az Északi Magyar Archívum egyik alapítója
Az oldal folyamatos változás alatt áll!
ÉSZREVÉTELEK, KÉRDÉSEK, LEVELEK...
Az oldal utolsó módosítása: 2017. június 30.
Északi Magyar Archívum
Stockholm
2016-12-22
Tisztelt Szöllősi Antal!
Először bemutatkozom Önnek, hogy én S... A és levéltáros vagyok.
Budapesten élek.
Interneten valahogyan Ön weboldala elém került, az Északi Magyar Archívum.
Szeretném elmondani Önnek, hogy én teljesen hallássérült, és egyéni vállalkozó vagyok.
Végig néztem a magyar emigrációról weboldalát, mert nagyon érdekel engem, és a válaszokat keresek arra, hogy vajon az akkori magyarok miért vándoroltak el, és mai magyarok is elvándorolnak Magyarországról. Én is kutatok.
Nem kell Önnek leírnom, hogy mi megy itt Magyarországon, és egyáltalán nem voltam meglepődve, hogy Ön falakba ütközött minden téren, mert olvastam, hogy összegyűjtött anyagokat szeretne hazahozatni, és legyen központ, hogy elérhető legyen bárkinek kutatható anyagok.
Én Magyar Országos Levéltárban (Budai Vár) tanultam, és ott volt szakmai gyakorlatom.
Sajnos nem volt hajlandóak felvenni engem dolgozni. Van egy volt osztálytársam, ő is levéltárosi végzettséggel rendelkezik, neki sikerült 3 hónapot dolgozni abban a levéltárban, ahol tanultam.
Szintén kipiszkálták onnan.
Nagyon meguntam, hogy itthon csak falakba ütközök, és ezért szeretnék Amerikában élni és dolgozni.
Tavaly és idén Amerikában voltam, Floridában.
Az a tervem, hogy szponzorokat szerezzek a működő vállalkozásomhoz, és nagyon szeretnék 3 fő amerikai és 3 fő magyar hallássérült munkavállalót alkalmazni Floridában, akik szintén történészek, levéltárosok, mint jó magam.
Nekem sem segítenek digitalizáló gépek ügyében.
Őszintén mondom Önnek, hogy nagyon elegem van Magyarországból, mert itt csak falakba ütközök.
Volt osztálytársaimnak is elegük van, ők is Amerikában szeretnének élni és dolgozni.
Ha össze tudnánk fogni egymással, akkor meg lehetne oldani, hogy Sarasotában legyen közös magyar központunk, és akkor fel tudnánk dolgozni az ön által összegyűjtött anyagokat, az adatbázisba feltölteni, kiállításokat megrendezni.
Ott nagyon érdemes, mert szintén 5.000 fő felett magyar ember él ott, és ezért ott szeretnék élni és dolgozni.
VÁLASZ
Szíves figyelmébe ajánljuk, hogy munka-, lakásközvetítéssel, családkutatással és anyagi támogatással, nem áll módunkban foglalkozni.
2016-12-20
Izland
20 december 2016 16:37
Kedves izlandi magyar társaság
Érdeklődéssel olvastam mindent Izlandról....
Mi tavasszal ill. nyáron két részletben /először én aztán nyáron fiam és férjem/ szeretnénk Izlandba települni.
Én tanító és tanár vagyok /könyvtár, ének/ férjem vagyonvédelemmel foglalkozott....fiúnknak előre hozzuk az érettségijét mert csak 18 ban lenne esedékes.
Szeretnék kint magyar boltot nyitni /ízek, fűszerek, borok, Zsolnay porcelánok/ill. utazási irodának szerveznék magyar utakat , magyaroknak izlandi utakat....
idegenvezetnék.....bármit ami hasznos lehet kint.
Egy kisebb faluban bérelnénk házat- állampolgárságunkat és itthon egy lakást tartanánk meg /most nagy házunk van értékesítés alatt/....
Mi a teendőnk, mire kell figyelnünk szeretnénk segítséget kérni....
köszönöm
K… Edina
VÁLASZ
Tisztelt K. Edina!
Levelét (tévedésből?) Stockholmba küldte.
Svédországban kb. negyvez ezer magyar él, de egy sem tudna ilyesmiből itt megélni.
Az ilyen vállalkozást sok mással is össze kell kötni. A bor árusítása állami monopólium.
Az északi államok magyar turistáknak nagyon drágák.
A megélhetés Svédországban minden évben nehezebb és nehezebb lesz az itt élőknek is.
Inkább Magyarországon maradjanak, higgye el jobban járnak.
2016-07-13
Szeretném tudni hogy valahol meg lehet-e kapni eszt.
Egy pár lapot találtam édesapámnál de nem jol lehet olvasni.
Argentinába lakok, Lago Puelo-CHUBUT-BA és gyerekeimnek szeretném adni, ök nem olvasnak magyarul, és ez jó lenne nekik.
Ha lehet válszt szeretnék, köszönöm,
Kovács Judith
VÁLASZ
[wikimedia.org]
Északi Magyar Archívum
Stockholm
Őseink nyomdokain Közép-Ázsiában / R. Bakos Ibolya
A fotókat a szerző, a térképeket és a rajzokat Török Pál készítette.
Bern: szerző kiadása, 1983 – 72 p. : ill.
Északi Magyar Archívum
Árvay Erzsébet a Pázmány Péter Katolikus Egyetem BTK történelem szakos hallgatója vagyok. Jelenleg kutatást folytatok a második világháború utáni magyar emigrációval kapcsolatban, szűkebb értelemben az 1945-ös katonai és az 1947-es politikai emigráció történetével és az általuk létrehozott szervezetek történetével foglalkozom.
Nemrég találtam rá a http://www.ungerska.se/ honlapra, ami nagy segítségemre van, hogy külföldi magyar szervezetek nyomára akadjak. Ez ügyben keresem meg Önt, mivel jelenleg olyan Egyesült Királyság béli magyar szervezeteket keresek, melyek kapcsolódhatnak a '45-ös, valamit a '47-es emigráció történetéhez (pl. Angliai Magyar Harcosok Bajtársi Közösségének nyomait is.) Az lenne a kérdésem, hogy van-e esetleg tudomása ilyen szervezetekről, vagy esetleg tudna-e tanácsot adni, hol tudnék ez ügyben további információkat találni?
Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelettel,
Árvay Erzsébet
PPKE BTK
Postacím: 1369 Budapest, Pf.:367
Ügyfélszolgálat: +36 1 478-6025
Köszönöm szépen válaszát. A kutatásban valóban nehézséget okoz, hogy a politikai emigráció tagjai közül sokan elhunytak, az általuk létrehozott egyesületek pedig mára már megszűntek. Továbbá több olyan egyesület is létrejött, amiről még ma is keveset (vagy egyáltalán nem) tudunk, így ezek felkutatása is nehéz. Kutatásom során épp ezért azokra a levéltári anyagokra és hagyatékban megtalálható iratokra (kéziratok, levelezések, újságcikkek stb.) kell hagyatkoznom, ami a magyar emigráció ezen időszakából fennmaradt. Sajnos mindebből mára már rengeteg, hatalmas értéket jelentő anyag megsemmisült, ami még sürgetőbbé teszi az ezt irányzó kutatásokat.
Jelenleg az Egyesült Királyság területére koncentrálva kutatok ilyen fennmaradt hagyatékok után, tehát korábbi levelemben olyan szervezetekre, intézményekre vagy magánszemélyekre gondoltam, ahol esetleg fellelhető emigrációs hagyaték. Esetleg erről van tudomása?
Tisztelettel,
Árvay Erzsébet
megvásárlásra keresek néhány Füry Lajos könyvet. Tudnak-e ebben segiteni?
Köszönöm a választ. Üdvözlettel
Eutinból (Németország)
B.. Z...
Északi Magyar Archívum
Gondos ás Sosana könyvtár, Haifa
Szakmai kérdésem Van e tudomásuk, hogy Schőn Dezső Istenkeresők a Kárpátok alatt létező könyvet
Előre is köszönettel várom válaszukat
שוחרי השם בהרי הקרפטים /
Shoḥare ha-Shem be-Hare ha-Ḳarpaṭim
|
Author: |
שן, דוד.דוד שן ; ערך והתקין לדפוס, יצחק אלפסי.אלפסי, יצחק.; Dezső Schön; Yitsḥaḳ Alfasi |
|
Publisher: |
הוצאת שם ; Yerushalayim : Hotsaʼat Shem, 765 [2004 or 2005] |
Északi Magyar Archívum alapítója
Stockholm
Kedves Tóni!
