3711697
Ma
Tegnap
A héten
Múlt héten
Ebben a hónapban
Múlt hónapban
Összesen
841
1459
7843
3682593
61508
58759
3711697
Te IP-címed: 3.144.202.167
2024-04-24 23:27
Törökország
Magyar emlékek Izmidben
MAGYAR EMLÉKEK IZMIDBEN
«Ott Nikomédiában, közel az tengerhez vagyon az örményeknek egy kővel bekerített nagy, új temetőjök, — kiben szegény Thököly gyakran járt magát mulatni, egy nagy sűrű fa alá, – egy ideg forrás melle.»¹
E nagy, sűrű fa alá ásták meg a sírját, e hideg forrás mellé temették el tetemeit.
A török fővárosnak tengerekre nyíló határáról, ott nyúlik be a Hármára legtündéribb karja, a nikomédiai tengeröböl. Két partja akár egy virágos mező, és vízének szelíd kéksége akár egy tó tükre. Pedig Ázsia földjén vagyunk, és ázsiai idők emléke borong elő képzeletünkből. Chalce-dónia az útkezdőnk, Hannibál vára a pihenőnk, és Bithynia Izmidje vándorutunk végczélja.
Ma már vasút füttye hangzik a part mentén, és gőzhajó katlanja zakatol az izmidi öböl Boszporuszán. Festői nyaralók rejtőzködnek az olajerdők halavány zöldjébe, és munkás városkák elevenítik a régi romok mellett levő kietleneket. Erenkój a rendes zöldje a török úri világnak, Kartal nedve tölti meg a levanteiek leghíresebb borpinczéit, és Gebze olajerdei mögül csak pontnyivá szűkül össze Hannibál legendaszerű sírvára. Egy darabka kis Európája az oszmánli világ Ázsiájának. Csak az öblöt kerítő hegylánczok sötétlenek elő komorabban, és mint egy rengeteg bástyája az ó-világnak, úgy meredez égig a Brussza-vidéki hegykirály, a hófejű Olympus.
Izmidnél végződik a tengeröböl, ott állja útját egy nagy hegy, az Illyés próféta hegye. Lábjában illatos mezőség terül el, Thököly «Virágok mezeje», mely gyönyörűséges, pisztrángos patakjaival, híves palátiai forrásával, s azzal a puszta várral, mely egy hegyen van, – az Méltóságos Zrínyi Ilona fejedelemasszonynak igen kedves lakóhelye volt.»²
Ez üregekké omlott romok még mai nap is láthatók. De kiveszett a patakjából a pisztráng, elcsörgedezett a forrás, és elpusztult a virág-Csiftlik (majorság) is, a fejedelemasszony lakóhelye. Még csak a város se maradt meg a réginek. Vasút szeldeli át a fő utczáját, a hajdan híres karavánutat, és házak emelkedtek a temetőjén, a – nagy sűrűa fa, meg a hideg forrás felett.
Így került el Thököly sírja is egy lankás domboldalra, az új örmény temetőbe, melyet cserében kaptak volt a régi helyükért. Vagy hatvan éve, hogy átszállították a hamvakat, átvitték a síremléket is, melyet Komáromy emeltetett neki, aranyosan a czÍmerét, és felibe szép cserepes épületet, még a hideg forrás márványait is felszedették; ott a sír mellett néhány kőgyűrü, meg négyszegletes koronakő.³
Hatalmas két platánfa díszíti ez új örmény temetőt. Ezek egyikénél jutott hely a fejedelmi hamvaknak, és eme helyéről emelték le az angolok a fehér márványlapot, és szállították az ő halottaik közé. Ott meg a másik platánfa alá került. A magas, díszes vasrácscsal bekerített emléktáblát e platánfa hullatja teleleveleivel, és ez síratja rá a tenger fogamzotta harmatkönnyeket.
A hazafiúi kegyelet csak itt-ott téved el e távol helyre, és alig hogy oda tud már igazodni – oda Nikomédiába, egy nagy sűrű fa alá, – egy ódon sír mellé.
Dr. Kúnos Ignácz
¹ ² Komáromy János diariuma.
³ Thököly sírjának rajzát a „Vasárnapi Újság” múlt évi 49-ik számában közöltük, most Izmid (Nikomédia), Thököly száműzetése helyének egy másik részletét mutatjuk be. – Szerk.
MEGJELENT: Vasárnapi Újság (Budapest), 37(1890. január 5.)1 – p. 4.
Magyarok Törökországban
Írta [gyűjtötte és összeállította]: SZÖLLŐSI Antal
MAGYAROK TÖRÖKORSZÁGBAN
MAGYAR JANICSÁROK
A janicsár, (törökül yeniçeri (jenicseri), új sereg) az oszmán-török seregben szolgáló zsoldos gyalogságnak a katonája
E hadtest egy része keresztény szülők gyermekeiből állt, akiket vagy tized (perzsa eredetű szóval devsirme) alakjában szedtek össze a birodalomban levő keresztény lakosoktól, vagy háború alkalmával rabolták el őket, amely zsákmány ötöde, a pendzsik, a szultánt illette. A közhiedelemmel ellentétben a janicsárságnak alig negyedrésze volt keresztény, habár Szerbiában sok keresztényt szedtek össze. Többségük iszlám bosnyákokból, valódi törökökből és rabszolgákból került ki. Az viszont való igaz, hogy a keresztény származásúak voltak a legodaadóbb, legkegyetlenebb és legfanatikusabb katonái a janicsár regimenteknek.
Forrás: hu.wikipedia.org/wiki/Janicsár
A török uralom alatti országrész településeinek jelentős részén feltételezhető, hogy magyar keresztény szülők gyermekeiből is szedtek tizedet, vagy az összecsapások során elrabolták őket. A fiúkat janicsároknak, leányokat a háremek frissítésére.
[Magyar janicsárok: erről a témáról nem találtam eddig semmit. Ha van javaslata, észrevétele azt kérem közölje! (2012-05-14, Szöllősi Antal)]
Ez a szócikk szerkeztés alatt!
Az oldalon található információk még nem végleges jellegűek.
TÖRÖKORSZÁGI KURUC EMIGRÁCIÓ TÖRTÉNETE
Törökországban találtak menedéket, Thököly Imre emigrációja (és Zrínyi Ilona), később a Rákóczi emigráció, majd rövid időre a Kossuth emigráció is.
THÖKÖLY EMIGRÁCIÓ
1682–1685 között a felső-magyarországi török vazallus állam (Orta Madzsar) fejedelme. 1685-ben a törökök Váradon elfogták, és 1688-ig fogságban tartották. Ezt követően a törökök oldalán vett részt a visszafoglaló háborúban, de az 1699-ben megkötött karlócai béke értelmében az Oszmán Birodalom belsejébe száműzték, ahova számos híve követte. A politikai emigráció tartózkodási helyéül Csiprovac várost jelölték ki néhány környékbeli faluval, míg Thököly szűkebb kíséretével Isztambulban tartózkodott. 1701 szeptemberében azonban engedély nélkül Drinápolyba ment, amiért kíséretével együtt Izmitbe (görög nevén Nikomédia), a „Virágok mezejére” telepítették át szűk kíséretével. A fejedelem házastársa Zrínyi Ilona 1703. február 18-án hunyta le szemét, Thököly pedig 1705. szeptember 13-án tért örök nyugalomra.
Hamvait 1906-ban hozták Magyarországra felesége, Zrínyi Ilona, mostohafia, II. Rákóczi Ferenc, Rákóczi József, Bercsényi Miklós és neje Csáky Krisztina, Esterházy Antal, Sibrik Miklós maradványaival együtt, miután az 1906. XX. törvénycikk eltörölte a Rákóczit és társait száműző 1715. XLIX. tc. 2. és 3. paragrafusát. Thököly Imre földi maradványait a késmárki új evangélikus templomban helyezték örök nyugalomra.
2008. november 14-én nyílt meg Izmitben – mely ma Kocaeli nagyváros része – a Seka parkban a Thököly Emlékház, amely az 1701–1705 között száműzetésben itt élő Thököly Imrének állít emléket.
Forrás: www.rodosto.hu/
Ez a szócikk szerkeztés alatt!
Az oldalon található információk még nem végleges jellegűek.
RÁKÓCZI EMIGRÁCIÓ
Az 1716-18. évi török háborút követően a szultán Rodostót jelölte ki tartózkodási helyéül II. Rákóczi Ferenc és kísérete számára. A magyaroknak a város keleti részén, az örmény negyedben béreltek 24 házat. A tengerpartról felfelé vezető keskeny kis utca a mai napig a Magyar utca elnevezést viseli. Itt áll a fejedelem egykori ebédlőháza, a mai Rákóczi Múzeum, amit a helybéliek leginkább csak Magyar Múzeumként emlegetnek. Ebben az utcában volt Rákóczi háromszintes lakóháza, kápolnája, Mikes Kelemen háza, a bujdosók sütő- és mosóháza, de itt voltak elszállásolva a "magyar király" (ahogy Rákóczit nevezték) biztonságára ügyelő janicsárszázad tagjai is. Az utcában található házak egyikét-másikát Csáky Mihály és Forgách Simon tábornokok lakóházainak tartják. Az 1722. évi pestisjárvány után a török városnegyedben lakó Bercsényi Miklós is a Magyar utca közelébe költözött át háznépével.
(Részlet) SERES ISTVÁN: Rákóczi Rodostója
Forrás: www.historia.hu/archivum/2004/0401seres.htm és Seres István: Rákóczi Rodostója. = História, 1. (2004)
Irodalom: www.rodosto.hu/
Ez a szócikk szerkeztés alatt!
Az oldalon található információk még nem végleges jellegűek.
1849-ES EMIGRÁCIÓ TÖRÖKORSZÁGBAN
Irodalom: www.rodosto.hu/
Ez a szócikk szerkeztés alatt!
Az oldalon található információk még nem végleges jellegűek.
MAGYAROK 1900-TÓL TÖRÖKORSZÁGBAN
A XX. század harmincas éveitől kezdve a nyolcvanas évekig működött a magyar jezsuiták törökországi missziója, ennek a vezetője P. Vendel János SJ volt.
Az első magyar követ, Tahy László, befolyásos ember volt. Nagyszerűen beszélte a török nyelvet többek között. A régi Monarchia idejében a Török Birodalom területén töltötte nagyrészt a diplomáciai szolgálatát. Ő igen jó viszonyban állt mind Atatürkkel, mind a török vezető államférfiakkal, jó részük régi ismerőse volt. Ugyancsak befolyásos ember volt Mészáros Gyula, aki a török néprajzi múzeumot alapította és aki szintén nagyszerűen tudta a török nyelvet, hiszen ezen a téren dolgozott otthon.
