MAGYAROK

1480284
Ma
Tegnap
A héten
Múlt héten
Ebben a hónapban
Múlt hónapban
Összesen
3446
238
3684
1471305
15368
10782
1480284

Te IP-címed: 54.145.83.79
2018-10-23 15:25

Svéd-magyar testvérvárosok

2018. október 01. hétfő, 17:24
Írta: Szöllősi Antal

 

Szöllősi Antal

 

 

SVÉD-MAGYAR TESTVÉRVÁROSOK

 

 

 

A testvérvárosok az emberek közötti és a kulturális kapcsolatok együttműködését segíti elő egy másik ország helységével, önkormányzatával vagy annak megfelelő helyi közigazgatásával. A testvérvárosokat, Európa egyes részein ikervárosoknak („twin towns”) vagy barátságvárosoknak („friendship towns”), német nyelvterületen partnervárosoknak („Partnerstädte”), Észak-Amerikában és Ausztrálázsiában nővérvárosoknak („sister cities”) hívják, a volt Varsói Szerződés tagállamaiban fivérvárosoknak („города-побратимы”) nevezték.

A testvérvárosi kapcsolatok a gyakorlatban sokszor diákcsereprogramokban, gazdasági-kulturális együttműködésben teljesednek ki.

Európában a legkorábbi ismert kapcsolatok 836-ban a német Paderborn városa és a francia Le Mans között volt.

Keighley, West Yorkshire, angliai városok már 1905-ben megállapodást kötöttek Suresnes és Puteaux francia városaival. Az egyik legelsőnek tartott modern testvérvárosi kapcsolat 1920-ban alakult ki az angol Keighley és a francia Poix-du-Nord város között, az első világháború után.

1924-ben Helge Bruhn a dán Föreningen Norden (Északi Egyesülés) főtitkára javasolta, hogy a helyi bizottságok együttműködjenek a többi északi országokban a hasonló bizottságokkal.

Az első ilyen testvérvárosi kapcsolat 1939-ben létesült a svéd Uddevalla önkormányzat és a dán Thisted önkormányzat között. Hamarosan követte testvérvárosi kapcsolatokat a norvég Skien önkormányzata, a finn Loimaa önkormányzata, és az izlandi Mosfellsbær városa.

A finn Téli Háborúban (1939 november 30. – 1940 március 13.) Szovjetunió három hónap alatt lerohanta Finnországot. Az északi országok segítették és támogatták a háború sújtotta finneket.

A második világháború után elindult egy együttműködés abból a célból hogy az európaiakat közelebb hozza egymáshoz, elősegítse a nemzetek jobb megértését és elősegítse a határokon átívelő tervek létrejöttét. Azóta Európában egyre népszerűbb, a testvérvárosok ötlete, és a többi kontinensre is átterjedt.

1989-tól a testvérvárosi kapcsolatokat az Európai Unió is támogatja.

Svédország az EU elnöksége alatt vette fel testvérvárosok együttműködésének tervét: Vänort (Testvérváros) 2001.

A gyakorlatban sokszor a testvérvárosi kapcsolatok általában iskolák, egyesületek és önkormányzati igazgatás közt történik abban a reményben, hogy így kicserélhetik ötleteiket és tapasztalatot szerezhetnek a közös problémák megoldásában.

A városok, önkormányzatok között tapasztalatcseréket szerveznek, így számtalan gyermek-, ifjúsági és felnőtt művészeti csoport, civilszervezet, diák, sportoló, vállalkozó látogathat el a baráti településre.

Svédország és Magyarország között több testvérvárosi kapcsolat található. Nehéz megmondani, hogy ma hány svéd és magyar település tart valamilyen kapcsolatot egymással.

 

 

Budafok-Tétény – Kristianstad kommun

 

Budafok-Tétény Budapest délnyugati részén, a Duna jobb partján található. Nagy-Budapest létrehozásakor 1951. január 1-én Budapesthez csatolt, Budafok megyei város majdnem teljes területének, valamint Nagytétény és Budatétény nagyközségeknek az egyesítése révén, ma Budapest városrésze a XII kerületben. Városrészei; Baros Gábor-telep, Budafok, Budatétény és Nagytétény.

