1436039
Ma
Tegnap
A héten
Múlt héten
Ebben a hónapban
Múlt hónapban
Összesen
419
590
2540
1428798
11131
13633
1436039

Te IP-címed: 54.196.31.117
2018-07-19 22:59

Anglia

Anglia: újságcikkek bibliográfia

2011. december 13. kedd, 14:30
Írta: Szöllősi Antal

 

Angliai magyarok figyelem!
 
John BROPHY: Ilonka speaks of Hungary: personal Impressions and an Interpretation of the National Character.
London: Hutchinson, 1936 – 256 p., 7 t.
Budapesten a Széchenyi Könyvtár példánya sérült, aki tudja vegye meg
a fenti könyvet valamelyik londoni antikváriumban és jutassa el a könyvtár címére:
 
Országos Széchényi Könyvtár
H-1014 Budapest
Szent György tér 4-5-6.
HUNGARY
Telefon:+36 1 224 3700
 
John Brophy (1900-1965) 1936-ban Magyarországon járt; itt gyűjtött adatait felhasználta
Ilonka speaks of  Hungary (London: 1936) című magyarbarát könyvében.
 
Stockholm, 2016-02-03

 

 

 

 

Írta (gyűjtötte és összeállította): SZÖLLŐSI  ANTAL 

 

 

 

 

ANGLIA : ÚJSÁGCIKKEK BIBLIOGRÁFIÁJ A

 

Kivándorlás, emigráció, kapcsolatok, angliai magyar szerzők    

 

 

 

 

Rövidítések

A honlapon előforduló rövidítések és a felhasznált irodalom jegyzéke     

 

Ez az oldal  folyamatos adatfeltöltés alatt áll!

Az oldal utolsó módosítása: 2016. május 4.  14:15

 

 

A


(Angliai hírek) = Magyar Hírmondó, 1780. márc. 1.

 

Angliától Nagy-Britanniáig. Magyar kutatók tanulmányai a brit történelemről (Urbán Aladár)

= Századok,  139(2005:2)498-505.

 

(Az angol király beszéde a háború befejezéséről) = Magyar Hírmondó, 1783. jan. 15.

 

Az angol-norvégiai jégkereskedés.  = Természettudományi közlöny, 2(1870)11:82-83.

 

ÁCS Tivadar: Egy tengerbe veszett magyar humanista költő a XVI. században.  = Filológiai Közlöny, (1962).

 

 

B


Beszélgetés Schöpflin Györggyel [Anglia]
=Motolla (Graz-München: 1986-1990), európai magyar ifjúsági lap, (1988. szeptember 1.)3:4
 
Britanniából.  = Magyar Hírmondó, (1782. július 13.)

 

BALÁZS Dénes: Parmenius István emléktáblája Új-Fundlandon.  = Földrajzi Múzeumi Tanulmányok I., 1985. p. 61.

 

BALÁZS Dénes: Budai Parmenius István, az elsőmagyar tudós utazó Amerikában (1583).

= Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 7., 1989. p. 3-8.

 

BALÁZS Dénes: Budai Parmenius István levele Új-Fundlandól Richard Hakluytnak Oxfordba. 1583 augusztus 6.

(Latin olvasat, angol-magyar fordítás)  = Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 7., 1989. p. 78-80. 

 

BÁRÁNY Attila: Angol lovagok a nikápolyi csatában. = Hadtörténeti Közlemények, (2005)1-2:517-572.

 

BENCSIK Péter: A sokszor elveszett és visszanyert presztízs (A britek Magyarország-képének változásai)

(British-Hungarian Relations since 1848. Edit by Lászó Péter and Martyn Rady. Hungarian Cultural Centre London-University College London, London, 2004.).

= Aetas (Történettudományi folyóirat), (2006)4:210-217. 

 

BOLEMANT Lilla: Az emigráció "nembeli" jellege. Földes Jolán A halászó macska és Zilahy Lajos A lélek kialszik című

regényének magyarországi recepciója.
= Társadalmi Nemek Tudománya (Interdiszciplináris eFolyóirat = TNTeF.), 1(2011)1:47-63.
 
BOZZAY Réka: Gömöri György: Magyarországi diákok angol és skót egyetemeken 1526-1789. Hungarian students
in England and Scotland 1526-1789. Bp., 2005.
= Magyar könyvszemle, 124(2008)3:370-371.
Interneten: [Teljes szöveg (HTML)]
 
 
C

CZIGÁNY Lóránt: Filozófus, kerékpáron = Kortárs (Budapest: ISSN 1418-1592),  42(1998)9.

 

CZIGÁNY Magda: Megbabonázott szavak.  = Kortárs (Budapest: ISSN1418-1592), 54(2010)10:55-56. ; Cs. Szabó László

 

 

D


 

 

E

 


 

 

F


FALLER Károly: Utazási jegyzetek (Németország, Belgium, Hollandia, Anglia) I-IX.

= Bányászati és kohászati lapok, 32(1899):95-98, 115-117, 133-136, 157-159, 174-177, 201-203, 221-223, 243-247, 267-271.

 

FARKAS Katalin: Perczel Mór az emigrációban.  = Hadtörténelmi közlemények, 125(2012)1:41-90.

 

FERDINANDY Mihály: „Én nem menekültem el senki elől.” [Riporter:] Ferdinandy György.

= Somogy, 18(1990:4)29-31.

 

FEST Sándor: Sydnam Poyntz angol katona kalandjai Magyarországon, 1626.

= Történelmi szemle (Budapest:1912-1930), 3(1929)1:100-103.

 

FEST Sándor: A Foreign Quarterly Review értekezése a magyar irodalomről (1842).

          = Irodalomtörténet, (1934:5-6)125-129.

 

FRANK Tibor: A magyar külpolitika angolszász orientációja II. világháború előtt és alatt.

= Külügyi Szemle, (2006:1-2).

 

FRANK Tibor:  Brit diplomata a kiegyezés előtt Pest-Budán: R. B. D. Morier és az Osztrák-Magyar Monarchia születése.

= Külügyi Szemle, (2008:2).

 

FRANK Tibor: Magyarország az angol publicisztikában (1865-1870). = Századok, 574-619.

 

FÖLDI Bence:  Hol a határ? Bevándorlás és jobboldali radikalizmus az Egyesült Királyságban? 

= Kommentár (Budapest: 2006- ; ISSN 1787-6974) 7(2012)4:91-96.

 

 

G


GÁBOR Dénes (1900-1979) magyar származású angol villamosmérnök
Életrajzi adatok interneten:  http://hu.wikipedia.org/wiki/Gábor_Dénes
 
Gábor Dénes életéről munkájáról, terveiről
= Élet és tudomány, 27(1972)26:1216-1218. +fotó
 
Gábor Dénes levele Zemplén Jolánhoz és Zemplén Jolán válasza
= Tudománytörténet-technikatörténet,4(1986)1:19-21.
 
CSILLAG László: Az 1971. évi fizikai Nobel-díjas: Gábor Dénes
= Élet és tudomány, 26(1971)47:2244-2246. +fotó
 
GREGUSS Pál: Gábor Dénes (1900-1979)  = Nyelvünk és kultúránk, 54(1984):63-68.
 
KOVÁCS István: Gábor Dénes
= Magyar tudomány, 24(1979)8-9:702-703. +fotó
 
VALKÓ Iván Páter – ifj. GAZDA István: Gábor Dénes
= Fizikai szemle, 29(1979)7:241-242. +fotó
 
ZIKA Klára: Gábor Dénes (1900-1979)
= Fórum (Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége), 8(1984)3:10-11.
 
GARAMI Erika: Kossuth Lajos 1860–61-es londoni bankókibocsátása és pere.

= Századok, (1995:2)407 Tanulmányok

 

GÖMÖRI György: A Szovjetunió és a magyar forradalom [levél]
= Új Látátóhatár (München: 1950-1989.), 9(1966. március-április)2:191-192.
 
GÖMÖRI György: Újfalvi Imre angliai kapcsolatairól.
In: Angol–magyar kapcsolatok a XVI–XVII. században. Irodalomtörténeti Füzetek 118, Budapest, 1989. 30–38.
 
GRÓH Gáspár: Patinás könyvtárnak legendás gyűjtemény. Cs. Szabó László hagyatéka Sárospatakon.
= Heti Magyarország, 30(1993. október 29.)44(1552):melléklet VII.
 
 
H

HVG-ténytár: Fehér köpenyes kivándorlók : évente félezren Nagy-Britanniába
= HVG., 33(2011)26[1674]:19.
 
HALÁSZ Péter: Búcsú Mikes Györgytől
= Irodalmi Újság (Párizs: 1957-1989), 38(1987)4:5.
 
HARANGI László: Felnőttoktatás Finnországban, Svédországban, Angliában.

= Kultúra és közösség, 2(1975:2-3)205-214.

 

H. HARASZTI Éva: Kossuth, mint angol újságíró.  = Századok, (1985:5-6)1157 Közlemények

 

H. HARASZTI Éva: Brit diplomaták jelentései Magyarországról 1953–1954-ben.

= Századok, (2007:1)203-238 Közlemények

 

H. HARASZTI Éva: Változások Magyarországon a budapesti angol követ 1953-1957 évi jelentéseinek tükrében.

= Világtörténet, 18(1996)tavasz-nyár:82-93.

 

H. HARASZTI Éva: Brit külügyminisztériumi iratok 1958-ból. Nagy Imre kivégzéséről és annak hatásáról.

= Világtörténet, 19(1997)tavasz-nyár:78-89.

 

HATÁR Győző: Istenhozzád emigráció. = Mikes Internationel (Den Haag, Holland), 4(2004)3.

 

HATÁR Győző: Sámli-rigmusok (vers). = Kortárs (Budapest: ISSN1418-1592), 42(1998)9.

 

HATÁR Győző

HATÁR Győző: Buddhával azonos vágányon. Verset írni vásott rossz szokás. [Riporter:] Bálint Bea.

