1994036
Ma
Tegnap
A héten
Múlt héten
Ebben a hónapban
Múlt hónapban
Összesen
213
622
213
1988426
4076
30642
1994036

Te IP-címed: 3.236.97.49
2020-07-06 09:53

Francia-magyar kapcsolatok lexikona

2019. augusztus 06. kedd, 22:18
Írta: Szöllősi Antal
 
Írta (gyűjtötte és összeállította): Szöllősi Antal
 
 
 
FRANCIA-MAGYAR KAPCSOLATOK LEXIKONA
 
 
Az Északi Magyar Archívum honlapján előforduló rövidítések és a felhasznált irodalom jegyzéke.
 
 
A

AGNELLI József
(Szakolca, 1852. február 23. – Holics, 1923. augusztus 23.): növénynemesítő, római katolikus pap.
Teológiai tanulmányait Esztergomban végezte. 1884-től Csáriban, 1914-től Holicson plébános.
Gyermekkora óta szenvedélyesen gazdálkodott. Több újfajta kukoricát és gabonát, többféle dinnyét és vagy kétszáz fajta burgonyát tenyésztett ki. Leghíresebb burgonyái a Parasztkedvelő és a Magyar Kincs fajták. A Magyar Kincs burgonyája Franciaországban, Németországban, Angliában, Oroszországban és az USA-ban is elterjedt. Az ipari és a  gyógynövények termesztése terén is kiváló szakember volt. A budapesti ezredéves kiállításon (1896) díszoklevelet nyert.
Megfigyeléseiről írt cikkeit a következő lapokban közölte: Neue Freie Presse, Pharmaceutische Post, Magyar Gazdák Lapja, Wiener Landwirtschhhhaftl Zeitung, Journal Pharmaceutique de New York, Droguisten-Zeitung, Internationaler General-Anzeiger (Berlin), stb.
Főbb művei: Über die Cultur der Arzneipflanze (Szakolca, 1893); A gyógy- és műszaki növények termesztése. (Sopron, 1915).
Irodalom: Ország-Világ, (1896:831) ; Gazdasági Lapok, (1941:178) ; Magyar könyvkereskedők évkönyve, (Budapest: 1916) ; Gulyás:1939.
 
ARTUS, Louis
(Párizs, 1870. január 10. – Párizs, 1960. május 11.) francia színműíró és kritikus.
1892-ben mutatkozott be első színművével, a versben írt La dushesse Putiphar-ral. Többnyire bohózatos vígjátékat írt. Sylvane társaságában írt A végrehajtó című vaskos bohozatát Budapesten 1898-ban  mutatták be, Béldi Izor (1867-1926) fordításában. A színművet
Több művét Bécsben és Münchenben is játszották. 
Irodalom: Révai 2:132.
 
 
B

BÁLINT Benedek
(Szentkatolna, 1860. május 20. – Békéscsaba, 1920. szeptember 20.) fametsző, grafikus, iparművész.
A budapesti Iparművészeti Iskolában tanult (1876–1880), ahol Morelli Gusztáv (1848-1909) tanítványa volt. Rövid párizsi és londoni tartózkodás után 1885-től itthon dolgozott. 1902-től Kézdivásárhelyen volt rajztanár. Új tüllrevarrott csipketechnikát talált ki, szlöjddel is foglalkozott.
Párizsban a L’’illustration, Londonban a The Geographic című lapok munkatársa volt.
Irodalom: ÚIL (1936)3-4:687.
 
BÁLINT Zoltán, született: Bleyer
(Nagyvárad, 1871. március 6. – Budapest, 1939. január 17.) magyar építész.
1888-1892 között a Műegyetemen tanult, majd tanulmányúton járt Nyugat-Európában.
1897-ben Jámbor Lajossal (1869-1955) közösen építészeti irodát nyítottak. Az 1900-as párizsi világkiállítás magyar pavilonját már ők tervezhették, és több nagy nemzetközi kiállítás magyar pavilonját is. Gyakran tervezettek középületeket vidéki városokban.
Könyvet írt Franciország leghoszabb, a 1012 km hosszú Loire folyó menti francia kastélyokról.
Irodalom: ÚIL (1936)3-4:687.
 