P. Vendel János SJ 1894. június 30-án, Makón született. Az 1929-1931 közötti években a budapesti egyetemen latin és történelem szakon tanult, ekkor kezdett el foglalkozni a török nyelvvel és kultúrával is, a neves turkológus Németh Gyula előadásait látogatta, aki személyesen szorgalmazta a törökországi misszióját. Majd 1931-ben, amikor Csiszárik János püspök kérésére, a rendtartomány főnök P. Bíró Ferenc SJ jóváhagyásával lehetőség mutatkozott, hogy törökországi missziós munkát végezzen, kiment Isztanbulba, hogy elsősorban a gazdasági világválság miatt nagy számban letelepedő magyar iparos családok lelkipásztora legyen. (...)
Nagyon vonzotta a gazdag és addig feltáratlan törökországi levéltári anyag.
Később már nemcsak a magyarok között végzett lelkipásztori munkát, hanem más európai országokból odakerült keresztény családokat is bevonta a plébániai életbe. A többnyire török állampolgárságú, de keresztény családok gyermekeit nyaranta elvitte cserkésztáborozni, főként francia, osztrák, olasz, görög és örmény fiúkat, a költségek nagyobb hányadát a saját isztanbuli lelkészi fizetéséből fedezte, amelyet a magyar követség folyósított neki. (...)
A második világháború után is hallatlan lelkesedéssel folytatta a lelkipásztori munkáját, egy protestáns lelkésszel elkészítette az Újszövetség török nyelvű fordítását, amely 1959-ben jelent meg nyomtatásban. (..)
P. Vendel János SJ 1971. december 12-én hunyt el a jezsuiták Isztanbul-Ayazpasa-i rendházában, december 14-én búcsúztatták, 25 paptársa, sok hűséges magyar és török tisztelője jelenlétében az isztanbuli keresztény temető kápolnájában P. Gaston Pasty SJ, az isztanbuli jezsuita rendházfőnök vezetésével
Összeállította: Bikfalvi Géza (kivonat)
Forrás: www.parbeszed.com/main.php?...830...
Honlapunk jelenleg folyamatos adatfeltöltés, szerkesztés alatt áll. Előfordulhat, hogy emiatt bizonyos menüpontok alatt még nem található konkrét tartalom. Feltett szándékunk, hogy az adatfeltöltést, illetve adatpontosítást mielőbb befejezzük és Önöket minél szélesebb körben tájékoztassuk.
Addig is szíves megértésüket, türelmüket kérjük!
Köszönjük a látogatást, kérjük nézzen vissza később is!
Törökország : újságcikk bibliográfiája
IRTA (gyűjtötte és összeállította): SZÖLLŐSI ANTAL
TÖRÖK és MAGYAR ÚJSÁGCIKKEK BIBLIOGRÁFIÁJA
Törökország és Magyarország ; kivándorlás, emigráció, kapcsolatok
TÁJÉKOZTATÓ VÁLOGATÁS
A
ÁBRÁNYI Lajos: Levél Konstantinápolyból. = Pesti Napló, (1892)225.
ÁGOSTON Gábor: Menekültkérdés törökhonban. = Rubicon, 3:2 ([19]92) 30-32.
B
A bujdosó kurucok emlékei Törökországban. = Erdélyi Múzeum, 21(1904)9:538.
A bujdosók emlékei Törökországban. = Erdélyi Múzeum, 20(1903)9:540-542.
Bujdosók hamvai. = Századok, 5(1871)3:220-221.
A bujdosók sírjai és a Héttorony. = Századok, 6(1872)8:569-570.
BAGI Zoltán: „Egy ura lesz az egész világnak napkelettől napnyugdáig” A töröksegély kérdése
és az 1597–1598. évi regensburgi birodalmi gyűlés. = Századok, 6. (2007) 1455. Közlemények
BALLA Lóránt: Az albánok harca a törökök ellen a 15. században.
= Világtörténet, (1991. tavasz-nyár.) 47-55.
BALLA Tibor: Török katonák internálása Ausztria-Magyarországon 1912-1913-ban.
= Hadtörténelmi közlemények, 111(1998)4:895-910.
BARTA Gábor: A Sztambulba vezető út 1526–1528 (A török-magyar szövetség és előzményei.)
= Századok, 1. (1981) 152. Közlemények
BARTHA Júlia (1955-): A '48-as törökországi emigráció és a kunsági emlékek
= Karcagi kalendárium, (1999):34-46.
BARTHA Lajos: Réthly Antal törökországi utazása a két világháború között
= Földrajzi Múzeumi Tanulmányok (Érd: 1985-), (2008)17:54-61.
BENE Sándor: Acta pacis – béke a muzulmánokkal. Luigi Ferdinando Marsili terve a karlócai béke iratainak kiadására.
= Hadtörténeti Közlemények, 2. (2006) 329-373.
BUNYITAY Vincze: Nagyvárad a török foglalás korában. 1660-1692.
= Hadtörténelmi Közlemények, (1892):568-569.
BUZA János: A magyar és a török dukát árfolyama a 16. század közepén. = Századok, 4. (2001) 889. Közlemények
C
CĂZAN, Ileana: A török-magyar béketárgyalások és az 1668. évi fegyverszünet közép- és délkelet-európai politikai
összefüggései. = Hadtörténelmi Közlemények, 105:2 (1992) 97-105.
CSORBA György: Az 1848-1849-es törökországi magyar emigráció története
= Hadtörténelmi közlemények, 112(1999)2:352-398. Interneten: [Teljes szöveg (PDF)]
CSUKOVITS Enikő: Csodás szabadulások a török rabságból. = Aetas (Történettudományi folyóirat), 4. (2005) 78-90.
D
DÁVID Géza: A magyarországi török archontológiai kutatások lehetőségei (Arad-gyulai szandzsákbégek)
= Történelmi Szemle, 1-2. (1994) 111-127.
DOMINKOVITS Péter: Egy soproni kereskedő hódoltsági üzleti kapcsolatai.
= Levéltári közlemények (Budapest), 2. (2007) 1559-1606.
E
Egy magyar menekült bujdosásából. = Vasárnapi Újság, 1867. évfolyam. 25-27. számokban.
ENGEL Pál: Magyarország és a török veszély Zsigmond korában (1287–1437).
= Századok, 2. (1994) 273. Tanulmányok
ENGEL Pál: A török-magyar háborúk első évei, 1389-1392. = Hadtörténeti Közlemények, 111:3 (1998) 561-577.
ENGEL Pál: A török dúlások hatása a népességre. Valkó megye példája. = Századok, 2. (2000) 267. Tanulmányok
F
FEHÉR Géza: A bolgár-török műveltség emlékei és magyar őstörténeti vonatkozásaik:
= Arch. Hung. VII. 1931, 117- 123. 75. kép.
FENYVESI László: A budai szandzsák görögkeleti központjainak diaszpórája a 16. században.
= Századok, 1 (1986) 123. Közlemények
FENYVESI László: Magyar-török diplomáciai kapcsolatok Mátyás haláláig. = Hadtörténeti Közlemények, 1 (1990) 74-99.
FIALA János: Feljegyzések Bem apó utolsó napjairól. = Régi Okiratok és Levelek Tára. 1906. évfolyam. 5-6. füzet.
FODOR Pál - DÁVID Géza: Magyar-török béketárgyalások 1512-1514-ben. = Történelmi Szemle, 3-4. (1994) 193-237.
FODOR Pál: „Hivatásos törökök” – „született törökök”. Hatalmi elit és társadalom a 15–17. századi Oszmán Birodalomban.
= Századok, 4 (2004) 773. Tanulmányok
J
JAKAB Elek (1820-1897): Sándor Pál konstantinápolyi naplója. – Sándor Pál életrajza és írásai. – Sándor Pál konstantinápolyi emlékjegyzetei.
= Magyar Történelmi Tár, (1874)
K
KAPOR Elemér: Félhold az egri vár fölött.
= Népújság (Eger: 1957-1989, ISSN 0133-0705), 1976. szeptember 19.
1596-ban esett el az egri vár.
KAPRONCZAY Károly: Honvédorvosok török emigrációban
= Magyar tudomány, 45/108/(2000)3:289-295.
KARÁCSON Imre: A törökországi magyar ezredek 1717-ben.
= Hadtörténelmi Közlemények, (1911):327-333.
KARÁCSON Imre: A konstantinápolyi könyvtárak.
= Magyar Könyvszemle, (1911)1:1-9.
KARÁCSON Imre: A magyar hadi foglyok Nándorfehérvárott, 1636-ban. Törökből ford.: --.
= Hadtörténelmi Közlemények, (1893):546-547.
M
MAKSAY Ferenc: Egri magyar rabok a török flotta földközi-tengeri hadműveleteiben.
= Archívum : a Heves Megyei Levéltár közleményei, (1978)7:78-79.
MÁLNÁSI Ödön: Szejdi pasa utolsó hadjáratából.
= História (a magyar múlt emlékeivel és eseményeivel foglalkozó folyóirat), 2(1929)1-2:15-16.
N
NACIYE, Güngörmüş: Magyar tudósók szerepe a török nyelvújítási mozgalomban.
= Magyar nyelvőr, 116(1992)1:11-16.
T. NYÍRI MÁRIA: A Vámbéry kép sajátosságai Törökországban
= Földrajzi Múzeumi Tanulmányok (Érd: 1985-), (2007)16:37-42.
Ö
Ökrösné Bartha Júlia: A '48-as törökországi emigráció és a kunsági emlékek
= Honismeret, 26(1998)3:75-80.
P
PAPPNÉ TARCZAY Gizella: Egy magyar orvos törökországi levelei.
= Orvostörténeti Közlemények, (1975)72-74:249-254.
PAPP Sándor: A Rákóczi-szabadságharc török diplomáciája.
= Századok, (2004)4:793 Tanulmányok
PERGEL Antal: A földrajztudomány és a politika viszonya az ankarai magyar követ 1942. április 10-i jelentése alapján
= Földrajzi Múzeumi Tanulmányok (Érd: 1985-), (2009)18:104-106.
PINTÉR Tamás-DEÁK Zoltán: A Magyar bujdosók háza Rodostóban.
= Műemlékvédelem, 47(2003)5:340-341.
R
Rákóczi és a bujdosók hamvai. = Erdélyi Múzeum, 22(1905)1:58-60.
A Rákóczi-emigráció állomásait bemutató térkép Nagy Béla munkája.
= Magyar Napló, 20(2008)3:23.
Rákóczi fejedelem és bujdosótársai hamvainak hazaszállításáról
= Századok, 7(1873)5:368-369.
II. Rákóczi Ferenc és bujdosó társai hamvainak hazaszállítása
= Századok, 7(1873)6:446-447.
II. Rákóczi Ferenc fejedelem és bujdosó társai betegségéről, haláláról.
= Századok, 40(1906)10:854.
REMÉNYI (HOFFMANN) Ede: Konstantinápolyi élményeim.
