1495691
Ma
Tegnap
A héten
Múlt héten
Ebben a hónapban
Múlt hónapban
Összesen
700
566
4693
1487449
10130
20634
1495691

Te IP-címed: 54.163.20.57
2018-11-18 23:52

Bulgária

Bolgár-magyar lexikon

2013. február 20. szerda, 20:17
Írta: Szöllősi Antal

 

 

Írta (gyűjtötte és összeállította): SZÖLLŐSI  ANTAL

 

 

 

 

BOLGÁR-MAGYAR LEXIKON    

 

Bulgária és Magyarország: kivándorlás, emigráció, kapcsolatok    

 

TÁJÉKOZTATÓ VÁLOGATÁS

 

Rövidítések

Az Északi Magyar Archívum honlapján előforduló rövidítések és a felhasznált irodalom jegyzéke. 

 

 

 

A


ANNA MÁRIA bolgár cárné
(Magyarország, 1204 – 1237 ősze): II. Iván Aszen (1189 bolgár cár második felesége, II. András magyar király és felesége, Gertrúd merániai hercegnő leánya.
Interneten:  Magyar   Български   English   Español   Português
 
ASZTALOS János
(Pécs, 1822. április 7. – Belgrád, 1898. november ?): ügyvéd, politikus.
Tanulmányait külföldön végezte. A szabadságharc után tért vissza szülővárosába. Már 1851-ben mozgalmat indított a hatalmukkal visszaélő hatósági személyek ellen. 1858-ban Buda-külvidéki ügyész. Később hűtlenségi perbe fogták, 9 hónapig vizsgálati fogságban tartották. 1861-ben felhagyott az ügyvédséggel, Bócsán bérelt földet. Fizetésképtelensége miatt bezáratással fenyegették.
1867-ben Kecskemétre kötözött, ügyvédként a kisemberek ügyeit intézte. Bekapcsolódott a szélsőbalos mozgalomba, beadványaiban a városvezetés korruptságát bírálta. Madarász Vilmossal az egész Alföldre kiterjedő parasztmozgalmat indítottak, demokrata köröket szerveztek. Kiskunfélegyházára meghívták az alakuló demokrata kör elnökének. 1868-ban a kiskunfélegyházi véres zavargás után letartóztatták. 1869-ben a mozgalom másik főemberével, Madarász Vilmossal együtt megszökött a váci fogházból. Románián át Konstantinápolyig jutott el. Ott és a Balkán egyéb helyein próbált boldogulni. Így került Vidinbe, ahol 1869 november végén vagy december elején létrehozta (a Magyar Országos Levéltárban föllelhető iratokban szereplő elnevezéssel) a „Bulgáriai Magyar Titkos Comité”-t – a szervezet bélyegzőjén A Magyar–Bulgár Titkos Comité felirat áll. A szervezet az 1869. októberi dalmáciai fölkelés nyomán jött létre, a délszlávok fölszabadítását, majd egy kossuthi típusú dunai konföderáció létrehozását kívánta elősegíteni. Maga Kossuth tudott erről, de nem mindenben értett egyet vele. Szervezkedés céljával Asztalos János 1870 nyarán Bukarestbe, majd Konstantinápolyba utazott. Valószínűleg a török hatóságok internálással fenyegették, ha nem hagy fel forradalminak minősített tevékenységével, ezért egy ideig a városban ügyvédkedett. A vidini bizottság felbomlott.
1877-ben hazatérési engedélyt kért, kérését a hatóságok megtagadták. Anyagilag tönkrement, kilátástalan nyomora és csalódásai miatt 1898-ban feleségével együtt Belgrádban öngyilkosságba menekült.
Kecskeméten a Városháza falán emlékére 1968-ban emléktáblát helyeztek el, amelyet Imre Gábor készített.
Irodalom: Pölöskei Ferenc: Az 1868-as alföldi parasztmozgalom (Századok, 1956. 1–2. sz.); Krajnyák Nándor: Az Asztalos-féle parasztmozgalom Kecskeméten (Népkutató füzetek, 9. sz. Kecskemét, 1961) ; Alexander GJUROV: Évszázadok öröksége: a magyarok nyomai bolgár földön,(Szófia: Magyar Kultúrális Intézet, Gutenberg Kiadó, 2003)
 
 
B

Bolgár köböl (cubulus bulgaricus),

bormérték volt az Árpádok korában, nevezetesen említi IV. Béla király 1240-ben kelt azon oklevelében, melyben a győri vár kötelékéhez tartozó Ság, Nyul, Écs és Cyrlan falubeli szőllősgazdák (vinitores) jogairól és kötelezettségeiről intézkedik; egyebek közt t. i. elrendeli, hogy minden telek után 20 bolgár bort adjanak a győri ispánnak. (Endlicher: Rerum Hung, Monum. Arpadlana. Szt.-Gailen 1849. 449. l.)

Forrás: A Pallas nagy lexikona. 1-16. kötet. 1893-1896.
 
BOLGÁR KULTURÁLIS, DOKUMENTÁCIÓS ÉS INFORMÁCIÓS KÖZPONT
Cím: 1062 Budapest, Bajza u. 44.
Tel: +36-1-216-4211
Fax: +36-1-216-6729
Intézményvezető: Tyutyunkova Mónika
E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
A Bolgár Országos Önkormányzat 2011. július 1-vel alapította meg a Bolgár Kulturális, Dokumentációs és Információs Központot.
A Bolgár Központ székhelye az Önkormányzat kezelésében álló Budapest, VI. kerület Bajza u. 44. szám alatti ingatlanban van A Bajza u. 44. szám alatti ingatlanban működnek az Önkormányzat oktatási intézményei is (Bolgár Kétnyelvű Nemzetiségi Óvoda, Bolgár Kisebbségi Nyelvoktató Iskola).
A Bolgár Központ létrehozásával egy helyre összpontosul a magyarországi bolgár közösség oktatási tevékenysége, az azt kisegítő egyéb anyanyelv ápolásával kapcsolatos tevékenység, a közművelődési és kulturális tevékenység.
A Bolgár Központ 2011. július 1-én kezdte meg tevékenységét, jelenleg a már eddig összegyűjtött anyagok feldolgozása és rendszerezése a legfőbb feladata. A könyvtárban már beindult a könyvkölcsönözés, nagy az érdeklődés mind a magyarországi bolgárok, mind a bolgár nyelvet tanulók részéről.
A Bolgár Központ alaptevékenysége és feladatai a következők:
- Oktatás területén: anyanyelvhasználat elősegítése közművelődési feladatok ellátásán keresztül, oktatást segítő kiegészítő tevékenységek, tanfolyamok szervezése, felnőtt és egyéb oktatás megszervezése;
- Közművelődés területén: időszaki és állandó kiállítások szervezése, kulturális rendezvények szervezése, anyanyelvi könyvtár működtetése, a magyarországi bolgárok történelmével kapcsolatos néprajzi és muzeális gyűjtemények kezelése, bővítése, bemutatása, a magyarországi bolgárok és bolgárkertészek történelmi dokumentációjának összegyűjtése és archiválása, a dokumentumokhoz való hozzáférés biztosítása, a dokumentációgyűjtemény és bibliográfiák feldolgozása, azokhoz való hozzáférés biztosítása, a dokumentációgyűjtemény és bibliográfiák digitalizálása, web-es hozzáférés biztosítása;
- Információs tevékenység területén: a magyarországi bolgár önkormányzatok, civil szervezetek és művészeti csoportok közötti információcsere és információáramlás elősegítése, a magyarországi bolgár szervezetekkel kapcsolatos információk többségi társadalomhoz való eljuttatása, az információs adatbázis kiépítése, az információs adatbázishoz való hozzáférés biztosítása, web-es hozzáférés biztosítása, Magyarország és Bulgária közötti általános kulturális kapcsolatok, illetve az ezzel kapcsolatos információcsere fejlesztése, a két ország települései közötti testvérvárosi kapcsolatok kiépítésének, és az ezzel kapcsolatos információcsere elősegítése;
A 2013. évben a legnagyobb hangsúlyt a magyarországi bolgárok történelmi dokumentációjának összegyűjtésére és archiválására, valamint a könyvtár számítógépes feldolgozására fordítjuk, de a Központ részt vesz az összes kulturális rendezvény megszervezésében és lebonyolításában is.
Bővebben interneten:  Bolgarok.hu: Kezdő oldal
 
BOLGÁR KULTURÁLIS INTÉZET
Andrássy út 14
1061 Budapest
Igazgató:  Olga Popova
Tel.: +36 1 269 42 46,
Tel.: +36 1 269 20 48
Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
A budapesti Bolgár Kulturális Intézetet 1936. október 1-én a Pázmány Péter (ma Eötvös Lóránd) Tudományegyetem azon Szláv Tanszékén nyitották meg, amely már 87 éve működött. Elsődleges célja akkoriban az volt, hogy segítséget nyújtson az egyetemi hallgatóknak a bolgár nyelv elsajátításában, emellett pedig a bolgár kultúra megismerésében és befogadásában, a két ország szellemi értékeinek kölcsönös cseréjében. Ennek megfelelően első igazgatója egészen 1941-ig az ismert nyelvész, Melich János akadémikus volt, továbbá az első bolgár lektorátust szinte azonnal, az 1938/1939. tanévben megszervezték a debreceni Tisza István (ma Kossuth Lajos) Tudományegyetemen, lektorként 1944-ig Mihail Popov dolgozott. Egy év múlva a budapesti Pázmány Péter, valamint József Nádor Tudományegyetemen nyílt meg a bolgár lektorátus, ezekben heti öt órában dr. Dimo Boikliev tanított bolgár nyelvet, irodalmat és történelmet.
A budapesti Bolgár Kulturális Intézetnek változatlan célja a gazdag, évszázados kulturális örökséggel rendelkező bolgár kultúra lehető legkiterjedtebb bemutatása a magyar és a többi európai, valamint a világ különböző kultúrái felé.
 
