációval) foglalkozna.

Szeretném Budapest, vagy Budapesthez minél közelebb elhelyezni gyűjteményemet, azért ilyen közel Budapesthez, hogy a főiskolások, egyetemisták, akik az emigrációval [a nyugaton élőkkel] foglalkoznak, azok azt lehetőleg könnyen, bármikor felkereshessék azt és ott kutatásokat folytathassanak.

 

A gyűjtemény hazavitele esetén, remélem közös munkára is lehetőség lesz.

Tisztelettel:

 

Szöllősi Antal

Stockholm

 

 

 

2013-07-29


Kapcsolat felvétel, bemutatkozás

Miskolczi Árpád [Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.]

 

Tisztelt Északi Magyar Archívum !

Magyarországi magyarok vagyunk, akik egyesületet szerettek volna alakítani Magyarországon.
A környezetvédelem és az emberi jogok helyzetét látjuk tragikusnak.
A Magyar Állam nem örült nekünk, ezért felvettük a kapcsolatot egy szakértővel, Christer Leopolddal, aki elmondta, hogyan lehet svéd egyesületünk, mint Európai  Úniós állampolgároknak.
2013.június 28.-án megalakultunk a Bécsi Svéd Nagykövetség segítségével.
http://www...........se weblapot üzemeltetjük.
Szeretnénk non-profit gazdálkodást folytatni, amihez svédországi székhellyel kell rendelkeznünk, ill. be kell jelentkeznünk a Svéd Adóhivatalnál. Ezekhez kellene nekünk segítség.
Magyarországon vége a szabad világnak, újból diktatúra alakult. Nincs más választásunk.
üdvözlettel: Miskolczi Árpád, titkár

 

[VÁLASZ]

Akinek a bécsi Svéd Nagykövetség tevékenységével kapcsolatban véleménye van, írjon az Utrikesdepartementet-be [svéd külügyminisztérium-ba] svéd vagy angol nyelven.

e-post till departementet

Telefon(központ): 08-405 10 00 ; külföldről: +46-8-405 10 00.

 

 

 

2013-07-08


Pétery Júlia ...hu
 

Hiányos az argentínai magyar művészek listája, hiányzik róla a ZSENIÁLIS Dömötör Gizella, aki évtizedekig él Buenos Airesban, ott is halt meg, hiányzik a férje is; Mund Higó, mindketten festők voltak. S hiányoznak még mások is, az Európai Iskola tagjai közül is vetődtek oda emberek.

 

VÁLASZ, 2013-07-14

Tisztelt Pétery Júlia!

Köszönöm észrevételét az Argentin-magyar lexikon oldallal kapcsolatban és a hiányt pótoltam.

Az Északi Magyar Archívum, és annak honlapja gyakorlatban egyszemélyes vállalkozás, ezért nem tudok egyszerre minden adatot (ha tudok az adatról) feltenni a web oldalra.

Sajnos kevesen gondolnak arra, hogy ennek a honlapnak így kellene működnie. Aki olyan adatot ismer, amelyik még nincs az adott országnál, és azt elküldené részemre, hogy így az felkerülhessen az ungerska.se-re.

Az Európai iskola (Budapest: 1945-1948) művészcsoport tagjai közül (tudtommal) csak Bán Béla (1909-1972) Munkácsy-díjas festőművész, főiskolai tanár lakott még Argentínában, de ő is csak hat évig. Amennyiben tudomása van másokról is, akkor nevüket, adataikat szívesen venném.

 

Üdvözlettel:

Szöllősi Antal
Északi Magyar Archívum
Stockholm

 

 

 

2013-05-20

 


Tisztelt Szöllősy úr, délafrikai magyarokkal kapcsolatban találtam meg az Ön honlapját. Történész vagyok, honlapomon számos esszé olvasható, mindegyikhez saját felvételeim kapcsolódnak...

...Több nyugati, tengerentúli magyar honlapon is megosztásra kerülnek írásaim. Gondolja át, hogyan segíthetnénk egymásnak? Üdvözlettel dr. Marossy Endre

 

VÁLASZ, 2013-05-25

Tisztelt dr. Marossy Endre!

 

Köszönjük érdeklődését. Hadtörténelemmel nem foglalkozunk. 

Hadtörténelmi tanulmányait csak akkor tudjuk közölni, amennyiben abban nyugaton élő magyarok is szerepelnek.

Üdvözlettel:

 

Szöllősi Antal

Stockholm

 

 

 

2013-04-15

 


Tisztelt Szőllősi Antal Úr!

Blasz Jenővel kapcsolatos információjával sikerrel jártam. Most egy másik váci születésű illetőről keresek bővebb adatot,mint ami a Kanadai Magyar Lexikonban megjelent.
SZUPER Géza
(Vác, 1912. június 22. – Toronto [Kanada], 1991. szeptember 18.): közgazdász, szerkesztő, újságíró.
Honnan lehet róla bővebb információt szerezni? Ebben kérem segítségét.
Tisztelettel: Székelyhidi Ferenc helytörténész, vác

 

VÁLASZ, 2013-04-27

Tisztelt Székelyhídi Ferenc!

 

Szuper Gézáról bővebb adat taláható Nagy Csaba: A magyar emigráns irodalom lexikona, Bp., 2000. 947 oldal., vagy az általa kiadott lapok adait nézze meg a Széchenyi Könyvtárban (Bp.).

Üdvözlettel:

 

Szöllősi Antal

Stockholm

 

 

 

2013-03-26              


BLASZ Jenő
(Vác, 1906. május 27. – Bné-Brák [Izrael], 1986. január 14.): író, pedagógus.
Nincs részletesebb szócikk róla. Mivel Vácon élet, és a Váci Életrajzi Kislexikonon (Váci Zsidó Kislexikonon is) dolgozom. Bővebb információra lenne szükségem.
Üdvözlettel: Székelyhidi Ferenc

 

VÁLASZ, 2013-04-14

Tisztelt Székelyhidi Ferenc!

 

Blasz Jenőről bővebb adat taláható a New Yorki Figyelő, 1986. 2. számában, vagy Nagy Csaba: A magyar emigráns irodalom lexikona, 2000.

