1407311
Ma
Tegnap
A héten
Múlt héten
Ebben a hónapban
Múlt hónapban
Összesen
256
507
1326
1401528
12210
20029
1407311

Te IP-címed: 54.81.183.183
2018-05-23 12:55

Brazilia

Brazília : újságcikkek bibliográfiája

2012. november 10. szombat, 16:44
Írta: Szöllősi Antal

 

 

 

Írta (gyűjtötte és összeállította): SZÖLLŐSI  ANTAL

 

 

 

 

BRAZÍLIA : ÚJSÁGCIKKEK BIBLIOGRÁFIÁJA

 

Kivándorlás, emigráció, kapcsolatok, brazíliai magyar szerzők

 

 

Rövidítések

Az Északi Magyar Archívum honlapján előforduló rövidítések és a felhasznált irodalom jegyzéke.

 

Ez az oldal  folyamatos adatfeltöltés, szerkesztés alatt áll!

Az oldal utolsó módosítása: 2016.január 11.  18:40

 

 

A


ANDERLE Ádám: Magyarok Latin-Amerikában.  = Külügyi Szemle, (2008)3

 

ANDERLE Ádám – SZILÁGYI István:  Latin-Amerika-kutatások Magyarországon.  = Külügyi Szemle, (2008)3

 

 

B


„Brazíliát csak szeretni tudom” Cseh-Kögl Ildikóval Kovács Zsolt beszélget.  = Vadon, (2001)3:34-35.

 

Brazíliai magyarok könyvtárának címjegyzéke.

A könyvtár a magyar királyi kormány megbízásából adományozta Scitovszky Béla magyar királyi belügyminiszter. Összeállította Sikabonyi Antal magyar nemzeti múzeum könyvtárnok. Budapest: 1928 – 90 [2] p., 1 képmell.

= Magyar könyvszemle, 35(1928)1-4:126-127.

 

Brazíliai kutató utazás.= Rovartani lapok, 7(1900)1:22.

 

Brazíliai kutató utazás.= Rovartani lapok, 7(1900)9:194.

 

Brazíliai útijegyzet : mit lehet eladni Brazíliának?  = HVG, 8(1986)18[361]:13.

 

BANKOVICS Attila: Brazilia tájain : Itatuba fellegvára. = Természet, 3(1996)7:246-249.

 

BANKOVICS Attila: Brazilia tájain : Váratlan leszállás Mato Grossóban.  = Természet, 4(1997)5:166-168.

 

BATÓNÉ KACZÚR Ágnes: Magyarok Brazíliában.  = Világtörténet, 12(1990)ősz-tél:64-75.

 

BOGLÁR Lajos – KOVÁCS Katalin: Veszprémi „magyarok” között Brazíliában. = Új Horizont, (1998)4-5:76-79.

 

BOGLÁR Lajos – KOVÁCS Katalin: Magyar hagyományalkotás Brazíliában.

= MTA PTI Etnoregionális Kutatóközpont Dokumentum-füzetek 13. Budapest, (1999)1:50.

 

BORBÉLY Anikó: Selmeci bányászok Minas Gerais államban. Brazília egyik legjelentősebb bányavidékén és a szakmai kapcsolatok alakulása a 18-19. század folyamán.

= A Miskolci Egyetem közleményei. A sorozat Bányászat, (2011)80:205-228.

 

 

C


CSEH Tibor: Magyar ifjúság Brazíliában. = Új Magyar Út (1950-1956), 6(1955. április-május)4-5. sz.  

Utánközlés:  = Mikes Internationel (Hollandia, Den Haag: 2001:- ISSN 1570-0070), 7(2007)3:110-113.

 

 

D


DÉRI József: Siker Brazíliában : Interjú Dr. Somlyódy László igazgatóval.

= Magyar vízgazdálkodás, 27(1987)3:7.

 

DEMES György: Vendégségben Brazíliában, egy igéretesen fejlődő ország, gyorsan fejlődő gyárában.