2015-01-11
Édesanyaként írok önnek. Olvasván a honlapot, hiányoltam -persze elképzelhető, hogy csak egyszerűen elkerülte figyelmemet- azokat a lehetőségeket, amelyek módot adnának az anyaországban élő, tehetséges fiataloknak a világon szétszórtan élő magyar közösségek meglátogatására, támogatására. Gondolok itt pályázatokra,tanulmányi ösztöndíjakra,karitatív munkákra. Mivel a magyar oktatás színvonalas, de inkább a lexikális tudást részesíti előnyben, a gyakorlati képzések háttérbe szorulnak.Fontosnak tartanám a fiatalok "világlátottságát",mivel ezzel szolgálnák leginkább hazájuk felemelkedését mind szellemileg,mind gazdaságilag.
Tisztelettel: Dr. Pázmándiné Rajhóczki Judit
Ezt már a magyar állam úgy ahogy megoldotta.
„A pályázat kedvezményezettje lehet az a 20. életévét betöltött, büntetlen előéletű, Magyarország területén lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár, aki közép- vagy felsőfokú végzettséggel rendelkezik, illetve közösségszervező, hagyományőrző egyéb közösségi tevékenységekben aktívan vesz részt. Elvárt a magas szintű angol nyelvtudás és/vagy a célország nyelvének minimum társalgási szintű ismerete.”
Köszönöm levelét, majd fogok érdeklődni a pályázat után.
Önnek jó egészséget, munkájához sok sikert kívánok!
Tisztelettel: Dr. Pázmándiné Rajhóczki Judit
2014-11-25
Szeretnék némi kiegészítést küldeni magyar-japán vonatkozású bibliográfiájához. Ha ideje, vagy kedve engedi, kérem, tegye közkinccsé az alábbiakat, lévén az Ön honlapján lenne a lista a legjobb helyen. (Ebben a listában kb. 8 évem van benne, nem csak magát a gyűjtést, hanem az összes anyag elolvasását is beleértve, és akkor még a japán nyelvű anyagokról nem is beszéltem. :)
Munkájához és terveihez további sok sikert kívánok!
Tóth Gergely
Stockholm
Köszönöm válaszát.
Az alábbi linken küldöm interneten nemrég közzétett monográfiámat a magyar-japán kapcsolattörténet 1869 és 1913 közti időszakáról. Ha gondolja, közzéteheti honlapján, ha nem - nem. Egyáltalán nem fogok emiatt neheztelni Önre.
Kívánom, hogy sikerüljön otthon helyet találni gyűjteményének.
Boldog Új Évet!
Üdvözlettel és tisztelettel.
Tóth Gergely
Északi Magyar Archívum
Északi Magyar Archívum alapítója
LEVÉL 2., 2015-01-14
Kedves Baratom- Köszönöm a figyelmes reagalast. En kifejezetten a Skandinav orszagok naci megszallasanak a esemenyeiröl gyujtök adatokat. Az erdekes lenne, hogy Svedorszagban jatszottak-e magyarok fontos szerepet a nacizmus elleni mozgalomban. Fogadd jokivansagaimat. Barati Udvözlettel, Dr. Balint Jozsef, ny. allamtitkar
VÁLASZ, 2015-01-15
Északi Magyar Archívum
Északi Magyar Archívum
Stockholm
LEVÉL 2., 2014-11-15
Stockholm
2014-10-14
Téves információ jelent meg a Napjaink cimű újságról, kérem a javitást.
Napjaink, kanadai magyar társadalmi-közéleti-családi havilap.Célunk a kanadai diaszpórában élő magyarok tájékoztatása, közösségi hirek ismertetése, riportok, egésszégügyi témák, népgyógyászat, receptek, szines irások, magyar elbeszélések, keresztrejtvény, gyermekoldal, viccek.
Kiadó:Valley Tourism Consulting, Kelowna,BC
Felelős szerkesztő:Móricz Lajos
Szöllősi Antal
Északi Magyar Archívum
Stockholm
ich grüsse sie ich bitte sie im namen der jüdische gemeinde in dunajska streda ungarisch dunaszerdahely um ihre hilfe haben sie dokumente von dunaszerdahely auch namens liste am 15 juni wurden 2969 menschen nach auschwitz mit dem zug gebracht und nur 600 menschen kamen zurück ich habe ein vollmacht erhalten im namen der jüdische gemeinde zu sprechen und dokumente zu suchen für die würdevolle gedenken errinnern und aufarbeitung danke für ihre hilfe hochachtungsvoll i.a karoly kengyel
Emigrantenarchiv und keine Auskunft in Ihrer Frage ist da babei.
Die von Ihnen gesuchten Dokumente sind mir nicht bekannt.
Till:
szóló éjszakai adását.
Juhászné Bérces Anikó
Szöllősi Antal
Északi Magyar Archívum alapítója
Stockholm
Ferenc Horvath
Azt hallottam valakitől, hogy a 40 es években valakik kijöttek Svédországba és felkértek valakit, hogy legyen magyar király. Sajnos semmilyen nevet nem tudok, de ha ez igaz, te biztosan tudsz pontosabbat erről.
Üdv
Feri
Északi Magyar Archívum
Stockholm
Till:
Leider weiss ich nichts von Michael von Klimo. Der Verlag Harsona hat
mit dem Tode des Inhabers Sandor Lajossy im Jahre 1989
aufgehört zu existieren. Bedaure, Ihnen nicht weiterhelfen zu können.
Mit freundlichem Gruss
160 Wilson Library, University of Minnesota
Minneapolis MN
kedves Antal, sajnálom, hogy kimaradt a kínai szótárak felsorolásából a 2000 óta létező ingyenes legpontosabb és legnagyobb szótár.
Északi Magyar Archívum
Stockholm
Megnéztem a Finnországról szóló menüpontot, ahogy ígértem. Kérem, hogy linkelje be az FME (Finnországi Magyarok Egyesülete) honlapját: http://www.magyarutca.org. Ott található leírás az egyesületről (Magunkról menüpont), annak történetéről, elérhetőség stb. A Nyeomszsz honlapján is található leírás az FME-ről: http://www.nyeomszsz.org/Uj/index.php/en/tagszervezeteink/finnorszag.
Üdvözlettel és további sikeres munkát,
Karancsi Mária
FME elnök
Északi Magyar Archívum
Stockholm
LEVÉL 1.
Du tysta, Du glädjerika sköna!
Jag hälsar Dig, vänaste land uppå jord,
/: Din sol, Din himmel, Dina ängder gröna.:/
då ärat Ditt namn flög över jorden.
Jag vet att Du är och Du blir vad Du var.
/: Ja, jag vill leva jag vill dö i Norden.:/
Dig trohet till döden vill jag svära.
Din rätt skall jag värna med håg och med hand,
/:Din fana, högt den bragderika bära.:/
för Sverige, den kära fosterjorden.
Jag byter Dig ej mot allt i en värld
/: Nej, jag vill leva jag vill dö i Norden!.:/
Hadörténeti kutatásaimhoz szükségem lenne a Münchenben megjelent, Hadak útján című folyóirat 1955. szeptemberi számára. Tisztelettel érdeklődék, hogy Önök tudnának-e segíteni ennek a számnak az elérésében.
Köszönettel: Vidákovich Gábor Győrből
Északi Magyar Archívum
Stockholm
Örülök, hogy egy ilyen oldal megszületett.
Vitéz Csap Lajost és Marika feleségét sok éven át igen jól ismertem.
A listába legalább 2 nevet még fel kell venni:
1, dr. Endrődy-Younga Sebestyén, rovarász, a pretoriai hajdani Transvaal múzeum kutatója, igazgató helyettese.
2, Báró Orczy György, (híd)-építészmérnök, Pretoria város volt főmérnöke
Üdvözlettel,
Pajor István
2013-09-22
Északi Magyar Archívum: kimaradt könyveim
Kedves Antal Barátom!
Örömmel fedeztem fel kanadai kompilácód az Interneten. Én magam is bibliográfus (is) vagyok/voltam, s gyönyörûséget találok bibliográfiák lapozgatásában. Röviden itt annyit, hogy 2011 óta 5 (öt!) könyvem jelent meg Magyarországon, a Kráter kiadó gondozásában: Túl a hidon, novellák; Magyar tavasz Kanadában, esszék, felmérések, publicisztika; Magyar irodalom Kanadában 1900-2010, monográfia; From Kerosene Lamps to Space Travels, autobiografia; s Két haza szolgálatában, 76 írás munkásságomról. (Mind megtalálható az Interneten.)
