3710986
Ma
Tegnap
A héten
Múlt héten
Ebben a hónapban
Múlt hónapban
Összesen
130
1459
7132
3682593
60797
58759
3710986
Te IP-címed: 18.226.93.207
2024-04-24 01:52
Vatikán
Szent István Alapítvány
SZENT ISTVÁN ALAPÍTVÁNY
A Szent István Alapítvány létrejöttének megértéséhez vissza kell lépnünk az időben 1927-be, amikor a Magyar Állam és a Római Katolikus Egyház közösen megvásárolták Rómában a Via Giulia 1. szám alatt lévő Falconieri palotát, ahol a Magyar Akadémia és a Pápai Magyar Egyházi Intézet helyezkedett el egy fedél alatt. Az Akadémia feladata az volt, hogy a Rómában tanuló ösztöndíjasok és kutatók számára megfelelő szállást biztosítson és képviselje a magyar kultúrát. A Pápai Magyar Intézet hasonlóképpen ösztöndíjasokat látott vendégül és képviselte a magyar egyházat a Vatikánban. 1949-ben Mindszenty bíboros hercegprímás letartóztatása után a két intézmény között feszült viszony alakult ki. A pápai intézet vezetői és pap lakói politikai menekültekké váltak. A magyar komunista rezsim és a Szentszék között csak 1964-ben jött létre részleges megegyezés, ekkor a Vatikán leváltotta az „emigráns” vezetőséget és hazulról kiküldötteket nevezett ki az intézmény élére. A volt emigráns lakók számára új fedelet kellett keresni. A legegyszerűbb megoldásnak látszott felújítani Mindszenty bíboros elgondolását és megkísérelni a Santo Stefano Rotondo templom és a mellette épült, volt pálos kolostor megszerzését. Így a Szent István király által megszerzett de 1776-ban lebontott San Stefanino templom és az általa építtetett de ugyancsak lebontott zarándokház helyett újra lett volna magyar templom és zarándokház, valamint a hajléktalanná vált magyar papok is otthont találhattak volna. Ez a kisérlet azonban nem jutott révbe. E fenti két cél megvalósítása érdekében hozta létre Mons. Zágon József 1965. december 15-én a Szent István Alapítványt. Az Alapítvány Fáy Erzsébet nagylelkű felajánlásából és a külföldön élő magyarok összefogásával hozta létre két év leforgása alatt a napjainkban is működő Szent István Házat.
A Szent István Ház tulajdonosa és fenntartója a Szent István Alapítvány, amelynek mindig hét tagja van. A tagok egyházi és világi személyek, akik Rómában élnek és dolgoznak, közülük egy tölti be az elnök tisztét. Az alapítvány célja a zarándokház fenntartása és működtetése, valamint első szent királyunk tiszteletének ápolása. Jelenleg az alapítvány elnöke 1992 óta Ruppert József piarista atya, a házat a Kalocsai Iskolanővérek vezetik.
A Szent Istvány Alapítvány tagjai megalapítása óta:
|
Ádám György |
1969-1978 |
|
||
|
Nagy László |
1982-1993 |
|
||
A Szent István Ház igazgatói (rettori) voltak:
Mészáros Tibor
Sellye Vince
A Szent Istvány Alapítvány tagjai évenként 1966-tól:
1966 Zágon József, Apor Gábor, Békés Gellért, Csertő Sándor, Fűz Balázs, Magyary Gyula, Mester István
1967 Zágon József, Apor Gábor, Békés Gellért, Csertő Sándor, Fűz Balázs, Magyary Gyula, Mester István
1968 Zágon József, Apor Gábor, Békés Gellért, Csertő Sándor, Fűz Balázs, Magyary Gyula, Mester István
3 * ig.: Mészáros Tibor
1969 Zágon József, Ádám György, Békés Gellért, Fűz Balázs, Kállay Kristóf, Magyary Gyula, Mester István
1970 Zágon József, Ádám György, Békés Gellért, Fűz Balázs, Kállay Kristóf, Magyary Gyula, Mester István
2 * ig.: Sellye Vince
1971 Zágon József, Ádám György, Békés Gellért, Fűz Balázs, Kállay Kristóf, Magyary Gyula, Mester István
1972 Zágon József, Ádám György, Anisich Jenő, Kada Lajos, Kállay Kristóf, Magyary Gyula, Mester István
1973 Zágon József, Ádám György, Anisich Jenő, Kada Lajos, Kállay Kristóf, Magyary Gyula, Mester István
1974 Zágon József, Ádám György, Anisich Jenő, Kada Lajos, Kállay Kristóf, Magyary Gyula, Mester István
1975 Zágon József, Ádám György, Anisich Jenő, Kada Lajos, Kállay Kristóf, Magyary Gyula, Mester István
1976 Mester István, Ádám György, Anisich Jenő, (Frank Miklós), Kállay Kristóf, Magyary Gyula, Prokop Péter,
Zakar Polikárp
1977 Mester István, Ádám György, Anisich Jenő, Kállay Kristóf, Magyary Gyula, Prokop Péter, Zakar Polikárp
1978 Mester István, Ádám György, Anisich Jenő, Kállay Kristóf, Magyary Gyula, Prokop Péter, Zakar Polikárp
1979 Mester István, Anisich Jenő, Békés Gellért, Kállay Kristóf, Magyary Gyula, Prokop Péter, Szokolay Endre
1980 Mester István, Anisich Jenő, Békés Gellért, Kállay Kristóf, Magyary Gyula, Prokop Péter, Szokolay Endre
1981 Mester István, Anisich Jenő, Békés Gellért, Kállay Kristóf, Magyary Gyula, Prokop Péter, Szokolay Endre
1982 Mester István, Békés Gellért, Magyary Gyula, Nagy László, Polgár László, Prokop Péter, Szokolay Endre
1983 Mester István, Békés Gellért, Magyary Gyula, Nagy László, Polgár László, Prokop Péter, Szokolay Endre
1984 Mester István, Békés Gellért, Magyary Gyula, Nagy László, Polgár László, Prokop Péter, Szokolay Endre
1985 Kada Lajos, Anisich Jenő, Magyary Gyula, Nagy László, Prokop Péter, Rákos Rajmund, Szokolay Endre
1986 Kada Lajos, Anisich Jenő, Magyary Gyula, Nagy László, Prokop Péter, Rákos Rajmund, Szokolay Endre
1987 Kada Lajos, Anisich Jenő, Kállay Kristóf, Magyary Gyula, Nagy László, Prokop Péter, Szokolay Endre
1988 Kada Lajos, Anisich Jenő, Kállay Kristóf, Nagy László, Prokop Péter, Szokolay Endre, Tóth Gula
1989 Kada Lajos, Anisits Jenő, Kállay Kristóf, Nagy László, Prokop Péter, Szokolay Endre, Tóth Gyula
1990 Kada Lajos, Anisits Jenő, Kállay Kristóf, Nagy László, Prokop Péter, Szokolay Endre, Tóth Gyula
1991 Kada Lajos, Fenyo Vendel, Kállay Kristóf, Nagy László, Prokop Péter, Szokoly György, Tóth Gyula
1992 Leloczky Donát/Ruppert József, Fenyo Vendel, Kállay Kristóf, Nagy László, Prokop Péter, Szokoly György, Tóth Gyula
1993 Ruppert József, Kállay Kristóf, Mihályi Géza, Nagy László, Prokop Péter, Szokoly György, Tóth Gyula
1994 Ruppert József, Csele Sándor, Kállay Kristóf, Mihályi Géza, Prokop Péter, Szokoly György, Tóth Gyula
1995 Ruppert József, Kállay Kristóf, Mihályi Géza, Prokop Péter, Szentmártoni Mihály, Szokoly György, Tóth Gyula
1996 Ruppert József, Kállay Kristóf, Mihályi Géza, Prokop Péter, Szentmártoni Mihály, Szokoly György, Tóth Gyula
1997-1999 Ruppert József, Mihályi Géza, Prokop Péter, Rabi József, Szentmártoni Mihály, Szokoly György, Tóth Gyula
2000 Ruppert József, Daróczy László, Mihályi Géza, Rabi József, Szentmártoni Mihály, Szokoly György, Tóth Gyula
2001 Ruppert József, Daróczy László, Mihályi Géza, Rabi József, Szentmártoni Mihály, Szokoly György, Tóth Gyula
2002-2007 Ruppert József, Daróczy László, Kovács Gergely, Mihályi Géza, Rabi József, Szokoly György, Tóth Gyula
2008- Ruppert József, Daróczy László, Kovács Gergely, Mihályi Géza, Rabi József, Szokoly György, Tóth Gyula, Melo Lajos
FORRÁS: Szent István Ház (Róma) honlapja, ahol bővebben minden információ megtaláható a Szent István Alapítványról.