BOLGÁR-MAGYAR GAZDASÁGI SZEMLE
Budapest: 1943
Szerkesztette: Penu Penkov [et al.]
Lelőhely: OSZK
 
BOLGÁR MŰVELŐDÉSI HÁZ
Cím: 1097 Budapest, Vágóhíd u. 62
Igazgató: Kalicov Vladimír
Telefon:  216-6560
Fax:  215-4193
E-mail:  Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
A Magyarországi Bolgárok Egyesületének megalakulása utáni első székhelye Dimitar Dimitrov Lónyai u. 11. sz. alatti lakása volt.
1953-ban elkezdődött a gyűjtés a Bolgár Művelődési Ház felépítésére. 445 család összesen 3 125 000 forintot adományozott e célra. A Művelődési Ház 1957 őszén nyílt meg, 1982-ben pedig megnyitotta kapuit a szállodarész és az étterem. 
1957 óta a Bolgár Művelődési Ház a Magyarországon élő bolgárok számára otthont, közösséghez tartozást, kultúrát, szórakozást nyújt, ez az a hely, ahol a generációk átörökítik a tradíciókat.
A Művelődési Ház színvonalas kulturális műsorok és hagyományőrző rendezvények szervezésével segíti a magyarországi bolgár közösség nemzeti identitásának megőrzését, hozzájárul az anyanyelvhasználat és -fejlesztés körülményeinek javításához, elősegíti a kulturális autonómia feltételeit a bolgár közösség körében, a bolgár kulturális értékeket megismerteti a többségi társadalommal.
A Bolgár Művelődési Házban évente 25 hagyományőrző program és kulturális műsor kerül megrendezésre. Egy-egy rendezvényen nem ritkán 300-600 vendég is jelen van, nagy részüket a magyarországi bolgárok alkotják, akik az egész ország területéről érkeznek és magukkal hozzák magyar barátaikat is.
A Művelődési Ház megragad minden lehetőséget, hogy a Budapesten átutazó bolgár színészek, népi együttesek, stb. fellépéseivel színesítse és gazdagítsa kulturális tervében foglalt tevékenységi körét és minél szélesebb körben megismertesse a bolgár kultúrát a többségi társadalommal.
Bővebben interneten:  www.bolgarok.hu
 
BOLGÁR ORSZÁGOS ÖNKORMÁNYZAT
Székhely: 1062 Budapest, Bajza u. 44.
Tel.: (00361) 216-42-10, 216-42-11
Fax: (00361) 216-67-29
E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
A Bolgár Országos Önkormányzat célja, hogy segítse a Magyarországon élő bolgár közösség nemzeti identitásának megőrzését, hozzájáruljon az anyanyelv használata és fejlesztése körülményeinek javításához, elősegítse a kulturális autonómia feltételeit a bolgár közösség körében, ismertesse a többségi társadalommal a bolgár kulturális értékeket. Az elmúlt években az Önkormányzat legfontosabb céljaként a bolgár anyanyelvű oktatás megszervezését tűzte ki. 
Kulturális tevékenységét a Magyarországi Bolgárok Egyesületével, a Fővárosi Bolgár Önkormányzattal, a Pest Megyei Bolgár Önkormányzattal, a Bolgár Ifjúsági Egyesülettel és a Bolgár Ortodox Egyházközösséggel szorosan együttműködve valósítja meg. A Bolgár Országos Önkormányzat kulturális tevékenysége keretein belül a hagyományos ünnepi rendezvényeit, egyéb kulturális rendezvényeket, kiállításokat, filmbemutatókat, és irodalmi esteket is rendez.
A Bolgár Országos Önkormányzat szoros együttműködésre törekszik a Magyarországi Bolgárok Egyesületével, amely a magyarországi bolgárság legjelentősebb civil szervezete.
Havonta kiadja a Bolgár Hírek című újságot, amely 2011. eleje óta teljesen új arculattal és új koncepcióval jelenik meg.
A BOÖ fenntartója a Bolgár Nyelvoktató Kisebbségi Iskolának, amely 2004. szeptember 1-én kezdte meg a működését az állami oktatás keretein belül, jelenleg 56 általános iskolás és középiskolás tanuló látogatja a bolgár nyelv és irodalom, valamint bolgár népismeret tanórákat. Szintén a BOÖ fenntartásában működik 2008. február 1. óta a Bolgár Kétnyelvű Nemzetiségi Óvoda, amelyben jelenleg egy vegyes életkorú csoportban közel 30 gyerek van.Az Önkormányzat legújabb intézménye a Bolgár Kulturális, Dokumentációs és Információs Központ, amelynek fő feladata az anyanyelvi könyvtár működtetése, a magyarországi bolgárok és bolgárkertészek történelmi dokumentációjának összegyűjtése, archiválása és digitalizálása, valamint a dokumentumokhoz való hozzáférés biztosítása. Mindhárom intézmény a Bajza u. 44. szám alatti épületben működik.
Bővebben interneten:  Bolgarok.hu: Kezdő oldal
 
BOLGÁR ORTODOX EGYHÁZ
Szent Cirill és Szent Metód Bolgár Pravoszláv Templom
Cím: 1097 Budapest, Vágóhíd u. 15.
Tel.: 215-0039
A XIX. században megindult nagyarányú bolgár betelepülés egyik jelentős központjává vált Budapest, különösen a főváros déli határán jelentő Ferencváros, Itt kezdte meg működését 1914-ben a Magyarországi Bolgárok Egyesülete, 1916-ban a Lónyay utcában alakult meg a bolgár egyházközség. Szintén a kerületben nyitotta meg kapuit az első bolgár iskola 1918-ban, valamint itt szentelték fel az első ortodox kápolnát is.
A templom a magyarországi bolgárság összetartozásának megtestesítője, egy élő, tevékeny kisebbség szimbóluma. Az építészettörténetileg fontos műemlék egyben a bolgár ortodox egyház Közép- és Nyugat Európai egyházmegyéjének központja, Simeon metropolita székhelye. A templom a bolgár egyház szentjeinek, a szláv írásbeliség megteremtőinek – Szent Cirill és Metód – nevét viseli, akiket a római katolikus egyház Európa védőszentjeivé avatott.
Bővebben interneten:  Bolgarok.hu: Kezdő oldal
 
The BULGAR TIMES
Bolgar zamany : kulʹturno - istoričkoe izdanie
Vremâ bulgar : Bulgár idő
[Dunaharaszti]: 2010 –  , negyedévenként, ISSN 2062-3429.
Felelős szerkesztő: Teleki Nagy Ilona
 
BULGÁRIAI MAGYAR TITKOS COMITÉ
Vidin: 1869
Asztalos János (1822-1898) ügyvéd, politikus, akit hűtlenségi perbe fogtak, és a váci börtönbe került, ahonnan 1869-ben – Madarász Vilmossal, Madarász László fiával együtt – megszökött. Így került Vidinbe, ahol 1869 november végén vagy december elején létrehozta (a Magyar Országos Levéltárban föllelhető iratokban szereplő elnevezéssel) a „Bulgáriai Magyar Titkos Comité”-t – a szervezet bélyegzőjén A Magyar-Bulgár Titkos Comité felirat áll.
A szervezet az 1869. októberi dalmáciai fölkelés nyomán jött létre, a délszlávok fölszabadítását, majd egy kossuthi típusú dunai konföderáció létrehozását kívánta elősegíteni. Maga Kossuth tudott erről, de nem mindenben értett egyet vele. Szervezkedés céljával Asztalos János 1870 nyarán Bukarestbe, majd Konstantinápolyba utazott. Valószínűleg a török hatóságok internálással fenyegették, ha nem hagy fel forradalminak minősített tevékenységével, ezért egy ideig ügyvéd volt a városban. Nem tudni mikor, a vidini bizottság feltételezhető, hogy hamarosan megszünt.
Irodalom: Alexander GJUROV: Évszázadok öröksége: a magyarok nyomai bolgár földön,(Szófia: Magyar Kultúrális Intézet, Gutenberg Kiadó, 2003)
 
Gróf BATTHYÁNY Kázmér Antal Ferenc
(Pozsony, 1807. június 3. – Párizs, 1954. július 13.): reformkori ellenzéki politikus, az 1848-49-ben főispán, kormánybiztos és a Szemere-kormány tagjaként Magyarország első külügyminisztere volt. Szerepéért távollétében halálra ítélték.
1849. augusztusában követte Kossuthot Vidinbe, majd Sumlába és a magyar emigrációval együtt Kütahyaba.
Sumentól 10 km-re délre eső Maras faluban megvásárolt egy régi, romos török tanyát. Fölújította, és néhány honfitársával együtt – akiknek ily módon jobb megélhetést is biztosított – korszerű, az Oszmán Birodalomban eddig ismeretlen módszerű földművelést és állattenyésztést vezetett be. Tanyáját éveken keresztül „ungrov csifliknek”, azaz magyar majornak, tanyának nevezték. Az új, 1850. esztendőben a magyarok a szőlőművelés meghonosítását is elkezdték.
1851. augusztusában hagyta el Törökországot, és haláláig Párizsban élt.
1987-ben, születésének 180. évfordulóján a montmartre-i-i temetőből hazahozták földi maradványait, és a siklósi vár kápolnájának családi kriptájában helyezték örök nyugalomra.
Interneten:  Magyar   English   Svenska   Esperanto
 
gróf BETHLEN Gábor
Diplomata, Bethlen István legkisebb fia. 1940. november 2-től a bulgáriai magyar követség elsőtitkára.
 
 
C

 

 

D


 

 

E


 

 

F


FERDINÁND bolgár cár
(Bécs, 1861. február 26. – Coburg [Németország, 1948. szeptember 10.): Koháry Antónia hercegnő unokája.
Bővebben interneten:  Magyar   Български   English
 
FEHÉR Géza

(Kunszentmiklós, 1890. augusztus 4. – Budapest, 1955. április 10.): régész

A budapesti egyetemen bölcsészdoktori oklevelet szerzett 1913-ban. A debreceni egyetemen a nemzet őstörténetének magántanára volt. 1913-14-ben Sepsiszentgyörgyön, 1915-16-ban Szabadkán volt tanár, majd katonai szolgálatot teljesített. 1918-ban a konstantinápolyi Magyar Tudományos Intézetben dolgozott. Hazatérve Budapesten előbb középiskolai tanár, majd a Fővárosi Könyvtár keleti gyűjteményének alkalmazottja lett.

