1282707
Ma
Tegnap
A héten
Múlt héten
Ebben a hónapban
Múlt hónapban
Összesen
292
588
2324
1276261
14443
20288
1282707

Te IP-címed: 54.225.16.10
2017-11-23 12:11

Szent István Ház

2012. november 17. szombat, 13:27

 

 

SZENT ISTVÁN HÁZ

Róma

 

 

Szent István király nemcsak otthon rendezte az Egyház ügyét, hanem arra is gondja volt, hogy a Szentföldre és Rómába zarándokoló magyarok védelemben és gondozásban részesüljenek. Jeruzsálemben és Rómában zarándokházakat létesített, sőt az oda vezető utakon Konstantinápolyban és Ravennában is biztosított menedékhelyet a magyar zarándokok számára, akik ott szállást és ellátást is kaptak.

 

Szent István megszerezte a Szent Péter bazilika tövében álló Szent István első vértanú tiszteletére emelt San Stefanino nevű templomot, mellette építtette fel a magyar zarándokházat és fenntartására gazdag alapítványt tett.

 

1776-ban a Szent Péter bazilika átépítésekor VI. Pius pápa elrendelte az új sekrestye megépítését és lebontatta a magyar templomot és a zarándokházat. A Szentszék 7500 scudo kártalanítást adott a két épületért és az összeg kezelését a Collegium Germanicum-Hungaricumra bízta, azzal a kötelezettséggel, hogy kamatai fejében gondoskodjanak a magyar zarándokokról. A zűrzavaros időkben azonban ez nem valósulhatott meg és gyakorlatilag ezzel a lépéssel a zarándokház megszűnt létezni a magyarság számára. A magyar templom egykori oszlopai ma a Szent Péter bazilika sekrestyéjét díszítik.

 

Mindszenty József bíboros hercegprímás 1946. június 20-án, a zarándokház lebontásának 170. évfordulóján arra kérte XII. Pius pápát, hogy adja át a Santo Stefano Rotondo templomot magyar nemzeti templomnak s a mellette lévő egykori pálos kolostort zarándokháznak. „Nem akarunk mást, mint hogy Szent István nagylelkű alapítása szellemében újból ősi atyai házat találjunk az Örök Városban" - írta akkor a bíboros prímás. Mindszenty nem ok nélkül kérte és kapta „tituláris templomának" éppen a Santo Stefano Rotondót. Hosszú időn keresztül az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, a pálosok kolostora és temploma volt. A templomban kőbe vésve ott vannak a magyar szentek nevei és itt temették el a Szent Péter bazilika két magyar gyóntatóját: P. Kelemen pálos szerzetest, és Lázó János erdélyi papot is. A bekövetkezett események azonban megakadályozták tervének megvalósításában.

 

A szép terv más utakon valósult meg. Ennek megértéséhez azonban vissza kell lépnünk az időben 1927-be, amikor a Magyar Állam és a Római Katolikus Egyház közösen megvásárolták a Via Giulia 1. szám alatt lévő Falconieri palotát, ahol a Magyar Akadémia és a Pápai Magyar Egyházi Intézet helyezkedett el egy fedél alatt. Az Akadémia feladata az volt, hogy a Rómában tanuló ösztöndíjasok és kutatók számára megfelelő szállást biztosítson és képviselje a magyar kultúrát. A Pápai Magyar Intézet hasonlóképpen, ösztöndíjasokat látott vendégül és képviselte a magyar egyházat a Vatikánban. 1949-ben Mindszenty bíboros hercegprímás letartóztatása után a két intézmény között feszült viszony alakult ki. A pápai intézet vezetői és pap lakói politikai menekültekké váltak. A magyar kommunista rezsim és a Szentszék között csak 1964-ben jött létre részleges megegyezés, és ekkor a Vatikán leváltotta az „emigráns" vezetőséget és hazulról kiküldötteket nevezett ki az intézmény élére. A volt emigráns lakók számára új fedelet kellett keresni. Mi sem volt természetesebb, mint felújítani Mindszenty bíboros elgondolását és megkísérelni a Santo Stefano Rotondo és a mellette épült, volt pálos kolostor megszerzését. Ez a kísérlet azonban nem jutott révbe.

 

Amikor már-már bele kellett nyugodni a változtathatatlanba, a Gondviselés csodálatos módon új irányt szabott a nagy magyar probléma megoldására. Egy nemeslelkű, a magyar nagyasszonyok hagyományaiban élő és az ország és benne a Katolikus Egyház sorsát szívén viselő hölgy azzal az ajánlattal fordult Zágon József prelátushoz, a Pápai Magyar Egyházi Intézet volt régenséhez, hogy Szent István király alkotásának felújítására felépíti Rómában a tervezett intézményt, ha a külföldön élő magyarság megfelelő telket tud rendelkezésére bocsátani.

