1113890
Ma
Tegnap
A héten
Múlt héten
Ebben a hónapban
Múlt hónapban
Összesen
37
773
2323
1105188
21797
157290
1113890

Te IP-címed: 54.211.104.247
2017-03-23 01:13

Magyarok Chilében

2013. november 25. hétfő, 19:04
Írta: Szöllősi Antal

 

 

Írta (gyűjtötte és összeállította): SZÖLLŐSI Antal

 

 

 

 

CHILE

 

Kivándorlás, emigráció, kapcsolatok, chilei magyarok

 

 

 

 

 

Rövidítések

Az Északi Magyar Archívum honlapján előforduló rövidítések és a felhasznált irodalom jegyzéke.

 

 

 

Az oldal utolsó módosítása: 2015. december 25.  01:33

 

 

 

 

MAGYAROK CHILÉBEN


 

BAYER Zsolt: Egyszer voltunk angyalok : Közeledett a karácsony, és mi Chilében voltunk, Santiagóban.

Interneten:  Magyar Hírlap • Egyszer voltunk angyalok

Magyarhirlap.hu/cikk – 2015.12.24. 03:05

 

 

 

 

 

 

CHILEI-MAGYAR LEXIKON


 

 

 

 

A


 

 

B


BALLET NACIONAL CHILENO : [Chilei Nemzeti Balett]

1945. augusztus 15-én alapították: Ernst Uthoff (1904-1993) német menekült táncos és magyar felesége Botka Lola (1910-2006), valamint és Rudolf Pesch német balett-táncos.

 

BERGER Zoltán, dr.

Chilei Magyar Kultúrális Egyesület (1989-) vezetőségi tagja.

 

BOTKA Lola

(Budapest, 1910. február 21. – [Chile], 2006. november 27.): magyar származású balerina, a Chilei Nemzeti Balett társulatának alapítója.

1940 telén érkezett Santiago-ba a férjével Ernst Uthoff-al (1904-1993) és Rudolf Pesch-el.

 

 

C


CHENEY László

festőművész

 

CHILE

A Chilei Antifasiszta Bizottság lapja

Megjelent: Budapest, 1984 – 1988 között, rendszertelenül, évenként többször.

Kiadta: Chilei Antifasiszta Bizottság [Comite Chileno Antifascista Hungría] (Budapest).

Magyar és spanyol nyelven.

Előbb: Kő-kurá (Budapest),1982-1984.
 
CHILEI MAGYAR EGYESÜLETEK SZÖVETSÉGE
Szent István  Kultúrális és Segítő Egyesület, a Szent László Katolikus Egyházközösség és aSociedad Húngara “Pro Patria” Egyesület egyesüléséből alakult meg a Chilei Magyar Egyesületek Szövetség.
Bővebben interneten:  CHILE - lamoszsz
 
CHILEI-MAGYAR ÉRTESÍTŐ

Informativo de la Corporación Chileno-Húngara de Cultura

Megjelenik: Santiago, 1992. november [1. évf. 1. szám.] –

Kiadja: Corporación Chileno-Húngara de Cultura

 

CHILEI MAGYAR HÍRADÓ : La nueva Hungria

Megjelen: Santiago de Chile, 194? – 1949. július [77. szám]

Kiadta: Új Demokratikus Magyarország Mozgalom

 

CHILEI MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA

Berczely Gábor elnökségével és Nitrai Zsuzsa igazgatóságával működik Santiagóban

 

CHILEI MAGYAR KULTÚRÁLIS EGYESÜLET

1989-ben azzal a céllal alapították, hogy minden magyart, valamint magyarsággal együtt érző személyt felkaroljon, és egyesítse az összes előző már nem működő egyesületek volt tagjait, függetlenül a személyes vallási és politikai álláspontjaiktól.
Az egyesületet, egy kilenc tagú választott igazgatóság vezeti, akik  havonta tartanak ülést. Jelenleg Dr. Szánthó György, elnök, Zahorán Ákos alelnök, Glässer Johanna, Szabó Katalin, Norma Murillo, Lederer András, Schaller István, Dr. Berger Zoltán és Geyger István vezetőségi tagokból  áll.
Az egyesület főtevékenysége a chilei magyarság különböző programjainak szervezésére, mint az Október 23-as emlékmű koszorúzása, ökumenikus vallásos szertartás, társasági ebédek stb. A nagykövetség bezárásával az egyesület képviseli a magyarokat a különböző kulturális és szociális rendezvényeken.
Négyhónaponként, Glässer Johanna szerkesztésében Értesítő címmel jelenik meg lapjuk, amely beszámol a chilei magyarok életéről: születések, elhalálozások, hazai látogatások, utazások, leírások és versek is olvashatók tájékoztatójukban.

