MAGYAROK

1480359
Ma
Tegnap
A héten
Múlt héten
Ebben a hónapban
Múlt hónapban
Összesen
3521
238
3759
1471305
15443
10782
1480359

Te IP-címed: 54.145.83.79
2018-10-23 16:12

Trianon lexikon

2018. június 04. hétfő, 23:39
Írta: Szöllősi Antal

 

Írta (gyűjtötte és összeállította): SZÖLLŐSI  ANTAL

 

 

 

 

TRIANON LEXIKON

 

 

A trianoni békediktátumról

Aláírás dátuma                                      1920. június 4.

Aláírás helye                                         Versailles, Nagy Trianon-palota

Aláíró országok

Belgium, Cseh-Szlovákország, Franciaország, Görögország, Japán, Kína, Kuba, Lengyelország, Nagy-Britannia, Nicaragua, Olaszország, Panama, Portugália, Románia, Szerb-Horvát-Szlovén Állam és Sziám.

Magyar Királyság (mint az Osztrák-Magyar Monarchia egyik utódállama)

Életbelépés                                           1921. július 31.

Nyelvek                                                 angol, francia, olasz

Az iratok őrzője                                     a francia kormány

 

Az oldal folyamatos változtatás alatt áll!

 

Az oldal adatainak gyűjtésében, pontosításában eddig segítettek:
E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
 
Végváry Lóránt, Dél-Afrika
B. L., Románia
Fazekas Ferenc, Németország

 

 

 

A

ABAFÁJA :: románul: Apalina, németül: Odendorf
A trianoni békeszerződésig Maros-Torda vármegyei Régeni alsó járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után Romániához került.
 
ABAFALVA :: szlovákul: Abovce
Község. A trianoni békeszerződésig Gömör-Kishont vármegye Tornaaljai járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után 1938-ig Csehszlovákiához került.
1938-1945 között újra Magyarország része.
1945-1992. december 31-e között Csehszlovákiához tartozott.
1993. január 1-től a Szlovák Köztársasághoz tartozik.
 
ABARA :: szlovákul: Obarín
Község. A trianoni békeszerződésig Zemplén vármegyei Nagymihályi járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után 1938-ig Csehszlovákiához került.
1938-1945 között újra Magyarország része.
1945-1992. december 31-e között Csehszlovákiához tartozott.
1993. január 1-től a Szlovák Köztársasághoz tartozik (Kassai kerület Nagymihályi járás).
 
ABÁSFALVA :: románul: Aldea
Község. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegyei Homoródi járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után Romániához került.
1913 előtt Homoródabásfalva volt a neve.
 
ABASZÁLLÁS (1899-ig Aba-Lehota) :: szlovákul: Lehota
Község. A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Nyitrai járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után 1938-ig Csehszlovákiához került.
1939-1945 között Szlovákiához,
1945-1992. december 31-e között Csehszlovákiához tartozott.
1993. január 1-től a Szlovák Köztársasághoz tartozik.
Huszármajor (szlovákul Krvavé Šenky) és Polányiudvar (szlovákul Dvor Polányi) tartozik hozzá.
 
ABASZÉPLAK :: szlovákul: Siblak
Község. A trianoni békeszerződésig Abaúj-Torna vármegye Kassai járáshoz tartozott.
A trianoni békeszerződés után 1938-ig Csehszlovákiához,
1938-1945 között ismét Magyarországhoz,
1945-1992. december 31 között Csehszlovákiához tartozott.
1993. január 1-től a Szlovák Köztársasághoz tartozik.
 
ABAÚJHARASZTI :: szlovákul: Chrastné
A trianoni békeszerződésig Abaúj-Torna megyei község Kassai járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után 1939-ig Csehszlovákiához került.
1939-1945 között Szlovákiához,
1945-1992. december 31-e között Csehszlovákiához tartozott,
1993. január 1-től a Szlovák Köztársasághoz tartozik.
 
ÁBRÁNKA :: ukránul: Абранка / Abranka
A trianoni békeszerződésig Bereg vármegye Alsóvereckei járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után 1939-ig Csehszlovákiához került,
1939-1944 között újra Magyarország része.
1944. október – 1945. június 29. között a szovjet hadsereg megszállta Kárpátalját.
1945. június 29-től – 1991. augusztus 24-ig Szovjetunióhoz tartozott.
1991. augusztus 24-től Ukrajnához tartozik.
 
ÁBRÁNY (régebbi névváltozatai: Ábrányfalva, Ábrahámfalva) :: szlovákul: Abranovce
A trianoni békeszerződésig Sáros vármegye Lemesi járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után 1939-ig Csehszlovákiához került.
1939. március 14. – 1945. április között Szlovákiához,
1945-1992. december 31-e között Csehszlovákiához tartozott.
1993. január 1-től a Szlovák Köztársasághoz tartozik.
 
ALHÓ :: németül: Markt Allhau, horvátul: Oljhava
A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Felsőőri járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után 1938-ig Ausztriához került.
1938. március 12-től – 1945. áprilisáig a Német Birodalomhoz,
1945. áprilisától  az 1955. május 15-i államszerződésig szovjet megszállási övezethez tartozott.
1955-től ismét Ausztriához tartozik.
1971-ben a szomszédos Őribükkösddel egyesítették.
 
ALSÓJÁRA :: románul: Iara (korábban Iara de Jos), németül: Jahren, jiddisül: יארע
1876-ig Torda vármegyéhez tartozott, utána a trianoni békeszerződésig Torda-Aranyos vármegye Alsójárai járásának központja volt.
A trianoni békeszerződés után Romániához került.
 
ALSÓLÁPOS (1892-ig Alsó-Laps) :: lengyelül: Lapsze Niźne, szlovákul: Nižné Lapše
A trianoni békeszerződésig Szepes vármegye Szepesfalui járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után Lengyelországhoz került.
 
