1462076
Ma
Tegnap
A héten
Múlt héten
Ebben a hónapban
Múlt hónapban
Összesen
87
400
2464
1457835
7942
13244
1462076

Te IP-címed: 54.161.71.87
2018-09-23 02:41

Mexikó

Magyar levél Mexikóból

2012. január 08. vasárnap, 18:05
Írta: Bánó Jenő

 

 

MAGYAR LEVÉL MEXIKÓBÓL

 

Plurna de Hidalgó (Kafetal Aleanza telep) 1889. szept. 22.

 

 

Végre 14 napi lovaglás után megérkeztem Carlos Hallá fél-honfitársam kávételepére, hogy nemsokára én is felütve sátorfámat, elkezdjem a kávé termelés nemes mesterségét. – Utam idáig igen érdekes, de egyúttal fáradságos is volt; röviden im itt adom vázlatát:

     8-ikán reggel 6 órakor indultam el Mexikóból .vasúton, elbúcsúzva az állomáson Ledérer és Mihalovics kedves honfitársaimtól. Vasúti utam 10 óráig tartott, s Eperanzán kiszállva, lóvasutra ültem, hogy ezzel Tehuacanba jussak. Tehuacant este 7 órakor értem el. Itt a magam és szolgám részére két lovat, podgyászom szállításához pedig két öszvért béreltem.

     Tehuacanban megismerkedtem Mejia tábornokkal, a volt mexikói hadügyminiszterrel, ki felszólított, hogy Haziendajáig (mely Tehuacan és Tecomavaca között fekszik) utazzunk együtt. A legnagyobb örömmel feleltem meg a kedves öreg ur kívánságának, így 12 órán át egymás mellett nyargalva, alkalmam volt Mexikó egyik legjelesebb és legismertebb, s egyúttal legkedveltebb emberének társaságát élvezhetni.

    Tehuacant éjjeli 2 órakor hagytuk el, és pedig a légszebb holdvilág mellett. Hosszú ideig fénylett szemeim előtt a hold által megvilágított Oizava égig nyúló, örök hóval telt csúcsa. Valódi tündérvilág!

    Délutáni 2 órakor értük el Mejia tábornok telepét, hol alkalmam volt Mexikó egyik legnagyobb czukornád-ültetvényét láthatni. Itt a kedves tábornok ebéddel látván el, – ölelkezések után búcsút vettünk egymástól s tovább folytatva utamat, este 6 órakor Tecomavacába értem. Ez kissé erős út volt: 22 begva vagyis körülbelől 5 mérföld.

   Tecomavacában egy kurtakorcsmában töltém a második éjszakát. (Első éjszaka lovon ültem.) Második, illetve utazásom harmadik napjának estéjén Dommigellóba juték, sokat szenvedve útközben a forróságtól. Negyedik éjszaka Huitro falucska egyik indián kocsmájának agyag pallója szolgált nyugvó helyem gyanánt, s három lágy tojás és néhány zöld paprika nyujtá étkemet.

   Ötödnap az állam fővárosát, Oaxakát értem el végre, hol a hotel Nationaléban egy bár elég primitív, de fáradt csontjaimnak eléggé megfelelő szobában találtam négy napi otthont.

Oaxaka mintegy 36 ezer lakost számlál s igen szép völgyben terül el. Régi, de érdekes város. Oaxakában lovat, és nyerget vásároltam s új öszvéreket béreltem folytatandó utamhoz, mert a Tehuacanban béreltek csak idáig voltak felvéve.

