Svéd-magyar lexikon

ÉSZAK

MAGYAROK

MŰHELY

EGYEBEK

3310077

Tegnap

A héten

Múlt héten

Ebben a hónapban

Múlt hónapban

Összesen

1288

4321

3300863

18348

28989

3310077

Te IP-címed: 34.204.172.188

2023-09-22 02:27

Visitors Counter

Svéd-magyar lexikon

E-mail

2011. december 12. hétfő, 22:33

Írta: Szöllősi Antal

SZÖLLŐSI ANTAL

SVÉD- MAGYAR LEXIKON

ÁBRAHÁM Ernő, P. Pattantyús-Ábrahám

(Debrecen, 1882. márc.-Bp., 1945. máj. 7.): író, műfordító, újságíró.

Novellája svéd gyűjteményes munkában; 1932. Fordítás: Leffler Béla és Signe.

Svéd irodalom: Müller-Kertész

ABSOLON Dániel, Lilienberg

(Késmárk, 1640-es évek - 1701-03 körül): diplomata.

Az 1670-es években Apafi Mihály titkos megbizásokkal Párisba küldte. 1672-ben a Portán, 1677-78 között és 1680-ban a lengyel királynál, 1678-80-ban a francia udvarban járt követségben. 1682-ben Thököly Imréhez szegődött, előbb titkára, később fejedelmi kancellár 1683-85-ben, majd 1686-87-ben ismét Lengyelországban járt követségben. 1688-ban Radics Endre várkapitánnyal egyetértve, elárulta Munkács várát s rákényszerítette a hőslelkű Zrinyi Ilonát a vár feladására. Absolon, az árulás jutalmául, Caraffa mellett hadi titkárságot kapott s mint az eperjesi hóhér jobb keze ment Erdélybe, hol fondorkodásával és Teleki megvesztegetésével elérte azt, hogy Erdély magát a császár pártfogása alá helyezte s Lipótot és utódait törvényes és örökös uraiul elismerte. A császár Absolont később követségi titkárrá nevezte ki Svédországba.

Irodalom: Szilágyi Sándor: Absolon Dávid követségei, (Századok, 1883. 1. sz.); Révai; MÉL

ADY Endre

(Érdmindszent, 1877. nov. 22.-Bp., 1919. jan. 27.): költő, publicista.

Versei svédül két kötetetben, több gyűjteményes munkában; 1922, 1944, és svéd folyóíratokban is megjelentek; Göteborgs Handels- och Sjöfartstidning (1961), Lyrikvännen (1977), Ord & Bild (1978), Ungrare i Norden (1977). A fenti fordításokból több költeményt újból közöltek. pár magyar vonatkozású könyvben.

Fordítói: Csatlós János, Reider Ekner, Gunnar D. Hansson, Márky Ildikó, Pálvölgyi Gabriella, Szöllősi Antal.

Svéd irodalom: Müller-Kertész; Müller

AHLBORG G.

Petőfi Sándor (A hóhér kötele) svéd fordítója.

Fordítása: Dödsfienderna : berättelse / af Alexander Petőfi. ; Öfversättning [av Georg Ahlborg] Köping: M. Borkens Förlagsbokhandel, 1878 – 116 old.

AHLIN, Lars (írói név) : Lars Gustav Ahlin

(Sundsvall, 1915. ápr. 4. – 1997 március 10.): svéd író

Magyarul: 1 novella (Bisztray Gy., Svéd élbeszélők, antológia, 1965).

Irodalom: VIL

ÁKOS Ferenc Weinberg Ákos

(1922 - 2016): magyar származású hegedűművész.

A budapesti ZA növendéke volt; több kitüntetést nyert. 1945-49 Budapesten, 1948-50 Göteborgban, 1950-53 Berlinben koncertmester. 1954-ben az USA-ba költözött; 1955 óta a chicagói szimfonikus zenekar koncertmestere. Európa legtöbb zenei központjában sikerrel koncertezett.

Irodalom: ZL

ALLWOOD Martin dr.

(Jönköping, 1916. április 13. – Mullsjö, 1999.január 16.): író, szociológus.

