3310164
Ma
Tegnap
A héten
Múlt héten
Ebben a hónapban
Múlt hónapban
Összesen
111
1288
4408
3300863
18435
28989
3310164
Te IP-címed: 34.204.172.188
2023-09-22 03:36

Mexikói-magyar lexikon

2012. december 20. csütörtök, 00:24
Írta: Szöllősi Antal

 

Írta (gyűjtötte és összeállította): SZÖLLŐSI  ANTAL 

 

 

 

 

Mexikói-magyar lexikon

 

 

 Mexikóban élt, vagy élő magyar (származású) személyek adatai.

Magyarországon élt, vagy élő mexikói (származású) személyek, utazók, stb. adatai.

TÁJÉKOZTATÓ VÁLOGATÁS

 

 

 

Rövidítések

 Az Északi Magyar Archívum honlapján előforduló rövidítések és a felhasznált irodalom jegyzéke.

 

 

 

 

A

 

 

B

BÁNÓ Jenő

(Roskovány, 1855. június 25. – Malaga [Spanyolország], 1927. augusztus 2.): utazó, Magyarország mexikói főkonzulja.

A fiumei kereskedelmi akadémia elvégzése után tengerészként bejárta Olaszországot, Franciaországot és Angliát. Hazatérve a vasút szolgálatába lépett. Felesége halála után világkörüli útra indult. Bejárta az Egyesült Államokat. 1889-ben, egyik emigráns barátja hivására, vándorolt ki Mexikóba. Vásárolt egy 1000 hektáros területet Mexikóban és kávétermesztésbe kezdett. A telepet felesége után Camilla telepnek nevezte el. Sárgalázat kapott és 10 napig eszméletlenül feküdt. Felépülése érdekében hosszabb tengeri útra indult. Beutazta a Karib-tengert, heteket töltött Kubában. Venezuelában és Kolumbiában is megfordult, végül 1900-ban visszatért Mexikóba, Oaxaca államba és ismét kávéültetvényt létesített. Indián feleségével a kávé mellett kaucsuk, cukornád és vaníliaültetvényt is létesítettek. Azonban egy ciklon tönkretette az ültetvényeit.

1903-tól a Mexikói Köztársaság magyarországi főkonzulja volt hét évig, 1910-től Egyiptom főkonzulja.

Az I. világháború idején Spanyolországba, Barcelonába telepedett le, ahol Suleiman El Fakir álnévvel a szövetséges hatalmak ellen írt politikai cikkeket. Különféle lapokban, könyvekben számolt be tapasztalatairól, spanyol nyelven is. Utazásairól Budapesten is tartott több felolvasást.

Tagja volt több földrajzi társaságnak. A párizsi Société Académique D’Histoire International aranyéremmel tüntette ki és tagjai közé választotta.

Művei: Útiképek Amerikából (Budapest: 1890); Mexico és utazásom a trópusokon (Budapest: 1896); Bolyongásaim Amerikában (Budapest: 1906).

Irodalom: MÉL ; Agárdi:1955.

 

BARTA Emánuel

(Nagysurány, ? –)

1919-től Ausztriában, 1938-tól Mexikóban lakott. A Hatikva szerkesztője és a Mexikói Magyarajkú Zsidók Egyesületenének elnöke volt.

Irodalom: Halmi:1953.

 

BEÖTHY Erzsébet

(Budapest, 1935 július 4. – ): nyelvész.

1983-tól – 1986-ig az új-mexikói egyetemen magyar nyelvet tanított.

Irodalom: ÚjMIL:2000

 

BETEGH Pál

1925 februárjától a Mexikói Magyar Újság társszerkesztője volt.
Irodalom: New Yorki Magyar Hírlap, 1925. 8. szám.
 
BÍRÓ Gyula
(Budapest, 1890. május 10. – Mexikóváros, 1961. január 23.) magyar válogatott labdarúgó, edző.
1906-ban, 16 évesen mutatkozott be a nemzeti csapatban. Bíró a válogatottal részt vett az 1912-évi olimpián és az 5. helyet érte el a csapattal. 36 mérkőzésen 3 gólt szerzett.
Bővebben interneten:  Magyar   English   Italiano   Polski
 
Boletín de Hungría de México
México: 1943 – 1945 február
Kiadta: Hungría Libre de México
Később: Boletín de información (1945-1946) címmel jelent meg.
 