APATIN :: szerbül: Апатин / Apatin, németül: Abthausen
A trianoni békeszerződésig Torontál vármegye Nagybecskereki járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után 1941-ig Jugoszláviához került.
1941-1944. október 24-e között újra Magyarország része.
1944. október 24. – 1991 között a második Jugoszlávia államalakulathoz,
1991-2006-tól Kis-Jugoszlávia államalakulathoz,
2006. május 22-től Szerbiához tartozik.

 

 

B


BÁBA :: románul: Baba
Község. A trianoni békeszerződésig Szolnok-Doboka megye Magyarláposi járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után Romániához került.
 
BÁBAHALMA :: románul: Bobohalma, németül: Repsdorf
Falu. A trianoni békeszerződésig Kis-Küküllő vármegye Dicsőszentmártoni járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után Romániához került.
 
BÁBAKÚT :: ukránul: Бабичі
A trianoni békeszerződésig Bereg vármegye Felvidéki járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után 1938-ig Babiče néven Csehszlovákiához került,
1939-1944 között újra Magyarország része,
1944. október – 1945. június 29. között a szovjet hadsereg megszállta Kárpátalját
1945. június 29-től – 1991. augusztus 24-ig Szovjetunióhoz tartozott,
1991. augusztus 24-től Ukrajnához tartozik.
Bábakút 1889-ben jött létre Bábafalva és Kutkafalva egyesülésekor, mai neve a két településnév előtagjának összevonásából keletkezett.
 
BÁBAKÚT :: románul: Fântâna Babii
A trianoni békeszerződésig Maros-Torda vármegye Marosi felső járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után Romániához került.
Mezőpagocsa község része.
 

 


CAKÓ :: szlovákul: Cakov
A trianoni békeszerződésig Gömör-Kishont vármegye Feledi járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után 1939-ig Csehszlovákiához került,
1939-1945 között újra Magyarország része,
1945-1992. december 31-e között Csehszlovákiához tartozott,
1993. január 1-től a Szlovák Köztársasághoz tartozik.
 
CEBE :: románul: Țebea
A trianoni békeszerződésig Hunyad vármegye Körösbányai járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után Romániához került.
Régen Veresbánya és Cebebánya néven is szerepelt.
 
CÉCKE :: románul: Țeţchea
A trianoni békeszerződésig Bihar vármegye Élesdi járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után Romániához került.
 
CINFALVA :: németül: Siegendorf, horvátul: Cindrof
A trianoni békeszerződésig Sopron vármegye Kismartoni járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után 1938-ig Ausztriához került,
1938. március 12-től – 1945. áprilisáig a Német Birodalomhoz,
1945. áprilisától  az 1955. május 15-i államszerződésig szovjet megszállási övezethez tartozott,
1955-től ismét Ausztriához tartozik.
 
 

CS


CSÁB :: szlovákul: Čebovce
A trianoni békeszerződésig Hont vármegye Ipolynyéki járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után 1938-ig Csehszlovákiához került,
1938-1945 között újra Magyarország (Nógrád vármegye) része,
1945-1992. december 31-e között Csehszlovákiához tartozott,
1993. január 1-től a Szlovák Köztársasághoz tartozik.
 
CSABINA :: ukránul: Чабин / Csabin
A trianoni békeszerződésig Bereg vármegye Szolyvai járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után 1938-ig Csehszlovákiához került,
1938. november 2. – 1944 között újra Magyarország része,
1944. október – 1945. június 29. között a szovjet hadsereg megszállta Kárpátalját
1945. június 29-től – 1991. augusztus 24-ig Szovjetunióhoz tartozott,
1991. augusztus 24-től Ukrajnához tartozik.

 

D


DARÁZSFALU :: németül: Trausdorf an der Wulka, horvátul: Trajštof
A trianoni békeszerződésig Sopron vármegye Kismartoni járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után 1938-ig Ausztriához került,
(A községbe 1921. november 13-án vonultak be az osztrák csapatok.)
1938. március 12-től – 1945. áprilisáig a Német Birodalomhoz,
1945. áprilisától  az 1955. május 15-i államszerződésig szovjet megszállási övezethez tartozott,
1955-től ismét Ausztriához tartozik.

 

 

E


EDEHÁZA :: németül: Stuben, horvátul: Stubna
A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Kőszegi járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után 1938-ig Ausztriához került,
1938. március 12-től – 1945. áprilisáig a Német Birodalomhoz,
1945. áprilisától  az 1955. május 15-i államszerződésig szovjet megszállási övezethez tartozott,
1955-től ismét Ausztriához tartozik.
Borostyánkő településrésze.
 
EGYHÁZASFÜZES :: németül: Kirchfidisch
A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Felsőőri járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után 1938-ig Ausztriához került,
1938. március 12-től – 1945. áprilisáig a Német Birodalomhoz,
1945. áprilisától  az 1955. május 15-i államszerződésig szovjet megszállási övezethez tartozott,
1955-től ismét Ausztriához tartozik.
Az egykor önálló községet 1971-ben Gyepűfüzeshez csatolták.

 

 

F


FACSÁD (1911-ig Facset) :: románul: Făget, németül: Fatschet
A trianoni békeszerződésig Krassó-Szörény vármegyei Facsádi járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után Romániához került.
 
FELSŐLÁPOS :: lengyelül: Lapsze Wyźne
A trianoni békeszerződésig Szepes vármegye Szepesófalui járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után 1939-ig Lengyelországhoz került,
1939-1945 között Szlovákiához,
1945-től ismét Lengyelországhoz tartozik.
 
