3711971
Ma
Tegnap
A héten
Múlt héten
Ebben a hónapban
Múlt hónapban
Összesen
253
862
8117
3682593
61782
58759
3711971
Te IP-címed: 18.188.108.54
2024-04-25 02:57
-
Főoldal
-
Visszapillantó
- Trianon lexikon
Trianon lexikon
Írta (gyűjtötte és összeállította): SZÖLLŐSI ANTAL
TRIANON LEXIKON
A trianoni békediktátumról
Aláírás dátuma 1920. június 4.
Aláírás helye Versailles, Nagy Trianon-palota
Aláíró országok
Belgium, Cseh-Szlovákország, Franciaország, Görögország, Japán, Kína, Kuba, Lengyelország, Nagy-Britannia, Nicaragua, Olaszország, Panama, Portugália, Románia, Szerb-Horvát-Szlovén Állam és Sziám.
Magyar Királyság (mint az Osztrák-Magyar Monarchia egyik utódállama)
Életbelépés 1921. július 31.
Nyelvek angol, francia, olasz
Az iratok őrzője a francia kormány
Az oldal folyamatos bővítés alatt áll!
Összesen 10 310 helység
Az oldal adatainak gyűjtésében, pontosításában eddig segítettek:
E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Végváry Lóránt, Dél-Afrika
B. L., Románia
Fazekas Ferenc, Németország
K. I., USA
Meghalt az öreg Spitz
A mennybe érkezve Szent Péter felszólítja, hogy mondja el életrajzát.
– Kérem. Rőfös segéd voltam az Osztrák-Magyar Monarchiában,
aztán önálló kiskereskedő a Csehszlovák Köztársaságban,
majd zsidónak minősülő személy a Magyar Királyságban,
majd hamarosan szövetkezeti dolgozó lettem a Szovjetunióban,
s végül nyugdíjasként haltam meg Ukrajnában.
– Szép – bólogat Szent Péter – maga aztán jól összebarangolta a világot.
– Én? – Egész életemben ki se mozdultam Munkácsról
A
A betű: 548 helység
ABAFÁJA :: románul: Apalina, németül: Odendorf
A trianoni békediktátumig Maros-Torda vármegyei Régeni alsó járásához tartozott.
A trianoni békediktátum után Romániához került.
ABAFALVA :: szlovákul: Abovce
Község. A trianoni békediktátumig Gömör-Kishont vármegye Tornaaljai járásához tartozott.
A trianoni békediktátum után 1938-ig Csehszlovákiához került.
1938-1945 között újra Magyarország része.
1945-1992. december 31-e között Csehszlovákiához tartozott.
1993. január 1-től a Szlovák Köztársasághoz tartozik.
ABARA :: szlovákul: Obarín
Község. A trianoni békediktátumig Zemplén vármegyei Nagymihályi járásához tartozott.
A trianoni békediktátum után 1938-ig Csehszlovákiához került.
1938-1945 között újra Magyarország része.
1945-1992. december 31-e között Csehszlovákiához tartozott.
1993. január 1-től a Szlovák Köztársasághoz tartozik (Kassai kerület Nagymihályi járás).
ABÁSFALVA :: románul: Aldea
Község. A trianoni békediktátumig Udvarhely vármegyei Homoródi járásához tartozott.
A trianoni békediktátum után Romániához került.
1913 előtt Homoródabásfalva volt a neve.
ABASZÁLLÁS (1899-ig Aba-Lehota) :: szlovákul: Lehota
Község. A trianoni békediktátumig Nyitra vármegye Nyitrai járásához tartozott.
A trianoni békediktátum után 1938-ig Csehszlovákiához került.
1939-1945 között Szlovákiához,
1945-1992. december 31-e között Csehszlovákiához tartozott.
1993. január 1-től a Szlovák Köztársasághoz tartozik.
Huszármajor (szlovákul Krvavé Šenky) és Polányiudvar (szlovákul Dvor Polányi) tartozik hozzá.
ABASZÉPLAK :: szlovákul: Siblak
Község. A trianoni békediktátumig Abaúj-Torna vármegye Kassai járáshoz tartozott.
A trianoni békediktátum után 1938-ig Csehszlovákiához,
1938-1945 között ismét Magyarországhoz,
1945-1992. december 31 között Csehszlovákiához tartozott.
1993. január 1-től a Szlovák Köztársasághoz tartozik.
ABAÚJHARASZTI :: szlovákul: Chrastné
A trianoni békediktátumig Abaúj-Torna megyei község Kassai járásához tartozott.
A trianoni békediktátum után 1939-ig Csehszlovákiához került.
1939-1945 között Szlovákiához,
1945-1992. december 31-e között Csehszlovákiához tartozott,
1993. január 1-től a Szlovák Köztársasághoz tartozik.
ÁBRÁNKA :: ukránul: Абранка / Abranka
A trianoni békediktátumig Bereg vármegye Alsóvereckei járásához tartozott.
A trianoni békediktátum után 1939-ig Csehszlovákiához került,
1939-1944 között újra Magyarország része.
1944. október – 1945. június 29. között a szovjet hadsereg megszállta Kárpátalját.
1945. június 29-től – 1991. augusztus 24-ig Szovjetunióhoz tartozott.
1991. augusztus 24-től Ukrajnához tartozik.
ÁBRÁNY (régebbi névváltozatai: Ábrányfalva, Ábrahámfalva) :: szlovákul: Abranovce
A trianoni békediktátumig Sáros vármegye Lemesi járásához tartozott.
A trianoni békediktátum után 1939-ig Csehszlovákiához került.
1939. március 14. – 1945. április között Szlovákiához,
1945-1992. december 31-e között Csehszlovákiához tartozott.
1993. január 1-től a Szlovák Köztársasághoz tartozik.
ALHÓ :: németül: Markt Allhau, horvátul: Oljhava
A trianoni békediktátumig Vas vármegye Felsőőri járásához tartozott.
A trianoni békediktátum után 1938-ig Ausztriához került.
1938. március 12-től – 1945. áprilisáig a Német Birodalomhoz,
1945. áprilisától az 1955. május 15-ig szovjet megszállási övezethez tartozott.
1955-től ismét Ausztriához tartozik.
1971-ben a szomszédos Őribükkösddel egyesítették.
ALSÓCSALOGÁNY :: szlovénül: Dolnji Slaveči,vendül: Dolenji Slaveči, vagy Spoudnji Slaveči, németül: Unter Slabitsch
A trianoni békediktámumig Vas vármegye Muraszombati járásához tartozott.
1919. május 29. – 1919. június 6. között a Vendvidéki Köztársaság (Murai Köztársaság) rövid életű államalakulat része volt.
A trianoni békediktátum után 1941-ig az Első Jugoszláviához került,
1941-1945 között újra Magyarország része,
1945-1991 között a Második Jugoszlávia államalakulathoz,
1991. június 25-től Szlovéniához tartozik.
Falu a Muravidéken. Közigazgatásilag Felsőlendva községhez (Občina Grad) tartozik.
ALSÓJÁRA :: románul: Iara (korábban Iara de Jos), németül: Jahren, jiddisül: יארע
1876-ig Torda vármegyéhez tartozott, utána a trianoni békediktátumig Torda-Aranyos vármegye Alsójárai járásának központja volt.
A trianoni békediktátum után Romániához került.
ALSÓLÁPOS (1892-ig Alsó-Laps) :: lengyelül: Lapsze Niźne, szlovákul: Nižné Lapše
A trianoni békediktátumig Szepes vármegye Szepesfalui járásához tartozott.
A trianoni békediktátum után Lengyelországhoz került.
ALSÓMEDVES más néven Nagymedves) :: németül: Großmürbisch, horvátul: Veliki Medveš.
A trianoni békediktátumig Vas vármegye Németújvári járásához tartozott.
A trianoni békediktátum után 1938-ig Ausztriához került,
1938. március 12-től – 1945. áprilisáig a Német Birodalomhoz,
1945. áprilisától az 1955. május 15-ig szovjet megszállási övezethez tartozott,
1955-től ismét Ausztriához tartozik.
APATIN :: szerbül: Апатин / Apatin, németül: Abthausen
A trianoni békediktátumig Torontál vármegye Nagybecskereki járásához tartozott.
A trianoni békediktátum után 1941-ig Jugoszláviához került.
1941-1944. október 24-e között újra Magyarország része.
1944. október 24. – 1991 között a második Jugoszlávia államalakulathoz,
1991-2006-tól Kis-Jugoszlávia államalakulathoz,
2006. május 22-től Szerbiához tartozik.
B
B betű: 920 helység
BÁBA :: románul: Baba
Község. A trianoni békediktátumig Szolnok-Doboka megye Magyarláposi járásához tartozott.
A trianoni békediktátum után Romániához került.
BÁBAHALMA :: románul: Bobohalma, németül: Repsdorf
Falu. A trianoni békediktátumig Kis-Küküllő vármegye Dicsőszentmártoni járásához tartozott.
A trianoni békediktátum után Romániához került.
BÁBAKÚT :: ukránul: Бабичі
A trianoni békediktátumig Bereg vármegye Felvidéki járásához tartozott.
