Írta (gyűjtötte és összeállította): SZÖLLŐSI ANTAL
Mexikói-magyar lexikon
Mexikóban élt, vagy élő magyar (származású) személyek adatai.
Magyarországon élt, vagy élő mexikói (származású) személyek, utazók, stb. adatai.
TÁJÉKOZTATÓ VÁLOGATÁS
Az Északi Magyar Archívum honlapján előforduló rövidítések és a felhasznált irodalom jegyzéke.
A
B
BÁNÓ Jenő
(Roskovány, 1855. június 25. – Malaga [Spanyolország], 1927. augusztus 2.): utazó, Magyarország mexikói főkonzulja.
A fiumei kereskedelmi akadémia elvégzése után tengerészként bejárta Olaszországot, Franciaországot és Angliát. Hazatérve a vasút szolgálatába lépett. Felesége halála után világkörüli útra indult. Bejárta az Egyesült Államokat. 1889-ben, egyik emigráns barátja hivására, vándorolt ki Mexikóba. Vásárolt egy 1000 hektáros területet Mexikóban és kávétermesztésbe kezdett. A telepet felesége után Camilla telepnek nevezte el. Sárgalázat kapott és 10 napig eszméletlenül feküdt. Felépülése érdekében hosszabb tengeri útra indult. Beutazta a Karib-tengert, heteket töltött Kubában. Venezuelában és Kolumbiában is megfordult, végül 1900-ban visszatért Mexikóba, Oaxaca államba és ismét kávéültetvényt létesített. Indián feleségével a kávé mellett kaucsuk, cukornád és vaníliaültetvényt is létesítettek. Azonban egy ciklon tönkretette az ültetvényeit.
1903-tól a Mexikói Köztársaság magyarországi főkonzulja volt hét évig, 1910-től Egyiptom főkonzulja.
Az I. világháború idején Spanyolországba, Barcelonába telepedett le, ahol Suleiman El Fakir álnévvel a szövetséges hatalmak ellen írt politikai cikkeket. Különféle lapokban, könyvekben számolt be tapasztalatairól, spanyol nyelven is. Utazásairól Budapesten is tartott több felolvasást.
Tagja volt több földrajzi társaságnak. A párizsi Société Académique D’Histoire International aranyéremmel tüntette ki és tagjai közé választotta.
Művei: Útiképek Amerikából (Budapest: 1890); Mexico és utazásom a trópusokon (Budapest: 1896); Bolyongásaim Amerikában (Budapest: 1906).
Irodalom: MÉL ; Agárdi:1955.
BARTA Emánuel
(Nagysurány, ? –)
1919-től Ausztriában, 1938-tól Mexikóban lakott. A Hatikva szerkesztője és a Mexikói Magyarajkú Zsidók Egyesületenének elnöke volt.
Irodalom: Halmi:1953.
BEÖTHY Erzsébet
(Budapest, 1935 július 4. – ): nyelvész.
1983-tól – 1986-ig az új-mexikói egyetemen magyar nyelvet tanított.
Irodalom: ÚjMIL:2000
BETEGH Pál
D
E
F
Legnagyobb hazai sikereit az Újpest tagjaként érte el: három szezont játszott a klub színeiben, 1939-ben bajnoki címet szerzett, később ezüst- és bronzérmet is nyert a csapattal.
1945-ben külföldre távozott. A negyvenes évek elején külföldön folytatta pályafutását, román, olasz, francia, amerikai és mexikói gárdákban szerepelt. 1946 és 1953 között Olaszországban élt.
Az aktív labdarúgást befejezveMexikóban telepedett le. 1957-ben itt kezdte edzői pályafutását és 1990-ig rendkívüli sikereket ért el az országban: háromszoros bajnok, egyszeres kupagyőztes, négyszeres Szuperkupa-győztes, a Chivas Guadalajara történetének egyik legnagyobb edzője volt. 1963-ben egy esztendeig a szövetségi kapitányi tisztséget is betöltötte az észak-amerikai országban. Összesen 33 éven keresztül edzősködött Mexikóban, 14 klubnál dolgozott.
Nemcsak Mexikóban, hanem itthon is elismerték munkáját, 1999-ben megkapta a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjét.
Irodalom: Wikipedia
G
H
Megjelent: 1943. november – 1946. november között.
I
K
(Kondoros, 1926. - ): szobrász.
Ma Mexikó egyik vezetőszobrásza.
Szarvasi gyermekévei után Orosházán járt iskolába, később az Iparművészeti Főiskolán tanult, majd két évig a Képzőművészeti Főiskolán. Az 51-ben koholt vádak alapján letartóztatták, 1956-os szabadulása után elhagyta az országot. Párizsban fejezte be a főiskolát, majd mexikói feleségével Acapulcóban telepedett le. Nemesfémből, többnyire bronz-réz ötvözetből, ezüstből, aranyból, drágakövekből készít kontinenseket, áramlatokat, korszakokat magába egyesítő, kirobbanó erejű, mégis egyéni, karakteres „Kepenyessé" formált alkotásokat.
Elnök: BARTA Emánuel
Irodalom: Halmi:1953.
MIHALOVICS József
1900 előtt Mexikó gazdasági életében számottévő személyiség volt.
I. MIKSA MEXIKÓ CSÁSZÁR
Habsburg–Lotaringiai Ferdinánd Miksa József főherceg (Erzherzog Ferdinand Maximilian Joseph von Austria)
(Bécs, 1832. július 6. – Querétaro [Mexikó], 1867. június 19.): osztrák főherceg, magyar és cseh királyi herceg, Ferenc József császár öccse, 1848-tól 1858-ig Ausztria és Magyarország trónörököse, a mexikói francia intervenció során I. Miksa néven Mexikó császára lett (Emperador Maximiliano I de México). 1867-ben megfosztották trónjától és kivégezték.
