MAGYAROK

1216538
Ma
Tegnap
A héten
Múlt héten
Ebben a hónapban
Múlt hónapban
Összesen
505
741
2784
1210001
10071
17865
1216538

Te IP-címed: 54.196.18.46
2017-08-18 12:51

Röviden az Északi Magyar Archívumról

2010. április 08. csütörtök, 21:11

 

 

 

ÉSZAKI MAGYAR ARCHÍVUM - (ÉMA) 

 

 

UNGERSKA ARKIVET - (UA) 

 

 

 

EGY SVÉDORSZÁGI MAGYAR DOKUMENTÁCIÓS KÖZPONT 


 

Az Északi Magyar Archívumot (Ungerska arkivet) 1973. október 23-án alapította Szöllősi Antal (1944-) és később néhány lelkes stockholmi magyar fiatal; Belohorszky Ferenc (1936- 1975), Donát László Levente (1943-), Remecz Károly (1943?-1974?) is bekapcsolódott a gyűjtésbe.

 

Miből áll ez a gyűjtemény: neves magyar személyek, különböző magyar egyesületek, szövetségek, egyházak, cserkészek, sportklubok, politikai pártok és mozgalmak, csoportosulások, vállalatok, éttermek, színházak; valamint a történelmi Magyarország területéről kikerült anyagokból.

Érdekes az aprónyomtatvány-gyűjteménye: névkártyák, plakátok, képeslapok, bélyegek, stb.

Az újságcikk-kivágat gyűjteményben kb. 10.000 magyar vonatkozású svéd újságcikk is található.

Említésre méltó még a fotó- és filmarchívum, valamint a hangtár.

A gyűjteményben hagyatékok és kéziratos dokumentumok is találhatók.

A gyűjtemény számítógépes feldolgozása folyamatosan történik.

Kevesen tudják, hogy az Északi Magyar Archívum a történelmi Magyarország határain kívül talán az egyetlen magyar levéltár, múzeum, azaz archívum. 

Őrzi a nyugaton élő magyarság dokumentumait; eddig 59 országból,

25 nyelven gyűjtött össze magyar, vagy magyar vonatkozású anyagot.

 

Az Északi Magyar Archívum pártpolitikától és vallási nézetektől független gyűjtemény.

 

Az Északi Magyar Archívum semmiféle támogatás nem kap svéd, magyar vagy más országtól, alapítványtól;

annak működését, életben tartását áldozatos magyar és svéd magánszemélyek teszik lehetővé.

 

"1969. novemberében ausztriai menekült táborból hozott Svédországba az Invandrarverk (Bevándorlási Hivatal).

Bujdosó néven 1970. április 5-én elindítottam első lapomat, amely 1971-től – Tollas Tibor javaslatára – Bujdosók néven jelent meg 1974. decemberéig. A lap szerkesztése és előállítása kapcsán több és több svédországi magyarral kerültem kapcsolatba.   

Így került tudomásomra, hogy már jelentek meg magyar lapok, de azok már megszüntek.

Érdeklődésemre, hogy van-e valakinek ezekből a régebbi lapokból a legtöbbször nemleges választ kaptam.

Volt aki azt mondta, hogy a múlt héten költözéskor dobták ki.

Akkor még csak 15-16 év telt el 1956 óta és máris alig volt nyoma az idekerült magyarságnak.

Többen elmondták, hogy Svédországba magukkal hoztak 1956-os dokumentumokat is.

A birtokukban lévő papírokat nem akarják hazaadni, mert attól tartottak, hogy a kommunista rendszer biztosan megsemmisíti azt.

Félő volt, hogy idős honfitársaink elhalálozása után feltehetően így sok irat elveszhet.

Időközben megismertem a Riksarkivet (Állami Levéltár), a Svédországban működő Baltiska Arkivet (Balti Levéltár).

Igaz a balti államok más helyzetben voltak mint mi magyarok. Őket bekebelezte a szovjet birodalom,

addig minket a kommunista eszme kiszolgálói tartottak elnyomásban Magyarországon és az elszakított területeken is.            

Ezen tények hatására és az, hogy micsoda értékek veszthetnek el naponta az emigrációban, arra a következtetésre

jutottam, hogy a Baltiska Arkivet mintájára létre kellene hozni egy magyar levéltárat.