 
C

 

 

D

 

 

E

ERDEY Ferenc
(Beodra, Torontál vm., 1906. június 12. – ?) katolikus pap.
Mexikóvárosban volt lelkész.
 

 

F

FARAHÓ János (1876-ig Pozsár)
(Laskó, Baranya vm., 1876 előtt – ?): földbirtokos.
Középiskolát Pécsett végezte. Egy ideig Amerikában élt.1899-ben Hidalgo del Peralban (Mexikó), 1905-ben Witemouthban (Kanada) gazdálkodott. 1908 körül visszatért Magyarországra és Pécsett telepedett le.
Irodalom: Gulyás
 
FARKAS Ignác
A Mexicoi Magyar Segítő Egyesület (192?) vezetője volt.
 
FEKETE Árpád
(Salgótarján, 1921. március 5. – Guadalajara [Mexikó], 2012. február 26.): labdarúgó, csatár, edző. 1963-ban a mexikói labdarugó-válogatott szövetségi kapitánya.

Legnagyobb hazai sikereit az Újpest tagjaként érte el: három szezont játszott a klub színeiben, 1939-ben bajnoki címet szerzett, később ezüst- és bronzérmet is nyert a csapattal.

1945-ben külföldre távozott. A negyvenes évek elején külföldön folytatta pályafutását, román, olasz, francia, amerikai és mexikói gárdákban szerepelt. 1946 és 1953 között Olaszországban élt.

Az aktív labdarúgást befejezveMexikóban telepedett le. 1957-ben itt kezdte edzői pályafutását és 1990-ig rendkívüli sikereket ért el az országban: háromszoros bajnok, egyszeres kupagyőztes, négyszeres Szuperkupa-győztes, a Chivas Guadalajara történetének egyik legnagyobb edzője volt. 1963-ben egy esztendeig a szövetségi kapitányi tisztséget is betöltötte az észak-amerikai országban. Összesen 33 éven keresztül edzősködött Mexikóban, 14 klubnál dolgozott.
Nemcsak Mexikóban, hanem itthon is elismerték munkáját, 1999-ben megkapta a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjét.

Irodalom: Wikipedia

 

 

G

 

 

H

HORNA, Kati ; született: Deutsch Katalin
(Szilasbalhás [ma: Mezőszilas], Veszprém vm., 1912. május 19. – Mexikó, 2000. október 19.) fotóművész
Interneten:     Español   English   Français
 
Hungria libre de México
Boletin de informatición

Megjelent: 1943. november – 1946. november között.

 

 

I

ILLÉS Antal
(Szolnok, 1872. szeptember 1. – Szolnok, 1911. július 22.): festőművész.
1908-ban Amerikába vezették ambíciói. A hírlapok tudósításai szerint Taft, későbbi elnököt festette az Egyesült Államokban. Az ő ajánló levelével ment Mexikóba, ahol Porfirio Diaz elnök arcvonásait is megörökítette. Hosszabb időt töltött a mascalero indiánok között, ellátogatott Mexikó legfestőibb népének földjére, Tehuantepek-re: “…erről a népről s földről európai festő még nem csinált képet. Mintegy háromszázötven vázlattal hazaérkezve,
1911. július 22-én egy utcai baleset törte derékba életét.
 
 
J

 

 

