1280251
Ma
Tegnap
A héten
Múlt héten
Ebben a hónapban
Múlt hónapban
Összesen
995
389
3990
1271140
11987
20288
1280251

Te IP-címed: 54.224.168.206
2017-11-19 20:29

Vatikán-magyar lexikon

2017. május 06. szombat, 23:15
Írta: Szöllősi Antal

 

 

 

 

 

Írta (gyűjtötte és összeállította): Szöllősi Antal

 

 

 

VATIKÁN–MAGYAR  LEXIKON

 

Mottó:  Ezt a munkát csak elkezdeni lehet, befejezni nem! 

 

 

Rövidítések

Az Északi Magyar Archívum honlapján előforduló rövidítések és a felhasznált irodalom jegyzéke.

 

 
 

Ez az oldal  folyamatos adatfeltöltés, szerkesztés alatt áll!

Az oldal utolsó módosítása: 2017. május 29.

 

 

 

 
 
 
A

APOR Gábor, altorjai, báró
(Sepsikőröspatak, Háromszék vm., 1889. november 7. – Róma, 1969. február 12.) diplomata, rendkívüli követ, és meghatalmazott miniszter.
A bécsi konzuli akadémiát 1913-ban végezte. 1918-ban külügyi szolgálatba lépett, attasé lett a berlini osztrák-magyar követségen. A Tanácsköztársaság idején internálták (1919. április–július), szabadulása után 1919-ben visszatért Erdélybe. 1921-től külügyi szolgálatot teljesített, Varsóban (1921–1923) követségi titkár, majd tanácsos, 1925-től Párizsban tanácsos, 1927-től Budapesten külügyminisztérium politikai osztályának vezetője volt, majd a bécsi (1934–1935) követség vezetője, hazatérte után 1935-től a külügyminiszter állandó helyettese. 1938. december 24-től –  1944. márciusa között vatikáni magyar követ. Magyarország német megszállásakor lemondott állásáról, és Rómában állomáshelyén maradt. A Szuverén Máltai Lovagrend meghívta tagjai közé, 1952-ben a rend nagykancellárjává nevezték ki, tisztségéről egészségi állapota miatt (1958) lemondott. 1964-1969 között a rend római követe. A Szent István Alapítvány alapító tagja és a Külföldi Magyar Actio Catholica elnöke volt. Írásai a római Katolikus Szemlében jelentek meg.
 
 
B

BÁNCSA István : Báncsai, Báncha, Váncha, Vancsa
(? – Róma, 1266. vagy 1268. július 10.): esztergomi érsek, az első magyar bíboros.
1238 és 1240 között váci és titeli prépost volt, és IV. Béla kancellárjaként szolgált. 1240-42 között váci megyés püspök volt. 1241-ben a király követségbe küldte II. Frigyes (1194-1250) német-római császárhoz és IX. Gergely (1167?-1241) pápához, hogy a tatárok ellen katonai segítséget kérjen, de nem járt sikerrel. A muhi csatavesztés (1241. április 11-12.) után Dalmáciába ment a királyhoz, aki 1242-ben Dalmácia kormányzójává nevezte ki.
1252 márciusában (más források szerint még 1251 decemberében) a pápa Palestrina (ma: Olaszország) püspökévé és bíborossá nevezte ki. Ezzel Báncsa lett az első magyar bíboros. Ezután 1253-tól pápai követként szolgált Magyarországon és Szlavóniában.. 1254-ben részt vett IV. Sándor (1199-1261) pápa megválasztásában. 1261-ben nem vett részt IV. Orbán (1195?-1264) pápa megválasztásában, hanem Magyarországon maradt és közvetített a IV. Béla (1206-1270) és fia,  István (1239-1272) közötti viszályban. 1264-65-ben részt vett IV. Kelemen (1202?-1268) pápa megválasztásában, majd annak halála után részt vett az 1268-71-es (az egyház történetében a leghosszabb) pápaválasztáson is, de meghalt, mielőtt X. Gergelyt (1210-1276) megválasztották volna. Aláírója több pápai bullának is.
Haláláig Rómában képviselte a magyar egyház ügyeit, az ágostonos remeték protektora lett, s nagy része volt a rend megszervezésében. Képe a chartres-i Notre Dame-kápolna részére ajándékozott üvegablakon ma is látható. Váci pecsétje 1244-ből maradt fenn.
A római Santa Balbina bazilikában temették el. Ez ma Erdő Péter (1952–) bíboros érsek címtemploma.
 