Tanulmányait Svédországban, Angliában és Amerikában végezte. Több amerikai egyetemnek volt előadó professzora. Több mint hetven könyv szerzője. Több kiadványát lefordították más, összesen tizennégy nyelvre. 1956-57-ben a mullsjöi magyar menekülttábor vezetője volt. Itt összegyűjtötte és "Vallomások" címen, kiadta a tábor lakóinak, a szabadságharc napjai alatt és után átélt "élményeit". Az első "magyar barátok" közé tartózott 1956-ban, s a magyarok ügyét erkölcsileg, gyakorlatilag is hathatósan támogatta és támogatja azóta is. Ahhoz a nyugati "másként gondolkodó" személyekhez tartózik, akik nyíltan és őszintén kimondják véleményük szerinti igazságot Kelet-Európára vonatkozóan is.

Műve: Vi kämpade för Ungern. Frihetskämparnas egen berättelse. Mullsjö: Inst. För samhällsforsning, 1957.

ALUUAN Gabriella

Lund. (2012): a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének vezetőségi tagja.

ALVING, Barbro

(Uppsala, 1909 január 12. – Stockholm, 1987 január 22.): svéd újságírónő.

De Nios stora pris 1975 [Kilencek nagydíja, 1916-]

Újságírói pályáját 1928-ban a Stockholms Dagblad-etnél kezdte. 1928-1931 között az Idun szerkesztőségi titkára. 1934-től 1959-ig a Dagens Nyheter újságírója Tudósításait és könnyed stílusú tárcáit BANG szignóval jegyezte. Berlinből az 1936-os olimpiáról, a spanyol polgárháborúból, 1939-ben a finn téli harcokról, 1940-ben Norvégiából tudósított.

A II. világháború után riporterként járt az USA-ban, Vietnamban, Afrikában és különböző helyeken Távol-Keleten. Az 1956-os magyar forradalom alatt Budapesten tartózkodott és onnan küldte tudósításait a stockholmi lapoknak.

A Vecko-Journal-enben rendszeresen megjelenő tárcáit „Käringen mot strömmen” [Banya az árral szemben] szignóval jegyezte. Ezek a cikkek később könyv alakban is megjelentek. Barbro Alving népszerű és szellemes előadója volt a Svéd Rádiónak is.

Korán pacifista lett és az 1950-es években aktívan résztvállalt abban a tiltakozásokban, hogy

Svédország ne tegyen szert atomfegyverre. Áttért a katolikus vallásra. 1955. március 23-án a stockholmi városi bíróság egy hónapos börtönre ítélte, mert nem vett részt a kötelező légoltalmi gyakorlaton. A börtönben eltöltött idejét 1956-ban Dagbok från Långholmen [Loóngholmeni napló] című sikeres könyvében írta meg. Svédországban ez volt az első eset, hogy valakit nem vallási okok miatt ítéltek el, hanem azért, mert nem volt hajlandó résztvenni az állam által előírt kötelezettségének.

Ismert volt polgári bátorsága és a kivételesen találó hangon megírt tárcái, riportjai.

AMBRUS Zoltán

(Debrecen, 1861. február 22. - Budapest, 1932. február 28.): író, műfordító, kritikus, újságíró, az MTA lev. tagja (1911).

Novellája svéd gyűjteményes munkában; 1932. Fordítás: Leffler Béla és Signe.

Irodalom: Müller-Kertész

ANASZTÁZIA (Jaroszló Anasztázia): I. András (?-Zirc, 1060) magyar király felesége,

Salamon anyja, Bölcs Jaroszláv kijevi fejedelem (978–1054) és Ingegerd (a novgorodi Szent Anna) Olofsdotter (1000–1050) svéd hercegnő leánya, 1021-22 táján született. András még bujdosó herceg korában (kb. 1037-38) vette el. Magyarországon szívesen tartózkodott a királyné a tihanyi félszigeten (ahol az oroszkői monostort ő alapította), s bihari Tormova kolostorában, ahova Oroszországból hozatott apácákat. Amikor András Béla ellen harcra indult, Anasztáziát fiával, Salamonnal (1052-?) együtt, 1061-ben IV. Henrik császárhoz küldte. Anasztázia András halála után arra akarta rávenni IV. Henrik német-római császárt, hogy fiát Salamont ültesse a királyi székbe, de igyekezete sikertelen volt. A monda szerint Isten kardját, amit a hunok olyan nagy tiszteletben tartottak, s melyet egy pásztor talált meg és később Attila kardja lett. Anasztázia hálából Ottó bajor hercegnek ajándékozta, hogy Salamonnak pártját fogta. Amikor Salamon király lett, Anasztázia arra kérte fiát, éljen békében a három herceggel és Vid szavára ne hallgasson. Erre Salamon annyira feldühödött, hogy anyját tettlegesen bántalmazta. Anasztázi ezekután Stájerországba ment s az admonti zárdában végezte életét. Egyik fia, Dávid herceg szerint, 1094-ben már nem élt, Wertner szerint 1074 után halt meg.

