MAGYAROK

1161055
Ma
Tegnap
A héten
Múlt héten
Ebben a hónapban
Múlt hónapban
Összesen
224
437
3467
1152960
17576
22169
1161055

Te IP-címed: 54.167.254.78
2017-05-27 02:29

Norvégiai magyarok

2011. december 16. péntek, 13:54
Írta: Szöllősi Antal

 

SZÖLLŐSI  Antal  

 

NORVÉGIAI MAGYAROK

 

 

 

 

 

  

NORVÉGIAI MAGYARSÁG TÖRTÉNETE

 


 

Kezdjük a norvégiai magyarok történetét egy érdekes, magyar vonatkozású történettel.

 

TYRKER ÉS A VIKINGEK

A 900-as években több telepet alapítottak a vikingek a távoli Izland (jégföld) partjain. Egyikük, a gyilkosságért elítélt híres-hírhedt Vörös Erik volt, aki száműzetését nyugati felderítő utazásra használta fel. Az Izlandtól nyugatra megtalált szárazföldet ő nevezte el csalogatóan hangzó Grönlandnak (zöld földnek),hogy ezzel az ügyes elnevezéssel vonzóbbá tegye az odaköltözést fontolgatók számára, amelynek déli részén a 980-as években kolóniát alapított.

A viking szónak, amelyet Európában az északról érkező normannok (északi emberek) megjelölésére használtak, napjainkban is vitatott az eredete és jelentése, rusz vagy varég néven is ismertek. A vikingek skandináv származású kereskedők, hajósok és harcosok, akik 800 és 1100 között indultak rablóportyáikra vagy hódító hadjárataikra. 

A viking kereskedők a kor szokásainak megfelelően a vízi útat választották utazási útvonaluknak. Ezen az úton, amely Észtországon, Oroszországon, Etelközön át vezet, a Dnyeszteren hajózva érték el a Fekete-tengert; a Volgán át a Kaszpi-tengert is. Portékájukra a besenyők is szemet vetettek, s ezért a Dnyeper alsó folyásánál – a zavartalan kereskedelem biztosítására – katonai támaszpontokat létesítettek. A viking katona-kereskedők által biztosított út a kor legfontosabb kereskedelmi útvonala lehetett, mert északról ezen keresztül tudtak legegyszerűbben eljutni a mai Afganisztán területén lévő ezüstbányákhoz. Ez az ezüst jelentette a kalifa hatalmát és a virágzó kereskedelmi kapcsolatát Észak-Európával is. Ezt bizonyítja az a nagy mennyiségű ezüstpénz is, amelyet Stockholm közelében lévő Björkö szigetén találtak. A svéd vikingek ezen az úton kerülhettek kapcsolatba az etelközi magyarokkal is. Dnyeper és Dnyeszter közt lévő Berezán nevű helyiségben találták Oroszország egyetlen megmaradt runakövét, amely ékes bizonyítéka annak, hogy Etelközben svédek jártak. Björkö szigetén az ásatások során magyaros fejfedők, magyar nyílhegyek, balták és kardok kerültek elő. Köztudott, hogy a magyarok a kor egyik legjobb kardkovácsai voltak.

A svéd vikingek csereáruként a déli vidéken annyira áhított különféle prémeket, állatbőröket, mézet, viaszt, s az útközben fogott foglyokat adták el rabszolgának a kalifa birodalmában, az sem kizárt, hogy némelyeket magukkal hazahoztak. Talán nem sokkal 1000 előtt rabszolgaként kerülhetett Svédországba a magyar származású tárgyak mellett az ,,első magyar'' is, Tyrker.

A svéd hódítókat a kereskedelmi utak mentén élő szlávok varégoknak vagy rúszoknak nevezték. Politikai és katonaszerepüket még sokáig megőrizték, idővel azonban teljesen beolvadtak az őket körülvevő szláv népek tengerében.

Abban az időben Géza fejedelem és Szent István király szomszédaihoz hasonlóan nehéz fegyverzetűállandó elit sereggel rendelkeztek. Ez a sereg részben a svéd származású orosz-varég vitézekből állt. Elképzelhető, hogy Tyrker nem rabszolgaként került a vikingek közé, hanem amikor ezek a vitézek visszatértek Svédországba, magukkal csalták, vagy velük ment és később azokkal Izlandra és Észak-Amerikába is eljutott.

