1137348
Ma
Tegnap
A héten
Múlt héten
Ebben a hónapban
Múlt hónapban
Összesen
289
566
289
1132862
16038
29242
1137348

Te IP-címed: 54.166.186.79
2017-04-24 15:19

Magyarok Törökországban

2013. július 07. vasárnap, 20:34
Írta: Szöllősi Antal

 

Írta [gyűjtötte és összeállította]: SZÖLLŐSI  Antal 

 

 

 

MAGYAROK TÖRÖKORSZÁGBAN

 

 

 

 

 

 

MAGYAR JANICSÁROK


A janicsár, (törökül yeniçeri (jenicseri), új sereg) az oszmán-török seregben szolgáló zsoldos gyalogságnak a katonája

E hadtest egy része keresztény szülők gyermekeiből állt, akiket vagy tized (perzsa eredetű szóval devsirme) alakjában szedtek össze a birodalomban levő keresztény lakosoktól, vagy háború alkalmával rabolták el őket, amely zsákmány ötöde, a pendzsik, a szultánt illette. A közhiedelemmel ellentétben a janicsárságnak alig negyedrésze volt keresztény, habár Szerbiában sok keresztényt szedtek össze. Többségük iszlám bosnyákokból, valódi törökökből és rabszolgákból került ki. Az viszont való igaz, hogy a keresztény származásúak voltak a legodaadóbb, legkegyetlenebb és legfanatikusabb katonái a janicsár regimenteknek.

Forrás: hu.wikipedia.org/wiki/Janicsár

 

A török uralom alatti országrész településeinek jelentős részén feltételezhető, hogy magyar keresztény szülők gyermekeiből is szedtek tizedet, vagy az összecsapások során elrabolták őket. A fiúkat janicsároknak, leányokat a háremek frissítésére.  

[Magyar janicsárok: erről a témáról nem találtam eddig semmit. Ha van javaslata, észrevétele azt kérem közölje! (2012-05-14, Szöllősi Antal)]

Ez a szócikk szerkeztés alatt! 

Az oldalon található információk még nem végleges jellegűek.

 

 

 

TÖRÖKORSZÁGI KURUC EMIGRÁCIÓ TÖRTÉNETE


Törökországban találtak menedéket, Thököly Imre emigrációja (és Zrínyi Ilona), később a Rákóczi emigráció, majd rövid időre a Kossuth emigráció is. 

 

 

THÖKÖLY EMIGRÁCIÓ

 


1682–1685 között a felső-magyarországi török vazallus állam (Orta Madzsar) fejedelme. 1685-ben a törökök Váradon elfogták, és 1688-ig fogságban tartották. Ezt követően a törökök oldalán vett részt a visszafoglaló háborúban, de az 1699-ben megkötött karlócai béke értelmében az Oszmán Birodalom belsejébe száműzték, ahova számos híve követte. A politikai emigráció tartózkodási helyéül Csiprovac várost jelölték ki néhány környékbeli faluval, míg Thököly szűkebb kíséretével Isztambulban tartózkodott. 1701 szeptemberében azonban engedély nélkül Drinápolyba ment, amiért kíséretével együtt Izmitbe (görög nevén Nikomédia), a „Virágok mezejére” telepítették át szűk kíséretével. A fejedelem házastársa Zrínyi Ilona 1703. február 18-án hunyta le szemét, Thököly pedig 1705. szeptember 13-án tért örök nyugalomra.

 

Hamvait 1906-ban hozták Magyarországra felesége, Zrínyi Ilona, mostohafia, II. Rákóczi Ferenc, Rákóczi József, Bercsényi Miklós és neje Csáky Krisztina, Esterházy Antal, Sibrik Miklós maradványaival együtt, miután az 1906. XX. törvénycikk eltörölte a Rákóczit és társait száműző 1715. XLIX. tc. 2. és 3. paragrafusát. Thököly Imre földi maradványait a késmárki új evangélikus templomban helyezték örök nyugalomra.

 

2008. november 14-én nyílt meg Izmitben – mely ma Kocaeli nagyváros része – a Seka parkban a Thököly Emlékház, amely az 1701–1705 között száműzetésben itt élő Thököly Imrének állít emléket.

 

Forrás:  www.rodosto.hu/

Ez a szócikk szerkeztés alatt!

Az oldalon található információk még nem végleges jellegűek.