Irodalom: Pallas; Révai; Enc-Hun; VÁRADI-STERNBERG János: Anasztázia, Magyarország bölcs királynéja. = Élet és tudomány, 47. évf. 1992. 14. 422-424.

ANDRÁSSY Gyula gróf

(Kassa, 1823. márc. 3. - Volosca, 1890. febr. 18.): magyar miniszterelnök, az Osztrák-Magyar Monarchia külügyminisztere, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

Az első magyar aki megkapta a svéd Serafin-rendet.

Irodalom: Révai; KKT

ANDRÁSSY Stella született: Kuylenstierna

(1902 – New Jersey, 1998)

Férjét, gróf Andrássy Imrét az első világháború után ismerte meg, aki a stockholmi magyar követségen dolgozott.

ANTAL Sándor eredeti neve: Ádler

(Nagyvárad, 1882. november 28. – koncentrációs tábor, 1944.): szobrászművész, költő, újságíró, szerkesztő.

1904-ben Nagyváradon kezdte el az újságírást. Ady Endre és Juhász Gyula baráti körehez tartozott. Öt évet élt Svédországban,

ANTÓNYI Imre

(1932-): festőművész.

Kiállítás: Csoportos (magyar): Párizs, 1983.

Műve: Utan ord. Malmö: Sydsveriges ungerska förening, 1986.

Irodalom: NagyKMK

APPONYI Virginia gróf

(1891-1947?) Az 1944 nyarán Budapestre érkező Raul Wallenberg közeli munkatársa volt.

Irodalom: Gudenus-Szentirmay

ARANY János

(Nagyszalonta, 1817. március 2. – Budapest, 1882. október 22.): költő, az MTA tagja (r. 1858., ig. 1879).

Versei svéd gyűjteményes munkákban: 1896, 1922, 1944.

Fordítói: de Pándy Kálmán, Hans-Eric Stenborg, Lotten von Kraemer.

Irodalom: Müller-Kertész

ARÁNYI Ferenc

(Budapest. 1893. március 21. - Seattle, Washington, USA, 1966. május 5.): hegedűművész, karmester.

Hegedűs csodagyerekként kezdte pályafutását. 1912–1914 között Bécsben Willy Hessnél és Henry Charteanál, majd 1914–21-ben Bup.-en Hubaynál tanult. Hosszabb ideig különböző zenekarokban hangversenymesterként működött, nagyrészt külföldön, így többek közt 1921–22-ben Stockholmban (Koncertförening), 1924–26-ban Zágrábban. 1935-ben, a fasizmus terjedésének hatására az USA-ba emigrált. 1940-ig Pittsburgh-ben a Diguesne University, majd egy tanéven át a Michigan State University tanára volt. 1941-ben Seattle-ben telepedett le, ahol egy évadon át a szimfonikus zenekar koncertmestereként működött; 1942-ben pedig megalapította a Pacific North-west Youth Symphony Orchestrát. Ennek az ifjúsági zenekarnak 1959-ig vezető karnagya maradt.

Irodalom: ZL. ; Bertha.

ARANYOSSI Magda született: Nádas

(Bp., Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm., 1896. szept. 24. - Bp., 1977. aug. 13.): kommunista író, újságíró. Aranyossi Pál újságíró felesége.

ARANYOSSI Pál

(Szentendre, 1887. aug. 4. - Bp., 1962. szept. 18.): kommunista újságíró, fordító.