Barátsággal köszöntlek, s további jó munkát kívánok,
Miska János Victoria és Budapest.
Márc. 15-én megkaptam a m. köztársaság érdemrend tisztikeresztjét.
VÁLASZ, 2013-10-07
Igen tisztelt Miska János!
MAGYAR ÉRDEMREND tisztikeresztje kitüntetésedhez csak gratulálni tudok, azonban azt nem tudom megérteni, hogy csak most kaptad meg. Már az 1990-es években megérdemelted volna ezt az elismerést a magyar állam részéről.
Mivel ezen honlapon mindent egyedül csinálok, s a negyven év alatt összegyűjtött hatalmas anyagból először csak az alapokat igyekszem felrakni. Mindenesetre megpróbáltam felrakni az általad publikált könyveket a Kanadai-magyar lexikon oldalra, amely – sajnos – még mindig hiányos.
Naivan azt hittem, hogy néha-néha kiegészítik a honlapon található adatokat.
Számoltam, mert számolnom kellett ezzel a nagy általános közönnyel, hogy kevesen szólnak hozzá az itt lévő adatokhoz. Az igaz, hogy nézettség van, mert 22 hónap alatt majd háromszázezren nézték meg az www.ungerska.se honlapomat.
Egyelőre még csinálom, csak a kérdés az, hogy kinek és minek.
Szeretném a gyűjteményemet hazavinni, de ez alig érdekel valakit a mai Magyarországon.
Baráti tisztelettel:
Szöllősi Antal
Északi Magyar Archívum
Stockholm
2013-08-06
A Közgyűjtemények Kollégiumának nyílt pályázati felhívása
Északi Magyar Archívum
Szöllösi Antal részére
Tisztelt Szöllősi Antal!
A magyarországi Trianon Múzeum Alapítvány képviseletében keresem meg intézményüket kapcsolatfelvétel és a későbbi közös koncepciók kiépítésének reményében.
A Nemzeti Kulturális Alap az Ithaka-program keretében megvalósuló támogatásra hirdetett pályázatot, mely a külföldön található, s a magyar művelődés- és tudománytörténet szempontjából jelentős hagyatékok és gyűjtemények megszerzését, hazaszállítását és közgyűjteményben történő elhelyezését, illetve az ilyen típusú projektek előkészítését támogatná, s amely pályázat keretébe múzeumok is bekapcsolódhatnak.
Amennyiben felkeltettem érdeklődését és szervezetük kompetens lehet az említett célkitűzéseink megvalósításában, úgy kérem jelezzen vissza elérhetőségeink bármelyikén!
Válaszát megköszönve és további munkájához sok erőt és kitartást kívánva, maradok tisztelettel:
Kiss Ildikó
VÁLASZ, 2013-10-07
Tisztelt Kiss Ildikó!
A Nemzeti Kulturális Alap az Ithaka-programja úgy van megalkotva, hogy azt csak magyarországi intézmény tudja igénybe venni és azt csak 2013. augusztus 12-ig lehetett megpályázni.
Köszönöm érdeklődését, de az Északi Magyar Archívum elajándékozásáról, közgyűjteményben való elhelyezéséről soha nem volt szó.
Elsősorban egy önálló intézményben gondolkodom, amely csak a nyugaton élő magyarokkal (emigrációval) foglalkozna.
Szeretném Budapest, vagy Budapesthez minél közelebb elhelyezni gyűjteményemet, azért ilyen közel Budapesthez, hogy a főiskolások, egyetemisták, akik az emigrációval [a nyugaton élőkkel] foglalkoznak, azok azt lehetőleg könnyen, bármikor felkereshessék azt és ott kutatásokat folytathassanak.
A gyűjtemény hazavitele esetén, remélem közös munkára is lehetőség lesz.
Tisztelettel:
Szöllősi Antal
Stockholm
2013-07-29
Kapcsolat felvétel, bemutatkozás
Miskolczi Árpád [
Tisztelt Északi Magyar Archívum !
Magyarországi magyarok vagyunk, akik egyesületet szerettek volna alakítani Magyarországon.
A környezetvédelem és az emberi jogok helyzetét látjuk tragikusnak.
A Magyar Állam nem örült nekünk, ezért felvettük a kapcsolatot egy szakértővel, Christer Leopolddal, aki elmondta, hogyan lehet svéd egyesületünk, mint Európai Úniós állampolgároknak.
2013.június 28.-án megalakultunk a Bécsi Svéd Nagykövetség segítségével.
A http://www...........se weblapot üzemeltetjük.
Szeretnénk non-profit gazdálkodást folytatni, amihez svédországi székhellyel kell rendelkeznünk, ill. be kell jelentkeznünk a Svéd Adóhivatalnál. Ezekhez kellene nekünk segítség.
Magyarországon vége a szabad világnak, újból diktatúra alakult. Nincs más választásunk.
üdvözlettel: Miskolczi Árpád, titkár
[VÁLASZ]
Akinek a bécsi Svéd Nagykövetség tevékenységével kapcsolatban véleménye van, írjon az Utrikesdepartementet-be [svéd külügyminisztérium-ba] svéd vagy angol nyelven.
Telefon(központ): 08-405 10 00 ; külföldről: +46-8-405 10 00.
2013-07-08
Pétery Júlia ...hu
Hiányos az argentínai magyar művészek listája, hiányzik róla a ZSENIÁLIS Dömötör Gizella, aki évtizedekig él Buenos Airesban, ott is halt meg, hiányzik a férje is; Mund Higó, mindketten festők voltak. S hiányoznak még mások is, az Európai Iskola tagjai közül is vetődtek oda emberek.
VÁLASZ, 2013-07-14
Tisztelt Pétery Júlia!
Köszönöm észrevételét az Argentin-magyar lexikon oldallal kapcsolatban és a hiányt pótoltam.
Az Északi Magyar Archívum, és annak honlapja gyakorlatban egyszemélyes vállalkozás, ezért nem tudok egyszerre minden adatot (ha tudok az adatról) feltenni a web oldalra.
Sajnos kevesen gondolnak arra, hogy ennek a honlapnak így kellene működnie. Aki olyan adatot ismer, amelyik még nincs az adott országnál, és azt elküldené részemre, hogy így az felkerülhessen az ungerska.se-re.
Az Európai iskola (Budapest: 1945-1948) művészcsoport tagjai közül (tudtommal) csak Bán Béla (1909-1972) Munkácsy-díjas festőművész, főiskolai tanár lakott még Argentínában, de ő is csak hat évig. Amennyiben tudomása van másokról is, akkor nevüket, adataikat szívesen venném.
Üdvözlettel:
Szöllősi Antal
Északi Magyar Archívum
Stockholm
2013-05-20
Tisztelt Szöllősy úr, délafrikai magyarokkal kapcsolatban találtam meg az Ön honlapját. Történész vagyok, honlapomon számos esszé olvasható, mindegyikhez saját felvételeim kapcsolódnak...
...Több nyugati, tengerentúli magyar honlapon is megosztásra kerülnek írásaim. Gondolja át, hogyan segíthetnénk egymásnak? Üdvözlettel dr. Marossy Endre
VÁLASZ, 2013-05-25
Tisztelt dr. Marossy Endre!
Köszönjük érdeklődését. Hadtörténelemmel nem foglalkozunk.
Hadtörténelmi tanulmányait csak akkor tudjuk közölni, amennyiben abban nyugaton élő magyarok is szerepelnek.
Üdvözlettel:
Szöllősi Antal
Stockholm
2013-04-15
Tisztelt Szőllősi Antal Úr!
Blasz Jenővel kapcsolatos információjával sikerrel jártam. Most egy másik váci születésű illetőről keresek bővebb adatot,mint ami a Kanadai Magyar Lexikonban megjelent.
SZUPER Géza
(Vác, 1912. június 22. – Toronto [Kanada], 1991. szeptember 18.): közgazdász, szerkesztő, újságíró.
Honnan lehet róla bővebb információt szerezni? Ebben kérem segítségét.
Tisztelettel: Székelyhidi Ferenc helytörténész, vác
VÁLASZ, 2013-04-27
Tisztelt Székelyhídi Ferenc!
Szuper Gézáról bővebb adat taláható Nagy Csaba: A magyar emigráns irodalom lexikona, Bp., 2000. 947 oldal., vagy az általa kiadott lapok adait nézze meg a Széchenyi Könyvtárban (Bp.).
