MAGYAROK

1263783
Ma
Tegnap
A héten
Múlt héten
Ebben a hónapban
Múlt hónapban
Összesen
597
317
597
1259235
15819
20553
1263783

Te IP-címed: 54.198.143.210
2017-10-23 08:20

Illegális folyóiratok 1945-1956 között

2011. november 21. hétfő, 20:25
Írta: Szöllősi Antal

    

 

SZÖLLŐSI  Antal   

  

ILLEGÁLIS FOLYÓIRATOK

 

 

(MAGYAR SZAMIZDAT 1945-1956 KÖZÖTT) 

 

 

 

        A nyolcvanas években Magyarországon megjelent szamizdat folyóíratok (Beszélő, Demokrata, Profit, stb.) Nyugaton is ismertek voltak. Ezzel szemben 1956  e l ő t t  hazánkban titokban kiadott illegális újságok, röplapok alig, vagy egyáltalán nem ismertek. Magyarországon publikált könyvekben, folyóíratokban még ma is csak néha találunk utalást ezekről az újságokról és röplapokról. A legtöbb adat még ma is bírósági jegyzőkönyvekben porosodnak.

        Azt még a Magyarországon élők sem tekinthetik meg. Talán Nyugaton  van még élő személy, aki személyesen részt vett ezeknek az illegális lapoknak a szerkesztésében, előállításában és annak nem veszélytelen terjesztésében. Remélem, hogy igen és ők kiegészítik írásomat.

 

 

 

FOLYÓÍRATOK,  ÚJSÁGOK

 

Az eddig ismert illegális újságok, röplapok abc-sorrendben a következők:

 

ÉBRESZTŐ

        A Magyar Nemzeti Arcvonal (Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága, Nb. IV. 5149/1958) által kiadott

és terjesztett újság volt.

 

EGYESÜLT  NEMZETEK  LAPJA

        Az 1947-ben alakult Szeretet Párt (Budapesti Fővárosi Bíróság IV. 001102/1955/16.) titkos lapja volt, amely 250-300 pédányban jelent meg. Fiala József volt detektiv miskolci lakásán adták ki az újságot, amely a Szeretet Párt illegális központja volt. A szervezet 1947 és 1955 között létezett, amíg a hatóságok föl nem számolták azt. A lap 1953. május 1.-i száma ismert (Budapesti Fővárosi Bíróság BT. 005010/1955/6.).

 

ELLENÁLLÁSI  HÍRADÓ

        Szegeden 1949 márciusában alakult Kereszt és Kard Mozgalom (Szegedi Megyei Bíróság P. IV. 5132/1950/5.) rendszeresen kiadott folyóírata volt. A lap rendszeresen feldolgozta az angol, amerikai rádió híreit is. Budapesten a Kereszt és Kard Szövetségnek egy kisebb csoportja a Fővárosi Villamos Vasútnál is működött.

 

 

FÜVESKERT

        1951-ben a váci fegyházban indult vers-antológia. 1956-ig 12 kézírásos kötete ,,jelent meg", Tollas Tibor másolásával, amelyből sajnos csak 3 szám maradt meg és sikerült kimenteni Nyugatra. Ebből a három újságból készült 1956 után Nyugaton kiadott "Füveskert" c. antológia, amely 1957, 1973-ban jelent meg magyarul. Német nyelven  müncheni Carl Hanser Verlag kiadásában neves német, osztrák, svájci költők tolmácsolásában "Im Frührot" címen látott napvilágot 1957-ben, 2. kiadás 1981-ben.

 

        ,,1954-ben, a bányából visszatoloncolva, a váci fegyházban sorsszeszélyből összekerültünk páran verskedvelő fiatalok. Az enyhülés lehetővé tette, hogy a munkaidőből elcsent percekben, séták alatt átkiáltott szavakban és este a közös zárkák vitáiban valamiféle ,,irodalmi élet" induljon meg. Póttolni akartuk az elvesztett évek, az elrabolt ifjúság veszteségeit. Lázasan gyűjtőttük a magyar és a nyugati irodalom darabjait vagy csak töredékeit is. A munka minden részlete illegálisan folyt. Lopni kellett a papírt, lopni a tintát s a tollat. Lopni az időt a megírásra s mindezt hosszas konspirációkkal megszervezni. A ,,kézíratok" hozzám futottak be. Renszerint toilette-papíron. Ezekből kellett szalmazsákon kuporogva lehetőleg hibátlan szövegeket kihoznom. Zárkánk ajtaja előtt figyelőről kellett gondoskodni. ki veszély esetén riaszt . Így is nem egyszer semmisült meg gyakran több hónapi munka eredménye is. Az első kötet negyed évig készült. A siker minden nehézségért kárpótolt. A fiatalok lelkesedése, a kötet nyomán keletkező érdeklődés, újabb és újabb munkatársak szemérmes jelentkezése további munkára serkentett bennünket".