    Oaxakát 18-án reggel hagytam el, nem épen a legjobb egészségben. Igen különösen éreztem magamat, s előre láttam, hogy nagy fejfájásom s kedvetlenségem valami betegség előjele gyanánt tekinthető. Nem is csalódtam. Már Okiat-lanban – ezen napra kijelölt utáninak felén – annyira előfogott a láz, hogy kénytelen valék utamat félbeszakítani s egy becsületes indián kunyhójában délelőtti 11 órakor lefeküdni. No ez rettentő helyzet volt! Egyedül, ösmeretlenül egy elhagyott helyen, idegen emberek között, betegen feküdni, minden orvosi segély nélkül, nem irigylendő mulatság, igy gondoltam magamban. No Jenő, most nagy beteg leszel, s miután nincs segély: el fogsz nyomorultul pusztulni. Azt képzeltem, hogy kitört rajtam a sárgaláz, mely Mexikó egyes vidékeit néha meglátogatja. De hála az istennek, nem így történt. Megvolt a segély, megvolt az orvos, és pedig öreg indián gazdám alakjában. Az öreg, kit az isten áldjon meg minden javával, látva rajtam a rettentő láz nyomait, levetkőztetett csupaszra, s felgyűrt karokkal úgy megmaszirozta egy erős szeszszel (catalannal) minden porezikátnat, hogy a lázt egyszerre kidagasztotta testemből s beadva egy az indiánok által használt theát, oly izzadásba hozott, hogy én reggelre mintegy fürdőből ébredezve fel, bár nagyon ellankadva, de teljesen egészségesnek éreztem magamat. Most még jobban szeretem e népet, mint eddig. Ki tudja, ha jó indiánom nem segít rajtam, mivé fejlődött volna betegségem.

   Hogy mennyire kigyógyított e drasztikus kúra, eléggé bizonyítja az, hogy másnap lóra ülhettem, s Mihuatlanig 20 tegvát vagyis 14 magyar mérföldet tettem meg. Mihuatlantól elindulva, óriási hegyeken s erdőrengetegeken keresztül éjszakára St.-Miguelre juték. Itt egy elhagyatott, senki által nem lakott csárdában töltém függő ágyamon a hidegtől dideregve az éjszakát, mert St.-Miguel 9000 láb magasan fekszik. St.-Miguelből végre még 18 tegvára van Pluma de Hidalgó, illetve Don Carlos Hallá, félhonfitársam kávé telepe.

     Hallá ugyanis apai ágról magyar, a mennyiben a Haller grófok ivadéka, anyai ágról pedig cseh, a mennyiben a gróf Choteckektől származik. Könnyebb kiejtés végett elhagyva az «r» betűt és grófi czimet, Hallanak hívatja magát.

      Miután az ut Pluma de Hidalgora óriási hegyeken és szirteken, és nagyon veszélyes szűk ösvényeken vezet keresztül, csak lassan volt megtehető ; még hozzá óriási zivatar ért utól úgy, hogy «Cafetal Aleanzá»-t (minden egyes telepnek külön neve van – Halla-ét fenti nevén hívják, s az egész környéket Pluma de Hidalgonak) csak este 7 órakor érhettem el.

Hallá, kivel még Éjszak-Amerikából levelezésben álltam, a legszívélyesebben fogadott, átöleltük egymást s régi ismerősökként szorítánk kezet. Hallá bevezetett ennek helyén fekvő lakába, s azonnal bemutatott indián származású kedves és mivelt nejének s hét tagból álló családjának, illetve gyermekeinek, kiknek mindegyike duzzad az egészségtől, s mind a mellett tanúskodik, hogy jövendő tartózkodási helyemnek, bár a forró égöv alatt fekszik, az északi szélesség 16. és 15-ik foka között, igen egészséges levegője van.

      Most tehát itt vagyok végre valahára, s elkezdéin komolyan a munkát. Telepem szomszédja lesz a Hallá telepének s lakásaink csak pár órányi távolságban fognak egymástól feküdni. Az erdő, melyet Hallá számomra kikeresett, s melyet pár nap múlva az indiánoktól potom áron, körülbelül 500–600 dollárért megveszünk, 1000 holdnál többet tesz s több százezer kávé plánta termelésére alkalmas. Lakásom körülbelül 3000 láb magasságban leend kilátással a csendes-oczeánra, melynek fehérlő hullámai, daczára a több mértföldnyi távolságnak, tisztán ide látszanak. Az erdőirtást deczemberben kezdjük, s márczius-április hóban annyira leszek – legalább reménylem, – hogy 50-0 ezer plántát a faoskolából, melyet Hallá úr részemre már elkészített, átültethetek. Most irtani nem lehet még; mert az időjárás nem engedi, t. i. most vannak az esős hónapok; de a mint a deczemberrel a jó idő beáll: elkezdődik a fáradságos munka és pedig 12-5 indián favágó segélyével. Egy indián favágó fizetése naponként étkezés nélkül 25-30 centanor, vagyis mintegy 50-60 krajczár.