 

 

RÁKÓCZI EMIGRÁCIÓ


Az 1716-18. évi török háborút követően a szultán Rodostót jelölte ki tartózkodási helyéül II. Rákóczi Ferenc és kísérete számára. A magyaroknak a város keleti részén, az örmény negyedben béreltek 24 házat. A tengerpartról felfelé vezető keskeny kis utca a mai napig a Magyar utca elnevezést viseli. Itt áll a fejedelem egykori ebédlőháza, a mai Rákóczi Múzeum, amit a helybéliek leginkább csak Magyar Múzeumként emlegetnek. Ebben az utcában volt Rákóczi háromszintes lakóháza, kápolnája, Mikes Kelemen háza, a bujdosók sütő- és mosóháza, de itt voltak elszállásolva a "magyar király" (ahogy Rákóczit nevezték) biztonságára ügyelő janicsárszázad tagjai is. Az utcában található házak egyikét-másikát Csáky Mihály és Forgách Simon tábornokok lakóházainak tartják. Az 1722. évi pestisjárvány után a török városnegyedben lakó Bercsényi Miklós is a Magyar utca közelébe költözött át háznépével.

(Részlet) SERES ISTVÁN: Rákóczi Rodostója


Forrás: www.historia.hu/archivum/2004/0401seres.htm és Seres István: Rákóczi Rodostója.  = História, 1. (2004)

Irodalom: www.rodosto.hu/ 

Ez a szócikk szerkeztés alatt!

 

Az oldalon található információk még nem végleges jellegűek. 

 

 

 

1849-ES EMIGRÁCIÓ TÖRÖKORSZÁGBAN

 


 

Irodalom: www.rodosto.hu/ 

Ez a szócikk szerkeztés alatt!

 

Az oldalon található információk még nem végleges jellegűek.

 

 

MAGYAROK 1900-TÓL TÖRÖKORSZÁGBAN


A XX. század harmincas éveitől kezdve a nyolcvanas évekig működött a magyar jezsuiták törökországi missziója, ennek a vezetője P. Vendel János SJ volt.

 

Az első magyar követ, Tahy László, befolyásos ember volt. Nagyszerűen beszélte a török nyelvet többek között. A régi Monarchia idejében a Török Birodalom területén töltötte nagyrészt a diplomáciai szolgálatát. Ő igen jó viszonyban állt mind Atatürkkel, mind a török vezető államférfiakkal, jó részük régi ismerőse volt. Ugyancsak befolyásos ember volt Mészáros Gyula, aki a török néprajzi múzeumot alapította és aki szintén nagyszerűen tudta a török nyelvet, hiszen ezen a téren dolgozott otthon.

 

P. Vendel János SJ 1894. június 30-án, Makón született. Az 1929-1931 közötti években a budapesti egyetemen latin és történelem szakon tanult, ekkor kezdett el foglalkozni a török nyelvvel és kultúrával is, a neves turkológus Németh Gyula előadásait látogatta, aki személyesen szorgalmazta a törökországi misszióját. Majd 1931-ben, amikor Csiszárik János püspök kérésére, a rendtartomány főnök P. Bíró Ferenc SJ jóváhagyásával lehetőség mutatkozott, hogy törökországi missziós munkát végezzen, kiment Isztanbulba, hogy elsősorban a gazdasági világválság miatt nagy számban letelepedő magyar iparos családok lelkipásztora legyen. (...)

Nagyon vonzotta a gazdag és addig feltáratlan törökországi levéltári anyag.

Később már nemcsak a magyarok között végzett lelkipásztori munkát, hanem más európai országokból odakerült keresztény családokat is bevonta a plébániai életbe. A többnyire török állampolgárságú, de keresztény családok gyermekeit nyaranta elvitte cserkésztáborozni, főként francia, osztrák, olasz, görög és örmény fiúkat, a költségek nagyobb hányadát a saját isztanbuli lelkészi fizetéséből fedezte, amelyet a magyar követség folyósított neki. (...)

A második világháború után is hallatlan lelkesedéssel folytatta a lelkipásztori munkáját, egy protestáns lelkésszel elkészítette az Újszövetség török nyelvű fordítását, amely 1959-ben jelent meg nyomtatásban. (..)

P. Vendel János SJ 1971. december 12-én hunyt el a jezsuiták Isztanbul-Ayazpasa-i rendházában, december 14-én búcsúztatták, 25 paptársa, sok hűséges magyar és török tisztelője jelenlétében az isztanbuli keresztény temető kápolnájában P. Gaston Pasty SJ, az isztanbuli jezsuita rendházfőnök vezetésével

Összeállította: Bikfalvi Géza (kivonat)

 

Forrás: www.parbeszed.com/main.php?...830...

 

 

 

Honlapunk jelenleg folyamatos adatfeltöltés, szerkesztés alatt áll. Előfordulhat, hogy emiatt bizonyos menüpontok alatt még nem található konkrét tartalom. Feltett szándékunk, hogy az adatfeltöltést, illetve adatpontosítást mielőbb befejezzük és Önöket minél szélesebb körben tájékoztassuk. 

 

Addig is szíves megértésüket, türelmüket kérjük!

 

Köszönjük a látogatást, kérjük nézzen vissza később is!

 

www.ungerska.se

 

Északi Magyar Archívum. Felelős szerkesztő: Szöllősi Antal.
Copyright © 2011 Szöllősi Antal, Ungerska arkivet (Északi Magyar Archívum).
All Rights Reserved.