 

A Grönlandiak Mondája (Grænlendinga saga) említést tesz Bjarne Herjolfssonról (óskandináv: Bjarni Herjólfsson vagy Herjulfsson) izlandi hajósról, aki 986-ban Grönlandba édesapjához akart hajózni. Sűrű ködbe kerültek és eltértek a helyes útvonaltól. Labrador tengerpartjánál Herjolfsson nem szállt partra, hanem hajóját vissza, Grönland felé irányította.  Ahol egy darabig Herjólfsnesben édesapjánál tartózkodott.  Pár évi ott lét után Norvégiába,  Eirik Håkansson (957-1024) kormányzóhoz utazott és elmesélte felfedezését. Itt erős szemrehányásban részesült, hogy miért nem tudott meg többet erről az „új földről“. Később visszatért Grönlandra és hajóját Leif Eriksson-nak adta el.

 

Leif Eriksson (óizlandi: Leifr Eiríksson), nevezték Leif a szerencsésnek is (óizlandi: Leifr inn heppni), 970 körül születhetett és 1020 körül halt meg. Tengeri utazó és felfedező volt. Lehetséges, hogy ő volt az első európai, aki 1000 körül Amerika földjére lépett. Ezt az észak-amerikai utazást a Vörös Erik Monda (óizlandi: Eiríks saga rauða) elbeszéléseiből tudjuk. Ez egy középkori izlandi monda, amely Vörös Erik felfedezéséről és az általa Grönland 985-ös benépesítéséről szól. Elmeséli még Leif Eriksson 1000 körüli Vinland felfedezését és az ő, valamint Torfinn Karlsämnes (1010 körül) további amerikai felfedező útjait.

 

Vörös Erik (óskandináv: Eiríkr rauði Þorvaldsson), 940 körül Norvégiában született és 1000 után halt meg. Grönland felfedezője és névadója, Leif Eriksson apja. A Monda szerint még három fia volt Vörös Eriknek: Torvald, Torsten és Frejdis. A Vörös Erik Monda szerint grönlandi birtokuk Brattalidban volt és itt Erik felesége Tjodhild, miután fölvette a kereszténységet, egy templomot is épített.

Fiúk Leif Eriksson, 999-ben Norvégiába utazott és ott Olav Tryggvason (körülbelül 968-1000, király 995-1000) norvég király személyi testőrségéhez tartozott. A király megbizta, hogy Grönlandon vezesse be a kereszténységet és ezért papokkal visszatért oda. Megérkezése után azonnal tovább vitorlázott délnyugatra, majd Baffin szigeteknél kikötött és Leif  Helluland-nak (Sziklaország) nevezte. Délebre hajózva egy erdős partszakaszt Markland-nak (Erdőország) nevezett el (a mai Labrador). Két nappal később egy zöldes földrészen téli tábor vertek. Itt Leif kétfelé osztatta a csapatot és bejárták a környéket. Megkérte embereit, hogy maradjanak együtt és estére térjenek vissza a táborba. Egyik este Leif „nevelőapja“ Tyrker nem tért vissza a többiekkel. Leif nagyon izgatott lett és tizenkét emberrel a keresésére indult. Leif és emberei hamar meg is találták Tyrkert, amint vadul hadonászott és látszott, hogy talán részeg.

Kedves nevelőapám, miért nem jöttél este haza?– kiáltott feléje Leif.

Mi késztetett arra, hogy elhagyd társaidat?

Tyrker izgatottságában hirtelen saját anyanyelvén válaszolt, amit a vikingek nem értettek. Rájött, hogy a magyar nyelvet nem értik a vikingek, majd óskandiváv nyelven elmondta, hogy nem is kellett messzire mennie és szőlőt talált.

Igazat mondasz kedves nevelőapám, biztos vagy ebben?– kiáltott fel Leif.

Biztos lehetsz benne, hogy igazat mondok, mert szülőföldemen bőven megterem a szőlő.

Ez volt az oka, hogy Leif a vidéket Vinland-nak (Szőlőország) nevezte el.Az, hogy az 1000. év körüli izlandi expedíciónak éppen a magyar tagja, Tyrker ismerte föl Vinlandban a szőlőt, azon nincs mit csodálkoznunk. A vikingek sohasem láttak ilyen növényt.