Szent István Ház honlapja: http://www.szih-roma.com
SZENT ISTVÁN HÁZ
Casa di Santo Stefano d'Ungheria
Róma
Via del Casaletto, 481
Köszönjük a látogatást, kérjük nézzen vissza később is!
Szent István Ház
SZENT ISTVÁN HÁZ
Róma
Szent István király nemcsak otthon rendezte az Egyház ügyét, hanem arra is gondja volt, hogy a Szentföldre és Rómába zarándokoló magyarok védelemben és gondozásban részesüljenek. Jeruzsálemben és Rómában zarándokházakat létesített, sőt az oda vezető utakon Konstantinápolyban és Ravennában is biztosított menedékhelyet a magyar zarándokok számára, akik ott szállást és ellátást is kaptak.
Szent István megszerezte a Szent Péter bazilika tövében álló Szent István első vértanú tiszteletére emelt San Stefanino nevű templomot, mellette építtette fel a magyar zarándokházat és fenntartására gazdag alapítványt tett.
1776-ban a Szent Péter bazilika átépítésekor VI. Pius pápa elrendelte az új sekrestye megépítését és lebontatta a magyar templomot és a zarándokházat. A Szentszék 7500 scudo kártalanítást adott a két épületért és az összeg kezelését a Collegium Germanicum-Hungaricumra bízta, azzal a kötelezettséggel, hogy kamatai fejében gondoskodjanak a magyar zarándokokról. A zűrzavaros időkben azonban ez nem valósulhatott meg és gyakorlatilag ezzel a lépéssel a zarándokház megszűnt létezni a magyarság számára. A magyar templom egykori oszlopai ma a Szent Péter bazilika sekrestyéjét díszítik.
Mindszenty József bíboros hercegprímás 1946. június 20-án, a zarándokház lebontásának 170. évfordulóján arra kérte XII. Pius pápát, hogy adja át a Santo Stefano Rotondo templomot magyar nemzeti templomnak s a mellette lévő egykori pálos kolostort zarándokháznak. „Nem akarunk mást, mint hogy Szent István nagylelkű alapítása szellemében újból ősi atyai házat találjunk az Örök Városban" - írta akkor a bíboros prímás. Mindszenty nem ok nélkül kérte és kapta „tituláris templomának" éppen a Santo Stefano Rotondót. Hosszú időn keresztül az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, a pálosok kolostora és temploma volt. A templomban kőbe vésve ott vannak a magyar szentek nevei és itt temették el a Szent Péter bazilika két magyar gyóntatóját: P. Kelemen pálos szerzetest, és Lázó János erdélyi papot is. A bekövetkezett események azonban megakadályozták tervének megvalósításában.
A szép terv más utakon valósult meg. Ennek megértéséhez azonban vissza kell lépnünk az időben 1927-be, amikor a Magyar Állam és a Római Katolikus Egyház közösen megvásárolták a Via Giulia 1. szám alatt lévő Falconieri palotát, ahol a Magyar Akadémia és a Pápai Magyar Egyházi Intézet helyezkedett el egy fedél alatt. Az Akadémia feladata az volt, hogy a Rómában tanuló ösztöndíjasok és kutatók számára megfelelő szállást biztosítson és képviselje a magyar kultúrát. A Pápai Magyar Intézet hasonlóképpen, ösztöndíjasokat látott vendégül és képviselte a magyar egyházat a Vatikánban. 1949-ben Mindszenty bíboros hercegprímás letartóztatása után a két intézmény között feszült viszony alakult ki. A pápai intézet vezetői és pap lakói politikai menekültekké váltak. A magyar kommunista rezsim és a Szentszék között csak 1964-ben jött létre részleges megegyezés, és ekkor a Vatikán leváltotta az „emigráns" vezetőséget és hazulról kiküldötteket nevezett ki az intézmény élére. A volt emigráns lakók számára új fedelet kellett keresni. Mi sem volt természetesebb, mint felújítani Mindszenty bíboros elgondolását és megkísérelni a Santo Stefano Rotondo és a mellette épült, volt pálos kolostor megszerzését. Ez a kísérlet azonban nem jutott révbe.
Amikor már-már bele kellett nyugodni a változtathatatlanba, a Gondviselés csodálatos módon új irányt szabott a nagy magyar probléma megoldására. Egy nemeslelkű, a magyar nagyasszonyok hagyományaiban élő és az ország és benne a Katolikus Egyház sorsát szívén viselő hölgy azzal az ajánlattal fordult Zágon József prelátushoz, a Pápai Magyar Egyházi Intézet volt régenséhez, hogy Szent István király alkotásának felújítására felépíti Rómában a tervezett intézményt, ha a külföldön élő magyarság megfelelő telket tud rendelkezésére bocsátani.
Fáy Erzsébet, aki ugyancsak menekült magyar volt, éveken át ápolta a dúsgazdag Duncan Oliver angol lordot, aki halála után nagy vagyont hagyott rá. Erzsébet asszony Mészáros Tibor svájci magyar lelkész révén szerzett tudomást a Rómában kialakult helyzetről. Zágon József és Mester István, a Pápai Magyar Egyházi Intézet volt vezetői nekiláttak a telekkérdés megoldásának.
(Zágon József azért volt csak régens és nem rektor, mert a magyar hatóságok abban az időben nem ismerték el a Pápai Magyar Intézetet, de valóban joggal képviselte a magyar emigrációt, mert a Vatikában magas hivatalt töltött be, õ volt a „delegato per l’emigrazione", azaz az összes hontalan, kivándorló, vendégmunkás és turista legfőbb lelki gondozója, és nemcsak Magyarország, hanem az egész világ számára. Mester István szintén magas hivatalt töltött be a Vatikánban, nagyon sok magyarországi pappal volt kapcsolatban és segített ott, ahol tudott: könyvvel, gyógyszerrel, közbenjárással, imádsággal, igyekezett minden kérést teljesíteni).
Mester István így írja le az elkövetkező eseményeket: „A Via del Casalettóra esett a választás. Akkoriban még nagy mezőség volt mindenfelé: dombos, szép vidék, a telek alatt nagy nádtenger. A telek tulajdonosa, Pasini ügyvéd fogadott bennünket egy 18. századi kis palotában. Mennyibe kerülne? Mikor fizethetnénk? Mennyi a foglaló? Megegyeztünk, hogy egy hónap alatt kifizetjük a 120 millió Lírát (akkor 200 000 Dollár). Letettünk tízmilliót foglalónak: ha egy hónap alatt nem fizetünk, elveszítjük a foglalót és a telket. Mindössze tizenhat milliónk volt."