= Képes 7. 5(1990:40)36-37.

 

HATÁR Győző: Életút. 1. [Riporter:] Kabdebó Lóránt. = Életünk, 30(1992:10)977-997.

 

HATÁR Győző: Mi van? Mi lesz? [Riporter:] Zelei Miklós. = Szeged, (1992:5)7.     A vallások helyzetéről.

 

MAGÓCSY Klára: Határ Győző drámáiról. A művek cirkuszi jellegéről.

= Szabolcs-szatmár-beregi szemle, 27(1992:3)295-306.

 

HEGEDÜS Ádám: Egy 48-as honvéd fia poszthumusz fordításában Petőfi húsz verse jelent meg angolul. 

= Magyarság, 1934/116. sz.
 
HEGEDŰS Lóránt: A Kossuth-emigráció Angliában és Amerikában : A Kossuth-emigráció Angliában
és Amerikában. 1851-1852. A bevezető tanulmányt írta és az okirattárt összeállította Jánossy Dénes. I. kötet. Kiadja a Magyar Történelmi Társulat. 1940
= Budapesti Szemle (1873-1944), 69. évf. 260. kötet (1941)751:120-122.
 

HORVÁTH Jenő: Az angol-magyar érintkezések utolsó évszázada : az újabb kutatások összefoglalása.

= Történelmi szemle (Budapest:1912-1930), 14(1929)1-4:137-156.

 

HORVÁTH Károly: Angol-magyar kapcsolatok : angol hercegek Szent István udvarában : a Leslie-család : Mária magyar királyné : Budai Parmenius István : angolok Buda ostrománál 1686-ban.

= História (a magyar múlt emlékeivel és eseményeivel foglalkozó folyóirat), 1(1928)7-8:9-16

 

 

I

 


dr. IGLER György: Miért disszidálnak a magyar fiatalok?
= Hídfő (Saarbrücken, Németország), 25(1972. szeptember 25.)625:5-6.
 
 
J

JESZENSZKY Géza: A koalíció és Anglia (Angol-orientációs kísérletek a századeleji magyar politikában).

= Századok, (1981:5)958 Közlemények

 

JESZENSZKY Géza: A dunai államszövetség eszméje Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban az I. világháború alatt. 

= Századok, (1988:4)648 Közlemények

 

JESZENSZKY Géza: Magyarország az I. világháború előtti negyedszázad angol nyelvű kiadványaiban.

= Az Országos Széchényi Könyvtár évkönyve, 1970. (1970-1971):405-431.

 

JUHÁSZ Borbála: A magyar forradalom és a nemzetközi helyzet a legújabb angolszász szakirodalomban.

= Évkönyv / 1956-os M. Forrad. Tört. Dok. Kut. Int. 1. 1992 – p. 233-241.

 

 

K


(Kempelen Farkas Párizsba és Londonba indult)  = Magyar Hírmondó, (1782. december 4.)

 

KABDEBÓ Tamás: Kossuth és Magyarország. Chartista értékelés a magyar szabadságharcról

= Századok, (1979:4)659 Közlemények

 

KABDEBÓ Tamás: Joseph Blackwell és a pesti angol konzulátus terve az 1840-es években.

= Századok, (1984:6)1201 Közlemények

 

KABDEBÓ Tamás: Széljegyzetek „Odysseus doctus” kultúrutazáshoz. Ferdinandy Mihály füzetei. I-IV. 1972-1979.

= Stádium, 5(1992:3)20-23.

 

KISS Gergely: Angol királyi rokon : beszélgetés Ráday-Pesthy Pál Frigyessel.  = Vasi szemle, 62(2008:4)463-468

A Vas megyébe vetődött, a brit uralkodóházzal nem is olyan távoli rokonságban lévő Ráday-Pesthy Pál Frigyes közgazdász- és történelemtudományi doktorral folytatott beszélgetésből kiderül, hogy a megkérdezett többedfokú unokatestvéri viszonyban van II. Erzsébettel királynővel.

 

KOSSUTH Lajos

GARAMI Erika: Kossuth Lajos 1860–61-es londoni bankókibocsátása és pere.

= Századok, (1995)2:407

 

H. HARASZTI Éva: Kossuth, mint angol újságíró.  = Századok, (1985)5-6:1157

 

„Lajos Kossuth Sent Word…”Papers delivered on the occasion of the bicentenary of Kossuth’s birth. (Csorba László).

= Századok,  139(2005:6)1586-1588.

 

KOSZTOLÁNYI Dezső: Budapest idegen szemmel : mit látnak a külföldiek nálunk? : amerikaiak, angolok, lengyelek, bajorok,

dánok s egy indus : fogas és paprika.

= Budapesti negyed : lap a városról, 16(2008:4[62])98-99.

 

KOVÁCS Ábrahám: Mária Dorottya nádorné és a modern protestáns angolszász és német eszmék terjesztése Magyarországon.

= Századok, 140(2006)6:1531-1550.

 

KÖVÉR György: A brit tőkepiac és Magyarország: az Angol–magyar bank 1868–1879.

= Századok, (1984:3)486 Tanulmányok

 

KROFT Lajos: Budai Parmenius István. = Századok, 1889. p. 150-154.  

 

KURUCZ György: Érdekek és előítéletek. A brit diplomácia és Magyarország a 18. század végéig.

= Századok, (1995:2)253 Tanulmányok 

 

KURUCZ György: TanulmányútonNyugat-Európában: Gerics Pál georgikoni tanár angliai levelei gróf Festetics Lászlóhoz.

= Agrártörténeti szemle, 39(1997)3-4:655-724.

 

 

L

 


„Lajos Kossuth Sent Word…Papers delivered on the occasion of the bicentenary of Kossuth’s birth. (Csorba László).

= Századok,  139(2005:6)1586-1588.

 

(XVI. Lajos megegyezik az angolokkal)  = Magyar Hírmondó, 1783. febr. 12.

 

Levél Richard Hakluytnak. Fordította: Kulcsár Péter

In:  Kovács Sándor Iván (válogatta); Magyar utazási irodalom 15-18. század. Budapest: 1990 

 

LASZLOVSZKY József: Angol-magyar kapcsolatok a 12. század második felében.  = Századok, (1994)2:223.

 

 

M


Magyar cserkészek a jamboree-n [Anglia : Sutton Coldfield, 1957.]
= Kárpát (Argentína : Buenos Aires: 1957-1973.), 1(1958)1:16.
 
Magyarok a nagyvilágban. Művészlátógató. (Varga Tibor hegedűművész, Anglia)
= Magyar Élet (Melbourne – Sydney: 1957-), 7(1963. április 11)278:14
 
Magyarok Angliában
= Magyar Híradó (Bécs: 1957-1980.), 4(1960. április 2.)14:4.
 
Mikes György új könyve
= Új Hungária (München), 17(1969. november 28.)48:5.
 
MAGDA Ádám: The Versailles System and Central Europe – Borhi László. = Századok,  142(2008:1)236-238.

 

MÁTÉ Sándor: Mészáros Lázár sírjánál Titley-ben.

= Hídfő (London), 30(1978. augusztus-szeptember)767-769:16-17.

 

MÁTISNÉ ILLYÉS Ibolya: Az angol nyelvű gyűjtés szempontjai.  p. 63-68.

In: Az Országos Idegennyelvű Könyvtár évkönyve, Budapest: 2002 – 235 p. : ill.
 
MESSIK Miklós: Magyar emlékek az Egyesült Királyságban.  I. rész
= Földrajzi Múzeumi Tanulmányok (Érd), (2006)15:95-99.
 
MESSIK Miklós: Árpád-házi Szent Erzsébet emlékezete Angliában
= Földrajzi Múzeumi Tanulmányok (Érd), (2007)16:95-97.
 
 
N

Nagy-Britanniának főképpen Magyarország javára tett végzése.  = Magyar Hírmondó, 1782. nov. 9.

 

 

 

O


 

 

Ö


 

 

P


PÁLFFY István – N. SZABÓ József: Angol-magyar kulturális és tudományos kapcsolatok a II. világháború után, 1945-1948.

= Világtörténet, 16(1994)tavasz-nyár:83-89.

 

PELLE János: Élen az élettudományok finanszirozása Nagy-Britanniában.  = Magyar tudomány, 44(1999:4)470-482.

 

PRITZ Pál: Búcsú Londontól. Barcza György magyar királyi követ utolsó hetei Angliában.

= Kommentár (Budapest: 2006- ; ISSN 1787-6974)5(2010)4:24-36.

 

 

R


RAPCSÁK János – SHERWOOD, Peter: Magyartanítás a londoni egyetemen.  = Nyelvünk és kultúránk, (1980)38:60-65.

 

ROMSICS Ignác: A brit külpolitika és a ,,magyar kérdés’’, 1914–1946.  = Századok, 130(1996:2)273-339 Tanulmányok 

 

 

S

 


SÁRKÖZI Mátyás: A Standard kirakatpere.  = Irodalmi újság (Paris), 40(1989)4:17-23.
 
SÁRKÖZI Mátyás: A londoni magyar értelmiség hajdanvolt klubjáról.

= Irodalmi Jelen (Budapest: 2000:-, ISSN 1584-6288), 12(2012)132:65-66 ; Szepsi Csombor Kör (London)

 

SCHULLER Balázs: „Soproni srác” a képben. Erwin A. Schmidl – Ritter László: The Hungarian Revolution 1956.

Wellingborough, 2006.  = Soproni Szemle (2008)1:107.

 

SEBESTYÉN Éva: Magyar László és a 48-as magyar emigráció.  = Ezredvég, 18(2008)6-7:85-95.

[Egy 19. századi meghiúsult angol-magyar kulturális vállalkozás történet.]
 