      A mint az erdővétel megtörtént, hozzákezdek kis házam építéséhez, s reménylem, pár hét alatt el is készítem. Persze csak primitív kis ház leend, mindazonáltal elegendő arra, hogy az esőtől és a vad állatoktól megvédjen. A hidegtől nincs mit félni, mert annak ellenkezője eléggé kijut az egész év alatt, s így én, ki mindig a meleg időnek voltam kedvelője, épen nem panaszkodhatom.

Hogy minő itt a vegetáczió, arról alig lehet európai embernek fogalma; de azt hiszem, a világ legszebb helyén, Ceylon szigetén, avagy az Amazon völgyén sem lehet különb. Banánok, kókuszok és datolyák utón útfélen díszelegnek; a narancs és czitrom vadon terem; aloek, kaktuszok és számos pálmafajok, melyek nálunk csak az üvegházakban és ott is ritkán, elcsenevészett alakban találtatnak, itt óriási alakot öltenek. Hát még a folyondárok és egyéb, babérfához hasonló felfutó növények, melyek törzsei óriási kígyóhoz hasonlólag tapadnak az ezredéves sycamore avagy czédrusfák derekára, minő buja lombozatot érnek el! Alig lehet azt elképzelni. – Az erdők mélyében található virágok oly színeket varázsolnak szemeink elé, s néha oly remek alakot öltenek, hogy hazánk nagy botanikusai elámulnának a bámulattól.

      Az állatvilág pedig az európait oly ámulatba ejti, hogy hajlandó volna felkiáltani: «Teremtő isten, s ezt mind te alkottad !» A remek szinü pillangókon kivül. melyek között az első hely mindenesetre az úgynevezett kék színű «atlaszt» illeti – ezer és ezer különböző színű madárfaj élénkíti az erdőket, élőkön a csicsergő kolibrik és csevegő kajdácsok számos fajával, a fáczánok és vad pulykák s nem tudom én hány fajta – a vadászoknak örömet okozó szárnyasok lepik el az erdők rengetegeit, s nem igen ijedeznek a puskás előtt, mert eddig nem volt alkalmok annak gyilkos fegyverével megösmerkedhetni.

      A nagy vadak közül pedig nem kis számban található az itteni erdőkben az amerikai oroszlán (puma), az itt tigrisnek nevezett jaguár, a gyorslábú kuguár, és a gyönyörűen nőtt párducz és végül nem is említve a szürke nyulakat, vaddisznókat, és a szarvasok egy kis faját,  – a kávételepítők legnagyobb ellensége: a tapir. Hogy mennyire nem ritka itt a puma, eléggé bizonyítja, hogy jelenlegi házi gazdám, Hallá úr lakásától pár ezer lépés távolságnyira a legújabb időben éjjelenként át szokott haladni egy-egy példány belőle, rettegésben tartva bőgésével a kutyák nagy tömegét. Néhány nap múlva lesbe megyünk ő kegyelmére s talán sikerülni fog a másvilágra küldeni éjjeli álmunk elrablóját.

      Ma kimenve az erdőbe gazdámmal s annak legidősebb fiával, újabb tapir-nyomokra akadtunk. Szintén szerencsénk leend valamely nap ormányos barátunk fölkeresésére menni. A kellemetlen vendégek között nem kis számban sütkéreznek a napon a viperák számos fajai s a még veszélyesebb csörgő-kigyó, váltakozva néha a méreg dolgában vele egy színvonalon álló óriási gyíkkal, melynek harapása, mint mondják, szintén halálos. Végül eléggé gyakori a tarantella-pók és skorpió is, melyeknek több faja az odvas fák üregeit keresi fel, avagy a sziklák hasadékában bujkál.

     Jövő tartózkodsái helyemen, tehát a természet bőven gondoskodott mindenről, s így a mennyiben minden buján nő, a szorgalmas kávétele-pítö is megkapja munkája jutalmát, nem kell tehát búsulni, jó egészség mellett és kitartással el kell czélomat érnem, és akkor azután ismét közöttetek leszek, ott az annyira szeretett kedves Magyarországban.*

Bánó Jenő

 

* Huzamosb idő óta Mexikóban tartózkodó s ott kávéültetvényesként megtelepedett hazánkfiának atyjához, Bánó Józsefhez, a magyar képviselőház egykori alelnökéhez, intézett egyik leveléből, melyet Bánó József úr volt szíves lapunk számára átengedni. – Szerk.

 

MEGJELENT: Vasárnapi Újság (Budapest), 37(1890. január 5.)1 – p. 4-6.