Magyar őstörténeti kutatásai során a magyar-bolgár-török történeti kapcsolatokkal kezdett foglalkozni. 1922-től bulgáriai kutatásainak két évtizede alatt régészeti ásatásokon vett részt (Madara, Aboba-Pliszka, Mumdzsilár). Világszerte feltünést keltett 1925-ben, mikor megfejtette a régi bolgár birodalom nagy uralkodóját, Krum kánt ábrázoló madarai sziklába vágott emlék ősi felíratait. A bolgár király ezért 1927-ben nagy érdemrenddel tüntette ki. A bolgár kormány 1930-ban tudományos tervei megvalósítására 50.000 levával támogatta. 1931-ben egyetemi nyilvános rendkívüli tanári címet kapott. A Bolgár Tudományos Akadémia tagjává választotta. A második világháború végén Isztambulba került, ahol két féléven át az egyetemi bölcsészkaron őstörténeti előadásokat tartott, majd a Top Kapi Szeráj Múzeumban dolgozott. 1948-tól haláláig Budapesten a Magyar Nemzeti Múzeumban dolgozott. Négy éven át vezette a zalavári ásatásokat. A honfoglalás korában Magyarország területén élt szlávok régészeti hagyatékának meghatározása, összegyűjtése és történeti értékelése terén végzett úttörő és alapvető munkát.

Munkásságáról több könyvet írt bolgár nyelven is.

Irodalom: Az Újság könyve 1932 ; Arno, T. J.: In memoriam Géza Fehér 1890–1955 (Stockholm, 1955)

Interneten:  Magyar   Български
 
FERMENDŽIN, Eusebius
(1845. szeptember 21. – 1897. junius 25.): magyarországi születésű bolgár egyháztörténész.
Sok magyar vonatkozású adat van Acta Bosniae című oklevéltárában (1892).
Irodalom: UIL (1938)9-10:2475.
Interneten:  English
 
FŐVÁROSI BOLGÁR ÖNKORMÁNYZAT
Bővebben interneten:  Fővárosi Bolgár Önkormányzat
 
 
G

GJUROV, Alexander
A Kossuth-emigráció bolgár földi tartózkodásáról ...
 
 
H

HAEMUS
Kétnyelvű bolgár-magyar társadalmi és kulturális folyóirat
Alapította 1991-ben a Magyarországi Bolgárok Egyesülete
ISSN 1216-2590
Haemus (ez a Balkán ókori görög-latin neve)
 
HORVÁTH Béla
(Pinkafő, 1888. március 25. – Palm Beach, Florida [USA], 1973): szobrász, festőművész
Középiskoláit Szombathelyen, képzőművészeti tanulmányait Budapesten, Münchenben és Párizsban végezte. 1909-ben a párizsi Szalonban állította ki első szobrát és festményét. Belgiumi és hollandiai tanulmányútja után hazatért és eleinte iparművészeti tevékenységet folytatott. Labdarúgó című szobrát a szófiai múzeum vásárolta meg.
A Kerepesi-temetőben számos síremléket készített. A székesfehérvári Árpád-fürdő nagyméretű freskóinak alkotója.
1945-től Ausztriában élt, majd 1949-ben az Egyesült Államokban telepedett le véglegesen. A daytoni egyetemen tanított, idős koráig megmaradt művészpedagógusnak. Rangos nemzetközi művészeti társaságok választották tagjaik sorába. Számos monumentális egyházi mű alkotója. Plakettek, emlékérmek, szobrok, domborművek (például Kossuthról) is születtek keze alól, de elsősorban a táj, azon belül is leginkább a hegyvidék festője volt. Köztéri munkái állnak több helyen, művei találhatók a Magyar Nemzeti Galériában, amerikai gyűjteményekben és a kolozsvári múzeumban.
 
 
I

IHÁSZ Dániel
(Nagydém, 1813. október 17. – Collegno al Baraccone [Olaszország], 1881 április 10.): honvédezredes, az itáliai magyar légió parancsnoka, az olasz hadsereg ezredese.
Ihász Dániel csapatai maradványaival a török katonaság előtt tette le a fegyvert. A török hatóságok Vidinbe, majd Kutahyába internálták. Katona ezredestől 1849. szeptember 14-én vette át a parancsnokságot a vidini Magyar Tábor fölött.
 
 
J

 

 

 

K


KANITZ, Felix Philipp (magyarul: Kanitz Fülöp Felix)

(Pest, 1829. augusztus 2. – Bécs, 1904. január 5.): magyar származású osztrák műtörténész, térképész, régész és etnográfus.

Neves Balkán-utazó és az itt végzett néprajzi és feltáró munkásságának eredményeként a Balkán Kolumbusza névvel illetik.
 
KÁRPÁTI István
A bolgár nemzeti megújhodás egyik vezéralakja, Hriszto Daszkalov 1858-ban A bolgárok újjászületése, avagy a reakció az európai Törökországban című, a Russzkaja Beszeda folyóiratban megjelent cikkében ezt írja: „…1848–49 fontos befolyást gyakorolt a bolgárokra: sok tekintetben megváltoztatta életmódjukat…” A bolgárok eddigi életmódja valóban gyökeres változásokon ment keresztül, európaiasult. Egy Kárpáti István nevű huszár altiszt – becenevén Karpi –, minthogy civilben mészároslegény volt, mészárszéket és hentesboltot nyitott, és – a törökök legnagyobb megrökönyödésére – disznót vágott és dolgozott föl. Ő lett a kolbász bulgáriai meghonosítója. Hasztalannak bizonyult Faik bej alezredes, a Magas Porta élelmezési és pénzügyi biztosának tilalma, a bolgárok szívesen vásároltak disznóhúst Kárpátinál, megtanulták a kolbász készítését is.
Irodalom: Alexander GJUROV: Évszázadok öröksége: a magyarok nyomai bolgár földön,(Szófia: Magyar Kultúrális Intézet, Gutenberg Kiadó, 2003)
 
KOHÁRY Mária Antónia Gabriella, csábrági és szitnyai hercegnő
(Buda, 1997. július 2. – Bécs, 1862. szeptember 25.): a nemes Koháry család tagja, II. Ferdinánd (18 -1 ) portugál király édesanyja, I. Ferdinánd (1861-1948) bolgár cár nagyanyja, az első magyar zeneszerzőnő.
 
KOLTAI Ferenc
(Haskovo [Bulgária], 1912. július 1. – Pécs, 1960. április 8.): népművelő, pedagógus.
 
KOSSUTH Lajos, udvardi és kossuthfalvi
(Monok, 1802. szeptember 19. – Torino, 1894. március 20.): magyar államférfi. A Batthyány-kormány péznügyminisztere, a Honvédelmi Bizottmány elnöke, Magyarország kormányzó-elnöke.
 
 
L

LÜLLEY Manó
Hadnagy, rendőrbiztos.
Vidinben magyar kaszinót nyitott. Rendőrbiztos volt Hajnik Pál, a nemzeti kormány rendőrfőnöke alatt, majd az emigrációban hasonló (mai nyelven: hírszerzési) funkciókat látott el, nemkülönben Amerikában.
 
M

MAGYAR–BOLGÁR KULTÚRSZEMLE
vitéz nagybányai Horthy Miklós Kormányzó húszéves országlása alkalmából kiadta a miskolci Bolgár-Magyar Kultúrtáraság
Felelős szerkesztő: Gyenesse István
Miskolc: 1940 június, alkalmi kiadvány
 
MAGYAR–BOLGÁR KULTÚRTÁRSASÁG
Alkalmi kiadványa: Bolgár-Magyar Kultúrszemle, Miskolc: 1940. június.
 
MAGYAR EGYLET
Rusze: 1898. szeptember 25. – ?
Ez volt az első magyar egyesületet, amelyet Bulgáriában élő magyarok alapítottak
Irodalom:  Alexander GJUROV: Évszázadok öröksége: a magyarok nyomai bolgár földön,(Szófia: Magyar Kultúrális Intézet, Gutenberg Kiadó, 2003)
 
MAGYAR–BULGÁR TITKOS COMIITÉ
Asztalos János (1822-1898) ügyvéd, politikus, akit hűtlenségi perbe fogtak, és a váci börtönbe került, ahonnan 1869-ben – Madarász Vilmossal, Madarász László fiával együtt – megszökött. Így került Vidinbe, ahol 1869 november végén vagy december elején létrehozta (a Magyar Országos Levéltárban föllelhető iratokban szereplő elnevezéssel) a „Bulgáriai Magyar Titkos Comité”-t – a szervezet bélyegzőjén A Magyar-Bulgár Titkos Comité felirat áll.
A szervezet az 1869. októberi dalmáciai fölkelés nyomán jött létre, a délszlávok fölszabadítását, majd egy kossuthi típusú dunai konföderáció létrehozását kívánta elősegíteni. Maga Kossuth tudott erről, de nem mindenben értett egyet vele. Szervezkedés céljával Asztalos János 1870 nyarán Bukarestbe, majd Konstantinápolyba utazott. Valószínűleg a török hatóságok internálással fenyegették, ha nem hagy fel forradalminak minősített tevékenységével, ezért egy ideig ügyvéd volt a városban. Nem tudni mikor, a vidini bizottság feltételezhető, hogy hamarosan megszünt.
Irodalom:  Alexander GJUROV: Évszázadok öröksége: a magyarok nyomai bolgár földön,(Szófia: Magyar Kultúrális Intézet, Gutenberg Kiadó, 2003)
 