K

KASZA Sándor
(Budapest, 1909. április 15. – Bécs, 1997. november 21.) vegyészmérnök, az elhallgatott svéd embermentő Valdemar Langlet gróf munkatársa, műgyűjtő.
„1944-ben Kasza Sándor Valdemar Langlet professzorral együtt szervezte és irányította Magyarországon a Svéd Vöröskereszt munkáját, amellyel több száz zsidó és politikai üldözött életét mentették meg. Erzsébet asszony tolmácsként dolgozott Raoul Wallenberg mellett. A házaspár poéldás bátorsággal támogatta Wallenberg erőfeszítéseit, amellyel számtalan embert sikerült megmenteni. Áldozatos munkájáért Alexander Kasser 1997-ben megkapta a Világ Igaza kitüntetést, nevét pedig felvésték a Jad Vasemben a Megemlékezés Falára.
A háború után a házaspár a két gyermekkel együtt elhagyta Magyarországot. Először Mexikóba ment, ahol immár Alexander Kasser néven hamarosan a cellulózkémia professzora lett a mexikói Műszaki Egyetemen, majd az Egyesült Államokba áttelepülve egy tanácsadó céget alapított, s így folytatta pályafutását a papíriparban. Alexander és Elisabeth is kora ifjúságától fogva a zene- és képzőművészet barátja volt Már Magyarországon foglalkozni kezdtek a műgyűjtéssel, az Egyesült Államokban ismét módjuk nyílt erre. Elisabeth, Alex, és lányuk, Mary 1969-ben hozta létre a Kasser Művészeti Alapítványt (Kasser Art Foundation), amelynek célja a képzőművészet és a zene támogatása szerte a világon. Alexander Kasser tevékeny tagja volt a New York-i Tudományos Akadémiának és a londoni Royal Academy of Dancing Nagytanácsának.”
 
KEPENYES Pál

(Kondoros, 1926. - ): szobrász.

Ma Mexikó egyik vezetőszobrásza.

Szarvasi gyermekévei után Orosházán járt iskolába, később az Iparművészeti Főiskolán tanult, majd két évig a Képzőművészeti Főiskolán. Az 51-ben koholt vádak alapján letartóztatták, 1956-os szabadulása után elhagyta az országot. Párizsban fejezte be a főiskolát, majd mexikói feleségével Acapulcóban telepedett le. Nemesfémből, többnyire bronz-réz ötvözetből, ezüstből, aranyból, drágakövekből készít kontinenseket, áramlatokat, korszakokat magába egyesítő, kirobbanó erejű, mégis egyéni, karakteres „Kepenyessé" formált alkotásokat.

Művészete egyszerre szép, energikus, míves megformáltságú. Kepenyes Pál ma Mexikó egyik vezető szobrásza, aki (az ötvenes évek francia riviérá­já­hoz hasonló) a hatvanas években felfutó acapulcói konjunktúra, Hollywood filmsztárjait, Kalifornia gazdagjait az egzotikus tengerpartra csá­bító divatja nyomán, kiváló vevőkört tudhat a magáénak.
 
KONCSÁG Nándor ; Ferdinand Konsag, Konschak
(Varasd, Varasd vm., 1703. december 2. – Mexikó?, 1759. szeptember 10.): misszionárius.
Mexikó északi területeit és Kalifornia ismeretlen tájait tárta fel, elsőként állapította meg a kaliforniai félsziget pontos földrajzi adatait. 1745-ben megalapította a Nuestra Señora de los Dolores missziót, majd a következő évben a kocsimi indiánok San Ignacio redukcióját vezette, 1751-ben pedig Santa Gertrudis néven új missziót alapított, végül 1753-ban az összes mexikói jezsuita redukció vizitátora lett.
Interneten:  Koncság
 
 
L
LÁSZLÓ Károly
(Kecskemét, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm., 1815. március 30. – Bátya, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm., 1894. május 4.) mérnök, 1848-49-es honvéd tüzér-százados. Emlékíró, útleíró és üzletember.
Bemmel augusztus 22-én Törökországba menekült. Kossuthoz csatlakozott 25 társával és 1850. április 12-én Kiutahiába érkezett; ezután folyton Kossuth környezetében élt mint meghitt barátja és titkára volt. 1851. szeptember 10-én szálltak fel az Amerikai Egyesült Államok Mississippi nevű hajójára; november 10-én érkeztek New Yorkba. Mindenütt követte Kossuthot körútjában. Kossuth távozása után László Amerikában maradt, ahol mint mérnök a New York állam csatorna-mérnöki hivatalának syracuse-i osztályában nyert alkalmazást egy dollár napidíjjal; később a Syracuse-Binghamton-vasútnál dolgozott és 1853. február 17-én Syracuse-ban amerikai polgárrá avattatott; két évig Mexikóban az állami birtokok felmérését végezte; szerzett vagyonával mahagoni és berzsenyfa kereskedést folytatott. 1867-ben Silcz Józefin kreolnőt feleségül vette, s visszatért Magyarországra.
 