SIKLÓS István: Idegenek a forradalomban (David Pryce=Jones: The Srtanger's View, London: 1967.) [ismertetés]
= Új Látátóhatár (München: 1950-1989.), 9(1966. május-június)3:278-280.
 
STEIN Aurél: Stein Aurél levelei Londonban. Közreadja [és bev.] Kubassek János.
= Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 7., (1989)7:29-34. 
 
STREITMAN Krisztina – VELICH Andrea: Az angol reformációtól Oliver Cromwellig (Szántó György Tibor: Anglikán
reformáció, angol forradalom. Európa, Budapest, 2000; Szántó György Tibor: Oliver Cromwell. Maecenas, Budapest, 2005.)
= Aetas (Történettudományi folyóirat), (2007)1:192-196.
 
 
SZ

 


Cs. SZABÓ László: A vak Sámson Kaliforniában : Aldous Huxley emlékezete
= Új Látátóhatár (München: 1950-1989.), 9(1966. március-április)2:97-109.
 
SZABÓ Zoltánné: Szabó Zoltán szellemi árvasága. Látógatóban a Szellemi honvédelem szerzőjének utolsó lakhelyén.
[Lejegyezte:] Martin József.  = Magyar Nemzet, 56(1993)197:10.

 

SZAKÁLY Orsolya: A brit–magyar kapcsolatok egy ismeretlen fejezete: báró Vay Miklós londoni küldetése 1790-ben.

= Századok  139(2005)5:1207-1232.

 

SZIRÁK Ferenc: Dickens-hatás egy Jókai-regényen. = Irodalomtörténet, (1934)5-6:134-137. 

 

 

T


TÓTH Imréné – ROMHÁNYI László – NÉMETH Józsefné: Az angliai magyarság kulturális életéről.

= Nyelvünk és kultúránk, (1980)38:16-20.

 

TÜZES Károly: A budapesti brit főkonzulátus megalapítása. = Világtörténet, 18(1996)tavasz-nyár:36-44.

 

TÜZES Károly: Nagy-Britannia és az Osztrák-Magyar Monarchia diplomáciai kapcsolatai, 1867-1871.

(Egy bécsi angol követ jelenti.) = Világtörténet, 14(1992)tavasz-nyár:62-87.

 

 

U


 

 

Ü


 

 

V


VÁRDY Béla: Az angol nyelvű magyar történetírás helyzete Amerikában az 1990-es évek elején.

= Világtörténet, 15(1993)tavasz-nyár:25-34.
 
VÁRKONYI Ágnes, R.: Bethlen Miklós és II. Rákóczi Ferenc angol-holland kapcsolataihoz.
= A Ráday Gyűjtemény évkönyve, 9(1999):3-17
 
VAS Zoltán: Kossuth in England.  =The New Hungarian Quarterly, 9. kötet (1968)29:132-141.
 
 
W

 

 

Z


 

 

ZS


 

 

 

 

 

Példák a folyóíratcikkek bibliográfiájában használt lapszámok leírásáról.

 

5(1928)6:44-45                    =  5. évfolyam. 1928. 6. szám. 44-45. oldal

8(1996)11-12:9                    =  8. évfolyam. 1996. 11-12. szám. 9. oldal

139(2012)3-4:498-506       =  139. évfolyam. 2012. 3-4. szám. 498-506. oldal 

 

 

Kérjük írja meg véleményét, javaslatait!

 

A visszajelzések segítenek az oldal fejlesztésében.

 

Levél és e-mail címünk a  Kapcsolat  oldalon található .

 

Honlapunknak, majd minden oldala folyamatos adatfeltöltés, szerkesztés alatt áll. Előfordulhat, hogy emiatt bizonyos menüpontok alatt még nem található konkrét tartalom. Feltett szándékunk, hogy az adatfeltöltést, illetve adatpontosítást mielőbb befejezzük és Önöket minél szélesebb körben tájékoztassuk.

 

Addig is szíves megértésüket és türelmüket kérjük!

Köszönjük a látogatást, kérjük nézzen vissza később is!

 

Ha tetszik honlapunk, ajánlja másoknak is!

www.ungerska.se

 

 

 

 

 

 

 

Angol-magyar lexikon

2013. január 13. vasárnap, 14:33
Írta: Szöllősi Antal

 

 

Kedves Olvasóink!

 

A www.ungerska.se  egyes oldalaival kapcsolatban több visszaélés jutott tudomásunkra, ezért az Angol-Magyar Lexikon oldal csak tájékoztató jellegű.

Az Északi Magyar Archívum (ÉMA) gyűjteményének teljes anyaga csak Magyarországra kerülése után lesz elérhető.

Északi Magyar Archívum Baráti Kör eszmei és erkölcsi támogatói a jövőben is

az  Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.  e-mailon érdeklődhetnek.

 

Bővebben az Északi Magyar Archívum Baráti Köréről az  Északi Magyar Archívum Baráti Köre

oldalon olvashatnak.

 

Megértésüket kérve, köszönjük látogatását.

 

Szöllősi Antal, Stockholm, Svédország

Véghváry Lóránt, Durban, Dél-Afrika

az Északi Magyar Archívum alapítói

2017. július 11.

 

 

Ui.

Magyarországon nagyon sok használaton kívüli épület van, amelyek közül talán egy alkalmas és praktikus lehetne az Északi Magyar Archívumban összegyűjtött anyag magyarországi elhelyezésére.

 

Ezzel kapcsolatban egy érdekes magyar honlap:

elhagyatott épületek,helyek képek - Romos, elhagyatott épületek ...

 

 

 

 

 

 

Írta (gyűjtötte és összeállította): SZÖLLŐSI  ANTAL  

 

 

 

 

ANGOL-MAGYAR LEXIKON

 

 

 Angliában élt, vagy élő magyar (származású) személyek adatai.

Magyarországon élt, vagy élő angol (származású) személyek, utazók, stb. adatai.

TÁJÉKOZTATÓ VÁLOGATÁS

 

Rövidítések

Az Északi Magyar Archívum honlapján előforduló rövidítések és a felhasznált irodalom jegyzéke.

 

 

 

 

  

A


ÁDÁM János ; egyes forrásokban Adami, Adámi illetve Ádámi
(Weingartskirchen [Vingárd, Erdély], ? – ? 1672 után): költő.
1669-ben Wittenbergen át jutott Angliába, ahol rövid ideig II. Károly testőrségének tagja. 1670 nyarán már Oxfordban van. London annyira lenyűgözte, hogy gyorsan írt róla egy hosszú leíró latin költeményt, amelyet egy joghallgató barátja által azonnal angolra fordított. 1670-ben jelent meg Londinum Heroico Carmine Perlustratum címmel. Ismeretes William Sancrofthoz írott latin segélykérő levele (1672).
Irodalom: ÚjMIL 2000:12
 
AGNELLI József

(Szakolca, 1852. február 23. – Holics, 1923. augusztus 23.): növénynemesítő, római katolikus pap.

Teológiai tanulmányait Esztergomban. 1914-től Holics plébánosa volt.

Gyermekkora óta szenvedélyesen gazdálkodott. Több újfajta kukoricát és gabonát, többféle dinnyét és vagy kétszáz fajta burgonyát tenyésztett ki. Leghíresebb burgonyái a Parasztkedvelő és a Magyar Kincs fajták. A Magyar Kincs burgonyája Franciaországban, Németországban, Angliában, Oroszországban és az USA-ban is elterjedt. A gyógynövények termesztése terén is kiváló szakember volt. A budapesti ezredéves kiállításon (1896) díszoklevelet nyert.

Megfigyeléseiről írt cikkeit a következő lapokban közölte: Neue Freie Presse, Pharmaceutische Post, Magyar Gazdák Lapja, Wiener Landwirtschhhhaftl Zeitung, Journal Pharmaceutique de New York, Droguisten-Zeitung, Internationaler General-Anzeiger (Berlin), stb.

Főbb művei: Über die Cultur der Arzneipflanze (Szakolca, 1893); A gyógy- és műszaki növények termesztése. (Sopron, 1915).

Irodalom: Ország-Világ, (1896:831) ; Gazdasági Lapok, (1941:178) ; Magyar könyvkereskedők évkönyve, (Budapest: 1916) ; Gulyás:1939.

Kérdés: Vajon Agnelli József lelkész burgonyája a Magyar Kincs "hungaricum" ? (ÉMA)

 
ÁRKÖVY Richárd

(1880 körül – London, 1913. április ?): jogász

1901-ben tanulmányai befejezése után a Földművelési Minisztérium angliai tanulmányútra küldte. Hazatérve 1902-ben az Országos Magyar Gazdasági Egyesület gyakornoka, majd titkára lett. Uzsorásoktól kölcsönöket vett fel és a visszafizetés elől 1906-ban az USA-ba távozott. Távollétében családja rendezte adóságát. Amerikában rosszul ment sora, ezért 1908 szeptemberében öngyilkossági kisérletett követett el. Münchenben tünnik fel, ahol 1912. szeptemberében letartóztatták. Végül ismét Londonba sodródott, és 1913. áprilisában öngyilkos lett.

 

 

B


BACH Albert Bernát

(Gyula, 1844. március 24. – Edinburgh [Skócia], 1912. november 19.): operaénekes, zenekritikus, zenepedagógus.

Énektanulmányait Bécsben és Olaszországban végezte. A milánói Scala tagja volt és vendégművészként lépett fel 1885. július 12-23. között. 1885-ben a budapesti Operaházban vendégszerepelt. Ugyanebben az évben Edinburghben telepedett le, ahol mint énekmester szerzett magának hírnevet.

Főbb művei: A musical education (Edinburgh London, 1880); The principles of singing (Edinburgh–London, 1885); The art ballad (Edinburgh–London, 1890).

Irodalom:  Magyar Életrajzi Lexikon 1000-1990.