 

Fáy Erzsébet, aki ugyancsak menekült magyar volt, éveken át ápolta a dúsgazdag Duncan Oliver angol lordot, aki halála után nagy vagyont hagyott rá. Erzsébet asszony Mészáros Tibor svájci magyar lelkész révén szerzett tudomást a Rómában kialakult helyzetről. Zágon József és Mester István, a Pápai Magyar Egyházi Intézet volt vezetői nekiláttak a telekkérdés megoldásának.

 

(Zágon József azért volt csak régens és nem rektor, mert a magyar hatóságok abban az időben nem ismerték el a Pápai Magyar Intézetet, de valóban joggal képviselte a magyar emigrációt, mert a Vatikában magas hivatalt töltött be, õ volt a „delegato per l’emigrazione", azaz az összes hontalan, kivándorló, vendégmunkás és turista legfőbb lelki gondozója, és nemcsak Magyarország, hanem az egész világ számára. Mester István szintén magas hivatalt töltött be a Vatikánban, nagyon sok magyarországi pappal volt kapcsolatban és segített ott, ahol tudott: könyvvel, gyógyszerrel, közbenjárással, imádsággal, igyekezett minden kérést teljesíteni).

 

Mester István így írja le az elkövetkező eseményeket: „A Via del Casalettóra esett a választás. Akkoriban még nagy mezőség volt mindenfelé: dombos, szép vidék, a telek alatt nagy nádtenger. A telek tulajdonosa, Pasini ügyvéd fogadott bennünket egy 18. századi kis palotában. Mennyibe kerülne? Mikor fizethetnénk? Mennyi a foglaló? Megegyeztünk, hogy egy hónap alatt kifizetjük a 120 millió Lírát (akkor 200 000 Dollár). Letettünk tízmilliót foglalónak: ha egy hónap alatt nem fizetünk, elveszítjük a foglalót és a telket. Mindössze tizenhat milliónk volt."

 

Ez a 16 millió volt az 1956-os magyar egyetemisták hozzájárulása, mert a Szent István Házba beépültek a „kormos kövek" is. - Ez is egy darab magyar történelem: 1956. november 4. után a „hirtelen kiürült" Magyar Akadémia helységeibe, Zágon és Mester kezdeményezésére beköltözött 25 menekült magyar egyetemista, és csak egy év múlva hagyta el az épületet. Az olasz Külügyminisztérium és XII. Pius pápa segítségével találtak új otthont, a Pápa és a Minisztérium külön-külön 7 és félmillió Lírát adtak a Pápai Magyar Intézetnek egy kollégium létesítésére: ennek eladásából származott az előleg.

 

Szent Imre napja volt, 1965. november 5. Megindult a gyűjtés, és a telek ára baráti kölcsönökből kifizetésre került. Az ügy megvalósítása érdekében Zágon József alapítványt hozott létre 1965. december 15-én, melynek célja a szép terv megvalósítása volt. 1968-ig a ház Mester István nevére volt írva. A magyar kommunista hatóságok, pénzt és fáradságot nem kímélve, minden eszközzel igyekeztek hátráltatni a gyűjtést.

 

Mészáros Tibor, nagy áldozatot vállalva elindult Amerikába gyűjteni, heteken keresztül utazott egyik városból a másikba, egyik magyar plébániáról a másikba.

 

Mester leírása így folytatódik: „1966. júniusában nyújtottuk be építési engedély kérésünket Róma város építészeti hatóságának. Eleinte magyar stílusú udvarház tervét adtuk be, de ezt - mert nem illett a városrész modern stílusához - át kellett gyorsan rajzoltatnunk úgy, ahogyan ma a palota áll. Szeptember 2-án áldottuk meg az alapozást: az ünnepélyes alapkőletétel 1966. november 19-én, Szent Erzsébet napján történt, Fáy Erzsébet jelenlétében".

 

A Házat fenntartó Szent Istvány Alapítvány alapító tagjai Zágon József pápai prelátus, Apor Gábor szentszéki követ, Magyary Gyula pápai prelátus, Csertő Sándor pápai kamarás, Mester István pápai kamarás, Békés Gellért bencés, Fűz Balázs cisztercita voltak.