Üdvözlettel:
Szöllősi Antal
Stockholm
2013-03-26
BLASZ Jenő
(Vác, 1906. május 27. – Bné-Brák [Izrael], 1986. január 14.): író, pedagógus.
Nincs részletesebb szócikk róla. Mivel Vácon élet, és a Váci Életrajzi Kislexikonon (Váci Zsidó Kislexikonon is) dolgozom. Bővebb információra lenne szükségem.
Üdvözlettel: Székelyhidi Ferenc
VÁLASZ, 2013-04-14
Tisztelt Székelyhidi Ferenc!
Blasz Jenőről bővebb adat taláható a New Yorki Figyelő, 1986. 2. számában, vagy Nagy Csaba: A magyar emigráns irodalom lexikona, 2000.
Üdvözlettel:
Szöllősi Antal
Stockholm
2013-03-02
Tisztelt Cím!
Mohai Tibor a nevem, 68 éves vagyok és testvéremet
(apai ágról) keresem. Borbándi Gyula: A MAGYAR EMIGRÁCIÓ TÖRTÉNETE 1945-1985 című művében az alábbiakat találtam. 1951. március 15-én tartotta Stockholmban a Peyer Károly vezette Magyar Szociáldemokrata Párt 2. Kongresszusát. Ezen ....az új vezetöség a következőkből állott: ......Mohai Elek (Stockholm)Mindösszesen ennyit tudok róla. Kérem szívekedjenek a megadott e-mail címen segitségemre lenni, hogy megismerhessem (ha van valamilyen adat)testvérem további életét/halálát.
KÖSZÖNÖM SZÍVES FIGYELMÜKET, MARADOK TISZTELETTEL:Mohai Tibor
Magyarország, Üllő
VÁLASZ, 2013-01-08
Tisztelt Mohai Tibor!
Önnek és másoknak is, a Kapcsolat oldalunkon olvasható, hogy
„Munka-, lakásközvetítéssel, családkutatással és anyagi támogatással, nem áll módunkban foglalkozni, illetve az ilyen kérdésekre válaszolni! „
Ön írt több svédországi magyar egyesületnek, és a stockholmi magyar nagykövetségre is.
A családkutatás nem a nyugati magyar egyesületek és nem is a magyar követségek feladata.
Az eltünt személyek keresése inkább minden országban a Vöröskereszt feladata.
Üdvözlettel:
Szöllősi Antal
Stockholm
2013-01-29
Tisztelt Szöllősy Antal úr!
Újra jelentkezem néhéűány információval. Olvasom, hogy érdeklődtek Önnél, hol tanulhatnak Pesten izlandiul. Az Ön által említett lehetőségek sajnos nem működnek, én is végig kérdeztem emár: sem a skandináv tanszéken nincs senki, aki tanítaná a nyelvete, sem a Skandináv Házban, minden van, csak izlandi oktatás nincs, mivel nincs erre tanár (még). Egy fiatal egyetemista, Rácz Kata tanul most Reykjavíkban az egyetemen, hogy izlandi nyelvtanár legyen, reméljük, majd itthon! Pesten szinte csak Utassy ferenc konzul úr vállal magántanítást, az érdeklődő a barátjával együtt nála kötött ki. E héten pedig magam is elkezdek izlandi órákra járni hozzá!
Ha más is érdeklődne, ajánlom ezen információkat figyelmébe!...
…A vikingekről több újabb könyv van, ha érdekes lenne, elküldöm a címeket. Ill. Izlandról is több újabb útikönyv, beszámoló, fotó album jelent meg magyarul! Gyönyörűek!
Maurizio Tanival is levelezek, szeretnénk egy új honlapot készíteni az Izlandi-Magyar Kultúrális Társaság részére, két nyelven. Ha hozzájárul, átenged majd néhány dokumentumot, írást erről az Ön oldaláról? természetesen mindig hivatkotással!
Az Archivumot esetleg a Skandináv Ház is be tudná fogadni, hogy nen kelljen ezért egy új intézményz űűt nyitni, avagy a Skandináv tanszék.
Üdvözlettel: Medgyessy László, Budapest
VÁLASZ, 2013-02-19
Tisztelt Medgyessy László!
Szeretném tudatni Önnel, hogy az Északi Magyar Archívum csak a nyugaton élő magyarok történetével és az általuk produkált anyagok összegyűjtésével foglalkozik.
Ezért van a KAPCSOLAT oldanál kiírva, hogy; Munka-, lakásközvetítéssel, családkutatással és anyagi támogatással, nem áll módunkban foglalkozni, illetve az ilyen kérdésekre válaszolni!
Hol lehet tanulni izlandi nyelvet, vagy más nyelvet azzal nem foglalkozom. Az, hogy egyesek tőlem, Stockholmból szeretnék megtudni ezt; nevetséges.
A www.ungerska.se honlapon előforduló könyvbibliográfiákban és cikkbibliográfiákban elsősorban CSAK a magyar kivándorlással, emigrációval, két nemzet kapcsolataival és a nyugaton élt vagy élő magyarok könyveinek, cikkjeinek adataival foglalkozom.
Útikönyvek, beszámolók esetében eltérés itt-ott lehetséges, de csak régebbi útleírások esetében, mert az 1990 után kiadott (többségében) gyenge és fordításos „útikönyvek” inkább turista és propaganda (éttermekről szóló) könyvek. Ezekhez a turista tájékoztatókhoz semmi köze a nyugaton élő magyaroknak.
A vikingeknek sincs sok köze a magyarokhoz. Az is vitatott, hogy milyen nemzetiségüek voltak a vikingek, több északi nemzet is sajátjának tekinti.
A Skandináv Házat csak internetről ismerem. Nem hiszem, hogy az Északi Magyar Archívum valamilyen formában összahasonlítható lenne a Skandináv Házzal. Talán, ha egy kicsit jobban átnézhetné a www.ungerska.se honlapot, igaz ott ma még nagyon kevés anyag található. Jelenleg majd hatvan országból, 26 nyelven van magyar vagy magyar vonatkozású anyag az ÉMÁ-ban.
A kölcsönös segítés nem rossz ötlet, azonban az Izlandi-Magyar Kultúrális Társaság esetleges új honlapjával kapcsolatban, majd térjünk vissza, ha az már létezik.
Üdvözlettel:
Szöllősi Antal
Északi Magyar Archívum
Stockholm
2012-12-22
Tisztelt Hölgyem / Uram,
Dunajcsik Mátyás vagyok, azért írok, mert 2013 nyarán 3 hónapot Izlandon fogok tölteni egy írói ösztöndíjjal... Mielőtt azonban kimennék, szeretnék legalább alapszinten megtanulni izlandiul. (Tudom, hogy nehéz, meg mindenki beszél angolul stb., de mégis.) Szóval az volna a kérdésem, hogy esetleg tud-e olyan emberről, akitől lehetne itthon, Budapesten tanulni?
Volna egy másik barátom is, akit érdekelne, szóval rögtön ketten lennénk. Az igazán ideális az volna, ha nálam az Oktogonnál lehetnének az órák, de egyébként minden megoldás érdekel.
Remélem van valami ötlete! Az online lehetőségekről, nyelvkönyvekről már tudok, most elsősorban a személyes tanítás érdekelne.
Köszönettel és üdvözlettel,
Mátyás
VÁLASZ, 2013-01-08
Tisztelt Dunajcsik Mátyás!
Magyarországon, hogy hol lehet izlandi nyelven tanulni, azt nem tudom. Ezt Ön otthon könnyebben megtalálja.
Néhány cím, ahol talán tudnának segíteni.
Budapesten az ELTE-n skandinavisztika szakon talán többet tudnak segíteni,
vagy Skandináv Ház, Budapest, Semmelweis utca 2. II. 2.
Üdvözlettel:
Szöllősi Antal
2012-12-19
Tisztelt Szöllősi Antal úr!
Először is szeretnék gratulálni az Archívumhoz. Értékes; értékmentő és értékteremtő munka. Nagy megtiszteltés számomra, hogy a mexikói részben jómagam is szereplek egy cikkel. Szeretném megragadni az alkalmat, s néhány további publikációmat figyelmébe ajánlani, amelyek hasonló, mexikói-magyar témakörben születtek.
Boldog, békés ünnepeket kívánok!
Tisztelettel:
Szente-Varga Mónika
VÁLASZ, 2013-01-08
Tisztelt Szente-Varga Mónika!
Minden jót kívánok az újesztendőben és köszönöm az értékes kiegészítést a mexikói-magyar oldalakra.