Üdvözlettel:

 

Szöllősi Antal

Stockholm

 

 

 

2013-03-02


Tisztelt Cím!
Mohai Tibor a nevem, 68 éves vagyok és testvéremet
(apai ágról) keresem. Borbándi Gyula: A MAGYAR EMIGRÁCIÓ TÖRTÉNETE 1945-1985 című művében az alábbiakat találtam. 1951. március 15-én tartotta Stockholmban a Peyer Károly vezette Magyar Szociáldemokrata Párt 2. Kongresszusát. Ezen ....az új vezetöség a következőkből állott: ......Mohai Elek (Stockholm)Mindösszesen ennyit tudok róla. Kérem szívekedjenek a megadott e-mail címen segitségemre lenni, hogy megismerhessem (ha van valamilyen adat)testvérem további életét/halálát.

KÖSZÖNÖM SZÍVES FIGYELMÜKET, MARADOK TISZTELETTEL:Mohai Tibor

Magyarország, Üllő

 

VÁLASZ, 2013-01-08

Tisztelt Mohai Tibor!

 

Önnek és másoknak is, a Kapcsolat oldalunkon olvasható, hogy

„Munka-, lakásközvetítéssel, családkutatással és anyagi támogatással, nem áll módunkban foglalkozni, illetve az ilyen kérdésekre válaszolni! „

Ön írt több svédországi magyar egyesületnek, és a stockholmi magyar nagykövetségre is.

A családkutatás nem a nyugati magyar egyesületek és nem is a magyar követségek feladata.

Az eltünt személyek keresése inkább minden országban a Vöröskereszt feladata.

 

Üdvözlettel:

Szöllősi Antal

Stockholm

 

 

 

2013-01-29              

 


Tisztelt Szöllősy Antal úr!
Újra jelentkezem néhéűány információval. Olvasom, hogy érdeklődtek Önnél, hol tanulhatnak Pesten izlandiul. Az Ön által említett lehetőségek sajnos nem működnek, én is végig kérdeztem emár: sem a skandináv tanszéken nincs senki, aki tanítaná a nyelvete, sem a Skandináv Házban, minden van, csak izlandi oktatás nincs, mivel nincs erre tanár (még). Egy fiatal egyetemista, Rácz Kata tanul most Reykjavíkban az egyetemen, hogy izlandi nyelvtanár legyen, reméljük, majd itthon! Pesten szinte csak Utassy ferenc konzul úr vállal magántanítást, az érdeklődő a barátjával együtt nála kötött ki. E héten pedig magam is elkezdek izlandi órákra járni hozzá!
Ha más is érdeklődne, ajánlom ezen információkat figyelmébe!...
…A vikingekről több újabb könyv van, ha érdekes lenne, elküldöm a címeket. Ill. Izlandról is több újabb útikönyv, beszámoló, fotó album jelent meg magyarul! Gyönyörűek!

Maurizio Tanival is levelezek, szeretnénk egy új honlapot készíteni az Izlandi-Magyar Kultúrális Társaság részére, két nyelven. Ha hozzájárul, átenged majd néhány dokumentumot, írást erről az Ön oldaláról? természetesen mindig hivatkotással!

Az Archivumot esetleg a Skandináv Ház is be tudná fogadni, hogy nen kelljen ezért egy új intézményz űűt nyitni, avagy a Skandináv tanszék.
Üdvözlettel: Medgyessy László, Budapest

 

VÁLASZ, 2013-02-19

Tisztelt Medgyessy László!

 

Szeretném tudatni Önnel, hogy az Északi Magyar Archívum csak a nyugaton élő magyarok történetével és az általuk produkált anyagok összegyűjtésével foglalkozik.

Ezért van a KAPCSOLAT oldanál kiírva, hogy; Munka-, lakásközvetítéssel, családkutatással és anyagi támogatással, nem áll módunkban foglalkozni, illetve az ilyen kérdésekre válaszolni!
Hol lehet tanulni izlandi nyelvet, vagy más nyelvet azzal nem foglalkozom. Az, hogy egyesek tőlem, Stockholmból szeretnék megtudni ezt; nevetséges.

www.ungerska.se honlapon előforduló könyvbibliográfiákban és cikkbibliográfiákban elsősorban CSAK a magyar kivándorlással, emigrációval, két nemzet kapcsolataival és a nyugaton élt vagy élő magyarok könyveinek, cikkjeinek adataival foglalkozom.

Útikönyvek, beszámolók esetében eltérés itt-ott lehetséges, de csak régebbi útleírások esetében, mert az 1990 után kiadott (többségében) gyenge és fordításos „útikönyvek” inkább turista és propaganda (éttermekről szóló) könyvek. Ezekhez a turista tájékoztatókhoz semmi köze a  nyugaton élő magyaroknak.

A vikingeknek sincs sok köze a magyarokhoz. Az is vitatott, hogy milyen nemzetiségüek voltak a vikingek, több északi nemzet is sajátjának tekinti.

A Skandináv Házat csak internetről ismerem. Nem hiszem, hogy az Északi Magyar Archívum valamilyen formában összahasonlítható lenne a Skandináv Házzal. Talán, ha egy kicsit jobban  átnézhetné a www.ungerska.se honlapot, igaz ott ma még nagyon kevés anyag található. Jelenleg majd hatvan országból, 26 nyelven van magyar vagy magyar vonatkozású anyag az ÉMÁ-ban.

A kölcsönös segítés nem rossz ötlet, azonban az Izlandi-Magyar Kultúrális Társaság esetleges új honlapjával kapcsolatban, majd térjünk vissza, ha az már létezik.

 

Üdvözlettel:

 

Szöllősi Antal

Északi Magyar Archívum

Stockholm

 

 

 

2012-12-22


Tisztelt Hölgyem / Uram,

Dunajcsik Mátyás vagyok, azért írok, mert 2013 nyarán 3 hónapot Izlandon fogok tölteni egy írói ösztöndíjjal... Mielőtt azonban kimennék, szeretnék legalább alapszinten megtanulni izlandiul. (Tudom, hogy nehéz, meg mindenki beszél angolul stb., de mégis.) Szóval az volna a kérdésem, hogy esetleg tud-e olyan emberről, akitől lehetne itthon, Budapesten tanulni?
Volna egy másik barátom is, akit érdekelne, szóval rögtön ketten lennénk. Az igazán ideális az volna, ha nálam az Oktogonnál lehetnének az órák, de egyébként minden megoldás érdekel.
Remélem van valami ötlete! Az online lehetőségekről, nyelvkönyvekről már tudok, most elsősorban a személyes tanítás érdekelne.
Köszönettel és üdvözlettel,
Mátyás

 

VÁLASZ, 2013-01-08

Tisztelt Dunajcsik Mátyás!