(Füveskert, Bécs: Nemzetőr, 1957 – 152. p.)

 

        A magyar költemények mellett a világirodalom verseiből is közölt eredeti nyelven és magyar nyelven is. Később már rajzokat és kottákat is közölt lapjain. A sok névtelen mellett többek között munkatársak voltak: Bartha Mihály, Berenczey László, Béri Géza, Csanád László, Elekes Attila, Földvári-Boér Elemér, Füredi Antal, Gérecz Attila, Hegedűs János, H. László Béla, István László, Jozsinczy Ádám, Kárpáti Kamil, Kocsis Gábor, Lökkös Antal, Major József, Nagy B. Sándor, Nagy György,  ifj. Ráth József, Sipos Péter,  S. Koósa Antal, Stefanovszky Dezső, Szalkay István, Szatmáry György, Tóth Bálint, Vitéz György és Vízy Antal.

Ezt a börtön szamizdatot Tollas Tibor szerkesztette a váci börtön nehézségei közt.

 

Füveskert                  

Bécs: Nemzetőr, 1957 – 160 p.

        2. kiadás       Toronto, 1958

        3. kiadás       Toronto: Kaláka Publishing Co., 1973 – 160 p.

       

Im Frührot[Pirkadatba]                              München, 1957                                                              első német kiadás

                                                                 München, 1981                                                              második német kiadás

 

Bratja pro kovi                                          Buenos Aires, 1958                                                       orosz kiadás

 

Il Giardino Erboso                                     Firenze; Sansoni, 1959                                                  magyar-olasz kiadás

 

Liras en las catacumbas                         Buenos Aires, 1959                                                       spanyol kiadás

 

Tross alt(Mégis)                                      Oslo: Dreyers Forlag, 1959                                            norvég kiadás

 

Trods alt [Mégis]                                     Koppenhagen: Schulz Forlag, 1959                                dán kiadás

 

From the Hungarian Revolution               Ithaca, New York: Cornwell University Press, 1966      angol kiadás

 

KÜZDELEM

        A Keresztény Szocialista Magyar Munkásmozgalom (Budapesti Katonai Bíróság B. III. 002157/1953/6.) titkos újságja volt. Vezetőjük vitéz Kosztolányi László hadnagy volt, akit 1953. október 24-én a Gyűjtőfogházban kivégeztek. A lap szerkesztőjét, kiadóját Harcos Lászlót, 1954. január 14-én a Gyűjtőfogházban kivégezték, vitéz Kosztolányi László testvére Kosztolányi Károly, 1984-ben még Franciaországban élt.

        A mozgalom központja Baján volt, de Budapesten, Sopronban, Pécsett és Szegeden is működtek csoportjaik. Lapjukat is itt terjesztették titokban "kézről-kézre korlátozott számban, hogy könnyebben lehesen" azt ellenőrzés alatt tartani. Néha röpcédulákat is nyomtattak és terjesztettek. Ebben mozgalomban és annak nem veszélytelen munkájában a Lidingöben (Svédország) élő Pap Iván is részt vett.

        Az ÁVO fenti mozgalomhoz kapcsolta és ügyüket egyben tárgyalta a Koppándy Béla ezredes által vezetett Kard és Kereszt Mozgalommal. Tették ezt azért, mert területileg igen közel voltak egymáshoz, illetve a "bázis" Baja és környéke volt mind a két szervezetnek. A két mozgalom csak tudott egymásról, de nem működött együtt.

 

MOZGALMI ÉRTESÍTŐ

        A Fekete Kereszt ( Budapesti Megyei Bíróság B. II. 001282/1951/2.) 1950-től Budapesten félévenként kiadott értesítője volt. Elsősorban a budapesti nagy üzemekben terjesztették.