BERZEVICZY Albert, berzeviczei
(Berzevice, Sáros vármegye, 1776. – Berzevice, 1859. augusztus 20.): hungarikakutató, naplóíró.
1818-20-ban beutazta szinte az egész Habsburg-birodalmat és Nyugat-Európát (Anglia, Belgium, Franciaország, Hollandia, Németország, Olaszország, Svájc). Utazásairól német nyelvű naplót írt. Jelentősek – főként a Vatikánban folytatott – hungarikagyűjtései.
Irodalom: ÚjMIL 2000
 
BOÉR Miklós
(Szeged, Csongrád vm., 1914. április 30. – Sau Paulo, Brazília, 1987. május 7.) katolikus pap,
újságíró, egyetemi tanár.
Katolikus lelkész
1948-ban Olaszországba, 1950-ben Brazíliába emigrált.
A Római Magyar Kurír (Róma: 1948. december 1. – 1950.) a magyar lelkészség rendszertelenül megjelenő, stencilezett értesítőjének szerkesztő volt.
Irodalom: Nagy 2000:113.
 
 
C

CAJETAN, Thomas : Tommaso de Vio Gaetani Cajetan
(Gaeta, 1469. február 20. – Róma, 1534. augusztus 9.) olasz (nápolyi) bíboros, dominikánus szerzetes, filozófus, teológus.
1508-ban a Domokos-rend generálisa lett, 1517-ben bíbornok. 1518-ban  az augsburgi birodalmi gyűlésen eredménytelenül igyekezett Luthert kibékíteni a katolikus egyházzal. 1523-24-ben, mint pápai legátus  Magyarországon működött a török elleni hadjárat megszervezésén.
A keresztény humanizmus kiváló képviselője volt. Aquinói Szent Tamás műveinek egyik legjobb magyarázója. 
Irodalom: UJL (1938)5-6:1205.
Interneten:  Cajetan de Vio  Magyar   Latina   Italiano   Deutsch   English
 
III. CALLISTUS pápa : Calixtus; eredeti neve:  Alonso de Borja v.Borgia
(Játiva, Valencia m., 1378. december 31. – Róma, 1458. augusztus 6.): V. Miklósutódaként a történelem 209. pápája 1455. április 8-tól haláláig.
A török veszedelem ellen európai koaliciót akart alakítani, de eredménytelen¨l.1456-ban hathatósan támogatta Magyarországot is a török ellen.
1456. június 29-én kiadta az úgynevezett Imabullát, amelyben a pápa elrendeli a déli harangszót minden keresztény egyházmegyében. A naponta megszólaló harang imára szólította a keresztényeket, hogy ezzel kérjék a török ellen harcoló seregek győzelmét.
Irodalom: UIL (1937)5-6:1211.
Interneten:  Callistus, III.  Latina   Magyar   Italiano   English   Deutsch   Français
 
Cavagliai Szent István Magyar Intézet
Cavagliai Magyar Intézet (CMI) Olaszország, 1902-1913: a Szalézi Társaság kisszemináriuma magyar jelöltek részére.
 
COLLEGIUM GERMANICUM-HUNGARICUM
Német-Magyar Kollégium
Róma: 1580. április 13.–: a Collegium Germanicum és a Collegium Hungaricum egyesítésével létrehozott, pápai, jezsuita vezetés alatt álló papnevelő intézet a német nyelvterületről és Magyarországból érkező növendékek számára.
 