 

G


GÁBOD :: románul: Găbud
A trianoni békeszerződésig Alsó-Fehér vármegyei Marosújvári járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után Romániához került.
 
GÁBORVÖLGY :: horvátul: Gravrovnik
A trianoni békeszerződésig Zala vármegyei Csáktornyai járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után 1941-ig Jugoszláviához került,
1941. április 10. – 1945 május között a Független Horvátországhoz,
1945-1991 Jugoszláviához tartozott.
1991. június 25-től Horvátországhoz tartozik.
 

GY


GYANAFALVA :: németül: Jennersdorf, szlovénul: Ženavci
A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Szentgotthárdi járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után 1938-ig Ausztriához került,
1938. március 12-től – 1945. áprilisáig a Német Birodalomhoz,
1945. áprilisától  az 1955. május 15-i államszerződésig szovjet megszállási övezethez tartozott,
1955-től ismét Ausztriához tartozik.
 
GYIMÓTFALVA :: németül: Jormannsdorf
A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Felsőőri járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után 1938-ig Ausztriához került,
1938. március 12-től – 1945. áprilisáig a Német Birodalomhoz,
1945. áprilisától  az 1955. május 15-i államszerződésig szovjet megszállási övezethez tartozott,
1955-től ismét Ausztriához tartozik.
1971-ben közigazgatásilag Tarcsafürdőhöz csatolták.
 
 

H


HATÁRSZÖG :: ukránul: Верховина-Бистра, oroszul: Верхови́на-Бы́страя
A trianoni békeszerződésig Ung vármegye Nagybereznai járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után 1939-ig Bystrý néven Csehszlovákiához került,
1939-1944 között újra Magyarország része,
1944 október – 1945 június 29. között a szovjet hadsereg megszállta Kárpátalját
1945. június 29-től – 1991. augusztus 24-ig Szovjetunióhoz tartozott,
1991. augusztus 24-től Ukrajnához tartozik.
 
HATÁRÚJFALU :: szlovákul: Podvysoká
A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Csacai járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után 1939-ig Csehszlovákiához került,
1939-1944 között Szlovákiához,
1945-1992. december 31 között Csehszlovákiához tartozott,
1993. január 1-től a Szlovák Köztársasághoz tartozik.
 
HÁTSZEG :: románul: Haţeg, németül: Hatzeg, Hötzig vagy Wallenthal
A trianoni békeszerződésig Hunyad vármegye Hátszegi járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után Romániához került.
 
HATTYÚPATAK :: szlovákul: Viničné, németül: Schweinsbach
A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Szenci járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után 1939-ig Švajnsbach néven Csehszlovákiához került,
1939-1944 között Szlovákiához,
1945-1992. december 31 között Csehszlovákiához tartozott
1993. január 1-től a Szlovák Köztársasághoz tartozik.
Mai szlovák nevét a település csak 1948-ban kapta.
 
HORVÁTCSENCS :: németül: Kroatisch Tschantschendorf, horvátul: Hrvatska Čenča
A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Németújvári járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után 1938-ig Ausztriához került,
1938. március 12-től – 1945. áprilisáig a Német Birodalomhoz,
1945. áprilisától  az 1955. május 15-i államszerződésig szovjet megszállási övezethez tartozott,
1955-től ismét Ausztriához tartozik.
1971-ben Németcsencs, Taródcsencs, Pónic, és Vasnyúlfalu községekkel együtt Tobajhoz csatolták.
 
 
I

IDABUKÓC :: szlovákul: Bukovec
A trianoni békeszerződésig Abaúj-Torna vármegye Kassai járáshoz tartozott.
A trianoni békeszerződés után 1938-ig Csehszlovákiához tartozott.
1938-1945 között ismét Magyarország része.
1945-1992. december 31 között Csehszlovákiához csatolták.
1993. január 1-től a Szlovák Köztársasághoz tartozik.
 
IZSÉPFALU :: szlovákul: Ižipovce
A trianoni békeszerződésig Liptó vármegye Németlipcsei járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után 1939-ig Csehszlovákiához került,
1939-1945 között Szlovákiához,
1945-1992. december 31-e között Csehszlovákiához tartozott,
1993. január 1-től a Szlovák Köztársasághoz tartozik.
 
IZSÓPALLAGA :: románul: Hotar
A trianoni békeszerződésig Bihar vármegyei Élesdi járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után Romániához került.
 
 

J


JABLÁNC :: szlovákul: Jablonica
A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Szenicei járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után 1939-ig Csehszlovákiához került,
1939-1945 között Szlovákiához,
1945-1992. december 31 között Csehszlovákiához tartozott
1993. január 1-től a Szlovák Köztársasághoz tartozik.
Ma: község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Szenicei járásban.
 
JABLONCA :: szlovákul: Silická Jablonica
A trianoni békeszerződésig Abaúj-Torna vármegye Tornai járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után 1938-ig Csehszlovákiához került,
1938-1945 között ismét Magyarország része,
1945-1992. december 31 között Csehszlovákiához tartozott
1993. január 1-től a Szlovák Köztársasághoz tartozik.
Ma: község Szlovákiában, a Kassai kerületben, a Rózsnyói járásban.
 
JABLONKA :: lengyelül: Jablonka
A trianoni békeszerződésig Árva vármegye Trsztenai járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után Lengyelországhoz került.
1910-ben 2713, túlnyomórészt lengyel lakosa volt.
1930-ban 2146 lakos
Ma 4500, lengyel és szlovák lakosa van.
 
JÁC :: szlovákul: Jacovce
A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Nagytapolcsányi járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után 1939-ig Csehszlovákiához került,
1939-1945 között Szlovákiához,
1945-1992. december 31 között Csehszlovákiához tartozott
1993. január 1-től a Szlovák Köztársasághoz tartozik.
 