Többek közt nevezetességei; Budafoki városháza, Czuba-Durozier kastély, Memento Park, Nagytétényi Kastélymúzeum, Sacelláry-kastély, Törley-kastély, Törley-mauzóleum,

Budafok-Tétény teljes népessége 54 504 fő (2015. január 1.).

Kristianstads kommun (Kristianstadi járás [önkormányzat]) a dél-svédországi Skåne län-ben (Skoóne megye) található. Központja Kristianstad városa 39 762 lakossal (2015. december 31.). A Kristianstadi járás 35 körzetre van osztva, és a teljes népessége 83 403 fő (2017. március 31.) és ezzel Svédország 290 járásából a 25. 1 346 km²-vel Skoóne megye legnagyobb járása.

Itt található Svédország legnagyobb élelmiszer feldolgozó ipara, állattenyésztése, takarmány és más nyersanyag termesztése.   

2015. december 31-i adatok szerint a járásban lakó külföldi háttérrel rendelkező személyek száma a teljes népesség 21,49 %-a.

A Kristianstadi járásba már 1945, és 1956 után több magyar került, akik megtalálták számításukat az itteni élemiszer és konzerviparban. 1975-1980 között és utána több és több erdélyi magyar talált menedéket a járásban. Így 1981-ben az 1956-osok és az Erdélyiek közösen létrehozták egyesületüket, a Kristianstadi Magyar Egyesületet. Az egyesület elnöke 1995. január 21-től a marosvásárhelyi Molnár Gergely.

A Kristianstadi járásban ma legkevesebb 1500-2000 magyar élhet.

Budafok-Tétény és a Kristianstads kommun 1998-ban kötött együttműködési szerződést.

A megállapodás magába foglalta a gazdasági élet, foglalkoztatottság, turizmus, a tapasztalatcsere , az ügyintézés, a képzettség fejlesztését, az iskolai képzés, a kultúra, sport, egyesületi élet területén való együttműködést.

A kapcsolat évről évre kevesebb lett, és ezért 2017 márciusában a járási képviselőtestület munkabizottsága úgy döntött, hogy a Budafok-Tétény testvérvárosi megállapodást befejezetnek tekinti. A jövőben az önkormányzati vezetők inkább a skandináv testvérvárosokat részesítik előnyben.

 

 

Dombóvár – Höganäs kommun

 

Dombóvár Tolna megyében található, és a Dombovári járás székhelye. Szekszárd után a megye második legnagyobb városa, 2015. január  1-én 18 688 lakosa volt. 

Höganäs kommun Svédországban délen a Skåne nevű régió északnyugati területén található. 2017. június 30-án 25 929 lakosa volt.

Höganäs kommun az összes északi országgal kiépítette a testvérvárosi kapcsolatokat, valamint Magyarországgal és Németországgal.

A 2005-ben megkötött egyezmény értelmében a testvérvárosi kapcsolatok elsősorban az iskolai kapcsolatok, az iskolai képzés, a kultúra, sport, egyesületi élet területén való együttműködésre korlátozodnak.

A Dombóvár és Höganäs járás közötti testvérvárosi kapcsolatok elsősorban Höganäs járási vezetőség volt elnökének, Kovács Péternek köszönhető. Kovács 15 évi járási elnökség után  egészségügyi okok miatt 2017. februárjában lemondott posztjáról, aki a svéd FIDESZ, a Moderata Samlingspartiet (Mérsékelt Koaliciós Párt) tagja.

 

 

Hajdúsámson – Leksand

 

Hajdúsámson egy város Hajdú-Bihar megyében, a Debrceni járásban. A városnak 2015. január 1-én 12 961 lakosa volt.

Leksand kisváros Leksands kommunban, Dalarnas megyében. Lakossága 2015-ben 6 107 fő volt.