LÁSZLÓ Pál
(Temesvár, Temes vm., 1904. március 19. – ?) újságíró, író, műfordító.
Magyarországot 1928-ban hagyta el és Mexikóban is lakott.  
Irodalom: Nagy 2000:604.
 
 
M
Mexikói Magyarajkú Zsidók Egyesülete

Elnök: BARTA Emánuel

Irodalom: Halmi:1953.

 

Mexikói Magyar Újság
Mexikóban 1924-től jelent meg.
1925 februárjától Betegh Pál volt a társszerkesztője.
Irodalom: New Yorki Magyar Hírlap, 1925. 8. szám.
 
MAKRAY Aladár
1900 előtt Mexikó gazdasági életében számottévő személyiség volt.

 

MIHALOVICS József

1900 előtt Mexikó gazdasági életében számottévő személyiség volt.

 

I. MIKSA MEXIKÓ CSÁSZÁR

Habsburg–Lotaringiai Ferdinánd Miksa József főherceg (Erzherzog Ferdinand Maximilian Joseph von Austria)

(Bécs, 1832. július 6. – Querétaro [Mexikó], 1867. június 19.): osztrák főherceg, magyar és cseh királyi herceg, Ferenc József császár öccse, 1848-tól 1858-ig Ausztria és Magyarország trónörököse, a mexikói francia intervenció során I. Miksa néven Mexikó császára lett (Emperador Maximiliano I de México). 1867-ben megfosztották trónjától és kivégezték.

A szerencsétlen Miksa császárt mexikói kalandjára sok száz magyar kísérte el, akik közül a császárság bukása után sokan olt maradtak, estanciát létesítettek s tényezői lettek Mexikó mezőgazdasági felemelkedésének.
 
MEGYER József
(Sopron, Sopron vm., 1922. március 31. – Mexikóváros, Mexikó, 1966. március 28.): egyetemi tanár.
1951-től Mexikóbanfilozófiát és szociológiát tanított különböző egyetemeken, de szociális érdeklődése a lepratelepek lakói felé irányította, akiknek sorsán igyekezett minden erejével javítani.
1957-ben Bogotában (Kolumbia) a kivándorolt magyarok lelkésze, 1958-ban Barranquillában és Medellinben (Kolumbia) tanár, 1959-1966 között Mexikóvárosban a latin-amerikai egyetem közgazdaság és szociológia tanára.
Egy magyar-spanyol nyelvű verseskötete is megjelent. 
 
MURAY Miklós ; (Mandl Miklós, Nickolas Muray)

(Szeged, 1892 február 15. – New York, 1965 november 2.): magyar származású amerikai fényképész és olimpiai kardvívó.

1920 és 1940 között Muray Miklós több mint 10 000 portrét készített. Amikor a világhírű mexikói festőnő, Frida Kahlo 1938-ban New Yorkban tartózkodott, mert a Julien Levy Gallery-ben rendeztek neki kiállítást, Muray portrékat készített róla, amelyek később a legismertebb és legkedveltebb munkáivá váltak. Muray és Kahlo 1939-ben éppen egy tíz éve tartó szerelmi viszony csúcsán voltak, amikor a portrék készültek. A viszonyuk még 1931-ben kezdődött, miután Muray elvált második feleségétől és röviddel azután, hogy Kahlo hozzáment Diego Riverához, a híres mexikói festőhöz. A kapcsolat túlélte mind Muray harmadik házasságát, mind Kahlo válását majd újraházasodását Riverával, melyet követően egy évvel, 1941-ben szakítottak véglegesen. Muray el akarta venni Fridát, de miután nyilvánvalóvá vált, hogy Kahlo csak szeretőnek akarta őt és nem férjnek, Muray végleg otthagyta és elvette negyedik feleségét, Peggy Murayt. Ennek ellenére ő és Kahlo az utóbbi 1954-es haláláig jó barátok maradtak.

Neves műgyűjtő volt, a huszadik századi mexikói festménygyűjteménye volt a legjelentősebb. Neves műgyűjtő volt, a huszadik századi mexikói festménygyűjteménye volt a legjelentősebb.

 

 

N

 

 

O

 

 

Ö

 

 

P

PACZKA Sándor

1900 előtt Mexikó gazdasági életében számottévő személyiség volt.