A 20. sz. elején a szociáldemokrata sajtó, valamint a Nagyváradi Napló, Pesti Napló, a Világ munkatársa. 1918-ban a KMP tagja s a Vörös Újság külpolitikai rovatának munkatársa lett. A Tanácsköztársaság bukása után külföldre menekült, Olaszországban, Ausztriában, Svédországban, Németországban és Párizsban tevékenykedett. A Párisi Munkásban, l´Humanité-ben és a Regards-ban jelentek meg cikkei, az utóbbinak felelős szerkesztője is volt. Franciaországban szoros kapcsolatban volt Károlyi Mihállyal. Személyes barátság füzte Henri Barbusse-höz. Bölöni Györggyel közösen alapították a Monde kiadó magyar részlegét. 1941-ben hazatért és részt vett a kommunista párt illegális munkájában. 1945 után a Szabadság szerkesztőségében, majd két évig a Jővendő szerkesztőjeként dolgozott. 1947-től 1950-ig a Magyar Újságírók Országos Szövetségének (MUOSZ) főtitkára, nyugdíjba vonulása előtt a prágai Telepress szerkesztője volt.

Irodalom: MIL; MÉL; Nagy; Pécsi A.; Ptk 1987/2. (Hegedűs S.); UMIL

ARANYOSSY György :: Georges Aranyossy

(1919 - 1999): újságíró, műfordító.

1920-tól Ausztriában, 1921-től Olaszországban, Svédországban, 1924-től Franciaországban lakott. 1947-ben visszatért Magyarországra, 1970-ben ismét Franciaországba költözik.

Irodalom: Nagy

ARATÓ András

Műfordító. Lakhelye: USA.

Műve: Fredsrörelsen och faran för en sovjetisering.(Klny., Stockholm: 1983).

Irodalom: Nagy

ARENSTEIN József

(Pest, 1816. június 12. – Stuppach-Gloggnitz, 1892. február 23.): matematikus, az MTA lev. tagja (1847).

A svéd Wasa-rend I. osztály kitüntetésben is részesült.

ÁRVAI Dezső

(1919- ): orvos, író (Németország).

Regényei svédül: 1959 (két kiadás), 1961 (két kiadás); dánul: 1958.

Fordítás: Margareta Ångström.

Svéd irod.: Müller-Kertész

ASPENSTRÖM Werne (írói név) ; Karl Werner Aspenström (teljes név)

(Norrbärke, Kopparberg mellett; 1918. nov. 13. - ): svéd költő.

Magyarul: 1 vers (Bernáth I., Skandináv költők antológiája, 1967).

Irodalom: VIL

ASPLUND Kari

(Jäder, Södermanland, 1890. ápr. 27. - ): svéd költő, művészettörténész, műkereskedő.

Magyarul: 1 vers /Balogh B., Svéd antológia, 1943).

Irodalom: VIL

ÁSVÁNY György

(1925. – 2011) festőművész.

Tan.: 1943-49: Képzőművészeti Főiskola. Lh.: 1956-: Svédország, 1971-: Németország.

Kiállítás: egyéni: 1979: Stan´s Galerie, Bad Münstereifel

Irodalom: Nagy(KMK); IU 1979/9-10.

ASZTÉLY család: A család svédországi alapítója Asztély Sándor.

ÁTÁNYI István dr.

(Mo. 1906 - Stockholm. 1994? 1996?): fordító.

Hivatásos fordító volt. A Svéd-Magyar Szövetség svéd nyelvtanfolyamának (1957. jún. 20. ) vezetője.

Műve: 1. kiadás: Magyar-svéd szójegyzék. (Stockholm:1950)

2. kiadás műszaki szójegyzékkel kibővítve, (Stockholm: Munkaügyi Igazgatóság, 1957)

3. kiadás (Uppsala: Uppsalai Egyetem, 1973?);

Attila-mondák

Attila a skandináv mondákban (sagor) Atli. Az északi népeknél a skandináv "sagák" és a távoli Grönland és Izland is emlékezik Attilára, az "Atla Mal" és "Atla Quida" énekekben.

BAKOS Károly :: Karl Bakos

(Budapest, 1909. február 26. - Solna, 2001. február 5.): állatorvos, mikrobiológus, virológus.

BÁRÁNY Róbert :: Robert Bárány

(Bécs, 1876. április 22. – Uppsala, 1936. április 8.) magyar származású svéd orvos, egyetemi tanár, Nobel-díjas (1914).

CARITAS SUECIAE

(1946. február 23. – 1969.): Svensk Katolsk Hjälpverksamhet: Müller püspök alapította, hogy segítsen a háború pusztította Európában a szenvedőkön. Azért, hogy a legnagyobb hatékonysággal tudjon segíteni a különböző országokban, ezért különféle részlegeket hoztak létre a Caritáson belül: Hjälp till Frankrike, Polenhjälpen, Tysklandshjälpen, Hjälp till Ungern és Hjälp till Österrike.