JÁD :: románul: Levezile, 1964-ig Iad, németül: Jaad
A trianoni békeszerződésig Beszterce-Naszód vármegye Jádi járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után Romániához került.
 
JÁDREMETE :: románul: Remeţi
A trianoni békeszerződésig Bihar vármegye Élesdi járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után Romániához került.
 
 

K


KABALAPATAK :: románul: Fântânele-Rus
A trianoni békeszerződésig Szolnok-Doboka vármegyei Nagyilondai járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után Romániához került.
 
KABOLD :: németül: Kobersdorf, horvátul: Kobrštof
A trianoni békeszerződésig Sopron vármegye Soproni járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után 1938-ig Ausztriához került,
1938. március 12-től – 1945. áprilisáig a Német Birodalomhoz,
1945. áprilisától  az 1955. május 15-i államszerződésig szovjet megszállási övezethez tartozott,
1955-től ismét Ausztriához tartozik.
 
KIRÁLYFA :: szlovákul: Kráľová pri Senci, németül: Königs-Eiden
A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Szenci járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után 1938-ig Králová néven Csehszlovákiához került,
1938-1945 között újra Magyarország része,
1945-1992. december 31 között Csehszlovákiához tartozott
1993. január 1-től a Szlovák Köztársasághoz tartozik.
1943-ban Papkörmösddel egyesítették.
 
KIRÁLYFALVA :: németül: Königsdorf, szlovénül: Kraljevci
A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Szentgotthárdi járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után 1938-ig Ausztriához került,
1938. március 12-től – 1945. áprilisáig a Német Birodalomhoz,
1945. áprilisától  az 1955. május 15-i államszerződésig szovjet megszállási övezethez tartozott,
1955-től ismét Ausztriához tartozik.
 
KIRÁLYFIA :: szlovákul: Kráľovianky, németül: Königs-Eiden
A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Somorjai járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után 1938-ig Csehszlovákiához került,
1938-1945 között újra Magyarország része,
1945-1992. december 31 között Csehszlovákiához tartozott
1993. január 1-től a Szlovák Köztársasághoz tartozik.
Egykor önálló falu, ma Somorja városrésze Szlovákiában.
 
KIRÁLYFIAKARCSA :: szlovákul: Kráľovičove Kračany
A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Dunaszerdahelyi járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után 1938-ig Csehszlovákiához került,
1938-1945 között újra Magyarország része,
1945-1992. december 31 között Csehszlovákiához tartozott
1993. január 1-től a Szlovák Köztársasághoz tartozik.
 
KIRÁLYHÁGÓ :: (1899-ig Bucsa), románul: Bucea
A trianoni békeszerződésig Bihar vármegye Élesdi járásához tartozott, ekkor Magyarország és Erdély kapujaként emlegették.
A trianoni békeszerződés után Romániához került.
 
KISBÖLGYÉN (régebben Alsó-Bölgyén) :: szlovákul: Malé Bedzany
A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Nagytapolcsányi járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után 1939-ig Csehszlovákiához került,
1939-1944 között Szlovákiához,
1945-1992. december 31 között Csehszlovákiához tartozott,
1993. január 1-től a Szlovák Köztársasághoz tartozik.
Az egykor önálló község ma Nagytapolcsány városrésze Szlovákiában.

 

 

L, LY


LAKFALVA :: németül: Lackndorf, horvátul: Lakindrof
A trianoni békeszerződésig Sopron vármegye Soproni járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után 1938-ig Ausztriához került,
1938. március 12-től – 1945. áprilisáig a Német Birodalomhoz,
1945. áprilisától  az 1955. május 15-i államszerződésig szovjet megszállási övezethez tartozott,
1955-ös államszerződéstől ismét Ausztriához tartozik.
 
LÁNZSÉR :: németül: Landsee
A trianoni békeszerződésig Sopron vármegye Felsőpulyai járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után 1938-ig Ausztriához került,
1938. március 12-től – 1945. áprilisáig a Német Birodalomhoz,
1945. áprilisától  az 1955-ös államszerződésig szovjet megszállási zónához tartozott,
1955-ös államszerződéstől ismét Ausztriához tartozik.
 
LAPÁNY :: szerbül/horvátul: Hlapičina, németül: Neuhof
A trianoni békeszerződésig Zala vármegye Csáktornyai járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után 1941-ig Jugoszláviához került.
1941-1944. október 24-e között újra Magyarország része.
1944. október 24. – 1991 között a Jugoszlávia államalakulathoz tartozott.
1991. június 25-től Horvátországhoz tartozik.
Ma : falu Horvátországban Muraköz megyében. Közigazgatásilag Muraszerdahely községhez tartozik.
 
LAPÁSGYARMAT :: szlovákul: Golianovo, korábban csehül: Lapašské Darmoty
A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Nyitrai járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után 1938-ig Csehszlovákiához került,
1939-1944 között az „önálló” Szlovákiához,
1945-1992. december 31-e között Csehszlovákiához tartozott,
1993. január 1-től a Szlovák Köztársasághoz tartozik.
1948-ban Ján Golian a Szlovák nemzeti felkelés dandártábornoka emlékére a falu szlovák nevét Golianovora változtatták.
 
LAPHEGY :: románul: Cuţa
A trianoni békeszerződésig Szatmár vármegyei Erdődi járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után Romániához került.
 
LAPINCSOLASZI :: németül: Wallendorf
A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Szentgotthárdi járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után 1938-ig Ausztriához került.
1938. március 12-től – 1945. áprilisáig a Német Birodalomhoz,
1945. áprilisától  az 1955. május 15-i államszerződésig szovjet megszállási övezethez tartozott.
1955-től ismét Ausztriához tartozik.
Ma : Nagyfalva településrésze Ausztriában, Burgenland tatományban, a Gyanafalvi járásban.
 
