MAGYAROK

2207753
Ma
Tegnap
A héten
Múlt héten
Ebben a hónapban
Múlt hónapban
Összesen
515
592
2737
2200036
24514
31458
2207753

Te IP-címed: 54.208.73.179
2021-01-28 06:43

60 éves a Stockholmi Magyar Katolikus Kör

2021. január 01. péntek, 22:44
Írta: Szöllősi Antal

 

 

60 éves a Stockholmi Magyar Katolikus Kör

 

 

A II. világháború befejeztével, 1945-1946 folyamán a németországi munka- és haláltáborok túlélőiből Svédország 15.345 személyt fogadott be. Ennek ellenére a svéd ipar is óriási munkaerőhiánnyal küszködött, emiatt ekkor több országgal szemben megszüntették a vízumkényszert. 1945 őszétől a spanyoloknak és 1964-től a jugoszláv állampolgároknak nem kellett vízum. 

 

     Böhm Vilmos (1880-1949) stockholmi magyar követ közben járásával 1947-ben Magyarországról ezer magyar személy, többségében mezőgazdasági munkás érkezett kétéves államközi szerződés keretében.

     Az ideérkezett magyarok számára új és ismeretlen északi világban szorgos és becsületes munkájuk révén viszonylag gyorsan és jól beilleszkedtek a svéd társadalomba. Ezek az emberek eléggé szétszóródtak Svédország hatalmas területén, és feltehetően ezért nem alakult ki egyesületi életük. Szerencsére Johannes Erik Müller (1877-1965) svédországi római katolikus püspök lehetővé tette, hogy az idekerült magyar katolikusoknak magyar lelkipásztoruk legyen. Így került Stockholmba Gáspár Pál (1888-1975) római katolikus lelkész, aki haláláig szolgálta a svédországi magyar katolikusokat. 1947. decemberében már megtartotta első szentmiséit; Bubbetorp, Exhäred, Landskrona, Lund és Tomalilla. 1948. januárjától Magyar Hírek címmel havonta kiadott lapjával tájékoztatta a magyar vendégmunkásokat. Gáspár atya járta az országot és ahol lehetett szentmisét tartott. Közben Magyaroszágon a kommunisták teljesen átvették a hatalmat. A hazai hírek hatására tiltakozásul az itt dolgozó magyar vendégmunkások többsége, a két év letelte után nem tért haza. Svédországtól politikai menedékjogot kértek és kaptak. A legtöbb magyar vendégmunkásból menekült lett. Ez idő alatt Böhm Vilmos stockholmi magyar követ is lemondott, és 1949. október 28-án elhunyt.

     Közben Gáspár atya tartotta szentmiséit, ahol összejöttek a magyarok, esketet, keresztelt, és néha temetet is. 1949-től lapjában, a Magyar Hírekben havonta 5-6 keresztelőről számolt be. A magyarok is jobban és jobban összeismerkedtek, összebarátkoztak a szentmiséken, a fővárosban  kb. 110-120 magyar személy látogatta rendszeresen.1949. február 27-én Stockholmban a Szent Erik templomban  a magyar nyelvű szentmise után a katolikus iskola termében ünnepséget tartottak, amelyen Müller püspök úr is megjelent. A jelenlévők átadták a püspök úrnak a svédországi magyar katolikusok gyűjtéséből vett matyóhímzésű oltárterítőt emlékül és hálából azért, hogy gondoskodott egy magyar papról. A püspök úr lelkes beszédében megköszönte a szép ajándékot. Kijelentette, hogy szereti és becsüli a magyarokat, és csodálattal adózik  Mindszenty József bíborosnak a hősi kitartásáért. Ebéd után farsangi szórakozás volt. A bevezető után szavalatok, művészi hegedűjáték, tréfás jelenetek töltötték ki a programot. Magyar népdal éneklés és zene  mellett – farsang lévén – a jelenlévők táncra is perdültek. Ekkor elhatározták, hogy 1949. március utolsó vasárnapján ismét rendeznek egy talákozót. Ettől kezdve havonta a szentmise után mindig volt találkozó programmal. 1949. április 24-i szentmise utáni összejövetelt már Stockholmi Magyar Akcio Katolika rendezi. Idővel vidékről is többen  résztvettek ezeken a szentmiséken és azt követő találkozókon. Az így összekovácsolódott csoportosulást „stockholmi magyar katolikus társaság”-nak is nevezték, 1950. májusában Irodalmi Melléklet címmel kultúrfolyóiratot adtak ki. Negyedévenként tervezték kiadni, de csak egy száma jelent meg,  Kiadója dr. Gáspár Pál (1988-1975) katolikus lelkész, szerkesztője Raácz Tibor volt.