A trianoni békediktátum után 1938-ig Babiče néven Csehszlovákiához került,
1939-1944 között újra Magyarország része,
1944. október – 1945. június 29. között a szovjet hadsereg megszállta Kárpátalját
1945. június 29-től – 1991. augusztus 24-ig Szovjetunióhoz tartozott,
1991. augusztus 24-től Ukrajnához tartozik.
Bábakút 1889-ben jött létre Bábafalva és Kutkafalva egyesülésekor, mai neve a két településnév előtagjának összevonásából keletkezett.
BÁBAKÚT :: románul: Fântâna Babii
A trianoni békediktátumig Maros-Torda vármegye Marosi felső járásához tartozott.
A trianoni békediktátum után Romániához került.
Mezőpagocsa község része.
BATTYÁNFALVA :: szlovénül: Rakičan
A trianoni békediktátumig Vas vármegye Muraszombati járásának székhelye volt.
1919. május 29. – 1919. június 6. között a Vendvidéki Köztársaság (Murai Köztársaság) rövid életű államalakulat része volt.
A trianoni békediktátum után 1941-ig az Első Jugoszláviához került,
1941-1945 között újra Magyarország része,
1945-1991 között a Második Jugoszlávia államalakulathoz,
1991. június 25-től Szlovéniához tartozik.
Falu a Muravidéken, Pomurska régióban. Közigazgatásilag Muraszombat városi községhez tartozik.
BÉLAKOROMPA :: lengyelül: Krempachy, németül: Krumbach
A trianoni békediktátumig Szepes vármegye Szepesfalui járásához tartozott.
A trianoni békediktátum után Lengyelországhoz került.
BÜDÖSKÚT :: németül: Steinbrunn, horvátul: Štikapron
A trianoni békediktátumig Sopron vármegye Kismartoni járásához tartozott.
A trianoni békediktátum után 1938-ig Ausztriához került,
1938. március 12-től – 1945. áprilisáig a Német Birodalomhoz,
1945. április 5-től az 1955. május 15-ig szovjet megszállási zónához tartozott,
1955-től ismét Ausztriához került.
C
C betű: 37 helység
CAKÓ :: szlovákul: Cakov
A trianoni békediktátumig Gömör-Kishont vármegye Feledi járásához tartozott.
A trianoni békediktámum után 1939-ig Csehszlovákiához került,
1939-1945 között újra Magyarország része,
1945-1992. december 31-e között Csehszlovákiához tartozott,
1993. január 1-től a Szlovák Köztársasághoz tartozik.
CEBE :: románul: Țebea
A trianoni békediktátumig Hunyad vármegye Körösbányai járásához tartozott.
A trianoni békediktátum után Romániához került.
Régen Veresbánya és Cebebánya néven is szerepelt.
CÉCKE :: románul: Țeţchea
A trianoni békediktátumig Bihar vármegye Élesdi járásához tartozott.
A trianoni békediktátum után Romániához került.
CINFALVA :: németül: Siegendorf, horvátul: Cindrof
A trianoni békediktátumig Sopron vármegye Kismartoni járásához tartozott.
A trianoni békediktátum után 1938-ig Ausztriához került,
1938. március 12-től – 1945. áprilisáig a Német Birodalomhoz,
1945. áprilisától az 1955. május 15-i államszerződésig szovjet megszállási övezethez tartozott,
1955-től ismét Ausztriához tartozik.
CS
CS betű: 308 helység
CSÁB :: szlovákul: Čebovce
A trianoni békediktátumig Hont vármegye Ipolynyéki járásához tartozott.
A trianoni békediktátum után 1938-ig Csehszlovákiához került,
1938-1945 között újra Magyarország (Nógrád vármegye) része,
1945-1992. december 31-e között Csehszlovákiához tartozott,
1993. január 1-től a Szlovák Köztársasághoz tartozik.
CSABAHÁZA :: szlovákul: Čabalovce
CSABAÚJFALU :: románul: Valea Unguraşului
A trianoni békediktátumig Szolnok-Doboka vármegye Kékesi járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után Romániához került.
CSABB :: szlovákul: Čab
A trianoni békediktátumig Nyitra vármegye Nyitrai járásához tartozott.
CSABINA :: ukránul: Чабин / Csabin
A trianoni békediktátumig Bereg vármegye Szolyvai járásához tartozott.
A trianoni békediktátum után 1938-ig Csehszlovákiához került,
1938. november 2. – 1944 között újra Magyarország része,
1944. október – 1945. június 29. között a szovjet hadsereg megszállta Kárpátalját
1945. június 29-től – 1991. augusztus 24-ig Szovjetunióhoz tartozott,
1991. augusztus 24-től Ukrajnához tartozik.
CSÁBÓC :: szlovákul: Cabov, ukránul: Csabovec
CSÁBRÁGSOMOS :: szlovákul: Drienovo
CSÁBRÁGVARBÓK :: szlovákul: Čabradský Vrbovok
CSACA :: szlovákul: Čadca, németül: Tschadsa, lengyelül: Czadca
CSÁCSÓ :: szlovákul: Čáčov
CSAJTA :: németül: Schachendorf, horvátul: Čajta
1921-ig Vas vármegye Kőszegi járásához tartozott.
A trianoni és Saint Germain-i békediktátum értelmében Ausztria része lett.
1938. március 12-től – 1945. áprilisáig a Német Birodalomhoz,
1945. április 5-től az 1955. május 15-i államszerződésig szovjet megszállási zónához tartozott,
1955-től ismét Ausztriához tartozik, Burgenland tartományban a Felsőőri járásban.
1971-ben Csém és Incéd községeket csatolták hozzá.
CSÁSZÁRFALU :: németül: Kaisersdorf
A trianoni békediktátumig Sopron vármegye Felsőpulyai járásához tartozott.
A trianoni békediktátum után 1938-ig Ausztriához került,
1938. március 12-től – 1945. áprilisáig a Német Birodalomhoz,
1945. áprilisától az 1955. május 15-ig szovjet megszállási övezethez tartozott,
1955-től ismét Ausztriához került – Burgenland tartomány, Felsőpulyai járás.
CSÁSZÁRKŐBÁNYA :: németül: Kaisersteinbruch
A trianoni békediktátumig Moson vármegye Nezsideri járásához tartozott.
A trianoni békediktátum után 1938-ig Ausztriához került,
1938. március 12-től – 1945. áprilisáig a Német Birodalomhoz,
1945. áprilisától az 1955. május 15-ig szovjet megszállási övezethez tartozott,
1955-től ismét Ausztriához került – Burgenland tartomány, Nezsideri járás.
Közigazgatásilag Királyhida község része.
CSEJKE :: németül: Schauka, horvátul: Čemba
CSÉM :: németül: Schandorf, horvátul: Čemba
CSERVENKA :: szerbül: Crvenka
CSILLAGFALVA :: ukránul: Княгиня, (Knyahina)
CSŐSZTELEK :: szerbül: Čestereg
CSÚZ :: szlovákul: Čuz
D
D betű: 329 helység
DABAR :: szlovákul: Dobroč
DABJON :: románul: Domnin
A trianoni békediktátumig Szilágy vármegye Zsibói járásához tartozott.
A trianoni békediktátum után Romániához került.
DABOLC :: románul: Dabolț
DABJOSNÚJFALÚ :: románul: Bârsa
A trianoni békediktátumig Szilágy vármegye Zsibói járásához tartozott.
A trianoni békediktátum után Romániához került.
DABOLC :: románul: Dabolț
DACSÓKESZI ::
DADAFALVA ::
DAJTA ::
DÁL ::
DALBOSFALVA ::
DÁLCS ::
DALLOS ::
DARÁZSFALU :: németül: Trausdorf an der Wulka, horvátul: Trajštof
A trianoni békediktátumig Sopron vármegye Kismartoni járásához tartozott.
A trianoni békediktátum után 1938-ig Ausztriához került,
(A községbe 1921. november 13-án vonultak be az osztrák csapatok.)
1938. március 12-től – 1945. áprilisáig a Német Birodalomhoz,
1945. áprilisától az 1955. május 15-ig szovjet megszállási övezethez tartozott,
1955-től ismét Ausztriához került.
E
E betű: 185 helység
EDEHÁZA :: németül: Stuben, horvátul: Stubna
A trianoni békediktátumig Vas vármegye Kőszegi járásához tartozott.
A trianoni békediktátum után 1938-ig Ausztriához került,
1938. március 12-től – 1945. áprilisáig a Német Birodalomhoz,
1945. áprilisától az 1955. május 15-ig szovjet megszállási övezethez tartozott,
1955-től ismét Ausztriához tartozik.
Borostyánkő településrésze.
EGYHÁZASFÜZES :: németül: Kirchfidisch
A trianoni békediktátumig Vas vármegye Felsőőri járásához tartozott.
A trianoni békediktátum után 1938-ig Ausztriához került,
1938. március 12-től – 1945. áprilisáig a Német Birodalomhoz,
1945. áprilisától az 1955. május 15-i államszerződésig szovjet megszállási övezethez tartozott,
1955-től ismét Ausztriához tartozik.
Az egykor önálló községet 1971-ben Gyepűfüzeshez csatolták.
ERDŐS (1899-ig Lesnicz) :: szlovákul: Lesnica, lengyelül: Leśnica, németül: Leschnitz
Község. 1918-ig Szepes vármegye Szepesófalui járásához tartozott.
1918-1919 között Lengyelországhoz tartozott.
