Írta (gyűjtötte és összeállította): SZÖLLŐSI ANTAL
VENEZUELAI – MAGYAR LEXIKON
Kivándorlás, emigráció, kapcsolatok
TÁJÉKOZTATÓ VÁLOGATÁS
Az Északi Magyar Archívum honlapján előforduló rövidítések és a felhasznált irodalom jegyzéke.
A
B
BARBÉLY Honor
Katolikus pap, szerkesztő.
1953-1954? között megjelenő Caracas Hangja szerkesztője volt.
von BOESELAGER Csilla bárónő
(Budapest, 1941. – Arnsberg-Vosswinkel, [Németország], 1994. február 23.): Magyar Máltai Szeretet Szolgálat alapítója.
A II. világháború végén a családnak el kellett menekülnie Magyarországról. 2 évet egy bajorországi menekülttáborban töltöttek, majd 1947-től a család Venezuelába került, ahol rendkívül szerény körülmények között éltek.
Caracasban, a ferences nővérek iskolájában tanult, majd jó tanulmányi eredményei alapján az Amerikai Egyesült Államokban folytatta tanulmányait, ahol vegyész diplomát szerzett, majd egyre komolyabb pozícióba kerülve dolgozott a vegyiparban.
1987-ben került sor az első Magyarországra induló segélyszállítmány megszervezésére, amiben egy csapat jó szándékú német önkéntes fiatal segítette. 1989 februárjában Kozma Imre atyával megalapította a Magyar Máltai Szeretetszolgálatot, amely rövid idon belül a legnagyobb és legsikeresebb magánkezdeményezésű karitatív szervezetté vált egész Kelet-Európában.
C
A Venezuelai Magyar Újság [Caracas] című lap szerkesztője volt.
D
E
EGYEDNÉ Erzsébet
1953-ban Egyedné Erzsébet magyar cserkészfőparancsnok kezdeményezésére megrendezésre került az első "Fehérbál", mely a fiatal magyarok első, hivatalos bemutatása volt. Ez hagyomány lett, amit a mai napig megtartanak Venezuelában.
F
FEHÉRBÁL
1953-ban Egyedné Erzsébet magyar cserkészfőparancsnok kezdeményezésére megrendezésre került az első "Fehérbál", mely a fiatal magyarok első, hivatalos bemutatása volt. Ez hagyomány lett, amit a mai napig megtartanak Venezuelában.
FEDOR, Nicolás ; teljes nevén Nicolás Ladislao Fedor Flores
(Caracas, 1985 augusztus 19. – ): magyar származású venezuelai labdarúgócsatár.
A beceneve, "Miku", a magyar Miklósból származik, és gyerekkorában kapta Venezuelában.
Édesapja magyar, és édesanyja venezuelai. Két nyelven, magyarul és spanyolul is beszél anyanyelvi szinten. Jelenleg a spanyol bajnokságban szereplő Getafe CF játékosa. A mérkőzéseken Miku néven szerepel.
2006. augusztus 16-án mutatkozott be a venezuelai nemzeti csapatban egy Honduras elleni mérkőzésen. Késöbb fontos tagja lett a válogatottnak. Részt vett a 2010-es vb-selejtezőn. Gólt szerzett a Kolumbia elleni 2009. márciusi mérkőzésen.
2009 szeptemberében két gólt lőtt a Peru ellen 3-1-re megnyert összecsapáson.
Bővebben interneten: Magyar Español English Français Italiano Português
G
GAZSÓ Gabriel
fényképész
GÓZON Imre
Építészmérnök, Caracas.
Beszélgetés Gózon Imrével, interneten itt olvasható:
(Caracas, 1971 szeptember 21. – ): venezuelali szépségkirálynő és fotomodell.
1991-ben Amazonas államot képviseltében Miss Venezuela verseny győztese lett. 1992 májusában Bangkokban, Thaiföldön Miss Universe versenyen a döntőbe jutott. A verseny után visszautazott Venezuelába, ahol befejezte az építészi tanulmányait és házasságot kötött.
J
K
KORSÓS Olivia
1956-ban alakult Gyöngyösbokréta Néptánccsoport vezetője.
