Írta (gyűjtötte és összeállította): SZÖLLŐSI ANTAL
DÁN-MAGYAR LEXIKON
Dániában élt, vagy élő magyar (származású) személyek, egyesületek, folyóiratok, stb.
Magyarországon élt, vagy élő dán (származású) személyek, utazók, stb..
Egyesületek, szövetségek, folyóiratok, politikai pártok, vállalkozások, stb.
Az Északi Magyar Archívum honlapján előforduló rövidítések és a felhasznált irodalom jegyzéke.
Az oldal bővítésében, pontosításában – eddig – segítséget nyújtott;
A
(Budapest, 1912. augusztus 7. - Sydney, 1978. április 20.): költő, író, műfordító.
1936-ban a budapesti egyetemen belgyógyász diplomát szerzett. A II. világháború alatt katonaorvosként került Dániába. 1948-ban kivándorolt Ausztráliába.
CS
CSÉNYI Györgyné
Budapest ; 1994. március 8-án Koppenhágában 54 éves korában tízórás műtét során megkapta balesetben elhunyt svéd nő máját – tizenkét kilós sajátja helyett – és veséjét.
Forrás: Népszabadság. 1994. május 7. (Pünkösti Árpád).
D
Dán Híradó
1978-1985 között Budapesten a Dán Királyi Nagykövetség kiadványa
Dán huszárság
A dán huszárság alapjait 1762-ben szervezték meg öt magyar tiszt részvételével. Az első dán huszárezred létszám tekintetében elég kicsi volt.
A technika előrehaladtával a dán huszárság is háttérbe szorult, amely még ma is létezik és szeretettel ápolják a huszár hagyományokat.
Dán királyi lovastestőrség
1737-ben állították föl a dán királyi lovastestőrséget, amely alig állt néhány emberből állt, de abban magyar huszárok is voltak. Mindössze három tisztből, egy őrmesterből, két káplánból, egy trombitásból és harminc huszárból állt. Az 1862-es előírás szerint a dán király testőrhuszárainak fekete mentét, fehér sujtással zsinórozott karmazsin dolmányt kellett viselniök. Ez a hagyományos viselet kétszáz év múlva is csaknem változatlan maradt a Dán királyi lovastestőrségnél, csak a dolmányt világoskék atilla váltotta fel.
Dán-Magyar Baráti Kör
1979-ben a Kör képviseletében Demény Károly művészeti vezető arról tudósította a Magyarok Világszövetségének lapját, a Magyar Híreket; „...hogy a kör feladatául tűzte ki a két nép baráti kapcsolatainak fejlesztését, egymás kultúrájának mind jobb megismerését. Ennek érdekében látogatásokat szerveznek Magyarországra, és minden esetben élménybeszámolón ismertetik tapasztalataikat. Ez azért is fontos számukra, mert sokakban még a „régi” Magyarország emléke él.”
F
Dániai magyar újság
Frottírpörkölt [pacal]
Grethe és Thomas Bernsten: ,,Úgy nézett ki, mintha a háziasszony, aki nem talált otthon mást, hirtelenében feldarabolta volna a frottírtörülközőt, és pörköltszafttal habarva találná. Ez volt az első találkozásunk a pacallal. A szaftja isteni, de a pacal...!?" Noszlopy N. Miklós: Frottírpörkölt.
Irodalom: Mai nap (Budapest), 1996. július 7. 17, old.
FLEISCHL Sándor
(Neuern, Csehország, 1867. március 27. - ?)
Négyéves korában került Magyarországra s tanulmányait Budapesten végezte. Itt belépett atyja Fleischl Samu gabonaüzletébe, melynek 1906 óta vezetője volt. 1901 október 1-én Dánia és Izland tiszteletbeli konzullá nevezték ki, 1905-ben főkonzul lett.