= Gyakorlati agrofórum, 15(2004)5:57-61.

 

 

E


Emlékezzünk! [...Risóczki Lajosra és feleségére, Teta Nénire...] Lilla ´s Szabolcs az egész TANYA-CSALÁD nevében.
= Híradó (Brazília: São Paulo), 9(1996 november)21:17-18.
 
„Erdélyi est” Sao Pauloban
= Képes magyar VILÁGHÍRADÓ (Twinsburg, OH.: 1971-1977. [USA]), 7(1977. április)4:24.
 
ENDREFFY Iván:  Kivándorlás Magyarországról : Bevándorlás Brazíliába.  = HVG, 12(1990)33[588]:17.

 

 

F


FENYVESI Kálmán: Öregcserkészek
= Híradó (Brazília: São Paulo), 9(1996 november)21:14.
 
FÖLDEÁK Árpád: Schór László (Arad, 1897. december 18. – Muri [Brazília], 1894. december 1.)

= Sakkélet, 36(1986)1:[BIII].

 

 

G


GARÁDI Péter: A halászat fejlesztése Brazíliában – magyar közreműködéssel.

= Halászat, 30[77](1984)5:143-144.

 

A. GERGELY András: Kordokumentum a brazíliai magyar világról : id. Boglár Lajos: Magyar világ Brazíliában – a múlt századtól 1942-ig.

= Műhely, 20(1997)5:84-86.

 

 

H


HAJDÚ Gábor: Egy magánbirtokosnál Brazíliában. I. = Erdészeti lapok, 133(1998)1:27.

 

HAJDÚ Gábor: Egy magánbirtokosnál Brazíliában. II. = Erdészeti lapok, 133(1998)2:57-58.

 

HANGAY György: Utazás Brazília szívébe I. = Természet, 5(1998)12:442-444.

 

HANGAY György: Utazás Brazília szívébe II. = Természet, 6(1999)1:2-4.

 

HÍR János: Vándorúton Északkelet-Brazíliában. = Palócföld, 52(2006)4:348-361.

 

HORVÁTH Anzelm: Katolikus magyar élet Brazíliában. = Katholikus szemle, 58(1944)5:139-145.

 

HORVÁTH Gyula: Császárság Brazíliában és Mexikóban a függetlenség kivívása után.= Világtörténet, 27(2005)ősz-tél:60-71.

 

 

I


 

 

J


JÁVOR Beatrix: Kivilágos-virradatig állt a bál! [Brazíliai Magyar Segélyegylet: 40. Szeretetbálja, 1996 augusztus 31.]
= Híradó (Brazília: São Paulo), 9(1996 november)21:10-11.
 
JÁVOR Beatrix: Díszgyűlés a Brazíliai-Magyar Segélyegylet fennállásának 70-ik évfordulója alkalmából.
= Híradó (Brazília: São Paulo), 9(1996 november)21:12-14.
 
 
K

 

KACZÚR Ágnes: Magyar világ Brazíliában - "beilleszkedés" és "beillesztés".

In: Azonosság és másság : Tanulmányok Latin-Amerika történetéből. Z-füzetek. Budapest, (1992)62-68.

 

KÁDÁR Béla: Brazília gazdasági fejlődése és a magyar-brazil gazdasági együttműködés az 1980-as évek  második felében.

= Külpolitika, 14(1987)2:65-86.

 

V. KÁPOLNÁS Mária: Magyarok Brazíliában. = Dunatáj, 12(1989)3:63-67.

 

KÁROLYI Lajos: Nagymágocstól Brazíliáig. [Részlet a szerző emlékiratából]  = Hitel, 7(1994)7:79-90.

 

KEVE András: Magyar kutatók madártani gyűjtései a XIX. és XX. században Brazíliában.

= Állattani közlemények, 71. kötet(1984)1-4:187-188.

 

KOVÁCS Antónia:  Bevándorlási politika – bevándorolt kisebbségek Brazíliában. = Regió, 4(1993)4:137-162.