 

CHILEI MAGYAR SEGÉLYEGYESÜLET

1930-ban alakult Selényi Sándor és Tusa Pál András vezetésével. Célja volt a társas összejövetelek, kirándulások sportélet megszervezése, elsősorban a világválság okozta problémákat megoldani az új bevándorlók között.

Tusa Pál András, mint Balázs Aurél kezdeményezték a cukorrépa  termelésének  kezdetét,  de ez csak sokkal később valósult meg.

Klubhelységként béreltek egy Magyar Szobát, ahol magyar könyvtár is volt.

Idők folyamán  megváltoztatták a nevét Chilei  Magyar Kör  és Segélyegyletre.  A Magyar Szoba egy tűzvész folyamán leégett, utána az olasz kolónia adott helyet, hogy  a  magyarok rendezvényeket  csinálhassanak . Ezzel  szemben  1936-ban az egyesület már egy belvárosi 4 szobás lakást bérelt ki a 600 fős kolónia számára.

A második világháború küszöbén a bevándorlók egy része azért hagyta el Magyarországot mert politikai meggyőződése miatt üldözhették volna, vagy pedig mert az otthoni vallási megkülönböztető rendeletek késztették erre.

 

CHILEI ÚJ DEMOKRATIKUS MAGYARORSZÁG MOZGALOM

1942:-

Irodalom: Nagy:2000


 

D


 

 

E


EGYETÉRTÉS KULTÚR és SPORTEGYESÜLET (Concordia).
Bővebben interneten:  CHILE - lamoszsz
 
ÉRTESÍTŐ

Chilei Magyar Kultúrális Egyesület folyóirata. Négyhónaponként, Glässer Johanna szerkesztésében jelenik meg. A lap beszámol a chilei magyarok életéről: születések, elhalálozások, hazai látogatások, utazások, leírások és versek is olvashatók tájékoztatójukban.

 

 

F


 

 

G


GEYGER István

Chilei Magyar Kultúrális Egyesület (1989-) vezetőségi tagja.

 

GLÄSSER Johanna

A Chilei Magyar Kultúrális Egyesület négyhónaponként megjelenő folyóiratának, az Értesítőnek szerkesztője, és az egyesület vezetőségi tagja.

 

 

H


HEDRY Márton, SJ

(Sirok, Heves vm., vagy Siroka, Sáros vm., 1709. október 31. – Chile, 1760 körül): misszionárius.

 

HERRE Mihály

(Nyitra, 1697? – Santiago de Chile, 1737): segítő testvér, coadjutor

A concepcióni jezsuita kollégium építője, ahol együtt tevékenykedett Hedry Márton (1709-1960. k.) misszionáriussal.

 

HUNGRIA LIBRE DEMOCRATICA DE CHILE

Újság. Santiago-ban jelent meg 1943 – 1946 között.

 

 

I


IPAROSOK ÉS KERESKEDŐK EGYESÜLETE

Santiago de Chile: 1946?-tól

Alapszabály tervezetüket 1949. novemberében adták ki.

 

17. sz. ISTVÁN KIRÁLY CSERKÉSZCSAPAT

6 évig Menich József (1925-1965) festőművész, operaénekes volt a cserkészcsapat parancsnoka.

 

 

J


JÁNOSA Lajos

(Kőszeg, Vas vm., 1902. május 24. – [Chile], ?): festőművész, grafikus.

A budapesti Képzőművészeti Főiskolán Glatz Oszkárnál és Réti Istvánnál tanult.

A Szinyei Társaság tavaszi szalonján és a Benczúr Társaság által rendezett egyházművészeti tárlaton kitüntető elismerést nyert. A Képzőművészeti Főiskolán 1928-ban
megkapta a Rothermere-díjat, 1929-ben a székesfőváros díját.