BECK Ödön Fülöp
(Pápa, 1873. június 23. – Budapest, 1945. január 31.) szobrász, a modern magyar szobrászat és
magyar szobrás, éremművész.
1894-ben ösztöndíjjal Párizsba került, majd 1895-ben az „École des Beaux-Arts”-on Hubert Ponscarme (1827–1903) a modern éremművészet egyik főmesterének volt tanítványa növendéke. 1900-ban a párizsi Világkiállítás ezüst díjasa.
Irodalom: ÚIL (1936)3-4:678, MÉL
 
BLONDIN, Charles, eredeti neve: Jean François Gravelet-Blondin
(Hesdin, Pas-de-Calais, Franciország, 1824. február 24. – London, 1897. február 22.) francia kötéltáncos és akrobata, aki saját korában megdöbbentő mutatványaival nagy hírnévre tett szert és csak Blondin Lovag, vagy a Nagy Blondin néven emlegettek.
Magyarországon kétszer is megfordult, először 1864-ben, mikor a Városligetben mutatta be produkcióját (ahol egy ideig nevét is viselte a hely), majd 1880-ban az állatkertben is fellépett. A fellépés során a velocipédes számát is bemutatta egyebek mellett.
Irodalom:  UIL (1936)3-4:963.
Vasárnapi Újság – 11. évf. 32. szám, 1864.
Vasárnapi Újság – 27. évfolyam, 22. szám, 1880. május 30.
Vasárnapi Újság – 44. évfolyam, 10. szám, 1897. márczius 7.
 
BÖRTSÖK Samu
(Tápiószele, 1881. március 15. – Budapest, 1931. június 19.) festőművész, tájképfestő, a nagybányai művésztelep második nemzedékének alkotója, 1911-től a Nagybányai Festők Társaságának alelnöke (NFT), majd 1927-től a Nagybányai Szépművészeti Iskola egyik vezetőjeként sokat tett a nagybányai művészkolónia életben maradásáért.
1908-ban rövid tanulmányutat tett Párizsban, Bécsben és Münchenben.
Irodalom: ÚIL (1937)5-6:1063.
 
BRIEUX Eugéne
(Paris, 1858. január 19. – Nice, 1932. december 6.) francia színműíró.
Daradjait magyar színpadokon is sikerrel játszották.
Irodalom:  ÚIL (1937)5-6:1090.
 
BRILLAT-SAVARIN, Jean Antthelme
(Belley, Franciaország, 1755. április 1. – Párizs, 1826. február 2.)  francia jogász, politikus és gasztronómiai író.
A Savarin nevet egy nagynénjétől örökölte, aki jelentős vagyont hagyott rá azzal a feltétellel, hogy felveszi a vezetéknevét.
Egy 1890-ben bemutatott francia sajtfajtát (Excelsior vagy Délice des gourmets) 1930-ban Brillat-Savarin tiszteletére „brillat-savarin”-nek nevezték el. 1856-ban az író nevét nevét kapta a „savarin” (vagy „savarine”) nevű krémes süteménycsalád.[4]
1825-ben tette közzé Physiologie du goȗt című munkáját, ezzel világhírűvé vált.
Magyarra Ambrus Zoltán és Ambrus Gizella fordította le.
Az ízlés fiziológiája, Budapest: Singer-Wolfner, 1912. (hasonmás kiadásban: 1986.)
Egy ínyenc elmélkedései. Az ízlés fiziológiája, Budapest: Quattrocento, 2013.
Irodalom: ÚIL (1937)5-6:1093.
 
 
C

CAMBON, Jules Martin
(Párizs, 1845. április 5. – Vevey, Svájc, 1935. szeptember 19.) francia államférfi, diplomata.
1920-ban, mint  a nagykövetek tanácsának elnöke, jelentős szerepet vitt a béketárgyalásokon; ő garantálta a trianoni békeszerződés okmányainak kicserélésekor a magyar kisebbségek jogainak tiszteletben tartását.
Irodalom: ÚIL (1937)5-6:1215.
 