Ez a 16 millió volt az 1956-os magyar egyetemisták hozzájárulása, mert a Szent István Házba beépültek a „kormos kövek" is. - Ez is egy darab magyar történelem: 1956. november 4. után a „hirtelen kiürült" Magyar Akadémia helységeibe, Zágon és Mester kezdeményezésére beköltözött 25 menekült magyar egyetemista, és csak egy év múlva hagyta el az épületet. Az olasz Külügyminisztérium és XII. Pius pápa segítségével találtak új otthont, a Pápa és a Minisztérium külön-külön 7 és félmillió Lírát adtak a Pápai Magyar Intézetnek egy kollégium létesítésére: ennek eladásából származott az előleg.
Szent Imre napja volt, 1965. november 5. Megindult a gyűjtés, és a telek ára baráti kölcsönökből kifizetésre került. Az ügy megvalósítása érdekében Zágon József alapítványt hozott létre 1965. december 15-én, melynek célja a szép terv megvalósítása volt. 1968-ig a ház Mester István nevére volt írva. A magyar kommunista hatóságok, pénzt és fáradságot nem kímélve, minden eszközzel igyekeztek hátráltatni a gyűjtést.
Mészáros Tibor, nagy áldozatot vállalva elindult Amerikába gyűjteni, heteken keresztül utazott egyik városból a másikba, egyik magyar plébániáról a másikba.
Mester leírása így folytatódik: „1966. júniusában nyújtottuk be építési engedély kérésünket Róma város építészeti hatóságának. Eleinte magyar stílusú udvarház tervét adtuk be, de ezt - mert nem illett a városrész modern stílusához - át kellett gyorsan rajzoltatnunk úgy, ahogyan ma a palota áll. Szeptember 2-án áldottuk meg az alapozást: az ünnepélyes alapkőletétel 1966. november 19-én, Szent Erzsébet napján történt, Fáy Erzsébet jelenlétében".
A Házat fenntartó Szent Istvány Alapítvány alapító tagjai Zágon József pápai prelátus, Apor Gábor szentszéki követ, Magyary Gyula pápai prelátus, Csertő Sándor pápai kamarás, Mester István pápai kamarás, Békés Gellért bencés, Fűz Balázs cisztercita voltak.
1971. október 2-án Mindszenty József bíboros prímás tett látogatást a házban. Meghatódottan kezdett beszédéhez, megköszönte Fáy Erzsébet nagylelkű gesztusát és a külföldi magyar katolikusok áldozatkészségét, összetartásra buzdított. Az emlékkönyvbe ezt írta: „A magyar katolikus egyház megvalósult álma boldogsággal tölt el".
Zágon József halála után Mester István lett az Alapítvány elnöke, őt Kada Lajos érsek követte, és amikor a pápai diplomáciai szolgálat a bonni nunciatura élére állította, Leloczky Donát dallasi cisztercita atya vette át hivatalát. A jelenlegi elnök 1992 óta Ruppert József piarista generális asszisztens.
A Szent István Ház gondozását a Miasszonyunkról nevezett Kalocsai Iskolanővérek Társulata végzi.
A Háznak különleges művészi értéket biztosított a ház megépítése óta 1999-ig itt lakó, kalocsai születésű Prokop Péter papfestő és író, aki Rómában fejezte be képzőművészeti tanulmányait. Õ alakította át képeivel a ház belső tereit galériává. A kápolna szentélyét a magyar szenteket ábrázoló szekkója zárja. Mellékoltárain a Magyarok Nagyasszonya és a két apostolfejedelem látható. A főbejárat fölött Szent István - betonba foglalt színes ablak - fogadja az érkezőt. Az oldalfalak a keresztút stációit sorjázó, mennyezetig nyúló ólomüvegei reggeltől estig váltakozó ragyogásban színezik az imádság helyét. A Házat körülvevő szép kert szintén Prokop Péter ízlését dicséri.
A harminc év leforgása alatt sokezer magyar volt a Szent István Ház vendége, az első időkben főleg „külföldi" magyarok, de ahogy a helyzet lazulni kezdett a vasfüggöny mögött, a zarándokok egyre nagyobb számban érkeztek hazulról, de Erdélyből, a Felvidékről és Délvidékről is. Megfordultak a házban nem magyar vendégek is, nagyobb számban németek és olaszok, de más európai nemzetek fiai is, előfordult az is, hogy a Ház a Szovjetunióból kivándorló, Izraelbe igyekvő, nehéz helyzetbe került zsidóknak biztosított szállást.
A Szent István Ház zarándokház, elsősorban olyan szervezett csoportokat vár, amelyeknek tagjai Rómába, a Katolikus Egyház központjába azért jönnek, hogy leróják tiszteletüket Szent Péter sírjánál, megtekintsék a keresztény emlékeket, elzarándokoljanak a katakombákba, az első keresztény vértanuk sírjához, részt vegyenek a pápai kihallgatásokon és megismerkedjenek Róma és környéke nevezetességeivel. Természetesen a Ház nyitva áll minden jószándékú turista előtt is.
A Ház kápolnája nyitva áll az imádkozni kívánók előtt, és ha a csoport lelkipásztorral érkezik, szentmisét is tarthatnak.
FORRÁS: Szent István Ház honlapja, ahol bővebben minden információ megtaláható a Zarádokházról.
Szent István Ház honlapja: http://www.szih-roma.com
SZENT ISTVÁN HÁZ
Casa di Santo Stefano d'Ungheria
Róma
Via del Casaletto, 481
IRODALOM
A római magyar Szent István Ház. Róma, é.n.
A római Szent István Ház = Magyar Kurír, 2011. augusztus 24. www.magyarkurir.hu/.../romai-szent-istvan-ha...
Szent István zarándokház Rómában. p. 75-76.
In: Nemzetőr Évkönyv, 1970. München: Nemzetőr, 1970 – 239 p. : ill.
NÉMETH László Imre (1956-)
Mindszenty megvalósult álma: a Santo Stefano Rotondo és a Szent István Ház. Budapest: Szent István Társaság, 2009 – 224 p. : ill. ; ISBN 978-963-277-094-9
PROKOP Péter (1919-2003)
Pannónia szentjei. A Szent István Ház fennállásának 25. évi jubileumára. (Grafikák és kis életrajzok) Budapest: Jel, 1991 – 48 p. : ill. ; 963-00-1526-9
Köszönjük a látogatást, kérjük nézzen vissza később is!
Vatikán : könyvek bibliográfiája
Írta (gyűjtötte, összeállította): SZÖLLŐSI ANTAL
VATIKÁNI és MAGYAR KÖNYVEK BIBLIOGRÁFIÁJA
Vatikán és Magyarország ; kivándorlás, emigráció, kapcsolatok, vatikáni magyar szerzők
A
AGÁRDI Ferenc
A nagyvilág magyar vándorai / Agárdi Ferenc
Budapest: 1954
ANDOR Géza SJ.
A hivatás / Andor Géza
Budapest: 1940
B
BALÁZS Dénes
Magyar utazók lexikona / Balázs Dénes
Budapest: 1993
BÁLINT József S. J.
Loyolai Szent Ignác iskolájában a II. Vatikáni Zsinat után / Bálint József
Budapest: é.n.
BANGHA Béla SJ
Magyar jezsuiták Pombal börtönében / Bangha Béla SJ
Budapest: 1937
BARTUSZ DOBOSI László
Jezsuiták és conquistadorok / Bartusz Dobosi László
Budapest: 2001
BÉKY Gellért SJ.
Krisztus tanúi Japánban / Béky Gellért SJ.
Budapest: 2004
BENDEFY László
Magyar utazók Afrikában / Bendefy László
Budapest: 1934
C
CZAICH ÁRPÁD GILBERT DR. - FRÁTER ALADÁR
X. Pius pápa : Életének és uralkodásának története napjainkig / Czaich - Fráter
Budapest: Athenaeum, 1907 – 238 p.