 

,,A vikingek legnagyobb felfedezése Észak-Amerika megismerése volt, amely Vörös Erik fia, Leif Erikson nevéhez fűződik. Leif i.sz. 1000 körül Erikseyből kiindulva előbb Grönland partjait követte északnyugati irányban, majd nyugat felé átkelt a ma Davis-szoros nevet viselő, úszó jéghegyekkel tarkított tengeren és valószínűleg a Baffin-öböl partjait pillantotta meg. Ezt a kietlen partvidéket Leif emberei Hellulandnak (sziklaországnak) nevezték el. Dél felé folytatták útjukat, Labrador és Új-Fundland partjai előtt vitorláztak el, és a dúsabb növényzetről kapta ez a vidék a Markland (erdőország) nevet. Új-Skóciát elhagyva a mai Boston vidékén érték el ismét Amerika partjait, és a tájat az ott burjánzó vadszőlőről nevezték el Vinlandnak (szőlőföldnek). A rövid életű normann települések emlékét Brémei Adám XI. századi krónikája és egy korabeli térképvázlat nemrég előkerült XV. századi másolata, az ún. Vinland térkép őrzi. Az egykori feljegyzések említést tesznek arról, hogy Leif Erikson kiséretében volt egy Tyrker nevű hajós. Mivel abban az időben – bizánci kútfők nyomán – türk néven általában a magyarokat értették, nagy a valószínűsége annak, hogy a X. század végén magyar ember is partraszállt Amerika földjén. Ezt valószínűsítették a korabeli kiterjedt magyar-normann kapcsolatok is, és az a tény, hogy az észak-amerikai normann telepek helyén I. István korabeli ezüstpénz is előkerült"...

Forrás: Dr. Havas Gáborné: Középkori magyar utazók. (Budapest): Földrajzi múzeumi tanulmányok. 1985. 1. szám. – 17. oldal.

 

Johannes Balthasar Brøndsted (1890-1965) dán régész, történész szerint az expediciónak ,,Tyrki'' nevezetű tagja német volt: Vörös Erik öreg barátja és egyben Leif nevelőapja.

Irodalom: Johannes Brøndsted: Vikingerne.1960; magyarul: A vikingek. Budapest: Corvina, 1983. ISBN 963-13-1755-2 

 

Tyrker

„A Heimskringla nevű normann krónika, amelyet történelmi kútforrásnak tekintenek, részletesen leírja azoknak az utazásoknak történetét, amelyeket az Izland szigetén letelepedett normannok a X. és XI. században a mai Grönlandba és onnan az amerikai kontinensre tettek. A Heimskringlában leírt történet lényege az, hogy Vörös Erik fia, Leif, értesülvén arról, hogy honfitársa, Biarne, Izlandtól nyugatra ismeretlen földet látott, körülbelül 1000. Kr. u. hajót szerelt fel és 35 főnyi legénységgel nekivágott a nagy tengernek, eljutott Grönlandba és onnan az amerikai szárazulatra, ahol három helyen kötött ki. Vele volt egy déli ember (Súthrmathr), akit T. -nek, vagyis Töröknek neveztek s aki a magas termetű normannok leírása szerint kicsiny és csunya, de mindenféle műveletben igen ügyes volt. Az utolsó helyen, ahol Leif kikötött, ez a T. szőllőt talált, ami az izlandi normannok előtt ismeretlen volt. Leif ennek az országnak a Vinland, vagyis Szőllőország nevet adta. Már a Heimskringla legrégibb kommentátorai felvetették T. nemzetiségének kérdését s azt tartották, hogy T. magyar volt. Az ezt támogató érvek összefoglalása a következő: A régi normannok gyakori összeköttetésben állottak Bizánccal, ahol a magyarokat rendesen törököknek turkoknak nevezték. Pannoniában a szőllő már Probus császár idejétől kezdve ismeretes volt. A tizedik századbeli magyarok összeköttetésben állottak a kievi fejedelemséget megalapító normann Rurik-dinasztiával és normann-varég csapataival. Rafn dán történetíró azonban azt tartotta, hogy T. német lehetett s a Heimskringla újabb kommentátorai többnyire ő utána indulnak. Pivány Jenő szerint a német elmélet gyenge alapokon nyugszik a T. magyar nemzetisége csaknem bizonyosra rehető. V. ö. Pivány Jenő, Magyar volt-e a Heimskringla T. -je (Századok, 1909).”