CANEVALE, Isidore : teljes nevén: Isidore Marcellus Amandus Canevale
(Vincennes, Franciaország, 1730. – Bécs, 1786. november 2.) francia származású osztrák klasszicista építész, aki Bécsben és Magyarországon tevénykedett.
Mária Terézia trónra lépésének húszéves jubileuma alkalmából, mint az ünnepségek dekoratőre volt. Ausztriában telepedett le végleg. Megnősült, majd egyhamar a bécsi arisztokrácia, valamint a trónörökös, II. József kedvelt építésze lett
Első fontosabb magyarországi munkái a váci székesegyház (1762–72) felépítése, illetve az 1764-ben, a császári család látogatásának emlékére elkészült váci diadalív voltak. Ezeket a klasszicista stílusban kivitelezendő munkákat Migazzi Kristóf Antal bécsi érsek, váci püspök rendelte meg. Canvale az Esterházyak cseklészi és tatai kertjeinek átalakításában is szerepet vállalt, majd 1779-ben Eszterházy János vele terveztette meg az új csákváry kastély angolkertjét is. Szintén az ő tervei szerint épült fel 1785–86-ban a katonai rendeltetésű pesti Újépület szigorú és dísztelen tömbje, amelyet már nem fejezhetett be, igaz nem volt művészeti jelentősége, le is bontották 1897-ben. A nógrádverőcei Magizzi-kastély is az ő munkája.
Irodalom: ÚIL (1937)5-6:1223.
 
CARCO Francis ; Francois Carcopino-Tusoli
(Nouméa, 1886. július 3. – Párizs, 1958. május 26.) francia író, költő, újságíró.
Több regénye magyarul is megjelent.
L'Homme traqué (1922) regény,  A hurok (1925), Harsányi Zsolt (1887-1943).
Pervesité (1925) regény, Az üldözött (1930?), fordította: Lányi Viktor (1889-1962).
Le Roman de François Villon (1926) romantikus életrajz, Villon : a költő életregénye (1965) fordítás és jegyzetek: Somogyi Pál László (1928-2009), illusztráció: Kondor Béla (1931-1972).
Nostalgie de Paris (1941) emlékirat, Szerelmem Páris (1943), fordította: Vas István (1910-1991), a címlapot Gábor Pál (1913-1993) tervezte.
Utrillo (1956) visszaemlékezések, Utrillo (1971), fordította: Ligeti Magda.
Irodalom: ÚIL (1937)5-6:1233.
 
CARREL Alexis
(Sainte-Foy-lès-Lyon, 1873. június 28. – Párizs, 1944. november 5.) Nobel-díjas (1912) francia sebész, fiziológus.
Több könyve magyarul is megjelent.
L'Homme, cet inconnu (1935), Az ismeretlen ember (1937, 1941, 1942, 1943. 1944, 1946.) fordította: Fülöp Zsigmond (1882-1949).
Médecine officielle et médecines hérétiques, Orvosok, kuruzslók, eretnekek : francia orvosok tanulmányai az orvostudomány időszerű kérdéseiről (1947), fordította: Révay József (1881-1970).
Voyage à Lourdes (1949), Utazás Lourdes-ba (1995, 2004), fordította : Sághy Marianne (1961-), bevezető: Jáki Szaniszló (1924-2009).
Irodalom: ÚIL (1937)5-6:1240.
 
CARRIÈRE Eugène Anatole
(Gournay-sur-Marne, Franciország, 1849. január 19. – Párizs, 1906. március 26.) francia festőművész litográfus.
Az Anyaság című képe a Szépművészeti Múzeumban látható.
Irodalom: ÚIL (1937)5-6:1240.
 
 
D

DAUDET Alphonse ; Alphonse Daudet
(Nȋmes, Franciaország, 1840. május 13. – Párizs, 1897. december 16.) francia regényíró.
Minden fontosabb műve  megjelent magyar fordításban is.
Irodalom:  UIL (1937)7-8:1626-1627.
 