MAGYARORSZÁGI BOLGÁROK EGYESÜLETE
Alapítva: Budapest, 1914-ben.
Székhelye: 1097 Budapest, Vágóhíd u. 62.
Lapjuk Hameuscímmel 1991-től jelenik meg.
„Magyarországi Bolgárok Egyesületét(MBE) a Magyarországon élő bolgár kertészek alapították 1914-ben. 1914. július 27-én Lazar Ivanov kezdeményezésére egy 17 tagú szervezőbizottság elhatározza, hogy megalapítja a Magyarországi Bolgárok Egyesületét, és aláírásgyűjtést kezd tagok toborzására. 6 nap alatt 170-en jelentkeznek, és összesen 4345 arany-koronát adnak össze.
1914. augusztus 2-án összehívják az alapító közgyűlést. A Sztefan Gjokov által javasolt alapszabályt egyhangúlag elfogadják, és megválasztják az első elnökséget Lazar Ivanov vezetésével. Dimitar Dimitrov, az egyesület házigazdája átengedi a Lónyai u. 11. sz. alatti lakását az egyesületi klub céljaira.
1916 májusában összehívják a kolónia gyűlését, amelyen elhatározzák, hogy alapot hoznak létre az iskola és a templom felépítésére. 1923-ban Miskolcon megnyílik az iskola és a kápolna. 1932-ben a kolónia adományaiból felépül a budapesti Szent Cirill és Szent Metód Bolgár Pravoszláv Templom, 1953-ban pedig elkezdődik a gyűjtés a bolgár művelődési ház felépítésére. 445 család összesen 3 125 000 forintot adományoz e célra. A művelődési ház 1957 őszén nyílik meg, 1982-ben pedig megnyitja kapuit a szállodarészleg és az étterem.
Az Egyesület alapvető célja a Magyarországon élő bolgár nemzetiségű emberek hagyományainak megőrzése, ápolása, és a magyarországi bolgárok kultúrájának szélesebb körben való elterjesztése. Az Egyesület aktív kulturális és szervezőtevékenységet folytat, őrizve ezáltal az évtizedek alatt kialakult hagyományokat.
Az MBE székháza, a Bolgár Művelődési Ház 1957-ben épült fel, és azóta folyamatosan tartanak benne kulturális és hagyományőrző rendezvényeket, valamint tudományos konferenciákat. Minden évben megrendezi a hagyományos ünnepeket, így Szőlőmetsző Trifon ünnepét, Bulgária felszabadulásának napját, a bolgár kultúra és a szláv írásbeliség napját, a Demeter-napot stb. Sokéves tevékenysége elismeréseként az Egyesület 1964-ben megkapta a Cirill és metód Érdemérem I. fokozatát.
Az MBE újkori történetében 1997-től 1982-ig épület bővítés révén kialakított egy 34 szobás szállodai részleget, illetve három helységből álló éttermi részt, ezzel megerősítve az anyagi függetlenségét.”
Bővebben az egyesület honlapján:  Magyarországi Bolgárok Egyesülete
 
MAGYAR KULTURÁLIS INTÉZET
1000 Szófia, Akszakov utca 16.
Interneten:  Bemutatjuk a Szófiai Magyar Intézetet
 
 
N

 
 
O

OROSZHEGYI Józsa : Szabó József
(Nagy­kolcs, 1822. május 24. – Buda, 1870. február 19.) orvos.
Előbb jogot hallgatott a pesti egyetemen, majd 1844-től orvosi tanulmányokat kezdett. A pesti radikális ifjúság egyik vezetője, a szabadságharc alatt fogalmazó a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban, 1848 júliusától nemzetőr, az osztrákok által megszállt területen egy gerillacsapat parancsnoka. 1849. április 1-től honvédőrnagy. A világosi fegyverletétel után 10 évi várfogságra ítélték, de császári kegyelemmel1856-ban kiszabadult. 1857-ben szerezte meg orvosi oklevelét, előbb Abrudbányán orvos, majd Bukarestben, Râmnicu Săratban, és Foksányban teljesített orvosi szolgálatot. 1860-ban szerkesztője volt a Bukaresti Magyar Közlönynek is.
1858-ban török katonaorvosi szolgálatot vállalt, Kis-Ázsiában, Irakban, Iránban szolgált, majd Bulgária területén is teljesített katonaorvosi szolgálatot. Jelentős néprajzi gyűjtéseket is végzett. 1868-ban tért haza.
Irodalom: Bertalan Gy.: O. J. (XXVI. Nemzetközi Orvostört. Kongr., Plovdiv, 1978); Izsák S.: A román-magyar orvosi kapcsolatok múltjából (Budapest: 1957); Kapronczay Károly: Magyar orvoséletrajzi lexikon (Budapest: 2004).
 
 
Ö

 
 
P

PAP János
Pap János, a későbbi törvényszéki (magyar kúriai) nyugalmazott irodaigazgató életútja tipikus volt a magyar emigránsok közt. Jogot végzett, 1848 nyarán már részt vett a bánsági harcokban, majd őrmester és hadnagy a Nagyváradon alakult 55. honvédzászlóaljban. A vidini táborban főhadnaggyá léptették elő, áttért – igaz, átmenetileg – az iszlám vallásra, Szulejmán bej néven mint százados szolgált Richard Guyon tábornok alatt, harcolt a krími háborúban. 1857-ben leszerelt, de négy év múlva hadbíró százados az olaszországi magyar légiónál. A kiegyezés után, 1867-ben hazatért. Pap János így emlékezik: „megszerezték valahonnan a Szökött katona és a Két pisztoly című színműveket; aztán játszották őket felváltva”. A Szigligeti-darabok rendezője Egressy Gábor. A „Szökött katona” ősbemutatóját 1850. március 13-án (tehát Kossuth Lajos és kísérői elutazása után) tartották, a nyelvi nehézségek ellenére az előadás kétségtelenül nagy hatással volt a bolgárokra, ugyanakkor csak sajnálni lehet, hogy ezen a napon Egressy Gábor már a Dunán hajózott Szerbia felé.
A fölvázolt események indították el a bolgár nemzeti színjátszást. Az első előadásokat 1856-ban tartották Sumenben és Lomban. Az utóbbiról többet is tudni, mert az 1856. december 12-i bemutatóról tudósítás jelent meg a Carigradszki vesztnikben (Konstantinápolyi Újság – az akkor kevés bolgár nyelvű lapok egyike, több-kevesebb rendszerességgel tájékoztatta olvasóit a szabadságharc fejleményeiről). A bolgár és a magyar kulturális törekvéseknek ezt az érintkezési pontját Mihail Arnaudov akadémikus így foglalja össze: „…nemcsak a forradalom eszméi jöttek a hazai lázadó indulatok segítségére, de a társadalmi élet, a művelődés, a művészet némely nyugati fogalma új vágyakkal fertőzte a fiatalokat, akik most kezdtek közeledni az európai kultúrához, kezdtek különböző hangszereken játszani, franciát tanulni, színházi előadásokat rendezni stb.”
Irodalom:  Alexander GJUROV: Évszázadok öröksége: a magyarok nyomai bolgár földön,(Szófia: Magyar Kultúrális Intézet, Gutenberg Kiadó, 2003)
 
PEJKOVSZKA, Penka
Budapesten tanult, az ELTE-n szerzett történelem-néprajz szakos diplomát és kiváló magyar nyelvtudást, majd a szófiai Centralen Darzsaven Arhiv (Központi Állami Levéltár) munkatársa lett. Ezt egy újabb budapesti tanulmányút követte (CEU), majd 2000-től a szófiai „Szveti Kliment Ohridszki” egyetemen oktat.
 
PENKOV, Penu
1943-ben Budapesten megjelenő Bolgár-magyar gazdasági szemle szerkesztője volt.
 
 
R

RÁKÓCZI József
(Bécs, 1700. augusztus 17. – Csernavoda [ma Cserneva Voda Bulgáriában], 1738. november 10.): II. Rákóczi Ferenc és Sarolta Amália hessen-wanfriedi hercegnőnagyobbik fia.
Apjától elszakítva Bécsben nevelték, s eredeti neve helyett a marchese di San Carlo nevet kapta. 1734-ben a munkácsi hercege címet kapta apjától. Megszökött Bécsből, s Rómába, Nápolyba, Párizsba, végül Madridba ment, 1736-ban apja halála után a szultán Rodostóba hívta s erdélyi fejedelemmé jelölte. Mint trónkövetelő részt vett az 1737 – 38-i Erdély elleni hadjáratban. Léha élete, kalandorsága azonban visszatetszést keltett a bujdosókban. A hadjárat közben halt meg.
Rákóczi József nem nősült meg, de egy Marie de Contaciéra nevű francia nemeslánnyal folytatott viszonyából 1736-ban született egy leánya, Rákóczi Mária Erzsébet, aki 1780-ban apácaként halt meg egy párizsi vizitációs zárdában.
Irodalom: Pallas; MÉL; MKL
 
RAKOVSKI, Georgi(írói álnév) ; családi név: StojkovSavaRakovski
(Kotel [Bulgária], 1821. – Bukarest, 1867. október 12?.): bolgár költő, forradalmár.
Bulgária felszabadításának szolgálatában 1857-ben Újvidéken, majd 1860-ban Bukarestben indított lapot, a Dunai Hattyú címen, hogy tollal harcoljon népe szabadságáért. Főműve, a Gorszki pâtnik (Erdei utas) című 3500 soroselbeszélőkölteménye, amelyet 1853-ban kezdte írni, miután megszökött a második halálos ítélet elől, és 1855-ben fejezte be Bukarestben. Nyomtatásban 1857-ben jelent meg Újvidéken, s csakhamar az egész bolgár földön megismerték.   
Irodalom: UIL (1941)21-22:5222 ; VIL (1989)11:380-381.
Főműve eredeti, újvidéki kiadása bolgár nyelven itt olvasható: Горски пътник, Нови Сад, 1857
 