     A stockholmi sikerek hatására a Svédországi Katolikus Magyarok Egyházközségének  Tanácsa 1950. szeptember 28-án foglalkozott azzal a tervvel, hogy vidéken is rendeznek egyházközségi napokat. Svédországi magyar katolikusok részére társasutazást szerveztek az északi sarkkörre, zarándoklatot Rómába, és kirándulást Björkö szigetére. Havonta a szentmise utáni összejöveteleken magyar művészek szerepeltek, és kiállításokat rendeztek. Ruhagyűjtést szerveztek, a Magyarországra való csomagküldésben, könyvek vásárlásában, és nyugati magyar lapok beszerzésében is igyekeztek segíteni.

     1951. elején Svédországi Katolikus Magyarok Egyházközségének Tanácsa bejelentette, hogy Laskó  Emil  az első világi elnök elfoglaltságai miatt lemondott, és a tanács dr. Beökönyi Lászlót választotta meg új elnöknek. Havonta a szentmise utáni összejöveteleken legtöbbször fellépett Bundzik Dénes hegedűművész, Lakatos Rudolf cimbalomművész, és Laskó Emil karnagy, zongoraművész.

     Az 1956-os forradalom leverését követő kádári bosszú elől menekülők egész áradata indult meg Ausztria és Jugoszlávia felé. Rövid idő alatt kétszázezer magyar menekült érkezett Nyugatra. Minden független, szabad ország tőle telhetően segítette őket, köztük Svédország is. November 12-én Malmöbe érkezett a magyar menekültek első csoportja. Hamarosan majd tízezer magyar menekült került Svédország különböző városaiba. 1957-1958-ban sorra alakultak a magyar egyesületek és klubok, így Arboga, Gävle, Göteborg, Hälsingborg, Lund, Malmö, Mullsjö, Olofström, Ronneby, Södertälje, Uddeholm, Uppsala, Västerås helységekben. Az itt letelepedett magyarokat főleg a közös sors, és a magyar nyelv tömörítette ezekbe az új egyesületekbe. Az egyesületek gondoskodtak a közösségi életről, a magyar irodalom és történelem népszerűsítéséről, és a magyar kultúra megtartásáról. 1956 után új lelkészek kerülnek Svédországba. 1959-től dr. Gáspár Pál lelkész Göteborgba költözik, és ott folytatja a Magyar Hírek című lap kiadását. Stockholmban Szőke János lelkész folytatja a római katolikus lelkigondozást, és 1958-tól kiadja a havonta megjenő Katolikus Értesítő című lapot.

 

Az  ”első év”

     Gyakorlatilag az egyesület régebbi, mint az alapszabálya, mert az évekig minden formaiság nélkül működőtt Stockholmban a magyar katolikus szentmisék utáni kávézások, ünnepek megrendezésében.

A Katolikus Értesítő (Stockholm) 1960. októberi számában olvashatjuk, hogy a [Stockholmi Magyar] Katolikus Egyházközség és a Stockholmi Magyar Katolikus Kör 1960. szeptember 15.-én  dr. Mazgon Józsefet elnöknek, Józsa Istvánt pénztárosnak és Kemenes Emilt titkárnak választotta meg. A vezetőségi tagok száma húsz személyből állt. Az egyesület továbbra is alapszabály nélkül működött, az első alapszabálya 1963-ban írodott.