DEÁK-ÉBNER Lajos
(Pest, 1850. július 18. – Budapest, 1934. január 20.) magyar festőművész.
Tanulmányait Münchenben és Párizsban végezte. Itt ismerkedett meg a francia festészettel, aminek hatására Barbizonba költözött. Megismerkedett Paál Lászlóval és Munkácsy Mihállyal, akiknek stílusa meghatározó lett később művészetében. 1874-től több évig a Szolnoki Művésztelep rendszeres lakója, alkotója volt, részt vett a telep megalakításában is.
Irodalom:  UIL (1937)7-8:1633.
 
DENIS, Ernest
(Nȋmes (Gard), 1849. január 3. – Párizs, 1921. január 4.) francia történész.
Egyetemes történetében megírta Magyarország történetét is a mohácsi vészig.
Irodalom:  UIL (1937)7-8:1674.
 
 
E

ÉTIENNE de Hongrie más néven Étienne de Bièvre
XIV-XV századbeli magyar mester, 1384-1417 közt Franciaországban a király, Berry herceg, Fülöp burgundi herceg, s az orleans-i herceg, udvari festője és himzőmestere. Fülöp herceg kamarása, utóbbi számára oltárképet festett (Angyali üdvözlet).
Bièvre francia szó, a. m. hód; Etinne, a. m. István; valószínűleg Hódi István volt a művész magyar neve.
Irodalom: ÚIL (1938)9-10:2200.
 
 
F

FEUILLET Octave
(1821-1890) francia író.
Érzelmes regényei az I. világháború előtt népszerűek voltak. Munkái közül több magyarul is megjelent.
Irodalom: ÚIL (1938)9-10:2430.
 
FEYDEAU Georges
(1862-1921) francia drámaíró.
Szellemes bohózatai közül többnek nálunk is sikere volt. Munkái közül több magyarul is megjelent. Legnépszerűbb köztük: La dame de chez Maxim (1899) (magyar címe: Osztrigás Mici).
 
FRANCE Anatole : valódi nevén: A. François Thibault
(Párizs, 1844 – La Béchellerie, 1924 ) francia író.
Könyveit a legtöbb nyelvre lefordították, magyarra is.
France Anatole magyar irodalma: Benedek M.: France-breviárium ; Kémeri S.: Anatole France sétái.
Irodalom: ÚIL (1938)9-10:2565.
 
FRANCHET d'ESPERAY, Louis : Louis Félix Marie François Franchet d’Espèrey
(Mostaganem, 1856. május 25. – Saint-Amancet, 1942. július 8.) .) francia tábornagy.
Három kontinensen szolgált és tevékenyen részt vett az első világháború ütközeteiben több fronton is. Károlyi Mihály Franchet-tel kötötte meg 1918. november 13-án a belgrádi fegyverszünetet, amely kötelezte a magyar kormányt a Szamos felső folyásától keletre eső, a Marostól délre lévő és a Szeged–Pécs–Baja–Varasd vonaltól szintén délre található területek kiürítésére, valamint megszabta a magyar haderő maximális létszámát (6 gyalogos, 2 lovashadosztály). A Károlyi Mihály kormány elfogadta feltételeket, mivel csak átmeneti megoldásként tekintett rá a béke megkötéséig.
1920 januárjában látogatást tett Budapesten és találkozott az akkori miniszterelnökkel, Huszár Károllyal is. A francia tábornok akkor előrevetítette, hogy Magyarország kemény békében fog részesülni, amely meg is valósult pár hónappal később Trianonban.
Irodalom: ÚIL (1938)9-10:2565.
Interneten: Magyar   Français   English   Deutsch
 
 
G

GÁBRIEL Asztrik
(Pécs, 1907. december 10. – Notre Dame, (Indiana, USA), 2005 május 16.) premontrei kanonok, irodalomtörténész.
Az 1919. évi csehszlovákiai államosítás nyomán, a rozsnyói és kassai premontrei gimnáziumok tanári kara áttelepült Magyarországra, mely lehetővé tette a Takács Menyhért prépost által 1924-ben megnyitott Szent Norbert Gimnázium elindulását Gödöllőn, illetve azt, hogy tizennégy év múltán, 1938-ban az intézmény francia nyelvű gimnáziummal bővült. Ennek az intézetnek lett alapító igazgatója az addigra a Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán, valamint a Sorbonne-on, az École National des Chartes-on és a Collčge de France-on tanulmányokat végző, 1931-ben pappá szentelt Gábriel Asztrik.
1947-ben hagyta el Magyarországot, és került Torontóba a Pontifical Institute of Medieval Studies-ba, majd egy évvel később telepedett át az Amerikai Egyesült Államokba, ahol neve összefonódott a Notre-Dame Egyetem Középkorkutató Intézetével. Ennek az Intézetnek húsz éven keresztül volt igazgatója.
Irodalom: UIL (1938)11-12:2646.
 