CS
CSER László (1914-2004)
Pekingi séták / Cser László
[Budapest]: Franklin, [1941] – 172, 10 t. : ill.
Serie: Világjárók. Utazások és kalandok
Jelenvalók és örökkévalók / Cser László
2. kiadás
Kecskemét: Korda, [1993] – 104 p.
D
E
F
G
H
I
J
K
L
LŐRINCZ Gyula (1862-?)
A keresztes hadjáratok jelentősége a pápaságra, különös tekintettel Magyarországra / Lőrinz Gyula
1894
LUKONICH Imre (1880-?)
II. Szilveszter pápa / Lukonich Imre
Kolozsvár: 1902.
M
Magyar egyházi kultúra kiállítás a Pápai Magyar Intézetben: Róma, 1969. május 6-13.
[Roma]: [1969] – [24] p. : ill.
Magyarország és a Szentszék diplomáciai kapcsolatai, 1920-2015/ szerk. Fejérdy András
Budapest: METEM : Historia Ecclesiastica Hungarica Alapítvány, 2015 280 p. : ill.
ISBN 978-963-9662-90-2
Sorozat: METEM könyvek, ISSN 1217-2669 ; 84.
N
NÉMETH István
Krisztus helyettese Genezáretnél, Rómában és az Északisarkon / Németh István
Budapest: Actio Catholica, [1940] – 15 [1] p.
Sorozat: Actio Catholica ; 69.
O
Olaszország, Vatikán, San Marino
Italy, Vatican City State, San Marino (magyar)
[Budapest]. [OSZK], 1998 – 195 p.
ISBN 9663-200-315-2
Megjelent: 500 példány
Ö
P
PÉTERI János
Az első jezsuiták Magyarországon / Péteri János
Róma, 1963
R
RUPPERT József (1942-)
A piarista diák Rómában / Ruppert József
[Róma] : [Róma]: [Piarista Rend Magyar Tartománya], [2007] – 88 p. : ill.
S
SZ
Száz év a magyar-olasz kapcsolatok szolgálatában : Magyar tudományos, kulturális és egyházi intézetek Rómában, 1895-1995 / Szerkesztette: Csorba László.
Budapest: HG., 1998 – 150 p., [8] t. : ill., részben színes
ISBN 963-85174-9-2
T
TÜRR István (1825-1908)
Europa und der Vatikan / Stephan Türr
Stuttgart: Detsche Verlags-Anstalt, 1908 – 5, 3 p.
Különlenyomat: Deusche Revue.
U
Ü
V
VERESS Endre (1868-1953)
Erdélyországi pápai követek jelentései 1592-1600 / Veress Endre
Budapest: 1907
W
Z
ZS
Kérjük írja meg véleményét, javaslatait!
A visszajelzések segítenek az oldal fejlesztésében.
Levél és e-mail címünk a Kapcsolat oldalon található .
Honlapunknak, majd minden oldala folyamatos adatfeltöltés, szerkesztés alatt áll. Előfordulhat, hogy emiatt bizonyos menüpontok alatt még nem található konkrét tartalom. Feltett szándékunk, hogy az adatfeltöltést, illetve adatpontosítást mielőbb befejezzük és Önöket minél szélesebb körben tájékoztassuk.
Addig is szíves megértésüket és türelmüket kérjük!
Köszönjük a látogatást, kérjük nézzen vissza később is!
Tisztelettel: Szöllősi Antal és az Északi Magyar Archívum (Stockholm, Svédország).
Vatikán : cikkek bibliográfiája
Írta (gyűjtötte és összeállította): SZÖLLŐSI ANTAL
VATIKÁNI és MAGYAR ÚJSÁGCIKKEK BIBLIOGRÁFIÁJA
Kivándorlás, emigráció, kapcsolatok, vatikáni magyar szerzők közleményeinek és folyóíratcikkjeinek adatai
A
ANTAL Beatrix: Giambattista Guerrieri S. I., a Collegium Germanicumet Hungaricum rektorának levelei
gróf Eszterházy Károly püspökhöz. = Lymbus (Budapest), (2005):129-139.
ANTAL Beatrix: Magyar történeti kutatások a Vatikánban (Tusor Péter: Magyar történeti kutatások a Vatikánban.
PPKE Gondolat, Budapest-Róma, 2004.)
= Aetas (Történettudományi folyóirat), (2006)4:203-205.
B
BALOGH Sándor SJ.: „A paraguayi jezsuita állam”. = Katolikus Missziók 14(1938):136-141
BÉKY Gellért SJ: Az ignáci ima J. Nadal szerint. = Távlatok (Budapest: 1991-2010), (2004)65:399-403.
XVI. BENEDEK: A pápa levele a kínai katolikusokhoz. = Távlatok (Budapest: 1991-2010), (2008)81:58-63.
BERTÉNYI Iván: XVI. Benedek pápa címere. Új fejezet a pápai heraldikában?
= Levéltári közlemények (Budapest), (2006)1:73-90
BIKFALVI Géza: Magyar jezsuita misszionáriusok Afrikában.
= Távlatok (Budapest: 1991-2010), (2009)83:85-91.
C
CSUKOVITS Enikő: A római Szentlélek-társulat magyar tagjai (1446–1523). = Századok, 2000:1/211 Közlemények
D
E
F
FEJÉRDY András: [ismertetés] (SZABÓ Csaba:A Szentszék és a Magyar Népköztársaság kapcsolatai a hatvanas években.
Budapest, 2005. 508 p.) = Levéltári közlemények (Budapest), (2006)1:154-157.
G
GYENIS András SJ.: Az első római Collegium Hungaricum alapítója. [P Szantó (Arator) István (1541-1612)]
= Magyar Kultúra (Budapest: 1912-1944), (1941)2:46-48.
H
I
J
JABLONKAY GáborSJ.: Jézus Társaságának első érintkezései Magyarországgal.
= Katolikus Szemle23 (1909) 822-834
JÁLICS Ferenc SJ.: A Szent Ignác-i Lelkigyakorlatok kontemplatív szakasza.
= Távlatok (Budapest: 1991-2010), (2003)60:284-301.
II. JÁNOS PÁLpápa: Matteo Ricci kínai misszionárius jubileuma.
= Távlatok (Budapest: 1991-2010), (2001)54:533-540.
II. János Pál megnyilatkozásaiból.= Távlatok (Budapest: 1991-2010), (2005)68:138, 157, 220.
JONSSON, Ulf: A vallás Svédországban. = Távlatok (Budapest: 1991-2010), (2007)78:505.
K
K[ARDAS] J[ózsef, SJ]: A test és a lélek viszonya szent Ignác szerint a lelki életben.
= Papi lelkiség 17. kötet (1947-48):111-117
KOSZTOLNYIK Zoltán:III. András és a pápai udvar. = Századok, (1992)2:634.
KALOUS, Antonínus: Elfeledett források a mohácsi csatáról. Antonio Burgio pápai nuncius jelentései
és azok hadtörténeti jelentősége. = Hadtörténeti Közlemények, (2007)2:603-622.
L
A lelkigyakorlatos mozgalom hazánkban. = Magyar Kultúra (Budapest: 1912-1944), (1925)389-392.
LŐRINCZ Zsuzsa, B.: Adatok a Vatikán politikájához a magyar diplomáciai iratokban /1939-40/.
= Századok, 100(1966)2-3:452-460.
LACZA Tihamér:Magyar jezsuiták Latin-Amerikában (I. rész)
= Fórum (Galánta: 1999-) 2(2000)1:127-146
LACZA Tihamér:Magyar jezsuiták Latin-Amerikában (II. rész)
= Fórum (Galánta: 1999-) 2(2000)2:125-144
M
MIKLÓSHÁZY Attila: A keresztény liturgia története.
= Távlatok (Budapest: 1991-2010), (2007)75:5-12.