 

Magyarországon, hogy hol lehet izlandi nyelven tanulni, azt nem tudom. Ezt Ön otthon könnyebben megtalálja.

Néhány cím, ahol talán tudnának segíteni.

Budapesten az ELTE-n skandinavisztika szakon talán többet tudnak segíteni,

vagy Skandináv Ház, Budapest, Semmelweis utca 2. II. 2.

Üdvözlettel:

Szöllősi Antal

 

 

 

2012-12-19


Tisztelt Szöllősi Antal úr!

Először is szeretnék gratulálni az Archívumhoz. Értékes; értékmentő és értékteremtő munka. Nagy megtiszteltés számomra, hogy a mexikói részben jómagam is szereplek egy cikkel. Szeretném megragadni az alkalmat, s néhány további publikációmat figyelmébe ajánlani, amelyek hasonló, mexikói-magyar témakörben születtek.
Boldog, békés ünnepeket kívánok!

Tisztelettel:
Szente-Varga Mónika
 

VÁLASZ, 2013-01-08

Tisztelt Szente-Varga Mónika!
 

Minden jót kívánok az újesztendőben és köszönöm az értékes kiegészítést a mexikói-magyar oldalakra.

Sajnos kevesen gondolnak arra, hogy ennek a honlapnak így kellene működnie. Aki olyan adatot ismer, amelyik még nincs az adott országnál, és azt elküldené részemre, hogy azt tegyem föl az ungerska.se-re.

Segítsük egymást és ezzel mindenki értékes információkhoz jut!

Az Északi Magyar Archívum gyűjtését, gyarapítását, rendezését és a honlap készítését egyedül végzem, melyet a nagysága miatt nem győzöm.

Szeretném ebben az évben az egész anyagot Magyarországra vinni. Lassan már kétéve dolgozom ezen ...

... Szeretném Budapest, vagy Budapesthez minél közelebb elhelyezni gyűjteményemet, azért ilyen közel Budapesthez, hogy a főiskolások, egyetemisták, akik az emigrációval [a nyugaton élőkkel] foglalkoznak, azok azt lehetőleg könnyen, bármikor felkereshessék azt és ott kutatásokat folytathassanak.

Elsősorban egy önálló intézményben gondolkodom, amely csak a nyugati diaszpórával (emigrációval) foglalkozna.

... A gyűjtemény hazavitele esetén, remélem közös munkára és egymás segítésére is lesz lehetőség.

Tisztelettel:

Szöllősi Antal

Stockholm

 

 

 

2012-11-26


Reformártus lelkipásztor vagyok a romániai Halmiban (Szatmár megye). Az egyik hívem megkért, hogy keressem meg hozzátartozóját. A család 1924-ben vándorolt ki Brazíliába, São Paulóban telepedett le. Az édesapa neve Tóth (keresztnevét nem ismerjük), az édesanya neve: Belényi Berta, aki kb.1967-1968-ban hunyt el. A család Dabolcon lakott a kitelepedés előtt. 3 fiúk közül bizonyára él valaki, vagy ezeknek leszármazottai. Ha valami adatot vagy hírt tudnak e család felől, kérem írjanak. A kereső Balogh András Halmiból.
Köszönöm: Fodor Lajos református lelkész ; Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

 

 

 

2012-10-29


Tisztelt Címzett! Nagyon hasznos az oldakuk,gratulálok hozzá! Üdvözlettel! Kozma László

 

VÁLASZ, 2012-11-09

Köszönjük

 

 

 

2012-10-28


Tisztelt Cím!
Elnézést, hogy ismeretlenül zavarom! Én egy kis faluban élek Vác mellett, ahol 3. osztályos gyerekeket tanítok. Iskolánkba izlandi vendégek érkeznek majd november 7-én. Tartok egy bemutató tanórát, ami ének óra lesz. A gyerekekkel szeretnénk kedveskedni a vendégeknek. Szeretnénk elénekelni a Boci, boci tarka kezdetű nagyon ismert gyerekdalt izlandi nyelven, de sajnos nem találtam semmi használhatót az interneten. Ha tudnak, kérem segítsenek nekem a fordításban, és főleg a helyes kiejtésben (fonetikusan leírva a fordítást). Előre is nagyon köszönöm ha esetleg tudnak nekem segíteni!!!
Tisztelettel: Csukáné Zólyomi Zsuzsanna

 

VÁLASZ, 2012-10-29

Tisztelt Csukáné Zólyomi Zsuzsanna!

Köszönöm érdelődését, de sajnos nem tudok izlandi nyelven és fordító sem vagyok.

Amenyiben a jövőben külföldre ír, akkor ajánlatos a verset is leírni, mert így ha tudnék is izlandi nyelven, akkor sem tudnám lefordítani, mert a vers nekem nincs meg.

Én inkább az alábbi verset adnám elő magyarul.

Svédországban a svédeknél még mindig bejött a sok e betű miatt.

Kerek ez a zsemle,

Nem fér a zsebembe,

Kétfelé kell vágni,

Úgy kell megpróbálni,

Hátha beleférne.

Néhány cím, ahol talán tudnának segíteni.

Budapesten az ELTE-n skandinavisztika szakon talán többet tudnak segíteni,

vagy Skandináv Ház, Budapest, Semmelweis utca 2. II. 2.

Üdvözlettel:

Szöllősi Antal

 

 

 

2012-10-25


Köszönöm a folyóiratunkról írott megjegyzést. Én is sok sikert kívánok ehhez az Archívumhoz, nagyon hasznos, mert sok információt megtudunk egymásról.