A trianoni békediktátum után 1938-ig Csehszlovákiához került,
1938-1939. júniusig rövid ideig Lengyelország része volt.
1939. júniustól – 1945-e között Szlovákiához,
1945-1992. december 31-e között Csehszlovákiához tartozott,
1993. január 1-től a Szlovák Köztársasághoz tartozik.
Ma : község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Ólublói járásában.
F
F betű: 573 helység
FACSÁD (1911-ig Facset) :: románul: Făget, németül: Fatschet
A trianoni békediktátumig Krassó-Szörény vármegyei Facsádi járásához tartozott.
A trianoni békediktátum után Romániához került.
FALUD :: szlovénül: Veščica pri Murski Soboti.
A trianoni békediktátumig Vas vármegye Muraszombati járásának székhelye volt.
1919. május 29. – 1919. június 6. között a Vendvidéki Köztársaság (Murai Köztársaság) rövid életű államalakulat része volt.
A trianoni békediktátum után 1941-ig az Első Jugoszláviához került,
1941-1945 között újra Magyarország része,
1945-1991 között a Második Jugoszlávia államalakulathoz,
1991. június 25-től Szlovéniához tartozik.
Falu a Muravidéken, Pomurska régióban. Közigazgatásilag Muraszombat városi községhez tartozik.
FEKETEVÁROS :: németül: Purbach am Neusiedler See, horvátul: Porpuh
A trianoni békediktátumig Sopron vármegye Kismartoni járásához tartozott.
A trianoni békediktátum után 1938-ig Ausztriához került,
1938. március 12-től – 1945. áprilisáig a Német Birodalomhoz,
1945. április 5-től az 1955. május 15-i államszerződésig szovjet megszállási zónához tartozott,
1955-től ismét Ausztriához tartozik.
FELSŐLÁPOS :: lengyelül: Lapsze Wyźne
A trianoni békediktátumig Szepes vármegye Szepesófalui járásához tartozott.
A trianoni békediktátum után 1939-ig Lengyelországhoz került,
1939-1945 között Szlovákiához,
1945-től ismét Lengyelországhoz tartozik.
FELSŐLENDVA :: Grad, 1952-ig Gornja Lendava, németül: Oberlindau
A trianoni békediktátumig Vas vármegye Muraszombati járásához tartozott.
1919. május 29. – 1919. június 6. között a Vendvidéki Köztársaság (Murai Köztársaság) rövid életű államalakulat része volt.
A trianoni békediktátum után 1941-ig az Első Jugoszláviához került,
1941-1945 között újra Magyarország része,
1945-1991 között a Második Jugoszlávia államalakulathoz,
1991. június 25-től Szlovéniához tartozik
Falu és a hasonló nevű alapfokú közigazgatási egység központja Pomurska régióban, a Muravidéken.
FERTŐFEHÉREGYHÁZA :: németül: Donnerskirchen, horvátul: Bijela Crikva
A trianoni békediktátumig Sopron vármegye Kismartoni járásához tartozott.
A trianoni békediktátum után 1938-ig Ausztriához került,
1938. március 12-től – 1945. áprilisáig a Német Birodalomhoz,
1945. április 5-től az 1955. május 15-i államszerződésig szovjet megszállási zónához tartozott,
1955-től ismét Ausztriához tartozik.
FERTŐMEGGYES :: németül: Mörbisch am See, horvátul: Merbiš
A trianoni békediktátumig Sopron vármegye Soproni járásához tartozott.
A trianoni békediktátum után 1938-ig Ausztriához került,
1938. március 12-től – 1945. áprilisáig a Német Birodalomhoz,
1945. április 5-től az 1955. május 15-i államszerződésig szovjet megszállási zónához tartozott,
1955-től ismét Ausztriához tartozik.
A második világháború idején a község sokat szenvedett a szovjet csapatok túlkapásaitól, akik teljesen kifosztották lakosait. A legtöbben mindenüket elveszítették.
FERTŐSZÉLESKÚT :: németül: Breitenbrunn, horvátul: Patipron
A trianoni békediktátumig Sopron vármegye Kismartoni járásához tartozott.
A trianoni békediktátum után 1938-ig Ausztriához került,
1938. március 12-től – 1945. áprilisáig a Német Birodalomhoz,
1945. április 5-től az 1955. május 15-i államszerződésig szovjet megszállási zónához tartozott,
1955-től ismét Ausztriához tartozik.
G
GÁBOD :: románul: Găbud
A trianoni békediktátumig Alsó-Fehér vármegyei Marosújvári járásához tartozott.
A trianoni békediktátum után Romániához került.
GÁBORVÖLGY :: horvátul: Gravrovnik
A trianoni békediktátumig Zala vármegyei Csáktornyai járásához tartozott.
A trianoni békediktátum után 1941-ig Jugoszláviához került,
1941. április 10. – 1945 május között a Független Horvátországhoz,
1945-1991 Jugoszláviához tartozott.
1991. június 25-től Horvátországhoz tartozik.
GY
GYANAFALVA :: németül: Jennersdorf, szlovénul: Ženavci
A trianoni békediktátumig Vas vármegye Szentgotthárdi járásához tartozott.
A trianoni békediktátum után 1938-ig Ausztriához került,
1938. március 12-től – 1945. áprilisáig a Német Birodalomhoz,
1945. áprilisától az 1955. május 15-i államszerződésig szovjet megszállási övezethez tartozott,
1955-től ismét Ausztriához tartozik.
GYIMÓTFALVA :: németül: Jormannsdorf
A trianoni békediktátumig Vas vármegye Felsőőri járásához tartozott.
A trianoni békediktátum után 1938-ig Ausztriához került,
1938. március 12-től – 1945. áprilisáig a Német Birodalomhoz,
1945. áprilisától az 1955. május 15-i államszerződésig szovjet megszállási övezethez tartozott,
1955-től ismét Ausztriához tartozik.
1971-ben közigazgatásilag Tarcsafürdőhöz csatolták.
GYIRÓT :: németül: Kroatisch Geresdorf, horvátul: Geristoff
Sopron vármegye Felsőpulyai járásához tartozott.
A trianoni békediktátum után 1938-ig Ausztriához került,
1938. március 12-től – 1945. áprilisáig a Német Birodalomhoz,
1945. áprilisától az 1955. május 15-i államszerződésig szovjet megszállási övezethez tartozott,
1955-től ismét Ausztriához tartozik.
Egykor önálló község, ma Füles településrésze.
H
H betű: 408 helység
HÁROMSÁTOR :: németül: Dreihütten
A trianoni békediktátumig Vas vármegye Kőszegi járásához tartozott.
A trianoni békediktátum után 1938-ig Ausztriához került,
1938. március 12-től – 1945. áprilisáig a Német Birodalomhoz,
1945. áprilisától az 1955. május 15-i államszerződésig szovjet megszállási övezethez tartozott,
1955-től ismét Ausztriához tartozik, és ma Borostyánkő településrésze.
HÁRSPATAK :: németül: Limbach im Burgenland
A trianoni békediktátumig Vas vármegye Németújvári járásához tartozott.
A trianoni békediktátum után 1938-ig Ausztriához került,
1938. március 12-től – 1945. áprilisáig a Német Birodalomhoz,
1945. áprilisától az 1955. május 15-i államszerződésig szovjet megszállási övezethez tartozott,
1955-től ismét Ausztriához tartozik
Az egykor önálló község 1971-től Kukmér településrésze.
A trianoni békediktátumig Ung vármegye Nagybereznai járásához tartozott.
A trianoni békediktátum után 1939-ig Bystrý néven Csehszlovákiához került,
1939-1944 között újra Magyarország része,
1944 október – 1945 június 29. között a szovjet hadsereg megszállta Kárpátalját
1945. június 29-től – 1991. augusztus 24-ig Szovjetunióhoz tartozott,
1991. augusztus 24-től Ukrajnához tartozik.
HATÁRÚJFALU :: szlovákul: Podvysoká
A trianoni békediktátumig Trencsén vármegye Csacai járásához tartozott.
A trianoni békediktátum után 1939-ig Csehszlovákiához került,
1939-1944 között Szlovákiához,
1945-1992. december 31 között Csehszlovákiához tartozott,
1993. január 1-től a Szlovák Köztársasághoz tartozik.
HÁTSZEG :: románul: Haţeg, németül: Hatzeg, Hötzig vagy Wallenthal
A trianoni békediktátumig Hunyad vármegye Hátszegi járásához tartozott.
A trianoni békediktátum után Romániához került.
HATTYÚPATAK :: szlovákul: Viničné, németül: Schweinsbach
A trianoni békediktátumig Pozsony vármegye Szenci járásához tartozott.
A trianoni békediktátum után 1939-ig Švajnsbach néven Csehszlovákiához került,
1939-1944 között Szlovákiához,
1945-1992. december 31 között Csehszlovákiához tartozott
1993. január 1-től a Szlovák Köztársasághoz tartozik.
Mai szlovák nevét a település csak 1948-ban kapta.
HORVÁTCSENCS :: németül: Kroatisch Tschantschendorf, horvátul: Hrvatska Čenča
A trianoni békediktánumig Vas vármegye Németújvári járásához tartozott.
