3310512
Ma
Tegnap
A héten
Múlt héten
Ebben a hónapban
Múlt hónapban
Összesen
459
1288
4756
3300863
18783
28989
3310512

Te IP-címed: 34.204.172.188
2023-09-22 04:25

Litván-magyar lexikon

2011. december 04. vasárnap, 01:25
Írta: Szöllősi Antal

 

 

Írta (gyűjtötte és összeállította): SZÖLLŐSI  Antal

 

 

 

 

 

LITVÁN–MAGYAR LEXIKON

 

Kivándorlás, emigráció, kapcsolatok, litvániai magyarok

 

 

Kedves Olvasóink!

 

A www.ungerska.se  egyes oldalaival kapcsolatban több visszaélés jutott tudomásunkra, ezért a Litván-Magyar Lexikon oldal csak tájékoztató jellegű.

Az Északi Magyar Archívum (ÉMA) gyűjteményének teljes anyaga csak Magyarországra kerülése után lesz elérhető.

Északi Magyar Archívum Baráti Kör eszmei és erkölcsi támogatói a jövőben is

az  Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.   e-mailon érdeklődhetnek.

 

Bővebben az Északi Magyar Archívum Baráti Köréről az  Északi Magyar Archívum Baráti Köre

oldalon olvashatnak.

 

Megértésüket kérve, köszönjük látogatását.

 

Szöllősi Antal, Stockholm, Svédország

Véghváry Lóránt, Durban, Dél-Afrika

az Északi Magyar Archívum alapítói

2017. július 11.

 

 

Ui.

Magyarországon nagyon sok használaton kívüli épület van, amelyek közül talán egy alkalmas és praktikus lehetne az Északi Magyar Archívumban összegyűjtött anyag magyarországi elhelyezésére.

 

Ezzel kapcsolatban egy érdekes magyar honlap:

elhagyatott épületek,helyek képek - Romos, elhagyatott épületek ...

 

 

Rövidítések

Az Északi Magyar Archívum honlapján előforduló rövidítések és a felhasznált irodalom jegyzéke.

 

 

 

 

 

 

A


ÁRPÁD-HÁZI SZENT KINGA ; Kunigunda
(Esztergom, 1224. március 5. – Ószandec, 1292. július 24.): Árpád-házi királylány, magyar szent, IV. Béla király leánya, Szent Margit és Boldog Jolán nővére, Lengyelország és Litvánia védőszentje.
Interneten:  Magyar   Polski   English   Deutsch   Français   Español   Italiano   Svenska
 
 
B

BÁTHORY (Báthori) Isván, somlyói

(Szilágysomlyó, 1533. szeptember 27. – Grodnó [Lengyel–litván államszövetség (ma: Fehérororszország], 1586. december 12.): erdélyi fejedelem (1571-1586), Lengyelország királya (1576-1586).

Báthory István emlékét: születésének 460. évfordulója tiszteletére, az egyetem alapításának 415. évfordulója alkalmából Báthory emlék-konferenciát kezdeményezett. A konferencián ismert magyar, litván és lengyel történészek tartottak érdekes előadásokat. Ebből az alkalomból avatta fel Jávorszky Béla Helsinki Nagykövet a Magyarország és Litvánia együttes támogatásával elkészített impozáns, fehér márvány Báthory-emléktáblát a Báthory alapította Vilniusi Egyetem díszudvarában.

 