= Veszprémi Független Hírlap, 1891. évfolyam, március 14-iki sz
S
SERES István: Thököly Imre emigráns katonaságának tisztikara Törökországban a karlóczai béketárgyalások idején (1698-1699).
= Hadtörténeti Közlemények, 118(2005)3:424-500.
SERES István: A törökországi bujdosók sírhelyei és a magyar tudóstársadalom.
= Magyar tudomány, 166(2006)12:1464-1475.
SIMON János: Török rabok Nógrádmegyében.
= Hadtörténelmi Közlemények, (1910):500-503.
SUGÁR István: Az Egerben 1687 után megtelepedett törökök személynevei.
= Magyar Nyelv, (1973)2:203-210.
SUGÁR István: Török hadifogság – Egerben.
= Népújság (Eger: 1957-1989, ISSN 0133-0705), 1976. június 11.
SUDÁR Balázs: Vác városának török házösszeírása 1570-ből.
= Századok, 2005:4/791 Tanulmányok
SZ
Szulejmán pasa kudarca Lugosnál, 1598. [Bárczy András kapitány]
= Hadtörténelmi Közlemények, (1888):489-490.
N. SZABÓ József: Magyar-török kulturális kapcsolatok a második világháborút követően.
= Világtörténet, 26(2004)tavasz-nyár:53-61.
SZÁDECZKY Lajos: Rákóczi és a bujdosók hamvai.
= Erdélyi Múzeum, 21(1904)5:283-288.
SZÁDECZKY Lajos: A bujdosó kuruczok emlékei Törökországban.
= Századok, 38(1904)7:595-636.
SZAKÁLY Ferenc: Magyar nemesség a török hódoltságban.
= Századok, 126(1992)5-6:562-633.
SZENDREI János: Hadifoglyok Konstantinápolyban az 1788-iki hadjárat után.
= Hadtörténelmi Közlemények, (1910):605-606.
T
A török háborúhoz való tudósítások = Magyar Hírmondó, 1783. szept. 20.
(A török háborúról) = Magyar Hírmondó, 1788. jan. 9.
Török kávéház és fogadó
= Vasárnapi Újság (Budapest), 1(1854. március 12.)2:4.
Török katonaság
= Vasárnapi Újság (Budapest), 1(1854. március 19.)3:1.
Török-bolgár hadikészülődések
= Országos Hírlap (Budapest), 2(1898. március 28.)87:3.
A török újjászületés magyar kovásza - Beszélgetés Kemal Karpat professzorral a Kossuth-emigrációról.
= Magyar napló, 13(2001)10-11-12:107-108.
THALY Kálmán: Rodostó és a bujdosók sírjai : történelmi kutatások a helyszínen : első közlemény.
= Századok, 23(1889)6:457-514.
THALY Kálmán: Rodostó és a bujdosók sírjai : történelmi kutatások a helyszínen : második és befejező közlemény.
= Századok, 23(1889)7:561-633.
THALY Kálmán: Még valami Thököly és a bujdosók sírjairól Izmidben s Izmid táján.
= Századok (Budapest), 24(1890)4:366-367.
THALY Kálmán: Gróf Esterházy Antal török fogsága, 1698 [Rodostó].
= Hadtörténelmi Közlemények, =1891. 704-707.
V
VÁMBÉRY Ármin: Jelentés a konstantinápolyi kiküldetés tárgyában. Közreadja [és bev.] Krizsán László: Vámbéry Ármin konstantinápolyi küldetése.
= Földrajzi múzeumi tanulmányok, 8. évf., 1990. – p. 66-68.
VERESS Dániel: A szóhordásról. Irodalmi adalék Rodostó lélektanához.
= Tiszatáj, (1976)3.
Mikes Kelemenről és leveleskönyvéről.
VERESS Dániel: Mikes [Kelemen] Rákóczija.
= Utunk (Kolozsvár), (1976)16:4.
VIRÁGH Ferenc: Adalékok a törökkori Gyula epikus énekeihez.
= Irodalomtörténeti Közlemények, 71. évf. 1967. 4. sz. – p. 441-443
Z
ZILAHI KISS Béla: Tököli Imre és bujdosók : Gróf Tököli Imre levelei. Sajtó alá rend. Deák Farkas.
= Századok (Budapest), 16(1882)5:399-414.
ZS
ZSINKA Ferencz ism.: Erdélyi Gyula: Veszprém város története a török idők alatt.
= Hadtörténelmi Közlemények, (1914):480-482.
Kedves Látogató!
Kérjük írja meg véleményét, javaslatait!
e-posta: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Köszönjük a látogatást, kérjük nézzen vissza később is!
Ha tetszik honlapunk, ajánlja másoknak is!
Omer basa [Lattász Mihály]
OMER BASA
Lapunk programmjában megígértük az olvasó közönségnek, miszerint a tőlünk kikerülő czikkek sok mindent fognak tartalmazni, a mi a költészet, művészet, gazdászat és napi élet körében nevezetességgel bír, s alig hisszük, hogy e sokoldalú igéretünket egyszerűbben válthassuk be, mint e soraink alatt lovagló férfiú életének leírásával.
A harcz a költészet legmagasztosabb neme; a süvöltő golyók, a dörgő harczrobaj, a kardcsattogás és a halálhörgés merész concertjében ott találjuk Omer basát.
A műárusok boltkirakatain ott látjuk arczképét; tehát a festőművészet is tárgyát leli benne, sőt miután Szent-Pétervárott jelenleg illy czímű darabot adnak elő: „a szinopei csata,” nem valószínűtlen, hogy Sztambulban egy másikat fognak színre hozni: „oltenitzai ütközet” czíme alatt, s így a művészet minden ágai összeköttetésbe jönnek Omer basa nevével.
Azt pedig említenünk sem kell, hogy széles ez országban zsírnak, tojásnak és lisztnek nevezetes haladása a drágaságban mind nem történik meg Omer basa nélkül; illyenforma a gazdászat, konyhászat és kereskedés minden ágazatai befolyása alatt állanak, s kötelességünkké teszik e férfiú életének megismertetését.
Született e hadvezér 1801-ben Horvátország Vlaski helységében, az ogulini kerületben, hol atyja aligazgató volt, s családi nevén neveztékLattász Mihálynak. Ifjú korában Erdélyben végzé tanulmányait, a károlyfehérvári mathematikai intézetben, s onnan a hidásztestbe tétetett át. Itt szerzé legelső katonai ismereteit. 1830-ban atyjának egy hibás lépése követeztében elkeseredvén, Törökországba ment, s ott a mohamedán hitre tért át, mellynek azóta is igen buzgó pártolója. Az akkori szeraszkier Khosrev basa megkedvelé, s gyámleányát, egy gazdag jancsárfőnök utódát, kit 1827-ben fejeztek le, nőül adta hozzá. Omer basának nincs is több egy nejénél, s az európai szokás szerint viseli magát s nincs a háremi elzáratásra kárhoztatva. A török hadsereg akkor kezdetett európai minta szerint újra alakítatni, s ebben Omernak nagy része volt, kit nehány év múlva már mint ezredfőnököt találunk, s 1846-ban egész tartományok bizattak reá. Törökországban nincsenek születési előjogok, esze és vitézsége után a legszegényebb az ország legelső férfia lehet. Ez évben a szyriai és albán lázadások szolgáltattak neki alkalmat hadvezéri tehetségének kitüntetésére, mellynek után Kurdistan meghódítására küldettek ki, s azt végre is hajtá. 1851-ben Bosniába küldetett, mellynek főnökei nem akarták elfogadni a tanzimátot, így hívták a diván által adott új rendszert, melly alkalommal igen csekély haderővel leküzdé a tartomány beyjeit. Ez után következett a Montenegro elleni hadjárat, mellyet Ausztria közbenjárulása félbeszakított. Jelenleg az európai összes hadseregek vezényletének élén látjuk őt állani, s hogy a hírsokat beszél róla, bizonyítéka annak, miszerint nem ok nélkül beszél.
Nem tartjuk fölöslegesnek némelly eseményt e hadvezér életéből feljegyezni, még pedig a maga egyszerűségében; – az összes események megítélése a história dolga, az is csak a bevégzett pályafutás végén.
Omer basa Európa legtöbb mivelt nyelvén beszél, francziául, németül, olaszul és magyarul is.
Eleinte Husszán basa fiainak volt nevelője öt évig, azután írnok a portánál.
1845-ben az albán lázadókat tönkre verve, főnöküket Gyulékát vezérkarával együtt elfogta; ezen Gyuléka lett később legnagyobb kegyencze, s a montenegrinok elleni hadjáratban öletett meg. Halálát a vezér soha sem bírta elfeledni.
Egy év múlva a drúz vezértBebderhámát fogta el nyílt csatában.
Majd a rajahk lefegyverzése sMontenegro körülfogása tevé őt hírhedetté.
Jelenleg az aldunai csatatérről hordja szét nevét a hír.
Vezéri tehetségei el vannak ismerve.
Magánykörében nyájasnak, eszesnek rajzolják. Alakja hősi, tekintete átható.
Katonái szeretik; eljár sátraikba s neveiken szólítja őket s ételeikből eszik.
Nejét gyöngéden szereti, s kis leánya Emineh gyakran kiséri őt, midőn a tábor körül őrjáraton lovagol. Néha nyitott kocsiban látni, kis leányát ölében tartva; másszor egyedül jár egyik őrszemtől a másikig, csak egy csatlósa kiséri hosszuszáru pipájával, mint épen képünkön látható.
Jellemzi őt azon tette, a mit a bosniai győzelme után feljegyzének róla.
Gyuléka, kegyencz alvezére, a maga albánjaival megtámadta a lázadókatIvánska város előtt, s kiverte őket onnan. Ekkor a győztes arnauták a viadal hevében kirablák a várost, s a foglyul esett nőket és gyermekeket is magukkal terelték. Omer basa ekkor maga elé parancsolá a lakosságot; azok remegve jelentek meg előtte. Az arnauták azt hitték, hogy ezeket is kifogja közöttük hadi zsákmányul osztani; s kölcsönös lőn a bámulás, midőn a basa azt parancsolá a fogoly lakosoknak, hogy keressék ki az elrablott jószágokból kiki a magáét, és térjenek azzal vissza a magok lakhelyére. Tizenöt görögnek pedig, kik a rablott holmira már előre megalkudtak a katonákkal, jó verset veretett a talpára.
Mint mondják, a pompát nagyon szereti, de azt is mondják, hogy van módja benne. Fentebbi képünk egyébiránt, ez állításunkat nem igazolja, s ugy hisszük, a képnek van igaza. A régi török fényűzés helyett, mit a pompásnak nevezett Szoliman alatt láttak elődeink; a török is azt tartja, hogy sokkal jobban ékesíti a katonát a vas, mint az arany.
Vezéreszmék
Bizonyára én is szeretem, hogy magyar embernek születtem s ha még egyszer újra születhetnék s beleszólásom volna, megint magyarnak születnék.