Irodalom: Magyar Zsidó Lexikon (1929); Kempelen Béla: Magyar zsidó családok. I-III. Budapest: 1937. – III. kötet, p. 87-88.
G
(? , 1872 – Bp., 1913. júl. 19.): szociáldemokrata politikus, újságíró, eredetileg nyomdász.
1889-ben külföldre ment, bejárta Németországot, Belgiumot, Hollandiát és Dániát.
Irodalom: Gárdos Mariska: Szállj gondolat (Bp., 1961).
H
HALVORSEN, Johan
(1864-1935), norvég hegedűművész, zeneszerző és karmester.
Műve: Kleine Tanzsuite. op. 22. No. 5. Ungarisch. Kopenhagen, Hansen – zongora és hegedű
Irodalom: Prahács Margit: Magyar témák a külföldi zenében. Bp. 1943 – 32 oldalon
HAMVAS BÉLA KLUB
1989. június 27-én alakult Koppenhágában.
Irodalom: Enc-Hun 2:241.
HELL Miksa
(Selmecbánya, 1720. május 15. - Bécs, 1792. április 14.): csillagász.
HJALMAR, Clausen
(Århus, 1905 augusztus 29. – Holte (Ny Holte sg.), 1983. november 20.): dán agrármérnök, a MTA tiszteleti tagja, 1967.
HOFFORY Julius
(Aarhusban (Jütland), 1855. február 9. – Berlin, 1897. április 12.): magyar származású án nyelvész.
Irodalom: Révai 10:176
HOFSTETTER Ádám János
(Selmeczbányán 1667. – Kopenhága, 1720 körül.): a dán király házi orvosa volt.
Irodalom: Révai 10:179 ; Palas Nagylexikon
HUNNIA BOOKS & MUSIK
København. Magyar könyvüzlet volt.
I
J
Két szív szolgálat
Dániában megjelent magyar lap. Szerkesztő és kiadó: Károlyi József.
KAAS Albert Nils, rewentlowi [dán] báró, 1912-től magyar báró is
(Budapest: 1885. június 10. – Subiaco, [Nyugat-Ausztrália], 1961. április 23.): közjogász, egyetemi tanár, rewentlowi báró Kaas Ivor fia.
(Lontó, 1842 január 24. – Budapest, 1910. december 29.): dán eredetű családból származó író, politikus, publicista, utazó; báró Kaas Ede fia; báró Kaas Albert egyetemi tanár apja.
Ismertebb művei: A Keletázsiai expedíció (Pest, 1869); Ítélet napja (szomorújáték, Bp., 1876).
Irodalom: Pethő Sándor: Kaas Ivor. Politikai arcképek (Bp., 1911); Révai; MÉL.
(1832-1898) gróf, osztrák-magyar külügyminiszter. 1874-ben Koppenhágában követ.
Irodalom: Révai 11:166
(Gölnicbánya, 1915. december 6. – Koppenhága, 1986. augusztus 13.): jezsuita szerzetes, pedagógus.
KUNWALD Cézár ; Cæsar Kunwald
LÁNG Mátyás
(? – Sopron, 1682. november 28.): evangélikus lelkész.
1643-ig Boroszlóban tanult. A vallásüldözés alatt, a bécsi svéd és dán követség közbenjárására, abban a szerencsében részesült, hogy nem küldték száműzetésbe és írásbeli nyilatkozatot sem kellett aláírnia, hanem megengedték neki a szülővárosában való tartózkodást.
Irodalom: Szinnyei
M
MÁDAY Károly
(Késmárk, 1821. május 30. – Dobsina, 1870. szeptember 28.): evangélikus püspök.
Járt Dániában és Svédországban is.
Irodalom: Szinnyei; Révai; MÉL.
Magyar Athlétikai Club
Irodalom: Hídfő (London), (1979. július-augusztus)788-790:21.