 
S

SÁFRÁNY Mihály
Sumen kulturális életébe valósággal berobbant a Sáfrány Mihály alapította két szimfonikus zenekar, az első fecskék Bulgáriában. Az egyik, kilenctagú, 1850-ben jött létre, a másik, tizenegy tagú a következő év áprilisában. Utóbbiak bolgár fiatalok voltak, nagy részük tanuló, köztük Dobri Vojnikov író, az első bolgár színháztársulat szervezője. A szabómesterséget is kitanult Sáfrány Mihály kiváló muzsikus volt, több hangszeren játszott. Kossuth Lajos Kiutahiába utazása után Sumenben maradt, a török helyőrség zenekarát vezényelte, klasszikus zenét bolgár együttesei adtak egy évtizeden keresztül (1861-ig, amikor alakulatával Drinápolyba vezényelték). Némelyik hangszerrel ekkor ismerkedett meg a bolgár közönség, a bőgőt az ő útmutatásai és rajzai alapján készítették. A hangversenyek előkészületei alkalmával a bolgár fiatalok táncolni is tanultak. A hangszerek ismeretével kapcsolatban mosolyt fakasztanak Veress Sándor eme sorai: „Alakult köztük zenekar is… Magam is, mint egykor a debreceni »deák banda« tagja, vettem az Ivancso boltjában egy három forintos hegedűt, amelynek nevezetessége az, hogy mikor eladták, fonton mérték, mint a sajtót szokásos. Ezt ezért teszik, mert a török azt parancsolta a csalások elkerülése végett, hogy mindent helyes mértékkel mérve kell adni, a bolgár tehát megmérte a hegedűt, annyit azonban felért ésszel, hogy a legkönnyebb hegedűt tartá legdrágábbra.” A bolgár zenekarok valamelyik előadásán történt meg az Oszmán Birodalomban addig elképzelhetetlen, sőt szentségtörésnek is számító esemény, hogy két bolgár nő is fellépett mint előadó. Drinápolyban Sáfrány Mihály utóbb leszerelt, s hosszú éveken keresztül tanított a helybeli katolikus gimnáziumban, majd 1899-től a bolgár exarhátus főgimnáziumában. Bolgár nőt vett feleségül, négy fia és két leánya született, utódainak egy része ma is Bulgáriában él. Sumenből indult tehát útjára Bulgáriában a klasszikus zene, s emellett egy, az első világháború kitöréséig élő hagyomány: klasszikus zenét általában katonazenekarok adtak elő (ezeknek tudták biztosítani a nem kis költségeket), a tamburmajorok a legtöbb esetben külföldiek voltak, mindenekelőtt csehek és magyarok.
Irodalom:  Alexander GJUROV: Évszázadok öröksége: a magyarok nyomai bolgár földön,(Szófia: Magyar Kultúrális Intézet, Gutenberg Kiadó, 2003)
 
SUMEN; bogárul Шумен, törökül Şumla vagy Şumnu)
Bulgária tizedik legnagyobb városa az ország északkeleti részén. A hasonló nevű tartomány székvárosa.
Sumen Debrecen testvérvárosa.
Hunyadi János 1444. évi hadjárata során a keresztesek sikeresen megostromolták, tehát el is foglalták az erődítményt, melyet rendkívüli elszántsággal védelmeztek a törökök. A győzelemnek nagy ára lett: a keresztesek jelentős veszteségeket szenvedtek el, hétszázan lelték halálukat a falak alatt. Hunyadi a sikeres ostrom után leromboltatta az erődítményt, hogy többé török kézre ne kerülhessen. Maga a város nem sokáig maradt keresztény irányítás alatt, hiszen 1444. november 10-én a keresztes hadak döntő vereséget szenvedtek II. Murád szultán seregétől.
Sumen talán leghíresebb magyar lakója Kossuth Lajos volt, aki "a szabadságharc leverése után emigrációba kényszerült. Útjának első állomása a Török Birodalom volt, ahol két évet, ebből négy hónapot, 1849. november 21-től 1850. február 26-ig Sumlában (Sumenben) töltött.
Kossuth Lajos csupán négy hónapot töltött a nagy bolgár uralkodóról, Nagy Simeonról elnevezett városban, mégis szobor őrzi az emlékét a főtéren, egykori lakóháza pedig több, mint ötven esztendeje emlékmúzeum. Ebben 2006-ban nyílt meg a Magyar Nemzeti Múzeum új állandó kiállítása. A 19. századi bolgár épületnek bejárati szintjén Kossuth Lajos életútját mutatják be térképpel, képekkel. A következő egység a polgári forradalom és szabadságharc eseményeit ismerteti a látogatókkal, majd Kossuth Lajos sumeni hálószobájába jutunk be, ahol a nagy politikus néhány személyes tárgyán túl az emigránsok sumeni életébe tekinthetünk be.
A magyarok segítségével Sumenben fölépült egy kis szeszgyár is, ezt hamarosan be kellett zárni, mert a helybeli bolgár pálinka legyőzhetetlen vetélytársnak bizonyult. A magyarok elkészítették és beindították az első gőzmalmot. A sumeniek ilyet még sohasem láttak, s ezért „bolond tűzkelepelőnek” nevezték (valóban ez volt az első gőzmotoros malom az Oszmán Birodalomban).
A Kossuth-emigráció pénzforgalmi hozadéka: a magyarok az 1848-ban és 1849-ben vert magyar rézpénzekkel vásároltak a bolgár boltokban, az érmék „ungarcseta” néven váltak ismertté. A rézpénz értéke azonos volt a török garaséval, miként a magyar aranypénz a török líráéval (habár súlyosabb volt). Téves az az állítás, miszerint Sumenben a magyarok pénz vertek volna. Talán épp abból fakad, hogy Bulgária fölszabadításáig (1878) a török pénz mellett forgalomban voltak a magyar érmék is.
Kossuth Sumenből Kütahya városába költözött.
Kossuth Lajos – 21 társával és egy lelkésszel – 1850. február 16-án indult Kiutahiába. A Sumenben és Bulgáriában maradt emigránsok vezetőjének Vay László grófot jelölte, akit Vidinben őrnaggyá léptetett elő.
Interneten:  Magyar   Български   English
 
 
SZ

 
 
T

 
 
U

UNGARSKI BÛLETIN
A Magyar Népköztársaság Nagykövetségének Szófiában kiadott folyóirata.
Megjelent Bulgáriában 1951-1954 között.
Lelőhely: OSZK.
 
 
Ü

 

 

V


VÁRADY Lipót
(Mo., 1817. – Buda, 1853. december 22.): hadnagy, Sumenben magyar vendéglős.
Sumenben feleségével, Várady Lipótnéval (aki Kossuth Lajos házvezetőnője is volt) a tüzérkaszárnyának déli részében volt étkezdéjük, amely 1850. márciusában leégett.
1851-ben Várady Lipót hadnagy és felesége hazatértek Budára.
Kívánságára felesége Budán a tabáni sírkertben nyugvó honvédek közé temette el.
Irodalom: Alexander GJUROV: Évszázadok öröksége: a magyarok nyomai bolgár földön,(Szófia: Magyar Kultúrális Intézet, Gutenberg Kiadó, 2003)
 
VÁRADY Lipótné : született Kaiser Julianna
Várady Lipót hadnagy felesége, Sumenben Kossuth Lajos házvezetőnője és magyar vendéglős.
Sumenben a magyar emigrációnak 8 hónapon át, önfeláldozással járó élelmezője volt.Munkájáról a következőket jegyezte föl: „A kormányzó úr a lakásomra jött, és, hogy szavaival éljek, »mint legéletrevalóbbat«, egész bizalmával arra kért: miszerint az új körülmények között – mint tisztnő – ne vegyem lealázásnak, hanem az emigráció élelmezését vállaljam fel, és e célra éttermet és konyhát nyissak, meghatározván egyszersmind, hogy rangkülönbség nélkül, minden egyes egyén ebédre 3 tál ételt és egy darab kenyeret kapjon 1 ezüst tízesért, a vacsora megrendelésre, mindenkinek tehetségére és szabad tetszésére hagyatván.” Kaiser Julianna e célra három szobát kapott Faik alezredestől az úgynevezett bombakaszárnyában.
Irodalom:  Alexander GJUROV: Évszázadok öröksége: a magyarok nyomai bolgár földön,(Szófia: Magyar Kultúrális Intézet, Gutenberg Kiadó, 2003)
 
VÁRNA: bolgárul: Варна.
Bulgária harmadik legnagyobb városa.
A Fekete-tenger partján fekszik, a hasonló nevű megye székhelye, fontos turisztikai célpont, kereskedelmi és kulturális központ. A magyarok számára Hunyadi János (1407 k. – 1456) vesztes csatája révén ismeretes hely.
Várna legfontosabb körútját i. Ulászlóról nevezték el (Bulevard Vladislav Varnenchik), második legnagyobb körútját Hunyadi Jánosról (Bulevard Yan Hunyad). I. Ulászló emlékére pedig 1924-ben mauzóleum-emlékparkot alapítottak.
 
gróf VAY László
Sumenből Kossuth Lajos – 21 társával és egy lelkésszel – 1850. február 16-án indult Kiutahiába. A Sumenben és Bulgáriában maradt emigránsok vezetőjének Vay László grófot jelölte, akit Vidinben őrnaggyá léptetett elő.
 
VIDIN
város (Видин) (régi magyar neve: Bodony) Bulgária északnyugati részén, a Duna déli partján. A Duna túlpartján levő Calafat román várossal régebben csak kompjárat kötötte össze. 2013-ban elkészült a Vidin-Calafat híd.
Ez a város volt a Kossuth-emigráció első állomása. Kossuth Lajos 1849. augusztus 22-én érkezett meg Vidinbe, ahova követte őt mintegy 5000 menekült is.
Kossuth Lajos ebben a városban írta, és bocsátotta ki híressé vált „vidini levelét”, melyben a bukás okát az „árulónak” bélyegzett Görgey személyében jelölte meg.
A török szultán az osztrák és orosz követek beavatkozását visszautasítva, vendégszeretetében részesítette a menekülteket.
Interneten:  Vidin
 
 
W

 

 

Z


 

 

ZS 


 

 

 

 

 

 

 

 

 

Köszönjük a látogatást, kérjük nézzen vissza később is!

 

Ha tetszik honlapunk, ajánlja másoknak is!

www.ungerska.se

 

 

 

 

 

 

 

Bulgária : könyvek bibliográfiája

2013. február 19. kedd, 23:19
Írta: Szöllősi Antal

 

Írta (gyűjtötte és összeállította): SZÖLLŐSI  ANTAL

 

 

 

 

BULGÁRIA : KÖNYVEK BIBLIOGRÁFIÁJA

 

Bulgária – Magyarország :: kivándorlás, emigráció, kapcsolatok

 

TÁJÉKOZTATÓ VÁLOGATÁS

 

 

Rövidítések

Az Északi Magyar Archívum honlapján előforduló rövidítések és a felhasznált irodalom jegyzéke. 

