MAGYAROK

1407285
Ma
Tegnap
A héten
Múlt héten
Ebben a hónapban
Múlt hónapban
Összesen
230
507
1300
1401528
12184
20029
1407285

Te IP-címed: 54.81.183.183
2018-05-23 12:46

Újságok

30 éves a Híradó

2011. november 21. hétfő, 20:23
Írta: Szöllősi Antal

 

 

Közösségünk szolgálatában

 

30 éves a Híradó

 

 

Harmincadik évét tölti 2011-ben a SMOSZ Híradója. Álljunk meg ismét egy kicsit – mint ahogyan azt a 25 éves évforduló kapcsán is megtettük* -, és tekintsünk vissza - mert érdemes és tanulságos! - az elmúlt harminc évre. Voltak gondok, nehézségek, de ezek ellenére a lap továbbra is rendszeresen megjelenik, évente négyszer, 2.000 példányban.

 

A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének 1974. február 16-án történt megalakulása után hamarosan szükségesnek mutatkozott Svédországban is egy központi, egyesületi folyóirat megjelentetése.

Az indulás nem ment olyan egyszerűen. Bár nem mindenki tartotta eleinte szükségesnek egy központi lap kiadását, az idő – és a tény, hogy a Híradó ma is élő és olvasott, belső használatra készülő sajtótermék - igazolta, hogy a svédországi magyar közösségnek szüksége volt és van egy országos folyóiratra.

Ilyen előzmények után a Híradó első száma 1981. januárjában jelent meg, négy oldalon, a SMOSZ levélpapírján. Neve/címe még nem volt. Az olvasó ebből megtudhatta, hogy:„Sajtó hiányában ez az első bátortalan kísérlet a magyarság szélesebb rétegeinek közvetlen bekapcsolására és tájékoztatására, s a továbbiakban is ebben a formában kísérelünk meg majd - évente négyszer – tevékenységünkről nagyvonalakban beszámolni”.

 

Egyesületi beszámolók

A SMOSZ-hoz tartózó egyesületek a Híradóban rendszeresen beszámolnak a helyi eseményekről. Így a különböző városokban élő magyarok figyelemmel kísérhetik egymás munkáját.

Az első három szám kimondottan csak egyesületi beszámolókat közölt; a későbbiekben egészen a 19-ik számig 50-80 %-ban voltak jelen a lapban helyi hírek, események. A 20-ik számtól napjainkig 20-50 % volt az egyesületi tudósítások részaránya. Ennek az ingadozásnak több oka is volt. A lap történetében volt ugyanis olyan időszak, amikor nagyon fontos volt a tájékoztatás a svéd politikai menedékjogról és a svéd bevándorlási törvényekről - így időnként kevesebb hely jutott az egyesületi híreknek. Voltak olyan egyesületek is, amelyeknek léte alig két-három ember munkájának volt köszönhető. Lehetséges, hogy az ilyen egyesületekben a napi gondok, teendők miatt már nem jutott idő beszámolók megírására is. Ezt mutatja az elmúlt harminc év alatt megszűnt magyar egyesületek sorsa is.

Nem titok, hogy a mindenkori szerkesztő(k) munkáját sokban segítik azok az egyesületi vezetők, tudósítók, akik időben beküldik híreiket. Az egyesületi közleményekből megismerjük egymás örömét, gondját, és így együtt tudunk örülni vagy búsulni minden egyesületi életet élő svédországi magyarral. Az egyesületi tudósítások mellett a lap bemutatta a SMOSZ vezetőségi tagokat; néhány éve bővebben foglalkozik a jubiláló egyesületekkel, minden számban kiemelten foglalkozik a 34 egyesület valamelyikével, továbbá egyesületi vezetőket és nevesebb svédországi magyarokat is bemutat.

Nemzeti ünnepeinkről, jenentős évfordulóinkról szintén rendszeresen olvashatunk a lapban.

 

Anyanyelv és ifjúság

A Södertäljei Magyar Egyesület már az első pár számban tájékoztatott a gyermekek anyanyelvi oktatásáról. Az Országos Szövetség Iskolabizottságának munkájáról már a 7. számtól rendszeresen olvashatunk. Lőrincze Lajos látogatása alkalmából Rezsőfi Alajos Magyar anyanyelvi oktatás Svédországban címmel több oldalas tanulmányt közölt a 11. számban. A svédországi magyar anyanyelvoktatás kérdését (mind az iskolarendszer által biztosítottat, mind az önerőből kialakítottat) a Híradó mindig napirenden tartotta és tartja. Az „Iskolabizottság hírei”, majd az „Anyanyelvápolás” és ma az „Őrszavak” rovatban olvashatunk az itt élő magyar fiatalok anyanyelvi oktatásáról, gondjairól és lehetőségeiről.

A 3. számtól a Södertäljei Magyar Egyesület rendszeresen közölt gyermekverseket egyesületi oldalán, amely később – sajnos – megszűnt. Örömömre szolgál, hogy a 111. számtól új és a kisebbeknek is szánt „Gyermekoldal” rovat jelenik meg Tóth Ildikó összeállításában.