Sajnos kevesen gondolnak arra, hogy ennek a honlapnak így kellene működnie. Aki olyan adatot ismer, amelyik még nincs az adott országnál, és azt elküldené részemre, hogy azt tegyem föl az ungerska.se-re.
Segítsük egymást és ezzel mindenki értékes információkhoz jut!
Az Északi Magyar Archívum gyűjtését, gyarapítását, rendezését és a honlap készítését egyedül végzem, melyet a nagysága miatt nem győzöm.
Szeretném ebben az évben az egész anyagot Magyarországra vinni. Lassan már kétéve dolgozom ezen ...
... Szeretném Budapest, vagy Budapesthez minél közelebb elhelyezni gyűjteményemet, azért ilyen közel Budapesthez, hogy a főiskolások, egyetemisták, akik az emigrációval [a nyugaton élőkkel] foglalkoznak, azok azt lehetőleg könnyen, bármikor felkereshessék azt és ott kutatásokat folytathassanak.
Elsősorban egy önálló intézményben gondolkodom, amely csak a nyugati diaszpórával (emigrációval) foglalkozna.
... A gyűjtemény hazavitele esetén, remélem közös munkára és egymás segítésére is lesz lehetőség.
Tisztelettel:
Szöllősi Antal
Stockholm
2012-11-26
Reformártus lelkipásztor vagyok a romániai Halmiban (Szatmár megye). Az egyik hívem megkért, hogy keressem meg hozzátartozóját. A család 1924-ben vándorolt ki Brazíliába, São Paulóban telepedett le. Az édesapa neve Tóth (keresztnevét nem ismerjük), az édesanya neve: Belényi Berta, aki kb.1967-1968-ban hunyt el. A család Dabolcon lakott a kitelepedés előtt. 3 fiúk közül bizonyára él valaki, vagy ezeknek leszármazottai. Ha valami adatot vagy hírt tudnak e család felől, kérem írjanak. A kereső Balogh András Halmiból.
Köszönöm: Fodor Lajos református lelkész ;
2012-10-29
Tisztelt Címzett! Nagyon hasznos az oldakuk,gratulálok hozzá! Üdvözlettel! Kozma László
VÁLASZ, 2012-11-09
Köszönjük
2012-10-28
Tisztelt Cím!
Elnézést, hogy ismeretlenül zavarom! Én egy kis faluban élek Vác mellett, ahol 3. osztályos gyerekeket tanítok. Iskolánkba izlandi vendégek érkeznek majd november 7-én. Tartok egy bemutató tanórát, ami ének óra lesz. A gyerekekkel szeretnénk kedveskedni a vendégeknek. Szeretnénk elénekelni a Boci, boci tarka kezdetű nagyon ismert gyerekdalt izlandi nyelven, de sajnos nem találtam semmi használhatót az interneten. Ha tudnak, kérem segítsenek nekem a fordításban, és főleg a helyes kiejtésben (fonetikusan leírva a fordítást). Előre is nagyon köszönöm ha esetleg tudnak nekem segíteni!!!
Tisztelettel: Csukáné Zólyomi Zsuzsanna
VÁLASZ, 2012-10-29
Tisztelt Csukáné Zólyomi Zsuzsanna!
Köszönöm érdelődését, de sajnos nem tudok izlandi nyelven és fordító sem vagyok.
Amenyiben a jövőben külföldre ír, akkor ajánlatos a verset is leírni, mert így ha tudnék is izlandi nyelven, akkor sem tudnám lefordítani, mert a vers nekem nincs meg.
Én inkább az alábbi verset adnám elő magyarul.
Svédországban a svédeknél még mindig bejött a sok e betű miatt.
Kerek ez a zsemle,
Nem fér a zsebembe,
Kétfelé kell vágni,
Úgy kell megpróbálni,
Hátha beleférne.
Néhány cím, ahol talán tudnának segíteni.
Budapesten az ELTE-n skandinavisztika szakon talán többet tudnak segíteni,
vagy Skandináv Ház, Budapest, Semmelweis utca 2. II. 2.
Üdvözlettel:
Szöllősi Antal
2012-10-25
Köszönöm a folyóiratunkról írott megjegyzést. Én is sok sikert kívánok ehhez az Archívumhoz, nagyon hasznos, mert sok információt megtudunk egymásról.
Dancs Rózsa, Toronto
VÁLASZ, 2012-10-29
Tisztelt Dancs Rózsa!
Köszönöm kedves sorait. Annak csak örülni tudok, hogy lapjuk még létezik és látni, hogy milyen magyaros szeretettel szerkesztik, készítik azt.
Lapjukat interneten rendszeresen megnézem és honlapom linktárába feltettem folyóiratuk elérhetőségét.
Lapjuk megérdemli, hogy azt minél többen olvassák és így munkájukról többen tudjanak a nagyvilágban.
Tartalmas lapjukhoz és munkájához csak gratulálni tudok.
Üdvözlettel:
Szöllősi Antal
2012-10-12
Kedves Antal!
Nagyon örülök, hogy az ÉMA honlapja él, és hogy a rengeteg összegyüjtött anyag feldolgozásra kerül.
Én az uppsalai egyetem finnugor tanszékének doktorandusza vagyok. Kutatási témám a svédországi magyar szépirodalom feltérképezése és elemzése. Elsösorban az az anyag érdekel, amelyik a második világháború utántól napjainkig keletkezett. A magyar nyelvü irodalmi müvek mellett azonban a svéd nyelvü magyar származású írók müveivel is foglalkozom. Szeretném megkérdezni, hogy az archívumban kb mennyi 1945 után keletkezett magyar emigráns szépirodalmi mü van (amelyek könyvformátumban jelentek meg svéd vagy magyar kiadóknál)?
Munkájához eröt és kitartást kívánok! Ha bármiben tudok segíteni, írjon!
Üdvözlettel
Blomqvist Tünde
VÁLASZ, 2012-10-29
Kedves Blomqvist Tünde!
Levelére csak most tudok válaszolni, mert Magyarországon voltam.
A göteborgi egyetemen már több könyv jelent meg a Svédországban svédül kiadott magyar szépirodalmi művekről, amely tartalmazza az itt élő magyar szerzők műveit is.
Svédországban már 1945 előtt is adtak ki magyarul könyvet. Az Északi Magyar Archívumban igaz vannak svéd és magyar kiadók által magyar nyelven kiadott könyvek, de hogy hány van azt sajnos nem tudom, mert a könyvek nem ilyen alapon vannak nyilvántartva.
Nagyon szép feladatra vállakozott és munkájához csak gratulálni tudok.
Üdvözlettel:
Szöllősi Antal
2012-09-26
Kedves Szöllősi Úr!
Szegeden élő nyugdíjas tanár vagyok, 73 éves. Az eszperantó mozgalom történetét kutatom és ennek kapcsán Valdemar Langlet magyarországi tevékenységét is. Erről jelent meg „Langlet és a hálátlan Budapest” című írásom. (Népszabadság. 2010-01-19. p.13. = http://nol.hu/velemeny/20100119-langlet_es_a_halatlan_budapest
Langlet 1944-es tevékenységéről már többen írtak, de korábbi budapesti tevékenysége lényegében ismeretlen. Langleték 1932-től már Budapesten éltek, de erről alig van adat. Akkori tevékenységének felderítéséhez kérem szíves segítségét.
Valdemar Langlet korábban katonapolitikával is foglalkozott. Érdekelte magyarországi helyzet is és Budapesten állítólag jó kapcsolatokat ápolt a magyar fegyveres erők néhány főtisztjével is. Ezen kívül Nina Langlet szerint Louise trónörökösné 1936-os magyarországi látogatásának minden eseményét ők, Langleték szervezték, hiszen Valdemar a „legfelsőbb körökbe” is bejáratos volt. Talán a svéd sajtóban megjelent erről valami? Nem tudom azonban ennek a látogatásnak az időpontját sem, ezért eddig semmit nem találtam ezekről az eseményekről. A látogatás időpontja vagy bármilyen adat jó lenne, mert abból kiindulva tovább kutathatnák a magyar sajtóban és másutt is.
Szíves segítségét remélve, kiváló tisztelettel
Dr. Rátkai Árpád
VÁLASZ, 2012-10-29
Tisztelt Rátkai Árpád!
Köszönöm kedves levelét. A Népszabadságos cikkjét ismerem ...
Sajnos nem csak a magyarok a svédek is elfelejtették Valdemar Langlet-et. Sőt szégyelik, hogy svéd volt.
1100 kilométer nyeregben címmel a Pesti Hírlap Vasárnapja. 1932. március 23-án jelent meg egyik cikkje. Talán több cikkje, vagy hír jelent meg róla a Pesti Hírlapban?