BÁTHORY KULTURÁLIS KÖZPONTJA

Göncz Árpád köztársasági elnök 1997. évi hivatalos Litvániai látogatása újabb lépés volt a két ország kapcsolatainak megerősítésében, s ezt több rendezvény kísérte. Ebből az alkalomból adták ki a Litvániai Nemzeti Kisebbségek Hivatalának anyagi támogatásával az elsõ Magyar-Litván Litván-Magyar kisszótárt, melynek szerkesztéséért a Magyarok Világszövetsége 1998-ban Rubazeviciené Homoki Máriát a Magyar nemzetért ezüst emlékéremmel tüntette ki. A látogatás tiszteletére volt megrendezve Vilniusban, a Nemzeti Mažvydas Könyvtárban a Magyar irodalom litván nyelven c. könyvkiállítás, melyen magyar írók és költők több mint ötven litvánra lefordított könyve került kiállításra. Göncz Árpád köztársasági elnök megtekintette a Báthory alapította Vilniusi Egyetemet is. Az egyetem rektorával való találkozáskor jött létre az a szóbeli megállapodás, hogy az egyetem a Litvániában élő - ahogy Göncz Árpád köztársasági elnök akkor megfogalmazta - „maroknyi magyarnak“ biztosít egy helyiséget a rendszeres összejöveteleik megszervezésére, a magyar kultúra és tudomány népszer?sítésére. A Magyar Köztársaság kormányának anyagi támogatásával ezt az elképzelést sikerült megvalósítani - Jávorszky Béla Magyarország tallinni nagykövete 2001. október 24-én ünnepélyesen felavatta a Vilniusi egyetemen a Litvániai Magyarok Báthory központját.

A Vilniusi egyetemen működő Báthory Kulturális Központ a szövetség rendezvényeinek állandó bázisa, itt kap helyet a Szövetség könyvtára, s a Báthory emlékanyag állandó kiállítása. A Magyarország és Litvánia együttes támogatásával létrehozott Központ méltóan tükrözi a két ország közös törekvését: ápolni a két nép egymás iránti tiszteletét, megőrizni a hagyományokat, megóvni a közös kulturális értékeket a jövő nemzedék számára, így váltani valóra Báthory Istvánnak, 1584-ben, az erdélyi hármas tanácshoz küldött levelében megfogalmazott szellemi örökségét:

„Az, kik élünk, és Isten gondviselést bízott ránk, nem csak magonknak, sem csak az mi időbelieknek kellene élnünk, hanem utánunk valóknak is“.

 

BEKES Gáspár, kornyáti : (Gaspar Békés de Kornyát, Gáspár de Corniath Bekes)

(1520. – Grodno [Lengyel–litván államszövetség (ma: Fehérororszország], 1579. november 7.): erdélyi politikus, hadvezés, János Zsigmond főtanácsosa.

Sok legenda fűződik Bekes Gáspár erdélyi főnemes nevéhez, aki korábban János Zsigmond bizalmas tanácsosa volt és Habsburg támogatással megkísérelte Báthory István fejedelemségének megdöntését. Miután 1575-ben Kerelőszentpálnál csatát vesztett, kibékült Báthoryval és lengyelországi magyar zsoldosainak főparancsnoka lett. Kítűnő hadvezér volt és 1579-ben, Polock város támadásánál szerzett érdemei elismeréseként Litvánia szenátusától állampolgárságot és földbirtokot kapott. Bekes nevét őrzi a Vilnius óvárosi részén, a Vilnelé folyó jobb partján lévő három domb egyike, amelyen valaha sírja állt. Mivel Bekes az arianizmus híve volt, Báthory itt temettette el és sírja fölé torony alakú síremléket állíttatott. Akkor kapta a domb a Bekes nevet. A síremlék a XIX. századig fennállt, de a Vilnelé folyó idővel alámosta a dombot, s az leomolva, maga alá temette a kőtömböt.

 

BENEDIKTAS Urbonas

Érdekes Benediktas Urbonas plébános élettörténete. Édesapját, a fiatal pedagógust, az I. világháború kitörése után katonai szolgálatra mozgósították a cári orosz hadseregbe - abban az időben Litvánia Oroszország kötelékében volt - és nagyon hamar a fronton, a harcok kellős közepén találta magát. A Szambori ütközetnél osztrák-magyar fogságba esett. Fogolytársaival Magyarországra, egy nagybirtokra szállították őket. Mivel több nyelvet beszélt - s nyelvérzékének hála, megtanulta a magyart is - a rabok felügyeletével lett megbízva. Itt, immár másodszor, s egész életére szólóan esett ismét „fogságba“: beleszeretett Zapfel Máriába, a nagygazda ügyintézőjének szép leányába. Mária családja burgenlandi származású volt, ő maga is Ausztriában született. A fiatalok rövidesen örök hűséget esküdtek egymásnak. Hét év mulva a család - a szülők és két kislányuk - visszatért Litvániába, ahol még három gyerekük, közöttük Benediktas is, született. Papi hivatást választott, s már felnőttkorban, édesanyja iránti tiszteletből megtanulta a magyar nyelvet. „Bár édesanyám hamar megtanult litvánul, én még emlékszem rá, hogy szüleink egymás között magyarul beszéltek. Különösen akkor, ha nem akarták, hogy mi, gyerekek, megértsük“ - emlékezett gyermekkorára Benediktas Atya.

