MAGYAROK

1436030
Ma
Tegnap
A héten
Múlt héten
Ebben a hónapban
Múlt hónapban
Összesen
410
590
2531
1428798
11122
13633
1436030

Te IP-címed: 54.196.31.117
2018-07-19 22:55

SMOSZ

Kära Eva Hamilton

2014. június 29. vasárnap, 23:18
Írta: Ungerska riksförbundet

 

UNGERSKA RIKSFÖRBUNDET

 

 

 

Kära Eva Hamilton,

 

Ungerska Riksförbundet önskar vända sig till dig i egenskap av SVT:s verkställande direktör med anledning av Kobras program om Ungern som sändes den 23 oktober 2013.

 

Ungerska Riksförbundet och dess enskilda medlemsorganisationer tog emot nämnda program med stor bestörtning. Under det 28 minuter långa inslaget, som visades på bästa sändningstid, framställdes, genom tendentiösa och kraftigt selektiva nedslag, en bild av Ungern som snarare liknar smutskastning än objektiv faktagranskning. En bild som inte heller förbättrades av de faktafel som systematiskt framkom under programmets gång. Inslaget ger följaktligen upphov till allvarliga frågor om god publicistisk sed, opartiskhet och saklighet.

 

Ungerska Riksförbundet är en organisation som bygger på respekten för grundläggande mänskliga fri- och rättigheter. Många av medlemmarna i förbundet kom själva till Sverige som flyktingar och asylsökanden, såväl efter Ungernrevolten 1956, som efter Ceausescus etniska förtryck i Transsylvanien under 1980-talet, som med anledning av kriget på Balkan i början på 1990-talet. I Sverige fick många av oss äntligen uppleva den frihet med fullt genomslag av de demokratiska fri- och rättigheterna som vi aldrig tidigare kunnat uppleva.

 

Den omfattande yttrande- och tryckfriheten i Sverige, tillika granskningen av de ansvariga utgivarna betraktas av många länder som ett föredömligt exempel. Myndigheten för radio och tv, som granskar efterlevnaden av reglerna för bl. a. SVT:s programverksamhet (inom vilket Kobra faller), föreskriver att programverksamheten ska bedrivas opartiskt (innebärandes att en klart utpekad part som utsätts för kritik ska få möjlighet att bemöta kritiken, att kontroversiella ämnen eller händelser inte får behandlas på ett ensidigt sätt samt att en representant för programföretaget inte får ta ställning i en kontroversiell fråga). Kontroversiella ämnen eller händelser får inte behandlas ensidigt så att endast en parts version eller synpunkter klart dominerar, skriver myndigheten på sin hemsida, vidare föreskrivs att uppgifter som är av betydelse ska vara korrekta. Inslag får inte vara vilseledande, till exempel genom att väsentliga uppgifter utelämnas.

 

I ljuset av detta ställer sig Ungerska Riksförbundet särskilt frågande till Kobras program om Ungern. Var syftet att förmedla en ensidig och negativ bild? Var inslagets inriktning och budskap avgjorda i förväg, något som understöddes av de kraftigt selekterade intervjusubjekten? Eller var slutprodukten ett resultat av ytlig granskning, nonchalans och därigenom ett åsidosättande av god journalistisk sed vad avser opartiskhet och saklighet?

 

Av 2012 års statistisk för granskade ärenden av granskningsnämnden för radio och tv framgår att SVT stått för merparten av de program som anmälts och granskats, kanske är då förhandenvarande problematik ingenting nytt och något som SVT därför bör vidta kraftigare tag emot?

 

Situationen förvärras av att programmet sändes den 23 oktober, som bekant är en av Ungerns nationaldagar, då ungrare världen över firar minnet av revolutionen mot det sovjetiska förtrycket år 1956. Det är ett minne som i allra högsta grad är levande, då ungrare som tvingades fly landet efter den brutala vedergällningen som följde fortfarande finns bland oss. Att programmet sändes just denna dag är inte endast att betrakta som ett vanärande av revolutionens minne, utan även en kräkning av de över tiotusen ungrare som flydde till Sverige efter att revolutionen slagits ned.

 

Ungerska Riksförbundet hoppas att de ansvariga inom SVT mot bakgrund av reglerna om god publicistisk sed, opartiskhet och saklighet kommer att reparera övertrampet samt den förtroendekris som uppstått för förbundets medlemmar gentemot public service.

 

Med hopp om ett snart svar:

 

Ungerska Riksförbundet styrelse

 

 

 

 

SMOSZ alakulása

2011. november 17. csütörtök, 22:21
Írta: Szöllősi Antal

 

SZÖLLŐSI ANTAL

 

 

 

 

HOGYAN ALAKULT A SMOSZ?

 

 

 

 

 

Uddaholmban már 1957. januárjában föltűnik – ha másban nem is, de nevében – az első "országos" csúcsszerv. Az 1974-ben megalakult Magyar Bizottmány Svédországban az egész országot felölelő központi magyar szervezet volt. Hogy központi jellege már a nevéből is kitűnjék, 1976-ban az egyesület nevét Svédországi Magyarok Országos Szövetsége névre változtatták át.