COLLINDER, Björn

(Sundsvall, 1894. július 22. – Wien, 1983. május 20.) svéd nyelvész, finnugor nyelvek professzora, a MTA tiszteleti tagja (1937). 1933-61: az Uppsalai Egyetem finnugor nyelvprofesszora.

Szabó Dezsőt 1935-ben Björn Collinder javaslatára jelölték a Nobel-díjra.

CRUSIUS (Crenius) Tamás Tódor

(Brandenburg, 1648? – Leida, 1728. április 29.): tanár, lelkész. Teológiát és keleti nyelveket tanult. 1678 körül érkezett Magyarországra, s egy ideig az eperjesi kollégium tanára volt Crenius néven. 1680-ban Rigában királyi svéd udvari lelkész. Munkáit saját neve, Dorotheus Sicurus és Crenius Tamás álnevek alatt jelentek meg.

Irodalom: Szinnyei

CSATHÓ Kálmán

(Budapest, 1881. október 13. – Budapest, 1964. február 5.) író, rendező, az MTA levelező tagja (1933).

Novellája svéd gyűjteményes munkában; 1932, 1946.

Te csak pipálj Ladányi! Egy úri penzió története (1916) című regényét folytatásokban közölte a Svenska Dagbladet: 1924.

Fordítói: Leffler Béla és Signe, Karin Wachtmeister

Svéd irod.: Müller-Kertész

CSATLÓS János

(Rákosszentmihály, 1920. május 16. – Handen (Stockholm), 1993. április. 27.) tanár, irodalomtörténész, műfordító.

DADAY Ferenc

(Kerkebarabás, 1914. május 14. – Kiskunhalas, 2013. augusztus 31.) magyar festőművész, díszlettervező.

Képeit 1947-ben Svédországban állították ki. Stockholmi tartózkodásakor döntött úgy, hogy nem tér vissza Magyarországra. Svédországból 1949-ben Argentínába távozott, ahol Peron elnök feleségének festőjeként működött. 1955-ben Los Angelesben telepedett le, ahol a kaliforniai egyetem illusztrátora volt.

DALMADY István

(? – 1681): I. és II. Rákóczi György fejedelemsége idején erdélyi főkamarás.

1648-ban I. Rákóczi György követe volt Krisztina svéd királynőnél.

DEÁK Csaba

(Budapest, 1932. április 16. – Stockholm, 2018. február 23.) magyar-svéd zeneszerző.

Budapesten a Liszt Ferenc Zeneakadémián, Farkas Ferencnél zeneszerzést tanult. 1957-ban Svédországba, Malmöbe menekült.

DEÁK János

1994-ben alakult Halmstad "Barátság" Magyar Egyesület első elnöke (1994:-) volt.

DEÁKI Filep Sámuel ifjabb

(Kolozsvár, 1784. október 25. – Kolozsvár, 1855. október 22.): költő, irodalomtörténész, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1831).

Sok regényt, verset, kb. 200 színművet, operaszöveget fordított le angolból, franciából és németből. Kéziratban maradt munkája pl. a René király leánya, című svéd dráma jambusokban, amelyből a Hölgyfutár (1855. 202-204. sz.) folyóirat közölt részleteket.

DUSA Ödön

(Kolozsvár, 1943. január 7. – Stockholm, 2007. november 30.) magyar előadóművész.

Kolozsvárott a „Vasas klubban évekig szolgáltatott egyetemisták és nem egyetemisták számára szellemi csemegét első hallásra "furcsa" saját illetve ugyanolyan humoros kölcsön-szövegeivel”. A román hatóságok ezt nem nézték jó szemmel, és ezért 1970-ben fél évre bebörtönözték. Romániából a zaklatások és kilátástalanságok elől felesége kalandos körülmények közt Svédországba menenekült. Így Dusa Ödön kisfiával családegyesítésként 1986-ban Svédországba költözhetett. Stockholmban legtöbbet a Szabad Magyarok Tömörülés és a Stockholmi Magyar Katolikus Kör rendezésében lépett fel a Magyar Házban.

Előadásmódját nem lehetett senkivel összehasonlítani. Érdekes és egyéni előadása mindenkit megfogott. Svédországban rendszeresen látogatta műsoraival a nagyobb városokban lévő magyar egyesületeket. Svédországból vissza-visszalátogatott előadásaival. Legtöbbször Budapesten, Kolozsvárott, Nagyváradon és Győrben, de 1993-ban szerepelt Tallinban és Tartuban is.