A trianoni békediktátum után 1938-ig Ausztriához került,
1938. március 12-től – 1945. áprilisáig a Német Birodalomhoz,
1945. áprilisától az 1955. május 15-i államszerződésig szovjet megszállási övezethez tartozott,
1955-től ismét Ausztriához tartozik.
1971-ben Németcsencs, Taródcsencs, Pónic, és Vasnyúlfalu községekkel együtt Tobajhoz csatolták.
I
I betű: 156 helység
IDABUKÓC :: szlovákul: Bukovec
A trianoni békediktátumig Abaúj-Torna vármegye Kassai járáshoz tartozott.
A trianoni békediktátum után 1938-ig Csehszlovákiához tartozott.
1938-1945 között ismét Magyarország része.
1945-1992. december 31 között Csehszlovákiához csatolták.
1993. január 1-től a Szlovák Köztársasághoz tartozik.
IZSÉPFALU :: szlovákul: Ižipovce
A trianoni békediktátumig Liptó vármegye Németlipcsei járásához tartozott.
A trianoni békediktátum után 1939-ig Csehszlovákiához került,
1939-1945 között Szlovákiához,
1945-1992. december 31-e között Csehszlovákiához tartozott,
1993. január 1-től a Szlovák Köztársasághoz tartozik.
IZSÓPALLAGA :: románul: Hotar
A trianoni békediktátumig Bihar vármegyei Élesdi járásához tartozott.
A trianoni békediktátum után Romániához került.
J
J betű: 113 helység
JABLÁNC :: szlovákul: Jablonica
A trianoni békediktátumig Nyitra vármegye Szenicei járásához tartozott.
A trianoni békediktátum után 1939-ig Csehszlovákiához került,
1939-1945 között Szlovákiához,
1945-1992. december 31 között Csehszlovákiához tartozott
1993. január 1-től a Szlovák Köztársasághoz tartozik.
Ma: község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Szenicei járásban.
JABLONCA :: szlovákul: Silická Jablonica
A trianoni békediktátumig Abaúj-Torna vármegye Tornai járásához tartozott.
A trianoni békediktátum után 1938-ig Csehszlovákiához került,
1938-1945 között ismét Magyarország része,
1945-1992. december 31 között Csehszlovákiához tartozott
1993. január 1-től a Szlovák Köztársasághoz tartozik.
Ma: község Szlovákiában, a Kassai kerületben, a Rózsnyói járásban.
JABLONKA :: lengyelül: Jablonka
A trianoni békediktátumig Árva vármegye Trsztenai járásához tartozott.
A trianoni békediktátum után Lengyelországhoz került.
1910-ben 2713, túlnyomórészt lengyel lakosa volt.
1930-ban 2146 lakos
Ma 4500, lengyel és szlovák lakosa van.
JÁC :: szlovákul: Jacovce
A trianoni békediktátumig Nyitra vármegye Nagytapolcsányi járásához tartozott.
A trianoni békediktátum után 1939-ig Csehszlovákiához került,
1939-1945 között Szlovákiához,
1945-1992. december 31 között Csehszlovákiához tartozott
1993. január 1-től a Szlovák Köztársasághoz tartozik.
JÁD :: románul: Levezile, 1964-ig Iad, németül: Jaad
A trianoni békediktátumig Beszterce-Naszód vármegye Jádi járásához tartozott.
A trianoni békediktátum után Romániához került.
JÁDREMETE :: románul: Remeţi
A trianoni békediktátumig Bihar vármegye Élesdi járásához tartozott.
A trianoni békediktátum után Romániához került.
K
K betű: 1276 helység
KABALAPATAK :: románul: Fântânele-Rus
A trianoni békediktátumig Szolnok-Doboka vármegyei Nagyilondai járásához tartozott.
A trianoni békediktátum után Romániához került.
KABOLD :: németül: Kobersdorf, horvátul: Kobrštof
A trianoni békediktátumig Sopron vármegye Soproni járásához tartozott.
A trianoni békediktátum után 1938-ig Ausztriához került,
1938. március 12-től – 1945. áprilisáig a Német Birodalomhoz,
1945. áprilisától az 1955. május 15-i államszerződésig szovjet megszállási övezethez tartozott,
1955-től ismét Ausztriához tartozik.
KAPCA :: szlovénül: Kapca
A trianoni békediktátumig Zala vármegye Alsólendvai járásához tartozott.
A trianoni békediktátum után 1941-ig Jugoszláviához került,
1941-1945 között újra Magyarország része,
1945-1991. június 25-e között Jugoszláviához tartozott,
1991. június 25-től a Szlovén Köztársasághoz tartozik.
Falu a Muravidéken. Közigazgatásilag Lendva községhez tartozik.
KELÉNPATAK 1899-ig Klimpa :: németül: Klingenbach, horvátul: Klimpuh
A trianoni békediktátumig Sopron vármegye Soproni járásához tartozott.
A trianoni békediktátum után 1938-ig Ausztriához került,
1938. március 12-től – 1945. áprilisáig a Német Birodalomhoz,
1945. április 5-től az 1955. május 15-i államszerződésig szovjet megszállási zónához tartozott,
1955-től ismét Ausztriához tartozik.
KISSZOMBAT :: szlovénül: Černelavci
A trianoni békediktátumig Vas vármegye Muraszombati járásának székhelye volt.
919. május 29. – 1919. június 6. között a Vendvidéki Köztársaság (Murai Köztársaság) rövid életű államalakulat része volt.
A trianoni békediktátum után 1941-ig az Első Jugoszláviához került,
1941-1945 között újra Magyarország része,
1945-1991 között a Második Jugoszlávia államalakulathoz,
1991. június 25-től Szlovéniához tartozik.
Falu a Muravidéken, Pomurska régióban. Közigazgatásilag Muraszombat városi községhez tartozik.
KIRÁLYFA :: szlovákul: Kráľová pri Senci, németül: Königs-Eiden
A trianoni békediktátumig Pozsony vármegye Szenci járásához tartozott.
A trianoni békediktátum után 1938-ig Králová néven Csehszlovákiához került,
1938-1945 között újra Magyarország része,
1945-1992. december 31 között Csehszlovákiához tartozott
1993. január 1-től a Szlovák Köztársasághoz tartozik.
1943-ban Papkörmösddel egyesítették.
KIRÁLYFALVA :: németül: Königsdorf, szlovénül: Kraljevci
A trianoni békediktátumig Vas vármegye Szentgotthárdi járásához tartozott.
A trianoni békediktátum után 1938-ig Ausztriához került,
1938. március 12-től – 1945. áprilisáig a Német Birodalomhoz,
1945. áprilisától az 1955. május 15-i államszerződésig szovjet megszállási övezethez tartozott,
1955-től ismét Ausztriához tartozik.
KIRÁLYFIA :: szlovákul: Kráľovianky, németül: Königs-Eiden
A trianoni békediktátumig Pozsony vármegye Somorjai járásához tartozott.
A trianoni békediktátum után 1938-ig Csehszlovákiához került,
1938-1945 között újra Magyarország része,
1945-1992. december 31 között Csehszlovákiához tartozott
1993. január 1-től a Szlovák Köztársasághoz tartozik.
Egykor önálló falu, ma Somorja városrésze Szlovákiában.
KIRÁLYFIAKARCSA :: szlovákul: Kráľovičove Kračany
A trianoni békediktátumig Pozsony vármegye Dunaszerdahelyi járásához tartozott.
A trianoni békediktátum után 1938-ig Csehszlovákiához került,
1938-1945 között újra Magyarország része,
1945-1992. december 31 között Csehszlovákiához tartozott
1993. január 1-től a Szlovák Köztársasághoz tartozik.
KIRÁLYHÁGÓ :: (1899-ig Bucsa), románul: Bucea
A trianoni békediktátumig Bihar vármegye Élesdi járásához tartozott, ekkor Magyarország és Erdély kapujaként emlegették.
A trianoni békediktátum után Romániához került.
KISBÖLGYÉN (régebben Alsó-Bölgyén) :: szlovákul: Malé Bedzany
A trianoni békediktátumig Nyitra vármegye Nagytapolcsányi járásához tartozott.
A trianoni békediktátum után 1939-ig Csehszlovákiához került,
1939-1944 között Szlovákiához,
1945-1992. december 31 között Csehszlovákiához tartozott,
1993. január 1-től a Szlovák Köztársasághoz tartozik.
Az egykor önálló község ma Nagytapolcsány városrésze Szlovákiában.
KUKMÉR :: németül: Kukmirn
A trianoni békediktátumig Vas vármegye Németújvári járásához tartozott.
A trianoni békediktátum után 1938-ig Ausztriához került,
1938. március 12-től – 1945. áprilisáig a Német Birodalomhoz,
1945. áprilisától az 1955. május 15-i államszerződésig szovjet megszállási övezethez tartozott,
1955-től ismét Ausztriához tartozik.
L, LY
L, LY betű: 350 helység
LAKFALVA :: németül: Lackndorf, horvátul: Lakindrof
A trianoni békediktátumig Sopron vármegye Soproni járásához tartozott.
A trianoni békediktátum után 1938-ig Ausztriához került,
1938. március 12-től – 1945. áprilisáig a Német Birodalomhoz,
1945. áprilisától az 1955. május 15-i államszerződésig szovjet megszállási övezethez tartozott,
1955-ös államszerződéstől ismét Ausztriához tartozik.