 

 Az is lehetséges, hogy csak Uddaholmban és környékén élő magyarok egyesülete volt a Skandináviai Magyarok Szövetsége (1957. január - 1957. május), amelyet svédül ,,Ungersk Skandinaviska Förbund"-nak neveztek. Ez a szervezet Északi Fény néven újságot is adott ki. A jövőre vár, hogy megtudjuk ki, vagy kik vettek részt ennek a szövetségnek (egyesületnek?) a munkájában. 

 

1957. május 26.-án a stockholmi Medborgarhuset termében mintegy háromszáz személy vett részt az alakuló gyűlésen. A stockholmi magyar egyesületeken és szervezeteken kivül még a malmöi, uppsalai, södertäljei és a sunnhultsbrunni magyarok képviselői is jelen voltak. A jelenlévők egyhangúlag kimondták a Szabad Magyarok Központi Szövetsége (1957. május 26. - 1957) megalakulását. Elnök: Dr. Bakos Károly (1909-2001), a svéd országos egészségügyi intézet adjunktusa; alelnökök: Dr. Kéler György (1896-1986), a Kooperativ Förbundet főtisztviselője és Hajagos Lajos gépszerelő; titkár: Novák Pál menekült tanár; jegyző: Dr. Hámori László (1911-1984), újságíró; pénztáros: Dr. Váradi Etelka (1922-1999 [később ismertebb neve: Stannkvist Katalin]), menekült orvosnő. A megalakulás után, sajnos már az első ülésen áthidalhatatlan személyi és felfogásbeli – de nem politikai természetű – ellentétek, nézetek miatt ez az országos szövetség hamarosan megszünt.

 

Tervezet a szélesebb együttműködésért

A stockholmi – később svédországi – magyar egyesületek közötti szélesebb együttműködés érdekében 1960 júniusában egy tervezet készült. A javaslat szerint a magyar emigráns ügyeket együttműködési bizottság formájában intézték volna. Az e célból életre hívott bizottság tervezett neve: Stockholmi [Svédországi] Magyar Emigránsszervezetek Együttműködési Bizottsága, svédül: Ungerska Emigratorganisationernas Samarbetskommitté lett volna. A bizottság tagjai az egyesületek, csoportok megbizottai és esetleg egyes személyek. A bizottság tárgyal közös magyar ügyekben az együttműködés  módozatairól, amely közös megegyezés alapján történik. Az együttműködési bizottság működési időtartalmát a bizottságot létesítő szervezetek, csoportok közös egyetértésben határozzák meg. Ez a tervezet, nem tudni miért, csak javaslat maradt és nem lett belőle semmi.

Ezen előzmények után Svédországban sokáig nem volt szükség egy központi szervezetre, mert az országban lévő magyar egyesületek – mint tudjuk – kitünően összehangolták munkájukat, anélkül. hogy azt egy csúcsszervezet intézte volna. A hagyományos magyar nemzeti ünnepekre közösen hívtak meg külföldi előadókat, s az ezzel járó költséget elosztották demokratikusan egymás közt. A nagyobb egyesület többet vállalt magára a kiadásokból, s így a meghívott előadó több helyre el tudott látogatni.

          1969-ben megalakult a Statens Invandrarverk (Állami Bevándorlási Hivatal), így a bevándorlási és menekültügyek a rendőrségtől az új hivatalhoz kerültek át. Svédországban a svéd civilszervezetek kaptak és kapnak állami támogatást, akkor az országban élő bevándorlók és menekültek is megérdemlik a hasonló támogatást, hisz ők is adófizető személyek, mondták a svédek. Ezért 1970-es évek elején az  Állami Bevándorlási Hivatal javaslatára, a svéd állam úgy döntött, hogy támogatja a Svédországban élő bevándorlókat, de csak azok központi egyesületeit. Az országban élő magyar bevándorlóknak, nem lévén országos szövetsége, így erre az állami támogatásra nem tarthattak igényt.

          Pákh Ervinnek kitünő kapcsolata volt a södertäljei önkormányzati politikusokkal, így a terület országgyűlési képviselőjével is. Ez felhívta Pákh figyelmét, hogy a magyarok is komoly támogatást kaphatnának, ha lenne központi szervezetük. Pákh ezért már 1971-ben javasolta a svédországi magyar egyesületek vezetőinek egy országos szövetség létrehozását. Az akkori egyesületi vezetők közül többen is azzal érveltek, hogy kitűnően megy a magyar munka egy országos csúcsszerv nélkül is. Ami igaz is volt, de a svéd állam nem a jó munkát, hanem csak egy központi irányító szervezetet volt hajlandó anyagilag is támogatni. Ezért késett, sajnos, pár évet Svédországban egy magyar országos szövetség létrehozása.