GÁSPÁRDY Géza
(Eger, 1864. december 23. – Stadl-Paura, Ausztria, 1945. április 8.) nyugalmozott királyi főkonzul
1912-től az algériai, 1914-től a marseillei és 1915-től a lausannei konzulátusok, az első világháború után a zürichi és a kölni magyar királyi főkonzulátusok vezetője.
 
GÉRALDY Paul : Géraldy Le Fevre
(1885-1983) francia író.
Munkái közül több magyarul is megjelent.
Irodalom: ÚIL (1938)11-12:2713.
 
 
H

HEREDIA, José Maria de
(La Fortuna, 1842. november 22 – Bourdonné, Franciaország, 1905. október 3.) francia költő.
Kubában nőtt fel, ahol édesapjának kávéültetvénye volt. Párizsban jogot tanult. 1894-ben beválasztották a Francia Akadémiába. Francia állampolgár lett, majd a bibliothèque de l’Arsenal igazgatója volt haláláig.
Nagyhírű könyve Les Trophées (118 szonett) címen 1892-ben jelent meg. Szonettjeiből sokat és sokan fordítottak magyarra. Jelentősek Vargha Gyula s főleg Kosztolányi Dezső Heredia fordításai.
Irodalom: ÚIL (1939)13-14:3105.
 
HERMANT, Abel
(Párizs, 1862. február 3. – Chantilly, Franciaország, 1950. szeptember 29.) francia író.
A Le Temps (1861-1942) francia napilap munkatársa volt. Több mint száz könyvet írt, amelyeket a finom lélekrajz, irónia és a stilus választékossága jellemez. Állítólag nagy olvasó közönsége volt, amely vitatott. 1927-ben beválasztották a Francia Akadémiába René Boylesve (1867-1926)  helyére.
Több könyve magyarul is megjelent.
Irodalom: ÚIL (1939)13-14:3107.
 
 
I

IRÁNYI Dániel (1822-1892)
EGYVELEG
(Egy magyar vándorló legény Párisból) a következőket írja a „Sz. H."-n ak: A franczia fővárosban jelenleg is több hazánkfia lakik, igy: Irányi Dániel, Simonyi, ki az akadémia számara a külföldi levéltárakban adatokat gyűjt, Horn,Szarvady, gróf Guyonné (szül. báró Splényi) gyönyörű leányával stb., ezeken kivül egynéhány légionárius és egy csoport kézműves-segéd. Ez utóbbiaknak „magyar egyletök" a „Boulevard de Sebastopol"-on a Rivoli utczához közel a ,,Café 20 billiárd" helyiségében van. E derék ifjak néhány magyar lapot és könyvtárt tartanak fenn; ezenkívül inségbe jutott társaikat segélik, az újonnan jötteket útbaigazítják stb. Bár mindnyájan kezők munkája után élnek, havonkint tetemes összeget fordítanak egyleti czélokra. – A mely kézműves francziául nem beszél vagy legalább nem ért, az ne jőjön Párisba, kivévén, hogyha itt elköltenivaló fölös pénze van, mert ezzel a néma
is mindenütt könnyen boldogul. A párisi nem sokra becsüli az olyan idegent, ki francziául nem tud. A kereskedők, könyvkötők nehezen kapnak munkát, ha a nyelvet értik is, ellenben az asztalosok éj szűcsök könnyen találhatnak alkalmazást, ha mesterségükben ügyesek. Párisnak ivóvize igen jó van. Az élelmezés sem kerül sokba, ha az embernek nagy vágyai nincsenek. Huszonöt centimesért (mostani o. é. szerint 13 kr.) egy nagy adag tejes kávét (egy meszelynél több) és egy zsemlét; 1 franc – 1 franc 30 c.-ért (53–68 o. é. kr.) 3–4 tál ételből álló ízletes ebédet borral együtt kaphatni. Az ebéd nagyobb részét hus képezi. Harmadik osztályú helyen a vasúti árak következők: Szegedtől Bécsig 14 ft. 40 kr., Bécstől Münchenig 14 ft. 50 kr., Münchentől Strassburgig 7 ft. 48 kr., Strassburgtól Párisig 17 ft. 17 kr. Szegedtől Parisig összesen 53 ft. 10 kr. o. é. (a mostani agio szerint).
(k. g.)
Megjelent: Vasárnapi Újság, 13. évf. 51. szám  Pest, december 23-án 1866.  623-624
 