COLLEGIUM HUNGARICUM
Róma: 1579. április – szeptember 11. ; magyar papnevelő intézet.
Interneten:  Collegium Hungaricum
 
CZOBOR Márton, czoborszentmihályi
Királyi főkamarásmester, Bodrog vármegye főispánja. 1505-ben jelen volt a rákosi országgyűlésen, több küldetében járt a pápánál és szultánnál.
Irodalom: UIL (1937)7-8:1581.
 
CZAICH Árpád
(1866 – ?): történész.
A vatikáni könyvtárban végzett egyháztörténeti kutatásokat.
Irodalom: UIL (1937)7-8:1577.
 
CÍMTEMPLOM
 
 
E

Elvándorlók és Úton Lévők Lelkipásztori Gondozásának Pápai Tanácsa
A római kúriának a hazájuktól huzamosan távollévők lelki gondozására alakított szerve.
A probléma nagyobb súllyal a II. világháborúután jelentkezett. XII. Pius p. 1952: aKonzisztoriális Kongregáció mellett hozta létre azEmigránsok Tanácsát, majd aTengerészek Apostolkodásának Művét. 1958: e kongr-ra bízta a repülősöket és repülőn utazókat. - VI. Pál p. 1965: ugyanazon kongr. mellett szervezte meg a nomádok és az állandó lakóhely nélkül élők titkárságát. 1967: a Klérus Kongr-ban nyitott külön hivatalt a turisták gondozására. - 1970. III. 19: Apostolicae Caritatis motu propriójával a →Püspöki Kongregáció alá rendelve a különböző hivatalokat létrehozta az Úton Lévők és Elvándorlók Lelki Gondozásának Pápai Bizottságát. Feladata az „úton lévők” (a kivándorlók, menekültek, tengerészek és repülősök, kamionosok, nomádok, vendégmunkások, zarándokok, turisták, idegenben dolgozók, akik huzamosabban hazájukon kívül tartózkodnak) lelki gondozása, e lelkipásztorkodás tanulmányozása.
Irodalom: Magyar Katolikus Lexikon

 

 

F

FRAKNÓI Vilmos : 1874-ig Frankl Vilmos
(Ürmény, Nyitra vm., 1843. február 27. – Budapest, 1924. november 20.) történetíró, váradi kanonok, arbei címzetes püspök, a MTA titkára.
Rómában magyar történeti intézetet, majd magyar művészházat alapított.
 
 
J

JUHÁSZ Vilmos : 1922?-ig Haas : William Juhasz
(Budapest, 1899. augusztus 2. – New York, 1967. szeptember 29.) kultúrtörténész, író, újságíró, szerkesztő, műfordító, egyetemi tanár. Kutatási területe: a kereszténység előtti idők összehasonlító vallástörténete.
1949-ben Steven Koczak amerikai diplomata segítségével családjával Bécsbe, majd Salzburgba menekült.
1950-ben megbízást kapott, hogy a vatikáni szentévi kiállítás vasfüggöny mögötti nemzeteket ismertető részének rendezésében közreműködjék. Olaszországi tartózkodása alatt egyszersmind társszerkesztője volt a Katolikus Szemlének. A szentév elmúltával,  1951-ben az Amerikai Egyesült Államokba emigrált, és ott New Yorkban telepedett le.
[Születésének dátumának Borbándi Gyula, a Magyar Katolikus Lexikon, augusztus 21-et, Nagy Csaba, az angol Wikipedia, augusztus 30-át adja meg.]
Irodalom:  Borbándi (1992):173-174. ; MKL (2000)5:961-962. ; Nagy (2000):455. ; ÚIL (1939)13-14:3566. ;
Lelőhely: ÉMA (AML J)
Interneten:  Magyar   English
 
JULIANUS barát
Irodalom: ÚjMIL 2000:1005

 