 

Az első központi szervezet

Pákh Ervin két éves kitartó munkájának meglett az eredménye. 1973 november 15-én  a kövekező egyesületek, egyházak elhatározták,hogy létre kívánnak hozni egy központi magyar szervezetet Svédországban: a Katolikus Lelkészség, Magyar Alapítvány, Södertäljei Magyar Egyesület, Stockholmi Magyar Katolikus Kör, Svédországi Protestáns Gyülekezetek, Szabad Magyarok Tömörülése, Szabadságharcos Szövetség, nevében nyilatkozott Berkovits Tivadar, Gereben László, Horváth Kálmán kat. lelkész, Gyurás István kat. lelkész, Keglovich Piroska, Kellner Pál, Koltai Rezső prot. lelkész, Madarász Ferenc, Pákh Ervin, Pál Károly, Szakály Árpád, Szakály József, Szendrői Bálint, Szendrői Elisabeth, Szöllősi Antal.

          Ilyen előzmények és több előzetes megbeszélés után 1974. február 16-án megalakult a Svédországban élő magyarok országos szövetsége:  Magyar Bizottmány Svédországban néven. Létrejöttekor alapelvként és célkitűzésként a következőket szögezték le az alapszabályban: ,,A Bizottmány ápolni és fenntartani óhajtja azt a szabad társadalmi szellemet, melyet a magyar nép 1956-ban kivánt saját magának létrehozni. A Bizottmány meggyőződése, hogy a fenti szabadságigény univerzális és minden ember egyenlő jogok birtokosa nemre, fajra és vallásra való tekintet nélkül. Ez képezi a szabadság, igazságosság és béke alapját. A Bizottmány leszögezi, hogy minden állam kötelessége az őt képező többségi vagy kisebbségi népcsoportok szociális haladásának, magasabb életszínvonalának és kultúrájának demokratikus biztosítása, mert ez az emberi személyiség kibontakozásának egyik fontos előfeltétele, A Bizottmány feladatának tekinti, hogy a svédországi magyar kisebbséget a befogadó nemzet előtt képviselje, úgyszintén a svédországi magyar kisebbség kultúrális és nyelvi hagyományai ápolásában végzett munkáját elősegítse, támogassa, számontartsa és összeegyeztesse méltányolva a Bizottmányt alkotó egyesületek önredelkezési jogát".

 

Kik alapították a SMOSZT?

A Svédországban élő magyarok országos szövetségét a következő egyesületek, szervezetek hozták létre (abécé sorendben):

29. sz. Mikes Kelemen fiú cserkészcsapat,

61. sz. Gizella királyné leány cserkészcsapat,

Göteborgi Magyar Egyesület,

Göteborgi Magyar Protestáns Egyháztanács,

Göteborgi Szent István Katolikus Egyházközség,

Hälsingborgi Magyar Protestáns Egyháztanács,

Lundi Magyar Kultúrfórum,

Magyar Alapítvány,

Magyar Szabadságharcos Szövetség Svédországban,

Malmöi Magyar Egyesület,

Malmöi Magyar Protestáns Egyháztanács,

Stockholmi Magyar Katolikus Kör,

Stockholmi Magyar Katolikus Missziós Tanács,

Stockholmi Magyar Protestáns Egyháztanács,

Södertäljei Magyar Egyesület,

Szabad Magyarok Tömörülése,

Uppsalai Magyar Egyesület,

Västeråsi Magyar Katolikus Missziós Tanács.

Az alapító jegyzőkönyvet a következő személyek írták alá: Berkovits Tivadar, Gajzágó Vilmos, Gereben László, Gyurás István kat. lelkész, Horváth Imre, Keglovich Piroska, Koltai Rezső prot. lelkész, Marx-Raácz Tibor, Pákh Ervin, Pál Károly, Pamlényi István, Polgáry Sándor, Rajz Endre, Rezsőfi Alajos (1918-1997), Szalai Géza, Szendrői Bálint, Szendrői Elisabet, Szentivánszky Éva, valamint aláírás nélkül gépelve Szakály Árpád neve szerepel a jegyzőkönyv végén, aki szintén részt vett az alakuló ülésen, de valamiért lemaradt az aláírása.

 

A Magyar Bizottmány Svédorszában az egész országot felölelő központi magyar szervezet volt, de hogy az egyesületnek eme jellege vitathatatlanul már a megnevezéséből is kitünjék – a többi más kisebbségi összefogások példájára – 1976-ban a Magyar Bizottmány Svédországban nehezebben átfordíható és nem túlságosan kifejező nevét Ungerska Riksförbundet-re, magyarul Svédországi Magyarok Országos Szövetsége névre változtatták át. Azóta ezen a néven fejti ki az alapszabályában leszögezett tevékenységét.