LÁNZSÉR :: németül: Landsee
A trianoni békediktátumig Sopron vármegye Felsőpulyai járásához tartozott.
A trianoni békediktátum után 1938-ig Ausztriához került,
1938. március 12-től – 1945. áprilisáig a Német Birodalomhoz,
1945. áprilisától az 1955-ös államszerződésig szovjet megszállási zónához tartozott,
1955-ös államszerződéstől ismét Ausztriához tartozik.
LAPÁNY :: szerbül/horvátul: Hlapičina, németül: Neuhof
A trianoni békediktátumig Zala vármegye Csáktornyai járásához tartozott.
A trianoni békediktátum után 1941-ig Jugoszláviához került.
1941-1944. október 24-e között újra Magyarország része.
1944. október 24. – 1991 között a Jugoszlávia államalakulathoz tartozott.
1991. június 25-től Horvátországhoz tartozik.
Ma : falu Horvátországban Muraköz megyében. Közigazgatásilag Muraszerdahely községhez tartozik.
LAPÁSGYARMAT :: szlovákul: Golianovo, korábban csehül: Lapašské Darmoty
A trianoni békediktátumig Nyitra vármegye Nyitrai járásához tartozott.
A trianoni békediktátum után 1938-ig Csehszlovákiához került,
1939-1944 között az „önálló” Szlovákiához,
1945-1992. december 31-e között Csehszlovákiához tartozott,
1993. január 1-től a Szlovák Köztársasághoz tartozik.
1948-ban Ján Golian a Szlovák nemzeti felkelés dandártábornoka emlékére a falu szlovák nevét Golianovora változtatták.
LAPHEGY :: románul: Cuţa
A trianoni békediktátumig Szatmár vármegyei Erdődi járásához tartozott.
A trianoni békediktátum után Romániához került.
LAPINCSOLASZI :: németül: Wallendorf
A trianoni békediktátumig Vas vármegye Szentgotthárdi járásához tartozott.
A trianoni békediktátum után 1938-ig Ausztriához került.
1938. március 12-től – 1945. áprilisáig a Német Birodalomhoz,
1945. áprilisától az 1955. május 15-i államszerződésig szovjet megszállási övezethez tartozott.
1955-től ismét Ausztriához tartozik.
Ma : Nagyfalva településrésze Ausztriában, Burgenland tatományban, a Gyanafalvi járásban.
LAPINCSÚJTELEK :: németül: Neustift an der Lafnitz
A trianoni békediktátumig Vas vármegye Felsőőri járásához tartozott.
A trianoni békediktátum után 1938-ig Ausztriához került.
1938. március 12-től – 1945. áprilisáig a Német Birodalomhoz,
1945. áprilisától az 1955. május 15-i államszerződésig szovjet megszállási övezethez tartozott.
1955-től ismét Ausztriához tartozik.
Ma : község Ausztriában, Burgenland tatományban, a Felsőőri járásban.
M
M betű: 702 helység
MACEDÓNIA :: románul: Macedonia
A trianoni békediktátumig Torontál vármegye Módosi járásához tartozott.
A trianoni békediktátum után Romániához került.
MACESD :: románul: Zăvoi
A trianoni békediktátumig Hunyad vármegye Ptuji járásához tartozott.
A trianoni békediktátum után Romániához került.
MAGYARLÁPOS :: románul: Târgu Lăpuş, korábban Lăpușul Unguresc, németül: Laposch, jiddisül: לאפוש
A trianoni békediktátumig Szolnok-Doboka vármegye Magyarláposi járásához tartozott.
A trianoni békediktátum után Romániához került.
A 17. századtól a második világháború utánig járási székhely volt.
1968 óta város.
MÉSZVEREM :: németül: Kalkgruben
A trianoni békediktátumig Sopron vármegye Felsőpulyai járásához tartozott.
A trianoni békediktátum után 1938-ig Ausztriához került.
1938. március 12-től – 1945. áprilisáig a Német Birodalomhoz,
1945. áprilisától az 1955. május 15-i államszerződésig szovjet megszállási övezethez tartozott.
1955-től ismét Ausztriához tartozik.
Ma : Veperd község része, 1971-ig önálló község Ausztriában, Burgenland tartományban, a Felsőpulyai járásban.
MÉSZVÖLGY :: németül: Kalch, szlovénül: Strigarjava
A trianoni békediktátumig Vas vármegye Szentgotthárdi járásához tartozott.
A trianoni békediktátum után 1938-ig Ausztriához került.
1938. március 12-től – 1945. áprilisáig a Német Birodalomhoz,
1945. áprilisától az 1955. május 15-i államszerződésig szovjet megszállási övezethez tartozott.
1955-től ismét Ausztriához tartozik.
Ma : Vasdobra mezőváros része, 1971-ig önálló község Ausztriában, Burgenland tartományban, a Gyanafalvi járásban.
MEGYE :: szlovákul/csehül: Medzany
A trianoni békediktátumig Sáros vármegye Kisszebeni járásához tartozott.
A trianoni békediktátum után 1939-ig Csehszlovákiához került.
1939. március 14. – 1945. április között az önálló Szlovákiához,
1945-1992. december 31-e között Csehszlovákiához tartozott,
1993. január 1-től a Szlovák Köztársasághoz tartozik.
MOTTOLYÁD :: szlovénül: Motovilci, Motovilci, vendül: Motovöuci
A trianoni békediktátumig Vas vármegye Muraszombati járásához tartozott.
1919. május 29. – 1919. június 6. között a Vendvidéki Köztársaság (Murai Köztársaság) rövid életű államalakulat része volt.
A trianoni békediktátum után 1941-ig az Első Jugoszláviához került,
1941-1945 között újra Magyarország része,
1945-1991 között a Második Jugoszlávia államalakulathoz,
1991. június 25-től Szlovéniához tartozik.
Falu a Muravidéken. Közigazgatásilag Felsőlendva községhez (Občina Grad) tartozik.
MUNKÁCS :: ukránul: Мукачево [Mukacsevo] (hivatalosan) vagy Мукачеве [Mukacseve] vagy Мукачів [Mukacsiv], ruszinul: Мукачово [Mukacsovo], oroszul: Мукачево [Mukacsevo], szlovákul: Mukačevo, németül: Munkatsch vagy Munkatz, lengyelül: Mukaczewo, románul: Munceag vagy Muncaci, jiddis: מונקאטש Minkács)
A trianoni békediktátumig Bereg vármegye Munkácsi járásához tartozott.
A trianoni békediktátum után 1938 novemberéig Csehszlovákiához került,
1938 novemberétől – 1944 október 24-ig újra Magyarország része.
1939. január 6-án cseh támadás érte Oroszvég felől, amelyet a város kis létszámú védői hősiesen visszavertek.
A szovjet csapatok 1944. október 24-én foglalták el Munkácsot.
1991. augusztus 24-ig Szovjetunióhoz tartozott,
1991. augusztus 24-től Ukrajnához tartozik.
Ma területi jelentőségű város Kárpátalján. Hozzátartozik; Klastromalja, Munkácsváralja, Oroszvég, Őrhegyalja, Várkulcsa és Várpalánka.
MURAHALMOS :: szlovénül: Kupšinci, vendül: Küpšinci, németül: Küpschintzen.
A trianoni békediktátumig Vas vármegye Muraszombati járásának székhelye volt.
1919. május 29. – 1919. június 6. között a Vendvidéki Köztársaság (Murai Köztársaság) rövid életű államalakulat része volt.
A trianoni békediktátum után 1941-ig az Első Jugoszláviához került,
1941-1945 között újra Magyarország része,
1945-1991 között a Második Jugoszlávia államalakulathoz,
1991. június 25-től Szlovéniához tartozik.
Falu a Muravidéken, Pomurska régióban. Közigazgatásilag Muraszombat városi községhez tartozik.
MURASZENTES :: szlovénül: Satahovci, vendül: Svetahovci.
A trianoni békediktátumig Vas vármegye Muraszombati járásának székhelye volt.
1919. május 29. – 1919. június 6. között a Vendvidéki Köztársaság (Murai Köztársaság) rövid életű államalakulat része volt.
A trianoni békediktátum után 1941-ig az Első Jugoszláviához került,
1941-1945 között újra Magyarország része,
1945-1991 között a Második Jugoszlávia államalakulathoz,
1991. június 25-től Szlovéniához tartozik.
Falu a Muravidéken, Pomurska régióban. Közigazgatásilag Muraszombat városi községhez tartozik.
MURASZOMBAT :: szlovénül: Murska Sobota, vendül: Mürska Sobota vagy Mörska Sobota, németül: Olsnitz.
A trianoni békediktátumig Vas vármegye Muraszombati járásának székhelye volt.
1919. május 29. – 1919. június 6. között a Vendvidéki Köztársaság (Murai Köztársaság) rövid életű államalakulat székhelye.
A trianoni békediktátum után 1941-ig az Első Jugoszláviához került,
1941-1945 között újra Magyarország része,
1945-1991 között a Második Jugoszlávia államalakulathoz,
1991. június 25-től Szlovéniához tartozik.
N
N betű: 590 helység
NÁD :: németül: Rohr im Burgenland
A trianoni békediktátumig Vas vármegye Németújvári járásához tartozott.
A trianoni békediktátum után 1938-ig Ausztriához került.