Időközben előnyugdíjas lett és így évenként hosszabb időt tudott Magyarországon tölteni.

Hatvankét éves korában aztán gondolt egyet, és Budapesten létrehozta Egyszemélyes Magányszínházát. A belépés ingyenes volt, bejelentkezni telefonon lehetett, és egyszerre tízen tudták meghallgatni Dusa sajátos előadását.

Nagy tervei voltak Egyszemélyes Magányszínházával. Sajnos rendes nyugdíjaztatása előtt öt héttel súlyos betegségben elhunyt.

EÖTVÖS József

(Buda, 1913. szeptember 3. – Pest, 1871. február 2.) magyar jogász, író, a Batthyány-kormány, majd az Andrássy-kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere, a Magyar Tudományos Akadémia (1866-1871) és a Kisfaludy Társaság első elnöke (1860-1867).

1836-37-ben utazás tett Németországban, Svájcban, Hollandiában, Franciaországban, Angliában és Svédországban.

ERBA ODESCALCHI Sándor herceg :: született: Cech Sándor

(Budapest, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye, 1914. március 23. – Saltsjöbaden, 2008. június 30.) ügyvéd, író.

FEKETE István, szenczi

(Szenc, 1634? – Kőszeg, 1682?) a Dunántúli evangélikus egyházkerület püspöke (1669-1681), városbíró, költő.

1658. szeptember 18-tól a vittenbergai egyetem hallgatója, majd visszatért és Kőszegen iskolaigazgató volt. Hite miatt 1673-ban a pozsonyi törvényszék elé idézték, ahol nem jelent meg, hanem inkább önkéntes száműzetésbe menekült. Vándorlásai alatt megfordult Dániában, Svédországban és Szászországban, majd Türingiában Naumburg városában telepedett le. 1679-ben visszatért és Asszonyfalván húzta meg magát. Később elfogták és Pozsonyba hurcolták, ahol végül sok zaklatást követően 1681. március 30-án katolikus hitre tért. Előbb Kőszegen tanácsos, majd bíró lett.

FLATT Károly :: Alföldi Flatt Károly

(Szekszárd, 1853. január 10. – Újpest, 1906. február 10.) botanikus.

Főképpen a botanika történetével foglalkozott. Linnének elismert kutatója és magyarázója lett, terjedelmes könvtára a legteljesebb Linné-gyűjteményt foglalta magában.

FONYÓ István Róbert

(Budapest, 1942. május 11. – Tihany, 1997. március 18.) zsoké, étterem tulajdonos, költő.

Pécsett töltötte gyermekéveit, Budapesten tanult. 1967-ben Ausztriába disszidált, majd 1968-ban Svédországba költözött. Hazaköltözése előtt Stockholmban a Bellmann kávézó-étterem tulajdonosa volt. 1990-ben visszatért Magyarországra. Gazdag könyv- és tárgyi gyűjteményéből múzeum létesítésének tervével Tihanyban telepedett le, ahol 1997-ben felesége a szeretőjével agyonverte.

Bécsben az Integratio című lapban publikált. A nyolcvanas évek közepétől – saját kiadásában – nyolc verseskötete jelent meg.

Irodalom: Nagy; KKH; KMIBF.

GAÁL Károly

(Budapest, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm., 1922. ápr. 23. – Bécs?, 2007 május 19.) néprajzkutató, múzeumigazgató.

1956-ban Ausztriába menekült. Kutatási megbízásokat vállalt Innsbruckban, Münchenben és Svédországban. 1983-ban és 1984-ben Új-Zélandon végzett kutatásokat a közép-európai bevándorlók beilleszkedésével kapcsolatosan.

GARAGULY Károly

(Budapest. 1900. december 28. – Stockholm. 1984. október 18) magyar származású svéd karmester és hegedűművész.

GÁSPÁR Pál, dr.

(Budapest, 1888. január 17. – Malmö, 1975. április l.): római katolikus lelkész, iskolaigazgató.

HALÁSZ Ferenc

(Mo., 1921. december 20. – Stockholm, 2011. április 7.) egyesületi vezető.

A Stockholmi Magyar Katolikus Kör vezetőségének tagja volt.