 

Befejezésül hadd idézzek a Stockholmban megjelent Magyar Tudósító, 1958. évi 7-8. számából: „Ne tervezünk sokat és ne ringassuk magunkat színes álmokba. Ne gondoljunk arra, hogy Svédországban megalakíthatjuk a Magyar Tudományos Akadémiát, vagy a Nemzeti Színházat. Még arról is aligha ábrándozhattunk, hogy a stockholmi Kungsgatant átalakitjuk Kossuth Lajos utcává, Västeråst Gyöngyössé, Örebrot Orosházává. Reálisan kell látnunk és meg  kell alkudnunk az adottságokkal, - mert mást nem tehetünk. De annál makacsabbul kell ragaszkodnunk ahhoz a kevéshez, ami megvalósítható, amit a magunk erejéből meg tudunk valósítani.

Az első szabály, amit magyarságunk fenntartásánál figyelemmel kell tartanunk, az, hogy álljunk meg a magunk lábán, ne várjunk a svédek támogatására. Szép volt, amit eddig tettek és hálásak vagyunk érte, de nem várhatjuk a svédektől, hogy ők tartsanak meg bennünket magyaroknak. Sőt ők várhatják el joggal tőlünk, hogy erről magunk és egyedül magunk gondoskodjunk!

A második, éppily fontos szabály, hogy ne szigeteljük el magunkat a közelünkben élő magyaroktól. Örömmel hallottuk hírét annak, hogy itt is, ott is vidéki városokban, tevékeny magyarok kisebb-nagyobb egyesületeket, vagy köröket alapítottak. Lehet, hogy ezek a magyar kezdeményezésből alakult együttesek még nem a legtökéletesebben funkcionálnak, talán pénzük sincs, vagy vezetőségük már kezdeti nehézségekkel küzd. Bármilyen jogos is lehet talán a velük szemben megnyílvánuló kritika, - legyünk elnézőek és gondoljunk arra, hogy ott mégiscsak magyarok jönnek össze, magyarul beszélnek, magyarok ügyeiről. Ne húzódjunk vissza sértődötten és ne finnyáskodjunk, - menjünk el rendezvényükre, segítsük a kezdeményezőket!”

 

Megjelent: Híradó (Stockholm), 22. évf., 2003 március, 87. szám – 13., 18. oldal

 

 
 
 
Köszönjük a látogatást, kérjük nézzen vissza később is!
 
Ha tetszik honlapunk, ajánlja másoknak is!
 
 
 
 

 

  

A 30 éves SMOSZ köszöntése [2004]

2012. október 09. kedd, 11:30
Írta: Deák Ernő

 

 

 

 

 

A 30 ÉVES SMOSZ KÖSZÖNTÉSE

 

 

 

 

 

Anonymus Gesta Hungarorum-ában olvashatjuk: mikor a magyarok Kijev elé értek, az oroszok a kunokkal szövetkezve felvonultak ellenük. A nagy sokaság láttán Álmos vezér „fegyvert öltve csatarendbe szedte seregét, s ide-oda lovagolva buzdította katonáit; majd hirtelen eléjük rugtatva … ezt mondta nekik: Szittyák, bajtársaim, nagyvitéz férfiak! Emlékezzetek uta­tok kezdetére, amikor azt mondtátok, hogy fegyverrel, haddal olyan földet kerestek, amelyen lakhattok. Tehát ne zavarodjatok meg az oroszok és kunok sokaságától, akik a mi kutyáinkhoz hasonlítanak. Hiszen a kutyák, amint uruk szavát hallják, nemde rögtön félelembe esnek? Mivel a dere-kas­ságot nem a nép nagy száma, hanem a lélek bátorsága szabja meg.“

A svédországi magyaroknak nem volt, nem lehetett részük hasonló buzdí­tó szózatban, hiszen „vert hadakként“ érkeztek Magyarországról, később Erdélyből, közben meg esetleg vendégmunkásként Jugoszláviából. Még ha csoportosan érkeztek is, jövőjüket - legalábbis kezdetben - egyéni boldo­gulásuk kérdése szabta meg. Csak amikor már kezdtek helyre rázódni, si-került egzisztenciát teremteniük, akkor gondolhattak arra, hogy közös­ség-gé szerveződve ápolják egymás közti kapcsolataikat.

Náluk is végbement egyfajta honfoglalás, ellenben a közösségi szándék, cél, vagyis olyan föld keresése, ahol megfelelő életmód kínálkozott nekik, csak lépésről lépésre tudatosodott bennük. A soraikból való Szabó Mátyás kutatásai alapján lehet utalni arra, hogy a bevándorlók közül egyik nem-ze­tiség sem hajlamos és készséges annyira a teljes beolvadásra mint a magyarok. Ez részben, egyénileg biztosan így is van, a Svédországi Ma­gyarok Országos Szövetsége ellenben ennek a megfigyelésen alapuló gya­kolatnak élő, valóságos cáfolata.