(Szeged, 1892 február 15. – New York, 1965 november 2.): magyar származású amerikai fényképész és olimpiai kardvívó.
1920 és 1940 között Muray Miklós több mint 10 000 portrét készített. Amikor a világhírű mexikói festőnő, Frida Kahlo 1938-ban New Yorkban tartózkodott, mert a Julien Levy Gallery-ben rendeztek neki kiállítást, Muray portrékat készített róla, amelyek később a legismertebb és legkedveltebb munkáivá váltak. Muray és Kahlo 1939-ben éppen egy tíz éve tartó szerelmi viszony csúcsán voltak, amikor a portrék készültek. A viszonyuk még 1931-ben kezdődött, miután Muray elvált második feleségétől és röviddel azután, hogy Kahlo hozzáment Diego Riverához, a híres mexikói festőhöz. A kapcsolat túlélte mind Muray harmadik házasságát, mind Kahlo válását majd újraházasodását Riverával, melyet követően egy évvel, 1941-ben szakítottak véglegesen. Muray el akarta venni Fridát, de miután nyilvánvalóvá vált, hogy Kahlo csak szeretőnek akarta őt és nem férjnek, Muray végleg otthagyta és elvette negyedik feleségét, Peggy Murayt. Ennek ellenére ő és Kahlo az utóbbi 1954-es haláláig jó barátok maradtak.
Neves műgyűjtő volt, a huszadik századi mexikói festménygyűjteménye volt a legjelentősebb. Neves műgyűjtő volt, a huszadik századi mexikói festménygyűjteménye volt a legjelentősebb.
N
O
Ö
P
PACZKA Sándor
1900 előtt Mexikó gazdasági életében számottévő személyiség volt.
R
(Pest, 1830. november 29. – Dunapentel, 1874. december 7.): földrajztudós, néprajztudós, fotográfus, az MTA levelezőtagja.
A 1848-49-es szabadságharc után sógora, Trefort Ágoston segítségével Münchenbe menekült, majd Párizsba emigrált, ahol megismerkedett a fényképezés (korabeli elnevezéssel “fényrajzolás”) művészetével. Az első magyar fotográfusok egyike. Alapos földrajzi ésnéprajzi ismeretekre is szert tett.
1956. augusztus 4-én hajóra szállt, és az Amerikai Egyesült Államokba utazott. Két és fél éven át bejárta Mexikót, Venezuelát, Kubát és az Antillák szigetvilágát. Számos fotót készített útja során, tájfotóit világviszonylatban is számon tartják.
1859. február 26-án érkezett vissza hazájába. Élményeit és tapasztalatait az Úti emlékzetek Amerikából (Pest, 1861) című művében tette közzé.
1861-től a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja volt. 1860-tól hol Pesten, hol Dunapentelén élt.
S
SALTZER Ernő
(Durango [Mexikó], 1912. június 13. – Budapest, 2003. október 14.): közgazdász, numizmatikus
SZ
Szabad Magyar Mozgalom
Mexikóban a Károlyi Mihály által kezdeményezett Szabad Magyar Mozgalom főtitkára Tamás Aladár (1899-1992) volt.
Szabad Magyarság : Hungria libre
A Szabad Magyar Mozgalom : Hungria Libre de México hivatalos lapja.
Mexico City. Szerkesztette: Tamás Aladár (1899-1992). Megjelent havonként, 1942. június – 1946. május között.
SZENGER Ede
Mexikóban élő nagyhírű magyar orvos volt, a Sociedad Médica Potosina alapítója. Mexikó felvidéke élet- és kórtani tekintetben című magyarnyelvű munkája a legjobb orvosföldrajzi munkák közé tartozik.
T
TAMÁS Aladár
(Halmi, 1899-1992.): költő, író, szerkesztő, a 100% című folyóirat alapítója.
1932–35 közt a szegedi Csillag-börtönben raboskodik ezután Csehszlovákiába emigrál, munkatársa a Magyar Napnak, 1939-ben Párizsban Bölöni Györggyel megalapítja a Magyar Írók és Művészek Szervezetét és szerkeszti az Üzenet című folyóiratot. A háború alatt, 1940 nyaráig internálják, majd Mexikóba kerül, ahol a Károlyi Mihály által kezdeményezett Szabad Magyar Mozgalom főtitkára, a Szabad Magyarság című folyóirat (1942–46) szerkesztője. 1946-ban tér vissza Magyarországra, 1946–1955-ig a Szikra kiadó igazgatója, 1955–56-ban az Írószövetség főtitkára, majd diplomáciai pályán működött.
U
UJJ Emőke, dr.
Mexikóváros: 2011. Dr. Ujj Emőke, a mexikói Cancúnban élő és dolgozó zongoraművész és tanár hatodik alkalommal rendezte meg a „Magyar Fesztivált” Cancúnban 2011. október 3-7. között. A kulturális rendezvénysorozat Liszt Ferenc életének és műveinek bemutatására épült. 14 év után visszatért Magyarországra.
Díj: Köztársasági Aranykereszt Érdemrend.
Ü
V
W
Z
ZS
Kedves Látogató!
Ezzel az oldallal és a honlappal kapcsolatos kiegészítéseiket, észrevételeiket juttasák el hozzánk!
Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Köszönjük a látogatást, kérjük nézzen vissza később is!