Dancs Rózsa, Toronto

 

VÁLASZ, 2012-10-29

Tisztelt Dancs Rózsa!

Köszönöm kedves sorait. Annak csak örülni tudok, hogy lapjuk még létezik és látni, hogy milyen magyaros szeretettel szerkesztik, készítik azt.

Lapjukat interneten rendszeresen megnézem és honlapom linktárába feltettem folyóiratuk elérhetőségét.

Lapjuk megérdemli, hogy azt minél többen olvassák és így munkájukról többen tudjanak a nagyvilágban.

Tartalmas lapjukhoz és munkájához csak gratulálni tudok.

Üdvözlettel:

Szöllősi Antal

 

 

 

2012-10-12


Kedves Antal!

Nagyon örülök, hogy az ÉMA honlapja él, és hogy a rengeteg összegyüjtött anyag feldolgozásra kerül.

Én az uppsalai egyetem finnugor tanszékének doktorandusza vagyok. Kutatási témám a svédországi magyar szépirodalom feltérképezése és elemzése. Elsösorban az az anyag érdekel, amelyik a második világháború utántól napjainkig keletkezett. A magyar nyelvü irodalmi müvek mellett azonban a svéd nyelvü magyar származású írók müveivel is foglalkozom. Szeretném megkérdezni, hogy az archívumban kb mennyi 1945 után keletkezett magyar emigráns szépirodalmi mü van (amelyek könyvformátumban jelentek meg svéd vagy magyar kiadóknál)?

Munkájához eröt és kitartást kívánok! Ha bármiben tudok segíteni, írjon!

Üdvözlettel
Blomqvist Tünde

 

VÁLASZ, 2012-10-29

Kedves Blomqvist Tünde!

Levelére csak most tudok válaszolni, mert Magyarországon voltam.

A göteborgi egyetemen már több könyv jelent meg a Svédországban svédül kiadott magyar szépirodalmi művekről, amely tartalmazza az itt élő magyar szerzők műveit is. 

Svédországban már 1945 előtt is adtak ki magyarul könyvet. Az Északi Magyar Archívumban igaz vannak svéd és magyar kiadók által magyar nyelven kiadott könyvek, de hogy hány van azt sajnos nem tudom, mert a könyvek nem ilyen alapon vannak nyilvántartva.

Nagyon szép feladatra vállakozott és munkájához csak gratulálni tudok.

Üdvözlettel:

Szöllősi Antal

 

 

 

2012-09-26


Kedves Szöllősi Úr!
 

Szegeden élő nyugdíjas tanár vagyok, 73 éves. Az eszperantó mozgalom történetét kutatom és ennek kapcsán Valdemar Langlet magyarországi tevékenységét is. Erről jelent meg „Langlet és a hálátlan Budapest” című írásom. (Népszabadság. 2010-01-19. p.13. = http://nol.hu/velemeny/20100119-langlet_es_a_halatlan_budapest
Langlet 1944-es tevékenységéről már többen írtak, de korábbi budapesti tevékenysége lényegében ismeretlen. Langleték 1932-től már Budapesten éltek, de erről alig van adat. Akkori tevékenységének felderítéséhez kérem szíves segítségét.
Valdemar Langlet korábban katonapolitikával is foglalkozott. Érdekelte magyarországi helyzet is és Budapesten állítólag jó kapcsolatokat ápolt a magyar fegyveres erők néhány főtisztjével is. Ezen kívül Nina Langlet szerint Louise trónörökösné 1936-os magyarországi látogatásának minden eseményét ők, Langleték szervezték, hiszen Valdemar a „legfelsőbb körökbe” is bejáratos volt. Talán a svéd sajtóban megjelent erről valami? Nem tudom azonban ennek a látogatásnak az időpontját sem, ezért eddig semmit nem találtam ezekről az eseményekről. A látogatás időpontja vagy bármilyen adat jó lenne, mert abból kiindulva tovább kutathatnák a magyar sajtóban és másutt is.


Szíves segítségét remélve, kiváló tisztelettel
Dr. Rátkai Árpád
 

VÁLASZ, 2012-10-29

Tisztelt Rátkai Árpád!

 

Köszönöm kedves levelét. A Népszabadságos cikkjét ismerem ...

Sajnos nem csak a magyarok a svédek is elfelejtették Valdemar Langlet-et. Sőt szégyelik, hogy svéd volt.

1100 kilométer nyeregben címmel a Pesti Hírlap Vasárnapja. 1932. március 23-án jelent meg egyik cikkje. Talán több cikkje, vagy hír jelent meg róla a Pesti Hírlapban?   

Louise trónörökösné 1936-os magyarországi látogatásáról én is Langletné könyvéből tudok.

Sajnos ennek semmi svéd nyomát nem találtam. Talán privát voltak Magyarországon és nem hivatalosan.

A jelenlegi svéd király sokat járt Magyarországra vadászni (s talán jár még ma is), de hivatalosan csak egyszer volt Magyarországon és csak azt jegyzik.

Talán át kellene nézni az 1936-os Pesti Hírlapot?

Sajnos Langlet család magyarországi életéről én sem tudok sokat.

Jelenleg a svéd sajtóban nem sokat írnak Magyarországról, ha igen akkor is csak a ... svéd lapok hazudnak össze-vissza.

A két háború előtt jobb volt a helyzet mint ma.

Érdekes módon 1870-től kb. 1910-1915-ig fantasztikus milyen jó cikkek jelentek meg Magyarországról és a magyarokról.

Beszéli, olvassa az eszperantó nyelvet, mert akkor megadok pár svéd eszperetó internetes címet.

Langlet az uppsalai egyetemen került kapcsolatba az eszperantó mozgalommal.

1887-ben annak alapítójával, a lengyel szemorvos Ludvig Zamenhof-fal is találkozott.

Ez a nemzetközi nyelv megbabonázta a 19 éves Langlet-tet és több társával együtt Uppsalában egy eszperantó egyesületet alapított, amelynek sokáig ő volt az elnöke. Svédországban ez volt az első és a világon a második eszperantó egyesületet.

Amikor 1906-ban megalakult a Svéd Eszperantó Szövetség annak is Langlet lett az első elnöke. Megalapítja az első eszperantó folyóiratot, a Lingvo intenacia-t és 1895-97-ben a két szerkesztő közül az egyik ő volt.