Kell ez a rovat is, úgyanúgy, mint a sportoldal. A svédországi magyar egyesületi sportról az első számokban szintén a Södertäljei Magyar Egyesület számolt be, majd ezt követte Ljungby. A „Sport” rovatban visszaemlékezést olvashattunk a magyar futball hőskorából, s remélem, a jövőben ez a rovat is inkább „svédországi” lesz. Sok itt született magyar fiatal sportol, és sokuk komoly eredményeket ért el. Jó lenne, ha a szülők, barátok vagy egyesületek erről időnként tájékoztatnák a szerkesztőséget!

 

Irodalom

A Híradó rendszertelenül bár, de közölt verseket, általában az alkalomnak megfelelőeket (húsvéti, karácsonyi témájúakat, néha a hazafiasakat). A 35. (1989 december) számtól a 49. (1993. június) számmal bezárólag (13 alkalommal) irodalmi és művészeti mellékleteként 4 oldalon megjelent az Olvasólámpa. A melléklet magyar (de nem skandináviai) irodalommal és művészettel foglalkozott, és Banner Zoltán irodalomtörténész szerkesztette.

Az itt élő magyar szerzők, írók bemutatásának egyik szép példája volt a Híradó 2003. decemberében kiadott irodalmi melléklete (amely a SMOSZ által kezdeményezett skandináv írótalálkozó eredménye volt).

A Közérzetünk évszakai címmel megjelent melléklet szerzői: Gergely Tamás, Lipcsey Emőke, Neufeld Róbert, Sall László, Sulyok Vince, Szabó Zoltán, Szente Imre, Tar Károly, Telegdi Magda, Tölgyessy B. Zoltán, Újvári Tünde és Veress Zoltán voltak.

A Recenzió rovat rendszeresen közöl könyvszemlét és kritikát.

A 37. számtól a lap előállítása számítógépen történik. A 79. számtól új köntösben, nyomtatva, és fekete-fehér fotókkal jelenik meg a Híradó. Jelentkeznek a fiatalabb cikkírók is: Bozóky Lili, Burda Andrea, Daróczy Szabolcs, Kádár Dóri, Harmath László, Jánosi-Lindroos Caroline, Kecskés Andrea, Kovács Szilvia, Molnár Tímea, Mokos Ádám, Molnár Tímea, Niman Andrea, Pap Veronika, Réger Zsófia, Sántha Hanga, Sebestyén Indira, Szilágyi Zsolt és Végh Norbert. Ki az egyesületéről számolt be, ki önálló írással jelentkezett.

 

Kisebbség és a demokratikus ellenzék

Jakabffy Ernő a Híradó 1989 decemberi számában így tekint vissza a lap első tíz évére: „...sok olyan dolog történt, amelyekről szólnunk kellett: a csírázó magyar szabadság lakiteleki szerveződéséről, az erdélyi magyarság üldöztetéséről, a 86-88-as évek magyarországi és erdélyi menekülthullámairól,  a svédországi menekülttáborok helyzetéről, a menekülteket támogató munkacsoport megalakulásáról és munkájáról, tüntetésekről, gyűjtésekről és ezek bekapcsolásáról a nyugati emigráció közös akcióiba, a magyarországi ellenzéki erők előretöréséről; a MDF, SZETA, SZDSZ, FIDESZ stb szerepéről ...”

A Híradó már 1984-ben, a 12. számában felhívással fordult a svédországi magyarsághoz, hogy tiltakozzanak Visky Árpád, Borbély Ernő és Búzás László bebörtönzése ellen. Ez a szám közli Szőcs Géza üzenetét is. A lap rendszeresen beszámol a magyarországi demokratikus ellenzékről. Erdélyi hírek is helyet kapnak, majd Segítsük Erdélyt! címmel az akkori szerkesztők rovatot indítanak. Menekültek tömeges érkezésével a lap rendszeresen tájékoztatott a svédországi átmeneti táborokban élő magyarokról. A Híradó beszámolt arról is, hogy megalakult a SMOSZ keretén belül működő Menekülteket Támogató Csoport, közölte ennek beszámolóit a svéd menekülttáborokról és statisztikai adatokkal is szolgált a svédországi menekültekről. 1990 után nem hittük volna, hogy a magyarság megpróbáltatásai tovább folytatódnak. Az 1993-as, 49. számában a lap Svédország és a jugoszláviai menekültek címmel az újabb menekülthullámról tudósít: „...A Magyarok Világszövetségének megbízásából Jakabffy Ernő levélben érdeklődött a bevándorlási ügyek intézésével is megbízott művelődési miniszternél a volt Jugoszláviából idemenekült hadköteles fiatalok menedékjogát illetően. Birgit Friggebo óvatos és a probléma lényegét nem különösebben érintő választ...” küldött, amelyet a Híradó is közölt.

 

A Híradó rendszeresen beszámolt a Kárpát-medencében kisebbségben élő magyarokról.