Honfoglalás sokféleképpen mehet végbe, maga a kifejezés viszont nem véletlen vagy kényszerű sodródást jelent, hanem tudatos, távlatokban gondolkodó vállalkozást és vállalást. Ha valamit elfoglalok, birtokomba veszem, akkor nem sodródom tovább, hanem megkapaszkodom benne, be-rendezkedem, lakhatóvá teszem. Ezen a szinten beszélhetünk hon­foglalásról. Mindehhez az indíttatás tudatosítása is szükséges: miért kere­ked-tünk fel, miért adtuk fel azt, ami otthont, szülőföldet jelentett számunkra? Habár egyéni sorsokban csapódtak le a történelem könyörte­len megnyil-vánulásai, végsőfokon rajtuk keresztül közösségeket, népeket érintett mindaz, ami miatt távozásra kényszerültünk vagy legalábbis arra éreztünk késztetést.

Egyetlen vonatkozásban egybeesés fedezhető fel Anonymus és az éppen­séggel Svédországban otthonra talált magyarok között: mind a honfogla­lók, mind pedig a XX. századi menekültek egyaránt olyan földet kerestek, ahol lakhattak, azaz nyugodt, emberi megélhetésük biztosítottnak látszott. Természetesen különbséget kell tenni az egyéni sorsok és a közösségi ki­bontakozás között. A rendelkezésre álló iratokból kitetszik, hogy bár a menekülés ill. bevándorlás után aránylag rövid időn belül, 1957 májusá­ban megalakult a Szabad Magyarok Központi Szövetsége, de „áthidalha­tatlan személyi és felfogásbeli … ellentétek, nézetek miatt“ ez nem bizo­nyult életképesnek. Tanulságos módon évtizedeknek kellett eltelniük ah­hoz, hogy a törzsek szövetségbe tömörüljenek, de tünetszerűen kevésbé a sa­ját belátás, mint inkább a svéd állam ilyen irányú elvárása váltotta ki az elhatáro­zást: annak ellenére, hogy országos csúcsszerv nélkül is kitűnűen ment az egyesületi munka, létesüljön országos magyar szövetség, mert csak így lehetett számítani állami támogatásra.

Erre az ösztönzésre alakult meg 1974. február 16-án 18 egyesület ill. szervezet belépésével a Magyar Bizottmány Svédországban, ami 1976-ban a jobb hangzású Svédországi Magyarok Országos Szövetésége (Ungerska Riksförbundet) nevet vette fel. Létrejötte Pákh Ervin két éves kitartó mun­kájának volt köszönhető. A késlekedést és a megalakulást kiváltó okok abból magyarázhatók, hogy időbe került, míg felsőbb ösztönzésre megé­rett a gondolat: a közösségi fennmaradás érdekében nem elégséges a szép családi otthon s a legjobb szándékú egyesületi tevékenység ellenére sem lehetséges hatékony és átfogó kapcsolattartás szervezett országos hálózat nélkül. Így, ha el is húzodott, de végül is megtörtént a svédországi magyarok honfoglalása.
A svédországi magyarok nyugat-európai méretekben példát mutattak és mutatnak. Erről már 1990-ben meggyőződhettünk, amikor Kufstein várában összegyűlve Jakabffy Ernő akkori elnök Erdélyig ható tevékenységről számolt be. A SMOSZ életereje két év múltán, 1992 őszén abban is megnyilvánult, hogy hat személlyel képviseltette magát Innsbruckban a II. „Kufstein“ Tanácskozáson. Külpolitikailag nézve a SMOSZ dinamikáján keresztül túlmutatott az országos kereteken, s előre vetítette a nagyobb méretű - kezdetben skandináv, majd pedig egész Nyugat-Európát átfogó szerveződés reális esélyeit. Ezen a téren természetesen nem hagyhatjuk figyelmen kívül a Németországi Magyar Egyesületek Központi Szövetségét sem: szerencsés egybeesésnek mondható mindkét szövetség fiatal elnökének egyidejűsége. Bihari Szabolcs és Dr. Klement Kornél rendelkezett azzal a látókörrel, ami az egyesületi, sőt, országos kereteken túlmenően az egyetemes magyarságban való gondolkodást és tájékozódást jelenti. Mindketten tudták és tudják, hogy enélkül még a legjobban végzett egyesületi munka is torzó, töredékes és esetleges, mert előbb-utóbb elszigetelődéshez vezet. A nyugati szórványben élő magyarságot különösképpen fontos bekapcsolni az egyetemes magyarság vérkeringésébe és áramkörébe, mert csak így tudjuk felmérni valóságos erőnket, bemérni helyünket és helyzetünket. Éppen ebben a vonatkozásban létkérdésként fogja fel a SMOSZ a népcsoportkénti elismerés kivívását.

Az egyetemes magyarságért munkálkodni természetesen nem lehet archimédeszi pontok nélkül. A SMOSZ a sokszáz magyar támogatásából tulajdo­nába került stockholmi Magyar Házzal és az időközben vásárolt otthonokkal archimédeszi pontként tud fellépni és érvelni. A szórványma­gyarság ugyanis nem létezhet hosszú távon országos hídfők, támaszpon­tok nélkül. A kölcsönösség elve azt parancsolja, hogy csakis életképes egyesületi életen felépülő országos szövetségek járulhatnak hozzá a szórványmagyarság fennmaradásához. Az egyesületeknek szervesen kell kapcsolódniuk a szövetséghez, az országos szövetségeknek viszont mindenekelőtt az adottságokból, a valóságból kell kiindulniuk. Ma már mindnyájunk előtt világos, hogy nem lehet távoli fantom mozgalmakban gondolkodni, azokra építeni. A jövőt építve csakis a helyi viszonyok mérvadóak, ezek megkerülése legfeljebb légvárakat eredményezhet, amik illúziók kergetéséhez vezetnek.