 

ÜZENET

        Az 1949. augusztus 29-én megalakult  Keresztény Néppárt (Budapesti Kerületi Bíróság B. III. 00540/1958/IX. 30) havonta megjelenő folyóírata volt. Két éven keresztül rendszeresen kiadott lap volt. Budapesten, Dunántúlon és Észak-Magyarországon terjesztették. Az újság egyik szerkesztője Schubert Antal volt, akit később 1956-ban a Keresztény Néppárt a szabad rádióhoz is delegált. A Keresztény Néppárt röplapokat is adott ki, amelyet a Keresztény Szocialiasta Szakszervezetek egyes csoportjaival közösen terjesztett.

 

„JŐVŐNK”,  „KERESZTÉNY FRONT”,

„A MAGYAR NŐ TÜKRE”,  „ÚJ REND”,  „VERŐFÉNY”

        A Keresztény Agrárfront (később Keresztény Front 1948. június – 1961) napi-, heti- és havi folyóírat tervei voltak (Budapesti Fővárosi Bíróság Népbírósági Tanácsa T. T. Nb. XIII. 8043-44/1958/19). A lapok kiadására nem került sor.

        A Keresztény Front folyóíratainak, lapjainak tervezetét előre kidolgozták és előkészítették. A Keresztény Front egyik vezetőjének Soltész Jenő vezetésével kéthetenként, vagy havonta a sajtó csoport tagjai részére tanfolyamokat rendeztek. Így képezték ki a lapok szerkesztőségeit, hogy azok megfelelő jártasságot szerezzenek a szerkesztésben és újságírásban. Ezeken a tanfolyamokon előre megírtak és megvitattak politikai cikkeket, elméleti tanulmányokat, választási beszédeket. 1955-ben Soltész Jenő egyik előadásában többek között kijelentette: ,,... Nekünk új sajtót kell teremteni, amelynek mondanivalója van, most ezekben az időkben ne zavarjon bennünket a félelem, okosan,  óvatosan, de írni kell...". A sajtó csoport aktív tagja volt például Hontvári Miklós is, akinek „Őszinte beszéd a vörös Csepelhez” c. cikke arról szólt, hogyan kell a munkásokat a Keresztény Front mellé állítani.

        1956. november 2-án a Nagy Imre kormány engedélyével a Keresztény Front legálisan is megalakult. A Keresztény Front 1956 után is évekig működött (Budapesti Fővárosi Bíróság T. B. XVI. 9229/1961/4 sz.).

        A Keresztény Front 1956 leverése után ellen-fehérkönyvet akart kiadni, amelyet 1957 januárjában a svájci követség segítségével ki akartak juttatni Nyugatra. Az anyaggyűjtést és a szerkesztést Fürtös Antal (Budapesti Fővárosi Bíróság Tb. XIII. 8045/1958/9) a Keresztény Front egyik vezetője szervezte.

(Az ellen-fehérkönyv; – ,,A magyar nép rövid története, az 1956 október 23-án kezdődő szabadságharcunk eseményei 1957. január 14-ig bezárólag" - címet viselte. Összeállította Magyarországon Szigethy Brunó. Az álnév Fürtös Antal nevét takarta.)

 

? ? ?

 

        A Nemzeti Felszabadítási Bizottság (1948? - 1950?) is adott ki újságot, röplapot, de azok címe számomra ismeretlenek. 14 helyen volt csoportjuk, pl. Budapest, Szeged, Sükösdön és másutt. Tagjait hamarosan letartóztatták, s csoportjaik széthullottak. Egyedül a bajai csoport élt tovább, amely feltehetően csatlakozott a Koppándy Béla volt ezredes vezette Kard és Kereszt Mozgalomhoz.

 

 

 

RÖPLAPOK

 

Sok egyesülés, csoportosulás adott ki röplapokat, felhívásokat.

Ebből néhányat:

 

        Az 1949 tavaszán alakult Antibolsevista Ifjúsági Gárda (Budapesti Katonai Bíróság B. III. 001202/1951) szombathelyi székhellyel, de később más dunántúli városokban is működött. Röpiratait Kapuváron, Sopronban, Szombathelyen és Veszprémben terjesztették. A röplapok terjesztőit fegyveresen biztosították, s elhatározták, hogyha tetten érik őket, akkor fegyveresen ellenállnak. Ebből a kis csoportból  Gyimesi Szilárd volt cserkészvezető és Lengyel Antal volt alezredes neve ismert.