MOLNÁR Antal: Három hódoltsági levél a Római Inkvizíció levéltárából
= Lymbus (Budapest), (2004):51-59.
MOLNÁR Antal: Raquzai bencés misszionáriusok jelentése a hódolt Dél-Magyarországról (1606).
= Lymbus (Budapest), (2005):55-62.
N
NEMESHEGYI Péter: II. János Pál pápa tanításának erővonalai.
= Távlatok (Budapest: 1991-2010), (2005)68:139.
O
Ö
P
XII. Piusz és Mindszenty József megnyilatkozásai. = Távlatok (Budapest: 1991-2010), (2006)73:283.
R
(Római hírek) = Magyar Hírmondó, 1783. okt. 4.
S
Senga Toru: IV. Béla külpolitikája és IV. Ince pápához intézett ,,tatár-levele’’.
= Századok, 1987:4/584 Tanulmányok
SEVAIS, Jacques: Loyolai Szent Ignác lelkigyakorlatainak középpontja.
= Távlatok (Budapest: 1991-2010), (2002)57:468-487.
SZ
A szentséges pápa utazása = Magyar Hírmondó, 1782. márc. 27.
(Sz. F.): A magyarok ezer esztendeje Rómában. = Távlatok (Budapest: 1991-2010), (2001)53:480.
SZABADOS György: „Gyomlálj … és ültess” (Új monográfia III. Ince pápáról)
(John C. Moore: Pope Innocent III (1160/61-1216). To Root Up and to Plant)
= Aetas (Történettudományi folyóirat), (2006)2-3:301-304.
SZABÓ F.: Skultéty Csaba: A Szabad Európa Rádiótól az Ung partjáig.
= Távlatok (Budapest: 1991-2010), (2001)51:150.
SZABÓ Ferenc: In memoriam Karol Wojtyla – II. János Pál 132-138
= Távlatok (Budapest: 1991-2010), (2005)68:132-138.
SZABÓ Ferenc:Ingmar Bergman halálára. = Távlatok (Budapest: 1991-2010), (2007)77:403.
SZENTIMREY Márton: A pápaság és Olaszország. = Magyar Sion, 2(1888)11:801-816.
SZILÁGYI Csaba: „Domine Pater Stephane”. = ELTE BTK Művelődéstörténeti Tanszék Kiadványai 1 (1999):9-19.
SZILAS László SJ: A jezsuiták Magyarországon 1773-ban.
= Magyar Egyháztörténeti Vázlatok 13(2001):3-4:61-76.
T
U
Ü
V
W
Z
ZS
Kérjük írja meg véleményét, javaslatait.
A visszajelzések segítenek az oldal fejlesztésében.
Levél és e-mail címünk a Kapcsolat oldalon található .
Honlapunk jelenleg folyamatos adatfeltöltés, szerkesztés alatt áll. Előfordulhat, hogy emiatt bizonyos menüpontok alatt még nem található konkrét tartalom. Feltett szándékunk, hogy az adatfeltöltést, illetve adatpontosítást mielőbb befejezzük és Önöket minél szélesebb körben tájékoztassuk.
Addig is szíves megértésüket és türelmüket kérjük!
Köszönjük a látogatást, kérjük nézzen vissza később is!
Vatikán-magyar lexikon
Írta (gyűjtötte és összeállította): Szöllősi Antal
VATIKÁN–MAGYAR LEXIKON
Mottó: Ezt a munkát csak elkezdeni lehet, befejezni nem!
Az Északi Magyar Archívum honlapján előforduló rövidítések és a felhasznált irodalom jegyzéke.
Ez az oldal folyamatos adatfeltöltés, szerkesztés alatt áll!
Az oldal utolsó módosítása: 2018. május 08.
A
APOR Gábor, altorjai, báró
(Sepsikőröspatak, Háromszék vm., 1889. november 7. – Róma, 1969. február 12.) diplomata, rendkívüli követ, és meghatalmazott miniszter.
A bécsi konzuli akadémiát 1913-ban végezte. 1918-ban külügyi szolgálatba lépett, attasé lett a berlini osztrák-magyar követségen. A Tanácsköztársaság idején internálták (1919. április–július), szabadulása után 1919-ben visszatért Erdélybe. 1921-től külügyi szolgálatot teljesített, Varsóban (1921–1923) követségi titkár, majd tanácsos, 1925-től Párizsban tanácsos, 1927-től Budapesten külügyminisztérium politikai osztályának vezetője volt, majd a bécsi (1934–1935) követség vezetője, hazatérte után 1935-től a külügyminiszter állandó helyettese. 1938. december 24-től – 1944. márciusa között vatikáni magyar követ. Magyarország német megszállásakor lemondott állásáról, és Rómában állomáshelyén maradt. A Szuverén Máltai Lovagrend meghívta tagjai közé, 1952-ben a rend nagykancellárjává nevezték ki, tisztségéről egészségi állapota miatt (1958) lemondott. 1964-1969 között a rend római követe. A Szent István Alapítvány alapító tagja és a Külföldi Magyar Actio Catholica elnöke volt. Írásai a római Katolikus Szemlében jelentek meg.
B
BÁNCSA István : Báncsai, Báncha, Váncha, Vancsa
(? – Róma, 1266. vagy 1268. július 10.): esztergomi érsek, az első magyar bíboros.
1238 és 1240 között váci és titeli prépost volt, és IV. Béla kancellárjaként szolgált. 1240-42 között váci megyés püspök volt. 1241-ben a király követségbe küldte II. Frigyes (1194-1250) német-római császárhoz és IX. Gergely (1167?-1241) pápához, hogy a tatárok ellen katonai segítséget kérjen, de nem járt sikerrel. A muhi csatavesztés (1241. április 11-12.) után Dalmáciába ment a királyhoz, aki 1242-ben Dalmácia kormányzójává nevezte ki.
1252 márciusában (más források szerint még 1251 decemberében) a pápa Palestrina (ma: Olaszország) püspökévé és bíborossá nevezte ki. Ezzel Báncsa lett az első magyar bíboros. Ezután 1253-tól pápai követként szolgált Magyarországon és Szlavóniában.. 1254-ben részt vett IV. Sándor (1199-1261) pápa megválasztásában. 1261-ben nem vett részt IV. Orbán (1195?-1264) pápa megválasztásában, hanem Magyarországon maradt és közvetített a IV. Béla (1206-1270) és fia, István (1239-1272) közötti viszályban. 1264-65-ben részt vett IV. Kelemen (1202?-1268) pápa megválasztásában, majd annak halála után részt vett az 1268-71-es (az egyház történetében a leghosszabb) pápaválasztáson is, de meghalt, mielőtt X. Gergelyt (1210-1276) megválasztották volna. Aláírója több pápai bullának is.
Haláláig Rómában képviselte a magyar egyház ügyeit, az ágostonos remeték protektora lett, s nagy része volt a rend megszervezésében. Képe a chartres-i Notre Dame-kápolna részére ajándékozott üvegablakon ma is látható. Váci pecsétje 1244-ből maradt fenn.
A római Santa Balbina bazilikában temették el. Ez ma Erdő Péter (1952–) bíboros érsek címtemploma.
BERZEVICZY Albert, berzeviczei
(Berzevice, Sáros vármegye, 1776. – Berzevice, 1859. augusztus 20.): hungarikakutató, naplóíró.
1818-20-ban beutazta szinte az egész Habsburg-birodalmat és Nyugat-Európát (Anglia, Belgium, Franciaország, Hollandia, Németország, Olaszország, Svájc). Utazásairól német nyelvű naplót írt. Jelentősek – főként a Vatikánban folytatott – hungarikagyűjtései.
Irodalom: ÚjMIL 2000
BOÉR Miklós
(Szeged, Csongrád vm., 1914. április 30. – Sau Paulo, Brazília, 1987. május 7.) katolikus pap,
újságíró, egyetemi tanár.