Forrás: Révai lexikon

 

Tyrker

„A Heimskringia nevű normann krónika részletesen leírja a normannoknak a X. és a XI. sz.-ban megtett grönlandi utazását. A leírt történet szerint Leif arról értesült, hogy honfitársa, Briarne Izlandtól Ny-ra ismeretlen földet látott. Ezért Leif kb. 1000. Kr. u. 35 legényével elment az új földet keresni és így eljutott Grönlandba, onnan Amerikába. Vele ment egy déli ember is, akit Tyrkernek, vagyis Töröknek neveztek. A Heimskringia magyarázói szerint T. magyar volt.”

Forrás: Tolnai Nagylexikon 

 

VITATOTT VINLAND TÉRKÉPEK

A vikingek és Leif Eriksson 1000 körüli hajóútjáról (amelyen nevelőapja, a magyar Tyrker is részt vett) több vitatott eredetű térkép maradt fenn.

 

Az egyik térképet Hans Poulsen Resen (Resen, 1561 február 2. – Själlands stift, 1638 szeptember 14.): dán püspök, teológiai professzor készítette 1605-ben. Az eredeti térkép annyira törékeny, hogy azt nem lehetett rendesen lefényképezni. Ezért szerencse, hogy 1886-ban gondosan készült másolatot készítettek arról. Ez a térkép félszigetként mutatja Grönlandot és Vinlandot, amely a dán Det Kongelige Bibliotek (Királyi Könyvtár)  tulajdona.

 

A Stefansson térképet körülbelül 1590-ben készítette az izlandi Sigurdur Stefansson (aki 1594-ben, 25 évesen az izlandi Brúará folyóba fulladt). A térkép a szárazföld részeként mutaja Grönlandot és ettől délre Helluland, Markland és szemben Skrælingeland. A térképen hosszú, keskeny félsziget szerű Promontorium Winlandiæ látható. Stefansson eredeti térképe elveszett, de két másolat fennmaradt.

Az első másolatot 1690-ben Thordur Þorláksson(1637. augusztus 14. – 1697. március 17.) izlandi püspök készítette. Ezt a térképet is a dán Királyi Könyvtárban őrzik.

A Stefansson térkép másik másolata Tormod Torfæus egyik könyvében látható. Tormod Torfæus (eredeti izlandi neve: Þormóður Torfason), (Engey, Reykjavík mellett, 1636. május 27. – Stangeland, Karmøy sziget, Norvégia, 1719. január 31.): latin nyelven alkotó izlandi-norvég történész, műfordító, filológus, a modern dán és norvég történetírás atyja. Kalados életének nagy részét Norvégiában töltötte.        

Két könyve: Historia Vinlandiæ antiquæ sive partis Americæ septentronalis(A régi Vinland története), København: 1705. [angol fordítás: 1891, norvég 2004.] ; Gronlandia antiquæ(A régi Grönland), København: 1706. [új kiadás: 1947]

Irodalom: Világirodalmi Lexikon 15. (1993:672-673. Bernáth István)

 

A leghíresebb 1957-ben, vagy 1958-ban bukkant fel. A Svájcban élő Paul Mellon, a Yale Egyetem öregdiákja egymillió dollárt fizetett érte,  majd a Yale Egyetemnek ajándékozta az 1440-re datált térképet. Ez a 15. században ismert világot, Grönlandot és attól  nyugatra lévő szigetet, Vinilanda Insula-t ábrázolja, amely feltehetően a mai Új-Fuland. A térkép egy pergamen része, amelyben a pápai küldöttség 1296-os a mongol birodalomban tett látogatásáról olvashatunk.

A Yale Egyeteme Vinland-térképe körüli viták azonnal fellángoltak. A kutatók közül sokan hamisítványnak tartják, míg mások úgy gondolják, hogy egy igazi középkori dokumentumot. Mindmáig rejtély, hogy honnan került elő a térkép és hogyan jutott az Svájcba.

Akit érdekel, bővebben az interneten [Vinland térkép] pl.:

www.vasnepe.hu/.../20090721_vikingek_amer...

hu.wikipedia.org/.../Amerika_viking_felfedezé...

 

Magyarországon két térkép került elő.