Az eszperantó mozgalmon keresztül ismerkedett meg mindkét feleségével.

Sajnos svédül nem találtam semmit amivel segíteni tudnám munkáját.

Tisztelettel köszönti:

Szöllősi Antal

 

 

 

2012-07-10


Tisztelt Szöllősi Antal!
 

Medgyessy László vagyok Budapestről. Őszintén gratulálok hihetetlen precíz munkájához, lelkesedéséhez! Most fedeztem fel a honlapot és csodálom!
Engem Izland érdekel különösen, az ország, a nyelv is és persze az ottani magyarság is. Olvasom, hogy több izlandi tanult már Magyarországon, magyar viszont kevés jut ki oda tanulni. Kint született magyar nyelvkönyv izlandiaknak, azonban fordítva még nincs: magyaroknak izlandi nyelvkönyv! Schütz J. István egy egyetemi kísérleti jegyzete megvan, de ahhoz nincs hanganyag ill. nagyon magas színvonalú egy kezdőnek. Angolul több nyelvkönyv is van, azokból párat megszereztem már. Felmerült bennem, hogy nem lehetne-e a legalkalmasabbat az angolról lefordítani magyarra s azt az izlandi szövegekhez tenni az angol szöveg helyett? Itthon erre kiadók nem vállalkoznak a kis kereslet miatt. Bernát István professzor úr írt egy izlandi nyelvtant, amit még nem tudott kiadni, de megvan.

(http://www.bernathistvan.hu/konyvek5.htm)

Írta nekem, lehet, felteszi a honlapra ezt a 270 oldalas könyvét!
Mit tudna tanácsolni, hogyan lehetne egy kezdő, majd haladó izlandi nyelvkönyvet készíteni magyaroknak? Volna rá némi érdeklődés, s ha megjelenne, talán nagyobb lenne! Gyönyörű nyelv, gyönyörű ország és kultúra! Készülök kijutni pár év múlva...
A nyelvkönyv úgy is "kiadható", hogy online rendelhető az e-book valamennyi pénzért, s így nem kell kötetek raktározásáról gondoskodni, amit nem lehet aztán eladni... csak az venné meg, akit érdekel e-book-on s magának kinyomtathatja, avagy CD-n meg lehetne kapni védett felvételként, hogy ne lehessen másolni..
Pár hete járt itt az Izlandi Egyetem kórusa, magyarul is tudó karnagyuk Gunsteinn Olafsson, aki az Izlandi-magyar Társaság tagja is, Bp-en tanult a Zeneakadémián.
Keresem a kapcsolatokat, nyomokat és jó lenne egy izlandi nyelvkönyv magyaroknak!
Köszönöm előre is, ha válaszát elküldi!

Üdvözlettel és tisztelettel:

Medgyessy László

 

VÁLASZ, 2012-07-15

Tisztelt Medgyessy László!

 

Jó kívánságait köszönöm.

Az izlandi magyarság története csak svédországi kutatásaimnak „mellékterméke”.

Sajnos az izlandi nyelvkönyv és szótár témához sokat nem tudok hozzátenni.

Könyvkiadással és árusítással nem foglalkozunk.

Üdvözlettel:

Szöllősi Antal

 

 

2012-04-05


A Hídfő Baráti Körének kiadója után érdeklődnék, nem tudom most mi a nevük, de biztosan Önök tudnak valami elérhetőséget megadni.
Segítségüket megköszönve:
Emese

 

VÁLASZ, 2012-04-28

Kedves Emese!

 

Ilyen mint „Hídfő Baráti Körének kiadója” sohasem létezett.

A Süli József által, 1948. augusztus 20-án alapított Hídfő (1983-tól Új Hídfő) emigráns havi folyóiratnak a kiadója Süli József, majd Arányi Anna (London) és dr. Fabó László (USA) volt. A szerkesztés és nyomtatás Németországban történt. A lap kiadója egyes könyvek kiadásához anyagi segítséget kért a lap olvasóitól és így akik a könyv kiadásához hozzájárultak, azok nevét (akkor érthető okok miatt) nem tüntették fel a könyv végén, hanem mint „Hídfő Baráti Köré”-nek kiadásaként jelent meg.

Hasonló „...Baráti Körök”, majd minden nyugati országban léteztek valamilyen formában, ahol nagyobb létszámmal laktak magyarok.  

Tisztelettel:

Szöllősi Antal

 

 

 

2012-04-04


Tisztelt Szöllősi Antal úr!

 

Elnézését kérem, hogy ismeretlenül keresem fel. Olvastam honlapját (...) engedje meg, hogy gratuláljak azért a hatalmas munkáért, amit végzett, ami nem egy ember, hanem egy egész intézmény munkája kellene, hogy legyen. Sokszor nem értem a magyar államot, hogy miért nem veszi kézbe ezeket a kutatásokat. Szóval az Ön gyűjteménye elképesztően csodálatos. (...)

Amint azt a könyvemből is olvashatja, én az erdélyi emigrációs sajtót szeretném összegyűjteni. Mindent, ami Erdély határain kívül született és Erdélyről szól. Egy néhány ilyen kiadványt olvastam az Ön által összegyűjtött folyóiratcímekben is. Kérdésem, kérésem ... hogy hogyan lehetne ezekről másolatot kapni... vagy CD lemez formájában...Természetesen nem ingyen kérem. Amennyi az ára abban megegyezünk és kifizetem akár forintban, akár svéd koronában. Ha esetleg dupla szám van akkor azt is szívesen kifizetem, vagy csere formájában megegyezünk.

Elsősorban az volna a kérésem, hogy írja meg, hogy az alábbi lapokból milyen számok vannak meg? Ez azért lenne jó tudni, mert az itteni könyvtárakban is egy néhány szám megtalálható. Ezzel ki tudnám iktatni a párhuzamosságot, hogy egy szám ne kétszer legyen meg. (...)

Kedves Szöllősi úr! Az sem baj, ha valamilyen okból nem tud segíteni. Csak arra az egyre kérem, hogy akkor egy e-mailben írja meg. Sajnos nagyon sok rossz tapasztalatom van ilyen téren, ezért kérem, hogy válaszoljon.