A rendszerváltozás után megindulnak az első segélyszállítmányok. A Híradó tudósításaiból tudjuk, hogy nemcsak az itt élő magyarok, hanem svéd személyek és szervezetek is küldtek segélyt a történelmi Magyarország területére. Természeti – vagy mint legutóbb: környezeti - katasztrófa esetén a SMOSZ azonnal gyűjtést hirdet meg a lapban a kárpát-medencei magyarság megsegítésére. Az adakozók nevét a lap rendszeresen közli (a Duna-televízió támogatóit is).

A fényképekkel gazdagon illusztrált Híradó a nagyobb magyar évfordulókról is rendszeresen megemlékezik.

AMűvelődésrovat egyik sorozatában a lap bemutatta az elcsatolt területek magyar kulturális központjait és régióit. Másik sorozata a svédországi magyar bevándorlás fejezeteit térképezte fel. A Képzőművészet és a Portré rovatokban Svédországban élő magyar képzőművészeket és nevesebb személyeket ismerhetnek meg az olvasók. A Vendégeink lesznek és a Vendégeink voltak rovat tájékoztat a meghívott előadókról, illetve a központi rendezvényekről. Néhány éve Magyarország svédországi nagykövetségének is saját rovata van a Híradóban, amelyben közérdekű információkat közölnek, mint például a szavazással, vagy a kettős állampolgársággal kapcsolatos tudnivalók.

 

Mint érdekesség megjegyezendő, hogy a Híradó évfolyamainak számlálásába hiba csúszott 1997-ben, amikor mint 16. évfolyam jelent meg, nem mint a soron következő 17. Ettől kezdve tehát minden megjelent évfolyam a valós számnál egyel kisebbet mutat. Az idei, 2011-es év tehát a Híradónak tulajdonképpeni XXXI. évfolyama...

 

A lap küllemében és tartalmában az évek folyamán fokozatosan fejlődött, és a svédországi magyarok olyan központi lapjává nőtte ki magát, amely méltó az itt zajló gazdag és tartalmas magyar egyesületi élethez. Hála ezért a Híradó mindenkori szerkesztőinek és munkatársainak. Az elmúlt években a Híradó főszerkesztői voltak: Lázár Oszkár, Ujvári Tünde, Sántha Ferenc. Munkájukat szerkesztők egész sora segítette: Vajna Julianna, Kalocsi Margit, Kalocsi Gyöngyi, Szente Imre, Szentkirályi Csaga, Sall László, Tóth Ildikó, Kádár Dóri, Kecskés Andrea, Sántha Judit.

A lapnak 2008-tól internetes változata is van, amelyet Bitay Zsolt gondoskodásából a SMOSZ honlapján lehet böngészni.

Harminc év egy ember életében sem kis idő, ám egy nyugaton kiadott újság esetében inkább matuzsálemi kornak számít. A magyar emigrációban kevés lap élt meg harminc évet, vagy ennél többet. 1956-os, vagy az 1945-ös emigránsok által kiadott régebbi újságok száma ma már talán a tízet sem éri el világszerte. Ezért vagyunk büszkék az itt élő magyarok lapjára, a mi harmincéves Híradónkra!

 

Szöllősi Antal

 

*Lásd még a Híradó, XXV. évf. 100. szám, 2006. júnus – 11-13. oldalak

 

Megjelent: Híradó (Stockholm), XXIX évf., 120. szám., 2011. június – 3-4. oldal

 

 

   

Híradó: századik szám

2011. november 21. hétfő, 21:44
Írta: Szöllősi Antal

 

Szöllősi Antal

                                                                                                                                                                                                           

 

A SZÁZADIK SZÁM

 

1981 – 2006

 

 

          Minden egyesület, közösség életében szükség van arra, hogy annak tagságát valamilyen formában tájékoztassa; meghívók, beszámolók formájában. Az emigrációban, ha egy városban, országban több egyesület működik, akkor hasznos és célszerű egy közös kiadványban tájékoztatni azok tagságát.

          Így a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének (SMOSZ) megalakulása után (1974. február 16.) szükségesnek látszott Svédországban is egy központi folyóírat megjelentetése. 

          Azonban ez csak 1980. március 1-én megtartott évi közgyűlésen Ásvány-Pakrócz Endre (1924-1992), a Délsvédországi Magyar Egyesület (Malmö) elnöke „megemlítette egy svédországi magyar újság kiadásának”(1) fontoságát. Értesülése szerint az Állami Bevándorlási Hivatal  (Statens Invandrarverk) komoly anyagi támogatást ad a bevándorlók által kiadott lap(ok)ra, ha azt az Országos Szövetség adná ki. Mivel a pontos feltételeket és az anyagi támogatás összegét nem tudta senki ezért a közgyűlést Szöllősi Antalt bizta meg, hogy tájékozódjon a feltételekről. A közgyűlésen elhatározták, hogy következő közgyűlésig a SMOSZ vezetősége dolgozza ki egy központi magyar újság „program”-ját.