A nagyszombati Vinland térkép

„1955-ben Szepessy Géza, a Dorogi Szénmedence Tájmúzeuma akkori vezetője, négy térképet vásárolt egy esztergomi tanítótól. A tanító állítása szerint 1945 március végén egy elhagyott német parancsnokság kitakarítása közben sok régi irat közül többet magához vett, miközben a többit az udvaron eltüzelték. Erősen gyanítható, hogy esetleg ezek a régi papírok egy magán levéltár maradványai, esetleg a nagyszombati jezsuiták megmaradt irattárának részét képezhették”. (Szepessy Géza:A „nagyszombati Vinland térkép" előkerülésének története. = Magyar Történelmi Szemle. New York 1970. – 92-96. oldal.)  

Stegena Lajos térképész a História c. folyóirat 1995. évi 5–6. számában részletes leírást adott mindkét magyar térképről. www.tankonyvtar.hu › ... ›   História - 1995/056   

 

Bél Mátyás Vinland térképe

Bél Mátyásnak (1684-1749) tulajdonított Vinland térképen szerepel a neve, de térkép készítője mégsem Bél Mátyás.

Az eredeti magyarországi Vinland térképek jelenlegi helye ismeretlen.

forum.index.hu/Article/viewArticle?a...t...

 

Mindkét térképet a Svédországban élt vm. Kovárczy István (1919-1992), az általa alapított és szerkesztett Északi Vártán (1958-1992) című folyóiratában közölte. 

 

HEIMSKRINGLA

Snorre Sturlasson (óskandináv: Snorri Sturluson), (1179 körül született – Reykholt, 1241. szeptember 23.): izlandi történész, író, költő, politikus.

Egyik ismert munkájában Heimskringlu-ban (Heimskringla) megemlíti, hogy Sigurd Jorsalafarare (Sigurd I. Magnusson), (1090-1130, király 1103-tól.) norvég király 1111-ben, a Szentföldre vezetett keresztes hadjáratából hazatérőben hadaival átvonult többek között Magyarországon és állítólag találkozott Könyves Kálmán magyar királlyal is.

[Az általam átnézett svéd kiadásokban ennek nem találtam nyomát, csak azt, hogy Magyarszágon keresztül utazott haza. Ha valaki tudja, hogy izladi, norvég, dán vagy svéd nyelven a Heimskringla-banhol található a két király találkozása? Köszönettel venném.]  

 

NORVÉG és MAGYAR FORRÁSOK

 

Révai lexikon

Tolnai Nagylexikon

Világirodalmi Lexikon 15. (1993:672-673. Bernáth István)

Dr. Havas Gáborné: Középkori magyar utazók.(Budapest): Földrajzi múzeumi tanulmányok. 1985. 1. szám. – 17. oldal.

 

IRODALOM

Brøndsted, Johannes (1890-1965): Vikingerne. København: Gyldendal, 1960 – 294 p. (dán)

Brøndsted, Johannes (1890-1965): A vikingek. ; [angolból fordította: Vásárhelyi Judit.] ; Budapest: Corvina, 1983 – 312 p., [24] t., [1] t. fol. : ill. ; ISBN 963-13-1755-2

Fehér M. Jenő (1913-1978): Ősmagyarok és vikingek. Buenos Aires: Magyar Történelmi Szemle, 1974 – 152, [18] p., 4 térk. : ill
Kovárczy István (1919-1992): A Bél Mátyás Vinlandstérkép. Södertälje: 1976

Kovárczy István (1919-1992): Bél Mátyás viking térkép.= Északi vártán, 73. szám
Szepessy Géza: A „nagyszombati Vinland térkép" előkerülésének története. = Magyar Történelmi Szemle. New York 1970. – 92-96. oldal.

Szepessy Géza: A nagyszombati „Vinland Map”.= Északi Vártán, 1972. 78-79. szám.

Tormod Torfæus (1636-1719): Historia Vinlandiæ antiquæ sive partis Americæ septentronalis (A régi Vinland története), København: 1705. [angol fordítás: 1891, norvég 2004.]

