Híradó: századik szám

• E-mail

Szöllősi Antal

A SZÁZADIK SZÁM

1981 – 2006

          Minden egyesület, közösség életében szükség van arra, hogy annak tagságát valamilyen formában tájékoztassa; meghívók, beszámolók formájában. Az emigrációban, ha egy városban, országban több egyesület működik, akkor hasznos és célszerű egy közös kiadványban tájékoztatni azok tagságát.

          Így a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének (SMOSZ) megalakulása után (1974. február 16.) szükségesnek látszott Svédországban is egy központi folyóírat megjelentetése. 

          Azonban ez csak 1980. március 1-én megtartott évi közgyűlésen Ásvány-Pakrócz Endre (1924-1992), a Délsvédországi Magyar Egyesület (Malmö) elnöke „megemlítette egy svédországi magyar újság kiadásának”(1) fontoságát. Értesülése szerint az Állami Bevándorlási Hivatal  (Statens Invandrarverk) komoly anyagi támogatást ad a bevándorlók által kiadott lap(ok)ra, ha azt az Országos Szövetség adná ki. Mivel a pontos feltételeket és az anyagi támogatás összegét nem tudta senki ezért a közgyűlést Szöllősi Antalt bizta meg, hogy tájékozódjon a feltételekről. A közgyűlésen elhatározták, hogy következő közgyűlésig a SMOSZ vezetősége dolgozza ki egy központi magyar újság „program”-ját.

1980. október 25.-i vezetőségi gyűlésen a vezetőség leszögezi, hogy fontosnak tart „egy információs lap kiadását”. Rezsőfi Alajos (1918-1997) javasolta, hogy a már meglévő Magyar Ház Híradóját bővítsék ki a az Országos Szövetség vidéki tagegyesületeinek bevonásával. Így ez az új lap „egyben kellő információ lenne a szórvány magyarság számára is”(2).

          1981. február 12-én Ásvány-Pakrócz Endre levelet intézett a SMOSZ vezetőségi tagjaihoz, amelyben javasolja, hogy „az újságot  a helyi egyesületek szerkesztik... ... A munkatársak összehívása a feladatok összehangolása végett elengedhetetlen,.. ...Szente Imrét és Szöllősi Antal főszerkesztőket javaslom. Az újság kiadási költségei az OSZ-re hárulnak”(3). Javasolta még, hogy a svéd személyekkel készített riportot svédül hozza a lap és „az illető egy példányt kapna, amelyben a szöveg hitelességét ellenőrizheti”(4).

1981. március 7.-i évi közgyűlésen a jelen lévők „elfogadták a vezetőség javaslatát, hogy a Magyar Ház Híradója mellett az Országos Szövetség tájékoztatóját is évente négyszer”(5) adják ki.

          Ilyen előzmények után a Híradó első száma 4 oldalon 1981. januárjában jelent meg a SMOSZ levélpapírján név nélkül, amelyből megtudjuk, hogy „Sajtó hiányában, ez az első bátortalan kisérlet a magyarság szélesebb rétegeinek közvetlen bekapcsolására és tájékoztatására, s a továbbiakban is ebben a formában kisérelünk meg majd, - évente négyszer – tevékenységünkről nagy vonalakban beszámolni”.

          Az első számban a SMOSZ bemutatkozásán kívül a Helsingborgi Magyar Egyesület (1979-1982), a Södertäljei Magyar Egyesület és a Göteborgi Magyar Egyesület beszámolója volt olvasható.

          A harmadik szám már „A Svédországi Magyarok Országos Híradója” néven jelenik meg, de a beszámolókon kívül már egy gyermek verset is közöl. A kilencedik számban (1993. május) a szokásos egyesületi hírek mellett hírt ad Illyés Gyula haláláról is.  

Az ezt követő számokban az egyesületi hírek mellett a Bevándorlási Hivatal tájékoztatóiból szemelvények jelentek meg és néha egy-egy vers.

1-10. számig egyoldalon másolva jelent meg a Híradó, majd a 11. számtól mindkét oldalát kihasználták a lapoknak. Így a postaköltség kevesebb lett, s az egyesületek közlési lehetősége nagyobb lett. A 19. számtól egy darabig rendszeresen közölte a Svédországi Magyar Protestáns Gyülekezet istentiszteleti naptárát és a Svédországi Magyar Katolikus Lelkészség mise-naptárát is. A 19. számban megjelenik az első hírdetés is. A 20. sz.-tól megjelennek az egyesületi beszámolók mellett egyébb beszámolók, hírek is más lapok cikkeiből ollózva és azt fénymásolatban közölte a Híradó. 1986. februári száma beszámol a magyar demokratikus ellenzék felhívásáról, amelyet az Európai Kulturális Fórumhoz intézett és közli az Erdélyi Magyar Hírügynökség jelentéseit. Mind és mind több híreket közöl a román terrorról és hazai ellenzékről. A 25. (1987. május) számban közli a lap Jakabffy Ernő a SMOSZ elnökének Kádár Jánoshoz intézett levelét, amelyben kéri, hogy „a Magyar Kormány hivatalosan és nyíltan tegyen lépéseket magyar kisebbségeink javára... ...hasson oda, hogy az 1956-os forradalom áldozatainak sírjait – beleértve Nagy Imre és társaiét is – hozzák rendbe és tartsák emberi halottaknak kijáró tiszteletben!”

          A 32-33. (1989 december) szám irodalmi és művészeti mellékleteként 4 oldalon jelenik meg az  Olvasólámpa. Az irodalmi mellékletet az Erdélyből Békéscsabára átköltözött Banner Zoltán szerkesztette a 49. (1993. június) számig.