Magyar-Dán Szervezet
MAGYAR ÚJSÁG
NIELSEN, Frederik Christian
O
Ö
ŐSZ Ilona
(Budapest, 1942. – ): festőművész, grafikus, iparművész, díszlettervező.
Budapesti Iparművészeti Főiskolán Eigel Istvánnál tanult. 1976-tól Dániában lakik. A festészet és a grafika mellett díszlet- és jelmeztervezéssel, könyvillusztrációk készítésével is foglalkozik. Európa több nagy városában volt kiállítása.
P
(Budapest, 1885 március 16. – Sopron, 1949 október 3.): evangélikus lelkész, egyetemi tanár.
Tanulmányait a pozsonyi evangélikus teológiai akadémián és a rostocki egyetemen végezte. A Hajnal című külmissziói folyóirat szerkesztője. Jelentős a skandináv népekkel való egyházi kapcsolatok kiépítése érdekében végzett munkája.
(1895-1968): dán művészettörténész, diplomata.
1922-től 1945-ig a budapesti dán követség alkonzulja, majd konzulja, 1947-től 1964-ig a budapesti dán ügyvivő.
R
SAJNOVICS János
(Bergen, 1846. augusztus 22. – Koppenhága, 1905. március 15.): norvég írónő.
1884-ben kötött házasságot Asbjørn Skram (1847-1923) dán íróval.
Magyar irodalom: Világirodalmi Lexikon 13, 1992:230-232 (Merkl Hilda)
SKRAM, Asbjørn Oluf Erik (családi név); Henrik Herholdt (írói név)
(Koppenhága, 1847. március 10. – 1923. november 21.): dán író, újságíró.
Magyar irodalom: Világirodalmi Lexikon 13, 1992:232 (Ács Péter)
STRUENSEE, Johann Friedrich,gróf
(Hale, 1737. augusztus 5. – lefejezték, K øbenhavn, 1772. április 28.): dán miniszter, orvos.
Tragikus sorsát több drámaíró, köztük Szigligeti Ede (1814-1878) dolgozta fel: Struensee,1871.
Regények Struensee-ről
SZIGLIGETI Ede: Struensee : tragoedia. Pest: Pfeifer, 1871 – 72 p.
Zolnai Béla: Szigligeti Struensee-jének forrásai. Egyetemes Philológiai Közlöny, [Budapest: 1913] – p. 730-742.
Zolnai Béla: Szigligeti Struensee-jének forrásai. Különlenyomat az Egyetemes Philológiai Közlöny, Budapest: [1914] – p. 736-742.
GYALOKAY Mózes: Struensee. Budapest: Franklin, 1877 – 332 p.
NEUMANN, Robert: A királyné kegyence. Budapest: Európa Könyvkiadó, 1973.
ENQUIST, Per Olov: Az udvari orvos látogatása. Budapest: Európa Könyvkiadó, 2001.
STUNDER János Jakab
(Koppenhága [Dánia], 1759. november 5. – Besztercebánya, 1811. augusztus 13.): dán festőművész, grafikus.
SZ
(Pest, 1866. december 1. – Stockholm, 1934 június 26.): diplomata.
1908-tól kezdve 9 éven át az Osztrák-Magyar Monarchia képviselője Dániában és Norvégiában.
TELMÁNYI Emil
(Arad, 1892. június 22. – Holte [Dánia], 1988. június 13.): hegedűművész, karmester.
U
,,...många danskar ett minne av det "Ungars Vinhus" som fanns före sista kriget. Ett ställe där enkla viner med lätta namn serverades - bland dem oxblod, nunneblod och tjurblod. Plus ett mycket lätt vit-vin, som man brukade föreslå till gäster som var blyga eller lite bleka om nosen, och som därför kallades prästvin."
ur Tunberger, Pernilla - Henrikson, Alf: I vingården. Bokförlaget Trevi, 1982. p. 154
Ü
V
W
Z
Ha tetszik honlapunk, ajánlja másoknak is!
E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.