 

1971. október 2-án Mindszenty József bíboros prímás tett látogatást a házban. Meghatódottan kezdett beszédéhez, megköszönte Fáy Erzsébet nagylelkű gesztusát és a külföldi magyar katolikusok áldozatkészségét, összetartásra buzdított. Az emlékkönyvbe ezt írta: „A magyar katolikus egyház megvalósult álma boldogsággal tölt el".

 

Zágon József halála után Mester István lett az Alapítvány elnöke, őt Kada Lajos érsek követte, és amikor a pápai diplomáciai szolgálat a bonni nunciatura élére állította, Leloczky Donát dallasi cisztercita atya vette át hivatalát. A jelenlegi elnök 1992 óta Ruppert József piarista generális asszisztens.

A Szent István Ház gondozását a Miasszonyunkról nevezett Kalocsai Iskolanővérek Társulata végzi.

 

A Háznak különleges művészi értéket biztosított a ház megépítése óta 1999-ig itt lakó, kalocsai születésű Prokop Péter papfestő és író, aki Rómában fejezte be képzőművészeti tanulmányait. Õ alakította át képeivel a ház belső tereit galériává. A kápolna szentélyét a magyar szenteket ábrázoló szekkója zárja. Mellékoltárain a Magyarok Nagyasszonya és a két apostolfejedelem látható. A főbejárat fölött Szent István - betonba foglalt színes ablak - fogadja az érkezőt. Az oldalfalak a keresztút stációit sorjázó, mennyezetig nyúló ólomüvegei reggeltől estig váltakozó ragyogásban színezik az imádság helyét. A Házat körülvevő szép kert szintén Prokop Péter ízlését dicséri.

 

A harminc év leforgása alatt sokezer magyar volt a Szent István Ház vendége, az első időkben főleg „külföldi" magyarok, de ahogy a helyzet lazulni kezdett a vasfüggöny mögött, a zarándokok egyre nagyobb számban érkeztek hazulról, de Erdélyből, a Felvidékről és Délvidékről is. Megfordultak a házban nem magyar vendégek is, nagyobb számban németek és olaszok, de más európai nemzetek fiai is, előfordult az is, hogy a Ház a Szovjetunióból kivándorló, Izraelbe igyekvő, nehéz helyzetbe került zsidóknak biztosított szállást.

 

A Szent István Ház zarándokház, elsősorban olyan szervezett csoportokat vár, amelyeknek tagjai Rómába, a Katolikus Egyház központjába azért jönnek, hogy leróják tiszteletüket Szent Péter sírjánál, megtekintsék a keresztény emlékeket, elzarándokoljanak a katakombákba, az első keresztény vértanuk sírjához, részt vegyenek a pápai kihallgatásokon és megismerkedjenek Róma és környéke nevezetességeivel. Természetesen a Ház nyitva áll minden jószándékú turista előtt is.

 

A Ház kápolnája nyitva áll az imádkozni kívánók előtt, és ha a csoport lelkipásztorral érkezik, szentmisét is tarthatnak.

 

FORRÁS: Szent István Ház honlapja, ahol bővebben minden információ megtaláható a Zarádokházról.

Szent István Ház honlapja: http://www.szih-roma.com

 

 

SZENT ISTVÁN HÁZ

Casa di Santo Stefano d'Ungheria

Róma

Via del Casaletto, 481

 

 

 

 

IRODALOM


A római magyar Szent István Ház. Róma, é.n.

 

A római Szent István Ház  = Magyar Kurír, 2011. augusztus 24.  www.magyarkurir.hu/.../romai-szent-istvan-ha...

 

Szent István zarándokház Rómában. p. 75-76.

In: Nemzetőr Évkönyv, 1970. München: Nemzetőr, 1970 – 239 p. : ill.

 

NÉMETH László Imre (1956-)

Mindszenty megvalósult álma: a Santo Stefano Rotondo és a Szent István Ház. Budapest: Szent István Társaság, 2009 – 224 p. : ill. ; ISBN 978-963-277-094-9

 

PROKOP Péter (1919-2003)

Pannónia szentjei. A Szent István Ház fennállásának 25. évi jubileumára. (Grafikák és kis életrajzok) Budapest: Jel, 1991 – 48 p. : ill. ; 963-00-1526-9

 

 

 

 

Köszönjük a látogatást, kérjük nézzen vissza később is! 

 

www.ungerska.se

 

 

 

Északi Magyar Archívum. Felelős szerkesztő: Szöllősi Antal.
Copyright © 2011 Szöllősi Antal, Ungerska arkivet (Északi Magyar Archívum).
All Rights Reserved.