1118626
Ma
Tegnap
A héten
Múlt héten
Ebben a hónapban
Múlt hónapban
Összesen
180
514
694
1111546
26558
157275
1118626

Te IP-címed: 54.158.80.117
2017-03-28 04:16

Kinek fontos?

2012. december 24. hétfő, 18:44
Írta: Saáry Éva

 

Saáry Éva 

 

 

KINEK FONTOS ?

 

 

 

 

     Ki gondol még a Lugánói Tanulmányi Napokra? Kinek fontos, hogy emlékük fennmaradjon?

 

     A budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum, melynek évtizedek folyamán több kocsirakomány nyugati magyar dokumentumot adtam (kb. 300 levelezést, 500 hangkazettát, újságok, folyóiratok gondosan rendbe rakott évfolyamait, fényképeket, hungaricumokat stb.) felajánlotta, hogy 2013 májusában rendez számomra egy életmű-bemutatót, melynek kapcsán  beszélnénk a Svájci Magyar Irodalmi és Képzőművészeti Kör (SMIKK) 1977-92 között tartott, híres Lugánói Tanulmányi Napjairól (ezek létrehozásáért  kaptam 1995-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Tiszti Keresztjét). A feltétel azonban az volt, hogy hozok majd magammal  “tanúkat”  is, akik a LTN belső köréhez tartoztak, s akik - akár mint előadók, akár mint látogatók - a kongresszusokon évről évre, rendszeresen részt vettek.

 

     Előkerestem hát a Szíj Rezső vezette,  Szenci Molnár Társaság kiadásában, 2003-ban megjelent, “A Lugánói Tanulmányi Napok Tizenöt Éve” című dokumentumkötetemet, és fellapoztam előadóink betűrendes névsorát (tanulságos vizsgálódás!).

 

     15 év alatt 92 előadónk volt: 15 Magyarországról (akkor még nem volt szoros kapcsolat), 8 az elszakított területekről, 15 Svájcból, 42 Nyugat-Európából, 12 tengerentúlról (ez utóbbiak némelyike csak a szövegét küldte el).

 

     Leggyakoribb előadóink voltak (akik legalább 3 alkalommal szerepeltek):  Bogyay Tamás,  Borbándi Gyula, Csernohorszky Vilmos, Czettler Antal, Dénes Tibor, Ferdinandy Mihály, Gosztonyi Péter, Hanák Tibor, Juhász László, Kabdebó Tamás, Kocsis Gábor, Lisztóczky László.

 

     A fentiek beleszóltak a SMIKK-napok szellemi arculatának a kialakításába is. Véleményükkel, tanácsaikkal, ötleteikkel támogatták azokat. (Velük folytatott levelezésem a PIM archívumában van, s talán egyszer feldolgozásra kerül.) Többeknek (Csernohorszky, Dénes, Gosztonyi, Lisztóczky) jóformán csak mi adtunk fórumot.

 

     Külön kell megemlékeznem Dénes Tiborról, aki rendezvényeink “Spiritusz rektora” volt. Nagy tudású, sokoldalú polihisztor, de nyugati irodalmi körökben igazságtalanul mellőzött ember.

 

     Az Ő okos tanácsai nélkül aligha tudtam volna megoldani a tervezés szellemi gondjait, különösen az első időkben, amikor még kevés embert ismertem. Csak fel kellett vetnem egy nevet, s Ő kimerítő információt és valóságos ”használatiutasítást” adott az illetőhöz: hol él, mivel foglalkozik, milyen a politikai beállítottsága, sőt, még azt is megmondta, kikről beszéljek, és kikről ne beszéljek elötte.

 

     Nagy szeretettel és aggodalommal figyelte a tevékenységemet. “Mintha parazsas kosárba dugtad volna a kezedet” - aggodalmaskodott.

 

     A Lugánói Tanulmányi Napok szervezésének a gyakorlati lebonyolítása, természetesen messze meghaladta az én teljesítőképességemet. Nem tudtam volna elképzeléseimből semmit sem megvalósítani, ha nem állnak mellettem olyan lelkes munkatársak, mint B. Szabó Péter titkárunk (és felesége, Márta), a mindenkori pénztárosok (Bodolai Tibor, Papp László, Salamon Béla) s mások.

 

     Kár, hogy a 15. év végén, B. Szabó ellenem fordult. Úgy érezte, hogy az én szerepemet túlságosan kihangsúlyozzák az övével szemben. Megszakította velem a kapcsolatot, noha könyvemben nagyon szépen beszélek róla. 2011-ben, a hazai TV-nek adott hosszú interjújában csupán egyetlen mondatot szán rám, s most már nincs többé senki, aki kiállna mellettem.

 

     Na, de térjünk vissza eredeti tárgyamra, vagyis arra a kérdésre, hogy ki tanúskodhatna a lugánói napok színvonaláról, de bensőséges, mámoros hangulatáról is, a Petőfi Irodalmi Múzeumban rendezendő bemutató keretében?

 

     Végignéztem a névsort.  Az előadók és a számba jöhető - mert minden műsornál jelen volt - látogatók közül is, már legtöbben nem élnek, nem lehet őket kikaparni a sírból. Mások távoli országokban laknak, vagy nincsenek olyan szellemi-fizikai állapotban, hogy nyilatkozhatnának. Megint mások, csupán egy vagy két előadáson vettek részt, így nem láthattak bele a vezetőség munkájába, nem volt összefoglaló képük. A legszomorúbb azonban, hogy akadnak olyanok is, akik a SMIKK legbelső köréhez tartoztak, hűséges barátokként tartottuk őket számon, de elfordultak tőlünk, megtagadták a Lugánói Tanulmányi Napokat, cserben hagytak bennünket.

 

     Nos, mivel arra a megállapításra kellett jutnom, hogy nem áll mellém senki, tanúnak már nem hívhatok senkit, köszönettel lemondtam a PIM felkérését, illetve jövőre halasztottam, amikor talán már nem is élek.

 

     Ki gondol még a Lugánói Tanulmányi Napokra?  Kinek szívügye, hogy felidézze az emléküket? Vajon, kinek??

 

2013

 

 

 

Az oldal tartalma, sokszorosítás, audiovizuális vagy számítógépes másolatkészítés, nyilvános előadás, rádió- és televízióadás, idegen nyelvre fordítás kizárólag Saáry Éva örökösei (Luganó, Svájc) előzetes, írásbeli engedélyével használható fel.  

 

 

 

 

Ha tetszik honlapunk, ajánlja másoknak is!

 

www.ungerska.se

 

 

 

 

Északi Magyar Archívum. Felelős szerkesztő: Szöllősi Antal.
Copyright © 2011 Szöllősi Antal, Ungerska arkivet (Északi Magyar Archívum).
All Rights Reserved.