De azért távol vagyok a gondolattól, hogy a kik nem születtek magyarnak, azokat mind szerencsétlen embereknek tartsam.
A magyar ember bizonyára bír mind azon tulajdonságokkal, mik becsületet, hírt, és jóllétet szereznek, de azért épen semmi szükség sincs arra, hogy e tulajdonokat másokban el ne ismerje.
Semmi sem volna korszerűtlenebb eszme, mintha mai időkben, midőn minden nép a míveltség valódi értéke által iparkodik magát a világban sokat jelentővé tenni, mi magunkat gőgösnek mutatnók mások törekvései irányában.
Ha mit azt állítanók, hogy különb agyagból vagyunk gyúrva, mint például horvát és szláv polgártársaink s avult példabeszédekkel iparkodnók fenntartani a nemzeti büszkeséget; két rosszat követnénk el: – egyet magunk iránt, másikat polgártársaink iránt. Egyfelől magunkkal elhítetnők, hogy csupán születésünk által ollyan előjogokkal ruházott fel bennünket a természet, mellyek minket minden más népek főlé emelnek legkisebb fáradságunk hozzájárulása nélkül s azt nyernők vele, hogy a nálunknál nagyobbak kinevetnének; másfelől megbántanók azon honfitársainkat, kikben a nemzeti míveltség utáni törekvés épen olly tiszteletre méltó, mint mi bennünk s azt nyernők vele, hogy a nálunknál kisebbek bennünket gyűlölnének.
Már pedig nekünk szeretetre van szükségünk.
Azért ha a magyar faj életre valóságát be akarjuk bizonyítani (és be is fogjuk bizonyítani) ne kezdjük azt a tőlünk idegen nyelvű fajok kigúnyolásával; hanem azzal, hogy tudjunk nekik példát mutatni a közös míveltség felé való haladásban; s ha látjuk törekvéseiket, nyújtsunk segédkezet nekik.
Ha a magyar szorgalma által magánakjóllétet szerez.
Ha esze által magát tekintélyessé teszi.
Ha míveltsége által eléri a legelső népeket.
És ha mind e törekvésben karöltve halad a nálánál nagyobbakkal és kisebbekkel.
Akkor bizonyította be, hogy életre való.
Akkor büszkesége árán vásárolt szeretetet és a mi a szeretet alapján fekszik, az a legerősebb fundamentomra van építve.
A magyar fajnak egy nagy hivatása van.
Hivatása bebizonyítani,hogy a keleti fajok mennyire képesek a miveltségre?
Ez által mindig a világ szemei előtt fogunk állani.
És e hivatást csak szellemi és anyagi tehetségeinek kellő kifejtése által fogjuk elérhetni, nem pedig hiú öndicsérgetés által. Azt állítva, hogy Istennek választott népe vagyunk, kiket saját törekvésünk nélkül első hely illet a világban, magunkat ámítjuk, másokat elidegenítünk.
Hanem ha azt mondjuk, hogy leszünk olly jók, mint akárki más, akkor igazunk van és ha fáradatlanul törekszünk azon ajándékait a természetnek, miket népünk szívébe, lelkébe s hazánk földébe gazdagon lerakott, kellőleg felhasználni; – akkor valóban be is bizonyítandjuk azt.
MEGJELENT:
Vasárnapi Újság (Pest), 1. évfolyam, 1. szám, 1854. március 5. – 1-2 oldalak.
Omer pasa
török tábornok, renegát, eredeti nevén Latas Mihály, szül. Plaskyban a horvát határőrvidéken 1806 nov. 24., meg. Konstantinápolyban 1871 ápr. 18. Atyja az ogulini kerületben kezelő tiszt gyanánt élt; fia pedig mint hadapród lépett az ogulini határezredbe, de 1828., mivel atyját elmozdították, megszökött s Viddinben Husszein pasa szolgálatába állott s ugyanakkor áttérvén a mohammedánus hitre, a pasa gyermeinek nevelője lett. 1834. a pasa ajánlataival Konstantinápolyba ment, hogy mint irnok a hadügyminisztériumban kapott állást. Nemsokára Omer efendi (ahogy magát Latas most nevezte), a későbbi Abdul Medsid szultán tanítójává lett s egyszersmind kapitányi rangot kapott. Fokozatosan emelkedve, 1839. ezredesi rangban átvette az Ibrahim egyiptomi pasa ellen Sziriába rendelt hadtest vezetését, mellyel sokkal erősebb ellenfelét megverte. 1842. a libanoni kerület katonai kormányzója lett, mely állásról azonban a keresztények ismételt panaszai folytán, kikkel a renegát nagyon keményen bánt, kénytelen volt lemondani. 1843-ban Resid pasa főparancsoksága alatt részt vett a Dsuleka albán lázadó ellen viselt harcban, akit el is fogott s 1846. a fölkelő hurdok ellen harcolt, kiket újból leigázott.
Midőn 1848. az aldunai tartományokban zavargások törtek ki, az oroszok társaságában mgszállotta azokat s mint katonai kormányzó 1850 ápr.-ig Bukarestben maradt; ezután Boszniában nyomta el a felkelést. 1853. mint pasa kezdte meg a háborút az oroszok ellen, akiket az Al-Duna mellett, Oltenicánál nov. 4. legyőzött. 1854. felszabadította Szilisztriát s bevonult Bukarestbe. Ezután 30.000 törökkel Krimbe indult, hol Szebasztopol ostromában részt vett és 1855. egy török sereg élén Batumba vitorlázott, hogy Karsz erősségét felszabadítsa; de megérkeztekor a vár már elbukott. Majd Bagdad kormányzója lett, de 1859 számos hivatalos visszaélés miatt kegyvesztett lőn s Kursputba száműzetett. 1861. visszahívták Konstantinápolyba és Hercegovinába küldték mint fővezért, ahol 1862. a fölkelést véresen elnyomta s Montenegrót is megrettegtette. 1864. kinevezték musirrá (tábornaggyá) és a III. hadtest élére Monastirba küldték. 1867. Krétán harcolt, ahol azonban kegyetlenséggel sem tudta a fölkelést elfojtani. 1867 őszén Konstantinápolyba visszakerült és most Szerdár-Ekrem (Generalissimus) címet kapta, a nélkül azonban, hogy állást nyert volna. 1868. rövid ideig mint hadügyminiszter működött.
PALLAS NAGY LEXIKON
Törökország: könyvek bibliográfiája
Írta (gyűjtötte és összeállította): SZÖLLŐSI Antal
TÖRÖKORSZÁG : KÖNYVEK BIBLIOGRÁFIÁJA
Törökország és Magyarország : kivándorlás, emigráció, kapcsolatok
TÁJÉKOZTATÓ VÁLOGATÁS
A
Abuska: csagatajtörök szógyűjtemény : török kéziratból / fordította Vámbéry Armin
Pest: Emich, 1862 – XXII, 107 p.
ABAFI Lajos ; Aigner (1840-1909)
Mikes Kelemen / Abafi Lajos
Pest: 1872
Mikes Kelemen / Abafi Lajos
Budapest: Aigner, [1878] – 208 p.
Serie: Magyar könyvesház ; 48-50.
ADORJÁN Sándor (1858-1945)
Keleti képek: Corfu, Alexandria, Kairó, Yaffa, Jeruzsálem, Konstantinápoly, Athén / Adorján Sándor
Budapest: Singer – Wolfner, 1888 – 147 p.
ANGYAL Dávid(1857-1943)
Késmárki Thököly Imre 1657-1705. I-II. kötet / Angyal Dávid
Budapest: Méhner, 1888-1889
Serie: Magyar történelmi életrajzok ; 12
Serie: Magyar történelmi életrajzok ; 15
Adalékok II. Rákóczi Ferenc törökországi bujdosása történetéhez : franczia levéltári közleményekkel / Angyal Dávid
Budapest: Athenaeum Nyomda, 1905 – 97 p.
Különlenyomat a Századokból és a Történelmi Tárból.
B
Budavára visszavétel 1686-ban : Egy ismeretlen angol kortárs beszámolója : [Deák Farkas 1886-ban megjelent fordításának
hasonmás kiadása ...] / [szerk: Faragó Tamás] ; [... jegyzetekkel ellátta Haraszti György] ; [az utószót írta Szakály Ferenc]
Eredeti cím: An historical description of the glorious conquest of the city of Buda
[Az 1886-ban, Budapesten a Franklin Társulat Magyar Irodalmi Intézet és Könyvnyomda által kiadott mű reprintje.]
Budapest: FSZEK, 1986 – 108, XLVIII p.
ISBN 963-581-125-X
Serie: Fejezetek Budapest múltjából, ISSN 0237-2517 ; 4.
Deák Farkas (1832-1888) (fordító)
Faragó Tamás (1944-) (szerkesztő)
Haraszti György (jegyzetek)
Szakály Ferenc (1942-1999) (utószó)
BALOGH István (1945-)
Törökország / Békési B. István
[Budapest]: Panoráma, 1983 – 549 p., [80] t., 28 térkép : ill.
Serie: Útikönyvek, ISSN 0324-5888
BAKSI Imre (1951-)
A preliminary index to Rásonyi’s Onomasticon Turcicum / by Imre Baski
Budapest: Akadémiai Kiadó, 1986 – 159 p.
ISBN 963-05-4285-4
Serie: Debter, ISSN 0231-4134 ; 6.
Rásonyi László (1899-1984). Onomasticon Turcicum
BALOGH István (1945-)
Törökország / Békési B. István
[A Törökország gazdasági élete című fejezetet Probáld Ferenc (1941-) írta.]
Budapest: Panoráma, 1983 – 549 p., [80] t., 28 térkép : ill.
ISBN 963-243-150-2
Serie: Útikönyvek, ISSN 0324-5888
BENNETT, Lindsay
A török tengerpart / Lindsay Bennett
[Fordítók: Szentpétery Mariann, Kerényi Katalin]
Miskolc: Well-Press Kiadó Kft., 2003 – 192 p. : ill.
ISBN: 963-9490-1-3X
Serie: Spirál könyvek
BORSOS Tamás
Vásárhelytől a Fényes Portág : Emlékiratok, levelek / Borsos Tamás
Sajtó alá rendezte, bev., jegyz.: Kócziány László (1920-1977)
Bukarest: Irodalmi Kiadó, 1968 – 480 p., 10 t.
Vásárhelytől a Fényes Portág : emlékiratok, levelek. / Borsos Tamás
Sajtó alá rendezte, bev., jegyz.: Kócziány László (1920-1977)
Bukarest: Kriterion, 1972 – 487 p., 6 t.
C
D
De Saussure Cézárnak, II. Rákóczi Ferenc fejedelem udvari nemesének törökországi levelei 1730-39-ből és följegyzései 1740-ből / Kiadta Thaly Kálmán (1839-1909)
Budapest: [Thaly Kálmán] 1909.