Louise trónörökösné 1936-os magyarországi látogatásáról én is Langletné könyvéből tudok.
Sajnos ennek semmi svéd nyomát nem találtam. Talán privát voltak Magyarországon és nem hivatalosan.
A jelenlegi svéd király sokat járt Magyarországra vadászni (s talán jár még ma is), de hivatalosan csak egyszer volt Magyarországon és csak azt jegyzik.
Talán át kellene nézni az 1936-os Pesti Hírlapot?
Sajnos Langlet család magyarországi életéről én sem tudok sokat.
Jelenleg a svéd sajtóban nem sokat írnak Magyarországról, ha igen akkor is csak a ... svéd lapok hazudnak össze-vissza.
A két háború előtt jobb volt a helyzet mint ma.
Érdekes módon 1870-től kb. 1910-1915-ig fantasztikus milyen jó cikkek jelentek meg Magyarországról és a magyarokról.
Beszéli, olvassa az eszperantó nyelvet, mert akkor megadok pár svéd eszperetó internetes címet.
Langlet az uppsalai egyetemen került kapcsolatba az eszperantó mozgalommal.
1887-ben annak alapítójával, a lengyel szemorvos Ludvig Zamenhof-fal is találkozott.
Ez a nemzetközi nyelv megbabonázta a 19 éves Langlet-tet és több társával együtt Uppsalában egy eszperantó egyesületet alapított, amelynek sokáig ő volt az elnöke. Svédországban ez volt az első és a világon a második eszperantó egyesületet.
Amikor 1906-ban megalakult a Svéd Eszperantó Szövetség annak is Langlet lett az első elnöke. Megalapítja az első eszperantó folyóiratot, a Lingvo intenacia-t és 1895-97-ben a két szerkesztő közül az egyik ő volt.
Az eszperantó mozgalmon keresztül ismerkedett meg mindkét feleségével.
Sajnos svédül nem találtam semmit amivel segíteni tudnám munkáját.
Tisztelettel köszönti:
Szöllősi Antal
2012-07-10
Tisztelt Szöllősi Antal!
Medgyessy László vagyok Budapestről. Őszintén gratulálok hihetetlen precíz munkájához, lelkesedéséhez! Most fedeztem fel a honlapot és csodálom!
Engem Izland érdekel különösen, az ország, a nyelv is és persze az ottani magyarság is. Olvasom, hogy több izlandi tanult már Magyarországon, magyar viszont kevés jut ki oda tanulni. Kint született magyar nyelvkönyv izlandiaknak, azonban fordítva még nincs: magyaroknak izlandi nyelvkönyv! Schütz J. István egy egyetemi kísérleti jegyzete megvan, de ahhoz nincs hanganyag ill. nagyon magas színvonalú egy kezdőnek. Angolul több nyelvkönyv is van, azokból párat megszereztem már. Felmerült bennem, hogy nem lehetne-e a legalkalmasabbat az angolról lefordítani magyarra s azt az izlandi szövegekhez tenni az angol szöveg helyett? Itthon erre kiadók nem vállalkoznak a kis kereslet miatt. Bernát István professzor úr írt egy izlandi nyelvtant, amit még nem tudott kiadni, de megvan.
(http://www.bernathistvan.hu/konyvek5.htm)
Írta nekem, lehet, felteszi a honlapra ezt a 270 oldalas könyvét!
Mit tudna tanácsolni, hogyan lehetne egy kezdő, majd haladó izlandi nyelvkönyvet készíteni magyaroknak? Volna rá némi érdeklődés, s ha megjelenne, talán nagyobb lenne! Gyönyörű nyelv, gyönyörű ország és kultúra! Készülök kijutni pár év múlva...
A nyelvkönyv úgy is "kiadható", hogy online rendelhető az e-book valamennyi pénzért, s így nem kell kötetek raktározásáról gondoskodni, amit nem lehet aztán eladni... csak az venné meg, akit érdekel e-book-on s magának kinyomtathatja, avagy CD-n meg lehetne kapni védett felvételként, hogy ne lehessen másolni..
Pár hete járt itt az Izlandi Egyetem kórusa, magyarul is tudó karnagyuk Gunsteinn Olafsson, aki az Izlandi-magyar Társaság tagja is, Bp-en tanult a Zeneakadémián.
Keresem a kapcsolatokat, nyomokat és jó lenne egy izlandi nyelvkönyv magyaroknak!
Köszönöm előre is, ha válaszát elküldi!
Üdvözlettel és tisztelettel:
Medgyessy László
VÁLASZ, 2012-07-15
Tisztelt Medgyessy László!
Jó kívánságait köszönöm.
Az izlandi magyarság története csak svédországi kutatásaimnak „mellékterméke”.
Sajnos az izlandi nyelvkönyv és szótár témához sokat nem tudok hozzátenni.
Könyvkiadással és árusítással nem foglalkozunk.
Üdvözlettel:
Szöllősi Antal
2012-04-05
A Hídfő Baráti Körének kiadója után érdeklődnék, nem tudom most mi a nevük, de biztosan Önök tudnak valami elérhetőséget megadni.
Segítségüket megköszönve:
Emese
VÁLASZ, 2012-04-28
Kedves Emese!
Ilyen mint „Hídfő Baráti Körének kiadója” sohasem létezett.
A Süli József által, 1948. augusztus 20-án alapított Hídfő (1983-tól Új Hídfő) emigráns havi folyóiratnak a kiadója Süli József, majd Arányi Anna (London) és dr. Fabó László (USA) volt. A szerkesztés és nyomtatás Németországban történt. A lap kiadója egyes könyvek kiadásához anyagi segítséget kért a lap olvasóitól és így akik a könyv kiadásához hozzájárultak, azok nevét (akkor érthető okok miatt) nem tüntették fel a könyv végén, hanem mint „Hídfő Baráti Köré”-nek kiadásaként jelent meg.
Hasonló „...Baráti Körök”, majd minden nyugati országban léteztek valamilyen formában, ahol nagyobb létszámmal laktak magyarok.
Tisztelettel:
Szöllősi Antal
2012-04-04
Tisztelt Szöllősi Antal úr!
Elnézését kérem, hogy ismeretlenül keresem fel. Olvastam honlapját (...) engedje meg, hogy gratuláljak azért a hatalmas munkáért, amit végzett, ami nem egy ember, hanem egy egész intézmény munkája kellene, hogy legyen. Sokszor nem értem a magyar államot, hogy miért nem veszi kézbe ezeket a kutatásokat. Szóval az Ön gyűjteménye elképesztően csodálatos. (...)
Amint azt a könyvemből is olvashatja, én az erdélyi emigrációs sajtót szeretném összegyűjteni. Mindent, ami Erdély határain kívül született és Erdélyről szól. Egy néhány ilyen kiadványt olvastam az Ön által összegyűjtött folyóiratcímekben is. Kérdésem, kérésem ... hogy hogyan lehetne ezekről másolatot kapni... vagy CD lemez formájában...Természetesen nem ingyen kérem. Amennyi az ára abban megegyezünk és kifizetem akár forintban, akár svéd koronában. Ha esetleg dupla szám van akkor azt is szívesen kifizetem, vagy csere formájában megegyezünk.
Elsősorban az volna a kérésem, hogy írja meg, hogy az alábbi lapokból milyen számok vannak meg? Ez azért lenne jó tudni, mert az itteni könyvtárakban is egy néhány szám megtalálható. Ezzel ki tudnám iktatni a párhuzamosságot, hogy egy szám ne kétszer legyen meg. (...)
Kedves Szöllősi úr! Az sem baj, ha valamilyen okból nem tud segíteni. Csak arra az egyre kérem, hogy akkor egy e-mailben írja meg. Sajnos nagyon sok rossz tapasztalatom van ilyen téren, ezért kérem, hogy válaszoljon.
A könyvet fogadja szeretettel.
Tisztelettel:
Spaller Árpád
VÁLASZ, 2012-04-28
Tisztelt Spaller Árpád!
Köszönjük érdeklődését a Nyugati Magyarságról.
Írja, hogy nem érti „a magyar államot, hogy miért nem veszi kézbe ezeket a kutatásokat”.
Figyelmébe ajánlom a magyar emigráció egyik legfantasztikusabb írónőjének írását honlapunkon, a Tanulmányok rovatban, Saáry Éva: Emlékeztető-jét... és nem kis embereket említ: Márai Sándor (1900-1989), Cs. Szabó László (1905-1984), Tollas Tibor, (1920-1997), Wass Albert (1908-1998), Mózsi Ferenc (1947-2007), stb. stb., de inkább olvassa el honlapunkon Saáry Éva fantasztikus észrevételét.