 

 

 

A


Avarok, bolgárok, magyarok : konferenciakötet
Budapest: Cédrus Művelődési Alapítvány, 2009 – 187 p. : ill.
ISBN 978-963-263-104-2
Serie:  Ómúltunk tára, ISSN 1789-2023 ; 5.
 
 
B

Bolgárok Magyarországon: tanulmányok / szerk. Papadopulosz Petkova Adriana
[ford. Papadopulosz Péter, Genát Andrea, Katus Elvira].
Budapest: Akadémiai kiadó, 2002 – 199 p.
ISBN 963-05-7982-0
 
Bolgár művészet magyar földön : Bălgarsko izkustvo na ungarska zemâ / [összeáll. Gendova Miroljuba et al.]
Budapest: Akadémai Kiadó, 2003 – 29 [2], p. : ill., színes.
ISBN 963-05-8097-7
 
A bolgár szépirodalom Magyarországon : válogatott bibliográfia
Budapest: Bolgár Kulturális Intézet (Budapest), 1997 – 21 folió.
ISBN 963-04-9537-6
 
Bulgária és a bolgárok a magyar művészek alkotásaiban : XIX. sz. vége - XX. sz. eleje : kiállítási katalógus : [Bʺlgariâ
i bʺlgarite v hudožestvenite proizvedeniâ na ungarski tvorci : ot kraâ na XIX u načaloto na XX vek : katalog na izložbata] / [a kiállítási anyagot összeáll. és szerk. Hargitainé Szimeonova Rajna]
Budapest: [Bolgár Kulturális Intézet], 2006 – 48 p. : ill., részben színes
ISBN 963-06-1015-9
 
BÁCS Gyula, Dr.
A bolgár tengerpart / Dr. Bács Gyula
Budapest: Panoráma, 1975

 

BARABÁS Tibor

Bulgáriai utazás / Barabás Tibor
Budapest: Székesfővárosi Irodalmi Intézet , [1948?]
 
BARÁTHOSI-BALOGH Benedek (1870-1945)
Kisebb törökös véreink: bolgárok / Barátoshi-Balogh Benedek
Budapest: szerző,  1942 – 168 p.
Serie:Baráthosi turáni könyvei ; 18.
 
BOLESZNY Antal (1828-1896)
Kézikönyv az Al-Dunán Szerb- Oláh- és Bolgárországban utazók számára, vagy a határvidék, Szerb- Oláh- és Bolgárország / Boleszny Antal
Ó-Orsova: Handl József Nyomda, [1870] – 176 [4] p.
 
 
C

CANKOVA-PETKOVA, Genoveva: A kora középkori bolgár-magyar kapcsolatok néhány adata
IN: Tanulmányok a bolgár – magyar kapcsolatok köréből a bolgár állam megalapításának 1300. évfordulójára ; Budapest: Akadémiai Kiadó, 1981 – p. 211-215.
 
ČILINGIROV, Stiliân (1881-1962)
Madžari i Polâci v Šumen: prinos'kàm istoriâta na bàlgarskata civilizaciâ / StiliânČilingirov
1943 – 80 p.
 
A Kossuth-emigráció Sumenban: adalék a bolgár polgárosulás történetéhez / Sztiliján Csilingirov
Madžari i polâci v Šumen (magyar)
Fordító: Arató György
[Sofiâ]: Ogledalo ; [Budapest]: HM Hadtörténelmi Intézet és Múzeum, 2007 – 130 p. : ill.
 
CZEBE Gyula (1887-1930)
Gombocz Zoltán: Bulgaren und Ungarn ; die bulgarische Frage und die ungarische Hunnensage: [Rezension] / Czebe Gyula
Berlin, Wilmersdorf: [s.n.], 1921 – [2] p.
Különlenyomat a Byzantinisch-neugriechische Jahrbücher-ből
 
CZEGLÉGI Katalin (1947-)
A magyar - bolgár nyelvviszony: hunok-e a volgai bolgárok? / Czeglédi Katalin
Budapest: Heraldika, [2011] – 99 p.
ISBN 978-963-9204-65-2
 
CZIRBUSZ Géza (1853-1920)
A délmagyarországi bolgárok ethnographiai magánrajzai / Czirbusz Géza
Temesvár: Délmagyarországi Természettudományi Társaság, 1882 – 171 p.
 
A krassován bulgárok / Czirbusz Géza
Budapest: Fanda Nyomda, 1883 – 29 p.
Különlenyomat a Földrajzi Közleményekből
 
Die südungarischen Bulgaren / Géza Czirbusz
A délmagyarországi bolgárok ... (német)
Wien: Teschen, 1884 – 63 p.
 
CSÍKHELYI Lenke (1944-): Bolgárok betelepülése Magyarországra a XVII. század végén és a XVIII. század elején
In: Tanulmányok a bolgár - magyar kapcsolatok köréből a bolgár állam megalapításának 1300. évfordulójára
Budapest: Akadémiai Kiadó, 1981 – p. 117-121.
 
 
D

DARVAS János (1891-1945)
Mit láttam Bulgáriában? : (Útijegyzetek) / Darvas János
Kassa: Athenaeum Nyomda, 1943 – 136 p.
 
 
E

ECSEDI István (1885-1935)
A bolgárok földjén : útirajzok / Ecsedi István
Csikós Tóth András rajzaival illusztrálva.
Debrecen: Tiszántúli Könyv- és Lapkiadó Rt., 1929 -
 
 
F

FEHÉR Géza (1890-1955)
Bulgarisch-ungarische Beziehungen in den V-XI. Jahrhunderten / Fehér Géza
Budapest: 1921
 
Die Inschrift des Reiterreliefs von Madara / Fehér Géza
Szófia: 1928
bolgár nyelven is
 
A bolgár-török műveltség emlékei és magyar őstörténeti vonatkozásaik / Fehér Géza
Budapest: 1931
 
Az ősbolgárok ruházata és fegyverzete / Fehér Géza
Szófia: 1939
 
A bolgár-törökök szerepe és műveltsége : a bolgár-törökök és a honfoglaló magyarok hatása a keleteurópai művelődés kialakulására
Budapest: Egyetemi Nyomda, 1940 – 120 [4] p., 16 t.
Bolgár nyelven: Szófia, 1941
 
Dr. FEHÉR György

Bulgária / Dr. Fehér György

Serie:   Varázslatos tájak
 
Bolgár tengerpart : útikönyv / [Fehér György]
Budapest: Hibernia, [2008] – 82 p. ; ill. színes, részben térkép.
ISBN 978-963-7617-30-0
Serie:  Utazzunk együtt! ; ISSN 2060-0356
 
 
G

GJUROV, Alexander
Magyarországi bolgárok / Gjurov Alexander
Budapest: Körtánc Egyesület, 1998 – 25 p.
ISBN 963-03-5340-7
Serie:  Körtánc füzetek ; ISSN 1418-463x
 
Évszázadok öröksége: a magyarok nyomai bolgár földön / Alexander Gjurov
Szófia: Magyar Kultúrális Intézet, Gutenberg Kiadó, 2003 – 214 p. [32] t. : ill.
ISBN 954-9943-46-1
 
 
H

HORVÁTH Gyula
Bulgária : tengerpart és szárazföld / Horváth Gyula
[Budapest]: [Ketzal Kft.], [2005] – 261 p., [8] t. : ill., színes, részben térkép
ISBN 963-86230-0-4
Serie:  Magyar szemmel, ISSN 1589-1739
 
 
I

 

 

J



 

 

K

 


KANAPA, Jean
Mit láttam Bulgáriában? / Jean Kanapa
Fordította: [Nagy Géza]
Budapest: Szikra, 1954 – 189 p., 4 t.
 
 
L

 

 

M


Magyarország– Bulgária / szerk. Penu Penkov, K. Kiprovszky, Orlovszky Dezső
2. bővített kiadás
Budapest: Bolgár-Magyar Gazdasági Szemle, 1943 – 189 p. : ill.
 
MILANOVA, Elena
Bolgár-magyar diplomáciai kapcsolatok 1929-1941-ben / Elena Milanova
Budapest: MTA Tudományos Minősítő Bizottság, 1979 : disszertáció.
 
 
N

NÉMETH Gyula (1890-1976)
Hunok, bolgárok, magyarok / Németh Gyula
Budapest: Franklin Nyomda, 1924 – p. 168-178.
Különlenyomat
 
 
O

Ot Karpatite do Balkana: dnevnici i memoari za Bʺlgariâ ot ungarski emigranti : 1849-1850 /
[sʺst., predgovor i beležki Dʹorʹ Arato]
[prev. Erži Markovska i dr.]
Sofiâ: 2002 – 678 p., [18] t. : ill.
ISBN  954—0553-1-0
 
 
Ö

 

 

P


PAVLOV, Plamen– JANEV, Jordan
A bolgárok rövid története : kezdetektől napjainking / Pavlov - Janev
Fordította: [Csíkhelyi Lenke (1944-)]
Budapest: Cédrus Művészeti Alapítvány – Napkút Kiadó, 2005 – 151 p., [12] t. : ill., részben színes
ISBN 963-8478-00-4
 
PEJKOVSKA, Penka Ivanova(1960-)
Bălgaro-ungarski naučni vzaimootnošeniâ: XIX - sredata na XX vek : Bulgarian-Hungarian scientific relations : 19th - mid 20th c. / Penka Pejkovska
Sofiâ: Akad. Izd. ”Marin Drinov”, 2005 – 288 p. : ill.
ISBN 954-322-040-9
 

 

R


RADEV, Stojan: A bolgárok és a magyarok évszázados barátsága, kapcsolatai
In: Tanulmányok a bolgár - magyar kapcsolatok köréből a bolgár állam megalapításának 1300. évfordulójára
Budapest: Akadémiai Kiadó, 1981 – p. 97-128.
 