DECSY Sámuel(1742-1816)
Osmanographia, azaz a török birodalom... állapotának és a magyar királyok ellen viselt nevezetesebb hadakozásainak summás leírása. I-II. / Decsy Sámuel
Bécs: 1788-1789
DIVALD Kornél (1872-1931)
Törökvilág Budán: [elbeszélések] / Tarczai György [= Divald Kornél]
Miskolcz: Wagner – Szelényi, 1898 – 105 p.
Budapest művészete a török hódoltság előtt / Divald Kornél ; ill. Csányi Károly (1873-1955).
Budapest: Lampel Wodianer, [1909] – 165 p., 8 t.
Serie: Művészeti Könyvtár
E
EGRESSY Gábor (1808-1866)
Egressy Gábor törökországi naplója, 1849-1850 / Egressy Gábor
Pest: Kozma Nyomda, 1851 – [2] 242 p.
Egressy Gábor törökországi naplója, 1849-1850 / Egressy Gábor
[Steiner Ágota (1940-) utószavával]
Reprint kiadás [Pest: Kozma Nyomda, 1851]
Budapest: Terebess, [1997] – 2, 273 p.
ISBN 963-04-6197-8
Egressy Gábor törökországi naplója, 1849-1850 / Egressy Gábor
Budapest: Fapadoskonyv.hu, [2009] – 160 p.
ISBN 978-963-299-196-2
Az online kiadvány
Szekérrel Törökországba / Egressy Gábor ; p. 367-374
In: Küzdelem, bukás, megtorlás : Emlékiratok, naplók az 1848-49-es forradalom és szabadságharc végnapjairól / [a kötet anyagát felkutatta, válogatta, szerkesztette, az előszót, a bevezetőket és a jegyzeteket írta Tóth Gyula]. Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó, [1979].
ELEKES Mihály
Rozsnyai Dávid élete és művei / Elekes Mihály
Szeged: Traub, 1905 – 104 [4] p.
Rozsnyai Dávid (1641-1718) maros-járai
EVLIA Cselebi [Evliyā Çelebi] (1611-1687) [Evlia "úr"]
Evlia Cselebi török világutazó magyarországi utazásai, 1660-1664 / Evlia Cselebi
Fordítás, jegyzetek: Karácson Imre (1863-1911)
Budapest: Magyar Tudományos Akadémia, 1904 – XV, 547 p.
Serie: (Török-Magyarkori Történelmi Emlékek 2. osztály : Írók : Török történetírók ; 3.)
Török-magyarkori történelmi emlékek
Útleírás. A szerző Seyahatname című művének Magyarországról és Erdélyről szóló része.
Evlia Cselebi török világutazó magyarországi utazásai, 1664-1666 / Evlia Cselebi
Fordítás, jegyzetek: Karácson Imre
Budapest: Magyar Tudományos Akadémia, 1908 – VI, 272 p.
Serie: (Török-Magyarkori Történelmi Emlékek 2. osztály : Írók : Török történetírók ; 4.)
Török-magyarkori történelmi emlékek
Evlia Cselebi török világutazó magyarországi utazásai, 1660-1664/ Evlia Cselebi
[Fordító: Karácson Imre ; előszót és a szómagyarázatot írta, a jegyzeteket átdolgozta: Fodor Pál]
Seyahatname (magyar) (rövidített kiadás)
2. kiadás
Budapest: Gondolat, 1985 – 622 p.
ISBN 963-281-592-0
Evlia Cselebi török világutazó magyarországi utazásai, 1660-1664 / Evlia Cselebi
Fordítás, jegyzetek: Karácson Imre
Reprint kiadás
Budapest: Históriaantik, 2010 – XV, 547 p.
Serie: (Török-Magyarkori Történelmi Emlékek 2. osztály : Írók : Török történetírók ; 3.) Magyar Tudományos Akadémia, 1904
Török-magyarkori történelmi emlékek
Evlia Cselebi török világutazó magyarországi utazásai, 1660-1664 / Evlia Cselebi
Fordítás, jegyzetek: Karácson Imre
Reprint kiadás
Budapest: Históriaantik, 2010 – VI, 272 p.
Serie: (Török-Magyarkori Történelmi Emlékek 2. osztály : Írók : Török történetírók ; 3.) Magyar Tudományos Akadémia, 1908
Török-magyarkori történelmi emlékek
Seyâhatnâme (mai török) / Evlia Cselebi
Evliyâ Çelebi seyâhatnâmesi / Mehmed Zillî oglu Evliyâ Çelebi ; Türkçeleştiren : Zuhuri Danişman
Istanbul
Seyahatname (oszmán-török) / Evlia Cselebi
Evliyâ Çelebi seyâhatnâmesi / Mehmed Zillî oglu Evliyâ Çelebi ; Türkçeleştiren : Zuhuri Danişman
Istanbul: Yapi Kredi Yayinlari, 2001-2003
Serie: (Yapi Kredi yayinlari 1536, 1648,1827.)
Evlia Cselebi török világutazó magyarországi utazásai 1660-1664 / Evlia Cselebi
Fordító: Karácson Imre
Budapest: Históriaantik Könyvkiadó, 2011 – 547 p.
Az Oszmán Birodalom leghíresebb utazója és történetírója volt Evlia Cselebi, aki több mint negyven éves utazásainak történetét írta meg tíz kötetes Szejáhatnáme (Utazások könyve) című művében. 1660 és 1666 között Magyarországon és Erdélyben járt, s munkája ötödik kötetének végén, valamint hatodik kötetében írta le tapasztalatait. A mű magyarokat érintő részeit elsőként a 19-20. század fordulóján élt neves turkológus, Karácson Imre fordította le magyarra, mely a Magyar Tudományos Akadémia kiadásában jelent meg két kötetben, 1904-ben és 1908-ban. Ez a mű első kötetének reprint kiadása (a legutóbbi modern kiadása egyébként 1985-ben jelent meg (Budapest, Gondolat Kiadó, 1985)). A szerző művében érzékletesen mutatja be Nagyvárad 1660-as ostromára való utazását és az ostrom első szakaszát. A szerző külön fejezetet szentel a Zrínyi Miklóssal való találkozásnak. Ezt követően az 1661-es erdélyi és felső-magyarországi úti élményekről olvashatunk, majd a szerző visszatér "Székelyországba", s Isztambul felé haladva Brassó várát is érzékletesen írja le. A kötet második fele részletesen ír az 1663-as hadjárat eseményeiről, megemlítve az átkelést a Dráván, s Mohács kapcsán az 1526-os török győzelem ("az átkozott Lajos király megszalasztása") történetét is megemlíti. Cselebi részletesen ír a hadsereg megérkezéséről Budára, melynek kapcsán ír a Hódoltság központjának korabeli állapotairól is. A kötetben szó esik még az 1663. évi felső-magyarországi hadjáratról, a nógrádi ütközetről, majd Bosznia, Hercegovina, Dalmácia és Szlavónia részletes leírását adja, s a kötet Zerinvár (Zrínyivár) elfoglalásának történetével végződik.
F
FÉNYES Elek (1807-1876)
A török birodalom leírása, történeti, statistikai és geographiai tekintetben / Fényes Elek
Pest: Heckenast, 1854 – IV, 476 p., 1 térkép
Az orosz-török háború: 1-2 kötet / történeti jegyzetekkel, okiratokkal, a szereplő jelesebb férfiak életrajzával... felvilágosítva szerk. Fényes Elek.
Pest: Landerer – Heckenast, 1854
A két kötet nyolc darabban
FLESCH István (1938-)
Atatürk és kora : Musztafs Kemál Atatürk függetlenségi háborúja és kormányzása / Flesch István
Budapest: Corvina, 2004 – 412 p. : ill.
ISBN 963-13-5318-4
A Török Köztársaság története / Flesch István
Budapest: Corvina: 2007 – 167 p.
Serie: Corvina Tudástár ; ISSN 1787-4629
ISBN 978-963-13-5652-6
Az isztambuli menedék : Törökország a vészkorszakban / Flesch István
Budapest: Corvina: 2010 – 191 p.
ISBN 978-963-13-5896-4
G
GERŐ Győző (1924-2011)
Buda török műemlékei / Gerő Győző ; [ill. Sziklavári Lajosné]
Budapest: Képzőművészeti Alap, 1957 – 54 p.
Serie: Műemlékeink
Pécs török műemlékei / Gerő Győző ; [ill. Sziklavári Lajosné]
Budapest: Képzőművészeti Alap, 1960 – 48 p.
Serie: Műemlékeink
Pécs törökkori emlékei / Gerő Győző ; [Bevezető: Germanus Gyula (1884-1979)]
Pécs: Pécs város Idegenforgalmi Hivatal, 1962 – 92 p., 1 térkép
Török építészeti emlékek Magyarországon / Gerő Győző
Budapest: Corviana, 1976 – 46 p., 40 t. : ill.
ISBN 963-13-0703-4
Megjelent angol, francia, német nyelven is.
GÉVAY Antal (1797-1845)
A budai pasák / Gévay Antal
Bécs: 1841 – 52 p.
Elektronikus hozzáférés: http://nbn.urn.hu/N2L?urn:nbn:hu-73760
H
HAJNAL István (1892-1956)
A Kossuth-emigráció Törökországban : 1. kötet / szerkesztő, bevezetés: Hajnal István
Budapest: MTT, 1927 – 4, 929 p.
Serie: Magyarország újabbkori történetének forrásai. Iratok az 1848-49-i emigráció történetéhez ; Fontes historiae Hungaricae aevi recentioris
HASZÁN, Elkjáfi Molla
Az egri török emlékirat a kormányozás módjáról / Molla Haszán Elkjáfi
Fordító: Karácson Imre (1863-1911)
Budapest: Szent István Társulat, 1909 – 25, 3 p.
Serie: A Szent István Társulat Tudományos és Irodalmi Osztályának felolvasó üléseiből ; 73.
Eger vára elfoglalása alkalmával az 1596. évben írta Molla Haszán Elkjáfi.
A Konstantinápolyban őrzött török kéziratból fordította és magyarázatát írta Dr. Karácsony Imre.
Felolvasta a Szent-István-Társulat Tudományos és Irodalmi Osztályának 1908. évi november 26-dikán tartott ülésén.
HERMANN Róbert – JOÓ András – MÉSZÁROS Kálmán – SERES István
Török menedékjogot kapott magyar emigránsok rövid életrajzi összefoglalója
Türkiye'de kendilerine sığınma hakkı tanınan Macar mültecilerinin özyaşamlarından özetler
Fordító: Yilmaz Gülen
Budapest: Magyar-Török Baráti Társaság, 2010 – 81 [3] p., XXXVI t. : ill., részben színes
ISBN 978-963-88547-1-1
HORVÁTH Zoltán György (1967-)
Ani, az ősi örmény főváros és magyar vonatkozásai : Ani, die alte armenische Hauptstadt und ihre ungarischen Beziehungen : Ani, the ancient Armenien capital and its Hungarian connections / Horváth Zoltán György és Gondos Béla ; fotók ... Horváth Zoltán György ; [német szöveg ... Csikós Andrásné, F. Allgeier Magdolna] ; [angol szöveg: ... Speight Anikó, Mark Speight].