2003 augusztusában Hajdúsámsonban lépett fel a svéd Leksands Folkdanslag Anders Tull vezetésével. Visszatérve Svédországba a svéd népzene együttes vezetője, Anders Tull azzal a kéréssel fordult a kisváros vezetőihez, hogy Leksand és Hajdúsámson vegyék fel a testvérvárosi kacsolatot. Javaslatában említette, hogy hajdúsámsoni szereplésük alkalmából kapcsolataba kerültek Hamza Gábor polgármesterrel is, és aki érdeklődését mutatta egy testvérvárosi kapcsolat létrehozzásában a két város között.

2003. szeptember 6-án a hírről a Dalarnas Tidningar (DT) is beszámolt. Anders Tull javaslatából azonban sajnos nem lett svéd-magyar testvérvárosi kapcsolat.

 

 

Heves megye – Värmlands län

 

Heves megye Magyarország északkeleti részében, az Észak-Magyarország-i régióban található. A megyének 2011. január 1-én 307 985 lakosa volt. Székhelye Eger.

Värmlands län (megye) Svédország Svealand nevű régió délnyugati részén található. A megyének 2017. június 30-án 279 535 lakosa volt. Székhelye Karlstad.

1993 óta a két megye sikeresen és erdeményesen együttműködik. A testvérvárosi kapcsolatok a kultúra, az iskolai képzés, sport, a gazdasági élet fejlesztése, tapasztalat csere a szociális gondozás és a természetvédelem területére terjed ki, valamint tapasztalat cserék a két megye tisztviselőivel.

Az együttműködés eredménye, hogy több svéd vállalat van jelen Heves megyében, pl. Swed-Jam, Elektromekan, Filipstads utazási iroda és  Kils lemezkészítő vállalat. A Karlstad-i Egyetem is tervbe vette, hogy lehetséges az együttműködési megállapodás kötése az egri főiskolákkal.

2004-ben hármas szerződést kötött Värmland , Heves megye és az erdélyi Kovászna megye.

Kovászna megyének 2011-ben 201 177 lakosa volt. Székhelye Sepsiszentgyörgy.

A három megye együttműködése elsősorban a gazdasági, szociális munka, hatósági szervek munkája, a kultúra, a turizmus, a megye fejlesztése a fontos, és az EU-val kapcsolatos munkák. A három megye tisztviselői tapasztalat cseréket tartanak, ahol kicserélik tapasztalatukat és tudásukat az EU-val kapcsolatos munkáikról.

 

 

Heves megye – Sunne kommun

 

Värmlands län (megye) egyik járása Sunne kommun. A járásnak 2017. június 30-án 13 342 lakosa volt.

1993 óta Heves megyének eredményes testvérvárosi kapcsolata van Värmlands län-nel, így Sunne kommun szórványosan kapcsolatba került Heves megyével. Ki cserélték tapasztalataikat többek közt az idősek, a demencia gondozás, és a gazdasági élet területén. Kapcsolatot tartanak fenn más szaktarületeken is, de azok nem szevezetek.

 

 

Kecskemét – Lidköpings kommun

 

Kecskemét megyei jogú város, Bács-Kiskun megye és a kecskeméti járás székhelye. A városnak 2016 január 1-én 111 724 lakosa volt.

Västra Götelands län (megye) egyik járása Lidköpings kommun, mindkettő székhelye Lidköping. Lidköping járásnak 2017. június 30-án 39 471 lakosa volt. Lidköping városának 2015-ben 22 988 lakosa volt.

A Gripen repülőgépekkel kapcsolatban megélénkült a kapcsolat Kecskemét és Lidköping, valamint Lidköping járás között. Így 2006-ban a Gripen-program keretében svéd pilóták és repülőgép-szerelők érkeztek februárban családjaikkal Kecskemétre. Ezek gyermekeinek oktatását a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola vállalta magára, ahol 14 gyermek folytatta tanulmányait, míg négyen az iskola melletti óvodába kerültek. 2006-ban Schóber Ottó, az iskola igazgatója beszámolt arról, hogy az iskolában két új tanterem épült, és komoly informatikai fejlesztés történt, melyhez a területfejlesztési tanács 16 millió forintot, míg a város 4 millió forintot biztosított. A tanítás két svéd tanár biztosította az alsósoknak, míg a felsősök távoktatás segítségével, az interneten keresztül oldották meg. A „svéd iskola” indulásakor Kecskemét polgármestere, Szécsi Gábor bejelentette, hogy a svéd szülők és gyermekeik ingyen látogathatják a város kulturális intézményeit és rendezvényeit.