RADEV, Stojan
Bolgárok és magyarok : Fejezetek a bolgár-magyar művelődési kapcsolatok történetéből / Sztojan Radev
Fordította: [Lengyel Károly]
Budapest: Gondolat, 1977 – 292p., 46 t. : ill.
ISBN 963-280-496-1
 
RATKÓCZI János
Bulgária – Magyarország / Ratkóczi János
Bucarest; Taranu, 1918 – 23 p.
 
RÉVÉSZ István (1861-1922)
A hazai bolgár és bolgárrendszerűkertészetek statisztikai ismertetése / Révész István
Budapest: 1915
 
RÉMIÁS Tibor (1962- )
Tündérkertek a Sajó mentén: a felsőzsolcai bolgárkertészek történetéből : Prikazni gradini po porečieto na Šajo : iz istoriâta na Bʺlgarskite gradinari ot Felšʹožolca / Rémiás Tibor
Miskolc: Dominium Könyvkiadó, 2010 – 128 p. : ill., részben színes
ISBN 978-963-87980-7-7
 
 
S

SIMONYI Dezső: A pannóniai bolgárok és a magyarság kialakulása
In: Tanulmányok a bolgár - magyar kapcsolatok köréből a bolgár állam megalapításának 1300. évfordulójára
Budapest: Akadémiai Kiadó, 1981 – p. 71-88.
 
SINKOVICS B.: Megjegyzések a székely volgai bulgár származásáról
In: A Kárpát-medence és a steppe. Szerk. Márton A. MŐK 14. Budapest 2001, 37-47.
 
STRAUSZ ADOLF (1853-1944)
Bolgár népköltési gyűjtemény, I-II. / Strausz Adolf
Budapest: 1892
 
Bolgár nyelvtan / Strausz Adolf
1894
 
Bulgarischhe Volksdichtungen : mit Einleitung und Anmerkungen versehen von Adolf Strausz
Wien: C. Graeser, 1895
 
Bolgár néphit / Strausz Adolf
Budapest: Magyar Néprajzi Társaság, 1897
 
Az új Balkán-félsziget / Strausz Adolf
1913
 
Grossbulgarien / Strausz Adolf
1917
 
 
SZ

 

 

T


Tanulmányok a bolgár– magyar kapcsolatok köréből a bolgár állam megalapításának 1300. évfordulójára /
[szerkesztette Csavdar Dobrev, Juhász Péter, Petăr Mijatev] / [készült a Magyar Tudományos Akadémia Kelet-európai Irodalmak Tanszéki Kutatócsoportjának és a Bolgár Tudományos Akadémia Művészettörténeti Kutatóintézetének gondozásában] ; [írta Bárczi Géza et al.] / [a bolgár szerzők tanulmányait magyarra fordította Rákosi Gábor].Simonyi
Budapest: Akadémiai Kiadó, 1981 – 550 p.
 
Toma Visanov és kora: vallási és kulturális kapcsolatok Magyarország és a Balkán között a XVIII. században :
Toma Višanov i negovata epoha : religiozni i kulturni otnošeniâ meždu Ungariâ i Balkanite prez XVIII vek/ [szerk. Doncsev Toso és Menyhárt Krisztina]
Budapest: Bolgár Kulturális Fórum, 2009 – 155 [5] p., [16]  t. : ill. részben színes
ISBN 978-963-06-8059-2
 
TÖTTÖSY Ernő (1918-2009)
A bolgár külpolitika/ Töttösy Ernő
Különlenyomat: Külügyi Szemle, 1941. 3 szám.
 
 
U

 

 

Ü


 

 

V


VASZARY Kolos (1832-1915)
A várnai csata / Vaszary Kolos
1864
 
 
W

 

 

Z



 

 

ZS

 


 

 

 

 

 

Kedves Látogató!

 

Legyen Ön is az oldal egyik szerkesztője, hogy az összeállítás minél teljesebb lehessen!

E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

 

Köszönjük a látogatást, kérjük nézzen vissza később is!

 

Ha tetszik honlapunk, ajánlja másoknak is!

www.ungerska.se

 

 

 

 

Bulgária : újságcikkek bibliográfiája

2013. február 18. hétfő, 20:07
Írta: Szöllősi Antal

 

 

Írta (gyűjtötte és összeállította): SZÖLLŐSI  ANTAL

 

 

 

Bulgária : újságcikkek bibliográfiája

 

Bulgária és Magyarország: kivándorlás, emigráció, kapcsolatok

 

 

 

     

Rövidítések

Az Északi Magyar Archívum honlapján előforduló rövidítések és a felhasznált irodalom jegyzéke. 

     

 

 

 

Ez az oldal  folyamatos adatfeltöltés alatt áll!

Az oldal utolsó módosítása: 2016. május 4. 16:08

 

 

 

A


ÁCS Zoltán: A bolgár, görög, és örmény országos önkormányzatok (1995-1998).  = Regio, 9(1998)4:72-85.

 

 

B


BÁTI Anikó: Tanulmányok a magyarországi bolgár, görög, lengyel, örmény, ruszin nemzetiségek néprajzából.

Szerkesztette: Eperjessy Ernő, Magyar Néprajzi Társaság, Budapest, 1996., 243 p.
= Ethnographia, 110(1999)1:200-201.
 
BERNÁTH Viktória: Magyarok Bulgáriában
= Hungarológia, 9(1997):244-254.
 
BORSÁNYIGyörgy(1931-1997): Georgi Dimitrov és a magyar munkásmozgalom
In: Bulgária 681-1981 : Tanulmányok / szerk. Niederhauser Emil, Palotás Emil.
Budapest: Akadémiai Kiadó, 1989 – p. 106-114.
 
BUR Márta: A katolikus bolgárok szerepéről Havasalföld, Erdély és a Bánság gazdasági életében(17–18. század). 
= Századok, 134(2000)4:933-950. Közlemények

 

 

C


 

 

D


DEMETER Gábor: Az osztrák-magyar és a bolgár külpolitika útkeresése 1908-1912 között.

= Világtörténet, 29(2007)ősz-tél:17-29.

 

DEMETER Gábor – SERES Attila: Beszámoló a 2005. október 27-30-i szófiai magyar-bolgár történész konferenciáról.

= Századok, 141(2007)1:253-257.

 

 

E


 

 

F


 

 

G


GERÉB Anna: Epizodi ot istoriâta na bălgaro-ungarskite filmovi vrăzki.Prev. Silviâ Ruseva.
= Haemus, (1996)3-4:50-51, 53-55.
 
GERÉB Anna: Epizódok a bolgár-magyar filmkapcsolatok történetéből.
= Haemus, (1996)3-4:29-31, 33.
 
GERICSJózsef (1931-2007): Nagy Konstantin adománylevelének helye és szerepe Magyarország és Bulgária korai történetében
In: Szent István-emlékülés Székesfehérvárott: 1988. augusztus 18. / [szerk. Farkas Gábor]. – Székesfehérvár : Fejér M. Lvt., 1989, p. 5-10.
 
GJUROV, Alexander: Fehér Géza helye a bolgár-magyar kulturális és tudományos kapcsolatokban a két világháború között.
= Somogy, 20(1992)3:68-73.
 
GJUROV, Alexander: A szófiai magyar követség az 1947-es Nikola Petkov elleni perről.
= Múltunk, 40(1995)1:118-136.
 
GJUROV, Alexander: Magyar természettudósok, orvosok és műszaki értelmiségiek Bulgáriában [1830-1914].
= Tanulmányok a természettudományok, a technika és az orvoslás történetéből, (1996):143-146.
 
GJUROV, Alexander: Ungarci za Aprilskoto văstanie.  = Haemus, (1996)2:40-43.
 
GJUROV, Alexander: A Kossuth-emigráció szerepe Bulgáriában (tanulmány)
= Hévíz (művészeti és művelődési folyóirat), 6(1998)4:37-44.
 
GJUROV, Alexander: A Kossuth-emigráció Bolgárországban.
= Haemus, 7(1998)1:34, 36-37.
 
GJUROV, Alexander: Košut i ungarskite emigranti v Bălgariâ.
= Haemus, 7(1998)1:36-37.
 
GJUROV, Alexander: A Kossuth-emigráció műszaki és egészségügyi hagyományteremtő tevékenysége Bulgáriában.
= Tanulmányok a természettudományok, a technika és az orvoslás történetéből, 6(1998):89-93.
 
GJUROV, Alexander: A Ganz-gyár Bulgáriában.
= Tanulmányok a természettudományok, a technika és az orvoslás történetéből, 5(1998):201-204.
 
GJUROV, Alexander: A magyar-bolgár kapcsolatok kezdetéről. [Tények, kútfők, hitregék.]
= Hévíz (művészeti és művelődési folyóirat), 7(1999)4:5-14.
 
GJUROV, Alexander: Bălgari i ungarci na futbolnite stadioni.
= Haemus, 9(2000)3:38-41.
 
GJUROV, Alexander: Bolgárok és magyarok a futballpályákon.
= Haemus, 9(2000)3:38-40.
 
GJUROV, Alexander: A bolgár-magyar kulturális és tudományos kapcsolatokról.
= Hévíz (művészeti és művelődési folyóirat), 9(2001)4:10-18.
 
GJUROV, Alexander: Az Al-Duna szabályozása és a gőzhajózás rendszeres beindítása a bolgár-magyar kapcsolatokban.
= Tanulmányok a természettudományok, a technika és az orvoslás történetéből, 8(2001):55-59.
 
 
H

HÉTHY Zoltán: A magyar emigráció a mai Bulgária területén, 1849-1850 : Publikált források és feldolgozások bibliográfiája
In:Tanulmányok a bolgár - magyar kapcsolatok köréből a bolgár állam megalapításának 1300. évfordulójára / [szerkesztette Csavdar Dobrev, Juhász Péter, Petăr Mijatev] / [készült a Magyar Tudományos Akadémia Kelet-európai Irodalmak Tanszéki Kutatócsoportjának és a Bolgár Tudományos Akadémia Művészettörténeti Kutatóintézetének gondozásában] ; [írta Bárczi Géza et al.]. – Budapest: Akadémiai Kiadó, 1981 – p. 453-457.
 