Így 1973. október 23-án létrehoztam az Északi Magyar Archívumot (Ungerska arkivet). Kezdetben néhány lelkes

stockholmi magyar fiatal: Belohorszky Ferenc (1936-1975), zeneszerző; Donát László Levente (1943-), festőművész;

Remecz Károly (1943?-1974?) is bekapcsolodott a gyűjtésbe. Alapítástól kezdve hosszabb-rövidebb ideig

körülbelül 50-60 személy vett részt az archívum munkájában, köztük több svéd is.

 Az archívum részére, 1982-től Pap Iván és 1997-től Svéd Ferenc is rendszeresen figyelik a svéd sajtót."

 

Részlet: Szöllősi Antal: 35 éves az Északi Magyar Archívum című cikkéből.

            = HÍRADÓ (Stockholm): 26. évf. 110. szám., 2008. december – p. 14-15     

 

 

Időhatár nélkül, minden emigráns dokumentumtípust gyűjtünk: könyveket, szakdolgozatokat, periodikát, folyóirat cikkeket, egyesületi anyagot (DVD-n, CD-n, videón, nyomtatott formában), fotókat, leveleket, meghívókat, plakátokat, apró nyomtatványokat, dokumentum másolatokat (internetről is). 

A hagyományos dokumentumok mellett évtizedek óta zajlik az egyéb információhordozók gyűjtése is. A hanglemezektől és diafilmektől kezdve a DVD-ig széles skálán, a lehetőségeinkhez képest igyekszünk minél teljesebb és szélesebb körű gyűjtést folytatni.

 

Ma a könyvtár teljes állománya kb. 25000 könyv, ebből kb. 4000 emigráns kiadás; kb. 3000 újság, ebből kb. 5-600 emigráns és majdnem száz svédországi magyar folyóirat.

 

Az Archívumnak egyetlen alkalmazottja sincs, mindenki díjmentesen, önként végzi vállalt munkáját. 

 

 

  

Mások írták...

 


 

 

1979

Emberek események. Északi Magyar Archívum Stockholmban.  = Nemzetőr (München), 1979 november 15. – 9. oldal

 

Részlet a cikkből.

1973. október 23-án alapította néhány lelkes stockholmi fiatal az Északi Magyar Archívumot (ÉMA). Már évek óta gyűjtik és őrzik az emigrációs magyarság dokumentumait, elsősorban a svédországi és skandináviai anyagot.

Anyaga zömét jelenleg a svédországi magyar egyesületek, egyházak, cserkészet, sportklubok iratai, könyvek, folyóiratok alkotják. Említésre méltó még az ÉMA fotó, hangszalag és TV-képmagneton felvételei is. Mikrófilmezés egyenlőre a jövő feladata. Jelenleg fénymásolással gyűjti az idegen levéltárak magyar vonatkozású iratait. (...) A beszerzési forrásokat tekintve az ÉMA gyűjteménye elsősorban adományok útján gyarapszik. Lassan növekszik a csere útján beérkező anyag mennyisége is. Ezért kérik a magyar egyesületeket, személyeket, hogy ne dobják el a fölösleges magyar vonatkozású anyagot (könyvek, lapok, plakátok, meghívók, idegen nyelvű újságcikkek, stb.), amelyet nem tudnak már tárolni, hanem küldjék el címünkre, mint „ajándékot”. (Németül vagy angolul tüntessük fel, hogy ajándék, így vámmentes.) Címük: Szöllősi Antal üv elnök... [az akkori cím nem érvényes]

 

 

1992

BORBÁNDI Gyula (1919-): Nyugati magyar irodalmi lexikon és bibliográfia ; Budapest.: Hitel, 1992 – 826 (4) p.; ISBN 963 04 1859 2

 

105 oldalról

Északi Magyar Archívum (Ungerska Arkivet). 1973. október 23-án alapították stockholmi magyar fiatalok, nyugati, főleg svédországi és skandináviai magyar dokumentumok gyűjtése és megőrzése céljából. Vezetője Szöllősi Antal. Az általa kiadott Magyar Archívum című időszaki lap a skandináviai magyarok történetére vonatkozó kutatások eredményeit közli.