Talán a jelenlegi vezetésnek is fontosabb a Tom Lantos Intézet (2011. június 28.-tól), Habsburg-kori Kutatások Közalapítvány és a Habsburg Történeti Intézet, mint egy Emigráns!? Intézet és Múzeum esetleges létrehozása.
A Lakiteleki Alapítvány Emigráns Gyűjteménye talán alkalmas lenne erre, de Budapestről (kocsi nélkül) megközelítése körülményes és egy szegény egyetemistának pár napi lakiteleki kutatás költséges (utazási költségek, szállás, étkezés,stb.).
Ezért praktikusabb lenne Budapest valamelyik peremkerületében, vagy Budapesttől 20-30 km-re lévő városban, faluban. Sok helyen található bezárt iskola, mozi, volt középület, stb., ahol ezt meg lehetne oldani, még akkor is ha az épület részben felújításra szorulna. Mivel Magyarországon majd minden Budapest központú, így a kutatók, egyetemisták, érdeklődők, stb. idejüknek megfelelően bármikor fel tudnák keresni az esetleges „emigráns” intézetet, múzeumot.
Romos épületek-területek több is található Magyarországon az ELHAGYOTT ÉPÜLETEK HONLAPJÁN.
bco.gportal.hu/gindex.php?pg=27839213
Megoldás talán lenne.
Az Ön által említett lapok még nincsenek az Északi Magyar Archívumban földolgozva, ezért azokról jelenleg lehetetlen másolatot kapni. Nem pénz kérdése, idő kérdése.
Javaslom, hogy keresse fel a Széchenyi Könyvtárt és a Petőfi Irodalmi Múzeumot, amerikai folyóiratok ügyében a Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár Vasváry-gyűjteményét (Szeged, Dóm tér 1-4.).
Amennyiben otthon nem találja meg amit keres, akkor újból keressen meg.
Küldött könyvét köszönöm és azt az Északi Magyar Archívum könyvtárában helyeztem el.
További munkájához sikereket kívánva üdvözli.
Szöllősi Antal
2012-03-08 21:25
Antológia Kiadó és Nyomda, Lakitelek
Kedves Szöllősi Antal!
Bocsánatot kérek, hogy talán ismeretlenül zavarom, sok mindent tudok Önről,
és talán én sem vagyok teljesen ismeretlen arrafelé…
Nemrég láttam a Duna TV-ben a riportműsort, pontosabban csak a közepétől láttam,
lélegzetelállító mindaz, ami ott a gyűjteményben van! De mi lesz vele?!...
A címét Saáry Évától kaptam meg, külön a lelkemre kötötte, hogy feltétlenül vegyük fel a kapcsolatot…
(...) közel 180 saját kiadású kötetünk jelent meg eddig, benne kb. 30 nyugati magyar író műve
Tollas Tibortól Juhász Lászlón át Tunyogi Csapó Gáborig, Borbándi Gyuláig,
Nagy Alajosig, Saáry Éváig és Vadnay Zsuzsáig…
(...)
tisztelettel üdvözli: Agócs Sándor
Részlet a válaszlevélből.
Kedves Agócs Sándor!
Köszönöm levelét. Tevékenységükről / tevékenységéről tudok.
...a távolság ellenére (ha nem is mindent), de tudom mi történik Önöknél.
Az Északi Magyar Archívumnak honlapjának főoldalán meg tudja nézni a teljes riportműsort.
www.ungerska.se
A honlapon egyelőre csak kb. 4-500 oldal van fenn a honlapon. A terv 6-7 ezer oldal, amely sajnos tovább tart mint gondoltam.
Az oldalak feltöltése 2011. december 1-e óta folyamatos.
Három hónap alatt több mint tízezren nézték meg az ungerska.se-et.
(Féléve még azt sem tudtam, hogyan kell honlapot készíteni. A honlap vázát innen 400 km-re készítette el ingyen egy fiatal erdélyi magyar. Én csak a szöveg felrakásához értek egyelőre, pedig pl. majd ötezer fotó található az Archívumban.)
Az Ön által említett legtöbb írót személyesen is ismertem és az élők közül legtöbbjükkel kapcsolatban vagyok valamilyen formában.
Az hogy, az Északi Magyar Archívummal mi lesz nem tudom. Elképzelésem lenne.
Azonban az tény, hogy a magyarországi politikusokat nem nagyon érdekli a Nyugaton élő magyarság (az emigráció) sorsa, munkássága.
Az is tény, hogy vannak Magyarországon olyan magán személyek, akik szívükön viselik és próbálnak tenni is valamit értünk.
Ez azonban – talán – állami feladatnak kellene lenni...
Több, az Antológia Kiadó által megjelentetett könyv megvan az Archívumban. Az említett Saáry-Vadnay kötet is.
Azonban ezt az Antológia Kiadó által kiadott könyvet 2011-ben Budapesten majdnem lehetetlen volt beszerezni. Sok telefon, csak több napi utánjárás után tudta azt feleségem tavaly megvenni Budapesten.
[Persze a nyugati gagyi könyveket (sokszor azt is borzasztó fordításban) minden utcasarkon árusítják.]
(...)
A kérdés lassan már csak az, hogy az Északi Magyar Archívum minek és kinek van?
Volt, vagy van értelme amit eddig csináltam?
(...)
Ismeretlenül tisztelettel köszönti:
Szöllősi Antal
2012-02-29 07:38
Üdvözlöm munkájukat, csak most értesültem ezen oldal létezéséről. Az lenne a kérdésem, hogy hírlevél működik-e Önöknél, ha igen, akkor szeretnék feliratkozni rá!
Köszönettel. Bognár Ferenc
Válasz, 2012-02-29
Tisztelt Bognár Ferenc!
Az Északi Magyar Archívumnak jelenlenleg nincs hírlevele.
Amennyiben érdekli a honlapon található anyag, javasoljuk, hogy hetente vagy havonta nézze meg honlapunkat.
A Főoldalon a Bővítési Naplóban figyelemmel követheti a honlap alakulását, bővítését.
Köszönjük érdeklődését.
Tisztelettel:
Szöllősi Antal
2012-02-21 13:00
Tisztelt Cím! Kedves Szőllösi Antal Úr!
Nagy érdeklődéssel néztem a nemrégen a Duna Tv-n sugárzott adást, melyben ennek a gyűjteménynek a történetéről, a feldolgozás folyamatáról, nehézségeiről szólt. Ez a páratlan gyűjtemény igen nagy kincs és aziránt érdeklődök, hogy az itthoni elhelyezéssel (feldolgozás és kutathatóvá tétel) kapcsolatosan van-e végleges döntés.
Én az ELTE egyik könyvtárának főkönyvtárosaként érdeklődnék, elképzelhetőnek tartaná esetlegesen a mi intézményünket, mint befogadó helyet - mert ha igen, akkor az illetékeseknek itthon felhívnám e páratlan értékű gyűjteményre a figyelmüket.
Kérem, ha lehetséges írja meg – a műsorban elhagnzott, de nem tudtam felírni a nevet – az e témával itthon foglalkozó illetékes személy (hivatal) nevét.
Tisztelettel:
dr. Varga Gáborné
főkönyvtáros
ELTE BTK
Válasz, 2012-02-23
Tisztelt dr. Varga Gáborné!
Köszönöm, hogy időt szakított a műsor megtekintésére.
Így láthatta és részben megismerhette az Északi Magyar Archívum gyűjteményét.
Sajnos, sok minden kimaradt, de szépen megoldották a szerkesztők.
Részlet a leveléből:
„Kérem, ha lehetséges írja meg - a műsorban elhangzott, de nem tudtam felírni a nevet - az e témával itthon foglalkozó illetékes személy (hivatal) nevét.”
Ez a műsorban nem került említésre. Ilyen hivatalról, amelyik csak a nyugaton élő magyarokkal (emigrációval) foglalkozik nem tudok. Sok személy és intézmény, pár hivatal foglalkozik a külföldön élő magyarokkal, azonban az össze van kapcsolva a határokon kívül élő magyarsággal. Így a nyugaton élő magyarok története, kulturális élete, stb. háttérbe szorul.
Szegeden létezik egy az Északi Magyar Archívumhoz hasonló gyűjtemény, a Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtárban, ahol kitűnő munka folyik és azt a „Vasváry Collection Newsletter” internetes tájékoztatójában közlik.