Budapest: Romantika, 2003 – 164 p. : ill.
ISBN 963-212-129-5
Serie: A Szent Korona öröksége, ISSN 1587-2637 ; 3.
HÓVÁRI János (1955-)
Rodostói emlékek és tanulságok : Beszédes Kálmán, Rodostó magyar képírója / Hóvári János
Budapest: Magyar – Török Baráti Társaság, 2009 – 166 p. : ill.
ISBN 978-963-88547-0-4
Beszédes Kálmán (1839-1893)
I
J
JÁNOSSY Dénes (1891-1966)
Magyar emigráció Törökországban / Jánossy Dénes
Budapest: 1899
Die ungarische Emigration und der Krieg im Orient / Dénes Jánossy
Budapest: [Sárkány Nyomda], 1939 – [4] 171 [1] p.
Serie: Études sur l'Europe Centre-Orientale Ostmitteleuropäische Bibliothek ; 19.
JÓKAI Mór (1825-1904)
Török világ Magyarországon / Jókai Mór
2. kiadás
Pesten: Müller Gyula, 1853
Török világ Magyarországon / Jókai Mór
[Budapest]: Kossuth, 2009 – 318 p.
ISBN 978-963-09-5863-3
Serie: Metropol könyvtár, ISSB 2060-2979
Jókai Mór válogatott művei ; 12.
K
KÁLDY-NAGY Gyula (1927-)
Baranya megye XVI. századi török adóösszeírásai / közzéteszi Káldy-Nagy Gyula.
Budapest: Akadémiai Kiadó, 1960 – 144 p., 3 t. + 1 térkép mell.
Serie: A Magyar Nyelvtudományi Társaság kiadványai
Magyarországi török adóösszeírások / Káldy-Nagy Gyula
Budapest: Akadémiai Kiadó, 1970 – 104 p.
Serie: Értekezések a történeti tudományok köréből ; U. S. 52.
Two Sultanic hass estates in Hungary during the XVIth and XVIIth centuries / J. Káldy-Nagy
Budapest: Akadémiai Kiadó, 1961 – p. 31-62. : ill.
Különlenyomat az Acta Orient. Hung.-ból.
Budai török számadáskönyvek : 1550-1580 / közzétette [és ford.] Fekete Lajos, Káldy-Nagy Gyula
Budapest: Akadémiai Kiadó, 1962 – 658 p.
Rechnungsbücher türkischer Finanzstellen in Buda Ofen : 1550-1580: Türkischer Text / [veröff.] Lajos Fekete, Gyula Káldy-Nagy
Budapest: Akadémiai Kiadó, 1962 – 838 p. : ill.
Török adólajstrom Baranyából a XVI századból / Káldy-Nagy Gyula
Budapest: MTA Dunántúli Tudományos Intézet, 1966 – 41 p.
Serie: Dunántúli tudományos gyűjtemény Series historica
Harács-szedők és ráják : török világ a XVI századi Magyarországon / Káldy-Nagy Gyula
Budapest: Akadémiai Kiadó, 1970 – 198 p., 4 t.
Serie: Kőrösi Csoma kiskönyvtár ; 9.
Kanuni devri Budin tahrir defteri, 1546-1562 / Gyula Káldy-Nagy
Ankara: Univ., 1971 – 374 p.
Serie: Ankara Üniversitesi Dil ve Tarih-Cografya Fakültesi yayinlari ; 177.
Szulejman / Káldy-Nagy Gyula
Budapest: Gondolat, 1974 – 218 p., 8 t.
ISBN 963-280-008-7
I. Nagy Szulejmán szultán (1494?-1566) [Oszmán Birodalom]
The Muslim East : studies in honour of Julius Germanus / ed. Gyula Káldy-Nagy
Budapest: Eötvös Loránd Tudományegyetem, 1974 – 264 p., 9 t.
A budai szandzsák 1559. évi összeírása / [közli, bev.] Káldy-Nagy Gyula
Budapest: Pest megyei Levéltár, 1977 – 296 p., 3 t. : ill. + térkép
ISBN 963-01-1056-3
Serie: Pest megye múltjából, ISSN 0209-6013 ; 3.
A bevezetés német nyelven is ; Rezjume na russkom jazyke ; Summary in English.
A gyulai szandzsák 1567. és 1579. évi összeírása / Káldy-Nagy Gyula
Békéscsaba: Békés megyei Tanács : Békés megyei Levéltár, 1982 – 416 p., [8] t. : ill. + térkép.
ISBN 963-01-4874-9
Serie: Forráskiadványok a Békés megyei Levéltárból, ISSN 0133-8668 ; 10.
A budai szandzsák 1546-1590. évi összeírásai : Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok / Káldy-Nagy Gyula
Budapest: Pest megyei Levéltár, 1985 – 746 p. : + 1 térkép
ISBN 963-01-6184-2
Serie: Pest megye múltjából, ISSN 0209-6013 ; 6.
A bevezetés német nyelven is ; Rezjume na russkom jazyke ; Summary in English.
Szegedi török számadáskönyvek az 1585-1588-as és az 1670-es évekből / Káldy-Nagy Gyula.
Szeged: Csongrád Megyei Levéltár, 2002 – 215 p.
ISBN 963-7237-55-0
Serie: Dél-alföldi évszázadok, ISSN 0237-4587 ; 18.
Csak 300 példányban jelent meg.
A szegedi szandzsák települései, lakosai és török birtokosai 1570-ben / Káldy-Nagy Gyula
Szeged: Csongrád Megyei Levéltár, 2008 – 401 p.
ISBN 978-963-7237-72-0
Serie: Dél-alföldi évszázadok, ISSN 0237-4587 ; 24.
A csanádi szandzsák 1567. és 1579. évi összeírása / Káldy-Nagy Gyula
Szeged: Csongrád Megyei Levéltár, 2000 – 274 p. : + térkép
ISBN 963-7237-38-0
Serie: Dél-alföldi évszázadok, ISSN 0237-4587 ; 15.
Csak 500 példányban jelent meg.
Hungaro - Turcica: studies in honour of Julius Németh / edited by Gy. Káldy-Nagy
Budapest: Eötvös Loránd Tudományegyetem, 1976 – 364 p. : ill.
ISBN 963-461-058-7
A tanulmányok váltakozva angol, német, török és orosz nyelven. Bibliográfia: p. 357-364. és egyes fejezetek végén.
KARÁCSON Imre (1863-1911)
Két török diplomata Magyarországról a XVIII. században / Karácson Imre
Budapest: Szent István Társulat, 1894 – 20 p.
Serie: A Szent István-Társulat Tudományos és Irodalmi Osztályának felolvasó üléseiből ; 3.
Resmî, Ahmed Efendi (1699-1783)
Keletről : szemelvények az újabb-kori török írók műveiből / Karácson Imre
Győr: Gross Nyomda, 1899 – VIII, 63 p.
A Rákóczi-emigráció török okmánya 1717-1803 / össze gyűjtötte és fordította Karácson Imre ;
az előszót írta Thallóczy Lajos (1857-1916)
Budapest: Akadémia, 1911 – VII, 170 p.
Török-magyar oklevéltár, 1533-1789 / gyűjtötte és fordította Karácson Imre
Budapest: Szent István Társulat, 1914 – 416 p.
Török történetírók : 3 kötet : 1566-1659 / fordította és jegyz. kisérte Karácson Imre ;
sajtó alá rend. és bev. ellátta Szegfü Gyula (1883-1955).
Budapest: Magyar Tudományos Akadémia, 1916 – VII, [1], 446, [2] p.
KÉSZ Barnabás
Török világ Magyarországon / [írta Kész Barnabás]
[Debrecen]: Graph-Art, 2007 – 31 p. : ill., színes
ISBN 978-963-7818-79-0 : [gyermekkönyv]
KOCSA László, Kunhalmi
Éljen Törökország! : Fegyverre magyar! : verses röpirat a magyar nép számára / Kunhalmi Kocsa László
Karczag: Spitzer Nyomda, 1877 – 14 [2] p.
KORN Philipp Anton [Korn Fülöp Antal] (1816-1886)
Kossuth und die Ungarn in der Türkei / Philipp Korn
Hamburg – New York: Schuberth, 1851 – 324 p., 3 t.
Korn Fülöp Antal: Neueste Chronik der Magyaren c. művének 1. kötete
Neueste Chronik der Magyaren: von der Zeit der russischen Invasion in Ungarn und Siebenbürgen ... bis auf die gegenwärtigen Tage. 4. Bd., Die Sympathien für die Türken und die Antipahtien gegen die Russen in Ungarn / Philipp Anton Korn ; nebst den... Briefen von Ludwig Kossuth
Ung. Altenburg: űczéh, 1878 – VIII, 196 p.
A török rokonszenv s az oroszellenes érzület Magyarországban, Kossuth Lajos erre vonatkozó nagyfontosságú leveleivel / Korn F. A.
Die Sympathyen für die Türken und die Antipathien gegen die Russen in Ungarn, nebst den hierauf bezügl. denkwürd. Briefen von Ludwig Kossuth (magyar)
Magyar-Óvár: Czéh, Tettey biz., 1879 – 184 p.
A mű az "A magyarok legújabb története az 1849-ki orosz invasiótól napjainkig" 4. része
Kossuth Lajos törökországi napjai : Lajos Kossuth'un Türkiye günleri
Fordította: Yilmaz Gülen
Budapest: Török Köztársaság Nagykövetsége, 2002 – 73 [7] p. : ill.
ISBN 963-202-763-9
L
LASSU István (1797-1852)
A Török Birodalom státisztikai, geographiai és hístóriai leírása / Lassu István
Pest: Trattner4 – Károlyi Nyomda, 1828 – [8], 126 p. : 1 térkép
A Török Birodalom státisztikai, geographiai és hístóriai leírása / Lassu István
2. bővített kiadás
Buda: Egyetemi Nyomda, 1829 – [8], 181 p. : 1 térkép
LÁZÁR GYULA (1841-1912)
Az ozmán uralom története Európában/ Lázár Gyula
I.-II. kötet (Egybekötve)
Budapest: Franklin, 1877 – VIII., 334 p., 339 p.
Az Ozmán Birodalom fénykora és hanyatlása / Lázár Gyula
Máriabesnyő-Gödöllő: At traktor, 2011 – 114 p.
ISBN 978-963-9857-57-5
LÁZÁR Kálmán
Magyar menekvők Törökföldön / írta L. K., egy menekült
Kolozsvártt: Tilsch János, 1850 – 98 p.