1980. október 25.-i vezetőségi gyűlésen a vezetőség leszögezi, hogy fontosnak tart „egy információs lap kiadását”. Rezsőfi Alajos (1918-1997) javasolta, hogy a már meglévő Magyar Ház Híradóját bővítsék ki a az Országos Szövetség vidéki tagegyesületeinek bevonásával. Így ez az új lap „egyben kellő információ lenne a szórvány magyarság számára is”(2).

          1981. február 12-én Ásvány-Pakrócz Endre levelet intézett a SMOSZ vezetőségi tagjaihoz, amelyben javasolja, hogy „az újságot  a helyi egyesületek szerkesztik... ... A munkatársak összehívása a feladatok összehangolása végett elengedhetetlen,.. ...Szente Imrét és Szöllősi Antal főszerkesztőket javaslom. Az újság kiadási költségei az OSZ-re hárulnak”(3). Javasolta még, hogy a svéd személyekkel készített riportot svédül hozza a lap és „az illető egy példányt kapna, amelyben a szöveg hitelességét ellenőrizheti”(4).

1981. március 7.-i évi közgyűlésen a jelen lévők „elfogadták a vezetőség javaslatát, hogy a Magyar Ház Híradója mellett az Országos Szövetség tájékoztatóját is évente négyszer”(5) adják ki.

          Ilyen előzmények után a Híradó első száma 4 oldalon 1981. januárjában jelent meg a SMOSZ levélpapírján név nélkül, amelyből megtudjuk, hogy „Sajtó hiányában, ez az első bátortalan kisérlet a magyarság szélesebb rétegeinek közvetlen bekapcsolására és tájékoztatására, s a továbbiakban is ebben a formában kisérelünk meg majd, - évente négyszer – tevékenységünkről nagy vonalakban beszámolni”.

          Az első számban a SMOSZ bemutatkozásán kívül a Helsingborgi Magyar Egyesület (1979-1982), a Södertäljei Magyar Egyesület és a Göteborgi Magyar Egyesület beszámolója volt olvasható.

          A harmadik szám már „A Svédországi Magyarok Országos Híradója” néven jelenik meg, de a beszámolókon kívül már egy gyermek verset is közöl. A kilencedik számban (1993. május) a szokásos egyesületi hírek mellett hírt ad Illyés Gyula haláláról is.  

Az ezt követő számokban az egyesületi hírek mellett a Bevándorlási Hivatal tájékoztatóiból szemelvények jelentek meg és néha egy-egy vers.

1-10. számig egyoldalon másolva jelent meg a Híradó, majd a 11. számtól mindkét oldalát kihasználták a lapoknak. Így a postaköltség kevesebb lett, s az egyesületek közlési lehetősége nagyobb lett. A 19. számtól egy darabig rendszeresen közölte a Svédországi Magyar Protestáns Gyülekezet istentiszteleti naptárát és a Svédországi Magyar Katolikus Lelkészség mise-naptárát is. A 19. számban megjelenik az első hírdetés is. A 20. sz.-tól megjelennek az egyesületi beszámolók mellett egyébb beszámolók, hírek is más lapok cikkeiből ollózva és azt fénymásolatban közölte a Híradó. 1986. februári száma beszámol a magyar demokratikus ellenzék felhívásáról, amelyet az Európai Kulturális Fórumhoz intézett és közli az Erdélyi Magyar Hírügynökség jelentéseit. Mind és mind több híreket közöl a román terrorról és hazai ellenzékről. A 25. (1987. május) számban közli a lap Jakabffy Ernő a SMOSZ elnökének Kádár Jánoshoz intézett levelét, amelyben kéri, hogy „a Magyar Kormány hivatalosan és nyíltan tegyen lépéseket magyar kisebbségeink javára... ...hasson oda, hogy az 1956-os forradalom áldozatainak sírjait – beleértve Nagy Imre és társaiét is – hozzák rendbe és tartsák emberi halottaknak kijáró tiszteletben!”

          A 32-33. (1989 december) szám irodalmi és művészeti mellékleteként 4 oldalon jelenik meg az  Olvasólámpa. Az irodalmi mellékletet az Erdélyből Békéscsabára átköltözött Banner Zoltán szerkesztette a 49. (1993. június) számig.

          A 37. (1990. május) számtól javul a lap minősége. A számítógépen való lap elkészítése szebb külsőt ad az újsának. A 38. és a 39. szám új néven A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének Híradója címmel jelenik meg. A 40. (1991. március) számtól már egyszerűbb és rövidebb Híradó néven adják ki. A lap ekkor közli, hogy a felelős szerkesztő, Jakabbffy Ernő, de a lap tévesen a Magyar Ház Híradójának a ISSN számát használja. Az 52. (1994. április) a lap felelős kiadója, Bihari Szabolcs és a műszaki szerkesztő, Lázár Oszkár lett, de már az 53. számtól mint szerkesztő szerepel a 78.-ik számig. Az újabb egyesületeknek a SMOSZ-hoz való csatlakozása után a lap szerkesztése több és több munkát adhatott a szerkesztőnek és Lázár Oszkár a lap összeállításán kívül még más SMOSZ munkában is részt vett, talán ezért nem tudta tovább vállalni a Híradó szerkesztését. Mindenki sajnálattal vette tudomásul Lázár Oszkár döntését és így itt volt a lehetőség, hogy egy fiatalt kérjenek meg erre a szép, de nem könnyű feladatra.