Táj és életképeket festett, valamint egyházművészettel foglalkozott, oltárképeket is alkotott. Ő festette az esztergomi plébániatemplom gyónókápolnájának freskóit, a gyulavarsándi templom oltárképeit. 1950-ben kivándorolt Chilébe.

Irodalom: Művészeti Lexikon (Szerk.: Éber László és Gombosi György. Budapest: 1935.)

 

 

K


KERESZTÚT : Boletin informativo de la colonia húngara en Chile

Megjelent: Santiago de Chile, 1953 (1. évf., 1. sz.) – 1953. augusztus (1. évf., 2. sz.)

Kiadta: Szent István Kulturális és Segítő Egyesület

 

KŐ-KURÁ : Comite Chileno Antifascista Hungria

Megjelent: Budapest, 1982 – 1984 között illusztrálva, rendszertelenül, évenként többször.

Kiadta: Comite Chileno Antifascista Hungría (Budapest).

Később: Chile (Budapest), 1984-1988.

 

 

L


LAJTONYI Sándor

Művészettörténész.

 

LÁSZLÓFFY Margit

zongoraművész

Stefániai Imre (1885-1959) zeneszerző felesége. 1947-től Chilében élt.

 

LEDERER András

Chilei Magyar Kultúrális Egyesület (1989-) vezetőségi tagja.


 

M


MAZSE : [Magyar Zsidó(k) Egyesület(e)]

A Chilében élő magyar zsidók egy része felekezeti különbségek miatt alapította meg.

 

MENICH József

(Körmend, 1925 – Santiago de Chile, 1965.): festőművész, operaénekes, cserkészvezető.

Cseney V. László volt mestere. A budapesti Zeneakadémiát 1945-ben végezte el. 1946-ban kivándorolt Chilébe. Ismert festőművész és operaénekes lett. 1951-től a chilei operaház tagja.

Rádióadásokban ismertette a chileiekkel a magyar kultúrát. 6 évig a 17. sz. István király cserkészcsapat parancsnoka.

Irodalom: Enc-Hun II:547 ; Képző és iparművészek Vas megyében. 1. (Összeáll.: Nagy András, Tóth Csaba, Torjay Valter. Szombathely, 1994.)

 

 

N


NORMA Murillo

Chilei Magyar Kultúrális Egyesület (1989-) vezetőségi tagja.

 

 

O


 

 

Ö


 

 

P


PINTYE Rezső

(Kolozsvár, 1902 – Chile, ?): a leghíresebb délamerikai magyar festőművész.

1922-1928 között a Magyar Képzőművészeti Főiskola hallgatója. Valparaisoban, Santiagoban majd Dél-Chilében élt. Érdekelte a Cordillerak völgyeiben élő aracuan-indiánok élete és népművészete. Két évig élt köztük, közel száz nagyméretű képet festett a Cordillerak e festői völgyeiben, az aracuan indiánok között. A képeket később Santiagoban állította ki. A kiállításból világszenzáció lett, a lapok oldalakat írtak Pintye Rezső művészetéről és az aracuan indiánokról, akiket tulajdonképpen a magyar festő fedezett fel. A chilei kormány Pintye Rezsőt a legnagyobb érdemrenddel tüntette ki. Ma is őt tartják Chile legtehetségesebb, legnagyobb festőjének. Pintye Rezsőt a sikerek se tudtak elszakítani a magyarságtól. 1953-ban alakult meg Santiagoban a Szent István Otthon, amelynek elnöke Pintye Rezső lett.

 

PINTYE Rudolf

(Kolozsvár, 1902 – ?): festőművész, grafikus.

Művészeti tanulmányait itthon végezte. 1931-ben Dél-Amerikába vándorolt, Santiagóban telepedett le. Igazgatója lett a Salon National Bellas Artes Intézetének. A chilei kormány 1941-ben érdemrenddel tüntette ki.
 