A Petőfi Irodalmi Múzeumban is fantasztikus munkát végeznek és tudtommal Önöknél is van ilyen kutatás.
Lakiteleken van a Lezsák-féle „Emigrációs Gyűjtemény és Könyvtár”. Vezetője, Lezsák Sándor leánya, Molnárné Lezsák Anna. Legnagyobb hátránya, hogy nehezen lehet megközelíteni.
Mint ezekből is kitűnik a nyugati magyarságról kisebb-nagyobb gyűjtemény több helyen létezik.
A Hadtörténeti Intézet és Múzeum már 1992-ben szívesen átvette volna az Északi Magyar Archívum gyűjteményét.
1999-ben az Országos Széchényi Könyvtár egyik főigazgatója járt nálunk, azonban őket csak az emigráns könyvek, folyóiratok érdekelték volna.
A gyűjtemény hazavitelével és a feldolgozás folytatásáról, annak kutathatóvá tételéről egyelőre csak elképzelésem van, végleges döntés nincs. Ez részben függ a magyarországi hozzáállástól, érdeklődéstől. Az Északi Magyar Archívum gyűjteményének akár svéd vagy magyar intézményben való elhelyezése jelenlenleg nem aktuális, a felajánlott önzetlen segítségét ezúton is köszönöm.
Tisztelettel:
Szöllősi Antal
2012-02-19 08:56
Hej!
Tegnap megnéztem a Duna TV-ben a kisfilmet az Északi Magyar Archívumról.
Lenyűgöző és tiszteletreméltó az a munka, amit végeztél, végeztetek az elmúlt évtizedekben.
Ehhez csak szívből tudok gratulálni.
Én januárban megpályáztam a Balassi Intézet egyik ösztöndíját, melynek témája a svédországi magyar emigráció kulturális, közösségteremtő szerveződésének feldolgozása.
Az eredményről csak áprilisban értesülök. Ha lehetséges, ehhez a munkához kérném majd segítségedet.
Mivel én Svédországban élek, segíteni szeretnék Neked a munkádban.
Említetted a digitalizálás lehetőségét.
Én szívesen segítek ebben, azaz vállalnám, hogy időközönként Karlstadból elmennék Hozzád és szkennelném- saját PC-vel- azokat az anyagokat, melyeket kijelölsz. Majd ezeket lemezre menteném.
Várom válaszod,
Üdvözlettel
Attila Palancsa
Válasz, 2012-02-20
Tisztelt Palancsa Attila!
Köszönöm a gratulációdat és hogy időt szakítottál a műsor megtekintésére.
A Balassi Intézet eredményhirdetése után térjünk vissza a tárgyra.
A műsorban az archívum anyagának katalogizálásáról beszéltem.
Az Északi Magyar Archívum digitalizálása jelenlenleg nem aktuális,
a felajánlott önzetlen segítségedet ezúton is köszönöm.
Üdvözlettel:
Szöllősi Antal
2011-12-12 13:54
Tisztelt Szerkesztők!
Láttam az oldalukon a Norvégiával kapcsolatos könyvek között, Dobrovits Mátyás: Norvég partokon című kiadványát, ezzel kapcsolatban érdeklődnék, hogy hol lehetne megtekinteni a könyvet. Dobrovits Mátyás anyai dédnagyapám, ezért érdekelne.
Segítségüket előre is köszönöm.
Üdvözlettel: Szeles Tibor
Válasz
Érdeklődjön Budapesten az Országos Széchényi Könyvtárban
(Budapest, Budavári Palota „F” épület), központi telefon: (1) 224 37 00.
2010-05-01 02:39
Tisztelt Szöllősi Antal!
Amerikai történész vagyok és egy tanulmányt írok Manovill Alfredről. A nagybácsija Manovill Samu vol és látom, hogy ön már írt róla:
http://hirado.smosz.org/index.php?option=com_content&view=article&id=128
Ismerem a Manovill Samu könyvet és az Aftonbladet cikkeit, de mást nem tudok róla. Nem tudja esetleg, hogy hol lehet találni több részleteket a stockholmi, pedig a temesvári életéről?
Előre köszönöm szépen,
Michael L. Miller
Central European University
Budapest, Hungary
Részlet a válaszból.
Tisztelt Michael L. Miller!
Egy 1999-ben kiadott könyvemben is írtam Manovill Samuról
(Szöllősi Antal: Magyarok Svédországban 1956-ig.
Stockholm: Ungerska arkivet, 1999 – 80 p. ; Manovill – p. 31-34)
A kérdés az, hogy a stockholmi Manovill Samu ugyan az a Manovill Miksa, aki Temesváron élt és ott halt meg 76 éves korában 1899. szeptember 18-án.
1. Manovill Samu vagy Sámuel, kereskedő.
Manovill Alfréd édesapja Manovill Sámuel kereskedő volt.
2. Manovill Miksa, orvos.
Pár évig a Stockholmban élt, Manovill Samu (Sámuel?) honvéd főhadnagy volt, aki 1849-ben Komáromban Klapka hadseregében szolgált. 1850-1852 között Stockholmban lakott, ahol (a ma is létező Aftonbladet-nél), mint újságíró kereste kenyerét, de volt nyelvtanár és kereskedelmi ügynök is. Stockholmban Manovill értesítést kapott Magyarországon élő felesége haláláról, s ekkor elhatározta, hogy elhagyja Svédországot. 1853-ban már Észak-Amerikából írt svéd barátainak, megköszönve azt a segítséget, amelyet a svéd néptől kapott. New Yorkban telepedett le, ahol üzleti vállalkozásba fogott. 1897-ben halt meg, 40 millió koronát hagyva magyarországi rokonaira? - írja Birger Schöldström
Ezzel szemben Szinnyei József mást ír.
Manovill Miksa, orvosdoktor, 1848-1849. ezredorvos, pápai (Veszprém m.) származású, középiskolai tanulmányait ott, majd Pesten és Bécsben végezte. 1847-ben a pesti egyetemen nyert orvosdoktori oklevelet. 1848-49-ben részt vett a szabadságharcban, hadnagy volt és Komáromba osztották be a Klapka seregébe; a szabadságharcz után besorozták az osztrák hadseregbe, mint ezredorvost, 1853-ban Theresienstadtba került, hol a magyar politikai rabok mellé helyezték, kiknek sorsán egészségügyi kifogásokkal sokat könnyített. Később Szebenben lakott, majd Pesten és 1869 körül mint magánzó Temesvárt telepedett le, hol 1899. szept. 18. meghalt. …
…Vasárnapi Újság (Budapest), 45. évfolyam, 48. szám. 1899. november 26.
A szabadságharc több vitéz katonája hunyt el ismét a legutóbbi napokban: Dr. MANOVILL MIKSA, a szabadságharcban ezredorvos, ki Klapka mellett a komáromi várban teljesítette kötelességét, aztán ezredorvosnak sorozták be az osztrák hadseregbe, s mint ilyen Theresienstadtban a magyar politikai rabok, (Duschek volt pénzügyminiszter, báró Vay Miklós is ott volt) mellé osztották be, majd Szebenben, Budapesten, hosszabb idő óta pedig Temesvártt élt, ahol 76 éves korában hunyt el. ...
...Göteborgs Handels- och Sjöfarts Tidning.
Ennek göteborgi újságnak munkatársa volt vagy írtak róla, de melyik évben? ...
...Az Aftonbladetben 1906. január 27-én Birger SCHÖLDSTRÖM írt róla...
...Most az a kérdés ki volt Stockholmban; Manovill Sámuel vagy Manovill Miksa?
Manovill Sámuel Manovill Alfréd apja, Manovill Miksa a nagybácsi vagy apja? Két személy vagy egy személyről van szó?
Át kell nézni 1849 őszén Komáromban szolgáló katonák névsorát. Pl. Hadtörténeti Múzeum, Budapest.
Egyes források szerint hadnagy, majd a magyar hadsereg első utász zászlóaljának főhadnagya. Svédországi útja előtt Marrus E. álnéven mint kereskedő tartózkodott Németországban (Poroszország) és Angliában is...
...Mivel Németországban, Angliában és Stockholmban is kereskedő volt lehett, hogy Manovill Alfréd édesapjáról van szó?
Ha valami nem tiszta, vagy kérdése van ezzel kapcsolatban, írjon!
Munkájához sok sikert kivánva üdvözli:
Szöllősi Antal
Ungerska arkivet, Stockholm
http://www.ungerska.se
Az oldal folyamatos változás alatt áll!