 

Az  ”első évek” rendezvényei

     A Katolikus Értesítő (Stockholm) 1960. novemberi számából arról értesülünk, hogy a Kör november 19-én, szombaton este 18.30-kor tánccal egybekötött ismerkedő műsoros estét tartott, Norra Smedjegatan 28. sz. alatt a katolikus plébánia termében. Az est folyamán tízperces előadás is volt ,,Az ős-magyar birodalom megszervezése: ami nem sikerült a Római Birodalomnak, azt a magyar államszervező képesség megoldotta" címmel. Belépődíj nem volt, a költségekhez szerény adományokat köszönettel fogadtak.

     1960. december 11.-én Mikulás délután és a Stockholmi [Magyar] Katolikus Lelkészséggel közösen. 16.30-kor gyermek-szentmise volt a Norra Smedjegatan 24. sz. alatt. A mise után a plébánia helyiségében, a Mikulás ötven magyar gyermeket ajándékozott meg. A Mikulás látogatása után Zimmermann József cserkészvezető a ,,Müncheni Eucharisztikus Kongresszus"-ról és a németországi magyar cserkésztáborról vetített képekkel előadást tartott.

     1961. február 11.-én tartott farsangi mulatságon kb. 150-en vettek részt. Belépődíj most sem volt, a terembér költségeihez önkéntes hozzájárulást szeretettel elfogadtak.

1961. márciusától minden csütörtök este a Folkungagatan 72. sz. II. em. a lelkészi hivatalban 19.00 órától klubestéket tartanak. Október 10.-től többek kérésére a heti klubestéket csütörtökről szerdára tették át: 18.00 – 22.30-ig.

     1961. november 1-én felhívással fordultak a stockholmi magyarsághoz, egy stockholmi magyar iskola felállításáról. A tervük az volt az akkori vezetőknek, hogy „a 10-14 éves, vagy annál idősebb gyerekek részére a magyar nyelv, történelem és földrajz tanítását bevezetjük, nehogy gyermekeink anyanyelvünket és nemzetünk történelmét elfelejtsék, vagy ami még rosszabb, meg se tanulják”.

A Dagens Nyheterben megjelent cikk szerint a svéd  hatóságok egy magyar iskola létrehozása elől nem zárkóztak el, de annak megindítását a magyaroknak kell megszervezni. A magyar iskola – sajnos – csak terv maradt, pedig az észteknek, litvánoknak és a lengyeleknek már volt saját nemzeti iskolájuk Svédországban. A példa adva volt, és szerencsére a magyar cserkészeten belül már volt magyar oktatás is. 1963-ban díjmentes svéd és angol nyelvtanfolyamot hírdettek és tartottak. 1963. márciusában egy Magyar Otthon céljára a magyar Lelkészség és KatKör a Götgatan 58A szám alatti régi internátus termeit kapta meg. A KatKör tagjai közül egy lelkes gárda azonnal vállalta az átalakítási munkálatokat.

 

Állandó programok 

     A többi stockholmi magyar egyesülettel együtt megtartották a nemzeti ünnepeinket; március 15. augusztus 20., és október 23-át. Idővel kialakultak a Stockholmi Magyar Katolikus Kör sokáig megtartott állandó programjai. Éveken át rendszeres programja lett februárban a farsangi bál, az április 30-i tavaszünnep (valborgsmässoafton), anyáknapja, júniusban a nyári napfoduló (midsommar), szüreti bál, Katalin bál, a római katolikus temetőben a halottak napja. December 24-én az egyedülállók karácsonyestje, és az azt követő éjféli szentmisén segítették a lelkészt, a misén résztvevőket kávéval, teával, és süteménnyel vendégelték meg. Minden év december 31-én batyus szilveszteri mulatságot rendeztek, és éjfélkor tűzijátékkal és egy pohár pezsgővel köszöntötték az újévet.