  

 

Köszönjük a látogatást, kérjük nézzen vissza később is!

www.ungerska.se

 

 

Mexikó : újságcikkek bibliográfiája

2012. november 04. vasárnap, 19:52
Írta: Szöllősi Antal

 

Írta (gyűjtötte és összeállította): SZÖLLŐSI  ANTAL

 

 

 

 

MEXIKÓ : ÚJSÁGCIKKEK BIBLIOGRÁFIÁJA

 

Kivándorlás, emigráció, kapcsolatok 

 

 

 

Ez az oldal  folyamatos adatfeltöltés, szerkesztés alatt áll!

Az oldal utolsó módosítása: 2016. november 11.

 

Rövidítések

Az Északi Magyar Archívum honlapján előforduló rövidítések és a felhasznált irodalom jegyzéke.

 

Példák a folyóíratcikkek bibliográfiájában használt lapszámok leírásáról.

 

5(1928)6:44-45.                                     =  5. évfolyam. 1928. 6. szám. 44-45. oldal

8(1996)12:9.                                         =  8. évfolyam. 1996. 12. szám. 9. oldal

16(2008)4[62]:98-99.                             =  16. évfolyam. 2008. 4.[62] szám. 98-99. oldal

17(2004)1.                                            =  17 évfolyam . 2004. 1. szám

21(1874. augusztus 23.)34:537-541.       = 21. évfolyam. 1874. augusztus 23. 34. szám. 537-541. oldal          

28(1996)11-12:9.                                   =  28. évfolyam. 1996. 11-12. szám. 9. oldal

56(1993)197:10.                                    = 56. évfolyam. 1993. 197. szám. 10. oldal

139(2012)3-4:498-506.                           =  139. évfolyam. 2012. 3-4. szám. 498-506. oldal

 

 
 
Az oldal bővítésében, pontosításában – eddig – segítséget nyújtottak;
 
Dr. Szente-Varga Mónika, Magyarország
Dr. Kosárka József, Magyarország (2015. január)
 
Köszönjük.
Segítsen Ön is az oldal bővítésében, pontosításában,
hogy az összeállítás minél teljesebb lehessen!

 

 

 

 

A


ANDERLE Ádám:   Graciela Arroyo Pichardo: Osztrák–mexikói kapcsolatok (1836-1974) 

= Klió (Debrecen: 1992-), 11(2002)2:108-111.

 

 

B


BAKONYI Péter: Vulkán alatt. Magyar gyökerek Mexikóban.
= Új művészet, 12(2001)10:31-34. 
 
BALOGH Mihály: Könyvtári kalandozásaim Mexikóban.

= Könyvtári levelező/lap, 19(2007)11:36.

 

BALOGH Mihály: Könyvtári kalandozásaim Mexikóban. II. rész: a Biblioteca.

= Könyvtári levelező/lap, 20(2008)2:30-33.

 

BALOGH Mihály: Könyvtári kalandozásaim Mexikóban. III. rész: a Biblioteca José Vasvoncelos.

= Könyvtári levelező/lap, 20(2008)5:26-30.

 

BALOGH Mihály: Könyvtári kalandozásaim Mexikóban. I.

= Könyv és nevelés, 9(2007)4.

 

BALOGH Mihály: Könyvtári kalandozásaim Mexikóban. II.

= Könyv és nevelés, 10(2008)1.

 

BALOGH Mihály: Könyvtári kalandozásaim Mexikóban. III.

= Könyv és nevelés, 10(2008)2.
 
BINDORFFER Györgyi: Kolozsvártól Buenos Airesig. Kisebbségi léthelyzetek Mexikóban és Argentínában. Interjú Theesz Margittal
= Társadalmi együttélés, (2013)3.
Interneten:  [Teljes szöveg (PDF)]
 
BORDA László: Az indiánkérdés Mexikóban.
= Szabad Magyarság (Mexico, D. F., 1942-1946.), 1(1942)1:17-18.
 
 
CS

CSIKÓS Zsuzsanna: Magyar vagy mexikói? (Az önazonosság kérdése Susana Wein prózájában)
= Tiszatáj, 63(2009)10:64-70.
 
CSORBA Gábor – KORSÓS Zoltán: Ott lenn, délen. Magyar kutatók a dél-mexikói vadonban.

= Vadon, (2000)6:32-35.