LAPINCSÚJTELEK :: németül: Neustift an der Lafnitz
A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Felsőőri járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után 1938-ig Ausztriához került.
1938. március 12-től – 1945. áprilisáig a Német Birodalomhoz,
1945. áprilisától  az 1955. május 15-i államszerződésig szovjet megszállási övezethez tartozott.
1955-től ismét Ausztriához tartozik.
Ma : község Ausztriában, Burgenland tatományban, a Felsőőri járásban.

 

 

M


MACEDÓNIA :: románul: Macedonia
A trianoni békeszerződésig Torontál vármegye Módosi járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után Romániához került.
 
MACESD :: románul: Zăvoi
A trianoni békeszerződésig Hunyad vármegye Ptuji járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után Romániához került.
 
MAGYARLÁPOS :: románul: Târgu Lăpuş, korábban Lăpușul Unguresc, németül: Laposch, jiddisül: לאפוש
A trianoni békeszerződésig Szolnok-Doboka vármegye Magyarláposi járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után Romániához került.
A 17. századtól a második világháború utánig járási székhely volt.
1968 óta város.
 
MÉSZVEREM :: németül: Kalkgruben
A trianoni békeszerződésig Sopron vármegye Felsőpulyai járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után 1938-ig Ausztriához került.
1938. március 12-től – 1945. áprilisáig a Német Birodalomhoz,
1945. áprilisától  az 1955. május 15-i államszerződésig szovjet megszállási övezethez tartozott.
1955-től ismét Ausztriához tartozik.
Ma : Veperd község része, 1971-ig önálló község Ausztriában, Burgenland tartományban, a Felsőpulyai járásban.
 
MÉSZVÖLGY :: németül: Kalch, szlovénül: Strigarjava
A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Szentgotthárdi járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után 1938-ig Ausztriához került.
1938. március 12-től – 1945. áprilisáig a Német Birodalomhoz,
1945. áprilisától  az 1955. május 15-i államszerződésig szovjet megszállási övezethez tartozott.
1955-től ismét Ausztriához tartozik.
Ma : Vasdobra mezőváros része, 1971-ig önálló község Ausztriában, Burgenland tartományban, a Gyanafalvi járásban.
 
MEGYE :: szlovákul/csehül: Medzany
A trianoni békeszerződésig Sáros vármegye Kisszebeni járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után 1939-ig Csehszlovákiához került.
1939. március 14. – 1945. április között az önálló Szlovákiához,
1945-1992. december 31-e között Csehszlovákiához tartozott,
1993. január 1-től a Szlovák Köztársasághoz tartozik.
 
 

N


NÁD :: németül: Rohr im Burgenland
A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Németújvári járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után 1938-ig Ausztriához került.
1938. március 12-től – 1945. áprilisáig a Német Birodalomhoz,
1945. áprilisától  az 1955. május 15-i államszerződésig szovjet megszállási övezethez tartozott.
1955-től ismét Ausztriához tartozik.
 
NADAB :: románul: Nădab
A trianoni békeszerződésig Arad vármegye Kisjenői járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után Romániához került.
 
 

NY


NYÁGÓ :: szlovákul: Ňagov
 
NYITRANÉMETI (1899-ig Nemcsicz) :: szlovákul: Nemčice
A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Nagytapolcsányi járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után 1939-ig Csehszlovákiához került,
1939-1944 között Szlovákiához,
1945-1992. december 31. között Csehszlovákiához tartozott,
1993. január 1-től a Szlovák Köztársasághoz tartozik.
 
 
O

ÓASSZONYRÉT :: románul: Ogradena
 
OBÁD :: románul/németül: Obad, helyi román nevén: Obădu
A trianoni békeszerződésig Temes vármegyei Csáki járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után Romániához került.
 
ÓHODÁSZ :: németül: Althodis, horvátul: Stari Hodas
A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Kőszegi járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után 1938-ig Ausztriához került,
1938. március 12-től – 1945. áprilisáig a Német Birodalomhoz,
1945. április 5-től  az 1955. május 15-i államszerződésig szovjet megszállási zónához tartozott,
1955-től ismét Ausztriához tartozik.
1971-ben közigazgatásilag Városhodászhosz csatolták.

 

 

Ö


ÖKÖRITÓ :: románul: Curitău

A trianoni békeszerződésig Szilágy vármegye Temesi járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után 1940-ig Romániához került.
1940-1944 között újra Magyarország része,
1945-től Romániához tartozik.
 
ÖKÖRMEZŐ :: ukránul: Міжгір'я [Mizshirja], oroszul: Межгорье [Mezsgorje]
A trianoni békeszerződésig Máramaros vármegye Ökörmezői járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után 1939-ig Csehszlovákiához került,
1938-1944 között újra Magyarország része,
1944. október – 1945. június 29-e között a szovjet hadsereg megszállta Kárpátalját
1945. június 29-től – 1991. augusztus 24-ig Szovjetunióhoz tartozott,
1991. augusztus 24-től Ukrajnához tartozik.
 
ÖKÖRPATAK :: románul: Păltiniș
A trianoni békeszerződésig Krassó-Szörény vármegye Temesi járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után Romániához került.
 
ŐRIBÜKKÖSD :: németül: Buchschachen
A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Felsőőri járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után 1938-ig Ausztriához került,
1938. március 12-től – 1945. áprilisáig a Német Birodalomhoz,
1945. áprilisától  az 1955. május 15-i államszerződésig szovjet megszállási övezethez tartozott,
1955-től ismét Ausztriához tartozik.
Az egykor önálló község 1971-től Alhó településrésze.
 