A könyvet fogadja szeretettel.

Tisztelettel:

Spaller Árpád

 

 

VÁLASZ, 2012-04-28

Tisztelt Spaller Árpád!

 

Köszönjük érdeklődését a Nyugati Magyarságról.

 

Írja, hogy nem érti „a magyar államot, hogy miért nem veszi kézbe ezeket a kutatásokat”.

Figyelmébe ajánlom a magyar emigráció egyik legfantasztikusabb írónőjének írását honlapunkon, a Tanulmányok rovatban, Saáry Éva: Emlékeztető-jét... és nem kis embereket említ: Márai Sándor (1900-1989), Cs. Szabó László (1905-1984), Tollas Tibor, (1920-1997), Wass Albert (1908-1998), Mózsi Ferenc (1947-2007), stb. stb., de inkább olvassa el honlapunkon Saáry Éva fantasztikus észrevételét.

 

Talán a jelenlegi vezetésnek is fontosabb a Tom Lantos Intézet (2011. június 28.-tól), Habsburg-kori Kutatások Közalapítvány és a Habsburg Történeti Intézet, mint egy Emigráns!? Intézet és Múzeum esetleges létrehozása.

A Lakiteleki Alapítvány Emigráns Gyűjteménye talán alkalmas lenne erre, de Budapestről (kocsi nélkül) megközelítése körülményes és egy szegény egyetemistának pár napi lakiteleki kutatás költséges (utazási költségek, szállás, étkezés,stb.).

Ezért praktikusabb lenne Budapest valamelyik  peremkerületében, vagy Budapesttől 20-30 km-re lévő városban, faluban. Sok helyen található bezárt iskola, mozi, volt középület, stb., ahol ezt meg lehetne oldani, még akkor is ha az épület részben felújításra szorulna. Mivel Magyarországon majd minden Budapest központú, így a kutatók, egyetemisták, érdeklődők, stb. idejüknek megfelelően bármikor fel tudnák keresni az esetleges „emigráns” intézetet, múzeumot.

 

Romos épületek-területek több is található Magyarországon az ELHAGYOTT ÉPÜLETEK HONLAPJÁN.

bco.gportal.hu/gindex.php?pg=27839213

Megoldás talán lenne.

 

Az Ön által említett lapok még nincsenek az Északi Magyar Archívumban földolgozva, ezért azokról jelenleg lehetetlen másolatot kapni. Nem pénz kérdése, idő kérdése.

Javaslom, hogy keresse fel a Széchenyi Könyvtárt és a Petőfi Irodalmi Múzeumot, amerikai folyóiratok ügyében a Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár Vasváry-gyűjteményét (Szeged, Dóm tér 1-4.).

Amennyiben otthon nem találja meg amit keres, akkor újból keressen meg.

Küldött könyvét köszönöm és azt az Északi Magyar Archívum könyvtárában helyeztem el.

További munkájához sikereket kívánva üdvözli.

Szöllősi Antal

 

 

2012-03-08        21:25


Antológia Kiadó és Nyomda, Lakitelek

 

Kedves Szöllősi Antal!

 

Bocsánatot kérek, hogy talán ismeretlenül zavarom, sok mindent tudok Önről,

és talán én sem vagyok teljesen ismeretlen arrafelé…

 

Nemrég láttam a Duna TV-ben a riportműsort, pontosabban csak a közepétől láttam,

lélegzetelállító mindaz, ami ott a gyűjteményben van! De mi lesz vele?!...

 

A címét Saáry Évától kaptam meg, külön a lelkemre kötötte, hogy feltétlenül vegyük fel a kapcsolatot…

 

(...) közel 180 saját kiadású kötetünk jelent meg eddig, benne kb. 30 nyugati magyar író műve

Tollas Tibortól Juhász Lászlón át Tunyogi Csapó Gáborig, Borbándi Gyuláig,

Nagy Alajosig, Saáry Éváig és Vadnay Zsuzsáig…

(...) 

tisztelettel üdvözli: Agócs Sándor

 

Részlet a válaszlevélből.

Kedves Agócs Sándor!

 

Köszönöm levelét. Tevékenységükről / tevékenységéről tudok.

...a távolság ellenére (ha nem is mindent), de tudom mi történik Önöknél.

 

Az Északi Magyar Archívumnak honlapjának főoldalán meg tudja nézni a teljes riportműsort.

 

www.ungerska.se

 

A honlapon egyelőre csak kb. 4-500 oldal van fenn a honlapon. A terv 6-7 ezer oldal, amely sajnos tovább tart mint gondoltam.

Az oldalak feltöltése 2011. december 1-e óta folyamatos.

Három hónap alatt több mint tízezren nézték meg az ungerska.se-et.

(Féléve még azt sem tudtam, hogyan kell honlapot készíteni. A honlap vázát innen 400 km-re készítette el ingyen egy fiatal erdélyi magyar. Én csak a szöveg felrakásához értek egyelőre, pedig pl. majd ötezer fotó található az Archívumban.)

 

Az Ön által említett legtöbb írót személyesen is ismertem és az élők közül legtöbbjükkel kapcsolatban vagyok valamilyen formában.

 

Az hogy, az Északi Magyar Archívummal mi lesz nem tudom. Elképzelésem lenne.

Azonban az tény, hogy a magyarországi politikusokat nem nagyon érdekli a Nyugaton élő magyarság (az emigráció) sorsa, munkássága.

Az is tény, hogy vannak Magyarországon olyan magán személyek, akik szívükön viselik és próbálnak  tenni is valamit értünk.

Ez azonban – talán – állami feladatnak kellene lenni...

 

Több, az Antológia Kiadó által megjelentetett könyv megvan az Archívumban. Az említett Saáry-Vadnay kötet is.

Azonban ezt az Antológia Kiadó által kiadott könyvet 2011-ben Budapesten majdnem lehetetlen volt beszerezni. Sok telefon, csak több napi utánjárás után tudta azt feleségem tavaly megvenni Budapesten.

[Persze a nyugati gagyi könyveket (sokszor azt is borzasztó fordításban) minden utcasarkon árusítják.]