 
I

ILLÉS Lajos: A "Felhők"-től "Az apostol"-ig – Petőfi bulgáriai fogadtatásának történetéből
= Kisebbségkutatás, 8(1999)4:494-498.
 
 
J

JAKÓCS Dániel: A magyar kultúra recepciója Bulgáriában 1878-1914 között
In: A magyar nyelv és kultúra a Duna völgyében : [A II. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszuson, Bécs, 1986. szeptember 1-5., elhangzott előadások] / [szerk. ... Jankovics József et al.] ; Budapest: Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság, 1989. – 2., Kapcsolatok és kölcsönhatások a 19-20. század fordulóján. – 1991 – p. 610-617.
 
 
K

A Kossuth emigráció hétköznapjai Bulgária földjén
In: A Ceglédi Turini Százas Küldöttség Múzeumbaráti Kör értesítője, (1994), p. 50-81.
 
KARCZAG Ákos – SZABÓ Tibor: Vidin várának magyar vonatkozásairól
= Várak, kastélyok, templomok (történelmi és örökségturisztikai folyóirat, Pécs: 2005-), 6(2010)2:18-21
 
KIRÁLY Péter: A Naum-életírás a magyarokról.  = Századok, 110(1976)5:842-852. Közlemények

 

KIRÁLY Péter: Óbolgár forrás a 894–896. évi magyar–bolgár háborúról.

= Századok, 111(1977)2:320-328 Közlemények

 

KISBÁN Eszter: Bolgár hegyi falvak ösvényein. = Lányok évkönyve 1965. (1964):228-252.

 


 

L

 


 

 

M


MAGYAR István Lénárd: ,,Quaestio bulgarica’’ (A kereszténység felvétele Bulgáriában).
= Századok, (1982)5:839 Tanulmányok
 
MAKK Ferenc(1940-): Szent István és Bulgária : Saint Stephen and Bulgaria
In: Acta Universitatis Szegediensis : Acta Historica. – (1991) 93., III. Nemzetközi Hugarológiai Kongresszus : Szeged, 1191. augusztus 12-16. tiszteletére. Különszám., p. 3-8.
 
= Magyar Könyvszemle, (1911)1:93-95.
 
MELICH János:Bolgárok és szlávok.  = Magyar Nyelv, 1912
 
MRAVKAROVA, Maria M. – BUR Márta: A Rákóczi emigráció Törökországban : török iratok a szófiai Nemzeti Könyvtár
Orientalisztikai Osztályának anyagában
= Századok, 110(1976)6:1121-1130.
 
 
N

NAJDENOVA, Jonka: A magyar irodalom Bulgáriában
= Haemus, (1996)3-4:19-21. Bolgárul a kiadvány bolgár nyelvű részében p. 40-43.
 
NAJDENOVA, Jonka: Hungarológia Bulgáriában ─ "kívülről" és "belülről"
= Hungarológia, 2(2000)6:219-225.
Interneten:  [Teljes szöveg (PDF)]
 
NIEDERHAUSER Emil (1923-2010): A bolgárok magyar szemmel
In: Bulgária 681-1981 : Tanulmányok / szerk. Niederhauser Emil, Palotás Emil.
Budapest: Akadémia Kiadó, 1989 – p. 11-26.
 
NIEDERHAUSER Emil: Pejkovska, Penka: Bolgár-magyar kapcsolatok a két világháború közt.
= Klió (Debrecen: 1992-), (2001)1:107.
 
= Klió (Debrecen: 1992-), 14(2005)1:100-104.
 
NIEDERHAUSER Emil (1923-2010): Magyar tudósok Bulgáriáról
= Klió (Debrecen: 1992-), 14(2005)2:42.
Interneten:  [Teljes szöveg (HTML)]
 
 
O

 

 

Ö


 

 

P


Petkov Dimitar. = Vasárnapi Újság, 42(1895. július 21.)29:477-478.
 
PÁSZTOR Imre: A Kossuth-emigráció Bulgáriában.
= Történelmi szemle, 17(1974)1-2:144.
 
PÁSZTOR Imre: A Kossuth-emigráció Bulgáriáról
In: Tanulmányok a bolgár - magyar kapcsolatok köréből a bolgár állam megalapításának 1300. évfordulójára. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1981 – p. 403-424.
 
PEJKOVSZKA, Penka: Iz episztoljarnoto naszledsztvo na Géza Fehér kato ucsen-balgariszt
[Fehér Géza mint bulgarista tudós levélhagyatékából].
= Izvesztija na Darzsavnite arhivi, 70(1995):74-108.
 
PEJKOVSZKA, Penka: Hungarian Universities and the Formation of the Bulgarian Intellectuals between 1918 and 1944
[A magyar egyetemek és a bolgár értelmiség formálódása, 1918–1944].
= Bulgarian Historical Review, (1998)3-4:215–234.
 
PEJKOVSKA, Penka: Ungarsko-bălgarski naučni vrăzki v etnografiâta v kraâ na 19 v. i părvata polovina 20 v.
= Tanulmányok a magyarországi bolgár, görög, lengyel, örmény, ruszin nemzetiség néprajzából, 3(2000):15-23.
 
PEJKOVSKA, Penka: Magyar-bolgár néprajztudományi kapcsolatok a 19. század végén és a 20. század első felében.
= Tanulmányok a magyarországi bolgár, görög, lengyel, örmény, ruszin nemzetiség néprajzából, 3(2000):24-32.
 
PEJKOVSZKA, Penka: Történeti hungarológia Bulgáriában a posztmodern korban.
= Világtörténet, 28(2006)ősz-tél:69-73.
 
PETROVA, Liana (Várna): A Kossuth-emigráció hatása a bolgár színházművészetre
= Színháztudományi szemle (Budapest ; ISSN 0133-9907), (1992)29:93-96.
 
PETKOVA, Adriana: Šumen i ungarskata emigraciâ
= Haemus, (1996)3-4:34-36.
 
PETKOVA, Ilka: Északnyugat-Bulgária és Magyarország balkáni kapcsolatai a XIII. Században
In: Bulgária 681-1981 : Tanulmányok ; Budapest: Akadémiai Kiadó, 1989 – p. 63-71.
 
 
R

RADEV, Stoân: Magyarok a bolgár kultúráról Bulgária töröktől való felszabadulásának időszakában
In: Bulgária 681-1981 : Tanulmányok ; Budapest: Akadémiai Kiadó, 1989 – p. 76-83.
 
 
S

st. a.: Képek Szófiából.  = Vasárnapi Újság, 42(1895. július 28.)30:491.
 
Senga Toru: Béla királyfi bolgár, halicsi és osztrák hadjárataihoz.
= Századok, (1988)1-2:36 Tanulmányok
 
SLAVINSKI, Petr: Kossuth Lajos és forradalmi magyar emigráció Bulgáriában
In: Tanulmányok a bolgár - magyar kapcsolatok köréből a bolgár állam megalapításának 1300. éfordulójára. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1981 – p. 425-452.
 
STRAUSZ Adolf: Sztambulov temetése után.
= Vasárnapi Újság, 42(1895. július 28.)30:485-486.
 
 
SZ

A Szófiai dráma...  = Vasárnapi Újság, 42(1895. július 21.)29:496.
 
Sztambulov halála  = Vasárnapi Újság, 42(1895. július 21.)29:480.
 
Sztambulov István, Bulgária volt miniszterelnöke, 1853-1895.
= Vasárnapi Újság, 42(1895. július 21.)29:469-470.
 
Sztambulov István özvegye.  = Vasárnapi Újság, 42(1895. augusztus 18.)33:542.
 
Sztambulov utolsó leveleinek egyikéből  = Vasárnapi Újság, 42(1895. július 21.)29:478.
 
SZABADOS György: Imre, Bulgária királya
In: Tanulmányok a középkori magyar történelemről: az I. Medievisztikai PhD-konferencia, Szeged, 1999. július 2., előadásai. Szeged : Szegedi Középkorász Műhely, 1999 – p. 115-120.
 
SZTOJAN Radev: Az 1876-os bulgáriai áprilisi felkelés és Magyarország
= Századok, 106(1972)2:552.
 
 
T

TAKÁCS József: Az 1. bolgár hadsereg Dráva menti harcai a visszaemlékezés tükrében.
= Baranyai helytörténetírás 1970. Budapest: 1971 – p. 167-177.
 
TELBIZOV, Karol: Thököly Imre 1688. évi bulgáriai szerepéről
In: A Thököly-felkelés és kora. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1983 – p. 173-178.
 
 
U

 

 

Ü


 

 

V


 

 

W


WALLACE, Claire: A fiatal nők kivándorlási hajlama Magyarországon, Bulgáriában és Csehországban
= Eszmélet, 12(2000)48:71.
 
 
Z

 

 

ZS



 

 

 

 

 

 

Kedves Látogató!

 

Honlapunk, majd minden oldala  folyamatos adatfeltöltés, szerkesztés alatt áll.

Előfordulhat, hogy emiatt bizonyos menüpontok alatt még nem található konkrét tartalom.

Ez az adatbázis sohasem zárható le teljesen, újabb és újabb adatokkal egészülhet ki vagy módosulhat a már meglévő anyag is.

Feltett szándékunk, hogy az adatfeltöltést, illetve adatpontosítást mielőbb befejezzük és Önöket minél szélesebb körben tájékoztassuk.

Ezért kérjük, tiszteljenek meg bizalmukkal és ezzel az oldallal és a honlappal kapcsolatos kiegészítéseiket, észrevételeiket juttasák el hozzánk!

 

Az Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-mail címen.

 

Addig is szíves megértésüket és türelmüket kérjük!

Köszönjük a látogatást, kérjük nézzen vissza később is!

 

Ha tetszik honlapunk, ajánlja másoknak is!

www.ungerska.se

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Északi Magyar Archívum. Felelős szerkesztő: Szöllősi Antal.
Copyright © 2011 Szöllősi Antal, Ungerska arkivet (Északi Magyar Archívum).
All Rights Reserved.