Benediktas Atya 1998 októberében ünnepelte pappá szentelésének aranyjubileumát. Az ünnepségen édesanyjától örökölt szép hangján, lelkesen énekelte gyermekkora kedvenc magyar népdalait. E szép jubileum alkalmából tisztelettel köszöntötte Benediktas Atyát Pátkai J. Róbert, Angliai Evangélikus Püspök, az MVSZ egyházi ügyeinek referense és Bakos István, az MVSz főtitkára.

 

BENYOVSZKY Móric Ágost, gróf

(Verbó, 1741 – Madagaszkár, 1786. május 23.): híres utazó, emlékiratíró.

1758-ban kilépett a császári hadseregből és litvániai birtokán telepedett le.

Kalandjait emlékirataiban örökítette meg.

Irodalom: MÉL.

 

 

C


 

 

D


 

 

E


 

 

F


 

 

G


 

 

H


HEDVIG Litvánia nagyhercegnője ; Szent Hedvig (lengyelül Jadwiga Andegaweńska)

(1374. február 18. – Krakkó, 1399. július 17.): Legyelország királynője és Litvánia nagyhercegnéje.

 

 

I


 

 

J


 

 

K


 

 

L


Litvániai Hírek

A Báthory István Litvániai Magyarok Kulturális Szövetségének kiadványa

Vilnius: Báthory István Litvániai Magyarok Kulturális Szövetsége, 1991?-től – ?

Megjelent rendszertelenül, évenként töbször.

Hat évi szünet után (1998. május 1.) megjelent a Litvániai Hírek új száma. Ez a Báthory István Litvániai Magyarok Kulturális Szövetsége kiadványa, főszerkesztője dr. Rubazeviciené H. Magda. Vilniuson, a Báthory István alapította egyetemen mostoha körülmények között a Szilágysomlyóról elszármazott Petrauskiené Turai Léda tanítja a magyar nyelvet. A litvániai magyarok azt szeretnék, ha kulturális központjukban helyet kaphatna a magyar irodalom könyvtára. A szűkös anyagiak miatt adományokra várnak, hogy létrejöhessen a könyvtár.

Lelőhely: OSZK

Irodalom: FEJÉR László: Üzenet Litvániából a szülőföldnek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1998. május 1.

 

 

M


 

 

N


NAGY Kálmán ; litvánul: Nágisz

(Rábakethely, ? – Litvánia, 1964?):  

Érdekes történet – a Nagy családé – amely az I. világháborúval kapcsolatos. A háború elől menekülő litván hajadont Ulan-Ude-ben hozta össze sorsa a Rábakethelyi születésű Nagy Kálmán hadifogollyal. A fogságból való szabadulás után a család Magyarországon, majd Litvániában élt. Kálmán megtanulta a litván nyelvet. Nyitott, vidám természetű volt, mindenki szerette-tisztelte. Később felvette a litván állampolgárságot, s a családnév litván végződést kapott. Igy lett neve litvánul Nagys (ejtsd: Nágisz). Csak idős korában, 1964-ben, röviddel halála előtt látogathatott el ismét szülőföldjére. Fiai és unokái ápolják a kapcsolatot magyarországi rokonaikkal.

 

 

O


 

 

Ö


 

 

P


PETRAUSKIENE TURAI Leda

A Litvániai Magyarok Báthory István Kulturális Szövetségét vezetőségi tagja.

 

 

R


RUBAZEVICIENA HOMOKI Mária

A Litvániai Magyarok Báthory István Kulturális Szövetségét elnöke.