(...)

A kérdés lassan már csak az, hogy az Északi Magyar Archívum minek és kinek van?

Volt, vagy van értelme amit eddig csináltam?

(...)

Ismeretlenül tisztelettel köszönti:

 

Szöllősi Antal

 

 

2012-02-29        07:38 


Üdvözlöm munkájukat, csak most értesültem ezen oldal létezéséről. Az lenne a kérdésem, hogy hírlevél működik-e Önöknél, ha igen, akkor szeretnék feliratkozni rá!
 

Köszönettel. Bognár Ferenc

 

Válasz, 2012-02-29

Tisztelt Bognár Ferenc!

 

Az Északi Magyar Archívumnak jelenlenleg nincs hírlevele.

Amennyiben érdekli a honlapon található anyag, javasoljuk, hogy hetente vagy havonta nézze meg honlapunkat.

A Főoldalon a Bővítési Naplóban figyelemmel követheti a honlap alakulását, bővítését.

Köszönjük érdeklődését.

 

Tisztelettel:

Szöllősi Antal

 

 

2012-02-21       13:00 


Tisztelt Cím! Kedves Szőllösi Antal Úr!

Nagy érdeklődéssel néztem a nemrégen a Duna Tv-n sugárzott adást, melyben ennek a gyűjteménynek a történetéről, a feldolgozás folyamatáról, nehézségeiről szólt. Ez a páratlan gyűjtemény igen nagy kincs és aziránt érdeklődök, hogy az itthoni elhelyezéssel (feldolgozás és kutathatóvá tétel) kapcsolatosan van-e végleges döntés.
Én az ELTE egyik könyvtárának főkönyvtárosaként érdeklődnék, elképzelhetőnek tartaná esetlegesen a mi intézményünket, mint befogadó helyet - mert ha igen, akkor az illetékeseknek itthon felhívnám e páratlan értékű gyűjteményre a figyelmüket.
Kérem, ha lehetséges írja meg – a műsorban elhagnzott, de nem tudtam felírni a nevet – az e témával itthon foglalkozó illetékes személy (hivatal) nevét.

Tisztelettel:

 

dr. Varga Gáborné
főkönyvtáros
ELTE BTK

 

Válasz, 2012-02-23

Tisztelt dr. Varga Gáborné!

 

Köszönöm, hogy időt szakított a műsor megtekintésére.

Így láthatta és részben megismerhette az Északi Magyar Archívum gyűjteményét.

Sajnos, sok minden kimaradt, de szépen megoldották a szerkesztők.

 

Részlet a leveléből:

„Kérem, ha lehetséges írja meg - a műsorban elhangzott, de nem tudtam felírni a nevet - az e témával itthon foglalkozó illetékes személy (hivatal) nevét.”
Ez a műsorban nem került említésre. Ilyen hivatalról, amelyik csak a nyugaton élő magyarokkal (emigrációval) foglalkozik nem tudok. Sok személy és intézmény, pár hivatal foglalkozik a külföldön élő magyarokkal, azonban az össze van kapcsolva a határokon kívül élő magyarsággal. Így a nyugaton élő magyarok története, kulturális élete, stb. háttérbe szorul.

 

Szegeden létezik egy az Északi Magyar Archívumhoz hasonló gyűjtemény, a Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtárban, ahol kitűnő munka folyik és azt a „Vasváry Collection Newsletter” internetes tájékoztatójában közlik.

A Petőfi Irodalmi Múzeumban is fantasztikus munkát végeznek és tudtommal Önöknél is van ilyen kutatás.

Lakiteleken van a Lezsák-féle „Emigrációs Gyűjtemény és Könyvtár”. Vezetője, Lezsák Sándor leánya, Molnárné Lezsák Anna. Legnagyobb hátránya, hogy nehezen lehet megközelíteni.

Mint ezekből is kitűnik a nyugati magyarságról kisebb-nagyobb gyűjtemény több helyen létezik.  

A Hadtörténeti Intézet és Múzeum már 1992-ben szívesen átvette volna az Északi Magyar Archívum gyűjteményét.

1999-ben az Országos Széchényi Könyvtár egyik főigazgatója járt nálunk, azonban őket csak az emigráns könyvek, folyóiratok érdekelték volna.

 

A gyűjtemény hazavitelével és a feldolgozás folytatásáról, annak kutathatóvá tételéről egyelőre csak elképzelésem van, végleges döntés nincs. Ez részben függ a magyarországi hozzáállástól, érdeklődéstől. Az Északi Magyar Archívum gyűjteményének akár svéd vagy magyar intézményben való elhelyezése jelenlenleg nem aktuális, a felajánlott önzetlen segítségét ezúton is köszönöm.

 

Tisztelettel:

 

Szöllősi Antal

 

 

2012-02-19      08:56


Hej!

Tegnap megnéztem a Duna TV-ben a kisfilmet az Északi Magyar Archívumról.
Lenyűgöző és tiszteletreméltó az a munka, amit végeztél, végeztetek az elmúlt évtizedekben.

Ehhez csak szívből tudok gratulálni.
Én januárban megpályáztam a Balassi Intézet egyik ösztöndíját, melynek témája a  svédországi magyar emigráció kulturális, közösségteremtő szerveződésének feldolgozása.

Az eredményről csak áprilisban értesülök. Ha lehetséges, ehhez a munkához kérném majd segítségedet.
Mivel én Svédországban élek, segíteni szeretnék Neked a munkádban.

Említetted a digitalizálás lehetőségét.

Én szívesen segítek ebben, azaz vállalnám, hogy időközönként Karlstadból elmennék Hozzád és szkennelném- saját PC-vel- azokat az anyagokat, melyeket kijelölsz. Majd ezeket lemezre menteném.

Várom válaszod,
Üdvözlettel
 

Attila Palancsa

 

Válasz, 2012-02-20

Tisztelt Palancsa Attila!

Köszönöm a gratulációdat és hogy időt szakítottál a műsor megtekintésére.

A Balassi Intézet eredményhirdetése után térjünk vissza a tárgyra.

A műsorban az archívum anyagának katalogizálásáról beszéltem.