          A SMOSZ 2001. évi közgyülésének határozata értelmében a 79. számtól Újvári Tünde vette át a Híradó szerkesztését, de Veress Zoltán javaslatára egy szerkesztő bizottságot hoztak létre, hogy az új szerkesztő munkáját ezzel is megkönnyítsék. A szerkesztő bizottság tagjai voltak: Bihari Szabolcs (felelős kiadó), Dugántsy Mária, Kalocsi Margit, Kormos László, Lázár Oszkár, Újvári Tünde (szerkesztő) és Veress Zoltán. A Híradó szerkesztő bizottsága csak 88 v. 89-es számig szerepelt a lapban, de gyakorlatban az Újvári Tünde szerkesztésében szépült és javult minden megjelent száma után.

          Ennek egyik szép példája a Híradó 2003. decemberében kiadott irodalmi melléklete. Közérzetünk évszakai címmel megjelent melléklet szerzői: Gergely Tamás, Lipcsey Emőke, Neufeld Róbert, Sall László, Sulyok Vince, Szabó Zoltán, Szente Imre, Tar Károly, Telegdi Magda, Tölgyessy B. Zoltán, Újvári Tünde és Veress Zoltán voltak. Hiányoltam a mellékletből legalább pár sorban a szerzők bemutatását, akik Sulyok Vince (Norvégia) kivételével mindannyian Svédországban élő „svédmagyarok”.

          A világos sárga papírra nyomott Híradó egyszerűen csak „sárga újság”-nak nevezte mindenki.

          A fehér alapon való „színváltás, megjelenés azonban a 79. számtól nem csak új tartalmat és külsőt adott a folyóíratnak szerkesztője, Újvári Tünde, hanem két színnyomással és bőven fekete-fehér képekkel illusztrálta a cikkeket.

          2005 tavaszán századik számával a Magyar Ház Híradója (1979-2005) – sajnos – megszünt, illetve beolvadt az Országos Szövetség Híradójába. Így 2005 nyarától a lap szerkesztőjére még több munka hárult.

          Azonban még egy kis egyesületi lap szerkesztése sem könnyű, még akkor sem, ha azt bármilyen őszinte magyarság tudattal készíti is azt szerkesztője. Tudom, hogy sok embernek nehéz ezt megérteni, hogy Svédországban vannak emberek (és remélem jövőben is lesznek), akik ingyen, minden ellenszolgáltatás nélkül működtetik egyesületeiket és adják ki, szerkesztik azok lapjait. A Híradó nem egy kis egyesület lapja, hanem a SMOSZ majdnem hatezret számláló tagságának igen színvonalas folyóírata. A Híradó szerkesztőjének az egyesületi tudósítók mellett szüksége lett egy társszerkesztőre. Ezért a SMOSZ vezetőségének kérésére 2005-ben a folyóírat szerkesztésébe bekapcsolódott Sall László, mint szerkesztő és Újvári Tünde főszerkesztőként folytatja tovább munkáját. Reméljük, hogy lapunk, a Híradó ennek a két kitünő embernek áldozatos munkájával még jobb és jobb lesz.

          Köszönjük a lap első szerkesztőinek, dr. Rezsöfi Alajosnak, Jakabffy Ernőnek, Lázár Oszkárnak, a felelős kiadónak, Bihari Szabolcsnak és köszönet a lap „tudósítóinak” és a szerkesztőinek Újvári Tündének és Sall Lászlónak, hogy lapunk a századik számot megérte. Köszönjük.

 

 

Jegyzet

 

1          Jegyzőkönyv. Svédországi Magyarok Országos Szövetségének évi közgyűlése,

             1980. március 1. – p. 3

 

2          Jegyzőkönyv. Svédországi Magyarok Országos Szövetségén vezetoségi gyűlése,

             1980. október 25. – p. 2.

 

3          Javaslat. Ásvány-Pakrócz Endre (1924-1992) hat oldalas levele a SMOSZ vezetőségi tagjaihoz.

             1981. február 12.

 

4          Ásvány-Pakrócz Endre levele, 1981. február 12.

 

5          Jegyzőkönyv. Svédországi Magyarok Országos Szövetségének évi közgyűlése,

             1981. március 7. – p. 2

 

Megjelent: HÍRADÓ (Stockholm), 25. évf., 2006. június, 100. szám  – p.  11, 13.

 

  

Magyar Hírek, 1948-1975 : svédországi magyar folyóiratok

2011. december 08. csütörtök, 19:50
Írta: Szöllősi Antal

 

Szöllősi Antal

 

Svédországi magyar folyóíratok

 

MAGYAR HÍREK

 

A svédországi magyarok katolikusok lapja

Göteborg

 

 

Stockholm, majd Göteborg, 1948. január - 1975. április 15.