 

RUBAZEVICIUS Jurgis

A Litvániai Magyarok Báthory István Kulturális Szövetségét vezetőségi tagja.

 

 

S


 

 

SZ


SZÁDECZKY-KARDOSS Lajos

(Pusztafalu, 1859. április 5. – Budapest, 1935. december 29.): magyar történész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja (1909), a Vilniusi Tudományos Társaság tiszteletbeli tagja, a Krakkói Lengyel Akadémia kültagja (1926-). Szádeczky-Kardoss Gyula bátyja.

Kutatási területe: Erdély 16-17. századi története, a székelység története és a törökországi magyar emlékek.

Törökországban (1903) tett tanulmányutakat, majd vilnius-i, román és lengyel levéltárakban kutatott. Számos forrásértékű kötetet tett közzé, ő volt a Székely oklevéltár szerkesztője, s a Századok című ma is élő történelmi szakfolyóirat segédszerkesztője.

Irodalom: MÉL ; Századok, 1936 (Lukinich Imre: Szádeczky-Kardoss Lajos).

Interneten:  Szádeczky-Kardoss Lajos - Wikipédia ; Szádeczky-Kardoss Lajos élete, munkássága

 

SZÖGI László, dr.

(Budapest, 1948. július 9. -): történész, levéltáros, könyvtáros, 1995 és 2013 között a budapesti Egyetemi Könyvtár főigazgatója.

A magyarok Litvániában való jelenlétének mai kutatásai – dr. Szögi László történelemtudós, az ELTE Könyvtár volt igazgatója feltárásai – azt bizonyítják, hogy a Vilniusi egyetemen, akárcsak Európa többi egyetemein is, már Báthory uralkodása idején tanultak magyar diákok.

A későbbi századok folyamán magyar kereskedők, iparosok járták a litván városokat-falvakat, áruikat és szolgáltatásaikat kínálva a helybeli lakosságnak. Később Litvániában a más nemzetiségű vándorkereskedőket is „magyaroknak“ titulálták.

Munkája: Magyarországi diákok lengyelországi és baltikumi egyetemeken és akadémiákon (1526–1788) (Budapest, 2003)

Interneten: http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szögi_László_(történész)&oldid=13796703

 

 

T


 

 

U


 

 

Ü


 

 

V


VILNIUSI EGYETEM

Az egyetemet Báthory alapította 1579-ben

Báthory István emléktáblája a Vilniusi Egyetem falán.

 

VILNIUS ÓVÁROSI RÉSZE : BEKES DOMB

Kornyáti BEKES Gáspár (1520-1579) erdélyi politikus, hadvezér nevét őrzi a Vilnius óvárosi részén, a Vilnelé folyó jobb partján lévő három domb egyike, amelyen valaha sírja állt. Mivel Bekes az arianizmus híve volt, Báthory itt temettette el és sírja fölé torony alakú síremléket állíttatott. Akkor kapta a domb a Bekes nevet. A síremlék a XIX. századig fennállt, de a Vilnelé folyó idővel alámosta a dombot, s az leomolva, maga alá temette a kőtömböt.

 

VILNIUSI SZÉKESEGYHÁZ

Vilnius központjában, a XIV. században épült és többször felújított Székesegyházban, melynek egyik védőszentje Szent László (kb. 1040-95) magyar király. Emlékét, a XVIII.sz. végén tiszteletére épített kápolnában ma is kegyelettel őrzik.

 

 

W


 

 

Z


 

 

ZS


 

 

 

 

 

Kedves Látogató!

 

Ezért kérjük, tiszteljenek meg bizalmukkal és ezzel az oldallal és a honlappal kapcsolatos kiegészítéseiket, észrevételeiket juttasák el hozzánk,

az Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-mail címen.

 

Köszönjük a látogatást, kérjük nézzen vissza később is!

 

Ha tetszik honlapunk, ajánlja másoknak is!

www.ungerska.se

 

 

 

 

Északi Magyar Archívum. Felelős szerkesztő: Szöllősi Antal.
Copyright © 2011 Szöllősi Antal, Ungerska arkivet (Északi Magyar Archívum).
All Rights Reserved.