Elhunyt P. Szőke János szalézi szerzetes, volt svédországi pap (1927-2012)

• E-mail

Elhunyt P. Szőke János szalézi szerzetes, volt svédországi pap (1927-2012)

Hosszú, türelemmel viselt szenvedés után 2012. január 6-án az esti órákban életének 85-ik, áldozópapságának 58-ik évében elhunyt Szőke János szalézi szerzetes pap, szatmári és nagyváradi kanonok és kolosmonostori apát.

Szőke János 1927. február 13-án született a Békés megyei Csorvás községben. Szüleinek tizenharmadik gyermeke. Csorváson, majd Gyulán, a Wenckheim kollégiumban tanult. Papi hivatása már kora gyermekkorában megmutatkozott, és Gyulán a Don Bosco nevelési szellemében dolgozó szalézi atyák kollégiumában egészen határozott irányt vett. 1943-ban került Mezőnyárádra a noviciátusba, első szerzetesi fogadalmát 1944-ben ott tette le. A gyakorlati éveket Nyergesújfalun és Óbudán töltötte. 1948-ban felettesei Olaszországba küldték tanulni, itt 1950-ben szerzetesi örökfogadalmat tett. Pappá szentelése 1954. július 1-én volt Torinóban. 1956. fordulatot hozott életében. A nevelői pálya elején a lelkipásztori munkát választotta a magyar menekültek között. 1958-tól Svédországban nyolc éven át a svédországi magyar menekültek lelkipásztora volt.

Svédországba érkezése után 1958 december 1-én kiadja a Katolikus Értesítő (Stockholm: 1958. december 1. – 1965 október) havonként megjelenő lap első számát.

1958. december 7-én Uppsalában, 12-én Falun, 13-án Sågmyra-ban (Falu kommun), 14-én Ludvika-ban, 20-án Flenben, 21-én Västeråsban, 25-én Tullinge-ben, Södertälje-ben, Nyköpingben, 26-án Stockholmban, 28-án Surahammarban, 1959 január 1-én Sundsvallban, 3-án Kirunában és 4-én Malmbergetben tartott szentmisét.

A Svéd Rádió nagylelkűségéből 1958. december 30-án a szokásos reggeli ájtatosság magyar nyelven volt. Karácsonyról Szőke János atya tartott rövid elmélkedést, az Újévről Glatz József evangélikus lelkész emlékezett meg. Az énekeket magyar menekült gyerekek énekelték.

Svédországban igyekszik tartani a lelket a menekültekben. Fiatalokat ad össze, keresztelőkön együtt örül a szülőkkel, temetéseken vigasztalja a hozzátartozókat. A menekültek gyermekeinek hitanórákat szervez és tart, ha igény volt arra vidéken is megszervezte azt. Stockholmban pl. 1959. június 14-én S. E. Ansgar Nelson megyéspüspök 23 magyar leányt és fiút bérmált meg.  

Stockholmban résztvett a menekültek kulturális életében is. Segített a Stockholmi Magyar Katolikus Kör (1960) létrehozásában és annak 1965 őszéig egyházi elnöke volt. A Kör még ma is egyik jelentősebb magyar egyesület Stockholmban.  

1965-ben Stuttgartba került. A befogadó német egyházmegyében hosszú éveken keresztül választott tagja volt a papi szenátusnak és a városi katolikus tanácsnak.

Megszervezte a hétvégi magyar iskolát és a cserkészetet. Megalapította az Életünk című katolikus havilapot, amelynek hosszú éveken át gazdasági vezetője és főszerkesztője volt.
 

1970-ben, az erdélyi nagy árvíz idején kapcsolatba került Márton Áron püspökkel. Ez volt a kezdete annak a hosszú folyamatnak, melynek eredményeként a lelkipásztori munkát Márton Áron és Mindszenty bíboros kezdeményezésére felcserélte a karitatív munkával.
 

Stuttgartból 1975-ben Rómába került, ahol az Üldözött Egyházak Segélyszervezete működött. Féléves római tartózkodás után a Szervezet áttette székhelyét a Majna melletti Frankfurt közelébe, Königsteinbe, ahol Keleti Osztály vezetője. 19 év alatt 175 alkalommal járt különböző országokbanés volt segítségére a kommunista elnyomás alatti szenvedő egyházaknak. Mindezek közben számtalan megpróbáltatással nézett szembe a megszállt országok titkosszolgálatainak kereszttűzében.

Az akkori magyar püspök, Irányi László kinevezi, hogy Európában koordinálja a magyar lelkipásztori tennivalókat. Ezt a tisztséget 1998-ig töltötte be.