 

BARTOS Gábor

Zongorahangoló technikus, Proyton város polgármestere
Az 1978-as angliai futballmérkőzésre szurkolóként érkezve „kint felejtette magát”.
A politikai életbe úgy került be, hogy szorgalmazta, hogy lakhelye, Poynton testvérvárosi kapcsolatba lépjen szülővárosával, Érddel. Ez 2003-ban meg is történt.
2004-es választások után tagja lett a konzervatív pártnak. 2008-ban Proyton kisváros alpolgármestere, majd 2010-ben polgármestere lett.
 
BECK Vilma, báróné ; Racidula Wilhelmine

(Magyarország, 1810. – Birmingham [Anglia], 1851. augusztus): emlékíró.

Zsidó családból származott és eredetileg Racidulának hívták; ezen néven volt ismeretes az 1848-49-es szabadságharcban, amikor kémként szolgált a magyaroknak – ugyanakkor az osztrák hadvezetésnek is jelentett; utóbb vette föl a báró Beck nevet. A világosi fegyverletétel után 1850. áprilisában Londonba menekült és ott telepedett le, ahol kapcsolatba került több előkelő emigránssal és ez összeköttetését arra használta fel, hogy a londoni rendőrségnek, mint titkos kém, feljelentéseket tegyen. 1851. augusztusában zsarolásai miatt perbe fogták, de még az itélet előtt a vizsgálati fogságban meghalt (1851 végén).
Irodalom: ÚjMIL 2000 ; Wikipédia

 
BERCSÉNYI Ferenc Antal 
(Lunéville [Franciaország], 1744. január 17. – London, 1811. január 25.): generális, huszárezredes, főlovászmester, lovastábornok.
 
BÍRÓ Lajos (eredeti neve: Blau Lajos)
(Bécs, 1880. augusztus 22- - London, 1948. szeptember 9.): író, újságíró, forgatókönyvíró.
 
BOLLOBÁS Béla
(Budapest, 1943. augusztus 3. – ) magyar matematikus, a Cambridge Egyetem professzora és a Memphisi Egyetem címzetes professzora, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja (1990).
 
BUDAI PARMENIUS István (Stephen Parmenius)
(Buda, 1555 körül – Sable-sziget, Atlanti-óceán, 1583. augusztus 29.): oxfordi diák, humanista költő, Észak-Amerika felfedező utazója.
Interneten:   Magyar   Deutsch
 
BUTLER, E. D.
Magyar publicatio Angliában. Angliában, hol nyelvünket és irodalmunkat több kiváló férfiú ismeri, közelebb érdekes kis munka jelent meg, magyar szöveggel és fordításokkal. Czíme: „Az olcsó ebéd. The cheap dinner. Translated from the german into hungarian and english. With an allegory and a feu fables by Fay; translated from the hungarian into english and german. By E. D. Butler, of the British Museum. London. Haughton and Co.” Díszes kiállításu 16-rétű 128 lap. A munkácska „Das wohlfeile Mittagessen” czimű mesét német eredetiben, magyar és német fordításban közli; továbbá Fáynak „Az isteni igazgatás” czímű allegoriáját és kilencz meséjét, végre számos magyar közmondást és Kisfaludy Károlynak „A vándor dala” czímű költeményét eredetiben, angol és német fordításban. – A derék fordító, ki a British Múzeum földrajzi osztályában van alkalmazva, munkájának egy példányát, hibátlan magyar levél kiséretében küldötte meg a Nemzeti Múzeum könyvtárának.”
In: Magyar Könyvszemle   2. évf. 1877. 1.szám  
 
 
C

 


CLARK Ádám : Adam Clark
(Edinburgh, 1811. augusztus 14. – Buda, 1866. június 23.): skót mérnök, a budapesti Széchenyi lánchíd építésének vezetője és a budai Váralagút tervezője.
Irodalom: Révai 4:547. ; UIL (1937)5-6:1342.
Interneten:  Magyar   Esperanto   Polski
 
CZIGÁNY Lóránt ; álneve: Girnóczy Antal
(Sátoraljaújhely, 1935. június 3. – 2008. november 8.): József Attila-díjas író, irodalomtörténész, diplomata, egyetemi tanár.
1954-1956 között a Szegedi Tudományegyetem magyar-történelem szakos hallgatója volt. 1957-1958 között az Oxfordi Egyetemen tanult. 1958-1960 között a Londoni Egyetem diákja volt. 1956-ban nyugatra távozott. 1962-1969 között a British Museum könyvtárának magyar szakreferense volt. 1969-1973 között Berkeleyben a kaliforniai Egyetem magyar nyelv és irodalom tanára volt. A BBC magyar adása és a The Times külsős munkatársa volt. 1965-1988 között a londoni Szepsi Csombor Kör (1964-1989) egyik alapítója, a Kör kiadványainak szerkesztője volt. 1973-1990 között az Anyanyelvi Konferencia védnökségi tagja volt. 1977-1996 között a Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság végrehajtó bizottsági tagja volt. 1986-ban és 1989-ben az Eötvös József Collegium vendégprofesszora volt. 1990-1991 között rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter volt a londoni magyar nagykövetségen. 1992-1994 között a külügyminisztérium főtanácsadója volt. 1995-ben a Miskolci Egyetem vendégprofesszora és díszdoktora volt.
1957-ben házasságot kötött Salacz Magda művészettörténész, könyvtárossal.
Irodalom: Borbándi:1992 ; KMIK.
 
CZIGÁNY Magda ; született: Salacz Magda
(Kalocsa, 1935. október 7. – ): művészettörténész, könyvtáros.
1954-1956 között a Szegedi Tudományegyetem hallgatója volt magyar-történelem szakon. 1957-1960 illetve 1961-1962 között a Londoni Egyetem hallgatója volt. 1962-től 20 évig a University College London könyvtárának művészettörténeti szakreferense, 1982-1986 között igazgató-helyettese volt. 1966-1969 között a Londoni Egyetemen művészettörténetet adott elő. 1970-1973 között a berkeleyi Kaliforniai Egyetemen is művészettörténetet oktatott. 1986-2000 között az Imperial College könyvtárának főigazgatója volt. 1992-2000 között az audiovizuális szolgáltatások igazgatója volt. 1993-2000 között a bölcsészettudományi ágazat vezetője volt. 2002 óta az Imperial College díszdoktora.
Tanulmányai az Új Látóhatárban és az Irodalmi Újságban jelentek meg. Tanulmányaiban elemző módon tárta fel az ismertetett alkotások és életművek esztétikai tulajdonságait, valamint társadalmi hátterét.
1957-2008 között Czigány Lóránt irodalomtörténész volt a férje.
Interneten:  Salacz Magda

 

 

CS


CSERNÁTONY Lajos ; Cseh
(Kolozsvár, 1823. augusztus 21. – Budapest, 1901. március 4.): újságíró, politikus Kossuth Lajos titkára.
1851 és 1860 között Angliában, 1853-ban rövid időre az Amerikai Egyesült Államokban élt.
 

 

D

 


DALLOS József ; Josef Dallos
(Budapest, 1905. január 7. – London, 1979. június 27.) szemorvos, kontaktológus.
 
DÁLNOKI-VERESS Lajos
(Sepsiszentgyörgy, 1889. október 4. – London, 1976. március 29.): magyar királyi honvéd vezérezredes, hadtörténész.
 
DÉGHY Guy
(Budapest, 1912. október 11. – London, 1991. február 25.): filmproducer, színész.
 
DEUTSCH Oscar
(Birmingham, 1893. augusztus 12. – London, 1941. december 5.): magyar származású üzletember. Angliában az Odeon mozilánc alapítója.
 
dukafalvi és kucsini DUKA Tivadar
(Dukafalva, 1825. június 25. – Bournemouth, Anglia, 1908. május 5.): 1848-as honvéd, emigráns, orvos, honvédszázados, a brit hadsereg őrnagya, az MTA tagja (l. 1863, t. 1900).
Eredetileg jogi pályára készült és ügyvédi oklevelet is szerzett. Részt vett az 1848–49-i forradalomban és szabadságharcban, a schwechati csatában, majd Görgey segédtisztje és adjutánsa volt a világosi fegyverletételig. Emigrált, elvégezte Londonban az orvosi egy.-et. 1854-ben K-Indiába ment, és 1877-ig katonaorvos volt a bengáliai angol hadseregben. K-Indiából több ezer értékes tárggyal gyarapította az MNM természetrajzi gyűjteményét. Alezredesi rangban nyugdíjazták (1874), azután főként Londonban élt. Angliában ő ismertette meg Semmelweis munkásságát.
Művei: Life and Works of Alexander Csoma de Kőrös (London, 1885, magyarul Budapest 1885); Kossuth and Görgey (Hertford, 1898).
Irodalom: Stein Aurél: D. T. emlékezete (MTA emlékbeszédek, Bp., 1913). MÉL; RÉVAI 
Interneten:  Magyar   Esperanto
 
 
E

 


ÉLES Sándor ; (angol névforma: Sandor Eles)
(1936. június 15. – 2002. szeptember 1.): színész
 
ERDÉLYI Artúr ; Arthur Erdélyi
(Budapest, 1908. október 2. – Edinburgh, Skócia, 1977. december 12.) magyar születésű angol matematikus.
Interneten:  Magyar   English   Deutsch   Italiano   Português   Русский
 
EUGENE Robert ; Eugen Robert Weiss
(Budapest, 1877. – London, 1944.) ügyvéd, újságíró és színházi vállalkozó.
 
 
F

FÁBIÁN Magda : Feketéné
(Mo., 1940. február 14. - ): költő.
1956-ban Angliába távozott.
Irodalom: Nagy 2000:244.
 
FÁBRI Károly
(Budapest, 1899. november 18. – Delhi [India], 1968. július 7.): indológus, orientalista, egyetemi tanár.
1931-ben Angliába, majd Indiába költözött. Több indiai egyetem vendégprofesszora, a lahore Museum igazgatója. Részt vett az Annul Bibliograghy of Indian Archeology szerkesztésében.
Irodalom: Nagy 2000:244.
 