Katolikus lelkész
1948-ban Olaszországba, 1950-ben Brazíliába emigrált.
A Római Magyar Kurír (Róma: 1948. december 1. – 1950.) a magyar lelkészség rendszertelenül megjelenő, stencilezett értesítőjének szerkesztő volt.
Irodalom: Nagy 2000:113.
C
CAJETAN, Thomas : Tommaso de Vio Gaetani Cajetan
(Gaeta, 1469. február 20. – Róma, 1534. augusztus 9.) olasz (nápolyi) bíboros, dominikánus szerzetes, filozófus, teológus.
1508-ban a Domokos-rend generálisa lett, 1517-ben bíbornok. 1518-ban az augsburgi birodalmi gyűlésen eredménytelenül igyekezett Luthert kibékíteni a katolikus egyházzal. 1523-24-ben, mint pápai legátus Magyarországon működött a török elleni hadjárat megszervezésén.
A keresztény humanizmus kiváló képviselője volt. Aquinói Szent Tamás műveinek egyik legjobb magyarázója.
Irodalom: UJL (1938)5-6:1205.
III. CALLISTUS pápa : Calixtus; eredeti neve: Alonso de Borja v.Borgia
(Játiva, Valencia m., 1378. december 31. – Róma, 1458. augusztus 6.): V. Miklósutódaként a történelem 209. pápája 1455. április 8-tól haláláig.
A török veszedelem ellen európai koaliciót akart alakítani, de eredménytelen¨l.1456-ban hathatósan támogatta Magyarországot is a török ellen.
1456. június 29-én kiadta az úgynevezett Imabullát, amelyben a pápa elrendeli a déli harangszót minden keresztény egyházmegyében. A naponta megszólaló harang imára szólította a keresztényeket, hogy ezzel kérjék a török ellen harcoló seregek győzelmét.
Irodalom: UIL (1937)5-6:1211.
Cavagliai Szent István Magyar Intézet
Cavagliai Magyar Intézet (CMI) Olaszország, 1902-1913: a Szalézi Társaság kisszemináriuma magyar jelöltek részére.
Interneten: Cavagliai Szent István Magyar Intézet
COLLEGIUM GERMANICUM-HUNGARICUM
Német-Magyar Kollégium
Róma: 1580. április 13.–: a Collegium Germanicum és a Collegium Hungaricum egyesítésével létrehozott, pápai, jezsuita vezetés alatt álló papnevelő intézet a német nyelvterületről és Magyarországból érkező növendékek számára.
Interneten: Collegium Germanicum-Hungaricum
COLLEGIUM HUNGARICUM
Róma: 1579. április – szeptember 11. ; magyar papnevelő intézet.
Interneten: Collegium Hungaricum
CZOBOR Márton, czoborszentmihályi
Királyi főkamarásmester, Bodrog vármegye főispánja. 1505-ben jelen volt a rákosi országgyűlésen, több küldetében járt a pápánál és szultánnál.
Irodalom: UIL (1937)7-8:1581.
CZAICH Árpád
(1866 – ?): történész.
A vatikáni könyvtárban végzett egyháztörténeti kutatásokat.
Irodalom: UIL (1937)7-8:1577.
CÍMTEMPLOM
E
Elvándorlók és Úton Lévők Lelkipásztori Gondozásának Pápai Tanácsa
A római kúriának a hazájuktól huzamosan távollévők lelki gondozására alakított szerve.
A probléma nagyobb súllyal a II. világháborúután jelentkezett. XII. Pius p. 1952: aKonzisztoriális Kongregáció mellett hozta létre azEmigránsok Tanácsát, majd aTengerészek Apostolkodásának Művét. 1958: e kongr-ra bízta a repülősöket és repülőn utazókat. - VI. Pál p. 1965: ugyanazon kongr. mellett szervezte meg a nomádok és az állandó lakóhely nélkül élők titkárságát. 1967: a Klérus Kongr-ban nyitott külön hivatalt a turisták gondozására. - 1970. III. 19: Apostolicae Caritatis motu propriójával a →Püspöki Kongregáció alá rendelve a különböző hivatalokat létrehozta az Úton Lévők és Elvándorlók Lelki Gondozásának Pápai Bizottságát. Feladata az „úton lévők” (a kivándorlók, menekültek, tengerészek és repülősök, kamionosok, nomádok, vendégmunkások, zarándokok, turisták, idegenben dolgozók, akik huzamosabban hazájukon kívül tartózkodnak) lelki gondozása, e lelkipásztorkodás tanulmányozása.
Irodalom: Magyar Katolikus Lexikon
F
FRAKNÓI Vilmos : 1874-ig Frankl Vilmos
(Ürmény, Nyitra vm., 1843. február 27. – Budapest, 1924. november 20.) történetíró, váradi kanonok, arbei címzetes püspök, a MTA titkára.
Rómában magyar történeti intézetet, majd magyar művészházat alapított.
J
JUHÁSZ Vilmos : 1922?-ig Haas : William Juhasz
(Budapest, 1899. augusztus 2. – New York, 1967. szeptember 29.) kultúrtörténész, író, újságíró, szerkesztő, műfordító, egyetemi tanár. Kutatási területe: a kereszténység előtti idők összehasonlító vallástörténete.
1949-ben Steven Koczak amerikai diplomata segítségével családjával Bécsbe, majd Salzburgba menekült.
1950-ben megbízást kapott, hogy a vatikáni szentévi kiállítás vasfüggöny mögötti nemzeteket ismertető részének rendezésében közreműködjék. Olaszországi tartózkodása alatt egyszersmind társszerkesztője volt a Katolikus Szemlének. A szentév elmúltával, 1951-ben az Amerikai Egyesült Államokba emigrált, és ott New Yorkban telepedett le.
[Születésének dátumának Borbándi Gyula, a Magyar Katolikus Lexikon, augusztus 21-et, Nagy Csaba, az angol Wikipedia, augusztus 30-át adja meg.]
Irodalom: Borbándi (1992):173-174. ; MKL (2000)5:961-962. ; Nagy (2000):455. ; ÚIL (1939)13-14:3566. ;
Lelőhely: ÉMA (AML J)
JULIANUS barát
Irodalom: ÚjMIL 2000:1005
K
KAPOSY József : 1881-ig Klein, 1919-ig Kaposi
(Zalaapáti, Zala vm., 1863. február 25. – Budapest, 1922. november 8.) katolikus áldozópap és hitoktató, író, lapszerkesztő, irodalomtörténész.
Már papnövendék korában négy nyugati nyelvet megtanult. 1884–1887 között Károlyi Gyula gróf gyermekeinek volt oktatója, velük hosszabb utazásokat tett Németországban, Franciaországban, Svájcban, Belgiumban, rövid tanulmányúton járt Olaszországban is. 1885-ben pappá szentelték.
X. Piusz pápa 1904-ben titkos kamarási címmel tüntette ki.
Irodalom: Magyar Katolikus Lexikon
Interneten: →Kaposy Kaposi József – Wikipédia
Kivándorlók és Utazók Lelkipásztori Gondozásának Pápai Tanácsa
olaszul: Pontificium Consilium de Spirituali Migrantium atque Itinerantium Cura
L
LÁSZAI János : névvariánsai: Johannes de Lazo; Lázói János; Lazó; Lazói; Laszói; Lazynus; Lazimus (
(Lászó, Torna vm., 1448 – Róma, 1523. augusztus 17.) erdélyi főesperes, humanista költő, apostoli gyóntató.