1938. március 12-től – 1945. áprilisáig a Német Birodalomhoz,
1945. áprilisától az 1955. május 15-i államszerződésig szovjet megszállási övezethez tartozott.
1955-től ismét Ausztriához tartozik.
NADAB :: románul: Nădab
A trianoni békediktátumig Arad vármegye Kisjenői járásához tartozott.
A trianoni békediktátum után Romániához került.
NAGYBÖLGYÉN (régebben Felső-Bölgyén) :: szlovákul: Veľké Bedzany
A trianoni békediktátumig Nyitra vármegye Nagytapolcsányi járásához tartozott.
A trianoni békediktátum után 1939-ig Csehszlovákiához került,
1939-1944 között Szlovákiához,
1945-1992. december 31 között Csehszlovákiához tartozott,
993. január 1-től a Szlovák Köztársasághoz tartozik.
Az egykor önálló község ma Nagytapolcsány városrésze Szlovákiában.
NAGYHÖFLÁNY :: németül: Großhöflein, horvátul: Velika Holovajna
A trianoni békediktátumig Sopron vármegye Kismartoni járásához tartozott.
trianoni békediktátum után 1938-ig Ausztriához került,
1938. március 12-től – 1945. áprilisáig a Német Birodalomhoz,
1945. április 5-től az 1955. május 15-i államszerződésig szovjet megszállási zónához tartozott,
1955-től ismét Ausztriához tartozik.
NAGYTAPOLCSÁNY :: szlovákul: Topoľčany
A trianoni békediktátumig Nyitra vármegye Nagytapolcsányi járásának székhelye.
A trianoni békediktátum után 1939-ig Csehszlovákiához került,
1939-1944 között Szlovákiához,
1945-1992. december 31 között Csehszlovákiához tartozott,
1993. január 1-től a Szlovák Köztársasághoz tartozik.
Kisbölgyén és Nagybölgyén tartozik hozzá.
NÉMETLIPCSE :: szlovákul: Partizánska Ľupča, korábban Nemecká Ľupča, németül: Deutschliptsch
A trianoni békediktátumig Liptó vármegye Németlipcsei járásának székhelye volt.
A trianoni békediktátum után 1939-ig Csehszlovákiához került,
939. március 14. – 1945. április között Szlovákiához,
1945-1992. december 31-e között Csehszlovákiához tartozott,
1993. január 1-től a Szlovák Köztársasághoz tartozik.
NY
NY betű: 19 helység
NYÁGÓ :: szlovákul: Ňagov
NYITRANÉMETI (1899-ig Nemcsicz) :: szlovákul: Nemčice
A trianoni békediktátumig Nyitra vármegye Nagytapolcsányi járásához tartozott.
A trianoni békediktátum után 1939-ig Csehszlovákiához került,
1939-1944 között Szlovákiához,
1945-1992. december 31. között Csehszlovákiához tartozott,
1993. január 1-től a Szlovák Köztársasághoz tartozik.
O
O betű: 247 helység
ÓASSZONYRÉT :: románul: Ogradena
OBÁD :: románul/németül: Obad, helyi román nevén: Obădu
A trianoni békediktátumig Temes vármegyei Csáki járásához tartozott.
A trianoni békediktátum után Romániához került.
ÓHODÁSZ :: németül: Althodis, horvátul: Stari Hodas
A trianoni békediktátumig Vas vármegye Kőszegi járásához tartozott.
A trianoni békediktátum után 1938-ig Ausztriához került,
1938. március 12-től – 1945. áprilisáig a Német Birodalomhoz,
1945. április 5-től az 1955. május 15-i államszerződésig szovjet megszállási zónához tartozott,
1955-től ismét Ausztriához tartozik.
1971-ben közigazgatásilag Városhodászhosz csatolták.
Ö
Ö betű: 50 helység
ÖKÖRITÓ :: románul: Curitău
A trianoni békediktátumig Szilágy vármegye Temesi járásához tartozott.
A trianoni békediktátum után 1940-ig Romániához került.
1940-1944 között újra Magyarország része,
1945-től Romániához tartozik.
ÖKÖRMEZŐ :: ukránul: Міжгір'я [Mizshirja], oroszul: Межгорье [Mezsgorje]
A trianoni békediktátumig Máramaros vármegye Ökörmezői járásához tartozott.
A trianoni békediktátum után 1939-ig Csehszlovákiához került,
1938-1944 között újra Magyarország része,
1944. október – 1945. június 29-e között a szovjet hadsereg megszállta Kárpátalját
1945. június 29-től – 1991. augusztus 24-ig Szovjetunióhoz tartozott,
1991. augusztus 24-től Ukrajnához tartozik.
ÖKÖRPATAK :: románul: Păltiniș
A trianoni békediktátumig Krassó-Szörény vármegye Temesi járásához tartozott.
A trianoni békediktátum után Romániához került.
ŐRIBÜKKÖSD :: németül: Buchschachen
A trianoni békediktátumig Vas vármegye Felsőőri járásához tartozott.
A trianoni békediktátum után 1938-ig Ausztriához került,
1938. március 12-től – 1945. áprilisáig a Német Birodalomhoz,
1945. áprilisától az 1955. május 15-i államszerződésig szovjet megszállási övezethez tartozott,
1955-től ismét Ausztriához tartozik.
Az egykor önálló község 1971-től Alhó településrésze.
P
P betű: 447 helység
PÁCAFALU :: románul: Chilia
Község. A trianoni békediktátumig Szatmár vármegye Erdődii járásához tartozott.
A trianoni békediktátum után 1940-ig Romániához került,
1940-1944 között újra Magyarország része,
1945-től Romániához tartozik.
PACALKA :: románul: Peţellea
Község. A trianoni békediktátumig Alsó-Fehér vármegye Tővisi járásához tartozott.
A trianoni békediktátum után Romániához került.
PINKADOMBHÁT :: németül: Hochart
A trianoni békediktátumig Vas vármegye Felsőőri járásához tartozott.
A trianoni békediktátum után 1938-ig Ausztriához került,
1938. március 12-től – 1945. áprilisáig a Német Birodalomhoz,
1945. április 5-től az 1955. május 15-i államszerződésig szovjet megszállási zónához tartozott,
1955-től ismét Ausztriához tartozik.
1971-ben Pinkafőhöz csatolták.
PINKAFŐ :: németül: Pinkafeld, horvátul: Pinkafelj
A trianoni békediktátumig Vas vármegye Felsőőri járásához tartozott.
A trianoni békediktátum után 1938-ig Ausztriához került,
1938. március 12-től – 1945. áprilisáig a Német Birodalomhoz,
1945. április 5-től az 1955. május 15-i államszerződésig szovjet megszállási zónához tartozott,
1955-től ismét Ausztriához tartozik.
R
R betű: 302 helység
RÁBAKERESZTÚR :: németül: Heligankreutz im Lafnitztal, szlovénül: Sveti Križ
A trianoni békediktátumig Vas vármegye Szentgotthárdi járásához tartozott.
A trianoni békediktátum után 1938-ig Ausztriához került.
1938. március 12-től – 1945. áprilisáig a Német Birodalomhoz,
1945. áprilisától az 1955. május 15-i államszerződésig szovjet megszállási övezethez tartozott.
1955-től ismét Ausztriához tartozik.
Ma: mezőváros Ausztriában, Burgenland tartományban, a Gyanafalvi járásban.
RÁBAŐR (korábban Alsó- és Felső-Strázsa) :: németül: Oberdrosen
A trianoni békediktátumig Vas vármegye Szentgotthárdi járásához tartozott.
A trianoni békediktátum után 1938-ig Ausztriához került.
1938. március 12-től – 1945. áprilisáig a Német Birodalomhoz,
1945. áprilisától az 1955. május 15-i államszerződésig szovjet megszállási övezethez tartozott.
1955-től ismét Ausztriához tartozik.
Ma: 1971-től közigazgatásilag Rábaszentmárton településrésze, Ausztriában, Burgenland tartományban, a Gyanafalvi járásban.
RÁBASZENTMÁRTON (korábban Németszentmárton) :: németül: Sankt Martin an der Raab, horvátul/szlovénül: Sveti Martin.
A trianoni békediktátumig Vas vármegye Szentgotthárdi járásához tartozott.
A trianoni békediktátum után 1938-ig Ausztriához került.
1938. március 12-től – 1945. áprilisáig a Német Birodalomhoz,
1945. áprilisától az 1955. május 15-i államszerződésig szovjet megszállási övezethez tartozott.
1955-től ismét Ausztriához tartozik.
Ma: mezőváros Ausztriában, Burgenland tartományban, a Gyanafalvi járásban.
RABCSA :: szlovákul: Rabča
A trianoni békediktátumig Árva vármegye Námesztói járásához tartozott.
A trianoni békediktátum után 1939-ig Csehszlovákiához került,
1939-1944 között Szlovákiához,
1945-1992. december 31 között Csehszlovákiához tartozott
1993. január 1-től a Szlovák Köztársasághoz tartozik.
RABCSICE :: szlovákul: Rabčice
A trianoni békediktátumig Árva vármegye Námesztói járásához tartozott.
A trianoni békediktátum után 1939-ig Csehszlovákiához került,
1939-1944 között Szlovákiához,
1945-1992. december 31 között Csehszlovákiához tartozott
1993. január 1-től a Szlovák Köztársasághoz tartozik.