HÁMORI László

(Budapest. 1911. május 10. – Stockholm, 1984. január 31.): újságíró, író.

JÓTÉKONYSÁGI IRODA

Stockholm: 1912-ben "3 magyar honos részesült támogatásban."

JÓZSA István

(Klár, 1925. január 29. – Stockholm, 1997. január 21.)

A Stockholmi Magyar Katolikus Kör első pénztárosa (1960. szeptember 15. - 1961) volt.

JURKOVICS Tamás

(Mo., 1925. – Linköping, 1957. október 4.) katolikus lelkész.

Solt Jenő lelkésztársával szentmise tartásra igyekeztek, amikor gépkocsi balesetet szenvedtek és másnap Jurkovics belehalt sérüléseibe. Halála után az ő helyébe érkezett Szőke János katolikus lelkész a svédországi magyarság egyik lelkigondozójának.

KACZÉR Illés

(Szatmárnémeti, 1887. október 12. – Tel-Aviv, 1980. március 20.) író, publicista.

Ikongó nem hal meg (Pozsony, 1936) című regényének svéd kiadása: Stockholm, 1941; Helsingfors [Helsinki], 1941.

Svéd irod.: Müller-Kertész

KÁLLAY Kristóf Ervin

(Budapest, 1920. november 9. – Teresopolis, Brazília, 1990. január 25.): diplomata, újságíró.

A budapesti Tudományegyetemen jogi doktorátust szerzett. Tanulmányait franciaországi, németországi és angliai egyetemeken egészítette ki. 1940-43 között Magyarország műkorcsolyázó bajnoka volt. 1942-től külügyi szolgálat, 1946-tól a stockholmi követség ügyvívője. 1948-ban disszidált és 1949-ben kivándorolt Braziliába.

KERPELY Antal krassai lovag

(Kürtös, 1837. február 5. – Selmecbánya, 1907. július 22.) kohómérnök, akadémiai tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1877).

Az elhanyagolt magyar vasműmek és vaskohók korszerűsítése az ő nevéhez fűződik. 1872-ben beutazta Anglia, Dánia és Svédország vasipari területeit.

LAJTAI Lajos

(Budapest, 1900. április 13. – Budapest, 1966. január 12.): zeneszerző.

1935-ben Párizson keresztül Svédországba emigrált.

LESKÓ Béla Károly

(Budapet, 1922. január 7. – Vetlanda, Svédország, 1988. április 21.): evangélikus lelkész, teológus.

LITTOMERICZKY Oszkár

(Érsekújvár., 1900. április 28. - Lund, 1993 február 19.): vezérkari ezredes, gondnok, egyesületi vezető.

MADÁCH Imre

(Alsó-Sztregova, 1823. január 21. – Alsó-Sztregova, 1864. október 5.): drámaíró, költő.

Az ember tragédiáját (1861) című művének svéd kiadása: 1936. Fordító: Olof Lundgren.

MÁDAY Izidor, marosi

(Pest, 1839. július 26. – Budapest, 1925. április 3.): miniszteri tanácsos, gazdasági író.

A svéd Wasa-rend birtokosa.

MÁDAY Károly

(Késmárk, 1821. május 30. – Dobsina, 1870. szeptember 28.): evangélikus püspök.

Járt Dániában és Svédországban is.

MAGYAR ALAPÍTVÁNY

Stockholm: (1970. december 16. – 1974. szeptember 14.)

NÁDASS József

(Budapest. 1897. május 22. - Budapest. 1975. július 30.): író, költö, műfordító, újságíró; a kolozsvári Korunk magyarországi szerkesztője, a Kortárs szerkesztője.

A budapesti Keleti Kereskedelmi Akadémia elvégzése után tisztviselő. 1918-ban belép a KMP-be.1920-tól Bécsben és és más európai városokban élt. 1923-25-ben a Ma munkatársa. 1926-ban hazatért. 1938-ban Dániába, Svédországba, majd Norvégiába emigrált. 1940-ben újból hazatért. 1944-ben Mauthausenbe deportálták. Az 1950-es hallgatásra kényszerült. 1957-59-ben az Élet és Irodalom munkatársa volt. Cseh, német, norvég műveket fordított.

NEMES Endre

(Pécsvárad, 1909. november 10. – Stockholm, 1985. szeptember 22.) festőművész, grafikus.

ORBAY András

erdélyi származású ezredes a svéd hadseregben.