FERDINANDY Mihály
(Budapest, 1912. október 5. – Oxford [Anglia], 1993. október 7.): író, kritikus, művészettörténész, publicista, régész, történész, egyetemi tanár 
Interneten:  Magyar   Deutsch
 
FÖLDES Jolán
(Kenderes, Jász-Nagykun-Szolnok vm, 1902. december 20. – London, 1963. október): magyar írónő.
 
FRY Stephen John
(London, 1957. augusztus 24. – ): humorista, író, színész, regényíró, filmkészítőés televíziós személyiség.
Anyai nagyszülei az akkori Magyar Királyságból származnak, Nagysurányból (ma: Szlovákia). Nagyapja Martin Neumann 1927-ben jött el onnan.
Interneten:  Magyar   English   Deutsch   Français   עברית   日本語

        Dansk   Suomi   Íslenska   Norsk bokmål   Svenska

 
 
G
 

GÁBOR Dénes ; angol névforma: Dennis Gabor, született Günszber Dénes
(Budapest; 1900. június 5. – London, 1979. február 9.): a holográfia feltalálója, Nobel-díjas fizikus, gépészmérnök, vilamosmérnök.
1947-ben találta fel a holográfiát, amiért 1971-ben fizikai Nobel-díjat kapott.
Interneten: Magyar   English   Deutsch   Español   Français   Italiano   עברית   日本語   中文
 
GÖMÖRI György ; George Gomori
(Budapest, 1934. április 3. – ) magyar irodalomtörténész, költő, műfordító, egyetemi tanár.
Interneten:   Magyar   English   Esperanto
 
GUNSBERG Izidor
(Pest, 1854. – ?) magyar születésű angol sakkozó.
1877-ban Londonba telepedett. Győzelmei: 1885. Hamburgban, 1888. a bradforderi nemzetközi versenyen első díj, 1889. new-yorki nagy vesenyen harmadik díja. 1890-ben megnyerte a világbajnokságot.
Irodalom: Révai
 
GUYON Richárd 
(Bath, Anglia, 1813. március 31. – Konstantinápoly, Törökország, 1856. október 11.) az 1848-49-es szabadságharcban a magyar honvédség tábornoka, rövid ideig vezérkari főnök és a honvédség főparancsnoka. A szabadságharc bukása után Hursid pasa néven a török hadsereg tábornoka.
 
 
 
GY

Ginever Artúrné GYŐRY Ilona
(Orosháza, 1868. december 13. – London, 1926 július 27.) írónő, műfordító.
Győry Vilmos (1838-1885) evangélikus lelkész és író leánya. 1903-ban férjhez ment Arthur Gineverhez, a londoni University College tanárához, és Londonba költözött.
Angliában jelentős szerepet töltött be az angol–magyar kapcsolatok ápolásában. Előadásokon ismertette a magyar irodalmat, történelmet. Férjével közösen több magyar művet fordított angolra.
Irodalom: Révai
 

GYÖMRŐI Edit

 

(Budapest, 1896. szeptember 8. – London, 1987. február 10.): kommunista író, költő, pszichoanalitikus, szerkesztő. 

Interneten:  Magyar   English   Deutsch   Български

 

 

H

 


HANGYA András
 
(Ómoravica, 1912. április 14. – London, 1988. december 20.) festőművész, karikaturista
 
HATÁR Győző ; született: Hack Viktor
(Gyoma, 1914. november 13. – London, 2006. november 27.) Kossuth-díjas író, költő, műfordító, filozófus, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.
Interneten:   Magyar   Esperanto   Română   Svenska
 
Homage to Hungary
Gyűlés, amelyet 1956. október 28-án a londoni Denison Hall-ban tartottak. 
A gyűlés elnökségében Sir Jacob Epstein, Henry Green, Arthur Koestler, Rose Macaulay, George Mikes, professzor Michael Polányi, J. B. Priestley, Szabó Zoltán és Philip Toynbee foglaltak helyet. A gyűlésen felszólaltak George Mikes, J. B. Prieestley és Hugh Seton-Watson professzor. A gyűléshez intézett távirataikban, Magyarország iránti rokonszenvüket fejezték ki: Georges, Duhamel és Albert Camus.
Szabó Zoltán kérésére a magyar forradalomról rádiónyilatkozatokat adtak Salvadora de Madariaga, Denis Healey képviselő, Sam Watson az angol bányamunkásság egyik vezetője. A londoni Spectator című hetilapban, 1956 november 2-án Szabó zoltánnak cikke jelent meg a magyar forradalomról „Hungary's Single Will” címmel.
Irodalom: Látóhatár (München), 1956:6
 
HOWARD Leslie ; eredetileg Steiner László
(London, 1893. április 3. – Vizcayai-öböl, 1943. június 1.) angol színész, rendező.
A Magyarországról Angliába a XIX. század végén kivándorolt Steiner házaspár már Londonban született gyermeke.
Interneten:  Magyar   English   Deutsch   Français   Español   עברית   日本語   中文   Русский
 
 
I

IGLER György
Pszichiáter, közíró.
A kádári Magyarországon a rémhírterjedésének kutatója, a mesterségesen terjesztett téves információk terjedését figyelték a párt megbizásából. Ezt megelégeleve 1970-ben egy konferenciáról nem tért vissza és Angliában telepedett le. Elgondolkoztat... címmel öt perces írásait Magyarországról a 70-es években a Szabad Európa Rádióban olvasta fel.
1990-es években Londonból visszaköltözött Magyarországra.
 
IGNOTUS Pál ; született: Veigelsberg Pál
(Budapest, 1901. július 1. – London, 1978. április 1.): publicista, író, szerkesztő, a Nyugat-alapító Ignotus Hugó (1869-1949) fia.
1938 végén a zsidótörvény elől Angliába emigrált,
Irodalom: ÚjMIL 2000:931
Interneten:  Magyar   Esperanto
 
IVÁNYI-GRÜNWALD Béla
(Nagybánya, 1902. március 2. – London, 1965. január 22.): történész.
Irodalom: MÉL:1981 ; Nagy:2000 ; ÚjMIL 2000.
 
 
J

JÁSZBERÉNYI Pál
(Fogaras, az 1630-as évek első fele – London, 1678.) magyar születésű londoni tanár, nyelvtaníró.
1656-tól külföldön tanult, Hollandiából eljutott Oxfordba. 1659-ben Londonban telepedett le. Nyilvános iskolát nyitott, mely csakhamar híressé vált.
Irodalom: ÚjMIL 2000:977
 
 
K

KARDOS Lajos
(Rákospalota, 1899. december 14. – London, 1985. július 12.) orvos, pszichológus, egyetemi tanár, az MTA levelezőtagja (1985).
 
Magyargyerőmonostori báró KEMÉNY Farkas
(1796. – London, 1852 január 4.): magyar katona, szabadságharcos, honvédtiszt.
1848-49-es szabadságharcban ezredesi rangot kap. 1849. március 25-én egysége megsemmisíti a Diód melletti román tábort. Március 27-én katonái megkezdik Gyualfehérvár bekerítését. Június 16-én az ő csapatai ürítik ki Abrudbányát,  augusztus 14-én kénytelen volt kiüríttetni Kolozsvárt. A szabadságharc bukása után Angliába emigrált, és ott is halt meg Londonban.
Hamvai a londoni "Kensal Green Cemetery" temetőben nyugszanak.
 
KMETY György
(Felsőpokorágy, 1813. május 24. – London, 1865. április 25.): honvédtábornok, a török hadseregben Iszmail pasa néven dandártábornok.
Magyarország néven Londonban újságot alapított.
Interneten:  Magyar   English   Deutsch   Русский   Svenska
 
KOESTLER Artur ; született: Kestler Artur,
(Budapest, 1905. szeptember 5. – London, 1983. március 1.): magyar származású író, újságíró, társadalomfilozófus, polihisztor.
Interneten:  Magyar   English   Deutsch   Español   Français   עברית   日本語   中文   Русский
 
KORDA Sándor ; angol névforma: Sir Alexander Korda
(Pusztatúrpásztó, 1893. szeptember 16. – London, 1956. január 16.): filmrendező és producer, a brit filmipar egyik meghatározó alakja és a London Films brit filmstudió alapítója.
1942-ben Korda Sándor lett az első filmrendező, akit lovaggá ütöttek. A Brit Filmakadémia az év legkiemelkedőbb filmjeinek járó díjat Korda Sándorról nevezte el. Ugyancsak ő a névadója az Etyeken létesített Korda Filmstúdióknak.
Testvérei, Zoltán és Vince is a filmiparban szereztek maguknak nevet.
Interneten:  Magyar   English  Deutsch   Français   עברית   Svenska   日本語   Русский   中文
 
KRASSÓ György
(Budapest, 1932. október 19. – Budapest, 1991. február 12.): szakmunkás, közgazdász, újságíró, fordító, közismert ellenzéki szereplő, 1986-tól a Szabad Európa Rádió munkatársa.
1985-ben Londonban meglátogatta haldokló bátyját – ekkor kért és kapott menedékjogot Angliában. A Szabad Európa Rádiónak és a BBC-nek dolgozott. Csak 1989-ben, Nagy Imre és mártírtársainak újratemetésére tért vissza Magyarországra,
 
KRASSÓ Miklós
(Budapest, 1930. november 29. – London [Anglia], 1986. január 10.): filozófus, politológus, Krassó György költő, politikus bátyja.
 
KUTASI KOVÁCS Lajos 

(Veszprém, Veszprém vm., 1920. január 18. – London, 1995. november 2.): újságíró, néprajzos.

Irodalom:  Borbándi:1992 ; Magyar Katolikus Lexikon ; Mérő:1966 ; Nagy:2000 ; ÚjMIL:2000:1268.