Ezzel beindult a két város Kecskemét és Lidköping városa között az a intenzív kapcsolat, amelyet egyetlen magyar város sem tudott eddig túlszányalni.

Csak párat példaként; a Kecskeméti Humán Középiskola, Szakiskola és Kollégium Szent-Györgyi Albert Egészségügyi és Szociális Szakközépiskolája és Szakiskolája tanulói és tanárai az Európai Unió Leonardo da Vinci Mobilitás programjának keretében 2006 óta rendszeresen a lidköpingi Idősek Otthonában fejleszthetik tudásukat. A kecskeméti Katona József Gimnázium tanárai és diákjai a lidköpingi Rudenschöld iskolával közösen sikeresen pályáztak a Comenius program „Mit mondanak a házak?” című építészeti projektjére.

2008-ban Lidköpingben, 2009 októberében pedig Kecskeméten került megrendezésre a Svéd-Magyar Vállalkozói Napok rendezvénysorozata a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara közreműködésével.

Lidköping önkormányzata 2010. decemberi ülésén döntött az együttműködés testvérvárosi szintre történő emeléséről. A szerződés ünnepélyes aláírására 2011-ben elején Lidköpingben került sor.

Az együttműködés keretében létre jött kapcsolatoknak csak örülhetünk, hogy ilyen széles skálán sikerült a közös érdeklődést megtalálni Kecskemét városának és Lidköping járásnak.

 

 

Nagyatád – Kramfors

 

Nagyatád Somogy megye egyik városa, és a Nagyatádi járás székhelye. Lakossága 2015. január 1-én 10 625 fő volt.

Kramfors kisváros Kramfors kommunban, Västernorrlands megyében. Lakossága 2015-ben 6 582 fő volt.

A két városnak 2001 óta van testvérvárosi kapcsolata, majd 2003-ban együttműködési megállapodást írtak alá.

Már induláskor 2001-ben Somogy megye és Nagyatád a Svédország északi részén fekvő Västernorrland megyei közgyűléssel és Kramfors járással együtt több mint ötszázezer svéd koronát (akkor mintegy 15 millió forint) kapott a „Fiatal Magyarországon és Väternorrland”-ban nevű tervre.

Az együttműködés keretében a Nagyatádi Kórház 2007-ben is fogadott háromhetes turnusokra reumás megbetegedésekben szenvedő pácienseket

Nagyatád a „parkok, szobrok és a fürdők városa” is, így pl. 2007-es Naturally Art Symposum-on több svéd festőművész is kiállított; Mikal Arvidsson, Annikka Kronlid-Arvidsson, Dag Wallin.

Az együttműködés igen intenzív a megye középfokú intézményei és a Somogy megyei iskolák, elsősorban a Dráva- völgye Középiskola, a Pannon Lovasakadémia, a Mathiász János Mezőgazdasági Szakközépiskola és a Munkácsy Mihály Szakközépiskola között.

 

 

Nagycenk – Ockelbo

 

Nagycenk nagyközség Győr-Moson-Sopron megye Soproni járásában. Lakossága 2015. január 1-én 2 003 fő volt.

Ockelbo egy kisváros Gävleborgs (län) megye Ockelbo járásban. Lakossága 2015-ben 2 875 fő volt.

A két kisváros résztvesz egy európai uniós alapokon nyugvó összefogásban is, 2004 óta a Vidéki Települések Európai Chartájában [Charter of European rural Communities] – melyben minden Európai Uniós tagállamból egy-egy kistelepülés vesz részt, így Magyarországot Nagycenk, Svédországot Ockelbo képviseli.

Az EU-s testvérvárosok más szerveződést alkotnak, mint a nemzetközi testvérvárosok.

Az EU-s testvérvárosok képviselői rendszeresen találkoznak. Ezeken az összejöveteleken próbálják egymás kultúráját jobban megérteni, beszélnek arról is, hogy a hagyományos vidéki életet hogyan lehet életben tartani, és tájékoztatják egymást egyes kérdésekről pl. a vidéki újrahasznosításról és it-kifejlesztéséről.