Torstensson Lennart (1603-1651) tábornagy, a svéd hadsereg vezetője 1642 tavaszán Olmütz elfoglalása után Rebenstock ezredessel együtt Erdélybe, Gyulafehérvárra küldte a megszakadt tárgyalások folytatására.

PAJOR Kornél

(Budapest, 1923. július 1. – 2016. május 19.) gyorskorcsolyázó világbajnok, okleveles építész mérnök.

RÓZMANN Ákos

(Budapest, 1939. július 16. – Stockholm, 2005. augusztus 12.): magyar-svéd zeneszerző, orgonaművész

SIEGAL, Aranka :: született Aranka Meizlik, majd Aranka Davidowitz

(Beregszász, Csehszlovákia, 1930. június 10. – ) író, a holokauszt túlélője, Newbery Honor és a Boston Globe-Horn Book Award díjas, mindkettőt 1982-ben kapta meg.

1944-ben az auschwitzi koncentrációs táborba vitték, ahol különválasztották családjától. Ő és Ibolya nővére Bergen-Belsen koncentrációs táborába került, amelyet az angolok 1945. áprilisában szabadítottak fel.

1945-ben a Svéd Vöröskereszt Folke Bernadotte akciója során Aranka és Ibolya Svédországba került, ahol rehabilitálták őket. Később egy gyárban dolgoztak. Három és fél évig éltek Svédországban. 1948-ban kivándoroltak az Egyesült Államokba, ahol a két nővér újrakezdi életét. 1951-ben Gilbert Siegal felesége lett, aki a második világháború idején az Egyesült Államok légierő egyik tisztje volt.

1981-től jelennek meg könyvei, amelyeket többek között lefordítottak angolra, franciára, hollandra, japánra, magyarra, olaszra és németre. Hat nyelven beszél.

Műve magyarul:

Bűnbakok : egy gyermekkor története az 1939-44 közötti Magyarországon

Upon the head of the goat : a childhood in Hungary : 1939-1944 (magyar)

Budapest: Novella, 2010 – 176 p.

ISBN 978-963-9886-11-7

SZENTE Imre

(Alsóság (Celldömölk), 1922. december 22. – Stockholm, Spånga, 2020. december 27.) svédországi magyar költő, műfordító, irodalomtörténész, egyetemi tanár. A Bárczi Géza Kiejtési Alapítvány tiszteletbeli elnöke.

THINSZ Béla

(Budapest, 1932. január 30. – Stockholm. 1982. augusztus 20.) operatőr, Thinsz Géza költő bátyja.

THINSZ Géza

(Budapest, 1934. június 9. – Stockholm, 1990. július 14.): költő, műfordító, Thinsz Béla, operatőr öcse.

UDVARDY Rudolf, id.

(Sopron, 1927. július 29. – Stockholm, 1999. április 23.) közgazdász.

ULLEIN-REVICZKY Antal

(Sopron, Sopron vm., 1894. november 8. – London, 1955. június 13.) diplomata, stockholmi nagykövet.

VERESS Zoltán

(Kolozsvár, 1936. február 25. – Stockholm, 2013. február 4.): magyar költő, író, műfordító.

Egyes művei Ónodi Sándor álnéven jelentek meg.

ZALUSZKY Ludvig August

(Mo., 1884. augusztus 5. – ?) kalapkészítő, kalapos

Magyar állampolgár, és katolikus vallású kalapos, aki a poroszországi Frankfurtból érkezett Svédországba. 1907. január 4-én költözött Stockholmba, ahol a S:t Eriksgatan 33. és 59. számú házakban lakott. 1910-ben távozott az országból.

ZSIGA Erik Janos

(Halmstad, 1976. június 20. – ) magyar származású svéd újságíró, író.

ZSIGMONDY Richárd :: Richard Zsigmondy

(Bécs, 1865. április 1. – Göttingen, 1929. szeptember 23.) magyar származású Nobel-díjas (1926) kémikus.

Az 1925. évi kémiai Nobel-díjat 1926-ban kapta ,,a kolloid oldatok heterogén természetének magyarázatáért és a kutatásai közben alkalmazott módszerekért, amelyek a modern kolloidkémiában alapvető jelentőségüek".

Ezzel az oldallal és a honlappal kapcsolatos véleményeket,

észrevételeket, javaslatokat

az Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-mail címre várjuk.