A 35.000 svédországi magyar önazonosságának megőrzése érdekében 17 körzetben működő 32 világi szervezet egységes felzárkózása modell értékűvé avatja a Svédországi Magyarok Országos Szövetségét. Csakis ilyen összefogással, együttműködéssel lehet olyan hatékony munkát végezni, ami erőforrást is jelent egyben. Nincs abban tehát semmi meglepő, ha Bihari Szabolcs Dr. Klement Kornéllal kezdeményezőleg tudott fellépni a Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége létrehozásában, hiszen erőforrásként maguk mögött tudták mindkét ország országos szövetségét. És természetesen nem lehet véletlen, hogy éppen a stockholmi Magyar Ház szolgált otthonul a NYEOMSZSZ megalakulásakor.

Lehetséges, hogy egyesek mindezt kétkedve, fejcsóválva, netán acsarkodva veszik tudomásul, ellenben nem ártana tudniuk: a SMOSZ szükségszerű intézmény, mert az ő keretein belül, egyedül rajta keresztül tapinthatók ki azok az erővonalak, amik a holnapba vezetnek.

Mint a NYEOMSZSZ elnöke főhajtással mondok köszönetet mindazoknak, akik történelmi léptékkel mérték be a távlatokat, lerakták az alapokat és minden visszavonás közepette cselekedtek és ma is töretlen hittel végzik dolgukat. Munkájuk eredményes, mert van jövője. Fogjatok össze továbbra is, gondolkodjatok kimérten, következetesen, cselekedjetek emelt fővel, hiszen negyven év teljesítménye egyben jutalmatok is, amit nem vitathat el tőletek senki sem.

 

Fogadjátok baráti ölelésemet!

 

Bécs, 2004. október 8.

 

Az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetsége nevében is szeretetettel:

 

Deák Ernő, s.k.

 

 

 

 

Köszönjük a látogatást, kérjük nézzen vissza később is!
 
Ha tetszik honlapunk, ajánlja másoknak is!
 

 

 

Ungerska Riksförbundets utlåtande

2012. március 06. kedd, 22:21
Írta: Szabolcs Bihari

 

 

 

Ungerska Riksförbundets utlåtande

 

             Ungerska Riksförbundet i Sverige iakttar med stor oro omvärldens obegripliga kritik och angrepp på Ungern och hur dessa utfall används för att misskreditera Ungern och den ungerska nationen.

             Anledningen till de senaste dagarnas reaktioner är den ändrade ungerska grundlagen (trädde i kraft den 1 januari 2012), den nya lagen rörande Ungerska Nationalbanken samt medielagen (godkändes 2011). Mot bakgrund av medieattacker, publicerade artiklar och politikers yttranden anser vi att den kritik som kommit till uttryck i åtskilliga fall är ogrundad och att den kommit till i brist på dels kännedom för och dels betydelsen av nämnda lagars innebörd.

             Vi finner det oroväckande att de fördömande artiklarna och politikernas inlägg och attityd baseras på ensidig information samt bristen på respekt för den anklagade partens demokratiska rätt att få besvara eller ifrågasätta kritiken. En direkt följd av detta är att den breda allmänheten endast fått en ensidig och snedvriden information - något som är direkta motsatsen till de demokratiska rättigheterna och självvalda förpliktelserna om objektiv information, vilket västlig press och politik så gärna förkunnar.

           Ungerska Riksförbundet tar därför avstånd från de tidningsartiklar och enskilda politiska ställningstaganden som framställer Ungern som odemokratisk, fascistisk, nazistiskt och antisemitistiskt inställd. Denna typ av kollektiva anklagelser är inte enbart ogrundade, utan även fullständigt oacceptabla för det ungerska folket och dem som känner till den ungerska nationens historia. Vi vill här påminna stiftarna till denna smutskastning, att Ungern och det ungerska folket genom historien gjort stora uppoffringar för att beskydda och bevara den europeiska demokratin - senast 1956 i samband med Ungernrevolten. I Europa var den ungerska lagen först med att tillåta fri religionsutövning, samtidigt som liknande aktiviteter på andra håll fortfarande var straffbara.