1483-ban mint zarándok Jeruzsálembe utazott. Fábri Felix, ulmi szerzetes, akivel együtt utazott vissza Jeruzsálemből a pusztai utakon Egyiptomba, följegyezte róla, hogy a Sinai-hegyen Szent Katalin templomában, akkori versekbe foglalt imát szerkesztett a német zarándokok és lovagok társasága (melybe ő is felvétetett) dicsőségére "denn er ein grosser Poet und Orator ist"; innét Lazónak címe is okiratainkban: Venerabilis Magister. Kairóban fogságba került, de pártfogóinak segítségével kiszabadult. Hittérítőként működött és a magyar mamelukokat visszatérítette a keresztény vallásra.
1496-ban már ismét Erdélyben működött. 1500-ban zarándokutat tett Rómában.
1518 elején, meghívás folytán, Rómába utazott, ahol pestisjárványnak esett áldozatul, és mint a magyarok gyóntató atyja hunyt el 1523-ban, életének 75. évében.
Sírja a Santo Stefano Rotondo templomban található.
LUKCSICS József
(Kerta, 1875. február 4. – Veszprém, 1937. március 19.) kanonok.
1897-ben pappá szentelték. 1899-ben doktorrá avatták. 1900-tól Pápán volt káplán és tanítóképzői hittanár.Hornig Károly veszprémi püspök a római Magyar Történeti Intézetbe küldte, ahol főként a veszprémi püspökség római oklevéltárának összeállításán dolgozott, firenzei, velencei és milánói levéltárakban is kutatott.
M
Magyarok Nagyasszonya kápolna
A jubileumi szentmisét a Vatikánban dolgozó Kovács Gergely atya, pápai káplán, a Kultúra Pápai Tanácsának irodavezetője mutatta be. A Magyarok Nagyasszonya kápolnában tíz éve minden kedd reggel magyar nyelven mutatunk be szentmisét.
Ez eddig 514 misének felelt meg, amelyeket több mint 1500 pap celebrált, és 12 ezer hívő vett részt rajtuk: Rómában és Olaszországban élő magyarok, Erdélyből, a Vajdaságból és a Felvidékről, valamint a világ számos más országából, többek között Angliából, Argentínából, Ausztráliából, Németországból, Norvégiából és Svédországból érkező magyarok, közölte a különböző olasz városokban élő magyar közösségek lelki gondozójaként ismert Németh László atya, a római Szent István Alapítvány elnöke.
Az 1980-ban épített vatikáni magyar kápolna annak az egykori magyar zarándokháznak és kápolnának az utódja, amelyet még Szent István korában emeltek a Szent Péter-bazilika mellé. Ezeket 1776-ban lebontották. A Szent Péter-bazilika altemplomában található nemzeti kápolnák sorában a magyar esik a legközelebb a főoltárhoz.
A Magyarok Nagyasszonya kápolna oltáránál a Madonna és Szent István szobra áll, Varga Imre szobrászművész alkotásai. A kápolna falát díszítő magyar szentek és boldogok domborművei közül a két legutolsó az 1997-ben boldoggá avatott Apor Vilmos püspököt és a „szegények orvosát”, a 2003-ban boldoggá avatott Batthyány-Strattmann Lászlót ábrázolja.
A cikk az alábbi címen található: http://www.kronika.ro/eklezsia/tizeves-a-magyar-mise-a-vatikani-kapolnaban
MÁRTON Lajos Hugó
(Zetelaka, 1913. október 3. – Róma, 2007. november 2.) premontrei szerzetes.
1947-ben került Rómába.
MESTER István
(Kassa, Abaúj-Torna vm., 1917. augusztus 20. – Róma, 1984. június 6.): pápai prelátus.
A teologiát a Központi Papnevelő Intézetben végezte. 1941. június 15-én szentelték pappá, és egyházjogból doktorált. 1947-ig az egri szemináriumban teológiai tanár, majd érseki szertartó. 1947-ben Rómába ment tanulni, s nem tért vissza. 1954-től a Papi Kongresszus tisztviselője, majd osztályvezetője. A Pápai Magyar Intézet gondnoka. 1964-től a Szent István Zarándokház ügyvezető elnöke. 1970-től pápai prelátus.
Sokat tett a magyar papság megsegítésére. A vatikáni Campo Santóban temették el.
Irodalom
Nemzetőr (München), 29(1984 július-augusztus)412-413:11.
Magyar Kurír, (1984)129.
N
NÉMETH László Imre
(Budapest, 1956. december 11. – ) rektor, olaszországi magyar főlelkész, a római Szent István Alapítvány elnöke.
NYÁRY József
(Szeged, Csongrád vm., 1860. október 14. – Kecskemét, 1889. február. 20.): gimnáziumi tanár.
1887 telén a II. zarándoklattal Rómában járt.
Műve: Olaszországi emlékek. A II. magyar zarándoklat élményei.Temesvár, 1888.
Irodalom: Katolikus Magyar Lexikon (2004)9:871.
P
PÁPAI MAGYAR INTÉZET
PÉTERFFY Gedeon
(Budapest, 1912. augusztus 7. – South Bend [USA], 1993. szeptember 27.) katolikus plébános, pápai kamarás, igazgató, cserkészvezető, szerkesztő.
1936-ban Esztergomban szentelték fel.
Szálasi Ferenc gyóntatója, akit zárkájában (Andrássy út 60.) többször felkeresett.
Olaszországba távozott és ott a Pápai Magyar Intézet (Róma) igazgatója, és a Római Magyar Kurír (1950) szerkesztője volt.
1951-ben az Egyesült Államokba emigrált,1951-1980-ig South Bend plébánosa.
Irodalom: Nagy 2000:788.
PETTKÓ Béla, alsópetőfalvi
(Lugos, 1863. június 9. – Budapest, 1942. február 23.) történész, levéltáros.
Az Országos Levéltár tisztviselője volt. Hosszabb ideig végzett kutatásokat a vatikáni levéltárban.
PISO Jakab
(Medgyes, 1470? – Pozsony, 1527.) jogi doktor, apostoli protonotárius, a pécsi Szent János egyház prépostja, II. Lajos nevelője és titkára, koszorús költő, szónok és államférfi a 16. század első felében. A Dunai Tudós Társaság tagja volt.
Királyi követként megfordult II. Gyula pápánál Rómában. Rotterdami Erasmust már 1509-től kezdve bizonyíthatóan ismerte, később levélváltásukat Erasmus levélgyűjteményében is kiadta. Erasmus őt tartotta a legtöbbre magyarországi levelezőtársai közül. Latin versei a Janus Pannonius utáni magyar humanista költészet legszellemesebb és legegyedibb darabjai közé tartoznak.
Irodalom: ÚIL (1941)19-20:5108.
R
ROBITSEK Ferenc
(Pest, 1859. május 24. – Esztergom, 1930. november 12.) kanonok.
1891-ben ifjúsági zarándoklatot vezetett 300 résztvevővel Rómába.
ACCADEMIA D'UNGHERIA
Róma: [1895] 1927:-
Falconieri Palota
Via Giulia 1, Róma 00186
A Római Magyar Akadémia előzménye Fraknói Vilmos püspök által 1895-ben alapított Római Magyar Történeti Intézet, mely 1913-ig működött. Fraknói Vilmos püspök római villáját, a benne levő értékes könyvtárral együtt 1913-ban felajánlotta a magyar államnak.
A munka tudományos előkészítésére és koordinálására az MTA keretein belül bizottság alakult, és 1914-ben Vári Rezső vezetésével nyitották volna meg.
A világháború folyamán az épületet az olasz állam elkobozta, majd 1924-ben Mussolini vissza ajándékozta a magyar nemzetnek. A Római Magyar Történeti Intézet 1924-ben nyílt meg Gerevich Tibor vezetésével.