 

 

Nógrád – Örebro läns landsting

 

Nógrád megye Magyarország északi részében található. Székhelye Salgótarján. A megye lakossága 2011. január 1-én 201 919 fő volt.

Örebro län (megye) svédországi Svealand országrész déli részén lévő megye. Székhelye Örebro. A megye lakossága 2017. június 30-án 296 541 fő volt.

A két megye együttműködése 2003-ban kezdődőtt, hogy kiterjessze és elmélyítse kapcsolatait a két ország között. A 2004-es év során Svédország egy évig tartó magyar évet rendezett, amelyen Nógrád és Örebro megye is részt vett a két állam segítségével.

 

 

Ózd - Varberg

 

Ózd város Borsod-Abaúj-Zemplém megye Ózdi járásában. Lakossága 2015. január 1-én 33 493 fő volt.

Varberg város Hallands län (megye) Varberg járásban. Lakossága 2015-ben 34 248 fő volt.

A varbergi Peder Skrivares Skola és az ózdi iskolák közti diákcsere program első kapcsolatát a PS-gimnázium ózdi születésű iskolaorvosa Uhlár-Sipos Mária egyengette. A diákcsere-egyezmény értelmében a költségeket a fogadó ország állja. A diákcserék költségeihez igénybe vették az EU:s továbbképzési projekt pályázatát. 2003-ban a PS-gimnázium ötvenezer koronát nyert a pályázaton és a tíz svéd cserediák 900 kornával járult hozzá a költségekhez, és vállalták, hogy Svédorszába érkező magyar diákokat otthonukban fogadják.

Peder Skrivares Iskola Svédország egyik legnagyobb gimnáziuma Varbergben, ahol 1750 tanuló tanul.

 

 

Salgótarján – Nacka kommun

 

Salgótarján megyei jogú város, Nógrád megye és Salgótarján járás székhelye. A város lakossága 2015. január 1-én 35 811 fő volt.

Nacka járás Stockholms län (megye) egyik járása. Székhelye Nacka város. A járás lakossága 2017. június 30-án 100 310 fő volt.

1999 áprilisában Salgótarjánban járt Gunnar Fernqvist és Ingegärd Ångström. Többek között a környezetvédelemről is tárgyaltak, amelyet több tanulmányi látogatás követett.

2013-ban Nacka járás tanulmányutat szervezett Magyarorszára, ahol szakértők részvételével tanulmányozták az idősebb lakosság helyzetét helyben, országosan és nemzetközileg.

Több közös tervben is együttműködik Salgótarján városa és Nacka járás.

 

 

Somogy megye – Landstinget Västernorrland

 

Somogy megye a Dunántúl egyik megyéje. Székhelye Kaposvár. A megye lakossága 2011. január 1-én 317 947 fő volt.

Västernorrlands megye Svédország Norrlands nevű régió keleti része. Székhelye Härnösand városa. A megye lakossága 2017. június 30-án 246 023 fő volt.

A két megye kapcsolata idegenforgalmi szálakon indult már 1989-ben.

1992-ben több västernorrlandi városban magyar hetet rendeztek, majd ennek sikere után aláírásra került az együttműködési megállapodás.

Egy XIX. századvégi parasztház került ki a svédországi Mannaminne szabadtéri múzeumába a Somogy Megyei Közgyűlés felajánlásaként, melyben egy Somogy megyét reprezentáló kiállítást rendeztek be. A későbbiek folyamán több kiállítási anyaggal is bővült a tárlat, majd együttműködésben a megyei múzeummal, az egyik szoba teljes bebútorozásra került.

Somogy és Västernorrlands megye kapcsolatai már 1989-90-ben kezdődtek. A gyakorlatban a két megye vezetői minden évben meglátogatták egymást. Éveken keresztül Västernorrlands megye gyűlése betegeket küldött kezelésre a Somogy megyei gyógyfürdőkbe. Néhány év után a svédek úgy látták, hogy ez gyógyászatilag nem szükséges.