P


PÁCAFALU :: románul: Chilia
Község. A trianoni békeszerződésig Szatmár vármegye Erdődii járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után 1940-ig Romániához került,
1940-1944 között újra Magyarország része,
1945-től Romániához tartozik.
 
PACALKA :: románul: Peţellea
Község. A trianoni békeszerződésig Alsó-Fehér vármegye Tővisi járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után Romániához került.
 
PINKADOMBHÁT :: németül: Hochart
A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Felsőőri járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után 1938-ig Ausztriához került,
1938. március 12-től – 1945. áprilisáig a Német Birodalomhoz,
1945. április 5-től  az 1955. május 15-i államszerződésig szovjet megszállási zónához tartozott,
1955-től ismét Ausztriához tartozik.
1971-ben Pinkafőhöz csatolták.
 
PINKAFŐ :: németül: Pinkafeld, horvátul: Pinkafelj
A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Felsőőri járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után 1938-ig Ausztriához került,
1938. március 12-től – 1945. áprilisáig a Német Birodalomhoz,
1945. április 5-től  az 1955. május 15-i államszerződésig szovjet megszállási zónához tartozott,
1955-től ismét Ausztriához tartozik.
 
 

R


RÁBAKERESZTÚR :: németül: Heligankreutz im Lafnitztal, szlovénül: Sveti Križ
A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Szentgotthárdi járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után 1938-ig Ausztriához került.
1938. március 12-től – 1945. áprilisáig a Német Birodalomhoz,
1945. áprilisától  az 1955. május 15-i államszerződésig szovjet megszállási övezethez tartozott.
1955-től ismét Ausztriához tartozik.
Ma: mezőváros Ausztriában, Burgenland tartományban, a Gyanafalvi járásban.
 
RÁBAŐR (korábban Alsó- és Felső-Strázsa) :: németül: Oberdrosen
A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Szentgotthárdi járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után 1938-ig Ausztriához került.
1938. március 12-től – 1945. áprilisáig a Német Birodalomhoz,
1945. áprilisától  az 1955. május 15-i államszerződésig szovjet megszállási övezethez tartozott.
1955-től ismét Ausztriához tartozik.
Ma: 1971-től közigazgatásilag Rábaszentmárton településrésze, Ausztriában, Burgenland tartományban, a Gyanafalvi járásban.
 
RÁBASZENTMÁRTON (korábban Németszentmárton) :: németül: Sankt Martin an der Raab, horvátul/szlovénül: Sveti Martin.
A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Szentgotthárdi járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után 1938-ig Ausztriához került.
1938. március 12-től – 1945. áprilisáig a Német Birodalomhoz,
1945. áprilisától  az 1955. május 15-i államszerződésig szovjet megszállási övezethez tartozott.
1955-től ismét Ausztriához tartozik.
Ma: mezőváros Ausztriában, Burgenland tartományban, a Gyanafalvi járásban.
       
RABCSA :: szlovákul: Rabča
A trianoni békeszerződésig Árva vármegye Námesztói járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után 1939-ig Csehszlovákiához került,
1939-1944 között Szlovákiához,
1945-1992. december 31 között Csehszlovákiához tartozott
1993. január 1-től a Szlovák Köztársasághoz tartozik.
       
RABCSICE :: szlovákul: Rabčice
A trianoni békeszerződésig Árva vármegye Námesztói járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után 1939-ig Csehszlovákiához került,
1939-1944 között Szlovákiához,
1945-1992. december 31 között Csehszlovákiához tartozott
1993. január 1-től a Szlovák Köztársasághoz tartozik.
Ma: község Szlovákiában a Zsolnai kerület Námesztói járásban.
 
RÁBÉ :: szerbül: Рабе / Rabe
A trianoni békeszerződésig Torontál vármegye Törökkanizsai járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után Jugoszláviához került.
 
RABÓ (1899-ig Hrabova) :: szlovákul: Hrabové
A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Nagybiccsei járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után 1939-ig Csehszlovákiához került,
1939-1944 között Szlovákiához,
1945-1992. december 31 között Csehszlovákiához tartozott
1993. január 1-től a Szlovák Köztársasághoz tartozik.
Ma: Nagybiccse város része Szlovákiában a Zsolnai kerület Nagybiccsei járásban.
 
 
S

SACA :: szlovákul: Šaca
A trianoni békeszerződésig Abaúj-Torna vármegye Kassai járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után 1938-ig az új Csehszlovák államhoz került,
1938-1945 között újra Magyarország része,
1945-1992. december 31-e között Csehszlovákiához tartozott.
1993. január 1-től a Szlovák Köztársasághoz tartozik.
Ma : Kassa város része Szlovákiában, közigazgatásilag a Kassai kerület Kassai II. járásához tartozik.
 
SAJÁD :: románul: Siad
A trianoni békeszerződésig Bihar vármegye Béli járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után Románia államhoz került.
 
SEBED :: románul: Șipet
A trianoni békeszerződésig Temes vármegye Csáki járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után Románia államhoz került.
 
SÉRC :: németül: Schützen am Gebirge, horvátul: Česno
A trianoni békeszerződésig Sopron vármegye Kismartoni járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után 1938-ig Ausztriához került,
1938. március 12-től – 1945. áprilisáig a Német Birodalomhoz,
1945. április 1-től  az 1955. május 15-i államszerződésig szovjet megszállási zónához tartozott,
1955-től ismét Ausztriához tartozik.
 
SELLENBERK :: románul: Comuna Șelimbăr
A trianoni békeszerződésig Szeben vármegye Nagydisznódi járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után Románia államhoz került.
 