 

K

KAPOSY József : 1881-ig Klein, 1919-ig Kaposi
(Zalaapáti, Zala vm., 1863. február 25. – Budapest, 1922. november 8.) katolikus áldozópap és hitoktató, író, lapszerkesztő, irodalomtörténész.
Már papnövendék korában négy nyugati nyelvet megtanult. 1884–1887 között Károlyi Gyula gróf gyermekeinek volt oktatója, velük hosszabb utazásokat tett Németországban, Franciaországban, Svájcban, Belgiumban, rövid tanulmányúton járt Olaszországban is. 1885-ben pappá szentelték.
X. Piusz pápa 1904-ben titkos kamarási címmel tüntette ki.
Irodalom: Magyar Katolikus Lexikon
 
Kivándorlók és Utazók Lelkipásztori Gondozásának Pápai Tanácsa
olaszul:  Pontificium Consilium de Spirituali Migrantium atque Itinerantium Cura
 
 
L

LÁSZAI János : névvariánsai: Johannes de Lazo; Lázói János; Lazó; Lazói; Laszói; Lazynus; Lazimus (
(Lászó, Torna vm., 1448 – Róma, 1523. augusztus 17.) erdélyi főesperes, humanista költő, apostoli gyóntató.
1483-ban mint zarándok Jeruzsálembe utazott. Fábri Felix, ulmi szerzetes, akivel együtt utazott vissza Jeruzsálemből a pusztai utakon Egyiptomba, följegyezte róla, hogy a Sinai-hegyen Szent Katalin templomában, akkori versekbe foglalt imát szerkesztett a német zarándokok és lovagok társasága (melybe ő is felvétetett) dicsőségére "denn er ein grosser Poet und Orator ist"; innét Lazónak címe is okiratainkban: Venerabilis Magister. Kairóban fogságba került, de pártfogóinak segítségével kiszabadult. Hittérítőként működött és a magyar mamelukokat visszatérítette a keresztény vallásra.
1496-ban már ismét Erdélyben működött. 1500-ban zarándokutat tett Rómában.
1518 elején, meghívás folytán, Rómába utazott, ahol pestisjárványnak esett áldozatul, és mint a magyarok gyóntató atyja hunyt el 1523-ban, életének 75. évében.
Sírja a Santo Stefano Rotondo templomban található.
Interneten:  Lászai    Magyar    Italiano    PIM        
 
 
M

Magyarok Nagyasszonya kápolna
A jubileumi szentmisét a Vatikánban dolgozó Kovács Gergely atya, pápai káplán, a Kultúra Pápai Tanácsának irodavezetője mutatta be. A Magyarok Nagyasszonya kápolnában tíz éve minden kedd reggel magyar nyelven mutatunk be szentmisét.
Ez eddig 514 misének felelt meg, amelyeket több mint 1500 pap celebrált, és 12 ezer hívő vett részt rajtuk: Rómában és Olaszországban élő magyarok, Erdélyből, a Vajdaságból és a Felvidékről, valamint a világ számos más országából, többek között Angliából, Argentínából, Ausztráliából, Németországból, Norvégiából és Svédországból érkező magyarok, közölte a különböző olasz városokban élő magyar közösségek lelki gondozójaként ismert Németh László atya, a római Szent István Alapítvány elnöke.
Az 1980-ban épített vatikáni magyar kápolna annak az egykori magyar zarándokháznak és kápolnának az utódja, amelyet még Szent István korában emeltek a Szent Péter-bazilika mellé. Ezeket 1776-ban lebontották. A Szent Péter-bazilika altemplomában található nemzeti kápolnák sorában a magyar esik a legközelebb a főoltárhoz.
A Magyarok Nagyasszonya kápolna oltáránál a Madonna és Szent István szobra áll, Varga Imre szobrászművész alkotásai. A kápolna falát díszítő magyar szentek és boldogok domborművei közül a két legutolsó az 1997-ben boldoggá avatott Apor Vilmos püspököt és a „szegények orvosát”, a 2003-ban boldoggá avatott Batthyány-Strattmann Lászlót ábrázolja.
 