 

 

D


Debreceni Kodály Kórus mexikói vendégszereplése. = Muzsika, 46(2003)1:19.

 

DRAGON Zoltán: Id. Markó Károly mexikói festményei.

= Művészettörténeti értesítő, 53(2004)1-4:109-125.
 
DRAGON Zoltán: A tizenkilencedik századi Mexikó egy magyar festő szemével
= Valóság, 53(2010)8:89-96.
 
 
E

 

 

F


 

 

G 


GYŐRI Enikő: Kanada-USA-Mexikó: szabadság, egyenlőtlenség...  = HVG, 13(1991)28[633]:18-19.

 

 

H

 


HANAUER A. István: Az egyház kultúrmunkája Mexikóban.

= Katholikus szemle, 41(1927)10:581.

 

HEGEDŰS Mária: A mexikói nagykövet = The Mexican ambassador.

= Diplomata, 4(2000)5-6:28-29.

 

HORVÁTH Anna – KORSÓS Zoltán: Mexikó herpetofaunája. = Terrárium, 3(2001)6:12-13.

 

HORVÁTH Gyula: Miksa tragikus kalandja – Egy habsburg-császár Mexikóban.

= Élet és tudomány, 51(1996)12:362-364.

 

HORVÁTH Gyula: Császárság Brazíliában és Mexikóban a függetlenség kivívása után.

= Világtörténet, 27(2005)ősz-tél:60-71.

 

HORVÁTH Hilda: Horti Pál mexikói rajzai.  = Művészettörténeti értesítő, 40(1991)3-4:200-204.

 

 

I


 

 

J


JANCSÓ Katalin: Magyarok Habsburg Miksa, Mexikó császárának szolgálatában (Külföldi csapatok Mexikóban a II: császárság

idején)  = Tiszatáj, 65(2011)1:72-79.
Interneten: [Teljes szöveg (PDF)]
 
JÁRAINÉ KOMLÓDI Magda: Több mint 50 nemzeti park : Úton Mexikó természeti tájain : Azték úszó kertek – védett vulkánok.

= Búvár (1960-1989), 32(1977)2:74-78.

 

 

K


KACZÚR Ágnes: Anderle Ádám-Kozári Mónika: A Monarchia utolsó nagykövete (Kánya Kálmán Mexikóban, 1914-1919).

= Világtörténet, 12(1990)tavasz-nyár:75-76.

 

KEVE András: Scherzenlechner Sebestyén mexikói madárgyűjtéséről.

= Állattani közlemények, 69. kötet(1982)1-4:149-151.

 

KOMLÓDI Zsuzsanna: John Foster Leich: Mexikó császára : reflexiók a nemzetközi intervencióról :

Cuadernos Americanos, 1975.  = Századok, 113(1979)6:1150-1151.

 

KOSÁRKA József: „Magyar-mexikói művész : (Andrés Salgóról)  = Ezredvég, 11(2001)5:45-47.

 

KOSÁRKA József: Mexikó is a minőségre koncentrál.  = Borászati füzetek, 13(2001)5:30-31.
 
KOSÁRKA József: Jose Feher Miskolcról. Egy mexikói magyar művész vázlatos pályaképe. 
= Új holnap (1995-2006, ISSN 1219-3259), 46(2001)2:123-129. 
 
KOSÁRKA József: Kati Horna élete és világa. Egy méltatlanul elfeledett magyar fotográfus emlékezete.
= Zemplémi múzsa (2001 - ; ISSN 1585-7182), 2(2002)1:17-21.
 
KOSÁRKA József:  Kati Horna, Mexikó ünnepelt fotográfusa
= 2000 :  irodalmi és társadalmi havi lap (Budapest: 1989- ; ISSN 0964-800X ),  (2013)7-8:88-93.

 

 

L


A lengyel pápa Mexikóban. = Hídfő(London), 33(1979. március)780-781:8-9.

 

 

M


Mexikó: A függetlenség napja = Mexico: Independence Day.

= Diplomata, 4(2002)9-10:17.

 

Mexikó és Magyarország : tokaji-effektus? = HVG, 17(1995)9[823]:93-94.

 

Miksa császár szolgálatában.  = A Hét (Bratislava), (1992.február 7.)13.

 

Miskolctól Mexikóig: (Dobos Marianne beszélgetése Kosárka József nagykövettel.)