 

229 oldalról

Magyar Archívum. Történelmi és archívumi folyóirat. 1979 októbertől jelenik meg Stockholmban. Számai rendszertelenül látnak napvilágot. Kiadja az Északi Magyar Archívum, szerkeszti Szöllősi Antal. Főleg a skandináviai magyarok múltjával és jelenével foglalkozik, de helyet ad a magyar emigrációt érintő cikkeknek, beszámolóknak, könyvismertetéseknek is.

 

Forrás: mek.niif.hu/04000/04038/html/e.htm 

 

 

1994

 

SAMUELSSON, Marielouise: Pressens bild av Ungern i Sverige.

= Svenska Dagbladet (Stockholm), Söndagen den 28 augusti 1994 – s. 22.

 

Részlet a cikkből.

Mångkulturellt centrum (...) har öppnat ännu en uställning, den här gången ger man bilden av Ungern i Sverige, projicerad och filtrerad genom svensk press under några decennier. Det är en privatsamling, klipp som Antal Szöllősi samlat under sina år i Sverige, från första tiden på flyktingsförläggningen till samlande av exiltidskrifter (...) Klippen handlar om bokstavlingt precis vad som helst, från politik till sport till matrecept, även familjenotiser där det förekommer ungerska namn ingår i det privata projekt i Szöllősis bild i hemlandet. Antal Szöllősi har också i stencilform skrivit svensk-ungersk historia...   

 

 

1995

KOVÁCS Ilona: Az európai könyvtárak hungarika anyaga. Beszámoló egy felmérés tapasztalatiról. = Könyvtári Figyelő (Budapest), 41. évfolyam, 1995. 2. szám.

 

Részlet a cikkből.

A történeti kapcsolatok és az irántunk megnyilvánuló érdeklődés nyomán spontán módon kialakult hungarika gyűjtemények felderítése érdekében több ezer kérdőív alapján végeredményben 1258 könyvtár anyagáról gyűjtöttünk információt a nyugat-európai országokban. (Törökország és Görögország anyagának feldolgozása, valamint a tengerentúli felmérés még folyik.) Ennek alapján megállapíthatjuk, hogy a modern nyomtatványok tekintetében a legjelentősebb gyűjtemények nagyságrendje 8000-55000-ig (egyes becslések szerint 100000-ig) terjed. Ezek országonkénti megoszlása a következő: élen jár Németország 8 gyűjteménnyel, ezt követi Ausztria 3, Franciaország, Nagy-Britannia, Svájc, mindegyik 2-2 gyűjteménnyel. Sajátos a helyzet Olaszországban és Svédországban. Olaszországban egyetlen közgyűjtemény sem éri el ezt a méretet, csupán a magyar alapítású Magyar Akadémia Könyvtára (18000). Svédországban ugyanez a helyzet, ott viszont egy magángyűjtemény, a stockholmi Északi Magyar Archívum (25000) tölti be ezt a nagyságrendi szerepet.

 

Forrás: epa.oszk.hu/00100/00143/.../kovacs_h.html 

 

 

1996

 

Encyclopaedia Hungarica. 3. kötet, P – Z. Főszerkesztő: Bagossy László. [Calgary], Hungarian Ethnic Lexikon Foundation, 1996 – 888 p. ISBN 0-9695894-2-5

 

349. oldalról.

„Északi Magyar Archívum.1973. 10.23-án Szöllősi Antal alapította néhány fiatal munkatársával. Célja a főként skandináviai magyar vonatkozású adatok gyűjtése, rendezése, a gyűjtött anyagról időszakonként tájékoztatás kiadása.

1986-ig a katalogizált gyűjtemény több ezernyi újság, folyóirat, fénykép, hangszalag, TV-képszalag, levéltári forrásjegyzék és dokumentum-másolat. Gyűjteményének kiemelkedő értéke Kárpátalja magyar vonatkozású iratanyagának talán leggazdagabb adattömege. Rendszeres kapcsolatot tart a világ legtöbb olyan könyvtárával, ahonnét magyar vonatkozású adatokra számítani lehet. Tájékoztató kiadványa a Magyar Archívum.”

 

 

1997

UDVARDY Frigyes: A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006.

Intézménymutató: Északi Magyar Archívum

1997. április 30.