KUNCKELNÉ FÉNYES Ildikó
a Latin-amerikai Országos Magyar Szervezetek Szövetségének (LAMOSZSZ) elnöke
Pünkösti Árpád
Mama identity
Messzi fénylők a Fényesek! Kunckelné Fényes Ildikó nyugdíjas caracasi fizikaprofesszor, a Latin-Amerikai Magyar Országos Szervezetek Szövetsége (LAMOSZSZ) elnöke annyi magyarságot őriz, ápol - de küld és hord haza is! -, hogy legszívesebben két cuppanós csókot nyomnék az arcára. Nélküle sosem jutott volna eszembe, hogy megnézzem, hány helyen szerepel az interneten a szó: magyar. …
Az apja, Fényes Iván gépészmérnök, repülés-baleseti szakértő, az első hazai szélcsatorna tervezője előrelátó ember volt. A háború kezdetén kinevették, hogy óvóhelyet épít. Aztán szaladtak hozzá, hogy kell ezt csinálni? Fiatal korában sportlövő volt. A kommün idején az apja, a Magyar Nemzeti Bank aligazgatója megkérte, állandóan kísérje, és ha lefognák, lője le. Nem csoda, hogy 1944-ben elmenekültek az új hatalom elől. Ám Németországban a német katonák elvették tőlük a kocsit, az élelmiszert, mindent. Ildikó hétéves volt, a húga, Csilla négy, és a család csak ment, menekült egészen egy kis bajor faluig, hátha ott nem bombáznak. Őket az amerikaiak szabadították fel, de ettől alig enyhült a nyomor. A mama és a nagynéni egy frankfurti kórházba került, Csilla pedig tébécés lett.
- Jó kálvinista apám az Istenre bízta a sorsunkat. Ausztráliától kezdve az USA-n át Venezueláig mindenhova beadta a letelepedési kérelmet: oda megyünk, ahová először megkapjuk! Aztán nézte a térképen, hol is van ez a Venezuela. 1947 decemberében ért oda a hajónk. Mindent ígértek, kaptunk is 50 bolivárt (15 dollárt).
- A legendás előrelátás?
- Nem sokat hibázott. Az egyik németországi menekülttáborban barátságba került egy katolikus pappal. Ő adott egy latin nyelvű ajánlólevelet, és az összes pecsétet rányomta, ami a keze ügyébe került. Caracasban aztán apám megérdeklődte, melyik a legjobb lányiskola és jelentkezett a levéllel a ferenceseknél. Ösztöndíj nem volt, de Csillát is és engem is felvettek bennlakásos tanulónak azzal, ha pénze lesz apámnak, utólag fizet. Főnyeremény volt, mert az albérletben az ágyunk sem fért el.
A mama mozipénztáros lett, a nézőket pedig a papa kísérte a helyükre. Aztán az áldozókat fényképezte a templom előtt. De elég gyorsan bekerült az egyetemre, ahol eleinte kézzel-lábbal "mutogatva", angol, francia, német, olasz, latin keveréknyelven adta elő a hidraulikát.
- A gyerekek tanították spanyolra a szülőket?
- Más volt a rend. Apánk már otthon német nyelvű óvodába járatott engem - Csilla még túl kicsi volt -, Németországban aztán gyorsan megtanultuk a nyelvet. Apa esténként ott magyaroknak adott angolórákat, noles volens (akarva-akaratlan) minden csoportját végighallgattuk, és megtanultunk angolul is. Caracasban a mamánk fantasztikus pedagógiai érzékkel otthon csak magyarul értett. Én ezt folytattam a gyerekeimmel.
A háború utáni első caracasi magyar ünnepséget, a Szent István-napot Fényes Iván rendezte. Végül tizenhat magyar szervezet jött létre, ma tíz van, a cserkészettől kezdve a katolikusok szervezetén át a nőcsoportig sokféle.
- Külön kell beszélnünk a latin-amerikai magyarokról!
- Mekkora veszteség, hogy bezárták a caracasi és a Sao Pauló-i konzulátust és a chilei követséget. Olvastam az érvet, hogy Magyarországnak miért lenne több külképviselete, mint Svédországnak. Csakhogy svéd szórványok nincsenek!
- A fejébe vette, hogy fizikus lesz?
- Apám döntött így. A húgom archeológus akart lenni, én történész. Apánk azt mondta: ha tovább vet bennünket a sors, a humán diploma értékét veszti. Csillának jó az emlékezőtehetsége, ő legyen vegyész, Ildikónak nem jó, viszont logikusan gondolkodik, ő legyen fizikus.