Tormod Torfæus (1636-1719): Gronlandia antiquæ (A régi Grönland), København: 1706. [új kiadás: 1947]

 

INTERNET

www.vasnepe.hu/.../20090721_vikingek_amer...

hu.wikipedia.org/.../Amerika_viking_felfedezé...

www.vasnepe.hu/.../20090721_vikingek_amer...

hu.wikipedia.org/.../Amerika_viking_felfedezé...

www.tankonyvtar.hu› ... › História - 1995/056

forum.index.hu/Article/viewArticle?a...t...

www.nemzetpolitika.gov.hu/.../84190313.pdf)

 

A Norvégiai Magyarság Története oldal hiányos. Segítsen Ön is a kibővítésben!

Küldjön üzenetet, ha valamilyen hibát talál, vagy bármilyen javításokat, kiegészítéseket javasol.   

 

 

 

 

 

 

NORVÉG-MAGYAR KAPCSOLATOK

 


Norvég-magyar, magyar-norvég kapcsolatok története

 

1935-1937

A Magyar Királyi Követség vezetője: Norvégia

 dr. kis-sólymosi Magyary Antal rendk. követ és megh. minister


1937-1940

A Magyar Királyi Követség vezetője: Norvégia

dr. tvarozsnai és felsőrásztokai Matuska Péter rendk. követ és megh. miniszter 

 

 

 

2010

 


Osló

Az Európai Gazdasági Térség (EGT) és a Norvég Finanszírozási Mechanizmusok 2009-2014-es időszakáról 2010. július 28-án írták alá a megállapodásokat a donor EGT-államok, illetve a kedvezményezett EU-tagországok képviseletében eljáró Európai Bizottság. A donor államok, illetve Magyarország közötti tárgyalások sikeresen lezárultak, az összesen 153,3 millió euró összegőforrások állókációjáról, valamint az intézményi keretekről szóló megállapodásokat 2011. október 12-én Gödöllön írták alá a felek képviselői. A program következő fázisában pályázatokat írnak ki, a nem-kormányzati szervezetek minden programterületen pályázhatnak. A civil programokra alacsonyabb projektméret-küszöbök vonatkoznak. Civil területen olyan együttmőködés is támogatható, amely a kedvezményezett állam területén és az EGT területén kívüli, szomszédos államban működő szervezetek közt valósul meg. A témáról további részletes tájékoztatást kaphatnak a http://www.norvegcivilalap.hu/ weboldalon. 

 

 

2012

 


2012. június 10. vasárnap

M 1, 15.10 – 17.15

Magyarország–Norvégia férfi kézilabda vb-selejtezőmérkőzés. Élő közvetítés Veszprémből.

Eredmény, férfi vb-selejtező, 1. mérkőzés:
Magyarország–Norvégia 27-21 (12-10)
Veszprém Aréna, 5000 néző, v: Geipel, Helbig (németek)
gól: Nagy 6, Császár 6/2, Harsányi 4/2, Gulyás 3, Zubai 2, Lékai 2, Mocsai 1, Perez 1, Vadkerti 1, Schuch 1, illetve Tvedten 6/3, Kjelling 5, Myrhol 3, Samdahl 2, Björnsen 2, Mamelund 2, Rambo 1

 

DUNA TV, 7.40 – 9.10

Ibsen: Nóra. Magyar tévéfilm. Főbb szereplők: Balázsovits Lajos, Venczel Vera, Csankó Zoltán, Káldy Nóra. Rendező: Esztergályos Károly. (84')

 

2012. június 28. csütörtök

Fejvadászok mozifilm

A magyar mozik 2012. június 28-án mutatják be a Jo Nesbø Fejvadászok című regényéből készült norvég filmet. Aki Budapesten a Cinema City négy legnagyobb mozijának valamelyikében tekinti meg (Westend, Mammut, Allee, Aréna Plaza) az jegye mellé egy kupont is kap, amellyel 30 % kedvezménnyel vásárolhatja meg a film alapjául szolgáló könyvet a Libri üzletekben.

 

Ez az oldal erősen hiányos. Segítsen Ön is a kibővítésben! 

 

 

Az oldal folyamatos feltöltés, szerkesztés alatt áll  ...szíves türelmét, megértését kérjük! 

 

Köszönjük a látogatást, kérjük nézzen vissza később is! 

 

  

 

 

Északi Magyar Archívum. Felelős szerkesztő: Szöllősi Antal.
Copyright © 2011 Szöllősi Antal, Ungerska arkivet (Északi Magyar Archívum).
All Rights Reserved.