Ma: község Szlovákiában a Zsolnai kerület Námesztói járásban.
RÁBÉ :: szerbül: Рабе / Rabe
A trianoni békediktátumig Torontál vármegye Törökkanizsai járásához tartozott.
A trianoni békediktátum után Jugoszláviához került.
RABÓ (1899-ig Hrabova) :: szlovákul: Hrabové
A trianoni békediktátumig Trencsén vármegye Nagybiccsei járásához tartozott.
A trianoni békediktátum után 1939-ig Csehszlovákiához került,
1939-1944 között Szlovákiához,
1945-1992. december 31 között Csehszlovákiához tartozott
1993. január 1-től a Szlovák Köztársasághoz tartozik.
Ma: Nagybiccse város része Szlovákiában a Zsolnai kerület Nagybiccsei járásban.
S
S betű: 324 helység
SACA :: szlovákul: Šaca
A trianoni békediktátumig Abaúj-Torna vármegye Kassai járásához tartozott.
A trianoni békediktátum után 1938-ig az új Csehszlovák államhoz került,
1938-1945 között újra Magyarország része,
1945-1992. december 31-e között Csehszlovákiához tartozott.
1993. január 1-től a Szlovák Köztársasághoz tartozik.
Ma : Kassa város része Szlovákiában, közigazgatásilag a Kassai kerület Kassai II. járásához tartozik.
SAJÁD :: románul: Siad
A trianoni békediktátumig Bihar vármegye Béli járásához tartozott.
A trianoni békediktátum után Románia államhoz került.
SEBED :: románul: Șipet
A trianoni békediktátumig Temes vármegye Csáki járásához tartozott.
A trianoni békediktátum után Románia államhoz került.
SÉRC :: németül: Schützen am Gebirge, horvátul: Česno
A trianoni békediktátumig Sopron vármegye Kismartoni járásához tartozott.
A trianoni békediktátum után 1938-ig Ausztriához került,
1938. március 12-től – 1945. áprilisáig a Német Birodalomhoz,
1945. április 1-től az 1955. május 15-i államszerződésig szovjet megszállási zónához tartozott,
1955-től ismét Ausztriához tartozik.
SELLENBERK :: románul: Comuna Șelimbăr
A trianoni békediktátumig Szeben vármegye Nagydisznódi járásához tartozott.
A trianoni békediktátum után Románia államhoz került.
SOPRONKERESZTÚR (1899-ig Németkeresztúr) :: németül: Deutschkreutz, horvátul: Kerestur, héberül: Zelem.
Község. A trianoni békediktátumig Sopron vármegye Soproni járásához tartozott.
A trianoni békediktátum után 1938-ig Ausztriához került,
1938. március 12-től – 1945. áprilisáig a Német Birodalomhoz,
1945. áprilisától az 1955. május 15-i államszerződésig szovjet megszállási övezethez tartozott,
1955-től ismét Ausztriához tartozik.
Ma: mezőváros Burgenland tartományban, a Felsőpulyai járásban.
SZ
SZ betű: 734 helység
SZABAR :: németül: Zuberbach, horvátul: Sabara
A trianoni békediktátumig Vas vármegye Kőszegi járásához tartozott.
A trianoni békediktátum után 1938-ig Ausztriához került,
1938. március 12-től – 1945. áprilisáig a Német Birodalomhoz,
1945. áprilisától az 1955. május 15-i államszerződésig szovjet megszállási zónához tartozott,
1955-től ismét Ausztriához tartozik.
SZENTMARGITBÁNYA 1899-ig Szent-Margit :: németül: Sankt Margarethen im Burgenland, horvátul: Margareta
A trianoni békediktátumig Sopron vármegye Kismartoni járásához tartozott.
A trianoni békediktátum után 1938-ig Ausztriához került,
1938. március 12-től – 1945. áprilisáig a Német Birodalomhoz,
1945. április 5-től az 1955. május 15-i államszerződésig szovjet megszállási zónához tartozott,
1955-től ismét Ausztriához tartozik.
SZÁRAZVÁM :: németül: Müllendorf, horvátul: Melindoff
A trianoni békediktátumig Sopron vármegye Kismartoni járásához tartozott.
A trianoni békediktátum után 1938-ig Ausztriához került,
1938. március 12-től – 1945. áprilisáig a Német Birodalomhoz,
1945. áprilisától az 1955. május 15-i államszerződésig szovjet megszállási övezethez tartozott,
1955-től ismét Ausztriához tartozik.
T, TY
TÁBLÁS :: románul: Dupus, németül: Tobsdorf
A trianoni békediktátumig Nagy-Küküllő vármegyei Medgyesi járásához tartozott.
A trianoni békediktátum után Romániához került.
Ma: falu Romániában Szeben megyében, Ecel községhez tartozik.
TARCSAFÜRDŐ :: németül: Bad Tatzmannsdorf, horvátul: Tarča
A trianoni békediktátumig Vas vármegye Felsőőri járásához tartozott.
A trianoni békediktátum után 1938-ig Ausztriához került,
1938. március 12-től – 1945. áprilisáig a Német Birodalomhoz,
1945. áprilisától – 1955. május 15-i államszerződésig szovjet megszállási zónához tartozott,
1955-től ismét Ausztriához tartozik.
TARÓDCSENCS :: németül: Tudersdorf, horvátul: Tarodova Čenča/Tudorica
A trianoni békediktátumig Vas vármegye Németújvári járásához tartozott.
A trianoni békediktátum után 1938-ig Ausztriához került,
1938. március 12-től – 1945. áprilisáig a Német Birodalomhoz,
1945. áprilisától az 1955. május 15-i államszerződésig szovjet megszállási övezethez tartozott,
1955-től ismét Ausztriához tartozik.
1971-ben Németcsencs, Taródcsencs, Pónic, és Vasnyúlfalu községekkel együtt Tobajhoz csatolták.
U
U betű: 181 helység
UBLYA :: csehül/szlovákul: Ubľa, ukránul: Vublja
UBREZS :: szlovákul: Úbrež
UDVA ::
UDVARD ::
UDVARFALVA ::
UDVARHÁZ ::
UDVARNOK ::
Ü
Ü betű: 9 helység
ÜLKE :: románul: Ulcani
A trianoni békediktátumig Udvahely vármegye Udvahelyi járásához tartozott.
A trianoni békediktátum után Romániához került.
Ma: falu Romániában, Hargita megyében található.
ÜNŐMEZŐ :: románul: Inău
A trianoni békediktátumig Szolnok-Doboka vármegye Magyarláposi járásához tartozott.
A trianoni békediktátum után Romániához került.
Ma: falu Romániában, Máramaros megyében található.
ÜREG :: szlovákul: Jarok, korábban Irek
A trianoni békediktátumig Nyitra vármegye Nyitrai járásához tartozott.
A trianoni békediktátum után 1939-ig Csehszlovákiához került,
1939-1945 között Szlovákiához,
1945-1992. december 31 között Csehszlovákiához tartozott
1993. január 1-től a Szlovák Köztársasághoz tartozik.
Ma: község Szlovákiában, a Nyitra kerületben, a Nyitrai járásban.
ÜRGETEG :: románul: Ortiteag
A trianoni békediktátumig Bihar vármegye Élesdi járásához tartozott.
A trianoni békediktátum után 1940-ig Romániához került,
1940-1944 között újra Magyarország része,
1945-től Romániához tartozik.
Ma: település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.
ÜRMÉNY :: szlovákul: Mojmírovce
A trianoni békediktátumig Nyitra vármegye Nyitrai járásához tartozott.
A trianoni békediktátum után 1939-ig Urmin néven Csehszlovákiához került,
1939-1945 között Szlovákiához,
1945-1992. december 31 között Csehszlovákiához tartozott
1993. január 1-től a Szlovák Köztársasághoz tartozik.
Ma: község Szlovákiában, Nyitrai kerületben, a Nyitrai járásban.
ÜRMÉNYHÁZA :: szerbül: Јерменовци / Jermenovci, németül: Ürmenhausen
A trianoni békediktátumig Torontál vármegye Bánlaki járásához tartozott.
A trianoni békediktátum után 1941-ig Jugoszláviához került,
1941-1945 között ismét Magyarországhoz,
1945-1991 között a második Jugoszlávia államalakulathoz,
1991-2006-tól Kis-Jugoszlávia államalakulathoz,
2006. május 22-től Szerbiához tartozik.
Ma: település Szerbiában, aVajdaságban, a Dél-bánsági körzetben, Zichyfalva községben.
ÜRMÖS :: románul: Ormeniş, németül: Ermesch
A trianoni békediktátumig Nagy-Küküllő vármegye Kőhalmi járásához tartozott.
A trianoni békediktátum után Romániához került.
ÜRÖG másként Irig-Ireg :: szerbül: Ириг / Irig
A trianoni békediktátumig Szerém vármegye Iregi-Irigi járásához tartozott.
A trianoni békediktátum után Jugoszláviához került.
ÜZBÉG más néven Izbék :: szlovákul: Zbehy
A trianoni békediktátumig Nyitra vármegye Nyitrai járásához tartozott.