SOPRONKERESZTÚR (1899-ig Németkeresztúr) :: németül: Deutschkreutz, horvátul: Kerestur, héberül: Zelem.
Község. A trianoni békeszerződésig Sopron vármegye Soproni járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után 1938-ig Ausztriához került,
1938. március 12-től – 1945. áprilisáig a Német Birodalomhoz,
1945. áprilisától  az 1955. május 15-i államszerződésig szovjet megszállási övezethez tartozott,
1955-től ismét Ausztriához tartozik.
Ma: mezőváros Burgenland tartományban, a Felsőpulyai járásban.
 
 
SZ

SZABAR :: németül: Zuberbach, horvátul: Sabara
A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Kőszegi járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után 1938-ig Ausztriához került,
1938. március 12-től – 1945. áprilisáig a Német Birodalomhoz,
1945. áprilisától  az 1955. május 15-i államszerződésig szovjet megszállási zónához tartozott,
1955-től ismét Ausztriához tartozik.
 
SZENTMARGITBÁNYA 1899-ig Szent-Margit :: németül: Sankt Margarethen im Burgenland, horvátul: Margareta
A trianoni békeszerződésig Sopron vármegye Kismartoni járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után 1938-ig Ausztriához került,
1938. március 12-től – 1945. áprilisáig a Német Birodalomhoz,
1945. április 5-től  az 1955. május 15-i államszerződésig szovjet megszállási zónához tartozott,
1955-től ismét Ausztriához tartozik.
 
SZÁRAZVÁM :: németül: Müllendorf, horvátul: Melindoff
A trianoni békeszerződésig Sopron vármegye Kismartoni járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után 1938-ig Ausztriához került,
1938. március 12-től – 1945. áprilisáig a Német Birodalomhoz,
1945. áprilisától  az 1955. május 15-i államszerződésig szovjet megszállási övezethez tartozott,
1955-től ismét Ausztriához tartozik.
 
 
T, TY

TÁBLÁS :: románul: Dupus, németül: Tobsdorf
A trianoni békeszerződésig Nagy-Küküllő vármegyei Medgyesi járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után Romániához került.
Ma: falu Romániában Szeben megyében, Ecel községhez tartozik.
 
TARCSAFÜRDŐ :: németül: Bad Tatzmannsdorf, horvátul: Tarča
A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Felsőőri járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után 1938-ig Ausztriához került,
1938. március 12-től – 1945. áprilisáig a Német Birodalomhoz,
1945. áprilisától – 1955. május 15-i államszerződésig szovjet megszállási zónához tartozott,
1955-től ismét Ausztriához tartozik.
 
TARÓDCSENCS :: németül: Tudersdorf, horvátul: Tarodova Čenča/Tudorica
A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Németújvári járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után 1938-ig Ausztriához került,
1938. március 12-től – 1945. áprilisáig a Német Birodalomhoz,
1945. áprilisától  az 1955. május 15-i államszerződésig szovjet megszállási övezethez tartozott,
1955-től ismét Ausztriához tartozik.
1971-ben Németcsencs, Taródcsencs, Pónic, és Vasnyúlfalu községekkel együtt Tobajhoz csatolták.
 
 
U

 

 

Ü

ÜLKE :: románul: Ulcani
A trianoni békeszerződésig Udvahely vármegye Udvahelyi járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után Romániához került.
Ma: falu Romániában, Hargita megyében található.
 
ÜNŐMEZŐ :: románul: Inău
A trianoni békeszerződésig Szolnok-Doboka vármegye Magyarláposi járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után Romániához került.
Ma: falu Romániában, Máramaros megyében található.
 
ÜREG :: szlovákul: Jarok, korábban Irek  
A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Nyitrai járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után 1939-ig Csehszlovákiához került,
1939-1945 között Szlovákiához,
1945-1992. december 31 között Csehszlovákiához tartozott
1993. január 1-től a Szlovák Köztársasághoz tartozik.
Ma: község Szlovákiában, a Nyitra kerületben, a Nyitrai járásban.
 
ÜRGETEG :: románul: Ortiteag
A trianoni békeszerződésig Bihar vármegye Élesdi járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után 1940-ig Romániához került,
1940-1944 között újra Magyarország része,
1945-től Romániához tartozik.
Ma: település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.
 
ÜRMÉNY :: szlovákul: Mojmírovce
A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Nyitrai járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után 1939-ig Urmin néven Csehszlovákiához került,
1939-1945 között Szlovákiához,
1945-1992. december 31 között Csehszlovákiához tartozott
1993. január 1-től a Szlovák Köztársasághoz tartozik.
Ma: község Szlovákiában, Nyitrai kerületben, a Nyitrai járásban.
 
ÜRMÉNYHÁZA :: szerbül: Јерменовци / Jermenovci, németül: Ürmenhausen
A trianoni békeszerződésig Torontál vármegye Bánlaki járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után 1941-ig Jugoszláviához került,
1941-1945 között ismét Magyarországhoz,
1945-1991 között a második Jugoszlávia államalakulathoz,
1991-2006-tól Kis-Jugoszlávia államalakulathoz,
2006. május 22-től Szerbiához tartozik.
Ma: település Szerbiában, aVajdaságban, a Dél-bánsági körzetben, Zichyfalva községben.
 
ÜRMÖS :: románul: Ormeniş, németül: Ermesch
A trianoni békeszerződésig Nagy-Küküllő vármegye Kőhalmi járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után Romániához került.
 
ÜRÖG másként Irig-Ireg :: szerbül: Ириг / Irig
A trianoni békeszerződésig Szerém vármegye Iregi-Irigi járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után Jugoszláviához került.
 
ÜZBÉG más néven Izbék :: szlovákul: Zbehy
A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Nyitrai járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után 1939-ig Csehszlovákiához került,
1939-1945 között Szlovákiához,
1945-1992. december 31 között Csehszlovákiához tartozott
1993. január 1-től a Szlovák Köztársasághoz tartozik.
 