          A 37. (1990. május) számtól javul a lap minősége. A számítógépen való lap elkészítése szebb külsőt ad az újsának. A 38. és a 39. szám új néven A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének Híradója címmel jelenik meg. A 40. (1991. március) számtól már egyszerűbb és rövidebb Híradó néven adják ki. A lap ekkor közli, hogy a felelős szerkesztő, Jakabbffy Ernő, de a lap tévesen a Magyar Ház Híradójának a ISSN számát használja. Az 52. (1994. április) a lap felelős kiadója, Bihari Szabolcs és a műszaki szerkesztő, Lázár Oszkár lett, de már az 53. számtól mint szerkesztő szerepel a 78.-ik számig. Az újabb egyesületeknek a SMOSZ-hoz való csatlakozása után a lap szerkesztése több és több munkát adhatott a szerkesztőnek és Lázár Oszkár a lap összeállításán kívül még más SMOSZ munkában is részt vett, talán ezért nem tudta tovább vállalni a Híradó szerkesztését. Mindenki sajnálattal vette tudomásul Lázár Oszkár döntését és így itt volt a lehetőség, hogy egy fiatalt kérjenek meg erre a szép, de nem könnyű feladatra.

          A SMOSZ 2001. évi közgyülésének határozata értelmében a 79. számtól Újvári Tünde vette át a Híradó szerkesztését, de Veress Zoltán javaslatára egy szerkesztő bizottságot hoztak létre, hogy az új szerkesztő munkáját ezzel is megkönnyítsék. A szerkesztő bizottság tagjai voltak: Bihari Szabolcs (felelős kiadó), Dugántsy Mária, Kalocsi Margit, Kormos László, Lázár Oszkár, Újvári Tünde (szerkesztő) és Veress Zoltán. A Híradó szerkesztő bizottsága csak 88 v. 89-es számig szerepelt a lapban, de gyakorlatban az Újvári Tünde szerkesztésében szépült és javult minden megjelent száma után.

          Ennek egyik szép példája a Híradó 2003. decemberében kiadott irodalmi melléklete. Közérzetünk évszakai címmel megjelent melléklet szerzői: Gergely Tamás, Lipcsey Emőke, Neufeld Róbert, Sall László, Sulyok Vince, Szabó Zoltán, Szente Imre, Tar Károly, Telegdi Magda, Tölgyessy B. Zoltán, Újvári Tünde és Veress Zoltán voltak. Hiányoltam a mellékletből legalább pár sorban a szerzők bemutatását, akik Sulyok Vince (Norvégia) kivételével mindannyian Svédországban élő „svédmagyarok”.

          A világos sárga papírra nyomott Híradó egyszerűen csak „sárga újság”-nak nevezte mindenki.

          A fehér alapon való „színváltás, megjelenés azonban a 79. számtól nem csak új tartalmat és külsőt adott a folyóíratnak szerkesztője, Újvári Tünde, hanem két színnyomással és bőven fekete-fehér képekkel illusztrálta a cikkeket.

          2005 tavaszán századik számával a Magyar Ház Híradója (1979-2005) – sajnos – megszünt, illetve beolvadt az Országos Szövetség Híradójába. Így 2005 nyarától a lap szerkesztőjére még több munka hárult.

          Azonban még egy kis egyesületi lap szerkesztése sem könnyű, még akkor sem, ha azt bármilyen őszinte magyarság tudattal készíti is azt szerkesztője. Tudom, hogy sok embernek nehéz ezt megérteni, hogy Svédországban vannak emberek (és remélem jövőben is lesznek), akik ingyen, minden ellenszolgáltatás nélkül működtetik egyesületeiket és adják ki, szerkesztik azok lapjait. A Híradó nem egy kis egyesület lapja, hanem a SMOSZ majdnem hatezret számláló tagságának igen színvonalas folyóírata. A Híradó szerkesztőjének az egyesületi tudósítók mellett szüksége lett egy társszerkesztőre. Ezért a SMOSZ vezetőségének kérésére 2005-ben a folyóírat szerkesztésébe bekapcsolódott Sall László, mint szerkesztő és Újvári Tünde főszerkesztőként folytatja tovább munkáját. Reméljük, hogy lapunk, a Híradó ennek a két kitünő embernek áldozatos munkájával még jobb és jobb lesz.

          Köszönjük a lap első szerkesztőinek, dr. Rezsöfi Alajosnak, Jakabffy Ernőnek, Lázár Oszkárnak, a felelős kiadónak, Bihari Szabolcsnak és köszönet a lap „tudósítóinak” és a szerkesztőinek Újvári Tündének és Sall Lászlónak, hogy lapunk a századik számot megérte. Köszönjük.

Jegyzet

1          Jegyzőkönyv. Svédországi Magyarok Országos Szövetségének évi közgyűlése,

             1980. március 1. – p. 3

2          Jegyzőkönyv. Svédországi Magyarok Országos Szövetségén vezetoségi gyűlése,

             1980. október 25. – p. 2.

3          Javaslat. Ásvány-Pakrócz Endre (1924-1992) hat oldalas levele a SMOSZ vezetőségi tagjaihoz.

             1981. február 12.

4          Ásvány-Pakrócz Endre levele, 1981. február 12.

5          Jegyzőkönyv. Svédországi Magyarok Országos Szövetségének évi közgyűlése,

             1981. március 7. – p. 2

Megjelent: HÍRADÓ (Stockholm), 25. évf., 2006. június, 100. szám  – p.  11, 13.