PLATTKÓ Ferenc
(Budapest, 1898. december 2. – Santiago de Chile, 1983. szeptember 2.): magyar válogatott labdarúgó, kapus.
A Vasas első, válogatott labdarúgója. Külföldön Franz Platko, Franz Platko Kopiletz, Francisco Platko néven volt ismert. Testvérei, Plattkó István és Plattkó Károly szintén labdarúgók voltak.
1939-ben Dél-Amerikába költözött és a chilei Colo-Colo vezetőedzője lett, amellyel. 1939-ben és 1941-ben chilei bajnok lett. 1940-ben az aregntin River Plate technikai igazgatója és utánpótlás edzője volt. 1941-42-ben edző a Colo Colo-nál és chilei szövetségi kapitány volt. Ez utóbbi állásában 1945-ig dolgozott és ebben az évben harmadik lett a csapattal a Copa América-n. Közben 1943-44-ben ismét edző volt a River Plate-nél.
Az 1962-es chilei világbajnokságon találkozott a magyar labdarúgó-válogatott játékosaival.
Bővebben interneten:  Magyar   Español   English   Français   Deutsch   Italiano   עברית
o
 
R

 

 

S


SCHALLER István

Chilei Magyar Kultúrális Egyesület (1989-) vezetőségi tagja.

 

SOCIEDAD HÚNGARA „PRO PATRIA” EGYESÜLET

 

STEFÁNIAI Imre

(Budapest, 1885. december 13. –Santiago de Chile [Chile], 1959. július 4.): zeneszerző, zongoraművész, főiskolai tanár.

Budapesten Tomka István, Berlinben Busoni, majd Dohnányi Ernő tanítványa, 17 esztendős korában elnyerte a Mendelssohn-díjat, s ettől kezdve külföldi hangversenykörutakon járt Európában és Amerikában. 1909-ben Mexikóban és az USA-ban szerepelt. 1914-ben Spanyolországban telepedett le mint udvari zongoraművész. 1926 – 1936 között a budapesti Zeneművészeti Főiskola tanára volt, ugyanebben az időben a Rádió tanácsadója és a Liszt Ferenc Társaság igazgatója. 1929-től a Muzsika című folyóirat egyik szerkesztője. 1947-től Chilében élt, mint az Universidad Catolica zenei tanszékének vezetője. 1950-1957-ben az Universidad de Chile keretén belül működött mint a nemzeti zeneszerzők versenyeinek állandó bíráló bizottsági tagja és elnöke. 1956-ban Magyar pusztai jelenetek című művével első díjat nyert.

Irodalom: ZL ; MÉL.

 

SYPOSS János

(Temesrékas, 1887. december 21. – Santiago de Chile, 1959. augusztus 10.): vezérőrnagy.

 

 

SZ


SZABÓ Katalin

Chilei Magyar Kultúrális Egyesület (1989-) vezetőségi tagja.

 

SZÁNTHÓ György, dr.

Hadnagy, egyesületi elnök.

Santiagóban a Vitézi Szék parancsnoka és a Chilei Magyar Kultúrális Egyesület (1989-) elnöke.

 

SZENT ISTVÁN KULTURÁLIS ÉS SEGÍTŐ EGYESÜLET
Bővebben interneten:  CHILE - lamoszsz
 
SZENT ISTVÁN OTTHON
 
SZENT LÁSZLÓ KATOLIKUS EGYHÁZKÖZSÉG
1954-ben alakult
Bővebben interneten:  CHILE - lamoszsz
 
 
T

TÖREY Gábor

Rádióigazgató

A 70-es években a chilei Radio National igazgatója

 

 

U


 

 

Ü


ÜZENET

1941. március - 1942

Szerkesztette: Hartstein Miklós

Irodalom: MARKOVITS Györgyi: Ismeretlen magyar lapok. A chilei Üzenet. Magyar könyvszemle (1974)3-4:343-346.

Interneten: [Teljes szöveg (PDF)]
 
 
V

VIDOR Pál

(Budapest, 1892 - ?): festőművész

Grafikus. Művészeti tanulmányait a budapesti Képzőművészeti Főiskolán végezte. Mesterei Balló Ede, Iványi Grünwald Béla és Fényes Adolf voltak. A nagybányai művésztelepen is tevékenykedett 1918-ban. 1919-től Berlinben, 1928-től Santiago de Chilében élt. Művei a Magyar Nemzeti Galériában találhatók.

 

VITÉZI SZÉK

Santiagóban tizenkét vitéz van akiknek parancsnoka Dr. Szánthó György hadnagy.