 

KOZMA László: Magyarok közt Brazíliában : A dunaszegi Rezeda Népzenei Együttes egyik külföldi útjáról.

= Zeneszó (a Magyar Kórusok és Zenekarok Szövetsége [Kóta] lapja), 15(2005)9:15.

 

KUTASI KOVÁCS Lajos: A brazíliai magyar sajtó történetéből.  = Nyelvünk és kultúránk, (1987)68:29-31.

 

KUTASI KOVÁCS Lajos: „Brazíliában elég puszta ország vagyon...” : Egy magyar kolónia története.

= Mozgó világ, 9(1983)4:61-67.

 

KUTASI KOVÁCS Lajos: Magyar iskolák Brazíliában. = Nyelvünk és kultúránk, (1980)Cikkgyűjjtemény:136-138.

 

KUTASI KOVÁCS Lajos: Magyar műkedvelő színjátszás Brazíliában. = Nyelvünk és kultúránk, (1985)59:69-71.

 

 

L


LAKÓ Károly: Madártani megfigyelések Passos (Brazília) környékén. = Aquila, 71-72(1965):239, 248.

 

LÁZÁR Ádám: „Brazíliában nagy, körülbelöl százezer fős magyar közösség él”. = „There is a large Hungarian community

in Brazil of about 100.000 people”
= Diplomata, 12(2011)6:15-16.
 
LENCSÓ Lilla: A „Pántlika” Magyarországon
= Híradó (Brazília: São Paulo), 9(1996 november)21:8-9.                
 
 
M

MAÁCZ László: Egy tenyérnyi magyar Brazília. = Táncművészet, 13[19](1988)7:24-27.
 
MAÁCZ László: A magyar népi tánc Brazíliában.
= Nyelvünk és kultúránk (1988)72:69-71.
 
MAHUNKA Sándor: Zoológiai kutatóúton Brazília őserdeitől a Titicaca-tó fennsíkjáig
= Búvár (1960-1989), 13(1968)1:7-13.
 
MOLNÁR Gábor: Karácsony Braziliában
= A Természet, 31(1935)12:294-295.
 
MOLNÁR Gábor: Kajmánok közt Észak-Brazília mocsaraiban.  = Búvár (1960-1989), 8(1963)5:308-311.
 
MOLNÁR Gábor: Kajmánok közt Észak-Brazília mocsaraiban.
= Természettudományi közlöny, 92(1961)8:352-354.
 
 
N

NÉMETH Zsófia: Fél évezred felfedezői - Beszélgetés Luciano Ozorio Rosa úrral, Brazília budapesti nagykövetével.

= Magyar napló, 12(2000)3:28-29.

 

 

O


OLÁH Szabolcs: „Brazílíában akarok élni, mert ott jó” : Szilasi László: Miért engedjük át az ácsnak az építkezés örömét.
= Alföld, 46(1995)1:84-90.
 
ÓNODY Olivér: Adalékok a brazil-magyar kapcsolatokhoz.  = Bécsi Napló [Ausztria], (1992)6:9.

 

 

Ö


 

 

P


PELLER Károly: Brazíliai magyarok. = Katholikus szemle, 48(1934)5:307-308.

 

PILLERNÉ TIRCKA Éva: Portugália / Brazília – Ausztria és Magyarország uralkodó házainak családi kapcsolatai.

= Argentinai Magyar Hírlap ; 3(2007)27[15833]:4.

Utánközlés: = Mikes Internationel (Hollandia, Den Haag: 2001:- ISSN 1570-0070), 8(2008)1:79-81.

 

PILLERNÉ TIRCKA Éva: Magyarok a brazíl történelemben.

= Argentinai Magyar Hírlap ; 3(2007)31[15837]:

Utánközlés: = Mikes Internationel (Hollandia, Den Haag: 2001:- ISSN 1570-0070), 8(2008)1:82-85.

 

PÓLYI Csaba: A brazíliai cigányság és a formálódó kormányzati politika. – p. 55-63.