Magyar vonatkozású anyagok gyűjtésével többen foglalkoznak a nagyvilágban. Svédországban az Északi Magyar Archívum 1973 óta Skärholmenben Szöllősi Antal vezetésével gyűjti a magyar könyveket, folyóiratokat, a gyűjtemény később kibővült hang- és képtárral, valamint a kommunizmus magyarok elleni bűneinek dokumentációs osztályával...

...A Magyar Archívum magángyűjtemény. [MTI, aug. 30. - a Prágai Tükör (Kiadja a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetsége) 1996/5. száma alapján] A bemutatás kiegészítésre szorul: Svédországban Szöllősi Antal egyedül végzi a munkát.

Forrás: udvardy.adatbank.transindex.ro/index.php?...

 

  

2006

Sverige och Ungernrevolten 1956

Visas i biblioteket 26 oktober – 9 november

I år är det femtio år sedan Ungernrevolten, den första folkresningen mot sovjetsystemet och en av de mest laddade händelserna under kalla kriget. Den tändande gnistan var en studentdemonstration i Budapest den 23 oktober 1956 där man krävde pressfrihet och oberoende från Sovjetunionen. Upproret spred sig och ett kort tag såg det som om revolten hade lyckats och Ungern skulle få råda över sitt eget öde. Men efter tolv dagar, den 4 november, återvände sovjetiska trupper och slog ner "kontrarevolutionen". Tusentals ungrare dödades, tiotusentals sattes i fängelse och nära en kvarts miljon människor flydde landet, inte minst till Sverige. Sovjetunionen hade visat att man inte tänkte släppa greppet om Östeuropa.

Forrás: http:///utstalln./utstalln04.htm 

 

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KÜLÜGYMINISZTÉRIUMA

2006, Svédország

Stockholm elővárosában (Fittja) lévő kulturális központ könyvtárában október 29-én nyílt meg az Északi Magyar Archívum ’56-os dokumentumaiból összeállított kiállítás. Iklódy Gábor magyar nagykövet megnyitójában kiemelte, hogy az archívum anyagának összegyűjtésében és működtetésében kiemelkedő szerepet lát el Szöllősi Antal. Fáradhatatlan, kitartó munkája eredményeként rendelkezésére áll a svédországi magyarság több évtizedes történetének számos eredeti dokumentuma. Ezek egy része, elsősorban az 1956-os forradalommal, a magyarság ezzel kapcsolatos svédországi megemlékezéseivel összefüggő újságcikkek, meghívók, plakátok, különféle tárgyak kerültek kiállításra a kultúrházban. A vendéglátó intézmény igazgatója beszédében hangsúlyozta, hogy a városrész színes etnikai összetétele szinte feladatként szabja meg számukra a különböző kultúrák minél szélesebb körű bemutatását. Ennek egyik elemeként tekint a mostani ’56-os kiállításra.

Forrás: kulugyminiszterium.hu/kum/hu/bal/Aktualis/1956_2006/svedorszag.htm

 

 

2009

R. MARKOVICS Zita: Barátságos svéd–magyar= Debrecen Online, 2009. február 02., 12:33

A mai Svédországot, az ottani magyarok életét, az oktatási rendszert, valamint a kutatási lehetőségeket mutatta be az a kétnapos konferencia, amelyet a Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola Felnőttképzési Intézete szervezett [2009.] január 28-29-én.

…Szöllősi Antal, az Északi Magyar Archívum alapítója és vezetője néhány perces beszámolójában tudásának és tapasztalatának csak egy szeletét adta át az érdeklődőknek, de így is megtudhattuk, hogy Géza fejedelem és István király nehéz páncélzatú harcosai között svédek is voltak, a kutatók az államalapítás korából származó viking kardokat találtak Magyarországon. A svéd-magyar kapcsolatok tehát több mint egy évezredre tekintenek vissza, csak az 1500-tól 1900-ig terjedő időszakról mintegy száz könyv számol be…

Forrás: www.deol.hu/main.php?c=15478 

 

 

Köszönjük a látogatást, kérjük nézzen vissza később is! 

 

 

www.ungerska.se

 

 

 

Északi Magyar Archívum. Felelős szerkesztő: Szöllősi Antal.
Copyright © 2011 Szöllősi Antal, Ungerska arkivet (Északi Magyar Archívum).
All Rights Reserved.