A trianoni békediktátum után 1939-ig Csehszlovákiához került,
1939-1945 között Szlovákiához,
1945-1992. december 31 között Csehszlovákiához tartozott
1993. január 1-től a Szlovák Köztársasághoz tartozik.
V
V betű: 437 helység
VACOK :: szlovákul: Bacúch
A trianoni békediktátumig Zólyom vármegye Bereznóbányai járásához tartozott.
A trianoni békediktátum után 1939-ig Csehszlovákiához került,
1939-1944 között Szlovákiához,
1945-1992. december 31 között Csehszlovákiához tartozott
1993. január 1-től a Szlovák Köztársasághoz tartozik.
Ma: község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Bereznóbányai járásban.
VÁROSHODÁSZ :: németül: Markt Neuhodis, horvátul: Novi Hodas
A trianoni békediktátumig Vas vármegye Kőszegi járásához tartozott.
A trianoni békediktátum után 1938-ig Ausztriához került,
1938. március 12-től – 1945. áprilisáig a Német Birodalomhoz,
1945. áprilisától az 1955. május 15-i államszerződésig szovjet megszállási zónához tartozott,
1955-től ismét Ausztriához tartozik.
Ma : mezőváros Ausztria Burgenlan tartományában a Felsőőri járásban.
VASNYÚLFALU :: németül: Hasendorf im Burgenland, horvátul: Zajčje Selo
A trianoni békediktátumig Vas vármegye Németújvári járásához tartozott.
A trianoni békediktátum után 1938-ig Ausztriához került,
1938. március 12-től – 1945. áprilisáig a Német Birodalomhoz,
1945. áprilisától az 1955. május 15-i államszerződésig szovjet megszállási övezethez tartozott,
1955-től ismét Ausztriához tartozik.
1971-ben Németcsencs, Taródcsencs, Pónic, és Vasnyúlfalu községekkel együtt Tobajhoz csatolták.
VESZTÉNY :: románul: Veştem
A trianoni békediktátumig Szeben vármegye Nagydisznódi járásához tartozott.
A trianoni békediktátum után Romániához került.
Jelenleg közigazgatásilag Selleberk községhez tartizik.
W
W betű: 1 helység
WEKERLEFALVA :: szerbül: Нова Гајдобра / Nova Gajdobra, németül: Wekerledorf
A trianoni békediktátumig Bács-Bodrog vármegye Palánkai járásához tartozott.
A trianoni békediktátum után 1941-ig Jugoszláviához került,
1941-1945 között között újra Magyarország része,
1945-1991 között a második Jugoszlávia államalakulathoz,
1991-2006-tól Kis-Jugoszlávia államalakulathoz,
2006. május 22-től Szerbiához tartozik.
Z
Z betű: 132 helység
ZÁBIDŐ :: szlovákul: Zábiedovo
ZABOLA :: románul: Zăbala
ZÁBOR :: szlovákul: Záborie
ZABRÁNY :: románul: Zăbrani
ZABRATÓPATAK :: románul: Zăbrătău
ZÁBREZS :: szlovákul: Zábrež
ZÁBROGY :: ukránul: Zabrogy
ZÁDNYA :: ukránul: Priborzsavszke
ZÁRÁNY :: németül: Zagersdorf, horvátul: Cogrštof
A trianoni békediktátumig Sopron vármegye Kismartoni járásához tartozott.
A trianoni békediktátum után 1938-ig Ausztriához került,
1938. március 12-től – 1945. áprilisáig a Német Birodalomhoz,
1945. áprilistól az 1955. május 15-i államszerződésig szovjet megszállási zónához tartozott,
1955-től ismét Ausztriához tartozik.
ZIMONY :: szerbül: Земун / Zemun, németül: Semlin, latinul: Taurunum
ZÓLYOM :: szlovákul: Zvolen, németül: Altsohl, latinul: Vetusolium
A trianoni békediktátumig Zólyom vármegye Zólyomi járásához tartozott.
A trianoni békediktátum után 1939-ig Csehszlovákiához került,
1939. március 14. – 1945. április között Szlovákiához,
[A szovjet Vörös Hadsereg 1945. március 14-én foglalta el a várost.]
1945-1992. december 31-e között Csehszlovákiához tartozott,
1993. január 1-től a Szlovák Köztársasághoz tartozik.
1949-től Dobrókirályi (Kráľová), Mátyásfalva (Môťová), Neresnica, Zolna és Zólyomlukó (Lukové) tartozik hozzá.
ZÓLYOMLIPCSE :: szlovákul: Slovenská Ľupča, németül: Slowakisch Liptsch
A trianoni békediktátumig Zólyom vármegye Besztercebányai járásához tartozott.
A trianoni békediktátum után 1939-ig Csehszlovákiához került,
1939. március 14. – 1945. április között Szlovákiához,
1945-1992. december 31-e között Csehszlovákiához tartozott,
1993. január 1-től a Szlovák Köztársasághoz tartozik.
ZURÁNY (más néven Zarándfalva) :: németül: Zurndorf
A trianoni békediktátumig Moson vármegye Rajkai járásához tartozott.
A trianoni békediktátum után 1938-ig Ausztriához került,
1938. március 12-től – 1945. áprilisáig a Német Birodalomhoz,
1945. áprilisától az 1955. május 15-ig szovjet megszállási övezethez tartozott,
1955-től ismét Ausztriához került – Burgenland tartomány, Nezsideri járás.
ZS
ZS betű: 74 helység
ZSÁBÁR :: románul: Jabăr
A trianoni békediktátumig Krassó-Szörény vármegye Lugosi járásához tartozott.
A trianoni békediktátom után Romániához került.
ZSABLYA :: szerbül: Žabalj
ZSÁKFALVA :: románul: Jac
ZSÁKHEGY :: románul: Zencani
ZSÁLMÁNY :: szlovákul: Želmanovce
ZSÁRNÁND :: németül: Reinersdorf
ZSÁMBOKRÉT :: szlovákul: Žabokreky
ZSÁR :: szlovákul: Žiar
A trianoni békediktátumig Liptó vármegye Liptószentmiklósi járásához tartozott.
A trianoni békediktátum után 1939-ig Csehszlovákiához került,
1939-1945 között Szlovákiához,
1945-1992. december 31 között Csehszlovákiához tartozott
1993. január 1-től a Szlovák Köztársasághoz tartozik.
ZSARNÓ :: szlovákul: Žarnov
ZSARNÓCA :: szlovákul: Žarnovica
ZSARNÓCAKOHÓ :: szlovákul: Žarnovická Huta
ZSASKÓ :: szlovákul: Žaškov
ZSÉNA :: románul: Jena
A trianoni békediktátumig Krassó-Szörény vármegye Temesi járásához tartozott.
A trianoni békediktátum után Romániához került.
ZSIBRITÓ :: szlovákul: Žibritov
A trianoni békediktátumig Hont vármegye Koponai járásához tartozott.
A trianoni békediktátum után 1939-ig Csehszlovákiához került,
1939-1944 között Szlovákiához,
1945-1992. december 31 között Csehszlovákiához tartozott
1993. január 1-től a Szlovák Köztársasághoz tartozik.
ZSIDAHEGY :: szerbül: Vučja Comila
A trianoni békediktátumig Vas vármegye Muraszombati járásához tartozott.
A trianoni békediktátum után 1941-ig Jugoszláviához került,
1941-1945 között ismét Magyarország része,
1945-1991 között a második Jugoszlávia államalakulathoz,
1991-2006-tól Kis-Jugoszlávia államalakulathoz,
2006. május 22-től Szerbiához tartozik.
ZSIGMONDFALVA :: szerbül: Лукићево / Lukićevo, németül Sigmundsfeld
A trianoni békediktátumig Torontál vármegye Nagybecskereki járásához tartozott.
A trianoni békediktátum után 1941-ig Jugoszláviához került,
1941-1945 között ismét Magyarországhoz,
1945-1991 között a második Jugoszlávia államalakulathoz,
1991-2006-tól Kis-Jugoszlávia államalakulathoz,
2006. május 22-től Szerbiához tartozik.
ZSIGMONDHÁZA :: románul: Murăşel
A trianoni békediktátomig Arad vármegye Aradi járásához tartozott.
A trianoni békediktátum után Romániához került.
Egykor önálló falu, ma Arad városrésze.
ZSUPPA :: románul: Jupa
A trianoni békediktátumig Krassó-Szörény vármegye Temesi járásához tartozott.
A trianoni békediktátum után Romániához került.
Ma: falu Romániában, a Bánságban, Krassó-Szörény megyében.
ZSUPPÁNY :: románul: Jupani
A trianoni békediktátumig Krassó-Szörény vármegye Bégai járásához tartozott.
A trianoni békediktátum után Romániához került.
Ma: falu Romániában, a Bánságban, Temes megyében.
Az oldal folyamatos változtatás alatt áll!
Ezzel az oldallal és a honlappal kapcsolatos véleményeket, észrevételeket, javaslatokat
az Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-mail címre várjuk.
Ha tetszik honlapunk, ajánlja másoknak is!
Északi Magyar Archívum. Felelős szerkesztő: Szöllősi Antal.
Copyright © 2011 Szöllősi Antal, Ungerska arkivet (Északi Magyar Archívum).
All Rights Reserved.
Copyright © 2011 Szöllősi Antal, Ungerska arkivet (Északi Magyar Archívum).
All Rights Reserved.