Amikor 1975-ben Mindszenty bíboros meghalt, felmerült az igény boldoggá avatásával kapcsolatban. Meg kellett várni az előírt öt esztendőt, közben elkezdték az anyaggyűjtést és főleg szemtanúk kihallgatását, nehogy halálukkal az ismeretüket is a sírba vigyék. Mindezt titokban kellett tenni, nehogy a Magyar Egyházügyi Hivatal megtudja, és lépéseket tegyen ellene. Az öt év elmúltával, 1980-ban elvállalta a bíboros boldoggá avatási eljárásának a vezetését, majd ezt követően több jeles magyar: Scheffler János szatmárnémeti püspök, Bogdánffy Szilárd nagyváradi, titokban szentelt püspök, Romzsa Tódor görög katolikus ungvári püspök ügyét is. Salkaházi Sára szociális testvér boldoggá avatási ügye mellett ő készítette elő Boldog Meszlényi Zoltán Lajos ügyét is. A következő években vagy évtizedekben boldoggá avatásra váró magyarok névsora, akiknek az ügyét Rómával kapcsolatot tartva Szőke János képviselte: Mindszenty József bíboros, prímás, esztergomi érsek, Márton Áron erdélyi püspök, Bálint Sándor néprajztudós, Marton Boldizsár karmelita szerzetes, Sándor István szalézi szerzetes, Györgypál Albert nagyváradi lelkész, Orosz Péter és Chira Sándor kárpátaljai görög katolikus püspök.

Mindezek mellett szerkesztője volt a Vértanúink - Hitvallóink című folyóiratnak, amely a Mindszenty Alapítvány gondozásában a boldoggáavatási eljárások részleteiről tudósít és mintegy harmincezer példányban jelenik meg magyar nyelvterületen. 1996-tól 2010-ig a Don Bosco Kiadó igazgatójaként számos szalézi művet ültetett át magyar nyelvre, több könyvet szerkesztett és írt. 1996-tól  1997-ig Szent Istvánról nevezett magyar tartomány tartományi tanácsosa, majd 1997-től 2002-ig tartományfőnöki vikáriusa volt. 2004. szeptember 5-én ünnepelte aranymiséjét Budapesten, a belvárosi főplébánia-templomban.
 

1994. május 3-án, Göncz Árpád köztársasági elnök a Magyar Köztársaság Érdemrend tiszti keresztjét, 2010. október 23-án Dr. Schmitt Pál köztársasági elnök a Magyar Köztársaság Érdemrend lovagkeresztjét adományozta.

Felhasznált források:

szentkvirin.hu/?hirek/2012/01/07/...p-szke...

kdnp.hu/.../elhunyt-szoke-janos-szalezi-szerzet...

www.lakitelek.hu/.../index.php?...p...janos... 
www.ujember.hu/index.php?...

www.magyarkurir.hu/node/38039

Északi Magyar Archívum UA 2151:Sz (Ungerska arkivet), Stockholm 

Rendfőnöki levél P. Szőke János halálára

2012. január 20. péntek 11:47

Kedves Rendtársak (a Magyar Tartomány tagjai)!

Szeretném a saját és egész kongregációnk nevében kifejezni együttérzésemet mélyen tisztelt P. Szőke János rendtársunk halála alkalmából. Élete összefonódik a magyar nép megpróbáltatásaival, úgy a háború, mint a sötét kommunizmus diktatúrájának borzalmaival. Tevékenységében kiemelkedik a külföldön élő magyarokkal való lelkipásztori szolgálat. Amikor visszatért hazájába, kiemelt szerepet vállalt a tartomány újjászervezésében és a Don Bosco Kiadó megalapítása terén. Kiemelt érdeme, hogy a magyar egyház számos tagjának - köztük kiemelten is rendtársunk, Sándor István vértanú testvér - boldoggá – és szentté avatásának eljárását nagy mértékben mozdította elő.

Miközben lelki üdvéért különleges imáinkról biztosítalak Benneteket, egyben kérjük, hogy példája és apostoli szenvedélye legyen kovásza új és szent hivatások fejlődésének a Magyar Egyház és Társaságunk számára.

Szeretettel, Don Boscóban:

Don Pascual Chávez V.

Rendfőnök

Róma, 2012. január 17.

Közlemény P. Szőke János SDB temetéséről

A Szent István Magyar Szalézi Tartomány tájékoztatása szerint Szőke János szalézi szerzetes pap temetése január 23-án, hétfőn volt. 
A gyászmisét Budapesten a Szent István-bazilikában január 21-én délelőtt 10 órai kezdettel dr. Erdő Péter bíboros, prímás esztergom-budapesti érsek mutatta be.
P. Szőke János földi maradványait január 23-án, hétfőn, kívánsága szerint szülőhelyén, Csorváson a 12.00-kor kezdődő szentmise után, 13.00-kor helyezték örök nyugalomra a városi köztemetőben (Újtemető) a családi sírba.

A Magyar Szalézi Tartomány és a Mindszenty Alapítvány

Részvétnyilvánítási cím: Don Bosco Szalézi Társasága
1032 Budapest, Bécsi út 173.

Fax: (36-1) 4532279

E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

www.szaleziak.hu/index.php?...janos...