Az olasz–magyar kulturális kapcsolatok a két világháború közötti időszakban igen intenzíven fejlődtek. Magyarországon az 1924. évi XXV. tc. szerint az olasz nyelv is bekerült a reálgimnáziumok tantervébe. Ennek következtében az olasz kormány először évi 2, a magyar állam 4 ösztöndíjat biztosított a leendő olasznyelv-tanárok számára. Képzésüket kezdetben a Római Magyar Történeti Intézet, később a Collegium Hungaricum szervezte. Klebelsberg Kunó gróf 1927-ben egyesítette a római Collegium Hungaricummal. Székhelye ettől kezdve a Francesco Borromini (1599-1667) tervei alapján épült Falconieri-palota (Római Magyar Akadémia néven ma is ott működik).
Az Intézet feladata a klasszika-filológia, a román filológia, a történelem, régészet, művészettörtörténet körébe tartozó kutatás volt, különös tekintettel az olasz-magyar kapcsolatokra. Tervszerűen folytatták a vatikáni levéltár magyar vonatkozású dokumentumainak feltárását, valamint megkezdték több római és vidéki, pl. a bolognai, a firenzei, a sienai könyvtár hungarikaanyagának feltérképezését is. Az említett tudományos területeken kívül az első olasz nyelv és irodalom szakos ösztöndíjasokat is a Római Magyar Történeti Intézet fogadta a Római Collegium Hungaricum megnyitásáig.
A II világháború után eredeti feladatköre háttérbe szorult. 1996-tól Fraknói Vilmos Történeti Intézet néven működik a Római Magyar Akadémia keretei között.
Jelenleg a Római Magyar Akadémia – az évtizedek során kialakult hagyományoknak megfelelően – továbbra is tudományos és kulturális ismeretterjesztő feladatokat lát el, emellett helyet ad a Rómába érkező magyarországi tudósoknak is.
Irodalom: UIL (1940)17-18:4370-4371.
RÓMAI MAGYAR KURIR
A magyar lelkészség értesítője.
Róma: 1948. december 1. – 1950. Rendszertelenül megjelenő, stencilezett lap.
Szerkesztői: BoérMiklós (1914-1987), Péterffy Gedeon (1912-1993).
Kiadó: Vajda Ferenc
Irodalom: Mildschütz 1977.
RÓMAI MAGYAROK NAGYASSZONYA KÁPOLNA
Vatikán: Szent Péter bazilika
2004 óta magyar mise a vatikáni kápolnában.
A Szent Péter-bazilika altemplomában levő Magyarok Nagyasszonya kápolna, ahol 2004 óta
Németh László prelátus, olaszországi magyar főlelkész,minden kedd reggel magyar nyelven szentmisét mutat be. Rómában és Olaszországban élő magyarok, Erdélyből, a Vajdaságból és a Felvidékről, valamint a világ számos más országából, többek között Angliából, Argentínából, Ausztráliából, Németországból, Norvégiából és Svédországból érkező magyarok vettek részt.
S
IV. SIXTUS
(Celle Ligure (Savona közelében) 1414. július 21. – Róma, 1484. augusztus 12.) 212. pápa 1471-től haláláig.
Mátyás királlyal és Kázmér lengyel királlyal háborút tervezett a törökök ellen.
Irodalom: UIL (1941)21-22:5467.
SOMSSICH József, gróf
(Graz, 1864. december 19. - ?, 1941. január 22.): diplomata, külügymimiszter.
1920. július 3-tól 1924. szeptember 27-ig vatikáni magyar követ.
SZ
SZALÉZI SZENT FERENC TÁRSASÁG
Latinul: Societas Sancti Francisci Salesi),Don Bosco Szalézi Társasága
Olaszul: Salesiani di Don Bosco, lat. Societas Don Bosco, SDB)
Szaléziek: klerikus szerzetesi kongregáció.
Női ága a →Segítő Szűz Mária Leányai Társaság, harmadrendje: →Szalézi Munkatársak Jámbor Egyesülete.
1859. december 18-án Torinóban alapította Don Bosco Szt János, főként az elhagyott és szegény ifjak nevelésére.
Interneten: Szalézi Szent Ferenc Társaság
SZÁNTÓ István : Arator
(Devecser?, Veszprém vm., 1541. – Alamóc [Morvaország], 1612. július 5.): apostoli gyóntató, misszionárius.
Tanulmányait Győrött és Bécsben kezdte. 1560-ban nyitrai egyházmegyés papnövendékéntBornemiszaPál püspök Rómába, aCollegium Germanicumba küldte.
1575 és 1579 között Rómában apostoli gyóntató. A magyar papképzés érdekében alapította a Collegium Hugaricumot, melyet tiltakozásai ellenére 1580-ban beolvasztottak a Collegium Germanicumba.
Interneten: Szántó
T
TAKÁTS István
(Sümeg, 1973. augusztus 3. – ) plébános.
Pappászentelték: Veszprém, 1999. június 29.
Római tanulmányait folytatja 1999-2001-ig a Collegium Germanicum et Hungarikumban Rómában. Káplán Tapolca 2001-2002. Tanulmányi szabadságon 2002-2005. Plébános Csesznek /oldallagosan Bakonyoszlop/ 2005-2006. Lelkiigazgató Veszprém Padányi Bíró Márton R.K. Iskola és Davidikum 2006-.
V
VAJDA Ferenc
Katolikus lelkész
A Római Magyar Kurír (Róma: 1948. december 1. – 1950.) a magyar lelkészség rendszertelenül megjelenő, stencilezett értesítőjének kiadója volt.
1951-ben Egyesült Államokba emigrált.
VARGHA Damján György Péter
(Mosonszentmiklós, 1873. április 6. – Hegyeshalom, 1956. április 6.) ciszterci szerzetes, irodalomtörténész, egyetemi tanár, az MTA tagja.
Nevét a rendszerváltás óta pécsi utca viseli.
Z
ZAFFÉRY Károly János : Zafféri, SDB
(Hosszúmező, Máramaros vm., 1840. augusztus 15. – Nyergesújfalu, 1919. december 27.): az első magyar szalézi szerzetes.
Interneten: Zafféry
ZICZHY Gyula Aladár János, gróf zicsi és vasonkeői dr.
(Nagyláng, 1871. november 7. – Kalocsa, 1942. május 20.) magyar római katolikus pap, pécsi püspök, kalocsai érsek.
1897-ben kijutott Rómába, az ottani nemesi akadémián vett részt továbbképzésben. 1900-ban a Gregoriana egyetemen egyházi jogi doktorátust szerzett, majd XIII. Leó pápa szolgálattevő kamarása lett.
TÁJÉKOZTATÁS
Előfordulhat, hogy az oldalon található információkban téves, hiányos információt talál, ezért kérjük jelezze a hibát, írja meg véleményét, javaslatait!
A visszajelzések segítenek az oldal fejlesztésében.
Segítsen Ön is a kibővítésben!
Levél és e-mail címünk az Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. oldalon található .
Honlapunknak, majd minden oldala folyamatos adatfeltöltés, szerkesztés alatt áll.
Előfordulhat, hogy emiatt bizonyos menüpontok alatt még nem található konkrét tartalom.
Feltett szándékunk, hogy az adatfeltöltést, illetve adatpontosítást mielőbb befejezzük és Önöket minél szélesebb körben tájékoztassuk.
Ön a www.ungerska.se honlap látogatója és köszönjük a látogatást,
amennyiben érdekli a Nyugaton élő magyarok sorsa,
a magyar emigráció története,
akkor kérjük nézzen vissza később is!
Ha tetszik honlapunk, ajánlja másoknak is!
Északi Magyar Archívum. Felelős szerkesztő: Szöllősi Antal.
Copyright © 2011 Szöllősi Antal, Ungerska arkivet (Északi Magyar Archívum).
All Rights Reserved.
Copyright © 2011 Szöllősi Antal, Ungerska arkivet (Északi Magyar Archívum).
All Rights Reserved.