MÁRTON Lajos Hugó
(Zetelaka, 1913. október 3. – Róma, 2007. november 2.) premontrei szerzetes.
1947-ben került Rómába.
 
 
 
N

NÉMETH László Imre
(Budapest, 1956. december 11. – ) rektor, olaszországi magyar főlelkész, a római Szent István Alapítvány elnöke.
 
NYÁRY József
(Szeged, Csongrád vm., 1860. október 14. – Kecskemét, 1889. február. 20.): gimnáziumi tanár.
1887 telén a II. zarándoklattal Rómában járt.
Műve: Olaszországi emlékek. A II. magyar zarándoklat élményei.Temesvár, 1888.
 
 
P

PÁPAI MAGYAR INTÉZET
 
PÉTERFFY Gedeon
(Budapest, 1912. augusztus 7. – South Bend [USA], 1993. szeptember 27.) katolikus plébános, pápai kamarás, igazgató, cserkészvezető, szerkesztő.
1936-ban Esztergomban szentelték fel.
Szálasi Ferenc gyóntatója, akit zárkájában (Andrássy út 60.) többször felkeresett.
Olaszországba távozott és ott a Pápai Magyar Intézet (Róma) igazgatója, és a Római Magyar Kurír (1950) szerkesztője volt.
1951-ben az Egyesült Államokba emigrált,1951-1980-ig South Bend plébánosa.
Irodalom: Nagy 2000:788.
 
PETTKÓ Béla, alsópetőfalvi
(Lugos, 1863. június 9. – Budapest, 1942. február 23.) történész, levéltáros.
Az Országos Levéltár tisztviselője volt. Hosszabb ideig végzett kutatásokat a vatikáni levéltárban.
 
PISO Jakab
(Medgyes, 1470? – Pozsony, 1527.) jogi doktor, apostoli protonotárius, a pécsi Szent János egyház prépostja, II. Lajos nevelője és titkára, koszorús költő, szónok és államférfi a 16. század első felében. A Dunai Tudós Társaság tagja volt.
Királyi követként megfordult II. Gyula pápánál Rómában. Rotterdami Erasmust már 1509-től kezdve bizonyíthatóan ismerte, később levélváltásukat Erasmus levélgyűjteményében is kiadta. Erasmus őt tartotta a legtöbbre magyarországi levelezőtársai közül. Latin versei a Janus Pannonius utáni magyar humanista költészet legszellemesebb és legegyedibb darabjai közé tartoznak.
Irodalom: ÚIL (1941)19-20:5108.
 