 

 

Ungerska Riksförbundets ståndpunkt är följande:

 

Den nya grundlagen ersätter författning som bildades 1949 under Sovjets ockupation. Det borde därför vara förståeligt att en avgörande majoritet av det ungerska folket 21 år efter regimskiftet vill bryta med resterna av det kommunistiska förflutna och därmed ha en grundlag som utgör landets självständighet. Det är varje människas demokratiska rätt att uttrycka sin åsikt kring den nya lagen, huruvida man väljer att hylla den eller förkasta den är upp till var och en. Vad som däremot är uppenbart för alla som är bekanta med den nya grundlagen är att den fullständigt följer de europeiska normerna. Den vänder sig inte emot någon och den strävar efter att uppfylla den ungerska nationens och det ungerska folkets välfärd i ett gemensamt Europa. Vi anser det vara varje lands och nations suveräna rätt att självständigt formulera sina etniska normer, förutsatt att dessa inte riktas mot någon annan samt att de överensstämmer med de demokratiska grundprinciperna.

 

I Medialagens ursprungliga text förekommer inte en enda paragraf som inte finns i liknande lagar eller regeringsdekret hos något annat EU-land. Icke desto mindre har Ungern tagit Europeiska Unionens kritik i beaktande och modifierat lagen, som sedan godkändes av EU våren 2011. Den som hädanefter kritiserat/kritiserar den ungerska medielagen känner uppenbarligen inte till dessa fakta, eller vill i värsta fall använda sin kritik som illasinnad propaganda.

 

Den kritik som riktas mot lagen avseende Ungerska Nationalbanken (UNB) grundas på att UNB genom den nya lagen förlorar sin självständighet. Denna kritik är för oss obegriplig, eftersom UNB’s självständighet och neutralitet upprepas på flera ställen i lagtexten. Detta förstärks ytterligare av det faktum att centralbankschefen utses av parlamentet. Den nya strukturformen är heller ingen nyhet, eftersom flertalet EU-länders nationella banker drivs på liknande sätt.

 

Utöver ovanstående är Ungerska Riksförbundet starkt oroad över ett antal EU-politikers överdrivna, hysteriska och ogrundade kritik, där de hävdar att de nya lagarna är ett hot mot den ungerska och den europeiska demokratin och till och med kräver sanktioner från EU riktade mot Ungern. Med all respekt för yttrandefriheten kan vi inte acceptera kritikens hyckleri. Dessa kritiker - som för övrigt har Ungerns mandatröster bakom sig i Europaparlamentet – klassificerar å ena sidan Ungern som ett antidemokratiskt och diktatoriskt statsskick, men hade å andra sidan inte en röst att höja i oktober 2006 då stora folkgrupper blev utsatta för brutala attacker när de ville fira 50-årsminnet av 1956-års revolt. De framför ogrundad kritik mot Ungerns nya lagar och beskyller dem för att vara antidemokratiska, men reagerar inte över andra EU-länders lagar som innefattar kollektiv skuldbeläggande och/eller lagar som begränsar grundläggande rättigheter för dessa länders etniska minoriteter.

 

För att bevara tilliten till EU och dess ledande politiker samt för att undvika dubbelmoral, vädjar vi härmed till kritikerna att i framtiden inhämta grundlig och objektiv information. Detta är vad rättvisan och demokratin kräver och det är vår övertygelse att dessa aspekter även ligger i ett gemensamt Europas intresse.

 

för Ungerska Riksförbundet

Szabolcs Bihari, ordförande

januari 2012 

 

Állásfoglalás, 2012

2012. február 09. csütörtök, 17:18
Írta: SMOSZ

 

2012. január

 

 

 

Állásfoglalás (nyilatkozat)

 

 

 

 

 

A Svédországi Magyarok Országos Szövetsége aggódva figyeli a külvilág értetlenséggel teli támadásait és ahogyan mindezt Magyarország és a magyar nemzet lejáratására használják.

Az elmúlt napokban Magyarországot ért sajtótámadások és elmarasztalások kiváltó oka a január elsején életben lépett új Alaptörvény, a Magyar Nemzeti Bankról alkotott törvény és a még 2011-ben elfogadott Médiatörvény. A megjelent cikkek és politikusi állásfoglalások ismeretében az a véleményünk, hogy a megfogalmazott birálatok nagyon sok esetben meg-alapozatlanok és az említett törvények pontos szövegének ismerete nélkül születtek.

Aggasztónak tartjuk, hogy az elmarasztaló cikkek és politikusi állásfoglalások egyoldalú tájékozódáson alapszanak, teljesen kizárva a bírált fél megkérdezését és véleménynyilvánítási jogát. Ennek egyenes következménye, hogy a széles közvélemény csupán egyoldalú tájékoztatást kap, ami szöges ellentétben van a nyugati sajtó és politikum által előszeretettel hirdetett demokratikus jogokkal és objektív tájékoztatási kötelezettségvállalásukkal.