1995-től a megye számos oktatási intézményével rendszeres tanár-diák cserék indultak be. Az együttműködés intezív lett a megye középfokú intézményei és somogyi iskolák, elsősorban a Drávavölgye Középiskola, a Pannon Lovasakadémia, a Mathiász János Sakközépiskola között.

Igény szerint több évben szerveztek művészeti cseréket, melynek keretében néptánc-együttesek vettek részt fesztiválokon, valamint egyéni művészek különböző művészeti telepeken alkothattak mindkét megyében.

2010 júniusában a svédek Somogy megyei hivatalos látogatása során megemlékeztek a két megye közötti együttműködés 20. évfordulójáról és áttekintették a közel 30 sikeres EU-s projektet, mely közös együttműködésük eddigi eredménye.

Somogy és Västernorrland megye megállapodása magába foglalja még a gazdasági élet, foglalkoztatottság, turizmus, a tapasztalatcsere , az ügyintézés, a képzettség fejlesztését, az egyeségügy, a beteggondozás, az iskolai képzés, a kultúra, sport, egyesületi élet területén való együttműködést.

 

 

Kaposvár – Sollefteå

 

Kaposvár megyei jogú és egyetemi város, püspöki székhely, valamint Somogy megye és a Kaposvári járás székhelye. A városnak 2015. január 1-én 63 742 lakosa volt.

Sollefteå kisváros Västernorrlands megyében és Sollefteå kommun székhelye. 2015-ben 7 399 lakosa volt.

Somogy megyének eredményes testvérvárosi kapcsolata van Västernorrland megyével, így 1997-től Sollefteå kisváros szórványosan kapcsolatban van Kaposvár városával.

 

 

Szigethalom – Söderhamns kommun

 

Szigethalom város és járási székhely Pest megye Szigetszentmiklósi járásában. A városnak 2015. január 1-én 16 964 lakosa volt.

Söderhamn járás Gävleborgs län (megye) egyik járása. Székhelye Söderhamn város. A járásnak 2017 június 30-án 25 897 lakosa volt.

Szigethalom és Söderhamn járás 2010. június 10-én írta alá az együttműködési megállapodást.

A szerződés elsősorban a gyermek és ifjúsági munkák tapasztalatcseréjére teszi a hangsúlyt és az iskolák együttműködését tartja fontosnak.

A tapasztalatcserék lehetségesek még a turizmus, a sport, a kulturális élet területén, egyesületek és művészek között.

 

 

Älmhults járás gimnáziumai széleskörű kapcsolatot építettek ki magyarországi iskolákkal.

 

 

Vetlanda járás széleskörű nemzetközi kapcsolatot tart fenn, elsősorban a gimnáziumi oktatás területén, amely költségeihez igénybe vették a Skolverket (Oktatási Hivatal) és az EU segítségét.

Diákcserék voltak Magyarországgal is.

 

 

Stockholm

 

2007 óta a Stockholm minden külföldi fővárost testvérvárosnak tekint, de erről nem ír alá megállapodást. Ez alól kivétel a korábban már megkezdett szerződések és az EU:s városok.

 

Feltételezhető, hogy más magyarországi városokkal, önkormányzatokkal, megyékkel is létezik svéd-magyar testvérvárosi kapcsolat. Sajnos a már létező kapcsolatokról is néha nem a legkönnyebb adathoz jutni. Több svéd és magyar testvérvárosi kapcsolat köszönhető Svédországban élő magyaroknak.

Reméljük, hogy ez gyümölcsöző kapcsolat a két ország közt tovább gyarapszik.  

 

Stockholm, 2017. november

 

 

Megjelent: HÍRADÓ (A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja, Stockholm, ISSN 1103-7679),

     36. évfolyam, 145. szám., 2017. december – 3. oldal. 1. rész

 

Megjelent: HÍRADÓ (A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja, Stockholm, ISSN 1103-7679),

     37. évfolyam, 146. szám., 2018. március – 18-19. oldal. 2. rész

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Északi Magyar Archívum. Felelős szerkesztő: Szöllősi Antal.
Copyright © 2011 Szöllősi Antal, Ungerska arkivet (Északi Magyar Archívum).
All Rights Reserved.