Az Északi Magyar Archívum digitalizálása jelenlenleg nem aktuális,

a felajánlott önzetlen segítségedet ezúton is köszönöm.

Üdvözlettel:

Szöllősi Antal

 

 

2011-12-12       13:54 


Tisztelt Szerkesztők!
Láttam az oldalukon a Norvégiával kapcsolatos könyvek között, Dobrovits Mátyás: Norvég partokon című kiadványát, ezzel kapcsolatban érdeklődnék, hogy hol lehetne megtekinteni a könyvet. Dobrovits Mátyás anyai dédnagyapám, ezért érdekelne.
Segítségüket előre is köszönöm.
Üdvözlettel: Szeles Tibor

 

Válasz

Érdeklődjön Budapesten az Országos Széchényi Könyvtárban

(Budapest, Budavári Palota „F” épület), központi telefon: (1) 224 37 00.  

 

 

2010-05-01       02:39


Tisztelt Szöllősi Antal!

Amerikai történész vagyok és egy tanulmányt írok Manovill Alfredről. A nagybácsija Manovill Samu vol és látom, hogy ön már írt róla:
http://hirado.smosz.org/index.php?option=com_content&view=article&id=128

Ismerem a Manovill Samu könyvet és az Aftonbladet cikkeit, de mást nem tudok róla. Nem tudja esetleg, hogy hol lehet találni több részleteket a stockholmi, pedig a temesvári életéről?

Előre köszönöm szépen,

Michael L. Miller
Central European University
Budapest, Hungary

 

 

Részlet a válaszból.

 

Tisztelt Michael L. Miller!

Egy 1999-ben kiadott könyvemben is írtam Manovill Samuról
          (Szöllősi Antal: Magyarok Svédországban 1956-ig.
          Stockholm: Ungerska arkivet, 1999 – 80 p. ; Manovill – p. 31-34)

A kérdés az, hogy a stockholmi Manovill Samu ugyan az a Manovill Miksa, aki Temesváron élt és ott halt meg 76 éves korában 1899. szeptember 18-án.


1. Manovill Samu vagy Sámuel, kereskedő.
Manovill Alfréd édesapja Manovill Sámuel kereskedő volt.

 

2. Manovill Miksa, orvos.
Pár évig a Stockholmban élt, Manovill Samu (Sámuel?) honvéd főhadnagy volt, aki 1849-ben Komáromban Klapka hadseregében szolgált. 1850-1852 között Stockholmban lakott, ahol (a ma is létező Aftonbladet-nél), mint újságíró kereste kenyerét, de volt nyelvtanár és kereskedelmi ügynök is. Stockholmban Manovill értesítést kapott Magyarországon élő felesége haláláról, s ekkor elhatározta, hogy elhagyja Svédországot. 1853-ban már Észak-Amerikából írt svéd barátainak, megköszönve azt a segítséget, amelyet a svéd néptől kapott. New Yorkban telepedett le, ahol üzleti vállalkozásba fogott. 1897-ben halt meg, 40 millió koronát hagyva magyarországi rokonaira? - írja Birger Schöldström


Ezzel szemben Szinnyei József mást ír.
Manovill Miksa, orvosdoktor, 1848-1849. ezredorvos, pápai (Veszprém m.) származású, középiskolai tanulmányait ott, majd Pesten és Bécsben végezte. 1847-ben a pesti egyetemen nyert orvosdoktori oklevelet. 1848-49-ben részt vett a szabadságharcban, hadnagy volt és Komáromba osztották be a Klapka seregébe; a szabadságharcz után besorozták az osztrák hadseregbe, mint ezredorvost, 1853-ban Theresienstadtba került, hol a magyar politikai rabok mellé helyezték, kiknek sorsán egészségügyi kifogásokkal sokat könnyített. Később Szebenben lakott, majd Pesten és 1869 körül mint magánzó Temesvárt telepedett le, hol 1899. szept. 18. meghalt. …

 

…Vasárnapi Újság (Budapest), 45. évfolyam, 48. szám. 1899. november 26. 

A szabadságharc több vitéz katonája hunyt el ismét a legutóbbi napokban: Dr. MANOVILL MIKSA, a szabadságharcban ezredorvos, ki Klapka mellett a komáromi várban teljesítette kötelességét, aztán ezredorvosnak sorozták be az osztrák hadseregbe, s mint ilyen Theresienstadtban a magyar politikai rabok, (Duschek volt pénzügyminiszter, báró Vay Miklós is ott volt) mellé osztották be, majd Szebenben, Budapesten, hosszabb idő óta pedig Temesvártt élt, ahol 76 éves korában hunyt el. ...
 

...Göteborgs Handels- och Sjöfarts Tidning.

Ennek göteborgi újságnak munkatársa volt vagy írtak róla, de melyik évben? ...
 

...Az Aftonbladetben 1906. január 27-én Birger SCHÖLDSTRÖM írt róla...

 

...Most az a kérdés ki volt Stockholmban; Manovill Sámuel vagy Manovill Miksa?
Manovill Sámuel Manovill Alfréd apja, Manovill Miksa a nagybácsi vagy apja? Két személy vagy egy személyről van szó?

Át kell nézni 1849 őszén Komáromban szolgáló katonák névsorát. Pl. Hadtörténeti Múzeum, Budapest.
Egyes források szerint hadnagy, majd a magyar hadsereg első utász zászlóaljának főhadnagya. Svédországi útja előtt Marrus E. álnéven mint kereskedő tartózkodott Németországban (Poroszország) és Angliában is...

...Mivel Németországban, Angliában és Stockholmban is kereskedő volt lehett, hogy Manovill Alfréd édesapjáról van szó?

Ha valami nem tiszta, vagy kérdése van ezzel kapcsolatban, írjon!

Munkájához sok sikert kivánva üdvözli:

Szöllősi Antal
Ungerska arkivet, Stockholm
http://www.ungerska.se

 

Az oldal folyamatos változás alatt áll!  

 

 

 

 

 

 

 

 


 

 

 

 

 
Északi Magyar Archívum. Felelős szerkesztő: Szöllősi Antal.
Copyright © 2011 Szöllősi Antal, Ungerska arkivet (Északi Magyar Archívum).
All Rights Reserved.