- Haragudtak rá?
- Nem. Tiszteltük és szerettük. Sosem utasított, hanem meggyőzött bennünket. Olyan egyedül vagyunk négyen - mondta -, hogy mindent meg kell beszélni. Igaza lett, mindketten boldogultunk.
Ildikó és Csilla is Amerikában diplomázott, mert Venezuelában nem volt fizikusképzés. A végzés után Ildikó rögtön egyetemi oktató lett. 1968-ban ösztöndíjat kapott Amerikába, Németországból pedig az építész Dietrich Kunckelt posztgraduális képzésre kiküldték ugyanoda. Csilla fantasztikus szervező volt egész életében (ő a későbbi Csilla von Boeselager, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapítója), neki köszönhető, hogy a New York-i magyar piarista bálon Ildikó találkozott a leendő férjével.
- Előre megmondtam Dietrichnek, hogy én a gyerekeket magyarnak nevelem, otthon mi úgyis németül beszéltünk, és a formális német nevelést a német nagyanyjuktól kapták.
Dietrich három hónap alatt megtanult spanyolul, és a caracasi Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumba került. Ildikónak egy év ösztöndíj után kettőt kellett ledolgoznia az egyetemen, utána át akartak költözni Németországba, de Dietrich megnyerte az operaház tervpályázatát és az építését is. A nagyszabású munka miatt nem bánták, hogy maradtak, most azonban már sajnálják a bizonytalan helyzet miatt.
- Papucs alatt tartotta a férjét, hogy szép magyar nevük lett a gyerekeknek?
- Dehogy. A vezetéknevük német, az első keresztnevük magyar, a második német, a harmadik nemzetközi. Béla (39) és a felesége is építészmérnök, várostervező, dupla diplomások, Caracasban élnek. Lányom, Csilla (37) és erdélyi férje is orvos, ők Bécsben dolgoznak. Zoltán (34) az Iparművészetin végzett Budapesten, magisztrátust szerzett Berlinben, fotózik, installációkat, kisfilmeket készít, közreműködik a Soproni és a Sziget Fesztivál rendezésében, Berlinben él.
A három gyerek a Külföldi Magyar Cserkészszövetség táboraiba járt Bajorországba, ahol Kölley György, Gyurka bá' irodalmat, történelmet, néprajzot is tanított nekik. Otthon pedig magyarórájuk volt mindennap. A hatéves Zoltán fellázadt, hogy ő venezuelai, nem tanul tovább magyarul, miközben a barátai kinn játszanak. Béla megkérdezte: te nem vagy magyar? Nem. Akkor nézz körül, hogy nyáron kiknél maradsz, mert mi megyünk cserkésztáborba, ahol különben is csak magyarul tudnál beszélni, mert ez a közös nyelv...
- Másnap Zoltán megjelent az óránkon - mondja nevetve Ildikó.
- Jól őrzi a papa örökségét!
- Amit akkor kapott meg az öt unoka - ebből Csilláé kettő -, amikor befejezték az egyetemet. Azt mondtuk, Fényes nagypapa annak örülne a legjobban, ha ez a pénz visszakerülne Magyarországra. Vettünk hármójuknak egy lakást Budán, a felét mi fizettük. Ugyanezt tette Csilla is.
Időközben persze hogy Dietrich is megtanult magyarul! Caracasban egy épületben van a német, a svéd és a magyar protestáns egyház. A német pap meglepetten kérdezte, hogy miért a magyarokhoz iratkozott be. "Azért, Her Pastor, mert a németek nélkülem is megvannak, de a magyaroknak minden lélek számít!"
- Gyerekeik minek vallják magukat?
- A művész fiam Identity címmel készített egy videót (www.nol.hu). A filmben először megjelenik mint venezuelai, mutatja az útlevelét, és elmondja spanyolul, hogy venezuelai, ott született magyar anyától és német apától, venez, úgy gondolkodik, úgy érez, mint a többi venez. Utána megjelenik mint német, mutatja a német személyi igazolványát és elmondja németül, hogy az apám német, az anyám magyar, én német vagyok, ismerem a német szokásokat, azok az enyémek, német vagyok. Végül megjelenik magyar útlevéllel, és elmondja magyarul: magyar vagyok, magyar az anyám, magyarul érzek, magyarok a szokásaim, és mindezt magyarnéptánc-szólóval fejezi be. Szóval venezek, németek, magyarok - emberek.