A leghosszabb életű svédországi magyar újság, mint "a svédországi magyarok lapja" alcímmel jelent meg.

Első száma Stockhomban 1948. januárjában, utolsó számát 1975. április 15-én adták ki Göteborgban. A lapot dr. Gáspár Pál katolikus lelkész szerkesztette és adta ki. A az utolsó száma a Göteborgi Szent István Magyar Missziós Tanács kiadásában és Justh Károly és Polgáry Sándor szerkesztésében jelent meg.

Rendszeresen havonta, esetenként összevonva kettős számként jelent meg.  

 

ALCÍM VÁLTOZATAI


A svédországi magyarok lapja, 1948-

A svédországi kat.[olikus] magyarok lapja, 1948. szeptember -

A svédországi katolikus magyarok lapja, 1948. október -

A svédországi magyarok lapja, 1949. április -

A svédországi katolikus magyarok lapja, 1949. október -

  

 

1. ÉVFOLYAM                                


1948. január                        19 oldal        

           február                       17 oldal

           március                     16, +1 illusztrált első oldal

           április                         15, +1 ilusztrált első oldal, 1 térkép mellékltet

           május                         18, +1 illusztrált első oldal

           június                          14, +1 illusztrált első oldal

           július                           18 oldal

           augusztus                 14 oldal

           szeptember              18 oldal

           október                      18 oldal

           november                  15 oldal

           december                  11 oldal         [2. oldal üres!] 

 

 

1. évfolyam      [1. szám]        1948. január                             19 oldal  

¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤ 

A S[v]édországi Magyarok Lapja. Stockholm

Boldogasszony éve. 

 

Tartalom

1                    Miért kell ez az újság?

1                    Mit kell tudnunk a vasárnapi misehallgatásról?

1                    Mit kell tudnunk a böjtölésről?

2                    Naptár 1948-ra, január

2                    Reggeli imádság

3                    Február

3                    Gyerekek. Tanuljátok meg és mondjátok el minden nap

4                    Boldogasszonyév

5                    Hírek. Szentmise Värmlandban.

5-6                Keresztelő.

6                    Karácsonyi mise Tomelillában.

6                    Karácsony másnapján

6                    Születések

6                    Katekizmus lesz kapható

7                    A svéd püspök jubileuma [Johannes Erik Müller]              

7                    Hol lehet szentolvasót rendelni?

7                    Mesekönyvek

8                    Vasárnapi szentleckék és evangéliumok

8-9                 Január 25-én, hetvenedvasárnapon

9                    A mai evangélium

10-11            Február 1. Hatvanadvasárnap

12                  Február 2. Gyertyaszentelő. Boldogasszony

13                  (Lehet élelmiszer-csomagot küldeni Magyarországba?)

14-15            Üzenetek

16                  A svédországi katolikus plébániák jegyzéke

16-17            Ki hol lakik?

18                  Förklaring

18                  Szülők figyelmébe

18-19            Szállást kérek

19                  Till de svenska arbetsgivarna

 

 

1. évfolyam      2. szám           1948. február                           17 oldal        

¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤ 

A Svédországi Magyarok Lapja. Stockholm

Boldogasszony éve.

 

Tartalom

21                  Miért jelent meg az újságunk megkésve?

21                  Hogyan küldjünk pénzt

21                  Címváltozás.

21                  Szentmise közvetítés a rádióban.

22                  Február 8. Ötvenedvasárnap.

22                  Az evangélium.

23                  Hamvazószerdán, február 11-én

24                  Február 15-én, böjt 1. vasárnapján.

25                  Február 22-én, böjt 2. vasárnapján.

25                  Február 29-én, böjt 3. vasárnapján.

27                  március 7-én, böjt 4. vasárnapján.

28                  A mi csodálatos kenyerünk az oltáriszentség.

29                  Hírek.

30                  Magyar árvízkárosultak ügyében.

31                  Kedves Híveim!

33                  Leveles láda.

36                  Így kell pé[n]z feladni a Magyar Híreknek.

 

 

1. évfolyam       3. szám          1948. március                                           16 oldal

¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤

A Svédországi Magyarok Lapja. Stockholm

Boldogasszony éve.

 

Tartalom

[1]                  [nyomtatott, illusztrált első oldal.]

[2]                  [üres oldal]

[41]                A feltámadási körmenet.

42                  A mi újságunk.

42                  Hogyan kell keresztelni halál veszedelem idején?

42                  Egy szocialista író a vallásról nyilatkozik.

43                  Feketevasárnap, március 14.

44                  Rákóczi imája.

45                  Nagypénteken, március 26-án.

46                  Húsvétvasárrnap, március 28.

48                  Bibliára szomjas a világ.

49                  Benke János: Hiszünk az Istenben. Egy svédországi magyar levele.

50                  Kérjük a magyar rádiót. Egy másik levél.

50                  Hazai Hírek.

53                  A svéd katolikusok adománya a magyaroknak.

53                  Mesekönyv felnőtteknek.

54                  Adományok a magyar árvízkárosultaknak.

54                  Száz év előtt történt.

54                  Ez már nem 100 év előtt történt.

54                  Százéves a Szent István Társulat.

55                  Fejtörő.

55                  Üzenetek.