 
KUTTNA Mária
(Pécsvárad, Baranya vm., 1934. február 4. – Southampton [Anglia], 1983. március 27.): újságíró, műfordító.
1945-ben Ausztráliába, majd onnan 1970-ben Angliába költözött.
 
KÜRTI Miklós ; Nicholas Kurti
(Budapest, 1908. május 14. – Oxford, 1998. november 24.): magyar születésű brit fizikus, akadémikus, a Royal Society tagja, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja. Az alacsony hőmérsékletek egykori világcsúcstartója.
 
 
L

LADY CHILSTON ALAP
Budapest: 1932-1936
 
Lady CHILSTON ; Amy Jenning-Bramly
(? – 1962. augusztus 11.) 1928-tól 1933-ig budapesti angol követ, Aretas Akers-Douglas, 2nd Viscount Chilston felesége, aki sokat tett Bécsben és Budapesten a művészek nehéz helyzetének javítására. 1932-ben, Klebelsberg Kunó és Lady Chilston kezdeményezésére létrejött a Magyar Művészeti Sorsjáték.
Irodalom: ÚJI (1937)5-6:1297.
 
LAJTHA László György
(Budapest, 1920. május 25. – Oxford, 1995. március 14.) orvos, egyetemi tanár, sugárbiológus, onkológus, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja (1990). Lajtha László (1892-1963) Kossuth-díjas magyar zeneszerző fia. Lajtha Ábel (1920 –) neurokémikus, biokémikus bátyja.
Angliában lett világhírű rákkutató, Manchesterben dolgozott. 1951–1962-ben Oxfordban a Churchill Kór­ház radiobiológiai osztályának a vezetője, 1962–1983-ban Manchesterben a Christie Kór­ház igazgatója, 1970–1983-ban a kísérleti onkológia professzora. Rákkutatással, hematológiával és sejtciklussal foglalkozott.
 
LIEBHARDT Lujza

(Sopron, 1828. július 31. – London, 1899. február 21.): énekesnő (szoprán).

 

 LISTOWEL, Judith ; (Márffy-Mantuano Judit) ; Judith Countess of Listowel
(Kaposvár, 1903. július 12. – 2003. július 15.): magyar származású angol újságíró, író.
 
 
M

 


MADARÁSZ Gyula

(Gulács, 1811. szeptember 25. – Goodhopen, Iowa állam [Amerikai Egyesült Államok], 1909. november 6.): magyar politikus, a reformellenzék tagja.

Az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc honvédelmi bizottmányában, a posta és a rendőri ügyek vezetője volt. Komárom kapitulása után Svájc, Franciaország és Anglia érintésével 1950 őszén az Egyesült Államokba emigrált. Letelepedése után haláláig farmerként dolgozott és nem folytatott semmilyen politikai tevékenységet.
Irodalom: Révai.; MÉL.
 
MANNHEIM  Károly ; Karl Mannheim
(Budapest, 1893. március 27. – London, 1947. január 9.) szociológus, filozófus, a tudásszociológia egyik elindítója.
A Tanácsköztársaság bukása után Ausztriában (Bécs, Freiburg), majd 1926-tól Németországban élt. 1933-ban elhagyta Németországot és Angliában lelepedett le.
Irodalom: ÚjMIL 2000:1424.
 
MIKES György ; angol névforma: George Mikes
(Siklós, 1912. február 15. – London, 1987. augusztus 30.): író, szerkesztő, újságíró, humorista.
Mikes számos országot bejárt, és többnyire egy-egy könyvrevalót gyűjtött össze róluk. Világjárása közben éles szemmel figyelte a helyi karaktereket és frappáns humorral, iróniával írta le tulajdonságaikat, a megírtakhoz az adott nép saját helyi tréfáit is hozzákeverte. Emlékezetes könyvek ebből a sorozatból: Németországról az Über Alles (Mindenek felett), Izráelről a Milk and Honey (Tejjel-mézzel), az Egyesült Államokról a How to Scrape Skies (Hogyan karcoljunk felhőt), Japánról pedig The land of rising yen (A felkelő jen országa).
1991. szeptember 15-én siklósi szülőházának falán emléktáblát avattak tiszteletére.
 
 
N

 


NÁDASI Ferencné ; Marcelle Vuillet-Baum
(Lausanne, 1905. december 3. – London) 1987. október 16.): balettáncos, balettmester.
Berlinben és Lausanne-ban tanult balettet, majd Párizsban Eduardovánál tökéletesítette tudását. A Gyagilev Együttesben táncolt Kedrova néven. Nádasi Ferenc partnere és felesége lett, a 20-as évek második felétől Európa különböző városaiban léptek fel, általában saját koreográfiáikkal. Az újonnan alakult Honvéd Művészegyüttes balettmestere volt. 1949–1956 között, majd az ugyancsak újonnan alakuló ÁBI tanára lett, miután férje iskolájából, s az operaházi balettiskolából megalakult az első állami balettoktatási intézmény. A 70-es évek közepétől Hágában tanított, majd Londonban telepedett le.
Irodalom: MaSZiL:1994
 
 
O

ODESCALCHI Károly herceg
(Szolcsány, 1896. szeptember 19. - London, 1987. április 10.)
 
ORCZY Emma ; angol névforma: Emma Orczy
(Tarnaörs, 1865. szeptember 23. – London, 1947. november 12.): magyar számazású angol írónő.
Báró Orczy Bódog és Wass Emma grófnő egyetlen leányaként született. 15 éves, amikor szüleivel előbb Brüsszelbe, majd Londonba költöztek.
A Vörös Pimpernel című regény szerzője. A Vénusz bolygón kráter őrzi nevét.
Irodalom: MÉL 1969:321
 
 
Ö

 

 

P


PAGET János ; John Paget
(Loughborough [Anglia], 1808. április 18. – Aranyosgyéres, 1892. április 10.): angol származású, magyarrá lett mezőgazdász, utazó és író;  az 1848-49-es szabadságharcban Bem tábornok egyik szárnysegédje.
 
PÁLÓCZI HORVÁTH György
(Budapest, 1908. március 20. – London, 1973. január 4.): újságíró, író.
Lakhelyei: 1941-től Egyiptom, 1943-tól Törökország, 1945-től Anglia. 1947-ben visszatért Magyarországra, 1956-ban Angliába távozott.
Irodalom: MÉL ; Nagy 2000:767-768
 
 
R

ifj. RIPSZÁM Henrik
(Németbóly, 1889. február 1. – Oakwood, 1976. december 9.): festőművész, a magyar tájékozódási futás megteremtője.
 
RHÉDEY Claudina grófnő
(Erdőszentgyörgy, Maros-Torda vm., 1812. szeptember 21. – Pettau (ma: Ptuj, Szlovénia), 1841. október 1.) magyar grófnő, házassága révén Teck hercegnéje, kreált címén Hohenstein grófnő, a mai Windsor uralkodóház egyik ősanyja. II: Erzsébet brit királynő ükanyja.
Utolsó kívánsága szerint koporsóját hazaszállították Erdőszentgyörgyre. A több, mint 800 km-es út közel másfél hétig tartott. A grófnőt 1841. október 12-én temették el abban a templomban, ahol közel 30 évvel korábban megkeresztelték.
Sírja fölé unokája, Mary Victoria tecki hercegnő 1905 májusában – már az angol trónörökös György herceg (a jövendő V. György brit király) feleségeként – márvány emléktáblát állíttatott, amely ma is látható.
Károly walesi herceg 2010-ben ellátogatott Erdőszentgyörgyre, hogy lerója kései tiszteletét nyugvóhelyénél, erdélyi és magyarországi látogatásai idején pedig több alkalommal emlegette, hogy magyar vér is csörgedez ereiben.
Dánielné Lengyel Laura (1874-1954) regényt írt életéről; Rhédey Claudina (Budapest: 1939.)
Irodalom: UIL (1941)21-22:5277.
Interneten:  Magyar   English   Deutsch   Svenska
 
ROBERTUS Anglicus
Veszprémi püspök, majd esztergomi érsek a XIII. században. Angliából számazott. III. Béla király felesége, Margit kiséretében került Magyarországra. Az aranybulla megalkotásában tulajdonítanak részt neki.
Irodalom: UIL (1941)21-22:5295.
 

 

S


SÁRKÖZI Mátyás
(Budapest. 1937. július 19. -) József Attila-díja író, kritikus, műfordító, szerkesztő.
Az 1956-os forradalom után Nyugatra menekült és Angliában telepedett le.
1956-1963 között Londonban újságíró volt. 1957-1961 között a londoni St. Martin Képzőművészeti Akadémia könyvillusztrátori szakán tanult, majd a BBC magyar osztályán dolgozott. 1963-1966 között a müncheni Szabad Európa Rádió, 1966-1977 között ismét a BBC magyar osztályának munkatársa, 1977-2004 között külső munkatársa volt. 1972-1994 között Londonban képzőművészeti galériát nyitott. 1981-1984 között a Londoni Egyetemen irodalmat és történelmet tanult.
Elbeszéléseket, karcolatokat, irodalmi cikkeket és kritikákat ír. Rendszeresen publikált az Új Látóhatárban és az Irodalmi Újságban. Fekete Márton írói néven 1966-2000 között Prominent Hungarians címmel angol nyelvű magyar "Ki kicsodá"-t jelentetett meg. 2001-től az Inforádió londoni tudósítója.
Díjai, kitüntetései: A Morva Írószövetség „Evropsky Fejeton” Díja (1992) ; Nagy Imre-emlékplakett (1993) ; A Magyar Köztársasági Érdemrend kisteresztje (1998) ; József Attila-díj (2004) ; A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (2009) ; A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal (2013).
Irodalom: Borbándi
 
SASS Flóra ; Lady Florence Baker
(Erdély, 1841.– Sandford Orleight, Devon, 1916. március 11.): felfedező, Afrika-kutató. Samuel White Baker felfedező második felesége volt.
 