In: A láthatatlan nép. Cigányok az Ibériai félszigeten és Latin-Amerikában. Szeged, 2008.

 

PONGRÁCZ Attila: Hungarika-kutatás São Paulóban. – p. 35-42.

In: MTA – JATE Hispanisztika Kutatócsoport Kutatási Közlemények 1. Szeged, 1998.

 

 

R


ROZSNYAI Jenő: „Az arany ember” Brazíliában. Jókai és Latin-Amerika.
= Acta Universitatis Szegediensis de Attila József Nominatae ; Acta Historiae Litterarum Hungaricarum, 22. tom. (1985):111-115.
 
 
S

SARLÓS Engelbert: A levágott törzs újra sarjad : Szent Imre kollegium Sao Pauloban
= Kárpát (Argentína : Buenos Aires: 1957-1973.), 1(1958)1:7-9.
 
SOLYMÁR Imre: A legtávolabbi bukovinai székely kirajzás: Boldogasszonyfalva Brazília (2 képpel)
= Néprajzi látóhatár, 5(1996)3-4:1-14.

 

STAAR Gyula: Brazília professzorasszonya : Beszélgetés Lépine-Szily Alinka kisérleti magfizikussal.

= Természet Világa, 142(2011. május)5:212-216.

 

 

SZ


Szent István emlékverseny (1971. november 21.) [Baros Gábor Kör, São Paulo]
= Kurir (Brazília: São Paulo), (1971 szeptember 30.)53:11.
 
SZENDY Attila: Ezt a brazíliát járom én
= Látóhatár (Budapest), 17(1967. január-február)1-2:189-192.
 
SZENTMÁRTONYI Ignác (1718-1793)

Ács Tivadar: Szentmártonyi Ignác, a brazíliai magyar csillagász. = Magyar Kultúra (1939)5-6

Balázs Dénes: Szentmártonyi Ignác. Adalékok a dél-amerikai magyar utazók munkásságához.

= Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 9 (1991)37-38

Bögös László: Brazília magyar hitküldérei. Szentmártonyi Ignác.  = Vigilia 56(1991):208-209

Nemeshegyi Péter SJ: Szentmártonyi Ignác. Magyar jezsuiták a 17-18. századi Dél-Amerikában.

= A Szív 88(2002. június) 6, 8.

 

SZILÁGYI Ágnes Judit: Cigányok egy nagyvárosban : Rio de Janeiro a régi századfordulón. – p. 69-74.

In: A láthatatlan nép. Cigányok az Ibériai félszigeten és Latin-Amerikában. Szeged, 2008.

 

SZILÁGYI Ágnes Judit: Brazília a XIX. század végi magyar újságolvasók szemével : Kivándorlási propaganda

és ellenpropaganda a korabeli sajtóban.
= Sic Itur ad Astra, (1993)2-4:57-66.
 
SZILÁGYI Ágnes Judit: The One Who Could Photograph the Soul: Rudolf Icsey and Hungarian Filmmakers in Brazil.
= Hungarian Studies Review (Toronto), (1994)1-2:77-90.
Utánközlés:  = Moveast (International Film Periodical), (1997-98)4:67-81.
 
SZILÁGYI Ágnes Judit: Ifj. Horthy Miklós magyar királyi követ Brazíliában.
= Világtörténet, 20(1998)tavasz/nyár:56-61.
 
SZILÁGYI Ágnes Judit: Ifj. Horthy Miklós magyar királyi követ Brazíliában.
= História, 20(1998)9-10:62-63.
 
SZILÁGYI Ágnes Judit: A brazil nemzeti tanterv megalkotására tett kísérlet az 1930-as évek közepén.

= Világtörténet, 22(2000)ősz-tél:42-50.

 

SZILÁGYI Ágnes Judit: O Brasil aos olhos dos leitores húngaros ao fim do século XIX: a propaganda

e a contrapropaganda da emigração na imprensa húngara
= O Guardador de Inutensílios (Campo Grande), (2003)6:23-29.
 