56                  Ki, hol lakik?

         

 

1. évfolyam       4. szám          1948. március                                          16 oldal

¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤

A Svédországi Magyarok Lapja. Stockholm

Boldogasszony éve.

 

Tartalom

[1]                 [nyomtatott, illusztrált első oldal.]

[2]                 [üres oldal]

[3]                 Naptár, 1948 áprilisára.

[3]                 Imádkozzunk az egyházért.

[4]                 Fehérvasárnap, április 4.

[5]                 Húsvét után 2. vasárnap, április 11.

[6]                 Imádkozzunk a papokért.

[7]                 Húsvét után 3. vasárnap, április 18.

[7]                 Az evangelium (Ján. 10, 11-16).

[7]                 Húsvét után 4. vasárnap. április 25.

[8]                 Az evangelium (Ján. 16, 5-14).

[8]                 Húsvét után 5. vasárnap. május 2.

[8]                 Az evangelium (Ján. 16, 23-30).

[9]                 Fontos.

[9]                 Hazai Hírek.

[9]                 Magyar disznótor a messze Svédországban.

[10]               Felsőtárkány.

[11]               Mezőkövesd.

[11]               Gyermekem iránt.

[12]               Svédországi hírek

[12]               A svéd posta

[13]               Szomorú hír...

[13]               Keresztelések

[13]               Temetés.

[13]               A svéd király...

[14]               A koppenhágai magyarok...

[14]               Az egyházűldözők vége.

[15]               Egy hitetlen megtérése.

[15]               Egy kommunista megtérése.

[15]               Az árvízkárosultak.

[15]               Az idei májusi ájtatosság.

[16]               Fejtörő.

[16]               Üzenetek.

[17]               A megrendelhető magyar könyvek jegyzéke.

Melléklet: Katolska kyrkan i Sverige (térképpel). [1-2] oldal

 

 

Az oldal feltöltése folyamatos és szerkesztés alatt áll.  

 

 

 

 

 

Magyar Archívum, 1979-1980 : svédországi magyar folyóiratok

2012. június 11. hétfő, 18:23
Írta: Véghváry Lóránt

 

VÉGHVÁRY LÓRÁNT 

 

MAGYAR ARCHÍVUM

 

 

Emigráns-történeti és archívumi folyóírat

 

 

Új folyóirat indult Svédországban fenti cím alatt. A szerkesztőség „köszöntő szavait” idézzük az alábbiakban:

„Régen készülnek már a Nyugaton élő magyar történészek, hogy létrehozzanak egy központi emigráns magyar archívumot, ahol összegyűjtsék, s megőrizzék a Nyugaton lévő magyar, vagy magyar vonatkozású emlékeket. Igaz, van a magyarságnak itt-ott olyan intézménye, ahol folyik bizonyos anyag és adatgyűjtés, de ma még nincs egy központi magyar emigráns archívum. Az emigrációval történetével foglalkozó méginkább érzi ennek hiányát. – Látja, hogy a II. Világháború alatt és után Magyarországról kikerült anyag, valamint a már megszünt egyesületek, lapok irattárai, – napról-napra – hogyan pusztulnak, tünnek nyomtalanul el. Ezért szeretnénk lapunkkal szorgalmazni, előmozdítani, egy központi magyar emigráns archívum mielőbbi létrehozzását.       

Egy központi magyar emigráns archívum mielőbbi létrehozásának igénye szülte a nyugaton élő magyar közönséghez forduló emigráns-történeti és archívumi folyóírat eszméjét, s ennek a szem előtt tartása vezeti a szerkesztőt, a munkatársakat is.”

Megjelent: Magyar Élet (Torontó, Kanada), 1980. január ; 19. szám ; 5 oldal.

 

 

Eddig csak két száma jelent meg ennek a folyóiratnak. Tervek szerint évente 2-4 száma jelent volna meg. Ennek a Emigráns-történeti és archívumi folyóírat-nak eddig – sajnos – csak két száma jelent meg az Északi Magyar Archívum kiadásában. Felelős kiadója és szerkesztője, Szöllősi Antal volt. 

 

A megjelent számok

 

1. szám         1979. október                    12 oldal         300 példány          A4

1 oldal           Köszöntjük az olvasót, ...

2 oldal           Szöllősi Antal: Pár sorban

3 oldal           Péter László (Johannesburg): Magyar érték Afrikában

5 oldal           dr. Pál Endre: A Moldvában élt magyar orvosokról

6 oldal           Ungerska arkivet : Északi Magyar Archívum

7 oldal           Az Északi Magyar Archívum tervezett kiadványai

8 oldal           Magyar Intézet, München

9 oldal           Hány magyar él az USA-ban?