SCHILLER-SZINESSY
Magyar könyvészeti-író Angliában. Dr. Schiller-Szinessy aradi születésű hazánkfia a cambridge-i egyetem héber kéziratainak catalogusát bocsátja közre. Az első kötet imént látott napvilágot ily czím alatt: „Catalogue of the Hebreu Manuscripts preserved in the University Library Cambridge. By Dr. S. M. Schiller-Szinessy. Volume I. Containing Section I. The holy scriptures. Section II. Commentaries of the Bible. Cambridge. Printed for the University Library 1876.” Mily tudományos apparatussal van a lajstrom szerkesztve, kitünteti az a tény, hogy a 248 lapra terjedő kötet 72 codex ismertetésére szorítkozik.
In: Magyar Könyvszemle   1. évf. 1876. 4.szám
 
SCHÖPFLIN György András
(Budapest, 1939. november 24. – ) történész, politológus, egyetemi tanár, az Európai Parlament képviselője.
Interneten:  Magyar   English   Deutsch   Français
 
SIKLÓSI István
(Budapest, 1936. május 31. – London, 1991. augusztus 27.): költő, műfordító, szerkesztő
 
SKÓCIAI SZENT MARGIT
(Nádasd, 1047. június 10. – Edinburgh, Skócia, 1093. november 16.) magyar származású skót királyné, aki III. Malcolm második feleségeként nagy befolyást gyakorolt a kora középkori Skócia egészére, ám legfőképpen hitéleti munkássága jelentős, mivel megismertette a római katolikus liturgián alapuló kereszténységet Skóciával. Gyermekei folytatták munkáját.
Interneten:  Magyar   English   Deutsch   Français   Русский   Italiano   Svenska
 
SOLTI György ; angol névforma: Sir Georg Solti
(Budapest, 1912. október 21. – Antibes, 1997. szeptember 5.): karmester, zongoraművész.
Kiváló hanglemez-dirigensként tartják számon; külön tehetsége volt a stúdiómunkához. 31 Grammy-díjat kapott, európai és amerikai egyetemek avatták díszdoktorrá, az angol királynő pedig lovaggá ütötte. Hatalmas repertoárja volt, és ennek részeként világszerte fáradhatatlanul propagálta magyar szerzők – Bartó Béla, Kodály Zoltán, Dohnányi Ernő, Weiner Leó – műveit. Élete utolsó lemezét is magyar komponisták műveiből állította össze.
Egy dél-franciaországi fürdőhelyen hunyt el; hamvait kérésére a budapesti Farkasráti temetőben, Bartók Béla sírja mellett helyezték örök nyugalomra. Síremlékén ez olvasható: „Hazatért”.
 
STEIN Aurél ; angol névforma: Sir Marc Aurel Stein ; teljes nevén: Stein Márk Aurél
(Pest, 1862 november 26. – Kabul, 1943 október 28.): Kelet-kutató, az MTA tiszteleti (1895) tagja, aki brit alattvalóként lett világhírű.
Keller András (1925–1999) nagy-britanniai magyar fizikokémikus, polimerfizikus nagybátyja.
Iskoláit Budapesten és Németország különböző egyetemein végezte. 21 évesen bölcsészdoktor lett és Angliában folytatta tanulmányait, Londonban, Oxfordban és Cambridge-ben. 1886-ban utazott először Indiába, ahol a brit adminisztrációban dolgozott, illetve később több indiai egyetemen tanított.
1900 és 1931 között négy nagy jelentőségű expedíciót vezetett Belső-Ázsiába. Az általa gyűjtött kéziratok és régészeti tárgyak jelentős része a British Museumba került.
1943-ban Afganisztánban, Kabulban halt meg, ahol a keresztény temetőben van a sírja.
 
SETON-WATSON, Robert William
(London, 1879. augusztus 20. – Skye (a Hebridák szigetcsoport egyik szigete), 1951. július 25.) skót felmenőkkel rendelkező brit publicista, történész és politikai aktivista. Korábbi írásaiban a Scotus Viator (vándorló skót) álnevet használta. Ifjúkori ideáljai még a magyarok voltak, de aztán egyre jobban a szlovákokhoz kötődött. Történészi tevékenysége vitatott, de mindezek ellenére jelentős történelmi kutatásokat folytatott és forrásértékű munkákat publikált a szlovák, a délszláv és a román történelem vonatkozásában.
Interneten:  Magyar   English   Slovenčina   Čeština   Deutsch   Español   Română   Русский   Svenska
 
 
SZ

SZABÓ Imre
(Kőszeg, 1820. március 19.– London, 1865): 1848-49-es honvéd ezredes, hadügyi államtitkár.
 
Cs.SZABÓ László
(Budapest, 1905. november 11. – Budapest, 1984. szeptember 28.): magyar író, esszéíró, kritikus. Nevében a Cs. rövidítés Csekefalvi/Csíkcsekefalvi Szabó-t jelent, barátai Csé-nek szólították.
1948-ban emigrált. Olaszországban, majd 1951-től Nagy-Britanniában élt. 1951-1972 között, valamint 1983-tól a BBC munkatársa volt. Sárospatakon temették el.
Interneten:  Magyar   Esperanto   Română
 
SZÁSZ Béla
(Szombathely, 1910. július 9. – Norfolk [Anglia], 1999. június 25.): író, újságíró, a Rajk-per egyik mellékvádlottja.
 
 
T

TÁBORI Pál ; Paul Tabori ; angol írói álnevei: Christopher Stevens, Peter Stafford
(Budapest, 1908. május 8. – London, 1974. november 9.) író, újságíró, Tábori Kornél fia, Tábori György testvére.
1937-ben Angliába emigrált. Több lap és hírügynökség munkatársa lett, hamarosan angolul is publikált szépirodalmi műveket.
A II. világháború alatt a BBC magyar osztályának bemondója volt.
A nyugati magyar emigráns lapok közül az Irodalmi Újság és a müncheni Új Látóhatár közölték írásait. A hatvanas évek elején a PEN Club Arena című folyóiratát szerkesztette. 1953-tól nemzetközi titkára lett az angol film- és tévéírók szakszervezetének, elnöke volt a Száműzött Írók PEN Clubjának, 1962-től főtitkára volt a PEN nemzetközi íróalapjának. Több amerikai egyetemen adott elő vendégtanárként.
Interneten:  Magyar   English   Deutsch
 
 
U

ULLEIN-REVICZKY Antal

(Sopron, 1894. november 8. – London, 1955. június 13.): diplomata, a nemzetközi jog egyetemi tanára.

 

 

Ü


 

 

V


VAJDA Cecília

(Budapest, 1923. – London, 2009. november 27.): magyar karnagy, a Brit Kodály Társaság alapítója.
 
VÁSÁRY Ildikó
(Drütte, Németország, 1947. május 10. – London, 1997. május) antropológus.
 
 
W

WEISZ Rachel Hannah

(1970. március 7. - ): színésznő

Oscar- és Golden Globe-díjas, magyar származású színásznő. Leginkább A múmia és a A múmia visszatér című filmekből ismert.
 
 
Y

YOUNG Richárd
angol hajóépítő.
1879-ben jött Balatonfüredre és a következő esztendőben már megkezdte a vitorlás hajók gyártását. Hajóépítő ácsokat Angliából hozatott. 1882-ben a győri Csónakázó Egylet által szervezett vitorlásversenyen már az általa készített hajók is részt vettek. 1884-ben javaslatára megalakult a Balatoni Vitorlázó Egylet. Az egyre több hajót gyártó és jól működő üzemet 1885. novemberében megvásárolta a Stefánia Egylet. Young valószínűleg családjával együtt visszaköltözött Angliába. Dóra nevű leánya abalatonarácsi temetőben nyugszik. A 100 éves Balatonfüredi Hajógyár és alapítója tiszteletére 1981-ben a Vitorlás Étterem bejáratánál emlékoszlopot helyeztek el.
 
 
Z

ZAEHNSDORF József
(1820. – 1886.): budai könyvkötőmester.
1840-es években Londonba költözött, s különösen a régi kéziaranyozások szerszámtechnikáinak mesteri átértékelésével  szerzett érdemeket.
Forrás: ML 1926:837.
 
ZERFFI Gusztáv ; született: Hirsch Gusztáv
(Buda, 1820. május 21. – Chiswick [Anglia], 1892. január 28.): hírlaíró, történész.
1849 novemberétől 1865 elejéig a bécsi titkosrendőrség fizetett ügynöke volt. Azon dolgozott, hogy a nemzetközi forradalmi emigrációt, főként Kossuth Lajos körét megbontsa, lejárassa és kulcsembereit tönkretegye.
Irodalom: ÚjMIL 2000:2487
Interneten:  Magyar   English
 
ZICHY Tivadar
(Eastbourne on Sea [Sussex], 1908. június 13. – 1984. december 30.) magyar származású brit színész, fotós, rendező, producer és playboy.
 
 

 

ZS

ZSILINSZKY Antal
(Magyarország, 1905. – London, 1943.) diplomata

Az Angliai Szabad Magyarok Egyesületének elnöke volt.

 

 

 

 

 

Ha tetszik honlapunk, ajánlja másoknak is!
 

 

 

 

Szent István Ház (London)

2011. december 12. hétfő, 20:12
Írta: adminisztrátor

 

Angliai magyarok figyelem!
 
John BROPHY: Ilonka speaks of Hungary : personal Impressions and an Interpretation of the National Character.
London: Hutchinson, 1936 – 256 p., 7 t.
Budapesten a Széchenyi Könyvtár példánya sérült, aki tudja vegye meg
a fenti könyvet valamelyik londoni antikváriumban és jutassa el a könyvtár címére:
 
Országos Széchényi Könyvtár
H-1014 Budapest
Szent György tér 4-5-6.
HUNGARY
Telefon:+36 1 224 3700
 
John Brophy (1900-1965) 1936-ban Magyarországon járt; itt gyűjtött adatait felhasználta
Ilonka speaks of  Hungary (London: 1936) című magyarbarát könyvében.
 