LEHEL Ferenc (1885-1975)
Magyar művészet a törökvilág idején / Lehel Ferenc
Budapest: Pallas Nyomda,1913 – 20 p., 52 t.
LÓSY-SCHMIDT Ede (1879-1948)
A hold fényének, mint természetes fényforrásnak, távírásra való felhasználássa, Győr várának a töröktől való
visszavételekor, 1598-ban: a heliotrop legelső ötlete a XVI. század végétől / Lósy-Schmidt Ede
Budapest: Élet Nyomda, 1933 – 22, 2 p.
Különlenyomat a Geodéziai közlönyből.
LŐRINCZY György (1860-1941)
Az igmándi bég / Lőrinczy György
Budapest: Singer és Wolfner, 1911 – 95, [1] p.
Serie: Filléres könyvtár ; 303-304.
M
Magyar – török közös múlt / [Bevezető: Hazai György]
[Budapest]: Országos Széchényi Könyvtár és az Akadémiai Kiadó és Nyomda Vállalat, [1989?] – [2], [16] t. : fekete-fehér ill.
MÁLEK Klára
Szemere Bertalan az emigrációban / Málek Klára
Balatonfüred: Balatonfüredi Nyomda, 1940 – 46 [2] p.
Serie: Specimina dissertationum Facultatis Philosophicae Regiae Hungaricae Universitatis
Elisabethinae Quingueecclesiensis ; 184. ; A Történeti Intézetek értekezései ; 17.
MÁRKUS István ( 1847-1880)
Törökországi képek: útirajz / Márkus István
Budapest: Athenaeum, 1877 – 325 p.
MIKES Kelemen (1690-1761)
Törökországi levelek és missilis levelek / Mikes Kelemen
Budapest: 1966
Ismertetés: Bán Imre = Helikon. 13. évf. 1967. 1. sz. - p. 131-133
Baróti Dezső = . Alitt. 1967. 9. tom. 1-4. fasc. – p. 327-330
Constantinápolyban gróf P... E... írott leveli M... K... : törökországi levelek / Mikes Kelemen
Hasonmás kiadás
[Budapest]: MTA Irodalomtudományi Intézet, 2011 – [4] p., 222 fol. ; + mell. 30 p.
ISBN 978-963-508-611-5
A mellékletben Hopp Lajos és Tüskés Gábor tanulmányával
Mohácsi emlékkönyv 1526 / Szerkesztő: Lukunich Imre
Budapest: Egyetemi Nyomda, [1926] – 367 [1] p., 3 t.
Mohács : Tanulmányok a mohácsi csata 450. évfordulója alkalmából/ Szerkesztők: Rúzsás Lajos és Szakály Ferenc
Budapest: Akadémia Kiadó, 1986 – 369 p. : ill.
ISBN 963-05-3964-0
Ruzsás Lajos (1914-1981) (szerkesztő)
Szakály Ferenc (1942-1999) (szerkesztő)
MOLNÁR István
Rozsnyai Dávid török deák / Molnár István
Budapest: Stephaneum Nyomda, 1909 – 128 p.
Serie: Művelődéstörténeti értekezések ; 33.
Rozsnyai Dávid (1641-1718) maros-járai
MOLNÁR József
A török világ Magyarországon / Molnár József
[Budapest]: Corvina, 1976 – 126 p. : ill.
ISBN 963-13-1052-3
N
NAGY László (1927-)
A török világ végnapjai Magyarországon : Históriai mozaikok / Nagy László
Budapest: Zrínyi Kiadó, 1986 – 412 p. : ill.
ISBN 963-326-197-X
NEMESKÜRTY István (1925-)
Ez történt Mohács után : tudósítás a magyar történelem tizenöt esztendejéről : 1526-1541 / Nemeskürty István
1. kiadás.
Budapest: Szépirodalmi Kiadó, 1966 – 348 p.
2. kiadás: 1968
NÉMETH Gyula (1890-1976)
Törökök és magyarok : Régi törökök: I. kötet / Németh Gyula
Budapest: Kőrösi Csoma Társaság – MTA Könyvtára, 1990 – XI, 536 p. : ill.
ISBN 963-7302-74-3
Serie: Budapest oriental reprints Series A, ISSN 0139-4614 ; 4.
Törökök és magyarok : Oszmán törökök: II. kötet / Németh Gyula
Budapest: Kőrösi Csoma Társaság – MTA Könyvtára, 1990 – [1] 312 p. : ill.
ISBN 963-7302-75-1
Serie: Budapest oriental reprints Series A, ISSN 0139-4614 ; 5.
O
Ö
P
PAP János.
A magyar emigránsok Törökországban / Pap János följegyzései nyomán kidolgozta Szalczer Sándor
Pécs: Taizs Nyomda, 1893 – 462 p.
PERÉNYI József (1871-1938)
Rozsnyai Dávid / Perényi József
Kolozsvár: Erdélyi Híradó, 1895 – 109 p., 1 t.
Rozsnyai Dávid (1641-1718) maros-járai
R
RÁCZ István (1929-2002)
A török világ hagyatéka Magyarországon / Rácz István
Debrecen: Kossuth Egyetemi K., 1995 – 261 p. : ill., részben térkép
ISBN 963-472-103-6
II. RÁKÓCZI Ferenc (1676-1735)
II. Ferenc Rákóczi’nin hayati ve Türkiye’deki sürgün günleri: II. Rákóczi Ferenc élete és törökországi emigrációja / [red. Tibor F. Tóth] ; [yayim.] ... Macar – Türk Dostluk Derneği
Budapest: Magyar – Török Baráti Társaság, 2005 – 173 p., [8] t. : ill. színes
ISBN 963-218-279-0
RÁSONYI László (1899-1984)
Török eredetű helynevek / Rásonyi Nagy László
Budapest: Hornyánszky Nyomda, 1927 – p. 1-8.
Különlenyomat: Nyelvtudományi Közlemények
Ungarische Bibliographie der Turkologie und der orientalisch-ungarischen Beziehungen1926-1934 / László Rásonyi
[Budapest]: [h. n.], [1936] – 66 [2] p.
Különlenyomat a Kőrösi Csoma Archívumból
Macarlar ve türkler / László Rásonyi
Budapest: Makar Balkan Encümeni Yayimi, 1944 – 30 [2] p.
Török nyelvtan / Rásonyi László
Budapest: József Attila Szabadegyetem, 1960 – 168 p.
Hídak a Dunán: A régi török népek a Dunánál / Rásonyi László
Budapest: Magvető, 1981 – 187 p.
ISBN 963-271-413-X
Serie: Gyorsuló idő, ISSN 0324-7155
Tuna köprüleri / László Rásonyi ; Macarcadan çeviren Hicran Akin
Eredeti cím: Hídak a Dunán (török)
Ankara: Türk Kültürünü Araştirma Enstitüsü, 1984 – XXIII, 156 p. : ill.
Nyelvészet, török, magyar
Macarlar ve türkler / László Rásonyi
Budapest: Makar Balkan Encümeni Yayimi, 1944 – 30 [2] p.
Tarihte türklük / László Rásonyi
Ankara: Matbaasi, 1971 – VII, 420 p.
Serie: Yayinlari. 39. Seri. 3, Sayi / Türk kültürünü Arastirma Enstitüsü ; A/11
ROZSNYAI Dávid (1641-1718) maros-járai
Rozsnyai Dávid az utolsó török deák, történeti maradványai / összeszedte s jegyzetekkel és oklevéltárral kísérve kiadta Szilágyi Sándor (1827-1899)
Pest: [Akadémia], 1867 – 544, [2] p.
Serie: Magyar történelmi emlékek, 2. osztály, 8. kötet
S
SAKIR bej
III. Károly háborúja a törökökkel 1737-1739 / Sakir bej, Szubhi történetírók könyvének a háborúra vonatkozó fejezetei.
Törökből fordította Karácson Imre (1863-1911)
Budapest: Franklin Nyomda, 1892 – 74 [2] p.
Különlenyomat a Hadtörténelmi Közleményekből
SERES István (1972-)
Thököly Imre és Törökország : Imre Thököly ve Türkiye / Seres István
Fordította: Yilmaz Gülen
Budapest: Akadémiai Kiadó, Magyar – Török Baráti Társaság, 2006 – 289 p., [12] t. : ill. részben színes
ISBN 963-05-8409-3
SZ
SZAKÁLY Ferenc (1942-1999)
A mohácsi csata / Szakály Ferenc
Budapest: Akadémiai Kiadó, 1975 – 141 p., 10 t.
ISBN 963-05-0668-8
Serie: Sorsdöntő történelmi napok ; 2.
Elektronikus hozzáférés: http://nbn.urn.hu/N2L?urn:nbn:hu-10051
A kenyérmezei csata, 1479 október 13 és a török-magyar állóháború a határok mentén, 1465-1520 / Szakály Ferenc
[Budapest]: TIT, 1979 – 29 p.
ISBN 963-411-458-X
Serie: Történelmi füzetek, ISSN 0133-5243
A mohácsi csata / Szakály Ferenc
3. kiadás
Budapest: Akadémiai Kiadó, 1981 – 141 p., [20] t. : ill., térkép
ISBN 963-05-2801-0
Serie: Sorsdöntő történelmi napok, ISSN 0324-5047 ; 2
Magyar adóztatás a török hódoltságban / Szakály Ferenc
Budapest: Akadémiai Kiadó, 1981 – 485 p. : ill.
ISBN 963-05-2319-1
Hungaria eliberata : Budavár visszavétele és Magyarország felszabadítása a török uralom alól, 1683-1718 / Szakály Ferenc
Budapest: Corvina, 1986 – 186 p., [4] t. : ill., részben színes
ISBN 963-13-2263-7
Makó a török hódoltság idején / Szakály Ferenc
Makó: [Önkormányzat], 1993 – p. 179-294., 647-662. : ill.
ISBN 963-03-3801-7
Serie: Makó monográfia füzetei, ISSN 1217-9353 ; 6.
Különlenyomat: Makó monográfiája. 4. kötet. ISBN 963-03-3386-4
Gazdasági és társadalmi változások a török hódítás árnyékában / Szakály Ferenc
Budapest: História, MTA Törttud. Intézet, 1994 – 39 p.
ISBN 963-8312-14-9
Serie: História könyvtár. Előadások a történettudomány műhelyeiből, ISSN 1217-2278 ; 5.
Magyar intézmények a török hódoltságban / Szakály Ferenc
Budapest: MTA Törttud. Intézet, 1997 – 418 p.
ISBN 963-8312-51-3
Serie: Társadalom- és művelődéstörténeti tanulmányok, ISSN 0238-2180 ; 21.
Török kori történelmünk kritikus kérdései / Szakály Ferenc
Budapest: MTA., 1999 – 15 p. : ill.