SZLUHA János (1723-1803)
Bögös László: Brazília magyar hitküldérei. Szluha János. = Vigilia 56(1991):729-730

Szluha János– p. 25-26.  In: Pinzger Ferenc SJ: Magasztos eszmék útjain. Budapest: 1931.

 

 

T


TELEPÓCZKY Márta: Kárpátaljától Brazíliáig.

= Református Tiszántúl [a Tiszántúli Református Egyházkerület lapja], 7(1999)5:20.
 
TIRCZKA Lizi: Millecentenariumi Kupa : A Magyar Ház VIII. Teniszbajnoksága.                   
= Híradó (Brazília: São Paulo), 9(1996 november)21:11-12.
 
 
U

 

 

Ü


 

 

V


VITÁNYI Béla – GÁL András: Utazásaink Brazíliában.

= A földrajz tanítása [módszertani folyóirat], 11(2003)2:18-27.

 

VOJNITS András: Brazíliában jártunk. I. rész.

= Természet világa [természettudományi közlöny], 135(2004)8:358-360.

 

 

W 


 

 

Z

 


ZOLCSÁK István: Brasilban ezt teszik, de ezt tehetjük mi is, szerte a nagy világban.
= Képes magyar VILÁGHÍRADÓ (Twinsburg, OH.: 1971-1977. [USA]), 7(1977. február)2:21-22.
 
 
ZS

ZSÜRGER László (Sao Paolo): „Dentumagyaria” „puszijj meg” és vidéke
= Látóhatár (Budapest), 16(1966. november-december)11-12:1149-1152..
 

 

 

 

 

 

Kedves Látogató!

 

Honlapunk, majd minden oldala  folyamatos adatfeltöltés, szerkesztés alatt áll.

Előfordulhat, hogy emiatt bizonyos menüpontok alatt még nem található konkrét tartalom.

Ez az adatbázis sohasem zárható le teljesen, újabb és újabb adatokkal egészülhet ki vagy módosulhat a már meglévő anyag is.

Feltett szándékunk, hogy az adatfeltöltést, illetve adatpontosítást mielőbb befejezzük és Önöket minél szélesebb körben tájékoztassuk.

Ezért kérjük, tiszteljenek meg bizalmukkal és ezzel az oldallal és a honlappal kapcsolatos kiegészítéseiket, észrevételeiket juttasák el hozzánk!

 

Az Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-mail címen.

 

Addig is szíves megértésüket és türelmüket kérjük!

Köszönjük a látogatást, kérjük nézzen vissza később is!

 

Ha tetszik honlapunk, ajánlja másoknak is!

www.ungerska.se

 

 

Terézia braziliai császárné, 1822-1889

2012. január 08. vasárnap, 17:30
Írta: Vasárnapi Újság, 1890.

 

 

TERÉZIA BRAZÍLIAI CSÁSZÁRNÉ

1822—1889

 

 

A szerencsétlenség ritkán jár egyedül. Kénytelenek e mondás igazságát a leghatalmasabbak is elismerni. Az emberséges Dom Pedro brazíliai császár, a ma élő fejedelmek Nesztora,alig hogy elvesztette koronáját, alighogy elhagyta országát, még ideje sem volt kipihennie a lélekrázó események s a tengeri utazás fáradalmait: már is ujabb nagy csapást kellett átszenvednie. Neje, Terézia Mária Krisztina császárné, ki negyvenhat év óta volt életének hü osztályosa, huzamos betegségében önfeláldozó ápolója, kevéssel azután, hogy kikötöttek a portugál parton, Portóban szivszélhüdésben váratlanul meghalt, decz. 28-ikán.

A megboldogult császárné 1822 márczius 14-én született s leánya volt I. Ferencz szicziliai királynak.