Stockholm, 2016-02-03

 

 

 

 

SZENT ISTVÁN HÁZ

London

 

 

 

A Londoni Szent István Ház az angliai római katolikus magyarok vitathatatlan központja. Az ARKME (Angliai Római Katolikusok Magyarok Egyesülete) tulajdonában álló épület ad otthont a Magyarok Nagyasszonya Főlelkészségnek, vagyis itt él és dolgozik a szigeteken élő magyarok fő lelkipásztora.
 

Előzmények: A Mindszenty Ház és az ARKME

Az ARKME 1954-ben alakult mai formájában. Egyházi élet már előbb is működött, egyesületi forma a Notting Hill-en található Mindszenty Ház megvásárlásához volt szükséges. A házat közgyűjtésből vették meg. Az ARKME katolikus egyesület, irányítását az évi közgyűlésen megválasztott vezetőség (egyházi elnök, világi elnök, két vagyongondnok, titkár, pénztáros, háznagy és egy 12 tagú választmány) végzi. Az egyesület szorosan együttműködik az egyházközséggel, annak lelkészét és munkáját támogatja. Céljait a közgyűjtést meghirdető körlevél így fogalmazta meg: "a hitélet fejlesztése, az egymás iránt érzett keresztényi szeretet erősítése, valamint egymás megsegítésének hatásossá tétele". A Mindszenty Ház, Tüttő György főlelkész vezetésével évtizedeken keresztül szolgált az angliai katolikus magyarság központjaként.

A közelmúlt: az "Új Ház"

A határok megnyílásával az angliai magyar közösség szerkezete is átalakult. Ennek természetes következménye volt a katolikus magyarság számának emelkedése Londonban és az egész országban. A Mindszenty házat a kétezres évekre a közösség kinőtte. Ekkor döntött az ARKME a ház eladásáról, és az ebből befolyó összegből megvásárolta az új házat, melyet a 2008 április 29-i hivatalos átadóünnepség után Szent István háznak hívnak majd. A nyugat-londoni Ealing kerületben található ház egy háromszintes volt iskolaépület, mely most már elegendő teret biztosít a növekvő közösség számára.

Az épület megvásárlása és a költözés után azonnal nekiláttak a szükséges átalakítási munkálatoknak, melynek eredményeképp a földszint és a második emelet már el is készült. A földszinten egy 300 főt befogadni képes nagyterem szolgál a szentmisék és egyéb közösségi rendezvényekhelyszíneként, konyhával és a bár-helységgel, illetve mellékhelységekkel melyek közül egy kifejezetten mozgássérült vendégeink részére lett kialakítva.

Az első emelet részben közcélú, részben magáncélú helységekből áll. Itt található az Árpádházi Szent Erzsébetről elnevezett kápolna, mely kisebb szentmisék, közös imádságok, szentgyónás és a csendes imádság helyszíne. A kápolnában folyamatos az Oltáriszentség jelenléte, a helységet más célra nem használjuk. Szintén az első emelt ad otthont a Magyarok Nagyasszonya Londoni Magyar Katolikus Főlelkészségnek. Itt található a lelkészségi iroda, illetve a lelkészlakás, melyben jelenleg Virágh József angliai magyar katolikus főlelkész lakik. Az emeleten egy nagyobb könyvtárhelység is kialakításra került

A második emeleten a munkálatok továbbra is folynak, melyek befejezésére a tavasz elején számítunk.

 

A jelenünk és a jövőnk a Szent István Ház

 

2008 április 27-én egy ünnepi szentmise és megnyitóünnepség keretében hivatalosan is megnyílt a Szent István Ház, mely ettől a naptól kezdve az egész angliai katolikus magyar közösség otthonaként szolgál. A szentmisét Alan Hopes és Cserháti Ferenc püspök urak celebrálták, majd ők vágták át a nemzetiszínű szalagot, átadva ezzel a házat az egybegyűlteknek. Az ünnepségről néhány perces tudósítást adott a Duna Televízió Élő Egyház című műsora, mely az internetes honlapjukon megtekinthető. A megnyitóról készült hosszabb cikket Antal Ottó Péter tollából itt olvashatják.

 

 

 

Megnyílt a Londoni Szent István Ház


 

[2008] Április 27-én kissé hűvös vasárnap délelőtt több mint 250 magyar és angol vendég gyűlt össze Nyugat-Londonban, hogy magyar nyelvű szentmisén adjanak hálát a majd egy évig tartó átalakítások után elkészült Szent István Házért. A szentmisét Dr. Cserháti Ferenc delegátus, külföldi magyar lelkipásztori szolgálat ellátásával megbízott esztergom-budapesti segédpüspök, Alan Hopes westminsteri segédpüspök, Virágh József angliai magyar főlelkész és a helyi angol plébános celebrálta.

 

A 290 m2 alapterületű – egykor katolikus iskolaként működő – 2 emeletes épület, nagyobb rendezvényekre kialakított, közel 300 főt befogadni képes földszinti Mindszenty-termével, egyéb társasági összejövetelekre ideális kisebb termeivel, igazán nemzeti-kulturális otthonává válhat a londoni magyaroknak. Már most számtalan ötlet és terv van arra, hogyan használják ki a Ház adta lehetőségeket.
Ezen helységekben filmklubok, irodalmi estek, táncházak ugyanúgy napirenden lesznek, mint az elmaradhatatlan szívet-lelket melengető nemzeti ünnepek és magyar nyelvű szentmisék.
 

Cserháti Ferenc püspök úr prédikációjában kiemelte:
„Közösségteremtő munkánk óriási feladat. Ezt nem fogják helyettünk mások elvégezni. Nekünk egyenként és személyesen kell felelősséget vállalni az angliai magyarságért, és ezen belül egyházi közösségünk
jövőjéért. Ezt a közösséget mi formáljuk, mindenekelőtt azáltal hogy részt veszünk ennek a közösségnek az életében, a vasár- és ünnepnapi szentmiséken, a találkozókon és összejöveteleinken, segítünk ezek lebonyolításában, szívesen vállalunk részt mások szolgálatában. Otthont lehet építeni másokkal, de közösséget soha. A közösséget mindig magunknak kell kialakítanunk egymással összefogva, egymásért felelősséget és áldozatot vállalva”.

 

A szentmisét követően a püspökök ünnepélyesen megáldották és a nemzeti színű szalag átvágásával megnyitották a Házat, majd a Szent Erzsébet kápolna és többi helyiség megáldása következett.

 

A hivatalos átadás után ünnepi beszédet tartott az angol és a magyar püspök, a korábbi főlelkész, valamint a testvér egyházak és a londoni Nagykövetség képviselője. A hivatalos program után baráti hangulatú magyaros vendéglátás és a Londoni Magyar Néptánccsoport nagysikerű fellépése tette feledhetetlenné az eseményt.

 

A Szent István Ház tulajdonosa az ARKME (Angliai Római Katolikus Magyarok Egyesülete) 1954-ben alakult. Céljaként a katolikus vallású magyarok vallási, erkölcsi és kultúrális életének fejlesztését és a rászorult magyarok szociális segítségnyújtását fogalmazta meg.
Közadakozásból, nagy erőfeszítések árán sikerült megvásárolniuk azt a házat, amit Mindszenty bíborosról neveztek el és amely több mint 50 évig szolgált a katolikus magyarságnak Molnár Antal (1953-57), Dr Ispánki Béla (1957-85), valamint Tüttő György (1986-2006) lelkipásztori vezetésével.
 

A változások: hazánk belépése az Unióba, a londoni fiatalok számának gyors növekedése és nem utolsó sorban, Virágh József főlelkész közösségteremtő munkájának hatására, az egykori Mindszenty Ház kinőtte kereteit. A közösség szükségét látta, hogy egy új, nagyobb otthon után nézzen az angliai katolikus magyarság számára. Nagyszerű lehetőség kínálkozott Nyugat-Londonban, Ealingben, egy - a közösség céljainak tökéletesen megfelelő – volt katolikus iskolai épület megvásárlására.
 

A Ház 2007 elején lett az Egyesület tulajdona. Még a belső átalakítási munkálatok megkezdése előtt rendszeresen folytatódtak a magyar nyelvű szentmisék, valamint a Ház számos népszerű közösségformáló programnak adott helyet pl. disznótor, farsangi bál, karácsonyi vásár, koncertek.
 

Időközben elkészült a közösség új honlapja (www.magyarkatolikusok.co.uk), ahol az érdeklődők folyamatosan tudják követni a programokat és eseményeket.
 

A Szent István Ház igazán nagyszerű példa arra, hogy kitartó munkával, összefogással és Istennel együtt nagy dolgokat vagyunk képesek megvalósítani. A londoni katolikus magyarság bebizonyította hogy képesek vagyunk összefogni és közösséget teremteni!
 

Végül szeretném Dr. Kohári József – az ARKME első titkárának - a Szent István Házra is érvényes szavait idézni 1956-ból: “Gondoskodjunk ... olyan baráti légkör megteremtéséről, hogy öröm legyen ide járni. Legyen Mindszenty Otthon barátságos meleg sziget az idegenben, melynek falai között könnyebb lesz a megőszülést

Antal Ottó Péter

 

 

 

FORRÁS: Magyarok Nagyasszonya Londoni Magyar Katolikus Főlelkészségének honlapja, ahol bővebben minden információ megtaláható a londoni Szent István Házról.

HonlapA Szent István Ház

 

 

 

Köszönjük a látogatást, kérjük nézzen vissza később is! 

 

www.ungerska.se

 

 

 

 

 

 

Északi Magyar Archívum. Felelős szerkesztő: Szöllősi Antal.
Copyright © 2011 Szöllősi Antal, Ungerska arkivet (Északi Magyar Archívum).
All Rights Reserved.