Visszautasítjuk a cikkekben és egyes politikusi állásfoglalásokban megjelenő, a kollektív bűnösségre utaló jelzőket, miszerint ma Magyarország antidemokratikus, az országban fasiszta és náci időkre emlékeztető helyzet van és hogy a magyar nép antiszemita. Az e jelzőket megfogalmazókat emlékeztetjük arra, hogy történelme során Magyarország, a magyar nép több ízben is komoly áldozatokkal járó háborúban, forradalomban védte az európai demokráciát, amint tette legutóbb az 1956-os forradalalom kapcsán. Államisága óta Magyarország befogadó volt: számtalan nép, etnikum és menekülő talált benne új hazára, sokszor olyan kiváltságokkal, amelyek jóval meghaladták a magyar lakosságét. Európában elsőként magyar törvény engedte meg a különbözö vallási felekezetek szabad működését; - tette ezt akkor, amikor másutt egymást tűzzel-vassal irtották.

 

 

A birált három törvénnyel kapcsolatban a SMOSZ állásfoglalása:

 

Az új Alaptörvény az 1949-ben, szovjet megszállás idején elfogadott Alkotmányt váltja. Úgy véljük: érthető, hogy a 1990-es rendszerváltás után 21 évvel a magyar nép döntő többsége szakítani kíván a kommunista múlttal és olyan alaptörvényt akar, amely az ország függetlenségét és népének boldogulását szolgálja. A demokrácia egyik alappillérének számító szólásszabadság alapján ezt a törvényt lehet bírálni vagy üdvözölni, lehet szeretni vagy nem szeretni, de néhány dolgot nem lehet elvitatni: az Alaptörvény szellemisége a sok évszázad folyamán kialakult európai normákat követi, senki ellen nem irányul, Magyarország és népe boldogulását a közös Európában kivánja megteremteni. Úgy véljük, minden országnak és nemzetnek szuverén joga, hogy saját maga fogalmazza meg erkölcsi és etikai normáit, feltéve, hogy azok nem irányulnak senki ellen és össz-hangban vannak a demokratikus alapelvekkel.

 

A Médiatörvény eredeti szövegében egyetlen olyan paragrafus sem szerepelt, amely ne lett volna jelen valamelyik EU-s tagállam hasonló törvényében vagy kormányrendeletében. Ennek ellenére a magyar fél figyelembe vette az EU-s bírálatokat s a törvényt azok értelmében módosította, amit az EU még 2011 tavaszán elfogadott. Aki ezek után ismét bírálja a magyar médiatörvényt, az vagy nem ismeri ezeket a tényeket, vagy rosszindalatú hangulatkeltésre használja bírálatát.

 

A Magyar Nemzeti Bankról (MNB ) szóló új törvény birálói azt kifogásolják, hogy az MNB elveszíti függetlenségét. Számunkra ez a birálat érthetetlen, hisz a törvény szövege több helyen kimondja és megerősíti az MNB függetlenségét. Az is az MNB függetlenségét biztosítja, hogy elnökét a parlament választja meg. Az új szerkezeti forma szintén nem újdonság, hisz több az EU-s tagállamban hasonló szerkezeti felépítésben működnek a nemzeti bankok.

 

Országos Szövetségünket aggasztja néhány EU-s politikus eltúlzott, megalapozatlan bírálata, amelyekben az új magyarországi törvényektől féltik a magyar és az európai demokráciát valamint az emberi jogokat, odáig menvén, hogy megtorló szankciókat követelnek az EU-tól Magyarországgal szemben.

 

A szólásszabadság elve alapján tiszteletben tartjuk e képviselők véleményét. Nehezményezzük azonban, hogy e képviselők, akik nem kevésbé a mi szavazatainknak is köszönhetik európaparlamenti mandátumukat, hogy kettős mércével bírálnak. Egyrészt a mai Magyarországot antidemokratikus és diktatórikus államnak minősítik, másrészt mélyen hallgattak, amikor 2006 oktoberében az akkori hatalom brutálisan verte szét az 1956-os forradalmi események 50 éves jubileumát ünnepelni akaró tömeget.

 

Bírálják, antidemokratikusnak és az emberi jogokat megalázóknak minősítik az új magyar törvényeket, ugyanakkor mélyen hallgatnak olyan egyes EU-s tagállamokban érvényes törvényekről, amelyek magukban hordozzák a kollektív bűnösség fogalmát, vagy olyanakról, amelyek a saját kisebbségi etnikumaik alapvető jogait korlátozzák.

 

Az EU és az EU-t vezető politikusok iránti bizalom megtartása érdekében, kérjük, hogy bírálataik megfogalmazásakor a jövőben szíveskedjenek alaposan tájékozódni és kerülni a kettős mércét!

 

Ezt kívánja igazságérzetünk, a demokráciába vetett hitünk, és meggyőződésünk, hogy ez a közös Európa érdeke is.

 

A SVÉDORSZÁGI MAGYAROK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE vezetősége nevében

Bihari Szabolcs elnök

 

 

 

 
 
Köszönjük a látogatást, kérjük nézzen vissza később is!
 
Ha tetszik honlapunk, ajánlja másoknak is!
 
 

 

 

 

Északi Magyar Archívum. Felelős szerkesztő: Szöllősi Antal.
Copyright © 2011 Szöllősi Antal, Ungerska arkivet (Északi Magyar Archívum).
All Rights Reserved.