ISBN 963-508-111-1
Serie: Székfoglalók a Magyar Tudományos Akadémián, ISSN 1419-8959
Pécs a törökkorban / szerk. Szakály Ferenc
Pécs: Pécs Története Alapítvány, 1999 – 325 p. : ill.
Serie: Tanulmányok Pécs történetéből, ISSN 1219-4077 ; 7.
A tartalomjegyzék angol és német nyelven is.
SZALCZER Sándor
A magyar emigránsok Törökországban / Szalczer Sándor
Pécs: 1893
SZEMERE Bertalan (1812-1869)
Hungary : from 1848 to 1860 / Bartholomew de Szemere
London: Bentley, 1860 – 269 p.
La question Hongroise (1848-1860) / Barthélemy de Szemere
2. éd.
Paris: Dentu, 1860 – 164 p.
Naplóm / száműzetésében írta Szemere Bertalan
1. kötet
Pest: Ráth, (Bécs: Holzhausen Nyomda), 1869
Serie: Szemere Bertalan összegyűjtött munkái ; 1.
Naplóm / száműzetésében írta Szemere Bertalan
2. kötet
Pest: Ráth, (Bécs: Holzhausen Nyomda), 1869
Serie: Szemere Bertalan összegyűjtött munkái ; 2.
Utazás Keleten a világosi napok után / Szemere Bertalan
3. kötet
Pest: Ráth, (Pest: Légrády Nyomda), 1870 – 377 p.
Serie: Szemere Bertalan összegyűjtött munkái ; 3.
Utazás Keleten a világosi napok után / Szemere Bertalan
4. kötet
Pest: Ráth, (Pest: Légrády Nyomda), 1870 – 278 p.
Serie: Szemere Bertalan összegyűjtött munkái ; 4.
Levelek : 1849-1892 / száműzetésében írta Szemere Bertalan
5. kötet
Pest: Ráth, (Bécs: Holzhausen Nyomda), 1870 – 310 p.
Serie: Szemere Bertalan összegyűjtött munkái ; 5.
Utazás Keleten a világosi napok után / Szemere Bertalan
[Utószó: Magyar Bálint] ; [... szövegét gondozta: Steinert Ágota]
Budapest: Terebess, 1999 – 320 [4] p. : ill.
ISBN 963-9147-12-5
SZIGETVÁRI CSÖBÖR Balázs
Szigetvári Csöbör Balázs török miniaturái : 1570 / Szakály Ferenc tanulmányával
[A kísérő tanulmány címe: Magyar diplomaták, utazók, rabok és renegátok a 16. századi Isztambulban.]
Budapest: Európa, 1983 – 76 p., [16] t.fol. : ill., színes
ISBN 963-07-3369-2 (hibás ISBN 963-07-2946-6)
Serie: Bibliotheca historica, ISSN 0133-6967
Szakály Ferenc (1942-1999) (munkatárs)
SZŐLLŐSY Ferenc (1796-1854), [Kossuth Lajos elnöki titkára volt]
Kossuth és a magyar emigratió török földön / Szőllősy Ferencz
Lipcse: [h. n.], 1870 – XIV, 240 p.
T
Török hadak Magyarországon 1526-1599 : Kortárs török történetírók naplórészletei
Thury József fordítását válogatta, jegyzeteit bővítette Kiss Gábor.
[Budapest]: Panoráma, 1984 – 237 [1] p. : ill. 40 p. melléklet
Török-magyarikori állam-okmánytár. I./ Szerk.: Szilády Áron – Szilágyi Sándor
Pest: 1868
Serie: Török-magyarkori történelmi emlékek. Első osztály: Okmánytár III. 39. Nr 31.
Török-magyarikori állam-okmánytár. II. / Szerk.: Szilády Áron – Szilágyi Sándor
Pest: 1869
Serie: Török-magyarkori történelmi emlékek. Első osztály: Okmánytár IV. 16. Nr 3.
Török menedékjogot kapott magyar emigránsok rövid életrajzi összefoglalója : Türkiye'de kendilerine siğinma hakki
taninan Macar mültecilerinin özyaşamlarindan özetler/ Hermann Róbert [et. al.]
Fordította: Yilmaz Gülen
Budapest: Magyar – Török Baráti Társaság, Rodostói Magyar Baráti Társaság, 2006 – 8l [3] p., XXXVI t. : ill. részben színes
ISBN 978-963-88547-1-1
A török orientáció a 17. századi magyar politikában :tudományos emlékülés, Vaja, 1983. március 25-26. /
[Szerk. biz.: Hársfalvi Péter, Iklódi László, Németh Péter.]
Vaja: Szabolcs-Szatmár Megyei Múzeum Igazgatóság, 1985 – 83 p.
ISBN 963-01-6375-6
TAKÁTS Sándor (1860-1932)
Rajzok a török világból / Takáts Sándor
Budapest: 1918
(3 kötet, IV. kötete Török hódolság korából címen 1928-ban jelent meg.)
TARCAI György
Török világ Budán / Tarcai György
Athenaeum, 1897?
TARIK Bugra
Állva akarok maradni : Requiem az 1956-os Budapestért / Tarik Bugra
Fordító: Tasnádi Edit
Budapest: Magyar-Török Baráti Társaság, 1991 – 110 p.
ISBN 963-04-1278-0
THALLÓCZY Lajos (1857-1916) – GYŐRY Tibor (1869-1938)
Thököly Imre betegsége / Thallóczy Lajos, Győry Tibor
A kórtörténeti adatok orvosi megbírálása
A kórtörténet adatos összeállítása 1678-1705
A kórtörténet adatos összeállítása 1678-1705
Budapest: Athenaeum, 1906 – 21 [3] p.
Thököly Imre (Erdély: fejedelem) (1657-1705)
Különlenyomat: Századok.
TARDY Lajos(1914-1990)
Régi magyar követjárások Keleten / Tardy Lajos
Budapest: Akadémia Kiadó, 1971 – 221 p., 6 t.
Serie: Kőrösi Csoma kiskönyvtár ; 11.
Verancsics Antal sztambuli követjelentései Grúziáról 1553-1557, 1567-1568 / Tardy Lajos
Budapest: Akadémia, 1973 – p. 91-105.
Verancsics Antal (1504-1573)
Különlenyomat: Századok.
Rabok, követek, kalmárok az oszmán birodalomról / [válogatta és a bevezetást írta Tardy Lajos]
[fordították: Boronkay Iván, Kenéz Győző, Tardy Lajos]
Budapest: Gondolat, 1977 – 452 p. : ill.
ISBN 963-280-269-1
Serie: Nemzeti könyvtár. Művelődéstörténet, ISSN 0200-1926
THÓT László 1878-1935)
A mohamedán jog alaptanai különös tekintettel a török törvényhozásra / Thót László
Budapest: Pátria, 1917 – VII, 331 p.
TÓTH Ferenc (1733-1793)
François baron de Tott emlékiratai a törökökről és a tatárokról/ ... a bev. tanulmányt írta, ... szerk. Tóth Ferenc (1967-); ... jegyzetekkel ell. Ivanics Mária (1950-)
Mémoires du baron de Tott sur les Turcs et les Tartares (magyar)
Szombathely: Vasi Szemle szerk., 2008 – 296 p. : ill.
ISBN 978-963-06-4388-7
TOTT, François de [magyar neve ; på ungerska: TÓTH, Ferenc] (1733-1793)
Strödda underrättelser om turkarne och tatarerne, samlade af baron Tott.
Mémoires du baron de Tott sur les Turcs et les Tartares (svenska : svéd)
[Fordító,köreműködő ; Översättare, medarbetare]:OLIN, Johan Henric, (1769-1824)
Upsala: Johan Fred. Edman, Kongl. Acad. boktryckare,1800 – [04], 356 p.
U
URHÁZY György / (1823-1873)
Keleti képek / Urházy György
Pest: Emich Gusztáv, 1854 – 214 p.
Ü
V
VAHOT Imre [Imrefi] (1820-1879)
A magyar menekültek Törökországban: ismeretlen adatok az 1849-ki emigratio történetéhez / egy szemtanú hiteles naplója után közli Imrefi
Pest: Heckenast, 1850 – VIII. 178 p., 1 térkép
Die Ungarischen Flüchtlinge in der Türkei : eine Zusammenstellung bisher unbekannter Daten zur Geschichte der Emigration 1849 / Imrefi
Übers., verm. Und bis auf die neuste Zeit fortgesetzt durch Vasfi [Mór (1818-189?)]
Leipzig: Herbig, 1851 – VIII, 274 p., 1 térkép.
VAJTA Ferenc (1914-?)
Istanbul kulisszái mögött: (naplójegyzetek) / Vajta Ferenc
Budapest: Stádium, 1942 – 212 p.
VÁRKONYI Ágnes, R. (1928-)
„Európa közös ügye” Rodostó nézőpontjából / R. Várkonyi Ágnes
Budapest: Magyar Nemzeti Múzeum, 2009 – 46 p. : ill., részben színes
ISBN 978-963-7061-74-5
VELICS Antal (1855-1915)
Török levelek a kismartoni levéltárból, 1607-1643 / Velics Antal
Budapest: Tört. Tár., 1885
Magyarországi török kincstári defterek 1543-1639.
Fordította Lászlófalvi Velics Antal ; Bev. és sajtó alá rendezte Kammerer Ernő (1856-1920).
Budapest: MTA Történelmi Bizottsága (Athenaeum Nyomda),1. köt., 1886 ; 2. köt. 1890
VERESS Sándor
A magyar emigráció a Keleten / Veress Sándor
Budapest: Atheneum, 1878 – 1. kötet: 346 p. ; 2. kötet: 451 p.
VÉRTESI Károly (1843-1917)
Konstantinápoly / Vértesi Károly
Budapest: Athenaeum Nyomda és Kiadó Rt., 1902 – 308 p.
VIRÁGH Ferenc (1922-2006)
Török hódoltság Gyula térségében / Virágh Ferenc
Békéscsaba: Békés Megyei Lapkiadó, 1960 – 103 p. : ill.
W
Z
ZACHAR József (1946-2009): Török támogatásra építő kuruc utóküzdelmek 1711-1739
p. 43-62.
In: "Rákóczi urunk... hadaival itten vagyunk" : [emlékülés] : [Szatmárnémeti, 1999] / szerk. Takács Péter. Debrecen: 2000 – 143 p.
ZS
Köszönjük a látogatást, kérjük nézzen vissza később is!
Ha tetszik honlapunk, ajánlja másoknak is!
Északi Magyar Archívum. Felelős szerkesztő: Szöllősi Antal.
Copyright © 2011 Szöllősi Antal, Ungerska arkivet (Északi Magyar Archívum).
All Rights Reserved.
Copyright © 2011 Szöllősi Antal, Ungerska arkivet (Északi Magyar Archívum).
All Rights Reserved.