 
V

VACOK :: szlovákul: Bacúch
A trianoni békeszerződésig Zólyom vármegye Bereznóbányai járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után 1939-ig Csehszlovákiához került,
1939-1944 között Szlovákiához,
1945-1992. december 31 között Csehszlovákiához tartozott
1993. január 1-től a Szlovák Köztársasághoz tartozik.
Ma: község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Bereznóbányai járásban.
 
VÁROSHODÁSZ :: németül: Markt Neuhodis, horvátul: Novi Hodas
A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Kőszegi járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után 1938-ig Ausztriához került,
1938. március 12-től – 1945. áprilisáig a Német Birodalomhoz,
1945. áprilisától  az 1955. május 15-i államszerződésig szovjet megszállási zónához tartozott,
1955-től ismét Ausztriához tartozik.
Ma : mezőváros Ausztria Burgenlan tartományában a Felsőőri járásban.
 
VASNYÚLFALU :: németül: Hasendorf im Burgenland, horvátul: Zajčje Selo
A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Németújvári járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után 1938-ig Ausztriához került,
1938. március 12-től – 1945. áprilisáig a Német Birodalomhoz,
1945. áprilisától  az 1955. május 15-i államszerződésig szovjet megszállási övezethez tartozott,
1955-től ismét Ausztriához tartozik.
1971-ben Németcsencs, Taródcsencs, Pónic, és Vasnyúlfalu községekkel együtt Tobajhoz csatolták.
 
VESZTÉNY :: románul: Veştem
A trianoni békeszerződésig Szeben vármegye Nagydisznódi járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után Romániához került.
Jelenleg közigazgatásilag Selleberk községhez tartizik.
 
 
W

WEKERLEFALVA :: szerbül: Нова Гајдобра / Nova Gajdobra, németül: Wekerledorf
A trianoni békeszerződésig Bács-Bodrog vármegye Palánkai járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után 1941-ig Jugoszláviához került,
1941-1945 között között újra Magyarország része,
1945-1991 között a második Jugoszlávia államalakulathoz,
1991-2006-tól Kis-Jugoszlávia államalakulathoz,
2006. május 22-től Szerbiához tartozik.
 
 
Z

ZÁRÁNY :: németül: Zagersdorf, horvátul: Cogrštof
A trianoni békeszerződésig Sopron vármegye Kismartoni járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után 1938-ig Ausztriához került,
1938. március 12-től – 1945. áprilisáig a Német Birodalomhoz,
1945. áprilistól  az 1955. május 15-i államszerződésig szovjet megszállási zónához tartozott,
1955-től ismét Ausztriához tartozik.

 

 
ZS

ZSÁBÁR :: románul: Jabăr
A trianoni békeszerződésig Krassó-Szörény vármegye Lugosi járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után Romániához került.
 
ZSÁR :: szlovákul: Žiar
A trianoni békeszerződésig Liptó vármegye Liptószentmiklósi járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után 1939-ig Csehszlovákiához került,
1939-1945 között Szlovákiához,
1945-1992. december 31 között Csehszlovákiához tartozott
1993. január 1-től a Szlovák Köztársasághoz tartozik.
 
ZSÉNA :: románul: Jena
A trianoni békeszerződésig Krassó-Szörény vármegye Temesi járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után Romániához került.
 
ZSIBRITÓ :: szlovákul: Žibritov
A trianoni békeszerződésig Hont vármegye Koponai járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után 1939-ig Csehszlovákiához került,
1939-1944 között Szlovákiához,
1945-1992. december 31 között Csehszlovákiához tartozott
1993. január 1-től a Szlovák Köztársasághoz tartozik.
 
ZSIDAHEGY :: szerbül: Vučja Comila
A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Muraszombati járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után 1941-ig Jugoszláviához került,
1941-1945 között ismét Magyarország része,
1945-1991 között a második Jugoszlávia államalakulathoz,
1991-2006-tól Kis-Jugoszlávia államalakulathoz,
2006. május 22-től Szerbiához tartozik.
 
ZSIGMONDFALVA :: szerbül: Лукићево / Lukićevo, németül Sigmundsfeld
A trianoni békeszerződésig Torontál vármegye Nagybecskereki járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után 1941-ig Jugoszláviához került,
1941-1945 között ismét Magyarországhoz,
1945-1991 között a második Jugoszlávia államalakulathoz,
1991-2006-tól Kis-Jugoszlávia államalakulathoz,
2006. május 22-től Szerbiához tartozik.
 
ZSIGMONDHÁZA :: románul: Murăşel
A trianoni békeszerződésig Arad vármegye Aradi járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után Romániához került.
Egykor önálló falu, ma Arad városrésze.
 
ZSUPPA :: románul: Jupa
A trianoni békeszerződésig Krassó-Szörény vármegye Temesi járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után Romániához került.
Ma: falu Romániában, a Bánságban, Krassó-Szörény megyében.
 
ZSUPPÁNY :: románul: Jupani
A trianoni békeszerződésig Krassó-Szörény vármegye Bégai járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után Romániához került.
Ma: falu Romániában, a Bánságban, Temes megyében.
 

 

 
 
 
 
Az oldal folyamatos változtatás alatt áll!

 

Ezzel az oldallal és a honlappal kapcsolatos véleményeket, észrevételeket, javaslatokat

az Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-mail címre várjuk.

 

Ha tetszik honlapunk, ajánlja másoknak is!

www.ungerska.se

 

 

 

 

 

Északi Magyar Archívum. Felelős szerkesztő: Szöllősi Antal.
Copyright © 2011 Szöllősi Antal, Ungerska arkivet (Északi Magyar Archívum).
All Rights Reserved.