1843-ban, tehát huszonegy éves korában, a nálánál három évvel fiatalabb Dom Pedro császárral kelt egybe. A házasság «per procura» köttetett meg és donna Teresa csak néhány hónappal utóbb utazott el új hazájába. Donna Teresa, daczára annak, hogy császárné volt, nem tartozott az irigyelni való nők közé. Alighogy Braziliába érkezeit, sorra vette hazulról a megrendítő híreket; egy huga 18 éves korában, egy bátyja 27 éves korában, kevéssel egymásután haltak meg; néhány évvel utóbb megfosztották atyját a tróntól és egész családja, összes hozzátartozói száműzetésbe voltak kénytelenek menni. Azonban új otthonában is egyik csapás érte a másik után. Ereiben Bourbon-vér folyt s ezt sohasem birta megtagadni. Ellentétben szelíd, megnyerő modorú férjével, kissé gőgös, büszke, ellenmondást nem tűrő természete sok ellenséget szerzett neki, s hogy a forradalmi mozgalom Braziliában diadalt tudott aratni, az nem csekély részben annak az ellenszenvnek tudandó be, melylyel majdnem az egész ország viseltetett a császárné iránt.

Nagy, szinte elviselhetetlen csapás érte a császárnét, mikor elsőszülött fia, Dom Pedro alcantarai berezeg, a brazíliai trón örököse, alig öt éves korában meghalt; de maradt még egy fia, ki az elhunytnál egy évvel fiatalabb volt s kire a császárné úgy vigyázott, mint szeme fényére. A herczeg kissé gyenge testalkatásu volt s egy izben meghűlvén, mellbetegségbe esett, mely alig néhány hónap múlva kioltotta életét. Egyik leányát, Leopoldina herczegnőt, Ágost szász-kóburg-gótha kohári berezegnek, Koburg Fülöp herczeg, Klotild főherczegasszony és Ferdinánd bolgár fejedelem fivérének nejét, 23 éves korában vesztette el. Csupán egy gyermeke élte őt túl: Izabella brazíliai trónörökösné, kit 1864-ben Lajos eui gróf vezetett oltárhoz.

Az elhunyt császárné férjhezmenetele után is több izben fordult meg Európában ; egy izben férjével Budapestet is meglátogatta. A császárné, ki akkoriban az „Angol királynő” szállóban lakott, élénken érdeklődött fővárosunk iránt, megtekintette összes kiválóbb közintézeteinket és több izben meleg hangon adott kifejezést Magyarország iránt való élénk rokonszenvének. Legutoljára tavaly járt Európában, midőn férjével, Dom Pedro császárral, hosszabb ideig kellett Olaszországban időznie. Dom Pedro hirtelen aggasztóan megbetegedett ép Donna Teresa ekkor a hű, odaadó hitves kötelességét példaszerű kötelességérzettel teljesítette ; folytonosan a halállal küzködő férjének oldalán ült; heteken át virrasztott, maga nyújtotta neki az orvosságokat, maga ügyelt az ételre, melyet neki adtak és oly fáradhatlanul és lankadatlanul ápolta őt, hogy mire Dom Pedro felépült, akkorra a sok virrasztás és aggodalom Donna Teresát betegágyra vetette, melyből csak néhány hét múlva épült föl.

A legutóbbi hetek forradalmi eseményeinek idejében az elhunyt császárné feladata magaslatán állott.

Az első vészes hír hallatára ő volt az, a ki férjét vigasztalta és erőt öntött beléje. Mikor a rio de janeirói császári palotában fogva tartották őket s huszonnégy órán át egy falat kenyeret se hoztak nekik éhségük csillapítására, Donna Teresa büszkén azt mondta: «Inkább meghalok, semmint ezeknek a lázadóknak köszönjem éhségem csillapítását!" A brazíliai császárné váratlan halála bizonyára a tengeren túl, egykori alattvalói közt is élénk részvétet fog kelteni.

 

MEGJELENT: Vasárnapi Újság (Budapest), 37(1890. január 5.)1 – p. 10-11.

  

 

 

Északi Magyar Archívum. Felelős szerkesztő: Szöllősi Antal.
Copyright © 2011 Szöllősi Antal, Ungerska arkivet (Északi Magyar Archívum).
All Rights Reserved.