 
R

RÓMAI MAGYAR AKADÉMIA : latin: Collegium Hungaricum Róma
ACCADEMIA D'UNGHERIA
Róma: [1895] 1927:-
Falconieri Palota
Via Giulia 1, Róma 00186
A Római Magyar Akadémia előzménye Fraknói Vilmos püspök  által 1895-ben alapított Római Magyar Történeti Intézet, mely 1913-ig működött. Fraknói Vilmos püspök római villáját, a benne levő értékes könyvtárral együtt 1913-ban felajánlotta a magyar államnak.
A munka tudományos előkészítésére és koordinálására az MTA keretein belül bizottság alakult, és 1914-ben Vári Rezső vezetésével nyitották volna meg.
A világháború folyamán az épületet az olasz állam elkobozta, majd 1924-ben Mussolini vissza ajándékozta a magyar nemzetnek. A Római Magyar Történeti Intézet 1924-ben nyílt meg Gerevich Tibor vezetésével.
Az olasz–magyar kulturális kapcsolatok a két világháború közötti időszakban igen intenzíven fejlődtek. Magyarországon az 1924. évi XXV. tc. szerint az olasz nyelv is bekerült a reálgimnáziumok tantervébe. Ennek következtében az olasz kormány először évi 2, a magyar állam 4 ösztöndíjat biztosított a leendő olasznyelv-tanárok számára. Képzésüket kezdetben a Római Magyar Történeti Intézet, később a Collegium Hungaricum szervezte. Klebelsberg Kunó gróf 1927-ben egyesítette a római Collegium Hungaricummal. Székhelye ettől kezdve a Francesco Borromini (1599-1667) tervei alapján épült Falconieri-palota (Római Magyar Akadémia néven ma is ott működik).
Az Intézet feladata a klasszika-filológia, a román filológia, a történelem, régészet, művészettörtörténet körébe tartozó kutatás volt, különös tekintettel az olasz-magyar kapcsolatokra. Tervszerűen folytatták a vatikáni levéltár magyar vonatkozású dokumentumainak feltárását, valamint megkezdték több római és vidéki, pl. a bolognai, a firenzei, a sienai könyvtár hungarikaanyagának feltérképezését is. Az említett tudományos területeken kívül az első olasz nyelv és irodalom szakos ösztöndíjasokat is a Római Magyar Történeti Intézet fogadta a Római Collegium Hungaricum megnyitásáig.
A II világháború után eredeti feladatköre háttérbe szorult. 1996-tól Fraknói Vilmos Történeti Intézet néven működik a Római Magyar Akadémia keretei között.
Jelenleg a Római Magyar Akadémia – az évtizedek során kialakult hagyományoknak megfelelően – továbbra is tudományos és kulturális ismeretterjesztő feladatokat lát el, emellett helyet ad a Rómába érkező magyarországi tudósoknak is.
Irodalom: UIL (1940)17-18:4370-4371.
Interneten: Magyar    Italiano
 
RÓMAI MAGYAR KURIR
A magyar lelkészség értesítője.
Róma: 1948. december 1. – 1950. Rendszertelenül megjelenő, stencilezett lap.
Szerkesztői: BoérMiklós (1914-1987), Péterffy Gedeon (1912-1993).
Kiadó: Vajda Ferenc
Irodalom: Mildschütz 1977.
 
RÓMAI MAGYAROK NAGYASSZONYA KÁPOLNA
Vatikán: Szent Péter bazilika
2004 óta magyar mise a vatikáni kápolnában.
A Szent Péter-bazilika altemplomában levő Magyarok Nagyasszonya kápolna, ahol 2004 óta
Németh László prelátus, olaszországi magyar főlelkész,minden kedd reggel magyar nyelven szentmisét mutat be. Rómában és Olaszországban élő magyarok, Erdélyből, a Vajdaságból és a Felvidékről, valamint a világ számos más országából, többek között Angliából, Argentínából, Ausztráliából, Németországból, Norvégiából és Svédországból érkező magyarok vettek részt.
 
 
S

IV. SIXTUS
(Celle Ligure (Savona közelében) 1414. július 21. – Róma, 1484. augusztus 12.) 212. pápa 1471-től haláláig.
Mátyás királlyal és Kázmér lengyel királlyal háborút tervezett a törökök ellen.
Irodalom: UIL (1941)21-22:5467.
 
SOMSSICH József, gróf
(Graz, 1864. december 19. - ?, 1941. január 22.): diplomata, külügymimiszter.
1920. július 3-tól 1924. szeptember 27-ig vatikáni magyar követ.

 

 

SZ

SZALÉZI SZENT FERENC TÁRSASÁG
Latinul: Societas Sancti Francisci Salesi),Don Bosco Szalézi Társasága
Olaszul: Salesiani di Don Bosco, lat. Societas Don Bosco, SDB)
Szaléziek: klerikus szerzetesi kongregáció.
1859. december 18-án Torinóban alapította Don Bosco Szt János, főként az elhagyott és szegény ifjak nevelésére.
 