 
K

 
 
 
L

LICHTENBERGER, Henri
(Strasbourg, 1864. március 12. – Párizs, 1941. november 4.) francia nyelvész és irodalomtörténész. André Lichtenberger (1870-1940) író bátyja.
Wagner-életrajza magyarul is megjelent (1916, Haraszti E. kísérő tanulmányával).
Irodalom: ÚIL (1940)17-18:4199.
 
 
M

MARESIUS Samuel : Samuel Des Marets or Desmarets
(Oisemont, Franciaország, 1599. augusztus 9. – Groningen, Hollandia, 1673. május 18.) francia református teológus.
Jórészt Hollandiában működött. 1643-tól a groningeni egyetemen tanított. Biga fannaticorum eversa című munkájában (1664) a magyar Dudith András ellen írt, Szatmári Baka Péterrel is vitázott. Magyar egyházi ügyekkel foglalkozott Brevis responsio-ja is.
Irodalom: ÚIL (1940)17-18:4418.
 
MAUROIS, André : Emile Salomon Wilhelm Herzog
(Elbeuf, 1885. július 26. – Neuilly-sur-Seine, 1967. október 9.) francia író, az Akadémia tagja.
Művei közül több magyarul is megjelent.
Irodalom: ÚIL (1940)17-18:4459.
 
 
P

PÁPA
1809. június 12-én foglalták el a francia csapatok Pápa városát.
 
PHILIPPE, Charles-Louis
(Cérilly, 1874. auguszti 4. – Paris, 1909. november 21.) francia író.
Szegenyen élt, s a szegények írója volt. Reálisan, de szeretettel rajzolta meg életüket. Fontosabb regényei: Bubu de Montparnasse (1901), Le père Perdrix (1902), Marie Donadieu (1905) magyarul is megjelentek.
Irodalom: ÚIL (1941)19-20:5091.
 
 
R

 
 
 
T

TISSOT Victor
(Fribourg, 1844. augusztus 14. – Villebon-sur-Yvette, Franciaország, 1917. június 6.) svájci születésű francia újságíró, író.
 
 
V

VESZPRÉM
1809. június 22-én érkeztek a francia csapatok előörsei Veszprémbe.
 
VICZIÁN Ede
(Tápiófarmos, 1872. március 17. – Budapest, 1931. szeptember 19.) építészmérnök.
1920-ban mint szakértő a Párizsba kiküldött békedelegáció tagja volt.
Irodalom: V. E. (Magy. Mérnök és Építész Egyl. Közl. 1931.)
 
VIGH Albert
(Poroszló, 1864. május 28. – 1946.) építészmérnök, szakiskolai főigazgató.
1894-ben a kereskedelmi miniszter megbízásából Ausztriában, Német- és Franciaországban az iparoktatást tanulmányozta.
Irodalom: MÉL
 
 
ZS

 
 
 
 
 
A honlappal kapcsolatos véleményeket, észrevételeket, javaslatokat
az Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-mail címre várjuk.
 
Köszönjük a látogatást, kérjük nézzen vissza később is!
 
Ha tetszik honlapunk, ajánlja másoknak is!
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Északi Magyar Archívum. Felelős szerkesztő: Szöllősi Antal.
Copyright © 2011 Szöllősi Antal, Ungerska arkivet (Északi Magyar Archívum).
All Rights Reserved.