= Új holnap, 41(1996)november:117-123.

 

MARKOVITS Györgyi: Magyarok a fasizmus ellen Mexikóban a második világháború idején.

= Az Országos Széchényi Könyvtár évkönyve, 1973. (1973):313.

 

MEDZIBRODSZKY Endre: Repercusión del “imperio” de Maximiliano y de la lucha independentista del pueblo mexicano

en la prensa húngara contemporánea.

= Estudios Latinoamericanos. 6/2. Warszawa, 1980, 155–169.

 

 

N


NAGY Miklós Mihály: Mexikó magyar katonautazója : Pawlowszki Ede.

= A földrajz tanítása, 7(1999)5:11-17.

 

NYÚL Renáta: Gulyás mexikói fűszerrel a vulkánok tövében.

= Nyelvünk és kulúránk, (2003)130:81-84.

 

 

O


 

 

Ö


Az ősi Mexikó emlékei  = Valóság, 41(1998)12:59, 80, 97, 111, 128.

 

 

P


PICKETT, David W.:The Gypsies of Mexico.  = Journal of the Gypsy Lore Society. 1965/3-4. 87-94.

 

 

R

 


ROZSNYAI Jenő: Lynn Foster: Mexikó története. = Századok, 134(2000)4:1020-1022.

 

 

S

 


SEBESTYÉN Mihály: Miksa császár kivégzése Mexikóban (novella)

= Látó, 9(1998)8-9:54-60.

 

SURJÁN János – SZABÓ SZŰCS János: Mexikó állatorvos szemmel.

= Magyar állatorvosok lapja, 27(1972)8:464-466.

 

 

SZ


Gy. SZABÓ Béla: Barangolás Mexikóban.  = Korunk, 33(1974)2:237-242.  Teljes szöveg (PDF)

 

H. SZABÓ Sára – HORVÁTH Gyula: Habsburg Miksa és a Mexikói Császárság.

= Világtörténet, 25(2003)ősz-tél:50-65.

 

SZAKONYI Péter: Viva Mexikó! = Viva Mexico!  = Diplomata, 3(2001)2-3:58-59.

 

SZÉKYNÉ FUX Vilma: Inkey Béla Mexikóban.  = Földrajzi múzeumi tanulmányok, 7(1989):49-52.
 
SZELECZKY Zita: Karácsony a legendás Mexikóban
= Képes magyar VILÁGHÍRADÓ (USA: Twinsburg, OH.: 1971-1977. 3(1973. január)1:16-18.
 
SZELECZKY Zita: Karácsony a legendás Mexikóban
= Képes magyar VILÁGHÍRADÓ (USA: Twinsburg, OH.: 1971-1977. 2(19723. december)12:6-8.
 
SZENTE-VARGA Mónika: Magyar-mexikói diplomáciai kapcsolatok, 1901-1941.  p. 74-83.

In: Magyarország és a hispán világ / összeállította: Anderle Ádám. ; Szeged: Hispánia, 2000 – 145 p.

Serie: Kutatási közlemények MTA-JATE Hispanisztika Kutatócsoport ; II.

 

SZENTE-VARGA Mónika: El reflejo de la primera guerra cristera de México en Hungría : [A Cristero-felkelés magyar visszhangja]

= Acta Hispanica (Szeged: 1996:- , ISSN 1416-7263), (2002)7:119-135.

 

SZENTE-VARGA Mónika: Maróti Géza és más magyar művészek a mexikói nemzeti színház építésében.  p. 107-111.

In: Maróti Géza 1875-1941. / szerk.: Ács Piroska ; (Budapest: Iparművészeti Múzeum, 2002.

 

SZENTE-VARGA Mónika: Presencia húngara en la construcción del Palacio de Bellas Artes.: [Magyar részvétel

a mexikói Szépművészeti Palota építésében].

= Acta Scientiarum Socialium (Kaposvár, 1998:- ISSN 1418-7191), (2002)13:113-123.

 

SZENTE-VARGA Mónika: Emigración húngara a México (1900-1950) : [Magyar kivándorlás Mexikóba (1900-1950)]

= Ibero-Americana Pragensia, Supplementum (Praga, ISSN 1210-6690), (2003)10:119-137.