 

        A Fehér Gárda (Orosházi csoport) (Szegedi Megyei Bíróság B 0025/1955/6. sz.) szervezését 1949 elején kezdte meg Blahó János (1951. március 31.-én kivégezték. Budapest, Fő utca). Hódmezővásárhelyen, Orosházán, Békés és Csongrád megye egyes falvaiban volt csoportjuk. Nyomdával és az ehhez szükséges papírral is rendelkeztek, így röpiratokat, röpcédulákat készítettek és terjesztettek. Röpirataikban pl.: béremelésről, a szervezkedési jogról, Kossuth szelleméről és március 15-ről írtak.   

 

        A Hűség Pártja (Budapesti Fővárosi Bíróság B. T. 0050/88/1955) 1951-ben a sopronkőhidai fegyházban Hűség Mozgalom néven alakult meg. Egyes alkalommal a röplapokat egy, a munkába bevont őr segítségével a sopronkőhidai fegyházban készítették el. Az időközben kiszabadult rabok a röplapokat Sopronban, Szombathelyen és Hatvanban terjesztették. 

       

        Szabad Magyarország Mozgalom kis csoportja 1950-ben alakult meg, majd hamarosan hozzáfogtak a röplapterjesztéshez.

 ,,A  csoport egyik tagjának apja az olasz követség sokszorosító gépén dolgozott. A gépet – az apa tudomása nélkül – megszerzik és ezen készítik röpirataikat" (Budapesti Megyei Bíróság B. III. 02058/1952/4), valamint a ,,Szabad Magyarország" tíz pontját. Budapesten, környékén és Pécsett terjesztették röplapjaikat.

 

        A Keresztény Nemzeti Párt (Budapesti Fővárosi Bíróság TB. XV. 8059/1958/5)  1956 márciusában alakult meg, és kiadta a korábbi években kidolgozott programját. Ezt 1200 példányban sokszorosították és ismerőseiknek küldték el kísérő levéllel. A párt programjában szerepelt a nemzeti függetlenség biztosítása. Követelte a cserkészmozgalom visszaállítását, a teljes vallásszabadságot. Kérte a fizetések emelését, a korszerű, jól képzett magyar hadsereg felállítását. A párt programjából nem hiányzott a következő:

 ,,...Hazánk és elszakított területei összevonásával területi épségünk megteremtése és minden körülmények között való szigorú megtartása..." (Budapesti Fővárosi Bíróság TB. XV. 8059/1958/5).

 

 

 

EGYHÁZI  RÖPLAPOK

 

Az egyházak titkos hittan- és cserkészcsoportokat és más vallási egyesületeket hoztak létre.  Az egyházak földalatti tevékenységének erősségei  elsősorban a különböző szerzetesrendek voltak.

 

        A Jezsuita rend már 1946 augusztusában elkezdte a szerveszkedést , s 1948-ban széles körű illegális ifjúsági szervezeteket  hozott létre. A munkát Reiss Elemér, az új tartományfőnök szervezte meg. Az ifjúsági csoportok később különböző antikommunista iratokat, füzeteket, könyveket adtak ki. Erre külön fordítói, sokszorosítói, elosztói  csoportjuk volt.

A jezsuiták tevékenysége a következő magyarországi bírósági aktákban található még meg.

(Budapesti Fővárosi Bíróság 005006/1955/4.)

(Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága TB. 9/1958/4.)

(Budapesti Fővárosi Bíróság TB. XVI. 9221/1961/4.)

(Budapesti Fővárosi Bíróság TB. XVI. 9223/1961/5.).

 

        A Piarista rend földalatti csoportjának első vezetői (Debrecen, 1948) Bulányi György és Dr. Juhász Miklós voltak. Egy másik csoport az 50-es évek elején Lénárd Ödön, Csapodi Etele és Laurencz Sarolta vezetésével kezdte meg működését, amely hamarosan kapcsolatot teremtett Bulányiékkal, Török Jenővel és másokkal.

1954-ben a Semmelweiss utcában, majd később az Üllői út 73. szám alatt rendeztek be sokszorosító és könyvkötő műhelyt, valamint könyvtárt. Itt készült a ,,Magyar Tudat" (Budapesti Fővárosi Bíróság TB 9264/1961.) című füzet is. Itt sokszorosították és terjesztették John Foster Dulles 1954. április 11-i beszédét is.