SZÁNTÓ István : Arator
(Devecser?, Veszprém vm., 1541. – Alamóc [Morvaország], 1612. július 5.): apostoli gyóntató, misszionárius.
Tanulmányait Győrött és Bécsben kezdte. 1560-ban nyitrai egyházmegyés papnövendékéntBornemiszaPál püspök Rómába, aCollegium Germanicumba küldte.
1575 és 1579 között Rómában apostoli gyóntató. A magyar papképzés érdekében alapította a Collegium Hugaricumot, melyet tiltakozásai ellenére 1580-ban beolvasztottak a Collegium Germanicumba.
Interneten:  Szántó
 
 
T
TAKÁTS István
(Sümeg, 1973. augusztus 3. – ) plébános.
Pappászentelték: Veszprém, 1999. június 29.
Római tanulmányait folytatja 1999-2001-ig a Collegium Germanicum et Hungarikumban Rómában. Káplán Tapolca 2001-2002. Tanulmányi szabadságon 2002-2005. Plébános Csesznek /oldallagosan Bakonyoszlop/ 2005-2006. Lelkiigazgató Veszprém Padányi Bíró Márton R.K. Iskola és Davidikum 2006-.
 
 
V

VAJDA Ferenc
Katolikus lelkész
A Római Magyar Kurír (Róma: 1948. december 1. – 1950.) a magyar lelkészség rendszertelenül megjelenő, stencilezett értesítőjének kiadója volt.
1951-ben Egyesült Államokba emigrált.
 
VARGHA Damján György Péter
(Mosonszentmiklós, 1873. április 6. – Hegyeshalom, 1956. április 6.) ciszterci szerzetes, irodalomtörténész, egyetemi tanár, az MTA tagja.
Nevét a rendszerváltás óta pécsi utca viseli.
 
 
Z

ZAFFÉRY Károly János  : Zafféri, SDB
(Hosszúmező, Máramaros vm., 1840. augusztus 15. – Nyergesújfalu, 1919. december 27.): az első magyar szalézi szerzetes.
Interneten:  Zafféry
 
ZICZHY Gyula Aladár János, gróf zicsi és vasonkeői dr.
(Nagyláng, 1871. november 7. – Kalocsa, 1942. május 20.)  magyar római katolikus pap, pécsi püspök, kalocsai érsek.
1897-ben kijutott Rómába,  az ottani nemesi akadémián vett részt továbbképzésben. 1900-ban a Gregoriana egyetemen egyházi jogi doktorátust szerzett, majd XIII. Leó pápa szolgálattevő kamarása lett.
Bővebben interneten: Magyar   Русский   Esperanto
 
 
 
 
 
 
 
 

TÁJÉKOZTATÁS

 

Előfordulhat, hogy az oldalon található információkban téves, hiányos információt talál, ezért kérjük jelezze a hibát, írja meg véleményét, javaslatait!

A visszajelzések segítenek az oldal fejlesztésében.

Segítsen Ön is a kibővítésben!

 

Levél és e-mail címünk az  Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.  oldalon található .

 

Honlapunknak, majd minden oldala  folyamatos adatfeltöltés, szerkesztés alatt áll.

Előfordulhat, hogy emiatt bizonyos menüpontok alatt még nem található konkrét tartalom.

Feltett szándékunk, hogy az adatfeltöltést, illetve adatpontosítást mielőbb befejezzük és Önöket minél szélesebb körben tájékoztassuk.

 

Ön a www.ungerska.se  honlap látogatója és köszönjük a látogatást,

amennyiben érdekli a Nyugaton élő magyarok sorsa,

a magyar emigráció története,

akkor kérjük nézzen vissza később is!

 

Ha tetszik honlapunk, ajánlja másoknak is!

 

www.ungerska.se

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Északi Magyar Archívum. Felelős szerkesztő: Szöllősi Antal.
Copyright © 2011 Szöllősi Antal, Ungerska arkivet (Északi Magyar Archívum).
All Rights Reserved.