10 oldal         Vass Henrik: Az egyesületi történetírás műfaji, módszertani kérdései

11 oldal         Szöllősi Antal: Bibliográfia. A magyar emigráció történtéről szóló művek

12 oldal         Lexikon

 

2. szám         1980. április                 8 oldal           300 példány              A4

1 oldal           Sürgető munka

2 oldal           Kock István SJ. (Taiwan): Formózai magyar jezsuiták

3 oldal           Berckalhy István (Ausztrália): Dél-ausztráliai Magyar Egyesületek Szövetsége

6 oldal           Reményi Antal – Morvay Péter – Szöllősi Antal: Feladataink

6 oldal           dr. Marek János: Emigráns-történelmi és arhíválási munka

7 oldal           Szöllősi Antal: Bibliográfia. A magyar emigráció történtéről szóló művek

8 oldal           Lexikon 

 

 

Köszönjük a látogatást, kérjük nézzen vissza később is!

 

 

Katolikus Értesítő, 1958-1966 : svédországi magyar folyóiratok

2012. május 04. péntek, 11:30
Írta: Szöllősi Antal

 

 

SZÖLLŐSI  ANTAL 

 

KATOLIKUS  ÉRTESÍTŐ

 

Skandináviai magyar katolikusok havi értesítője

Stockholm: 1958 - 1966. szeptember [1967?]

 

 

 

Előbb mint a Stockholmi Katolikus Lelkészség havi értesítőjeként,  majd mint a Stockholmi Lelkészség, a Malmöi Egyházközség, a Dániai Lelkészség havi értesítője; majd mint Skandináviai magyar katolikus értesítő és végül Skandináviai katolikus magyarok lapjaként jelent meg.

 

A lap kiadója a Stockholmi Magyar Katolikus Lelkészség, majd később a Malmöi Magyar Katolikus Egyházközség és a Dániai Magyar Katolikus Lelkészség is és végül újból a Stockholmi Magyar Katolikus Lelkészség.

 

Első száma (I.-II. évf. 1. szám., 1958. december - 1959. január) 1958 december 1-én jelent meg. Az első, második, harmadik számok név és fejléc nélkül jelentek meg. A negyedik számtól (1959. április 1.) Katolikus Értesítő néven jelenik meg és illusztrált fejléccel. Megjelenése alatt sokfajta alcímet használt. Általában 20-22 oldalon, 210x297 mm-es nagyságban adták ki 900 példányban (1959. 10. szám)  

 

A lap szerkesztői: Szőke János kat. lelk. 1958 - 1965. októberi számáig, Gombos Mihály kat. lelk. 1965. november - 1966. szeptember számáig, Solymár János jezsuita atya 1966. okt/nov. számától 1967. jan. (vagy ápr.) számáig szerkesztette.

1967. áprilisától a belga, dán, holland, luxemburgi, norvégiai és a svédországi magyar katolikus lelkészek közös szerkesztésében és kiadásában Új Értesítő címmel jelent meg, amely 1967. júniusától Isten Népe – Új Értesítő néven adták ki.

 

Főbb rovatai

Cserkész hírek, Gyermek melléklet, Hittan ismeretek, Ifjúsági melléklet, Innen-onnan, Katolikus élet, Közlemények, Magyar egyházi hírek, Magyar hírek, Magyar iskola, Magyarországi Hírek, A malmöi lelkész hírei, Miserend, A norvégiai magyar lelkészek hírei, A stockholmi lelkész hírei, Stockholmi és malmöi miserend.

 

Szerkesztői

P. Szőke János S.D.B. (I. évf. l. sz.-tól, VIII. évf. 1965. októberi számáig)

P. Gombos Mihály S.D.B. (VIII. évf. novemberi számától, IX. évf. szeptemberi számáig)

P. Solymár János S.J. (IX. évf. október-november-i számától megszünésig).

A szerkesztésben közreműködtek még: P. Horváth Kálmán S.J. (1961. november 1. - ); P. Solt Jenő (1961. november 1. -).

 

Főbb szerzői

Bányai Zoltán, Csokits János, Dékány Károly, Fenyő , Horváth Kálmán, Ijjas Antal, Jákli István, Jaszovszky József, Kannás Alajos, Közi Horváth József, Kulcsár Béla, Lökkös Anta, Mentes Mihály, Sárkány György, Sinkó F., Schütz Antal, Solt Jenő, Szalóky István, Szőke János, Terencsényi Ágoston, Tóth Dénes, Török Dezső, Varga László, Vecsey József, Zarkóczy Ferenc, Zimmermann József.

 

Ez a szócikk szerkeztés alatt!  Az oldalon található információk még nem végleges jellegűek.

 

 

Az oldal folyamatos feltöltés, szerkesztés alatt áll  . . .szíves türelmét, megértését kérjük!

 

Köszönjük a látogatást, kérjük nézzen vissza később is!

 

 

Északi Magyar Archívum. Felelős szerkesztő: Szöllősi Antal.
Copyright © 2011 Szöllősi Antal, Ungerska arkivet (Északi Magyar Archívum).
All Rights Reserved.