1950-ben már hat központjuk volt: Budapest, Debrecen, Győr, Miskolc, Pécs és Szeged.

 

        A Cisztercita rend földalatti tevékenysége 1948 nyarán kezdődött. Elsősorban az ifjúsági csoportok szervezése állt első helyen. Minden évben egy-két hetes tanfolyamokat tartottak ifjúsági vezetők kiképzésére. Az országot négy körzetre osztották fel (Budapesti Fővárosi Bíróság TB. XVI. 9236/1961): Budapest - Barlay Ödön; Eger - Hegyi Gyula; Székesfehérvár - dr. Pallós György; Győr - Csizmazia Lajos vezetése alá tartozott.

Anyagilag a legerősebb egyházi szervezet volt, is így nem volt probléma könyvek, röplapok kiadása. Egyik útmutató füzetének címe: ,,Hazugság, vagy nem hazugság", amelyet 1954-ben adtak ki fiatalok részére. 1951-1956 között a különböző ifjúsági csoportokban 500-600 fiatal vett részt.

 

        A Pálos-rend csoportját a rend főnöke, Csellár István Jenő vezette, aki tevékenyen részt vett a földalatti egyház létrehozásában (Budapesti Fővárosi Bíróság TB. XVI. 9257/1961/10. sz.).

A legjobban felkészült szervezet volt. Komoly könyvtár állt rendelkezésükre, amely nagyban segítette munkájukat. Rendszeresen adtak ki körleveleket.

A ,,Kamaszok" című titkos könyvük ismert. 1956. november 2-án pécsi vezetőik, Arató László és Bolbári László megalakították a cserkészszövetséget.

   

        Regnum Marianum közösség (1951?-1956.) Budapesten a VII., VIII., és IX. kerületben működött elsősorban. Cserkész csapataikhoz kb. 300 középiskolás fiatal tartozott, akik röpiratokat készítettek és terjesztettek. Egyik vezetőjük Emődi László volt, aki 1956-ban munkahelyén, a Kompozíció Vegyi-gyárban a munkástanács tagja lett.

       

        Az egyház egyes csoportjai összeköttetésben voltak egymással és más illegális szervezetekkel is.

  

* * *

 

         A fenti adatok részben 1956 előtti magyarországi bírósági jegyzőkőnyvekből valók, ezért azok adatai nem feltétlenül felelnek meg a teljes valóságnak. Mindenki tudja, hogy abban az időkben a mondva csinált ,,bizonyítékokat" sorozatban gyártotta Rákosi ÁVO-ja. Ebben az 1956 előtti illegális munkában résztvevők sorsa ismeretlen. Sokukat feltehetően kivégeztek, még többet bebörtönöztek. Ezért fontos lenne, ha e perek még élő tanúi megerősítenék adatainkat. Aki bármilyen adattal ki tudja egészíteni a fentieket, közölje közvetlenül a szerzővel.

 

Megjelent két részben: NEMZETŐR (München, Németország), 1984. március 15., 3. oldal; 1984. április 15., 4. oldal.

 

 

IRODALOM

 

 

   

FEHÉRVÁRY István

        Börtönvilág Magyarországon 1945-1956.  

        USA.: Alpha Puplications, 1978 – 225 p.

 

FEHÉRVÁRY István

        Szovjetvilág Magyarországon

         München - Santa Fe: Nemzetör - Pro Libertate Puplishing House, 1984 – 256 p.  

 

Füveskert

         [4. kiadás?]

        Budapest: "Magyar Október" Szabadsajtó, 1988 – 160 p.

                

Füveskert 1954-1995.

         [5. kiadás?]

        Budapest: Stádium Kiadó, 1995 – 391 p.   

 

HOLLÓS Ervin

        Kik voltak, mit akartak?

        Budapest: Kossuth Könyvkiadó, 1967 – 306 [3] p.

  

  

 

 

Köszönjük a látogatást, kérjük nézzen vissza később is!

 

www.ungerska.se

 

 

 

 

 

 

 

 

 

  

 

 

 

 

Északi Magyar Archívum. Felelős szerkesztő: Szöllősi Antal.
Copyright © 2011 Szöllősi Antal, Ungerska arkivet (Északi Magyar Archívum).
All Rights Reserved.