Bővebben interneten:  CHILE - lamoszsz
 
 
W

 

 

Z


ZAHORÁN Ákos

Chilei Magyar Kultúrális Egyesület (1989-) alelnöke.

 

 

ZS


 

 

 

 

 

 

 

 

CHILE : könyvek bibliográfia


 

CSÓKAY Károly (1926-)

Egy magyar hithirdető Chilében / Csókay Károly

Budapest: Kairosz, 2011 – 208 p. : ill.

ISBN 978-963-662-447-7

 

DEÁK Ferenc (1925-)

Chilei küldetésben, 1956-1975 / Deák Ferenc ; szerk. és bev. tanulmányt írta Molnár Gábor

Budapest: Jézus Társasága Magyarországi Rendtartománya, 2013 – 111 p. : ill.

ISBN 978-963-8014-52-8

Serie: Jezsuita könyvek. Rendtörténet, ISSN 2063-1499

 

Iparosok és Kereskedők Egyesülete alapszabály tervezete

Santiago de Chile: 1949. november – 6 p.

 

MIKLÓS Elemér (1882-1954)

Hungria pintoresca / Elemér de Miklós

2. ed.

Santiago de Chile: Ed. Zig-Zag, 1940 – 190 p., 16 t.

Serie: Viajes y panoramas

 

NAGY Töhötöm (1908-1979)

Iglesia y comunismo / Töhötöm Nagy

Santiago de Chile: Excelsior, 1968 – 242 p.

 

SÓLYOM Lajos (1908-?)

Ein Mensch schreit um Hilfe : roman / Lajos Sólyom

[übers.vom Verfasser]

Santiago de Chile: Ed. Zig-Zag, 1942 – 341 p.

 

Nachwort zu einer Liebe / Lajos Sólyom

Santiago de Chile: La Bolsa, 1945 – 262 p., 1 t.

regény

 

SZÉKELY Tibor (1912-1988)

Vihar az Aconcaguán és egy évvel később / Székely Tibor

Tempested sobre el Aconcagua (magyar)

Fordította: Vukovics Géza (1928-)

2. kiadás

Újvidék: Forum, 1980 – 191 p., 6 t.

útleírás

 

 

 

 

 

 

 

CHILE : újságcikk bibliográfia


 
 
BAYER Zsolt: Egyszer voltunk angyalok : Közeledett a karácsony, és mi Chilében voltunk, Santiagóban.

 

FÁBIÁN Tamás: Álomhegyek bűvöletében a dél-amerikai végeken. I. rész.: Argentína, Chile.
= A földrajz tanítása, 17(2009)2:17-31.
 
FÁBIÁN Tamás: Álomhegyek bűvöletében a dél-amerikai végeken. II. rész.: Argentína, Chile.
= A földrajz tanítása, 17(2009)3:22-39.
 
KOZÁRI Mónika: Osztrák-chilei kapcsolatok 1918-ig. = Klió 2(1993)2

 

MARKOVITS Györgyi: Ismeretlen magyar lapok. A chilei Üzenet.

= Magyar könyvszemle, (1974)3-4:343-346.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kedves Látogató!

 

Honlapunk, majd minden oldala  folyamatos adatfeltöltés, szerkesztés alatt áll.

Előfordulhat, hogy emiatt bizonyos menüpontok alatt még nem található konkrét tartalom.

Ez az adatbázis sohasem zárható le teljesen, újabb és újabb adatokkal egészülhet ki vagy módosulhat a már meglévő anyag is.

Feltett szándékunk, hogy az adatfeltöltést, illetve adatpontosítást mielőbb befejezzük és Önöket minél szélesebb körben tájékoztassuk.

Ezért kérjük, tiszteljenek meg bizalmukkal és ezzel az oldallal és a honlappal kapcsolatos kiegészítéseiket, észrevételeiket juttasák el hozzánk!

 

Az Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-mail címen.

 

 

Addig is szíves megértésüket és türelmüket kérjük!

Köszönjük a látogatást, kérjük nézzen vissza később is!

 

Ha tetszik honlapunk, ajánlja másoknak is!

www.ungerska.se

 

 

 

 

 

 

 

 

Északi Magyar Archívum. Felelős szerkesztő: Szöllősi Antal.
Copyright © 2011 Szöllősi Antal, Ungerska arkivet (Északi Magyar Archívum).
All Rights Reserved.