     Tagsága természetesen magába foglalta és foglalja minden magyar társadalmi réteget. A két háború közt magyarországi katolikus körök mintájára alapították meg 60 éve, 1960. szeptember 15-én alakult meg a KatKör, ahogyan sokan ma nevezik. Az alapítók már az első alapszabályban rögzítették, hogy a Stockholmi Magyar Katolikus Körnek tagja lehet nem katolikus is. Célkitűzésként jelölték meg a magyar nyelv és kultúra megőrzését, a keresztény értékrend ápolását és terjesztését, és a mindenkori magyar római katolikus lelkész munkájának támogatását. A KatKör alapításától kezdve a rendszerváltozásig a rendelkezésére álló szerény eszközökkel, de folytatta azt a harcot, – amelyet 1956-ban vívtak egyes tagjai – a kommunista magyar kormány és az országot megszállva tartó Szovjetunió ellen. 

 

Magyar Ház

     A stockholmi Magyar Katolikus Lelkészség és a Stockholmi Magyar Katolikus Kör alkalmanként a római katolikus egyháztól (azonbelül a jezsuita rendtől) kapott összejövetekre termet. Így alig-alig tudott nagyobb összejöveteleket rendezni. Ezt az áldatlan helyzetet megunva a KatKör 1970. november 27-én egy beadvánnyal fordult a stockholmi város önkormányzatához. Ezzel a KatKör megtette az első lépést, egy önálló egyesületi helyiség felé. 1971. július 1-től a stockholmi önkormányzat egy gyönyörű kertes házat adott bérbe a stockholmi magyar szervezeteknek, amelyet Magyar Háznak neveztek el.

     A KatKör közreműködött az 1977. február 5-én a Magyar Ház Közösség nevű magyar egyesület létrehozásában. Egyik kezdeményezője és motorja volt a Magyar Nemzeti Bizottmány 1974. február 16-i létrejöttének, amelyet később Svédországi Magyarok Országos Szövetsége névre változtattak.

     Első elnöke 1960-1964 között dr. Mazgon József (1898-1964) volt. További elnökök abc-ben: Kereszthy Barna, Berkovits Tivadar, Gajzágó Vilmos elnöki bizottág tagja, Gerényi Iván, elnöki bizottág tagja, Kalocsi Margit, elnöki bizottág tagja, Kovács Tibor megbizott elnök, Nagy Margit, Móré Ikdikó, Rajz Anna, Sladius Simon (jelenlegi elnök), Szakály József, Szendrői Bálint, és Szöllősi Antal.

     Egyházi elnökök: Szőke János (1923-2012) szalézi szerzetes pap, Gombos Mihály(1924-2000),  Solymár János (1927-1976) jezsuita lelkipásztor.

     Több svédországi 1956-os magyar egyesület már megszünt. A Stockholmi Magyar Katolikus Kör még ma is működő stockholmi magyar egyesület. A közös magyar célok érdekében eltelt hatvan év alatt, sok önfeláldozó magyar ember munkája van ebben a hatvan évben és ez példamutató minden svédországi magyar egyesületnek. A jelenlegi elnöknek, Sladius Simonnak és a KatKör vezetőségének, tagságának további eredményes munkát kívánok.

 

Szöllősi Antal
(elnök: 1999-2001)
Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
 
2020. május 7.
 
 
 
Megjelent a Svédországi Magyarok Országos Szövetsége lapjában, a Híradóban.
A folyóirat évente négyszer jelenik meg.
 
60 éves a Stockholmi Magyar Katolikus Kör (1. rész)
= Híradó (Stockholm), 29 évf. (2020. június) 155. szám, 21. oldal.
 
60 éves a Stockholmi Magyar Katolikus Kör (2. rész)
= Híradó (Stockholm), 29 évf. (2020. október) 156. szám, 4. oldal.
 
60 éves a Stockholmi Magyar Katolikus Kör (3. rész)
= Híradó (Stockholm), 29 évf. (2020. december) 157. szám, 9. oldal.
Északi Magyar Archívum. Felelős szerkesztő: Szöllősi Antal.
Copyright © 2011 Szöllősi Antal, Ungerska arkivet (Északi Magyar Archívum).
All Rights Reserved.