 

 

R

RÁTKAY János, nagytábori, br., SJ
(Pettau, Stájerország, 1647. május 22. – Carichi redukció, Mexikó, 1684.november 9.): hithirdető, vértanú.
 
Barkóczi ROSTI Pál

(Pest, 1830. november 29. – Dunapentel, 1874. december 7.): földrajztudós, néprajztudós, fotográfus, az MTA levelezőtagja.

A 1848-49-es szabadságharc után sógora, Trefort Ágoston segítségével Münchenbe menekült, majd Párizsba emigrált, ahol megismerkedett a fényképezés (korabeli elnevezéssel “fényrajzolás”) művészetével. Az első magyar fotográfusok egyike. Alapos földrajzi ésnéprajzi ismeretekre is szert tett.

1956. augusztus 4-én hajóra szállt, és az Amerikai Egyesült Államokba utazott. Két és fél éven át bejárta Mexikót, Venezuelát, Kubát és az Antillák szigetvilágát. Számos fotót készített útja során, tájfotóit világviszonylatban is számon tartják.

1859. február 26-án érkezett vissza hazájába. Élményeit és tapasztalatait az Úti emlékzetek Amerikából (Pest, 1861) című művében tette közzé.

1861-től a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja volt. 1860-tól hol Pesten, hol Dunapentelén élt.

 

 

S

SALTZER Ernő

(Durango [Mexikó], 1912. június 13. – Budapest, 2003. október 14.): közgazdász, numizmatikus

 

 

SZ

Szabad Magyar Mozgalom

Mexikóban a Károlyi Mihály által kezdeményezett Szabad Magyar Mozgalom főtitkára Tamás Aladár (1899-1992) volt.

 

Szabad Magyarság : Hungria libre

A Szabad Magyar Mozgalom : Hungria Libre de México hivatalos lapja.

Mexico City. Szerkesztette: Tamás Aladár (1899-1992). Megjelent havonként, 1942. június – 1946. május között.

 

SZENGER Ede

Mexikóban élő nagyhírű magyar orvos volt, a Sociedad Médica Potosina alapítója. Mexikó felvidéke élet- és kórtani tekintetben című magyarnyelvű munkája a legjobb orvosföldrajzi munkák közé tartozik.

 

 

T

TAMÁS Aladár

(Halmi, 1899-1992.): költő, író, szerkesztő, a 100% című folyóirat alapítója.

1932–35 közt a szegedi Csillag-börtönben raboskodik ezután Csehszlovákiába emigrál, munkatársa a Magyar Napnak, 1939-ben Párizsban Bölöni Györggyel megalapítja a Magyar Írók és Művészek Szervezetét és szerkeszti az Üzenet című folyóiratot. A háború alatt, 1940 nyaráig internálják, majd Mexikóba kerül, ahol a Károlyi Mihály által kezdeményezett Szabad Magyar Mozgalom főtitkára, a Szabad Magyarság című folyóirat (1942–46) szerkesztője. 1946-ban tér vissza Magyarországra, 1946–1955-ig a Szikra kiadó igazgatója, 1955–56-ban az Írószövetség főtitkára, majd diplomáciai pályán működött.

 

 

U

UJJ Emőke, dr.

Mexikóváros: 2011. Dr. Ujj Emőke, a mexikói Cancúnban élő és dolgozó zongoraművész és tanár hatodik alkalommal rendezte meg a „Magyar Fesztivált” Cancúnban 2011. október 3-7. között. A kulturális rendezvénysorozat Liszt Ferenc életének és műveinek bemutatására épült. 14 év után visszatért Magyarországra.

Díj: Köztársasági Aranykereszt Érdemrend.

 

 

Ü

 

 

V

 

 

W

 

 

Z

 

 

ZS

 

 

 

 

 

 

Kedves Látogató!

 

Ezzel az oldallal és a honlappal kapcsolatos kiegészítéseiket, észrevételeiket juttasák el hozzánk!

Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. 

 

Köszönjük a látogatást, kérjük nézzen vissza később is!

 

Ha tetszik honlapunk, ajánlja másoknak is!
 
 

 

 

 

 

 

 

 

Északi Magyar Archívum. Felelős szerkesztő: Szöllősi Antal.
Copyright © 2011 Szöllősi Antal, Ungerska arkivet (Északi Magyar Archívum).
All Rights Reserved.