Megjelent: Népszabadság (Budapest), 2009. október 9.
L
LÁNG Imre
(Békéscsaba, 1913. november 26. – Caracas, 1990.): újságíró, szerkesztő, tolmács.
1951-1958 között a Különlap, 1956-1960 között a Caribi Újság kiadója volt. A caracasi Szent István király cserkészcsapat alapító tagja.
LENZ (Lencz) József János
(Budapest, 1897. március 18. – Bogotá [Colombia], 1965. március 14.): magyar nagykereskedő, kereskedelmi tanácsos, földbirtokos és katonatiszt.
Családjával Svájcból 1946-ban Venezuelába költözött. Az 1950-es évek végén a Lenz család véglegesen elhagyta Venezuelát és tovább költözött Kolumbiába. Földbirtokot vásárolt egy a magyar tájakhoz hasonló környéken. Itt megalkotta azt, amitől élete megfosztotta a "Nueva Debrecen" (Új Debrecen) nevű kolumbiai majorságát. Betegsége miatt a vagyona meglehetősen leapadt. Hosszú betegsége után, viszonylag fiatalon halt meg.
Debrecenben – magyarosított vezetékneve után – a Lencz-telep kapta a nevét.
Bővebben interneten: „http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Lenz_József&oldid=13527099”
LENZ Klára Mária Hermina
(Budapest, 1924. június 30. – Madrid [Spanyolország], 2013. február 16.): magyar gobelinművész, világutazó.
Korán férjhez ment boldogfai Fekete Endre katonatiszthez, és házasságukból két gyermek: egy fiú (Ákos, 1944) és egy lány (Theodora, 1946) született.
A második világháborút követően családjával és szüleivel emigrációba kényszerült. Németországon és Svájcon át először Venezueléba mentek, majd Kolumbiában telepedtek le.
M
MAGYAROK VENEZUELÁBAN
Interneten: VENEZUELA - lamoszsz
N
Venezuelai magyar építészmérnök
Dél-Venezuelát Brazíliával egy hatalmas autópálya rendszerrel kapcsolta össze.
O
Ö
P
PÓSFAY György
Interneten: Nyomtatható változat - Evangélikus Élet
PRIBUSZ György
(Bodrogszerdahely, Zemplén vm., 1907. január 3. – Württenberg [Németország], 1972. szeptember 3.): plébános, lelkész, a venezuelai magyarság első római katolikus papja.
1932-ben lépett a kassai szemináriumba, 1935-ben Szepeshelyen pappá szent. Perecseny plébánosa, a háborúban tábori lelkész. 1945-ben Koblenzbe (Németország) került, menekülttáborokban dolgozott, majd 1951-ben hívei egy csoportjával kivándorolt Venezuelába.
1956-ban visszatért Európába. Fribourgban, Zürichben lelkész. 99 svájci plébánia területén szolgálta a magyarokat. 1967 nyarán a németországi Württenbergben a magyarok lelkésze lett.
Irodalom: Szolgálat (1972)16:94. ; Magyar Katolikus Lexikon.
R
ROZANICH István ; Rozgonyi István
(Csáktornya, 1912. augusztus 28. – Houston [USA], 1984. november 5.): író, újságíró.
1945-től Németországban, Franciaországban és Belgiumban lakott. 1949-ben Venezuelába költözött. 1956-1984 között a Caribi Újság kiadója és szerkesztője, majd főszerkesztője volt.
S
SZ
SZABADICSNÉ REGÉNYI Irén
festőművész
T
U
Ü
V
VENEZUELAI MAGYAROK
Interneten: „http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Venezuelai_magyarok&oldid=13192863”
W
Z
ZÁNKA János
(Keszthely, 1927. – ): költő.
1950-ben költözött Venezuelába.
Irodalom: Nagy:2000
ZS
Ezzel az oldallal és a honlappal kapcsolatos véleményeket, észrevételeket, javaslatokat
az Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-mail címre várjuk.
Köszönjük a látogatást, kérjük nézzen vissza később is!
Ha tetszik honlapunk, ajánlja másoknak is!