 

SZENTE-VARGA Mónika: A tiszteletbeli konzul és konzulátus szerepe az 1901-1941 közötti magyar-mexikói kapcsolatokban

= Acta Scientiarum Socialium (Kaposvár, 1998:-, ISSN 1418-7191), (2003)14:185-190.

 

SZENTE-VARGA Mónika: La política mexicana de inmigración en la época post-revolucionaria, 1920-1934. :

[Mexikói bevándorlási politika, 1920-1934]

= Acta Hispanica (Szeged: 1996:- , ISSN 1416-7263), (2003)8:163-171.

 

SZENTE-VARGA Mónika: «Bajo el cielo mexicano pronto se formará una colonia húngara». Imagen de México en la obra

Mis aventuras en América de Eugenio Bánó. : [Mexikó-kép Bánó Jenő Bolyongásaim Amerikában írásában]

= Ibero-Americana Pragensia, Supplementum (Praga, ISSN 1210-6690), (2004)13:127-135.

 

SZENTE-VARGA Mónika: Imagen de México en las publicaciones de pacotilla en Hungría :

[Mexikó-kép magyarországi ponyvaregényekben]

= Acta Scientiarum Socialium (Kaposvár, 1998:-, ISSN 1418-7191), (2004)15:95-105.

 

SZENTE-VARGA Mónika: Magyar zsidók Mexikóban, 1920-1950.  p. 199-210.

In: Zsidóság a hispán világban / szerk.: Anderle Ádám. ; Szeged: Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Hispanisztika Tanszék, 2004 – 214 p.

 

SZENTE-VARGA Mónika: Relaciones húngaro-mexicanas, 1925-30. : [Magyar-mexikói kapcsolatok, 1925-1930]

= Iberoamericana Quinqueecclesiensis (Pécs, 2003:-, ISSN 1785-7716), (2004)2:373-388.

 

SZENTE-VARGA Mónika: Memorias informales de los inmigrantes húngaros en México, entrevistas y cartas electrónicas. :

[Mexikói magyar bevándorlók informális emlékezete: beszélgetések és elektronikus levelek]

= Ibero-Americana Pragensia, Supplementum (Praga, ISSN 1210-6690), (2006)17:175-187.

 

SZENTE-VARGA Mónika: Az 1956-os magyarforradalom a mexikói El Sol de Puebla napilapban.  p. 153-161.

In: A magyar forradalom és a hispán világ / szerk.: Anderle Ádám.

Szeged: Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Hispanisztika Tanszék, 2007 – 173 p.

 

SZENTE-VARGA Mónika: Integración económica de los inmigrantes húngaros en México. :

[Magyar bevándorlók gazdasági integrációja Mexikóban]

=  Az Asociación Latinoamericana de Sociología (ALAS) XXVI. Kongresszusának CD-je, Mexikó: Guadalajara, 2007.
 

SZENTE-VARGA Mónika: Y si hay alguno que vivo queda ¿será posible que contar pueda la historia tal como pasó? : Libros

editados en México sobre la revolución húngara de 1956. : [Mexikóban kiadott könyvek az 1956-os magyar forradalomról]

= Iberoamericana Quinqueecclesiensis (Pécs, 2003:-, ISSN 1785-7716), (2007)5:261-278.

 

SZENTE-VARGA Mónika: Roma közösségek Mexikóban. p. 75-82

In: A láthatatlan nép. Cigányok az Ibériai félszigeten és Latin-Amerikában. Szeged, 2008.

 

SZENTE-VARGA Mónika: Inmigrantes húngaros en México y la formación de una colonia húngara. :

[Magyar bevándorlók Mexikóban és a mexikói magyar kolónia kialakulása]

= Instituto Nacional de Antropología e Historia (INAH), szerk.: Dimensión Antropológica, Mexikó, 15(2008)43:57-86.
 

SZENTE-VARGA Mónika: La imagen de México en la revista Tolnai Világlapja : [A Tolnai Világlapja Mexikó-képe]

= Acta Scientiarum Socialium (Kaposvár, 1998:- ISSN 1418-7191), (2008)18:107-116.

 

SZENTE-VARGA Mónika: Música y músicos húngaros en México : [Magyar zene és zenészek Mexikóban]

= Iberoamericana Quinqueecclesiensis (Pécs, 2003:-, ISSN 1785-7716), (2008)6:227-239.

 

SZENTE-VARGA Mónika: Az Európai Unió és Mexikó : Ki nevet a végén?

= Kül-Világ (Budapest), 6(2009)4:1-14

 

SZENTE-VARGA Mónika: Futbol húngaro en México : [Magyar foci Mexikóban]

= Iberoamericana Quinqueecclesiensis (Pécs, 2003:-, ISSN 1785-7716), (2009)7:135-148.

 

SZENTE-VARGA Mónika: Húngaros. En busca de una identidad propia : [Magyarok - identitáskeresés]  p. 391-409.

In: La ciudad cosmopolita de los inmigrantes / szerk. : Martínez Assad, Carlos, ; Mexikó: Gobierno del Distrito Federal – Secretaría de Desarrollo Rural y Equidad para las Comunidades – Fideicomiso del Centro Histórico de la Ciudad de México, 2009. 1. kötet.

 

SZENTE-VARGA Mónika: Los rostros del Palacio de Bellas Artes de México a través del siglo XX. La imagen de la participación

de artistas húngaros. : [A mexikói Szépművészeti Palota a XX. században. A magyar részvétel emlékezete]

= Iberoamericana Quinqueecclesiensis (Pécs, 2003:-, ISSN 1785-7716), (2010)8:139-152.

 

SZENTE-VARGA Mónika: Participación húngara en la construcción del Teatro Nacional de México, hoy Palacio de Bellas Artes. :

[Magyar közreműködés a Mexikói Nemzeti Színház, ma Szépművészeti Palota megépítésében]

= Boletín de Monumentos Históricos (Mexikó), (2010)3:147-157.
 

SZENTE-VARGA Mónika: Magyarság-kép a 20. századi Mexikóban.  = Tiszatáj, 65(2011)1:80-88.
Interneten:  [Teljes szöveg (PDF)]
 
SZENTE-VARGA Mónika: Relaciones de estado entre México y Europa, de 1945 hasta la actualidad :
[Mexikó és Európa kapcsolatrendszere 1945-től napjainkig]
= Iberoamericana Quinqueecclesiensis (Pécs, 2003:-, ISSN 1785-7716), (2011)9:251-265.
 
SZIGETVÁRI József: A Forrás Néptáncegyüttessel Mexikóban
= Folkmagazin, 21(2014)2:12-14.
 
 
T

TIHANYI János: Kloyber, C.-Patka, M. G.: Österreicher im Exil. Mexico 1938-1947.

[Osztrákok száműzetésben. Mexikó, 1938-1947.]

= Világtörténet, 25(2003)tavasz-nyár:92-94.

 

TORBÁGYI Péter: A mexikói  magyarság vázlatos története.

= Nyelvünk és kultúránk, (2002)120:48-57.

 

TORBÁGYI Péter: 1848-49-es  magyar emigránsok Mexikóban.
(Emigrantes húngaros llegados a México tras la guerra de independencia de 1848-49.)
 
= Századok, 136(2002)6:1411-1421.

 

 

U 


 

 

 

Ü


 

 

V


VASS Péter: Mexikói útijegyzet : reménykedővárakozás.  = HVG, 18(1996)48[914]:24-30.

 

 

W 


 

 

X


Xántus János levele Mexikóból – 1896. = Magyar tudomány, 45[108](2000)4:494-496.

 

 

Z

 


 

 

ZS


 

 

 

 

 

 

 

 

Kérjük írja meg véleményét, javaslatait!

A visszajelzések segítenek az oldal fejlesztésében.

 

Ezzel az oldallal és a honlappal kapcsolatos véleményeket, észrevételeket, javaslatokat

az Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-mail címre várjuk.

 

Honlapunknak, majd minden oldala folyamatos adatfeltöltés, szerkesztés alatt áll. Előfordulhat, hogy emiatt bizonyos menüpontok alatt még nem található konkrét tartalom. Feltett szándékunk, hogy az adatfeltöltést, illetve adatpontosítást mielőbb befejezzük és Önöket minél szélesebb körben tájékoztassuk.

 

Addig is szíves megértésüket és türelmüket kérjük!

Köszönjük a látogatást, kérjük nézzen vissza később is!

 

Ha tetszik honlapunk, ajánlja másoknak is!

www.ungerska.se

 

 

 

 

 

Északi Magyar Archívum. Felelős szerkesztő: Szöllősi Antal.
Copyright © 2011 Szöllősi Antal, Ungerska arkivet (Északi Magyar Archívum).
All Rights Reserved.